Alapelvek és szakaszok

A közvetítői eljárást olyan alapelvek jellemzik, amelyek a különböző uniós tagállamok rendszereiben megegyeznek. Az alkalmazott közvetítési modelltől függetlenül a közvetítés következő szakaszairól lehet beszélni.

Alapelvek

Pártatlanság

A közvetítők semlegesek, és nem foglalnak állást a vitákban. A közvetítők nem tanácsadók, és nem fognak tanácsot adni az egyes felek álláspontjával kapcsolatban, továbbá a legtöbb esetben javasolni fogják a közvetítés mellett jogi tanácsadás igénybevételét is.

Titoktartás

Általában a közvetítés során elhangzottak és a benyújtott dokumentumok nem használhatók fel a bíróságon azonos ügyben bizonyítékként. A közvetítő továbbá nem tanúskodhat.

A közvetítés önkéntes jellege

A vitában részes feleket tájékoztatni kell arról, hogy a vitájuk rendezésére a közvetítés egy kiegészítő lehetőség. A közvetítés megkísérlésének visszautasítása nem jár kihatással a bírósági döntés eredményére.

Ez az alapelv nem ellentétes a kötelező közvetítési tájékoztató előadásokkal vagy akár a kötelező közvetítésekkel, amíg a feleket nem kötelezik arra, hogy vitájukat közvetítés segítségével rendezzék.

A közvetítői eljárás szakaszai

1. Nyitó ülés: a közvetítő megteremti az alapokat

A közvetítő kezdésként elmagyarázza a közvetítés célját, az eljárást és a közvetítő abban betöltött szerepét. A közvetítő rögzíti a szabályokat és mindegyik felet felkéri, hogy egyezzenek bele ebbe a kifejezett eljárásba.

2. A probléma meghatározása a felek részéről

A közvetítő mindegyik felet meghallgatja, amikor azok előadják történetüket.

Elismeri az érzéseiket, szükség esetén megerősíti a feleket, és mindegyik fél aggályait azonosítja.

3. A problémák azonosítása és a tárgyalási menetrend meghatározása

Ebben a szakaszban a közvetítő meghatározza a tárgyalási menetrendet azáltal, hogy összegzi az egyetértés témaköreit (hasonló aggályok) és a nézeteltéréseket. A közvetítő a felekkel egyeztetve meghatározza a megvitatandó kérdésköröket.

4. Vélemények/megoldások kialakítása

A közvetítő a felekkel végzett együttes gondolkodással elősegíti a helyzetükre alkalmazható különböző lehetőségek/megoldások mérlegelését.

5. A lehetőségek mérlegelése és a legműködőképesebb/legelfogadhatóbb lehetőség/megoldás kiválasztása

Ebben a szakaszban a közvetítő azáltal segíti a felek megállapodás felé történő elmozdulását, hogy a kidolgozott lehetőségeket mérlegelik és kiválasztják az összes fél számára leginkább működőképest és elfogadhatót ezek közül.

6. A közvetítés vége

Megállapodás születik

A közvetítő segíti a feleket egy egyértelmű és részletes megállapodás írásba foglalásában.

A jogi képviselők áttekinthetik a közvetítés során létrejött megállapodást annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás valamennyi érintett jogrendszerben joghatással bírjon.

Nincs megállapodás

Ha a felek nem jutnak megállapodásra, a közvetítő összegzi az azonosított problémákat és bármely elért előrehaladást. A közvetítő megköszöni a feleknek a közreműködést és lezárja a közvetítési ülést. A felek szabadon keresetet indíthatnak vagy folytathatják a pert a bíróság előtt.

Utolsó frissítés: 08/10/2020

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.