Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

A különböző jogi szakmák

Anglia és Wales

Ez az oldal az Egyesült Királyság Anglia és Wales joghatósága alá tartozó területén gyakorolt főbb jogi hivatásokról nyújt áttekintést. Az oldalon a bírákra, az ügyészekre és az ügyvédek különböző típusaira vonatkozó információk szerepelnek.

Tartalomszolgáltató:
Anglia és Wales

Bírák

Anglia és Wales bírósági rendszerében különféle bírói tisztségeket betöltő – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott – bírák ítélkeznek Anglia és Wales különböző bíróságain (courts) és közigazgatási döntőbíróságain (tribunals). Az angliai és walesi bírákra vonatkozóan Anglia és Wales bírói karának weboldalán találhatók információk.

 

 

 

 

Teljes munkaidőben foglalkoztatott bírák

  • Az igazságszolgáltatás főbírója (Lord Chief Justice) – az igazságszolgáltatás főbírója egyben Anglia és Wales bírói karának vezetője és bíróságainak elnöke is. Az utóbbi feladatkört 2006. április 3-a óta tölti be, amikor az alkotmányjogi reformról szóló 2005. évi törvény a lordkancellár igazságszolgáltatási funkcióit az igazságszolgáltatás főbírójára ruházta át. Az igazságszolgáltatás főbírója egyben a büntető igazságszolgáltatás feje.
  • Kollégiumvezetők (heads of division) – a további ügyszakokat négy rangidős bíró vezeti: a Master of the Roles (Polgári Kollégium – Civil Division); a Királynői Kollégium (Queen’s Bench Division) elnöke; a Családjogi Kollégium (Family Division) elnöke, valamint a felsőbírósági kancellár (Chancellor of the High Court, Kancelláriai Kollégium – Chancery Division). További információk Anglia és Wales bírói karának weboldalán találhatók.
  • A fellebbviteli főbírák (Lords Justices of Appeal) a büntető- és polgári ügyeket egyaránt tárgyaló Fellebbviteli Bíróságon (Court of Appeal) ítélkeznek.
  • A felsőbírósági bírák (High Court judges) a legösszetettebb polgári ügyeket tárgyaló Felsőbíróságon (High Court) ítélkeznek. Ők bírálják el a Koronabíróság elé kerülő legsúlyosabb és legérzékenyebb (például emberölési) ügyeket is.
  • A körzeti bírák (circuit judges) rendszerint büntető-, polgári és családjogi ügyeket tárgyalnak.
  • A kerületi bírák (district judges) polgári ügyekkel foglalkoznak. Munkájuk zömét tanácsülésen (nem nyilvános tárgyaláson) végzik. Emellett jogosultak a megyei bírósági hatáskörbe tartozó keresetek tárgyalására, ha a kiszabott szankció egy meghatározott (rendszeresen felülvizsgált) pénzügyi határérték alatt marad; a határérték feletti ügyeket általában körzeti bíró (circuit judge) tárgyalja. Angliában és Walesben az összes polgári jogi jogvita több mint 80%-ában kerületi bírák ítélkeznek.
  • A kerületi bírák (District Judges) a békebíróságokon (magistrates’ courts) ítélkeznek, és a békebírók (magistrates) által tárgyalt ügytípusokat bírálják el (lásd lent). Ezzel együtt elsősorban a hosszadalmasabb és összetettebb ügyekben segédkeznek.
  • A felsőbírósági eljárási bírák és hivatalvezetők (High Court masters and registrars) olyan eljárásjogi kérdésekkel foglalkozó bírák, akik a Felsőbíróság (High Court) Kancelláriai Kollégiuma (Chancery Division) és Királynői Kollégiuma (Queen’s Bench Division) polgári ügyforgalmának többségét kezelik.

