Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Jogászi hivatások - Portugália

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Jogászi hivatások

Bírák, valamint közigazgatási és adóügyi bírák (Magistrados dos tribunais judiciais e dos tribunais administrativos e fiscais)

A portugál alkotmány értelmében a bírák független bírósági szervezet tagjai.

Ítéleteket hoznak a nép nevében, és kizárólag a jogszabályoknak vannak alárendelve.

A bírák jogállását az alkotmány és a Bírák Alapszabálya (Estatuto dos Magistrados Judiciais) szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a bírák három kategóriája különböztethető meg:

  • a Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de Justiça) bíráinak elnevezése „Conselheiro”;
  • a fellebbviteli bíróságok (tribunais das Relações) bíráinak elnevezése „Desembargador”;
  • az elsőfokú bíróságok (tribunais de 1.ª instância) bírái, akiknek portugál elnevezése „Juízes de Direito”.

A közigazgatási és adóügyi bírák jogállását az alkotmány, a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Alapszabálya (Estatuto dos Tribunais Administrativos e Fiscais), másodsorban pedig a Bírák Alapszabálya szabályozza. A bíróságok szervezeti hierarchiája alapján a közigazgatási és adóügyi bírák három kategóriája különböztethető meg:

  • a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Supremo Tribunal Administrativo) bíráinak elnevezése „Conselheiro”;
  • a központi közigazgatási bíróságok (tribunais Centrais Administrativos) bíráinak elnevezése „Desembargador”;
  • a körzeti közigazgatási és adóügyi bíróságok (tribunais administrativos de círculo és tribunais tributários) bírái, akiknek portugál elnevezése „Juízes de Direito”.

A bírói hivatás gyakorlásának feltétele az alábbi három szakasz teljesítése: részvétel nyilvános pályázati eljáráson, elméleti és gyakorlati képzés elvégzése az Igazságügyi Tanulmányok Központjában (Centro de Estudos Judiciários), és próbaidőszak teljesítése. Azok, akik mind a három szakaszt sikeresen teljesítik, „juízes de direito” kinevezést kapnak.

A bírák szakmai pályafutásuk során folyamatos továbbképzésben részesülnek.

Az elsőfokú bíróságok bíráinak munkáját (a rendes bírák esetében) a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conselho Superior da Magistratura), illetve (a közigazgatási és adóügyi bírák esetében) a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsa (Conselho Superior dos Tribunais Administrativos e Fiscais) szisztematikusan és rendszeres időközönként vizsgálja. A vizsgálat eredményeként a bírákat szakmai teljesítményük alapján besorolják az alábbi kategóriák valamelyikébe: „Rendkívül kiváló”, „Kiváló”, „Jó”, „Alkalmas” és „Gyenge”. A „Gyenge” kategóriába került bírákat tisztségükből felfüggesztik, szakmai alkalmasságuk kapcsán pedig vizsgálatot indítanak.

A bírák, valamint a közigazgatási és adóügyi bírák kinevezése, beosztása, áthelyezése, előléptetése és a velük szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsának hatáskörébe tartozik.

A bírói függetlenség és pártatlanság szavatolására az alkotmány előírja, hogy: a jog területén végzett, nem kereső tudományos kutatói vagy oktatói tevékenységek kivételével a gyakorló bírák a bírói tisztség ellátásán kívül semmilyen más – állami vagy magánjellegű – feladatot nem láthatnak el; bírák kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben helyezhetők át, függeszthetők fel tisztségükből, helyezhetők nyugállományba vagy menthetők fel; valamint, hogy a bírák határozataik miatt – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – nem vonhatók felelősségre.

Ügyészek (Magistrados do Ministério Público)

Az ügyészek az állam képviseletét látják el, közreműködnek a büntetőeljárásokban, továbbá fellépnek a demokratikus jogállamiság és a törvényben meghatározott érdekek védelme érdekében. Az ügyészek saját alapszabállyal és törvényben lefektetett autonómiával rendelkeznek.

