Close

BETA VERSION OF THE PORTAL IS NOW AVAILABLE!

Visit the BETA version of the European e-Justice Portal and give us feedback of your experience!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Hatáskör és illetékesség - Görögország

1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?

Görögországban a rendes polgári bíróságok járnak el a polgári és kereskedelmi ügyek többségében. Kivételes esetben külön jogszabály a nagyobb városok polgári bíróságainak szervezetén belül különös hatáskörrel rendelkező kamarákat hozhat létre, amelyek kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek egyes jogi témákba tartozó ügyek tárgyalására. E kamarák a következők: Athénban és Szalonikiben a közösségi védjegyekre vonatkozó ügyek, Pireuszban pedig a tengerjogi ügyek tárgyalásáért felelős bíróságok.

2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?

Az esetek többségében a bíróságok hatáskörét a jogvita tárgyának értéke alapján kell megállapítani. A jogvita tárgya értékének megállapítása során figyelembe kell venni a keresetben benyújtott követelést és figyelmen kívül kell hagyni a mellékköveteléseket. Amennyiben egy keresetben több követelés is szerepel, azokat össze kell adni.

2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?

A polgári bíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket első fokon a békebíróságok vagy más néven a kis értékű követelések bíróságai (Irinodikia), az első fokú egyesbíróságok (Monomeli Protodikia) és az első fokú, tanácsi formában eljáró helyi bíróságok (Polymeli Protodikia) tárgyalják.

A kis értékű követelések bírósága jár el elsősorban a) az olyan pénzben kifejezhető jogviták tekintetében, amelyeknek értéke nem haladja meg a húszezer eurót (20 000 EUR), illetve b) az olyan fő vagy mellék-követelésekre vonatkozó jogviták tekintetében, amelyek bérleti szerződésre alapulnak, feltéve minden esetben, hogy a meghatározott havi bérleti díj nem haladja meg a hatszáz eurót (600 EUR).

A kis értékű követelések bíróságának hatásköre – a jogvita értékétől függetlenül – kiterjed a mezőgazdasági üzemekre, állatok értékesítésére, szomszédokkal szemben folyó tulajdonjogi jogvitákra, a szállodákkal és fuvarozókkal kötött szerződésekből származó jogvitákra, az egyesületek és szövetkezetek tagjaikkal szemben és a tagok egyesületekkel és szövetkezetekkel szemben előterjesztett követeléseire, az ügyvédek által az első fokú bíróságokon és a rendőrségi bíróságokon (Ptaismatodikia) teljesített szolgáltatásaik díjazása tekintetében érvényesített követelésekre, valamint a tanúvallomást tevő tanúk vagy a bíróság által kijelölt tolmácsok, zárgondnokok és őrök jogaira, kártérítési igényére és költségére.

Az első fokú egyesbíróságok hatásköre kiterjed minden olyan pénzben kifejezhető értékű jogvitára, amelynek értéke a húszezer eurót (20 000 EUR) meghaladja, de nem lépi túl a kétszázötvenezer eurót (250 000 EUR).

Az első fokú egyesbíróságok hatáskörébe tartoznak emellett a következő jogviták is, függetlenül attól, hogy az értékük meghaladja-e a kétszázötvenezer eurót (250 000 EUR): a lízing vagy bérleti szerződésekből származó jogviták; munkavállalókra vagy a szakemberek és kézművesek munkájára vagy az általuk készített tárgyakra vonatkozó munkajogi jogviták; a társadalombiztosítási szervezetek és a biztosított személyek közti, kollektív szerződésből származó jogviták; az ügyvédek fent említett, a kis értékű követelések bírósága által tárgyalttól eltérő díjaira, juttatásaira és költségeire vonatkozó jogviták; a jogi, orvosi, paramedikus, mérnök, vegyész, bróker/ügynök munkakörben alkalmazott vagy igazságügyi hatóság által szakértőként, szakértő választottbíróként, értékbecslőként, választottbíróként, végrendelet végrehajtójaként, adminisztrátorként vagy felszámolóként kinevezett személyekre vonatkozó jogviták; a járművek által okozott káron alapuló kártérítési igények minden fajtájára vonatkozó jogviták, ideértve a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló követeléseket, valamint az ingó és ingatlan javak haszonélvezetével és birtoklásával kapcsolatos jogvitákat.

