Uždaryti

JAU VEIKIA PORTALO BETA VERSIJA!

Apsilankykite beta versijos Europos e. teisingumo portale ir išsakykite, ką apie jį manote!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Jogászi hivatások - Németország

Šis puslapis išverstas mašininio vertimo priemone ir jo kokybė negali būti užtikrinta.

Šio vertimo kokybė: nepatikima

Ar šis vertimas Jums naudingas?

Ez az oldal a németországi jogi szakmáról ad tájékoztatást.


Jogászi hivatások

Ügyész

Szerepük és kötelezettségeik

A Staatsanwaltschaft (Staatsanwaltschaft) a büntető joghatóság független szerve, amely ugyanúgy épül fel, mint a bíróságok. Az ügyészség felel a vizsgálat lefolytatásáért, a díjak beszedéséért és az alapeljárásban való képviseletéért, valamint a büntetőjogi szankciók végrehajtásáért. Ha a törvény másként nem rendelkezik, az ügyészség a büntetőeljárás során is a büntetőeljárás közigazgatási cselekményének minősül.

Az ügyészség – amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a beavatkozáshoz – köteles beavatkozni minden büntetőeljárásba (jogszerűség elve). Ez azt jelenti, hogy a határozat meghozatala előtt az ügyészségnek minden tudomására jutott tényt meg kell vizsgálnia. Az Ügyészségnek tárgyilagosnak és pártatlannak kell lennie. Mind a terhelő, mind a felmentő tényeket azonosítani kell. Ha a jogi követelmények teljesülnek, illetéket kell fizetnie. Ha az eljárás bűncselekmény, az ügyészi hivatal – az alapeljárás megindításában illetékes bíróság beleegyezésével – lemondhat a büntetőeljárásról, ha az elkövető adóssága kicsinek tekinthető, és a vádemeléshez nem fűződik közérdek. A kijelölésen kívül az alperes is kaphat kötelezettségeket és utasításokat.

A büntetőeljárás során az Ügyészség más vizsgálókat is elláthat. Ide tartoznak a rendőrtisztek, az adónyomozók és a vámtisztviselők is. Ez utóbbiaknak a hivatal utasításait kell követniük.

A büntetőügy tárgyalása előtt eljárást kell indítani az alperessel szemben. A kisebb bűncselekmények kivételével a vádat az ügyészségnek kell benyújtania. A következő főeljárásban az ügyész általában az ügyészi hivatal képviselőjeként vesz részt.

Az Ügyészség mind első fokon, mind a fellebbviteli testületekben (fellebbezés és felülvizsgálat) eljár.

A büntetőeljárás során az ügyészséget az ügyésznek vagy az ügyésznek kell felolvasni. Jogukban áll megkérdőjelezni a vádlottat és a tanúkat. Benyújthatja továbbá a saját kérelmét is. A tárgyalás végén az ügyész olyan jogalappal rendelkezik, amely alapján a ténybeli és jogi helyzetet értékelik. A vádlott elítélését rendszeresen alkalmazzák szankció vagy felmentés alapján.

Az ügyész, a bíróság és az alperes hozzájárulásával az eljárás a tárgyalás e szakaszában is megszüntethető, például akkor, ha a vádlott bűnösségét a tárgyalást követően alacsonynak ítélik.

Ha az ügyész megállapítja, hogy a bíróság határozatát ténybeli vagy jogi szempontból igazolni kell, az ügyész fellebbezést nyújthat be, az alperes javára is.

Szervezet

Az ügyészség székhelye a regionális bíróságon, a felsőbb regionális bíróságon és a Szövetségi Bíróságon található, és hierarchiában szerveződik. A német szövetségi rendszer
miatt különbséget kell tenni a szövetségi kormány hatáskörei és a tartományok hatáskörei között.

A tartományi ügyészségek hivatalai

Azon bűncselekmények kivételével, amelyek tekintetében a szövetségi ügyvéd a szövetségi bíróság hatáskörébe tartozik, a szövetségi államok ügyészségei felelősek a büntetőeljárásért. A Szövetségi Bíróság (Szövetségi Bíróság) szövetségi és tartományi ügyészei (Länder) különböző és különálló hatóságok. A nemzeti és a tartományi szint között nincs hierarchikus kapcsolat. A Szövetségi Bíróság főügyésze azonban rendkívüli körülmények esetén eljárást indíthat a hatáskörébe tartozó területről a tartományi ügyészségre, vagy az utóbbi területén eljárásokat dolgozhat ki.