Részmunkaidőben foglalkoztatott bírák

A részmunkaidőben dolgozó bírákat általában legalább öt évre nevezik ki – a vonatkozó felső korhatár betartása mellett. A részmunkaidős bírák főbb típusai a következők:

  • A helyettes felsőbírósági bírák (deputy high court judges), akik a Felsőbíróság (High Court) egy vagy több kollégiumában ítélkeznek.
  • Recorderek (Recorders), akik a körzeti bírákhoz (circuit judges) hasonló hatáskörrel bírnak, ők azonban rendszerint a bíróság elé került kevésbé összetett, illetve kevésbé súlyos ügyeket tárgyalják.
  • Helyettes kerületi bírák (deputy district judges), akik a megyei bíróságokon és a Felsőbíróság kerületi hivatalaiban ítélkeznek, és a kerületi bírák hatáskörébe tartozó, kevésbé összetett ügyeket tárgyalják.
  • A békebírósági helyettes kerületi bírák (deputy district judges of magistrates’ courts) a teljes munkaidőben foglalkoztatott kollégáikhoz hasonló ügyeket tárgyalnak.
  • A felsőbírósági helyettes eljárási bírák és hivatalvezetők (deputy high court masters and registrars) munkája a Felsőbíróságon teljes munkaidőben foglalkoztatott kollégáikéhoz hasonló.

Közigazgatási döntőbírósági bírák (tribunal judges)

A közigazgatási döntőbíróságok évente mintegy 800 000 ügyben járnak el számos ügykörben – például adózási, nyugdíjjal kapcsolatos vagy bevándorlási jogvitákban.

A közigazgatási döntőbíróságok általában tanácsban járnak el, amelynek tagja egy jogi képesítéssel rendelkező közigazgatási döntőbírósági elnök vagy bíró, akit a tanács sajátos szakértelemmel rendelkező laikus tagjai segítenek. Esküdtszék nincs, és a közigazgatási döntőbírósági bíró nem jogosult a vádlottal szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabására. E bírák elsősorban a problémák sikeres rendezésének elősegítésére törekednek, egyes esetekben pedig döntést hoznak a pernyertesnek járó kártérítés vagy jóvátétel mértékéről.

Békebírák (magistrates)

Angliában és Walesben a büntetőügyek mintegy 95%-át a békebírák (magistrate, justice of the peace, JP) tárgyalják. A helyi körzetekben 30 000-nél több békebíró végzi feladatát, rendszerint évente legalább 26 félnapos tárgyalási napon. A békebírók számára nem előírás a jogi végzettség, és munkájukat díjazás nélkül végzik.

Rendszerint hármas tanácsban járnak el; egyikük elnöki képzésben részesül, hogy irányítani tudja a tanács tevékenységét, és a nevében nyilatkozni tudjon. A tanácsot anyagi és eljárásjogi kérdésekben minden esetben jogvégzett bírósági titkár segíti.

A békebírák a viszonylag kisebb súlyú büntetőügyekkel foglalkoznak. Ide tartozik a kisebb értékre elkövetett lopás, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a közrend megzavarása és a közlekedési szabálysértések. Számos családjogi és gyermekekkel kapcsolatos ügyet, valamint engedélykérelmet is tárgyalnak.

Ügyészek

Szervezet

A Koronaügyészi Szolgálat (Crown Prosecution Service, CPS) Anglia és Wales független hatósága; feladata a vádhatósági feladatok ellátása azon büntetőügyekben, amelyekben a rendőrség már lefolytatta a nyomozást. A szervezet a legfőbb ügyész (attorney general) irányítása alatt áll, aki a CPS munkája tekintetében a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Anglia és Wales 42 ügyészségi körzetre oszlik, amelyek mindegyike élén vezető koronaügyész (chief crown prosecutor) áll. Emellett négy szakosodott országos ügyészségi szolgálat is létezik: a szervezett bűnözéssel, a különleges bűnözéssel, a terrorizmusellenes tevékenységgel és a csalások üldözésével foglalkozó szolgálat. A hivatali órákon kívül Anglia és Wales rendőrei számára a CPS Direct elnevezésű telefonos szolgálat nyújt tanácsadást, illetve segíti a döntéshozatalt.

A CPS vezetője az Államügyészség igazgatója (Director of Public Prosecutions, DPP), aki a legösszetettebb és a legérzékenyebb ügyekben határoz, és tanácsot ad a rendőrségnek büntetőügyekben. A DPP általános felelősséggel bír a CPS vádemelési és bűnüldözési tevékenységéért, felettese a legfőbb ügyész.

