menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Jogászi hivatások - Németország

Legnagyobb méret Nyomtatás

Ez az oldal a németországi jogi szakmákról nyújt áttekintést.


Jogászi hivatások

Jogászi hivatások

Ügyészek

Szerepük és feladataik

Az ügyészség a büntető igazságszolgáltatási rendszer részét képező független szervezet, amelynek az egyes szervei a bíróságokkal azonos szinteken helyezkednek el. Az ügyészség feladata a nyomozás lefolytatása és a vád képviselete a büntetőeljárásban. Az ügyészség a büntetések végrehajtásáért is felelős. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyészség büntetőeljárás keretében szabálysértési ügyekben is eljár.

Üldözendő cselekmények esetén az ügyészség köteles fellépni, ha erre elegendő alapot lát. Ez azt jelenti, hogy minden esetben köteles vádat emelni és a vádat képviselni, ha a vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek.

A büntetőeljárásban végzett nyomozáshoz az ügyészség bizonyos további személyeket is igénybe vehet, így többek között rendőröket, adóellenőröket és vámtiszteket. E személyek kötelesek követni az ügyészség utasításait.

Az ügyészség elsősorban büntetőeljárás során jár el a bíróságok előtt. Ez az elsőfokú és a jogorvoslati eljárásokra egyaránt vonatkozik.

Ahhoz, hogy büntetőeljárás során bírósági tárgyalásra kerüljön sor, az szükséges, hogy a terhelt ellen vádat emeljenek. A csekély súlyú bűncselekmények kapcsán érvényesülő néhány kivételtől eltekintve az ügyészségnek kell vádat emelnie. Az ezt követő bírósági eljárásban részt vesz a vádhatóságot képviselő ügyész.

Az elsőfokú eljárásokban az ügyésznek fel kell olvasnia a vádiratot. Az ügyésznek joga van a vádlott és a tanúk kihallgatásához. A tárgyalás végén az ügyész előadja vádbeszédét, amelynek során értékeli a ténybeli és a jogi helyzetet, indítványozza a vádlott elítélését és meghatározott büntetés kiszabását, vagy a vádlott felmentését kéri.

Ennek során az ügyész köteles pártatlanul eljárni, és nemcsak a súlyosító, hanem az enyhítő körülményeket is köteles figyelembe venni. Ha az ügyészség meg van győződve arról, hogy a bíróság döntését ténybeli vagy jogi okokból felül kell vizsgálni, joga van fellebbezni – még a vádlott érdekében is.

Szervezet

Az ügyészség hierarchikus felépítésű szervezet. Következésképpen az ügyészségi tisztviselők kötelesek követni feletteseik utasításait.

A németországi szövetségi rendszer miatt különbséget kell tenni a Szövetség és a Land-ok (tartományok) hatáskörei között.

Szövetségi ügyészség

A „Generalbundesanwalt beim Bundesgerichtshof(a szövetségi törvényszék mellett működő szövetségi legfőbb ügyész) a Németországi Szövetségi Köztársaság legmagasabb szintű vádhatósága az államvédelem területén. Képviseli az ügyészséget a súlyos állam elleni bűncselekmények esetén, a Németországi Szövetségi Köztársaság belső és külső biztonságát különösen érintő ügyekben (pl. politikai okból elkövetett bűncselekmények, különösen terrorcselekmények, árulás és kémkedés).

A szövetségi legfőbb ügyész feladata továbbá a nemzetközi büntetőjogot sértő bűncselekmények üldözése, valamint a szövetségi törvényszék büntetőtanácsai előtt folyó felülvizsgálati és jogorvoslati eljárásban való közreműködés.

A szövetségi törvényszék mellett működő szövetségi ügyészség hivatalát a szövetségi legfőbb ügyész (Generalbundesanwalt) irányítja, aki felügyeli és irányítja a hivatalához tartozó szövetségi ügyészeket, főügyészeket és ügyészeket.

A szövetségi legfőbb ügyész munkáját a szövetségi igazságügy-miniszter felügyeli. A miniszter azonban a tartományi ügyészek felett nem rendelkezik felügyeleti és utasítási joggal.

A tartományi ügyészségek

A vádhatósági feladatok ellátásáért minden egyéb ügyben (általános bűncselekmények) a tartományi ügyészségek felelősek. A szövetségi legfőbb ügyészség és a tartományok szintjén működő ügyészségek egymástól elkülönült, önálló szervezetet alkotnak. A szövetségi szint és a tartományok szintje között nincs hierarchikus kapcsolat.

Mind a 16 tartománynak saját ügyészsége van, amelyek a következőképpen épülnek fel:

Minden tartományi bírósághoz tartozik egy ügyészség, amely a tartományi bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok mellett is ellátja az ügyészi feladatokat.