Ahhoz, hogy valaki ügyészként tevékenységet folytasson, sikeresen teljesítenie kell az Igazságügyi Tanulmányok Központja (Centro de Estudos Judiciários) által szervezett nyilvános versenyvizsgát, amely a szakmai ismereteket felmérő tesztekből, a szakmai életút értékeléséből, valamint egy pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

A sikeres pályázókat fogalmazóknak (auditores de justiça) nevezik ki, akik – miután az Igazságügyi Tanulmányok Központjában elvégzett elméleti és gyakorlati képzést sikeresen teljesítik – próbaidős jelleggel alügyészi kinevezést kapnak.

Az ügyészek hivatali előmenetele ötlépcsős, amely a hierarchia csúcsától az alábbi lépcsőkből áll:

  • legfőbb ügyész (Procurador-Geral da República);
  • legfőbb ügyész helyettes (Vice-Procurador-Geral da República);
  • főügyész (Procurador-Geral Adjunto);
  • ügyész (Procurador da República);
  • alügyész (Procurador da República Adjunto).

Az ügyészi szervek csúcsszervezete a legfőbb ügyész vezette legfőbb ügyészség (Procuradoria-Geral da República), amelynek keretén belül működik még az Ügyészség Legfőbb Tanácsa (Conselho Superior do Ministério Público), a Tanácsadó Testület (Conselho Consultivo), illetve látják el feladataikat a jogi tanácsadók és a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységek.

Az Ügyészség Legfőbb Tanácsa felelős az ügyészek kinevezéséért, beosztásáért, áthelyezéséért, előléptetéséért és az ügyészségi ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások lefolytatásáért.

Ügyvédek (Advogados)

Az ügyvéd az adott szakmai kamara által nyilvántartásba vett jogi szakember, akinek tevékenysége – többek között – jogi képviseletre, valamint harmadik felek felkérésére a jogszabályok értelmezését és alkalmazását magában foglaló jogi tanácsadásra terjed ki.

Portugáliában kizárólag a portugál ügyvédi kamara (Ordem dos Advogados) nyilvántartásába felvett személyek végezhetnek önállóan ügyvédi tevékenységet.

Az ügyvédi hivatás gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött:

  • Portugáliában megszerzett jogi diploma vagy külföldön szerzett, diplomával egyenértékűnek vagy diplomaként elismert egyetemi jogi végzettség;
  • 18 hónapos joggyakorlat teljesítése, amely két képzési szakaszt ölel fel: egy 6 hónapos alapképzést, továbbá egy 12 hónapos kiegészítő képzést;
  • a kamara írásbeli és szóbeli vizsgájának sikeres letétele.

A Portugáliában jogi diplomát szerző külföldi állampolgárok kamarai nyilvántartásba vételére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a portugál állampolgárok nyilvántartásba vételére, feltéve hogy származási országuk azonos jogokat biztosít a portugál állampolgárok számára.

Azon európai uniós ügyvédek, akik származási országukban megszerzett szakmai képesítésükkel szeretnének Portugáliában praktizálni, abban az esetben telepedhetnek le állandó jelleggel, ha a portugál ügyvédi kamara nyilvántartásba vette őket. Ilyen esetekben kizárólag olyan ügyvéd felügyelete mellett léphetnek fel bíróság előtt jogi képviselőként, akit a portugál ügyvédi kamara nyilvántartásba vett. Amennyiben a portugáliai ügyvédekével teljesen azonos jogok és kötelezettségek mellett kívánnak praktizálni, nyilvántartásba kell vetetniük magukat az ügyvédi kamaránál, továbbá írásban és szóban, portugál nyelven számot kell adniuk ismereteikről.

A portugál ügyvédi kamara az ügyvédi hivatást a kamara alapszabályának tiszteletben tartásával gyakorló szakemberek képviseleti köztestülete. Feladata, hogy biztosítsa a jog megismerhetőségét, szakmai tevékenységvégzésre vonatkozó szabályokat alkosson, valamint hogy – az arra hatáskörrel rendelkező egyetlen szervként – fegyelmi eljárást folytasson az ügyvédekkel, illetve a külföldi ügyvédekkel szemben. A kamara emellett őrködik a hivatás társadalomban betöltött szerepének, valamint a szakma méltóságának és tekintélyének megőrzése felett, továbbá elősegíti az ismeretek terjesztését és a jogalkalmazást.

Jogtanácsosok (Consultores jurídicos)

A portugál jogrendszer nem tesz különbséget az ügyvédi és a jogtanácsosi hivatás között.