A CPS ügyészeket (prosecutors) és ügyészhelyetteseket (associate prosecutors), valamint ügyvizsgálókat (caseworkers) és ügyintézőket (administrators) alkalmaz. A koronaügyészek tapasztalt ügyvédek vagy jogtanácsosok, feladatuk büntetőügyekben a Korona nevében a vád képviselete. Az ügyészhelyettesek a békebíróságokon járnak el, korlátozott ügykörben.

Szerepük és kötelezettségeik

A CPS munkatársai:

  • tanácsot adnak a rendőrségnek, és áttekintik az esetleges vádemeléshez szükséges bizonyítékokat;
  • döntenek a vádról (a kisebb súlyú ügyek kivételével), amennyiben vádemelésre kerül sor;
  • előkészítik az ügyeket, és a vádat képviselik a bíróság előtt.

A koronaügyészek köztisztviselők, felvételük nyílt versenyvizsga útján történik. A munkaköri alkalmassághoz a pályázónak az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

  • solicitorként teljes körű működési engedéllyel kell rendelkeznie Anglia és Wales területére;
  • a gyakorlati idejét letöltött és az angol Tárgyalóügyvédi Kamarába (English Bar) felvett barristernek kell lennie;
  • az Európai Gazdasági Térség vagy a Nemzetközösség polgárának kell lennie. Az Anglián és Walesen kívül képesítést szerzett ügyvédeknek az állás betöltése előtt ügyvédi különbözeti vizsgát kell tenniük.

A jogi szakma szervezetei: jogászok

Tárgyalóügyvédek, védőügyvédek (barristers, advocates)

A Tárgyalóügyvédi Kamara (Bar Council) Anglia és Wales összes tárgyalóügyvédének irányító testülete. A kamarát a szakma érdekképviselete, fontos szakpolitikai kezdeményezések megfogalmazása és végrehajtása, valamint a szakma normáinak, megbecsülésének és függetlenségének megőrzése érdekében hozták létre. A jogi szolgáltatásokról szóló, 2007. évi törvény (Legal Services Act 2007) szerint a kamara a szakmai szabályozási feladatot a tárgyalóügyvédi kamara szakmai normáival foglalkozó testületre (Bar Standards Board) ruházta, mely független, önálló szerv. A tárgyalóügyvédek önálló, szakosodott jogi tanácsadók és bírósági védőügyvédek lehetnek. Általában önfoglalkoztatóak, és „chamber” elnevezésű irodák tagjaiként („tenants” – bérlők) dolgoznak. A tárgyalóügyvédek képzése főként a védőügyvédi feladatokra, azaz az ügyfelek magasabb szintű bíróságok előtti képviseletére terjed ki. A tárgyalóügyvédek emellett sok időt fordítanak az ügyfeleiknek nyújtott tanácsadásra és az ügyekhez kapcsolódó kutatásra, valamint a szakterületükön folytatott kutatásokra. A gyakorló tárgyalóügyvédek mintegy 10%-a királyi jogtanácsosi (Queen’s Counsel, QC) címmel rendelkezik; ők foglalkoznak a legjelentősebb és legösszetettebb ügyekkel.

Jogtanácsosok (solicitors, legal advisers)

A solicitor feladata, hogy szakértő jogi tanácsot nyújtson az ügyfeleknek (magánszemélyek, vállalkozások, önkéntes szervezetek, jótékonysági szervezetek stb.), és ellássa képviseletüket, ideértve a bíróság előtti képviseletet is. Munkájuk rendkívül változatos. A legtöbb jogtanácsos magánpraxist folytat, amely az ügyfeleknek szolgáltatásokat kínáló jogtanácsosok társulása. Lehetséges, hogy számos jogterületet felölelő általános praxist folytatnak, de az is előfordulhat, hogy egy bizonyos területre szakosodnak. Mások a központi kormányzatnál vagy helyi önkormányzatoknál, a Koronaügyészi Szolgálatnál, a békebíróságoknál, kereskedelmi vagy ipari szervezeteknél, illetőleg más testületeknél állnak alkalmazásban jogtanácsosként. A jogtanácsosok megválaszthatják a számukra legmegfelelőbb munkakörnyezetet.