Mind a 16 tartomány saját ügyészséggel rendelkezik, az alábbiak szerint szervezve:

Minden regionális bíróság saját államügyészséggel (Amtsgerichte) is rendelkezik az adott regionális bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságokért (Amtsgerichte).

A tartományi bíróságokon az ügyészségek a főkapitányság alá vannak rendelve a felsőbb kerületi bíróságon (Oberlandsgericht), ez utóbbi pedig az érintett tartomány igazságügyi minisztériumának ad választ.

A Főügyészség felelős a regionális fellebbviteli bíróságok eljárásainak ellenőrzéséért. Amennyiben az ilyen eljárás a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik, a vádemelést a szövetségi ügyész folytatja le.

A A link új ablakot nyit meg bíróságok és ügyészségek a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapján további információkat találnak az ügyészségről. Számos ügyészség saját weboldallal is rendelkezik, amely a tartományi igazságszolgáltatási portálokon keresztül érhető el.

A Szövetségi Bíróság (Bundesanwaltschaft) általános szövetségi ügyésze a Németországi Szövetségi Köztársaság
igazságszolgáltatása alapvetően a tartományok ügye (az alaptörvény 92., 96. és 30. cikk). „A Szövetségi Bíróság főügyésze az egyetlen szövetségi ügyészi hivatal. A továbbiakban: „Bundesanwaltschaft” (Szövetségi Ügyészség). A Generalundesanwalt mellett más szövetségi ügyvédekből, magas rangú ügyészekből és ügyészekből, valamint más alkalmazottakból áll. A szövetségi ügyvéd feladata a Szövetségi Bíróság szövetségi ügyészi hivatala.

A Szövetségi Bíróság főügyésze az ügyész feladatát a belső biztonságot (különösen a terrorista cselekményeket) vagy a külső biztonságot (hazaárulás vagy kémkedés) érintő valamennyi súlyos bűncselekmény esetében gyakorolja. Az egyéb állami védelmi bűncselekmények esetében a Szövetségi Bíróság főügyésze az igazságszolgáltatási rendszerekről szóló törvény 120. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyos feltételek mellett átveszi az eljárást (a továbbiakban: a „félrevezető utalás”). A Szövetségi Bíróság általános szövetségi ügyvédjének hatásköre kiterjed a nemzetközi büntető törvénykönyv szerinti bűncselekmények üldözésére, valamint a Szövetségi Bíróság ítéletei előtti felülvizsgálati és fellebbezési eljárásokban való részvételre is.

Az ügyészt a szövetségi elnök nevezi ki a szövetségi miniszter vagy a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter javaslata alapján. A javaslat a Bundesrat jóváhagyásától függ. A főügyész a szövetségi miniszter, illetve a szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter felügyelete alatt működik. A szövetségi miniszter és a szövetségi miniszter azonban nem gyakorol semmilyen felügyeletet vagy hatóságot a szövetségi államok ügyészei felett.

Bírák

Szervezet

A bírói hivatást mind a nemzeti, mind a regionális bíróságokon szabályozó főbb jogszabályok a német bírói törvény ( Deutsche Richtergesetz, DRIG). További rendelkezések a tartományi szintű jogszabályokban is megtalálhatók.

A szövetségi tartományok igazságügyi minisztériumai felügyelik a bírák tartományi szintű munkáját. A szövetségi bíróságok bíráinak munkáját (a Szövetségi Alkotmánybíróság bíráinak kivételével) az illetékes szövetségi minisztérium felügyeli.

Szerepük és kötelezettségeik

Hivatásos bírák és ülnökök

A hivatásos vagy hivatásos bírák („Berufsrichter”) nemzeti vagy regionális bíróságokon tevékenykednek. A földszolgálat bírái például helyi bíróság, kerületi bíróság vagy felsőbb regionális bíróság előtt látják el feladataikat. A legtöbb bíró tartományi szinten dolgozik.

Szövetségi bírák (Bundeschriter) a Bundesverfassungsgericht (Bundesverfassungsgericht), a Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesgerichtshof), a Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht), a Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesfinanzhof), a Szövetségi Szociális Bíróság (Bundessozialgericht), a Szövetségi Közigazgatási Bíróság (Bundesverwaltungsgericht) vagy a Szövetségi Szabadalmi Bíróság (Bundespatentgericht).

