Chiudi

LA VERSIONE BETA DEL PORTALE È DISPONIBILE ORA!

Visita la versione BETA del portale europeo della giustizia elettronica e lascia un commento sulla tua esperienza sul sito!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Jogászi hivatások - Németország

La pagina è stata tradotta automaticamente. Non è possibile garantirne la qualità.

La qualità della traduzione è stata giudicata: inaffidabile

La traduzione vi risulta utile?

Ez az oldal a németországi jogi szakmákról nyújt tájékoztatást.


Jogászi hivatások

Ügyész

Szerep és funkciók

Az ügyészség (a Staatsanwaltschaft) abüntető joghatóság független szerve, amely a bíróságokkal azonos módon épül fel. Az ügyészség feladata a nyomozás lefolytatása, a vádemelés és annak a tárgyaláson való képviselete, valamint a büntetés végrehajtása. Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy büntetőeljárás keretében közigazgatási bűncselekményként büntetőeljárást indítson egy bűncselekmény ügyében.

Az ügyészség – amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre – köteles beavatkozni a büntetőeljárás alá vonható valamennyi bűncselekmény tekintetében (a jogszerűség elve). Ez azt jelenti, hogy annak eldöntése előtt, hogy be kell-e indítani a közkeresetet, az ügyészségnek ki kell vizsgálnia és el kell végeznie a tudomására jutott valamennyi tény jogi vizsgálatát. Az ügyészséget az objektivitás és a pártatlanság kötelezettsége köti. Meg kell állapítania mind a terhelő, mind a mentő tényeket. Ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek, vádat kell emelnie. Amennyiben az eljárás bűncselekményre vonatkozik, az ügyészség eltekinthet a büntetőeljárástól, ha az elkövető bűnösségét kisebb jelentőségűnek tekintenék, és a büntetőeljáráshoz nem fűződik közérdek. A törvény által előírt bizonyos feltételek mellett az alapeljárás megindítására hatáskörrel rendelkező bíróság hozzájárulása is szükséges. A vádlottra olyan kötelezettségek és utasítások is vonatkozhatnak, amelyek alapján az ügyet lezárják.

A büntetőeljárások nyomozása során az ügyészség más nyomozókat is alkalmazhat. Ide tartoznak a rendőrök, az adónyomozók és a vámtisztviselők. Ez utóbbiaknak követniük kell a hivatal utasításait.

A büntetőeljárás alá vonás a későbbi büntetőeljárások előfeltétele. A szabálysértések kivételével a vádat mindig az ügyészségnek kell megindítania. A tárgyaláson a vádhatóság képviselőjeként általában ügyész vesz részt.

Az ügyészség elsőfokú és fellebbviteli szinten is eljár (fellebbezés és fellebbezés).

A tárgyalás során a vádiratot az ügyésznek vagy az ügyésznek fel kell olvasnia. Jogukban áll kikérdezni a vádlottat és a tanúkat. Saját bizonyítási kérelmet is benyújthatnak. A tárgyalás végén az ügyész a ténybeli és jogi helyzet értékelésére irányuló jogalappal rendelkezik. Az alperest rendszeresen kérik meghatározott büntetésre vagy felmentésre.

Az ügyészség, a bíróság és a vádlott beleegyezésével a büntetőeljárás az eljárás e szakaszában is megszüntethető, például ha a vádlott bűnösségét a tárgyalás megtartását követően alacsonynak ítélik.

Ha az ügyész meggyőződött arról, hogy a bíróság határozatát ténybeli vagy jogi szempontból felül kell vizsgálni, fellebbezést nyújthat be, többek között a vádlott javára is.

Szervezet

Az ügyészség székhelye a Tartományi Bíróságon, a Tartományi Felsőbíróságon és a Szövetségi Bíróságon található, és hierarchikus struktúrája van.

A német szövetségi rendszer miatt különbséget kell tenni a szövetségi kormány és a tartományok hatáskörei között.

A tartományok ügyészségei

A szövetségi bíróságon a Generalbundesanwalt hatáskörébe tartozó bűncselekmények kivételével a tartományok ügyészségei rendelkeznek hatáskörrel a büntetőeljárás lefolytatására. A szövetségi szintű szövetségi főügyész a szövetségi bíróságnál és a tartományi szintű ügyészségek különböző és különálló hatóságok. Nincs hierarchikus kapcsolat a nemzeti szint és a tartományok szintje között. Kivételes esetekben azonban a Szövetségi Bíróság mellett működő szövetségi főügyész kivételes esetekben hatáskörén kívül is átruházhatja az eljárást a tartományi ügyészségekre, vagy saját hatáskörükben eljárást indíthat.