Jogi ügyvivők (Solicitadores)

A jogi ügyvivők szellemi szabadfoglalkozású szakemberek, akik alapszabályuk és az eljárásjogi szabályok által meghatározott keretek között jogi tanácsadást nyújtanak, valamint jogi képviseletet látnak el azon esetekben, amikor a felek bíróság előtti képviselete nem követeli meg az ügyvédi közreműködést.

A jogi ügyvivők emellett az állampolgárok és vállalkozások bíróságokon kívüli jogi képviseletét is elláthatják – például – adóigazgatási, közjegyzői, nyilvántartói és közigazgatási szervek előtt.

A jogi ügyvivői hivatás gyakorlásának feltételei:

  • államilag elismert jogi diploma – ügyvédi kamarai tagság nélkül – vagy jogi ügyvivői diploma, illetve az Európai Unió más országainak állampolgárai esetében az adott származási országban a hivatás gyakorlásához jogszabályban előírt felsőfokú és szakmai képesítések;
  • 12–18 hónapos szakmai gyakorlat teljesítése;
  • a szakmai gyakorlatért felelős személytől és a gyakorlati központoktól kapott kedvező referenciák a szakmai gyakorlat alatti tevékenységről, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint összeállított országos vizsga sikeres letétele.

Az Európai Unió más tagállamaiból, illetve az Európai Gazdasági Térség államaiból származó szakemberek jogi ügyvivői nyilvántartásba vételét a 2012. augusztus 28-i 41/2012. számú és a 2014. május 2-i 25/2014. számú törvénnyel módosított 2009. március 4-i 9/2009. számú törvény szabályozza.

A portugál jogi ügyvivők és végrehajtók kamarája (Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução – OSAE) a jogi ügyvivők képviseleti köztestülete. Hatásköre az alábbiakra terjed ki: eljárni a tagok fegyelmi ügyeiben, valamint véleményezni a tagok feladatkörével kapcsolatos jogszabály-tervezeteket.

További információkért keresse fel a A link új ablakot nyit meghttp://www.osae.pt/ honlapot.

Végrehajtók (Agentes de execução)

A végrehajtók olyan szakemberek, akik törvényben meghatározott országos hatáskörükben eljárva végrehajtják a polgári eljárásokban hozott határozatokat. Független és pártatlan szakemberek, az eljárásban érintett felek egyikét sem képviselik, feladatuk, hogy maradéktalanul elvégezzék a végrehajtáshoz kapcsolódó alakiságokat, így többek között a lefoglalásokat, valamint hogy kézbesítsék az okiratokat, átadják az értesítéseket és értékesítsék a lefoglalt vagyontárgyakat. Meghatározott esetekben a végrehajtói feladatokat bírósági tisztviselők is elláthatják.

A végrehajtót a végrehajtást kérő fél vagy a bíróság jelöli ki.

A végrehajtói hivatás kizárólag olyan jogi ügyvivői vagy jogi végzettséggel rendelkezők előtt áll nyitva, akik:

  • portugál állampolgárok;
  • nem tartoznak a jogi ügyvivők és végrehajtók, vagy az ügyvédi kamarai alapszabályban foglalt korlátozások hatálya alá;
  • neve – az elmúlt tíz évben – nem került fel az adósok törvényben szabályozott hivatalos jegyzékébe;
  • sikeresen teljesítették a végrehajtói gyakorlatot;
  • legalább hároméves végrehajtói tapasztalattal rendelkeznek, leteszik az Igazságszolgáltatás Segítőit Ellenőrző Bizottság (Comissão para o Acompanhamento dos Auxiliares de Justiça – CAAJ) vizsgáját, és e bizottságtól kedvező referenciát kapnak;
  • a gyakornoki idő lejártát követő három éven belül felvétel nyernek a megfelelő szakmai szervezet nyilvántartásába;
  • rendelkeznek a közgyűlés által jóváhagyott szabályzatban minimumkövetelményként előírt informatikai struktúrával és eszközökkel.

A szakma szabályozása a portugál jogi ügyvivők és végrehajtók kamarájának, valamint a Végrehajtók Szakmai Testületének (Colégio de Especialidade dos Agentes de Execução) hatáskörébe tartozik.