A büntetőeljárás során a hivatásos bírákat „laikus bírákkal” (Laugenerter) kell összevonni. A hatóságok hívják meg a bírákat, hogy végezzék el ezt a szolgálatot, és ne fizessenek fizetést. Ez elméletileg az érintett személy beleegyezése nélkül is elvégezhető. Az a polgár, akit védőmellvédként jelölnek ki, csak különleges körülmények között szabadítható fel ebből a vámból. A bírák részt vehetnek a helyi bírósági meghallgatásokon és a regionális bíróságokon zajló büntető- és fiatalkorúak meghallgatásain.

A sványfelárnak elvben a hivatásos bírókkal azonos szavazati jogokkal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy közösen döntenek a vádlott bűnösségének kérdéséről és a szankciók szintjéről.

A bíróságokról szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz, GVG) 36. cikke szerint ötévente választják meg a bírósági ülnököket. A nyitást csak német állampolgár végezheti (a GVG 31. cikke). Nem szükséges kinevezni az indító hivatalt (GVG 33. §), „aki:

  • 25 éves kor vagy hét éves kor, vagy a hivatali idő kezdetén befejezve;
  • az érintett körzetben lakóhellyel nem rendelkező személyek,
  • egészségügyi okból a szerepre alkalmatlan személyek,
  • A német nyelv nem megfelelő ismerete miatt a szerepre alkalmatlan személyek,
  • az ingatlanárak csökkenése esetén

Nem tud kinyitni cipőt,

  • aki a bíró jogai miatt nem rendelkezik köztisztség betöltésének képességével, vagy olyan személy, akit hat hónapnál hosszabb, szándékos, szándékos cselekmény miatt elítéltek; vagy
  • Vagy aki ellen nyomozás van folyamatban olyan bűncselekmény miatt, amely a köztisztség betöltésének elveszítését eredményezheti (GVG 32. §).

Az ülnököknek joguk van a keresetkiesésért járó kártérítésre, amelynek összegét a jogi javadalmazási törvény és a kompenzációs törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz) határozza meg (a GVG 55. szakasza). A tartományok tájékoztató füzeteket adnak, amelyek tájékoztatják a bírákat kötelezettségeikről. Ezeket a brosúrákat az interneten is közzéteszik. A tartományok a laikusok számára is kínálnak képzést.

Igazságügyi tisztviselő (Rechtspfleger)

A bírósági titkárok az igazságügyi szervek alkalmazottai. A harmadik erőszak második pilléreként elsősorban az „önkéntes igazságszolgáltatás” (többek között az öröklési ügyek, az ápolási ügyek, a gyermekek és az örökbefogadás, az ingatlan-nyilvántartás, a kereskedelmi, együttműködési és partnerségi nyilvántartások, az összefonódási ügyek, az ingatlan-nyilvántartási jog, az árunyilvántartás, a hajók nyilvántartása stb. területén) feladata, de egyéb igazságügyi tevékenységek széles köréért is felelősek, például a bírósági végzés területén a fizetési meghagyásos eljárás, a jogi segítségnyújtás, a kötelező behajtás, a kötelező árverés és a fizetésképtelenségi eljárás, a fizetésképtelenségi eljárások, a szankciók végrehajtása, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság előtti eljárások végrehajtása, valamint a nemzetközi jogi ügyletek terén.

Az elsőfokú bíróságokon (Amtsgerichten) dolgozó bírósági titkárok száma ma már meghaladja a bírák számát. A bírósági titkárok tevékenységi körét a bírósági titkárokról szóló törvény (Rechtspflegergesetz – RPflG) szabályozza. Feladataik ellátása és a döntéshozatal során az igazságügyi tisztviselők – például a bírák – pártatlanok és függetlenek, és csak a törvény és a törvény hatálya alá tartoznak. Döntéseik ellen főszabály szerint az általános eljárásjogi szabályok alapján megengedett jogorvoslati lehetőségek vehetők igénybe.

Adatbázisok

Az igazságügyi hivatásokról szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatbázisok az alábbiak:

Információk találhatók a Deutscher Richterbund A link új ablakot nyit meg(Deutscher Richterbund) vagy a A link új ablakot nyit megBund Deutscher Rechtspfleger (Deutscher Rechtspfleger) honlapján is.