Mind az 16 tartomány saját ügyészséggel rendelkezik, amely a következőképpen szerveződik:

Minden egyes regionális bíróság (Landgericht) saját ügyészséggel rendelkezik, amely az adott regionális bíróság illetékességi területén belül a helyi bíróságokért (Amtsgerichte) is felelősséggel tartozik.

A törvényszékek ügyészi hivatalai az illetékes törvényszék (Oberlandsgericht) főügyészi hivatalának vannak alárendelve, amely a tartományi igazságügyi minisztériumnak felel meg.

A másodfokú törvényszékek előtti fellebbezési eljárás az ügyészség hatáskörébe tartozik. Amennyiben az ilyen eljárás a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik, a vádat a szövetségi főügyész folytatja le.

Az ügyészségről további információk találhatók a Szövetségi Igazságügyi A link új ablakot nyit megés Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapján a „Bíróságok és ügyészségek” részben. Számos ügyészség saját honlappal is rendelkezik, amelyek a tartományi igazságszolgáltatási portálokon keresztül érhetők el.

Szövetségi főügyész a Szövetségi Bíróságon

A Németországi Szövetségi Köztársaságban az igazságszolgáltatás főszabály szerint a tartományok hatáskörébe tartozik (az alaptörvény 30., 92. és 96. cikke). A „szövetségi főügyész a Szövetségi Bíróságnál” az egyetlen szövetségi ügyészség. Más néven „Bundesanwaltschaft”. A szövetségi főügyész mellett más szövetségi ügyészekből, magas rangú ügyészekből és ügyészekből, valamint egyéb alkalmazottakból is áll. A Generalbundesanwalt (Generalbundesanwalt) a Szövetségi Bíróság szövetségi ügyészsége.

A Szövetségi Bíróság mellett működő szövetségi főügyész látja el az ügyészi tisztséget minden olyan súlyos államvédelmi büntetőügyben, amely különös hatással van a belső biztonságra (különösen a terrorista erőszakra) vagy a külső biztonságra (ingatlanra és kémkedésre). Az államvédelmi jellegű egyéb bűncselekmények esetében a Szövetségi Bíróság Generalbundesanwaltja (Generalbundesanwalt) az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény (Evokationsrecht) 120. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bizonyos feltételek mellett vállalja a vádhatósági felelősséget. A Generalbundesanwalt feladatai közé tartozik továbbá a Népi Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekmények üldözése, valamint a Szövetségi Bíróság büntető tanácsai előtti fellebbezésekben és fellebbezésekben való részvétel.

A szövetségi államügyészt a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter javaslata alapján a szövetségi elnök nevezi ki. A javaslatot a Bundesratnak jóvá kell hagynia. A szövetségi főügyész a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter közigazgatási felügyelete alá tartozik. A szövetségi miniszter azonban nem gyakorolhat közigazgatási felügyeletet vagy hatáskört a tartományok ügyészei felett.

Bírák

Szervezet

Mind a nemzeti, mind a regionális bíróságokon a bírói szakmát szabályozó fő jogszabály a bírákról szóló német törvény (Deutsche Richtergesetz, DRiG). További rendelkezések találhatók a tartományi szintű jogszabályokban is.

A tartományi igazságügyi minisztériumok felügyelik a tartományi szintű bírák munkáját. A szövetségi bíróságok bíráinak munkáját (a szövetségi alkotmánybíróság bíráinak kivételével) az illetékes szövetségi minisztérium felügyeli.

Szerep és funkciók

Hivatásos és laikus bírák

A hivatásos vagy hivatásos bírák (Berufsrichter) nemzeti vagy regionális bíróságokon dolgoznak. A tartományi bírák feladataikat például a kerületi bíróságon, a törvényszéki bíróságon vagy a törvényszéki fellebbviteli bíróságon látják el. A bírák többsége tartományi szinten dolgozik.