Az ügyészségeket az illetékes tartományi fellebbviteli bíróságok mellett működő főügyészség irányítja és felügyeli, utóbbiakat pedig az egyes tartományok igazságügy-minisztériuma felügyeli.

A főügyészség (Generalstaatsanwaltschaft) a tartományi fellebbviteli bíróságok előtti fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban jár el. Ha egy ilyen eljárás a szövetségi törvényszék hatáskörébe tartozik, az ügyészség feladatait a szövetségi legfőbb ügyész látja el.

Az ügyészségről további információ található a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldalának A link új ablakot nyit megbíróságok és ügyészségek rovatában. Számos ügyészség saját weboldalt is működtet, amelyek elérhetők az egyes tartományok igazságügyi portáljáról.

Bírák

Szervezet

A bírói hivatást szövetségi és tartományi szinten is a bírákról szóló német törvény (DRiG) szabályozza. További rendelkezéseket találhatunk az egyes tartományok bírákra vonatkozó jogszabályai között is.

A tartományok bíráinak felügyeletét az egyes tartományok igazságügy-minisztériumai látják el. A szövetségi szintű bírák felügyeletét – a szövetségi alkotmánybíróság bíráinak kivételével – a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező szövetségi minisztériumok látják el.

Szerepük és feladataik

Hivatásos bírák és ülnökök

A hivatásos bírák szövetségi vagy tartományi szinten járnak el. A tartományi szinten eljáró bírák pl. helyi bíróságnál, tartományi bíróságnál vagy tartományi fellebbviteli bíróságnál teljesítenek szolgálatot. A legtöbb bíró a tartományok bíróságain dolgozik.

Szövetségi bírák látják el az igazságszolgáltatást a szövetségi alkotmánybíróságon, a szövetségi törvényszéken, a szövetségi munkaügyi bíróságon, a szövetségi pénzügyi bíróságon, a szövetségi szociális bíróságon, a szövetségi közigazgatási bíróságon és a szövetségi szabadalmi bíróságon.

A büntetőeljárásban a hivatásos bírák mellett ülnökök is részt vesznek. E tiszteletbeli pozíciót az állampolgárok kijelölés útján tölthetik be. Ez elméletileg a kinevezett személy hozzájárulása nélkül is megtörténhet; a tisztség ellátása csak különleges körülmények között tagadható meg. Ülnökök a helyi bíróságokon, valamint a tartományi bíróságok büntetőügyekkel és fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsaiban működnek.

Az ülnökök főszabály szerint a hivatásos bírákkal azonos szavazati joggal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a hivatásos bírák és az ülnökök közösen döntenek a vádlott bűnösségének kérdéséről és a kiszabott büntetésről.

A bíróságok szervezetéről szóló törvény (GVG) 36. §-a értelmében az ülnököket ötévente választják. Ülnök csak német állampolgár lehet (a GVG 31. §-a). Nem lehet ülnök az az állampolgár,

  • aki az ülnöki tevékenység megkezdésekor 25 évnél fiatalabb vagy 70 évnél idősebb (a GVG 33. §-a);
  • aki nem rendelkezik lakóhellyel az illetékes önkormányzat területén;
  • aki egészségi állapota miatt nem alkalmas a feladat ellátására;
  • aki kielégítő német nyelvtudás híján nem alkalmas a tisztség betöltésére;
  • akit fizetésképtelenség fenyeget;
  • akit korábban elítéltek, vagy akivel szemben büntetőeljárás van folyamatban (a GVG 32. §-a).

Az ülnökök díjazásra jogosultak. E díj összegét az igazságügyi díjazásról és költségtérítésről szóló törvény szabályozza (a GVG 55. §-a). A tartományok – interneten is elérhető – kiadványokban tájékoztatják az ülnököket feladataikról. A tartományok az ülnökök számára képzéseket is szerveznek.

Bírósági titkárok

A bírósági titkárok az igazságügyi szervek alkalmazottai. A „harmadik hatalmi ág második pilléreként” elsősorban az ún. peren kívüli eljárások körében látnak el feladatokat (egyebek mellett hagyatékkal, gondnoksággal, leszármazással és örökbefogadással, ingatlan-nyilvántartással, cégek, szövetkezetek és partnerségek nyilvántartásával, fizetésképtelenséggel, egyesületekkel, vagyonjogi nyilvántartással, hajólajstrommal kapcsolatos ügyekben). Emellett azonban számos további bírósági tevékenységben is közreműködnek, pl. a fizetési meghagyásos eljárás, a költségmentesség, a végrehajtási eljárás, árverés és zárgondnokság körében, továbbá a költségek megállapításával és a büntetések végrehajtásával kapcsolatban, a Bundespatentgericht (szövetségi szabadalmi bíróság) előtti eljárásban, valamint a nemzetközi jogi eljárásokban.