A solicitor általában jogi tanácsot nyújt az ügyfelek részére. Ha az ügyfél ezt követően Anglia és Wales magasabb szintű bíróságai előtti képviseletet igényel, a jogtanácsos az ügyben rendszerint egy tárgyalóügyvédet bíz meg a bírósági képviselettel. A tárgyalóügyvéd igénybevétele azonban nem minden esetben kötelező, mivel a megfelelő képzettségű jogtanácsosok a magasabb szintű bíróságok előtt is eljárhatnak (azaz jogosultak ügyfelek képviseletére).

A Jogászegylet (Law Society) Anglia és Wales jogtanácsosait képviseli. Feladatai a szakmai szabályozókkal, a kormányzattal és másokkal való tárgyalástól és a lobbitevékenységtől kezdve a képzések megszervezésén át a tanácsadásig terjednek. A Jogászegylet célja, hogy segítséget, védelmet és támogatást nyújtson Anglia és Wales jogtanácsosai számára.

A Jogtanácsosok Szabályozó Hatósága (Solicitors Regulation Authority, SRA) a szabályozási és fegyelmi ügyekkel foglalkozik, és megállapítja, figyelemmel kíséri és érvényesíti a jogtanácsosokra vonatkozó előírásokat Anglia és Wales területén. A korábban a Jogászegylet Szabályozó Tanácsának (Law Society Regulation Board) nevezett szervezet kizárólag közérdekből jár el.

A Jogi Panaszok Hivatala (Office for Legal Complaints) azon magánszemélyeket segíti, akik jogtanácsosok ellen kívánnak panaszt emelni. A korábban Jogi Panaszok Szolgálatának (Legal Complaints Service) nevezett testület független és pártatlan, célja az ügyek gyors és hatékony megoldása.

Közjegyzők

A közjegyzői kar az angliai és a walesi jogi hivatások harmadik, egyben legrégebbi ágát képviseli. A közjegyzők működési engedélyét a Közjegyzői Kamarai Hivatal (The Faculty Office) adja ki (első alkalommal ezt a canterburyi érsek tette meg, 1279-ben), szabályozó szervük pedig a Közjegyzői Kamarai Bíróság (Court of Faculties). A közjegyzők összekapcsolják a polgári jog és a szokásjog (common law) területét.

Valamennyi közjegyző jogi végzettségű, és bár legtöbbjük jogtanácsos is lehet, a közjegyzői képesítést külön vizsgákon kell megszerezniük. A szakképesítés megszerzéséhez minden közjegyzőnek ugyanazon alapképzésben kell részesülnie: a University College London közjegyzői gyakorlati képzését kell sikeresen elvégezniük. A képesítés megszerzését követően a közjegyzők Angliában és Walesben bárhol gyakorolhatják hivatásukat, és azonos jogkörökkel rendelkeznek. A közjegyzői okiratok elkészítése és kibocsátása mellett a közjegyzők végrendelet készítésével, öröklési ügyekkel és hagyatéki vagyonkezeléssel is adhatnak tanácsot, és lebonyolíthatják a hagyatékátadást.

A közjegyzői tevékenységet évszázadok óta világszerte elismerik, ami lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások szabad mozgását. Ily módon a közjegyzők elősegítik a kereskedelmet és a polgárok életét, észszerű költséggel és indokolatlan késedelem nélkül biztosítva számukra a mindennapi életvitelt és tevékenységük szabad folytatását.

A közjegyző hivatalos pecséttel rendelkezik, a közjegyzői okiratok Angliában és Walesben bizonyító erejűek. A közjegyzői okiratok magánokirati és közokirati formában készülhetnek; utóbbiak hiteles közjegyzői okiratként (notarial acts in authentic form) is ismertek. A közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott közjegyzői okiratokat a világ minden országában felelős jogi tisztviselőtől származó bizonyítékként ismerik el.