A végrehajtók felügyeletét, valamint a végrehajtókkal kapcsolatos fegyelmi feladatokat a portugál jogi ügyvivők és végrehajtók kamarájától független szervként működő CAAJ látja el.

További információkért keresse fel a A link új ablakot nyit meghttp://www.osae.pt/ és A link új ablakot nyit meghttp://www.caaj-mj.pt/ honlapokat.

Közjegyzők (Notários)

A közjegyző a hatáskörébe utalt meghatározott jogi feladatokat ellátó szakember, aki meghatározó szerepet tölt be mind a nemzetközi, mind a belföldi kereskedelemben.

A közjegyzők hatásköre az alábbiakra terjed ki:

  • magánszerződések megszövegezése és tanácsadás a felekkel szembeni pártatlanság követelményének tiszteletben tartásával. A közjegyző a felelős hivatalos okiratok szerkesztése esetén a szóban forgó okiratok jogszerűségéért, valamint az általa nyújtott tanácsadási szolgáltatásokért. Kötelessége, hogy tájékoztassa a feleket a majdan rájuk háruló kötelezettségek hatásairól és következményeiről;
  • a jelenlétében létrejött jogügyletek végrehajtása. A jogügylet közvetlenül nyilvántartásba vételre kerülhet, vagy amennyiben a felek egyike nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, a jogügylet végrehajtható előzetes bírói közreműködés nélkül;
  • közreműködés részrehajlás nélkül és a jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett választottbíróként annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen elfogadható egyezségre jussanak;
  • leltárfelvételi eljárásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása, valamint az eljárás feltételeinek meghatározása, azon ügyek kivételével, amelyekről – jellegükből, illetve ténybeli vagy jogi összetettségükből adódóan – leltározási eljárás keretében nem hozható határozat, és amelyekről így azon járásbírósági bírónak (juíz do tribunal de comarca) kell határozatot hoznia, amelynek illetékességébe az a közjegyzői iroda tartozik, ahol az eljárást kérelmezték (a leltárfelvételi eljárások jogi keretét jóváhagyó 2013. március 5-i 23/2013. sz. törvény megosztott hatáskört hívott életre azzal, hogy a közjegyzői irodákat hatáskörrel ruházta fel).

A közjegyzői hivatás reformja, valamint a terület ebből adódó privatizációja a közjegyzőket kettős szerepkörrel ruházta fel: egyfelől a közhitelesség jóvoltából hivatalos személyek, másfelől pedig olyan szabad foglalkozásúak, akik már nem tagjai a köztisztviselői karnak.

Hivatalos minőségükből adódóan a közhitelesség letéteményeseként a közjegyzők a portugál igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartoznak, amely esetükben szabályozói és fegyelmi hatáskörrel egyaránt rendelkezik. A közjegyzői hivatás új „szabad” státuszából adódóan a közjegyzői tevékenység gyakorlását 2006 óta a portugál igazságügyi minisztériummal együtt a portugál közjegyzői kamara (Ordem dos Notários) szabályozza a tekintetben, hogy a közjegyzők tiszteletben tartsák az etikai kódex rájuk nézve kötelező alapelveit, és hogy az őket érintő vonatkozások kapcsán érvényre jutassák a közérdeket. Mindez azonban nem érinti az igazságügyi minisztériumnak a hivatás jellegéből adódóan jogszabályban meghatározott azon hatáskörét, miszerint élhet a beavatkozás eszközeivel.

Nyilvántartásvezetők (Conservadores)

A nyilvántartásvezetők az ingatlanokkal, nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó ingatlan és ingó vagyonnal, gazdasági tevékenységekkel, illetve személyekkel kapcsolatos cselekmények és jogi tények nyilvántartásáért és közzétételéért felelős köztisztviselők. Feladataik alapvetően a következők: a fentiek és a kapcsolódó okiratok jogszerűségének megerősítése, biztosítani, hogy a nyilvántartásba felvételre kerülő tényeket igazoló okiratokban foglalt jogokat megfelelően határozták meg és azok megfelelnek a nyilvántartásba vételhez meghatározott jogi előírásoknak, továbbá közzétenni ezen információkat. Emellett döntési jogkörrel rendelkeznek, hogy egy adott cselekmény vagy jogi tény nyilvántartásba kerüljön-e vagy sem.