Az elsőfokú bíróságokon (Amtsgerichten) dolgozó bírósági titkárok száma ma már meghaladja a bírák számát. A bírósági titkárok tevékenységi körét a bírósági titkárokról szóló törvény (Rechtspflegergesetz – RPflG) szabályozza. Feladataik ellátása és döntéseik meghozatala során a bírósági titkárok – a bírákhoz hasonlóan – teljesen függetlenek; csak a törvényeknek és az egyéb jogszabályoknak vannak alárendelve. Döntéseik ellen főszabály szerint az általános eljárásjogi szabályok alapján megengedett jogorvoslati lehetőségek vehetők igénybe.

Jogi adatbázisok

Az igazságügyi hivatásokról szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatbázisok az alábbiak:

Tájékoztatás a A link új ablakot nyit megNémet Bírói Egyesület vagy a A link új ablakot nyit megNémet Bírósági Titkárok Szövetsége honlapján is elérhető.

Ügyvédek

Németországban mintegy 160 000 ügyvéd van. Az ügyvédek – akiknek a bírákkal azonos képesítéssel kell rendelkezniük – valamennyi jogi ügyben jogosultak arra, hogy megbízóiknak tanácsot adjanak, és őket képviseljék. Bíróság előtt és bíróságon kívül is eljárhatnak; a német jogban nincs külön ügyvédi kategória az eljárási képviseletre. A bíróság előtti képviseleti jogkör Németország valamennyi bírósága előtt, megkülönböztetés nélkül érvényes. Kivételt egyedül polgári ügyekben a szövetségi törvényszék előtti képviselet jelent, ahol különleges előfeltételek érvényesülnek.

Az ügyvédek tevékenységére a szövetségi ügyvédi rendtartás (BRAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. Emellett az ügyvédek önigazgatás útján további szakmai szabályzatokat fogadnak el; ilyen az ügyvédi etikai kódex (BORA) és a szakjogászi rendtartás (FAO). Az ügyvédek díjazását az ügyvédek díjazásáról szóló törvény (RVG) szabályozza.

Az ügyvédek 27 regionális ügyvédi kamarába, valamint a szövetségi törvényszék melletti ügyvédi kamarába szerveződnek. A kamarák jogkörébe tartozik az ügyvédi tevékenység végzésének engedélyezése. Emellett felügyelik többek között az ügyvédi szakmai kötelezettségek betartását is.

Jogi adatbázisok

Az ügyvédekről átfogó tájékoztatás található a A link új ablakot nyit megSzövetségi Ügyvédi Kamara (BRAK) weboldalán. Emellett a legnagyobb német önkéntes ügyvédi érdekképviseleti szerv, a A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Egyesület (DAV) weboldala angol és francia nyelven is számos információt kínál az ügyvédi hivatásról.

Ügyvédkereséshez a – német és angol nyelven elérhető – A link új ablakot nyit meghivatalos szövetségi ügyvédi névjegyzék nyújt segítséget, amelyben valamennyi ügyvéd szerepel. Hasonló szerepet tölt be a A link új ablakot nyit megnémet ügyvédkereső.

Szabadalmi ügyvivők

Németországban mintegy 3000 szabadalmi ügyvivő működik. Természettudományi vagy műszaki egyetemi képesítéssel és jogi kiegészítő képesítéssel rendelkeznek. Jogkörük az iparjogvédelmi jogok (elsősorban szabadalmak, felhasználói minták, formatervezési minták, védjegyek) területén történő tanácsadásra és képviseletre korlátozódik, különös tekintettel ezek bejelentésére és figyelemmel kísérésére. Jogosultak megbízóikat a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal előtt, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, valamint – kivételes esetekben – a szövetségi törvényszék előtt képviselni. A tartományi bíróságok és a tartományi fellebbviteli bíróságok előtt a szabadalmi ügyvivők csak állásfoglalást adhatnak ügyfeleik részére, kérelmet azonban nem nyújthatnak be.

A szabadalmi ügyvivők tevékenységére a szabadalmi ügyvivői rendtartás (PAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. A szabadalmi ügyvivőket a szabadalmi ügyvivői kamara tömöríti.

Jogi adatbázisok

A szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó információk elérhetők a A link új ablakot nyit megszabadalmi ügyvivői kamara internetes oldalán, ahol a szabadalmi ügyvivők jegyzéke is megtalálható.