A szövetségi bírák (Bundesrichter) a Szövetségi Alkotmánybíróságon (Bundesverfassungsgericht), a Szövetségi Bíróságon (Bundesgerichtshof), a Szövetségi Munkaügyi Bíróságon (Bundesarbeitsgericht), a Szövetségi Pénzügyi Bíróságon (Bundesfinanzhof), a Szövetségi Szociális Bíróságon (Bundessozialgericht), a Szövetségi Közigazgatási Bíróságon (Bundesverwaltungsgericht) vagy a Szövetségi Szabadalmi Bíróságon (Bundespatentgericht).

A büntetőeljárásokban a hivatásos bírákat egyesíti a laienrichteri „lay judges”. A laikus bírákat a hatóságok hívják fel e szolgálat elvégzésére, és nem kapnak fizetést. Elméletileg erre az érintett személy beleegyezése nélkül is sor kerülhet. A szóvivőként kinevezett polgár csak különleges körülmények között mentesülhet e kötelezettség alól. A laikus bírák részt vesznek a helyi bírósági tárgyalásokon, valamint a regionális bíróságok büntető- és fiatalkorúakkal kapcsolatos tárgyalásain.

A bírák és ügyészek elvben ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint a hivatásos bírák. Ez azt jelenti, hogy közösen döntenek a vádlott bűnösségének kérdésében és a szankciók mértékéről.

A bíróságokról szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz, GVG) 36. szakasza szerint az ítélőbírákat ötévente választják. A szóvivői tisztséget csak német állampolgár töltheti be (aGVG 31. §-a). Nem nevezhető ki szóvivői tisztség (a GVG 33. §-a), aki:

  • még nem töltötte be a huszonötödik életévét, vagy betöltötte a tizenhetedik életévét vagy a hivatali idő kezdetéig;
  • az érintett kerületben lakóhellyel nem rendelkező személyek,
  • egészségügyi okokból a munkakör betöltésére alkalmatlan személyek,
  • A német nyelv nem megfelelő ismerete miatt a tisztségre alkalmatlan személyek,
  • eszközök csökkenése esetén;

Kanálként nem képes ellátni feladatait,

  • olyan személy, aki a bíró követelése következtében nem tölthet be közhivatalt, vagy akit szándékos bűncselekmény miatt hat hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítéltek; vagy
  • Vagy akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, amely a közhivatal betöltésének elvesztését eredményezheti (a GVG 32.§-a).

A laikus bírák jövedelemkiesésükért kártérítésre jogosultak, amelynek összegét a törvényes javadalmazásról és kártérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz) (GVG 55. §) határozza meg. A tartományok tájékoztató füzeteket biztosítanak, hogy tájékoztassák a bírókat feladataikról. Ezeket a brosúrákat az interneten is közzéteszik. A tartományok a laikus bírák számára is biztosítanak képzést.

Bírósági fogalmazó

A bírósági titkárok az igazságügyi szervek alkalmazottai. A „harmadik haderő második pilléreként” főként az úgynevezett nemperes joghatóság területén látnak el feladatokat (pl. öröklés, gondozás, gyermekkor és örökbefogadási ügyek, ingatlan-nyilvántartás, kereskedelmi, együttműködési és partnerségi nyilvántartási ügyek, társulási ügyek, ingatlan-nyilvántartási ügyek, hajó-nyilvántartási ügyek stb.), de számos egyéb igazságügyi tevékenységért is felelősek, például a bírósági fizetési meghagyásokért, a jogi segítségnyújtásért, a végrehajtásért, a vagyon elkobzásáért és kezeléséért, valamint a vagyonkezelésért.

Az elsőfokú bíróságokon (Amtsgerichten) dolgozó bírósági titkárok száma ma már meghaladja a bírák számát. A bírósági titkárok tevékenységi körét a bírósági titkárokról szóló törvény (Rechtspflegergesetz – RPflG) szabályozza. Feladataik ellátása és a döntéshozatal során a bírákhoz hasonlóan a bírósági tisztviselők pártatlanok és függetlenek, és kizárólag a törvények és törvények kötelezik őket. Döntéseik ellen főszabály szerint az általános eljárásjogi szabályok alapján megengedett jogorvoslati lehetőségek vehetők igénybe.

Adatbázisok

Az igazságügyi hivatásokról szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatbázisok az alábbiak:

Információk a Bírák Szövetségének A link új ablakot nyit meg(Deutscher Richterbund) vagy a Német Bírósági A link új ablakot nyit megTisztviselők Szövetségének (Bundes Deutscher Rechtspfleger) honlapján is megtalálhatók.