Értéküktől függetlenül az első fokú egyesbíróságok hatáskörébe tartoznak a következő jogviták: a házasság felbontására vonatkozó jogviták; a házasság érvénytelenítése; a házasság létrejöttének vagy létre nem jöttének elismerése; a házasság ideje alatti és az abból származó házassági jogviszonyok, ideértve az apaság vitatását, elismerését, valamint annak elismerését, hogy fennáll-e szülő-gyermek kapcsolat és szülői felelősség; a házasságon kívül született gyermek apaságának elismerése; a házasságon kívül született gyermek önkéntes elismerésének elfogadása, az elismerés érvénytelenségének megállapítása, annak meghatározása, hogy a gyermek a szülei közelgő házassága következtében a házasságon belül született gyermekkel egy státuszt élvez-e, valamint az önkéntes elismerés vitatása; annak megállapítása, hogy fennáll-e örökbefogadás vagy annak megszüntetése, illetve gyámság. Emellett a házasságon, a házasság felbontásán vagy rokonságon alapuló tartásra vonatkozó jogviták; a szülői felügyelet gyakorlása; a szülök közötti, a szülői felügyelet közös gyakorlására vonatkozó jogviták, valamint a szülők és a gyermek további felmenő ági rokonai közötti kapcsolattartás; a házastársi közös lakás használatának szabályozása, az ingó vagyontárgyak és a házastársi közös lakáshoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak házastársak közötti felosztása, valamint az ingó vagyontárgyak felosztása élettársi kapcsolat megszűnése esetén; az épület különböző szintjeinek tulajdonára vonatkozó jogviták, valamint az egyesületek és a szövetkezetek közgyűlése által hozott határozatok érvénytelenítése.

Az első fokú, tanácsi formában eljáró helyi bíróságok hatáskörébe tartozik minden jogvita, amely nem tartozik a kis értékű követelések bíróságának vagy az első fokú egyesbíróságoknak a hatáskörébe.

2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)

2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály

Az alperes lakóhelye szerinti régió bírósága rendelkezik területi illetékességgel.

Amennyiben az alperes sem Görögország területén, sem külföldön nem rendelkezik lakóhellyel, az alperes tartózkodási helye szerinti régió bírósága illetékes. Amennyiben az alperes tartózkodási helye ismeretlen, az utolsó görögországi lakóhelye, ennek hiányában az utolsó tartózkodási helye szerinti régió bírósága illetékes.

Az állam tekintetében annak a régiónak a bírósága illetékes, amelynek területén az állam képviseletére jogszabály alapján jogosult konkrét szerv székhelye található.

A perbeli jogképességgel rendelkező jogi személyek tekintetében annak a régiónak a bírósága illetékes, amelynek területén azok bejegyzett székhelye vagy – amennyiben a jogvita annak működésére vonatkozik – fióktelepe található.

2.2.2 A főszabály alóli kivételek

2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

Amennyiben több bíróság illetékes, azok közül a felperes választhat. A bíróságok közti prioritást a kereset benyújtásának napja határozza meg.

Amennyiben a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a bíróság ezt hivatalból megállapítja és meghatározza, hogy mely bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, és e bírósághoz átteszi az ügyet. A kereset benyújtásának joghatásai továbbra is fennállnak.

Szerződéses jogviták

A személy életében tett jogi aktus létrejöttére vagy érvényességére és az abból származó jogokra vonatkozó jogviták tekintetében annak a régiónak a bírósága is eljárhat, amelynek területén a jogi aktust tették, vagy amelynek területén azt teljesíteni kell. A szerződéses károkozásra (negatív érdek) és a tárgyalások során jogellenes magatartásra vonatkozó jogvitákat ugyanazon bíróság elé is be lehet terjeszteni.

Jogellenes károkozás

A jogellenes károkozásból származó jogviták tárgyalására a kárt okozó esemény bekövetkeztének vagy jövőbeli bekövetkezésének helye szerinti bíróság is jogosult.