Közjegyzők

Németországban jelenleg mintegy 8 000 közjegyző tevékenykedik, akiknek általában a bírákkal azonos képesítéssel kell rendelkezniük. Független, pártatlan és objektív tanácsadási és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak a fontos jogügyleteknél és a preventív igazságszolgáltatás területén. Legfontosabb feladatuk a jogi aktusok hitelesítése.

Németország szövetségi felépítése miatt különböző közjegyzői kategóriák léteznek. A közjegyzők a legtöbb tartományban főállásban dolgoznak (független közjegyzői iroda); egyes tartományokban azonban az ügyvédek e hivatásuk mellett látják el a közjegyzői feladatokat (ügyvédi-közjegyzői iroda). Baden-Württembergben hivatali közjegyzők is működnek (2017-ig). A közjegyzők kinevezését és felügyeletét minden esetben az illetékes tartomány igazságügyi hatóságai látják el.

A közjegyzőkre vonatkozó szakmai jogi előírások a szövetségi közjegyzői rendtartásban (BNotO) találhatók. A közjegyzők díjazását a költségrendelet (KostO) szabályozza.

Minden közjegyző az illetékes regionális közjegyzői kamara tagja.

Jogi adatbázisok

A közjegyzőkhöz kapcsolódó különböző témákról átfogó információk találhatók a A link új ablakot nyit megSzövetségi Közjegyzői Kamara internetes oldalán. A A link új ablakot nyit megközjegyzők ott megtalálható listája segítséget jelent a közjegyzőkeresésnél. Az információk németül, angolul, franciául és spanyolul is lekérhetők.

Egyéb jogászi hivatások

A jogi szolgáltatásokról szóló törvény szerinti jogászi hivatások

A jogi szolgáltatásokról szóló törvény (RDG) lehetővé teszi a követelésbehajtók, a nyugdíjtanácsadók és a valamely külföldi jog területén különleges szakértelemmel rendelkező jogi tanácsadók számára, hogy bíróságon kívüli ügyekben jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. A követelésbehajtók és a nyugdíjtanácsadók meghatározott ügyekben jogosultak ügyfeleik bíróság előtti képviseletére is. A tevékenység végzésének nyilvántartásba vétel az előfeltétele, amelyet kérelemre bíróság teljesít. A nyilvántartásba vételt közzéteszik a jogi szolgáltatások nyilvántartásában.

E jogi szolgáltatások vonatkozásában nem áll fenn kamarai vagy egyéb szakmai egyesületi tagságot előíró törvényi kötelezettség. A követelésbehajtók és a nyugdíjtanácsadók egy része szakmai egyesületekbe tömörül; a legnagyobb ilyen egyesületek a Német Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesülete, a Német Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesülete, valamint a Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesülete.

Jogi adatbázisok

A jogi szolgáltatások nyilvántartása – amely tartalmazza a jogi szolgáltatók és a nyilvántartásba vételre hatáskörrel rendelkező bíróságok listáját – elérhető a német igazságügyi portálról. A A link új ablakot nyit megNémet Követelésbehajtó Vállalkozások Szövetségi Egyesületének, a A link új ablakot nyit megNémet Jogi Tanácsadók/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Egyesületének, valamint a A link új ablakot nyit megNyugdíjtanácsadók Szövetségi Egyesületének internetes oldala további széleskörű tájékoztatást nyújt.

Ingyenes jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

Németországban (a jogi szolgáltatásokról szóló törvény 6. és 8. §-a alapján) számos jótékonysági szervezet nyújt ingyenes jogi tanácsadást. A legfontosabbak közé tartoznak az alábbiak:

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzövetségi és tartományi igazságügyi portál

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megNémet Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megHamburg igazságügyi minisztériuma

A link új ablakot nyit megBerlin igazságügyi minisztériuma

A link új ablakot nyit megBajorország igazságügyi minisztériuma

A link új ablakot nyit megNémet Bírói Egyesület

A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megHivatalos szövetségi ügyvédi névjegyzék

A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Egyesület

A link új ablakot nyit megNémet ügyvédkereső

A link új ablakot nyit megSzabadalmi ügyvivői kamara

A link új ablakot nyit megKözjegyzői lista

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közjegyzői Kamara

A link új ablakot nyit megBejegyzett jogi szolgáltatók információs oldala

A link új ablakot nyit megDolgozók Szövetségi Jóléti Egyesülete

A link új ablakot nyit megCaritas

A link új ablakot nyit megDiakonie

A link új ablakot nyit megNémetországi Zsidók Központi Szociális Szolgálata

A link új ablakot nyit megNémet Vöröskereszt

A link új ablakot nyit megParitätische - jóléti egyesület


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/04/2013