Ügyvéd

Németországban körülbelül 166 000 ügyvéd van. A bírákkal azonos jogi képzésben vesznek részt, és minden jogi kérdésben tanácsot adhatnak és képviselhetik ügyfeleiket. Peren kívül és peren kívül is eljárhatnak; a német jog alapján nincs jogi képviselettel foglalkozó különleges ügyvéd. A képviseletre vonatkozó bírói hatáskör főszabály szerint megkülönböztetés nélkül valamennyi németországi bíróságra vonatkozik. Az egyetlen kivétel az, amikor az ügyvédek képviselni kívánják ügyfelüket egy, a Szövetségi Bíróság előtt folyamatban lévő polgári ügyben, ahol külön előfeltételek vannak a felvételre. Egy másik kivétel a vállalati ügyvédekre vonatkozik (olyan ügyvédek, akik nem ügyvédi munkaadó alkalmazásában állnak, hogy tanácsot adjanak és képviseljék a munkaadót jogi ügyeiben). Nem képviselhetik munkáltatójukat egyes bíróságok előtt.

Az ügyvédekre az ügyvédekről szóló szövetségi törvény (Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO) rendelkezései vonatkoznak. Az ügyvédi szakmát további szakmai szabályok is szabályozzák, pontosabban az ügyvédek szakmai magatartási kódexe (Berufsordnung der Rechtsanwälte, BORA) és a szakosodott ügyvédek magatartási kódexe (Fachanwaltsordnung, FAO). Az ügyvédek díjazását az ügyvédek javadalmazásáról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz, RVG) határozza meg.

Az ügyvédek 27 regionális ügyvédi kamarában és a Szövetségi Bíróság ügyvédi kamarájában működnek. A kamarák felelősek a jogi szakma gyakorlásának engedélyezéséért. Felelősek továbbá többek között annak ellenőrzéséért, hogy az ügyvédek eleget tesznek-e szakmai kötelezettségeiknek.

Adatbázisok

Az ügyvédi szakmáról teljes körű tájékoztatás a A link új ablakot nyit megSzövetségi Ügyvédi Kamara (BRAK) honlapján található. Ezenkívül a A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Kamara (DAV), az ügyvédek legnagyobb szabad német képviselete, széles körű tájékoztatást nyújt az ügyvédi szakmáról, angol és francia nyelven is.

Az ügyvédi segítség az A link új ablakot nyit megügyvédek hivatalos szövetségi nyilvántartásában található, amely felsorolja az összes (német és angol nyelvű) ügyvédet, valamint a német ügyvédi kamarák információit. A link új ablakot nyit meghttp://www.anwaltauskunft.de/

Szabadalmi ügyvivő

Németországban mintegy 3 500 szabadalmi ügyvivő tevékenykedik. A szabadalmi ügyvivők általában egyetemi szintű tudományos vagy műszaki tanulmányokat végeztek, amelyet kiegészítő jogi képzés követett. Hatásköre kiterjed az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos tanácsadásra és képviseletre (különösen: Szabadalmak, használati minták, védjegyek, formatervezési minták), különösen azok lajstromozása és nyomon követése. A szabadalmi ügyvivők jogosultak ügyfeleik képviseletére a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság, valamint bizonyos körülmények között a Szövetségi Bíróság előtt. A törvényszékek és a törvényszékek azonban csak az ügyfeleik ügyeiről nyilváníthatnak véleményt, és maguk nem indíthatnak keresetet.

A szabadalmi ügyvivők tevékenységét a szabadalmi ügyvivők törvénykönyve (Patentanwaltsordnung – PAO) szabályozza. A szabadalmi ügyvivőket a Szabadalmi Ügyvédi Szövetség szervezi.

Adatbázisok

A szabadalmi hivatalról a A link új ablakot nyit megPatent Attorney Association honlapján tájékozódhat. A szabadalmi A link új ablakot nyit megügyvivők szövetségi hivatalos nyilvántartása szintén elérhető itt.

Közjegyző

Németországban jelenleg közel 7 000 közjegyző van, akiknek elvileg ugyanolyan képzésben kell részesülniük, mint a bíráknak. Független, pártatlan és objektív tanácsadást és támogatást nyújtanak a fontos jogügyletekhez és a jogi ügyek kezeléséhez oly módon, hogy elkerüljék a jogvitákat. Legfontosabb feladatuk a jogügyletek igazolása.