Ügyvéd

Németországban körülbelül 166.000 ügyvéd van. A bírák ugyanolyan jogi képzést teljesítenek, mint a bírák, és jogi kérdésekben tanácsot adhatnak és képviselhetik ügyfeleiket. Jogukban áll, hogy bíróság előtt és bíróság előtt is eljárjanak; a német jog szerint nincs képviselet. Főszabály szerint Németországban minden bíróság rendelkezik képviseleti joggal, megkülönböztetés nélkül. Az egyetlen kivétel az, amikor az ügyvédek egy polgári ügyben a Szövetségi Bíróság előtt kívánják képviselni ügyfelüket, ahol különleges befogadási feltételek állnak fenn. További kivételt jelentenek a szindikátusi jogokat gyakorló ügyvédek (akiket egy nem jogász munkáltató alkalmaz, hogy tanácsot adjon és képviselje a munkáltatót a jogi ügyekben). Egyes bíróságok nem képviselhetik munkáltatójukat.

Az ügyvédekre az ügyvédekről szóló szövetségi törvény (Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO) törvényi rendelkezései vonatkoznak. Az ügyvédi hivatást további szakmai szabályok is szabályozzák, pontosabban az ügyvédek szakmai magatartási kódexe (Berufsordnung der Rechtsanwälte, BORA) és a különleges jogászokra vonatkozó magatartási kódex (Fachanwaltsordnung, FAO). Az ügyvédek díjazását az ügyvédi javadalmazásról szóló törvény (Rechtsanwaltsvergütungsgesetz – RVG) határozza meg.

A jogászok 27 regionális ügyvédi kamarában és a Szövetségi Bíróság Ügyvédi Kamarájában szerveződnek. A kamarák feladata a jogi szakma gyakorlásának engedélyezése. Feladatuk többek között az is, hogy ellenőrizzék, hogy az ügyvédek megfelelnek-e szakmai kötelezettségeiknek.

Adatbázisok

A jogi szakma részletes adatai a A link új ablakot nyit megBundesrechtsanwaltskammer (BRAK) weboldalán érhetők el. Ezen túlmenően a A link új ablakot nyit megDeutscher Anwaltverein (DAV), amely az ügyvédek érdeklődésére számot nem tartó német ügyvéd, széles körű tájékoztatást nyújt az ügyvédi hivatásról, angol és francia nyelven is.

Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való segítségnyújtás az A link új ablakot nyit megügyvédek Szövetségi Közlönyében érhető el, amely felsorolja az összes (német és angol nyelven elérhető) ügyvédet, valamint a A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Kamarát.

Szabadalmi ügyvivő

Németországban körülbelül 3.500 gyakorló szabadalmi ügyvivő van. A szabadalmi ügyvivők általában természettudományi vagy műszaki tudományi egyetemi tanulmányokat végeztek, amelyeket kiegészítő jogi képzés követ. Hatáskörük kiterjed az ipari tulajdonjogok területén nyújtott tanácsadásra és képviseletre (különösen: Szabadalmak, használati minták, védjegyek, formatervezési minták), különös tekintettel regisztrációjukra és nyomon követésükre. A szabadalmi ügyvivők jogosultak ügyfeleik képviseletére a német Szabadalmi és Védjegyhivatal, a Szövetségi Szabadalmi Bíróság és bizonyos körülmények között a Szövetségi Bíróság előtt. A regionális és regionális bíróságok előtt azonban csak saját ügyükben nyilváníthatnak véleményt, és maguk nem folytathatnak le tevékenységeket.

A szabadalmi ügyvivők tevékenysége a szabadalmi ügyvivők kódexének (PAO) hatálya alá tartozik. A szabadalmi ügyvivőket a Szabadalmi Ügyvivők Kamarájában szervezik.

Adatbázisok

A szabadalmi hivatallal kapcsolatos információk megtalálhatók a A link új ablakot nyit megszabadalmi ügyvivők kamarájának honlapján. A Szövetségi Szabadalmi Ügyvédek A link új ablakot nyit meg Nyilvántartása is rendelkezésre áll.

Közjegyző

Németországban jelenleg csaknem 7.000 közjegyző van, akik elvileg ugyanolyan képzésben vesznek részt, mint a bírák. Független, pártatlan és objektív tanácsadást és támogatást nyújtanak a fontos jogi tranzakciókhoz és a jogi ügyek kezeléséhez a jogviták elkerülése érdekében. Legfontosabb feladatuk a jogi tranzakciók igazolása.

Németország szövetségi szerkezete miatt a közjegyző különböző formában működik. A legtöbb tartományban a közjegyzők fő szakmájuk gyakorlása során gyakorolják feladataikat („egyszemélyes közjegyzők”, „Nurnotitariat”). Egyes tartományokban a közjegyzői hivatást a szakmán felül kell gyakorolni (közjegyzői okirat). Valamennyi közjegyzőt saját regionális igazságügyi hatóságuk (Landesjustrenzverwaltung) nevezi ki és felügyeli.