A közjegyzőkre a jogtanácsosokhoz hasonló szakmai szabályok vonatkoznak. Működési tanúsítványukat évente meg kell újítaniuk, emellett szakmai felelősségbiztosítással és kezesi biztosítással kell rendelkezniük. Az engedély megújításának feltétele a szabályok betartása. A közjegyzői kinevezés személyre szól. A Közjegyzői Egyesület (The Notaries Society) megközelítőleg 800 közjegyzőt képviselő szervezet. A Főfoglalkozású Közjegyzők Egyesülete mintegy 30 főfoglalkozású, elsősorban London központjában működő közjegyzőt tömörít, akiket a Scriveners Company nevű régi céh nevez ki.

Szabadalmi és védjegyügyvivők

A szabadalmi és védjegyügyvivők a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben adnak szaktanácsot. Jogi tanácsot adnak ügyfeleiknek ezen a téren, különösen a szabadalmakkal, a védjegyekkel, a formatervezési mintákkal és a szerzői jogokkal kapcsolatban. Emellett képviselik ügyfeleiket a szellemi tulajdonjogi ügyekben eljáró különös hatáskörű bíróságok előtt (némelyek pedig a perbeli képviseletre jogosító további képesítés megszerzését követően további jogokkal rendelkeznek). A legtöbb szabadalmi és védjegyügyvivő magánpraxist folytat. Sokuk irodája specializálódott, de némelyek jogtanácsosokkal együttműködésben is dolgoznak. Emellett sokan dolgoznak ipari vállalatoknál. A szabadalmi és védjegyperekben eljáró ügyvivők a jogtanácsosokkal azonos módon képviselhetik ügyfeleiket a bíróságon a szellemi tulajdonjogi ügyekben. Ennek keretében tárgyalóügyvédet is megbízhatnak az ügy ellátásával. A Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete (Chartered Institute of Patent Attorneys – CIPA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a szabadalmi ügyvivőket. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal való együttműködés a szellemi tulajdonra vonatkozó jogalkotással kapcsolatban, a szabadalmi ügyvivők és a gyakornokok számára nyújtott oktatás és képzés, valamint a szakma szabályozóival való együttműködés. A CIPA célja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok és szakmák támogatása. A Védjegyügyvivők Intézete (Institute of Trade Mark Attorneys – ITMA) az egész Egyesült Királyságban képviseli a védjegyügyvivőket és a szakmát. Feladatai közé tartozik a Kormánnyal, annak független szabályozói ágával (IPReg) és az egyéb érintett szervezetekkel való tárgyalás és a lobbitevékenység. A védjegyügyvivők hivatásához kapcsolódó oktatást, képzést és tanácsadást nyújt, és felelős a szakma és a szellemi tulajdon támogatásáért. A Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete (Intellectual Property Regulation Board – IPReg) foglalkozik valamennyi szabályozási és fegyelmi üggyel, továbbá megállapítja a szabadalmi és védjegyügyvivőkre az egész Egyesült Királyságban vonatkozó szabályokat, valamint nyomon követi és biztosítja e szabályok végrehajtását. Közérdekből jár el, és működteti a szabadalmi és védjegyügyvivők törvényes nyilvántartását (mind az egyéni ügyvivők, mind az irodák tekintetében).

Egyéb jogászi hivatások

A titkárok és más bírósági személyzet számára Anglia és Wales legtöbb bíróságán – a békebíróságok munkatársai kivételével – nem előírás a jogi szakképesítés. Ezek a munkavállalók köztisztviselők, akik adminisztratív feladatokat látnak el és a bírák munkáját segítik, ám jogi tanácsot nem adhatnak. Köztisztviselőként valamennyi bírósági alkalmazott Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának (Her Majesty’s Court Service) alkalmazásában áll.

A bírósági alkalmazottak kategóriáira vonatkozó bővebb információ itt PDF (456 Kb) en található.