Polgári eljárás

A kártérítésre vagy bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére, illetve a nem vagyoni kár vagy mentális szenvedések megtérítésére irányuló polgári kereseteket az ügyben eljáró büntetőjogi bírósághoz is be lehet nyújtani.

A tartásra, a házasság felbontására és a szülői felelősségre vonatkozó ügyek

A házassági jogvitákra (a házasságon, a házasság felbontásán vagy rokonságon alapuló tartásra, a szülői felügyelet gyakorlására, a szülők közötti, a szülői felügyelet közös gyakorlására, a szülők és a gyermek további rokonai közti kapcsolattartásra, a házastársi közös lakás használatának szabályozására, az ingó vagyontárgyak és a házastársi közös lakáshoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak házastársak közti felosztására, valamint élettársi kapcsolat megszűnése esetén az ingó vagyontárgyak felosztására vonatkozó jogvitákra) irányuló kereseteket annak a régiónak a bíróságához is be lehet nyújtani, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye található.

A tartási követelésre vonatkozó jogvitákat az a bíróság is tárgyalhatja, amelynek területén a tartásra jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

Az ingatlanon fennálló dologi jogokra vonatkozó jogviták és az ingatlan bérletéből származó jogviták azon régió bíróságának kizárólagos illetékessége alá tartoznak, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(Amennyiben az ingatlan több bírósággal rendelkező régió területén fekszik, azok közül a felperes választhat.)

A bírósági végzés alapján lefolytatott közigazgatási intézkedésre vonatkozó jogviták a végzést kibocsátó bíróság kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

Az öröklésre vonatkozó jogviták annak a régiónak a bíróságának kizárólagos illetékessége alá tartoznak, amelynek területén az elhunyt személy lakóhelye, ennek hiányában pedig halálakori tartózkodási helye található.

Amennyiben a főeljáráshoz mellékeljárások társulnak, ideértve különösen a mellékköveteléseket és a biztosítékra vonatkozó követeléseket, ezen intézkedések és a hasonló követelések a főeljárást tárgyaló bíróság kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

Az egymáshoz kapcsolódó főeljárások az elsőként felkért bíróság kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

A főeljárásban eljáró első fokú, tanácsi formában eljáró helyi bíróság illetékessége kiterjed minden első fokú egyesbíróság és kerületi polgári bíróság hatáskörébe tartozó mellékeljárásra és a főeljárásban eljáró első fokú egyesbíróság illetékessége kiterjed minden kerületi polgári bíróság hatáskörébe tartozó mellékeljárásra.

2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

Ha az érintett jogvita nem ingatlanra vonatkozik, az első fokon illetékességgel nem rendelkező bíróság az ügyben részt vevő felek kifejezett vagy hallgatólagos megállapodása alapján illetékessé válhat. Azokban az esetekben, amikor a jogvita tekintetében a bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, a megállapodásnak kifejezettnek kell lennie.

Vélelmezik a hallgatólagos megállapodást, ha az alperes a nyilvános meghallgatáson megjelenik és megfelelő időben nem emel kifogást az illetékesség hiányával szemben.

A felek rendes bíróságok jövőbeli jogvitájukra vonatkozó illetékességét kimondó megállapodása csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalják és az meghatározza azt a konkrét jogviszonyt, amelyből a jogviták származhatnak.

3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?

A közösségi védjegyek és a tengerjogi ügyek tekintetében hatáskörrel rendelkező különös hatáskörű tanácsok: A hatáskör meghatározására a rendes polgári bíróságokra vonatkozó szabályok szerint kerül sor. Az illetékességre vonatkozóan a) az athéni közösségi védjegyekre vonatkozó hatáskörrel rendelkező tanács jár el a következő régiók tekintetében: az athéni, égei-tengeri, dodekanészoszi, korfui, krétai, lamiai, nafplioni, pátrai és pireuszi fellebbviteli bíróságok, b) a szaloníki közösségi védjegyekre vonatkozó hatáskörrel rendelkező tanács jár el a következő régiók tekintetében: a szaloníki, a nyugat-makedón, a trákiai, ioanninai és larissai fellebbviteli bíróságok, valamint c) a pireuszi tengeri jogi ügyekre vonatkozó hatáskörrel rendelkező tanács jár el a teljes Attika tartomány tekintetében.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/06/2018