Németország szövetségi struktúrája miatt a közjegyzők különböző formákban működhetnek. A tartományok többségében a közjegyzők fő foglalkozásként látják el feladataikat (a továbbiakban: egyfoglalkozású közjegyzők, Nurnotariat). Egyes tartományokban a közjegyzői hivatást az ügyvédi (közjegyzői) hivatás mellett gyakorolják. Valamennyi közjegyzőt a megfelelő regionális igazságügyi hatóság (Landesjustizverwaltung) nevezi ki és felügyeli.

A közjegyzői szakmára vonatkozó rendelkezések a szövetségi közjegyzőkről szóló törvényben (Bundesnotarordnung, BNotO) találhatók. A közjegyzők díjazását a díjakról szóló törvény (Kostenordnung, KostO) határozza meg.

A közjegyzők saját regionális közjegyzői kamarájukhoz tartoznak.

Adatbázisok

A közjegyzők különböző témáiról részletes információk találhatók a A link új ablakot nyit megSzövetségi Közjegyzői Kamara honlapján. A link új ablakot nyit megA közjegyzők listája szintén segítséget nyújt a közjegyző megtalálásához. A tartalom német, angol, francia és spanyol nyelven érhető el.

Más jogi szakmák

A jogi szolgáltatásokról szóló törvényben (Rechtsdienstleistungsgesetz, RDG) meghatározott jogi szakmák

A jogi szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi a követelésbeszedők, a nyugdíjtanácsadók és a külföldi jogra szakosodott jogi szolgáltatók számára, hogy bíróságon kívüli jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. Bizonyos esetekben a követelésbehajtási szolgáltatók és nyugdíjtanácsadók is jogosultak ügyfeleik bíróság előtti képviseletére. A tevékenység a bíróság kérésére a bíróság bejegyzéséhez kötött. A nyilvántartásba vett személyek neve A link új ablakot nyit megszerepel a Jogi Szolgálatok nyilvántartásában.

A nyilvántartásba vett szolgáltatóknak nem kell kamarához vagy meghatározott szakmai szövetséghez tartozniuk. A beszedési szolgáltatók és a nyugdíjtanácsadók részben szakmai szövetségekben szerveződnek; a legnagyobb szövetségek a Német Adósság Vállalatok Szövetségi Szövetsége, a Német Jogtanácsosok/Jogi Szolgáltatók Szövetségi Szövetsége és a Nyugdíjtanácsadók Szövetségi Szövetsége.

Adatbázisok

A német igazságügyi portálon keresztül megtekinthető a Jogi Szolgálatok Nyilvántartása, amely tartalmazza a jogi szolgáltatók és a nyilvántartásba vételért felelős bíróságok jegyzékét. A német adósságkezelő társaságok A link új ablakot nyit megszövetségi szövetségének, a A link új ablakot nyit megnémet jogi tanácsadók/jogi szolgáltatók szövetségi szövetségének és a A link új ablakot nyit megnyugdíjtanácsadók szövetségi szövetségének honlapjai számos további információval szolgálnak.

Ingyenes jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

Németországban számos jótékonysági szervezet nyújt ingyenes jogi tanácsadást (a jogi szolgáltatásokról szóló törvény 6. és 8. szakaszának megfelelően). Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA szövetségi és tartományi kormányzatok igazságügyi hatóságainak portálja

A link új ablakot nyit megTájékoztatás a bíróságokról és ügyészségekről, Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium

A link új ablakot nyit megHamburg Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megBerlin Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megBajor Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megNémet Bírák Szövetsége

A link új ablakot nyit megNémet Szövetségi Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megAz ügyvédek országos hivatalos jegyzéke

A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megA német ügyvéd tájékoztatása

A link új ablakot nyit megSzabadalmi Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megKözjegyzők jegyzéke

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közjegyzői Kamara

A link új ablakot nyit megJogi szolgáltatások nyilvántartása

A link új ablakot nyit megArbeiterwohlfahrt Bundesverband e.V.

A link új ablakot nyit megJótékonysági szervezetek

A link új ablakot nyit megJóléti szervezetek

A link új ablakot nyit megZsidó központi jóléti hivatal Németországban

A link új ablakot nyit megNémet Vöröskereszt

A link új ablakot nyit megParitätischer Wohlfahrtsverband (Parity Welfare Association)


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 23/11/2020