A békebíróságon foglalkoztatott titkárok szerepe eltérő. A laikus békebírák nem rendelkeznek jogi szakképzettséggel, és ezért jogvégzett titkárok tanácsára hagyatkoznak. Az ilyen titkároknak két típusa létezik: bírói titkár (justices’ clerk) és jogi tanácsadó (legal adviser) (vagy bírósági titkár – court clerk).

  • A bírói titkár (justices’ clerk) a békebíró (magistrate) fő jogi tanácsadója. A bírói titkár legalább ötéves szakirányú képzettséggel rendelkező ügyvéd (barrister vagy solicitor). Jogi és eljárási kérdésekben tanácsot ad a békebíróknak, a bíróságon és azon kívül is. Feladatuk emellett a jogi tanácsadók (legal advisers) irányítása és képzése, a nyújtott jogi szolgáltatások minőségének felügyelete, és igazgatási területükön belül egységes jogi tanácsok nyújtásának biztosítása.

  • A jogi tanácsadók (legal advisers) részt vesznek a bírósági tárgyalásokon, és tanácsot adnak a békebírák részére a jogszabályokkal, a joggyakorlattal és az eljárási kérdésekkel kapcsolatban. Ők is jogvégzettek (rendszerint solicitorok vagy barristerek).

A felsőbírósági (High Court) bírói végzéseket jelenleg a lordkancellár (Lord Chancellor) vagy megbízottja által kinevezett és az egyes kerületekhez rendelt felsőbírósági végrehajtók (high court enforcement officers) juttatják érvényre. Feladatuk a bírósági határozatok érvényre juttatása a felsőbírósági ítélet, illetőleg a Felsőbíróság elé utalt megyei bírósági ítélet alapján fennálló pénztartozás behajtása útján. Jogosultak a tartozás összegét fedező értékű dolgok lefoglalására és értékesítésére. Emellett érvényesítik és felügyelik az ingatlanok birtokbaadását és dolgok visszaszolgáltatását is.

A megyei bírósági végrehajtók (county court bailiffs) Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálatának alkalmazásában álló köztisztviselők, akiknek feladata a megyei bíróságon hozott és nyilvántartott ítéletek és/vagy végzések végrehajtása. E köztisztviselők feladata a végrehajtási parancsok érvényre juttatása, az ingatlanok birtokviszonyainak helyreállítása, valamint dolgok visszavétele. A parancsokat érvényre juttató végrehajtókra vonatkozó szabályokat a megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény (County Courts Act 1984) 85–111. szakasza tartalmazza. A végrehajtási eljárást a polgári perrendtartás (civil procedure rules) szabályozza. A megyei bírósági végrehajtók emellett más feladatokat is ellátnak, ideértve az iratok és az őrizetbe vételről szóló végzések személyes kézbesítését. Az őrizetbe vételre vonatkozó szabályokat a megyei bíróságokról szóló törvény 118–122. szakasza tartalmazza.

Az okleveles végrehajtók (certified bailiffs) magánvégrehajtók, akik oklevelüket a bérbeadó törvényes zálogjogára vonatkozó szabályok alapján szerzik meg, és a megyei bíróság (county court) egyik körzeti bírája (circuit judge) jogosítja fel őket e tevékenység folytatására. A bérbeadó törvényes zálogjoga a bérbeadónak a bérlő dolgaira fennálló, a bérletidíj-hátralékok megfizetésének bírósági beavatkozás nélküli biztosítását célzó foglalási jogára utal. Az okleveles végrehajtók számos más törvény alapján is jogosultak egyéb tartozásfajták, úgymint az önkormányzati és a helyi adók behajtására.

Kapcsolódó linkek

Koronaügyészi Szolgálat,
Közjegyzői Kamarai Hivatal,
Közjegyzői Egyesület,
Anglia és Wales bírói kara,
Jogászegylet,
Jogtanácsosok Szabályozó Hatósága,
Jogi Panaszok Hivatala,
Jogi Szolgáltatások Bizottsága,
Szabadalmi Ügyvivők Hivatalos Intézete;
Védjegyügyvivők Intézete,
Szellemi Tulajdon Szabályozó Testülete,
Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata.

Utolsó frissítés: 25/07/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.