A közjegyzői hivatásra vonatkozó rendelkezéseket a közjegyzőkről szóló szövetségi törvény (Bundeschordnung, BNotO) tartalmazza. A közjegyzők díjazását az illetékekről szóló törvény (Kstenordnung, Kosto) határozza meg.

A közjegyzők saját regionális közjegyzői kamarájukhoz tartoznak.

Adatbázisok

A közjegyzők különböző témáival kapcsolatos átfogó információk a A link új ablakot nyit megKözjegyzői Kamara honlapján érhetők el. A link új ablakot nyit megA közjegyzői nyilvántartás ebben a tagállamban a közjegyző keresésének is minősül. A tartalom német, angol, francia és spanyol nyelven érhető el.

Más jogi szakmák

A jogi szolgáltatásokról szóló törvényben (Rechtsdienstleistungsgesetz, RDG) meghatározott jogi szakmák

A jogi szolgáltatásokról szóló törvény lehetővé teszi az adósságbehajtók, a nyugdíjtanácsadók és a külföldi joggal foglalkozó jogi szolgáltatók számára, hogy bírósági eljárás nélküli jogi szolgáltatásokat nyújtsanak. Bizonyos esetekben az adósságbehajtó szolgáltatók és a nyugdíjtanácsadók is jogosultak ügyfeleik képviseletére. A tevékenység a bíróság kérésére nyilvántartásba vételi kötelezettség alá esik. A nyilvántartott személyek neve A link új ablakot nyit meg szerepel a Jogi Szolgálat nyilvántartásában.

Nincs olyan jogi követelmény, amely előírná, hogy e nyilvántartásba vett szolgáltatóknak egy kamarához vagy szakmai egyesülethez kell tartozniuk. A begyűjtést végző szolgáltatókat és a nyugdíjtanácsadókat részben szakmai szövetségekben szervezik; a legnagyobb szövetségek a német adósságbehajtó ügynökségek szövetségi szövetsége (Bundesverband Deutscher abunhozey), a német jogi ügyvivők szövetsége és a Bundesverband der Rentenberater (Bundesverband der Rentenberater).

Adatbázisok

Lehetőség van a Jogi Szolgálat nyilvántartásával való konzultációra, amely a német igazságügyi portálon keresztül tartalmazza a jogi szolgáltatók és a nyilvántartásért felelős bíróságok jegyzékét. A A link új ablakot nyit megnémet adósságbehajtó szervezetek szövetségi szövetségének, a A link új ablakot nyit megNémet Jogi Tanácsoknak/Jogi Szolgáltatóknak és a Nyugdíjtanácsadók Szövetségének A link új ablakot nyit meg(Association of Pensions Consultants) weboldalai további tájékoztatást nyújtanak.

Ingyenes jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

Németországban számos jótékonysági szervezet nyújt ingyenes jogi tanácsadást (a jogi szolgáltatásokról szóló törvény 6. és 8. szakasza szerint). Ezek közül néhány a következő:

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA szövetségi kormány és a tartományok igazságügyi portálja

A link új ablakot nyit megA bíróságokra és ügyészségekre, a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztériumra vonatkozó információk

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium

A link új ablakot nyit megHamburgi Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megBerlin – Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megBajorország Igazságügyi Minisztériuma

A link új ablakot nyit megNémet Bírák Szövetsége

A link új ablakot nyit megNémet Szövetségi Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megAz Ügyvédek Országos Nyilvántartása

A link új ablakot nyit megDeutscher Anwalt Verein

A link új ablakot nyit megA német jog szerinti referenciaadatok

A link új ablakot nyit megSzabadalmi Ügyvédői Kamara

A link új ablakot nyit megA közjegyzők listája

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közjegyzői Kamara

A link új ablakot nyit megJogi szolgáltatások nyilvántartása

A link új ablakot nyit megArbeiterwohlfahrt Bundesverband e.V.

A link új ablakot nyit megJótékonysági szervezetek

A link új ablakot nyit megJóléti szervezetek

A link új ablakot nyit megA németországi zsidók jóléti központja

A link új ablakot nyit megDeutsches Roches Kreuz

A link új ablakot nyit megPartitätischer Wohlfahrtsverband


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 02/10/2019