Feladatkörüket tekintve a nyilvántartásvezetők alábbi kategóriái különböztethetők meg:

  • Anyakönyvvezetők (Conservadores do registo civil) – a természetes személyek életével kapcsolatos események és tények rögzítésével és közzétételével összefüggő feladatokat látnak el. Feladataik közé tartozik az olyan tények nyilvántartásba vétele, mint a születés, a házasságkötés, a haláleset, az örökbefogadás, valamint az anya/apa által tett anyai/apai elismerő nyilatkozat, továbbá az olyan eljárások lefolytatása, mint például a házasság felbontása és különválás közös megegyezéssel, valamint a nyilvántartott tényekre vonatkozó másolatok, illetve igazolások kiadása.
  • Földhivatali nyilvántartásvezetők (Conservadores do registo predial) – feladatuk az ingatlanok jogi helyzetére vonatkozó információk közzététele a jogszerű ingatlanforgalom biztosítása érdekében.
  • Járműnyilvántartás-vezetők (Conservadores do registo de veículos) – feladatuk a nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó ingó vagyontárgyakhoz (gépjárművekhez, hajókhoz és repülőgépekhez) kapcsolódó jogok közzététele, többek között a jogszerű kereskedelem biztosítása érdekében a gépjárművek és azok pótkocsijainak jogi helyzetével kapcsolatos információk közzététele.
  • Cégnyilvántartás-vezetők (Conservadores do registo comercial) – feladatuk az egyéni vállalkozók, a gazdasági társaságok, a gazdasági célú polgári jogi társaságok és a korlátolt felelősségű egyéni cégek, valamint a cégnyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó egyéb jogalanyok jogi helyzetének közzététele a jogszerű kereskedelem biztosítása érdekében.

A hivatás gyakorlása az alábbi feltételekhez kötött: portugál egyetemen szerzett jogi diploma vagy azzal egyenértékű felsőfokú képesítés, sikeresen teljesített alkalmassági vizsgák, a feladatkör ellátása szempontjából releváns jogi, illetve nyilvántartásügyi ismeretek elsajátítását célzó – 6 hónapos – kiegészítő egyetemi képzés, valamint egyéves, állami vizsgákkal záruló gyakornoki program teljesítése. A jelölteket a folyamat valamennyi szakaszában értékelik, és ha e felvételi eljárás valamely szakaszát nem teljesítik sikeresen, az akár kizárásukhoz is vezethet. Az eljárás utolsó fordulójában a jelöltek a Nyilvántartásvezetők és Közjegyzők Intézete (Instituto dos Registos e do Notariado) által szervezett állami vizsgán mérettetnek meg.

A Nyilvántartásvezetők és Közjegyzők Intézete feladatkörébe tartozik a nyilvántartási hivatalok tevékenységének irányítása, koordinálása, támogatása, értékelése és felügyelete.

Bírósági tisztviselők (Oficiais de Justiça)

A bírósági tisztviselők az igazságszolgáltatási tisztviselői kar szerves részét képezik, feladatuk pedig – többek között –, hogy a bíróságok előtti vagy ügyészségi eljárásokban közreműködjenek. Az igazságszolgáltatási tisztviselők kategóriája emellett még az informatikai, ügyintézői, műszaki, kisegítő, valamint a karbantartó személyzetet foglalja magában.

A bírósági tisztviselői hivatás azok előtt áll nyitva, akik az igazságszolgáltatási és ügyészségi szervezeten belül már elláttak alapvető – aljegyzői vagy jegyzői – feladatköröket, rendelkeznek szakképesítéssel, és sikeresen teljesítették a felvételi eljárást.

Az igazságszolgáltatási tisztviselők jogállását az 1999. augusztus 26-i 343/1999. számú törvényerejű rendeletben foglalt „igazságszolgáltatási tisztviselők alapszabálya” szabályozza. Feladataik révén fontos szerepet töltenek be a nemzetközi igazságügyi együttműködés területén, különösképpen pedig az uniós rendeletek és irányelvek végrehajtásában.

Az igazságszolgáltatási tisztviselők kinevezése, irányítása és igazgatása a portugál igazságügyi minisztérium keretén belül működő Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direção-Geral da Administração da Justiça) hatáskörébe tartozik.

A bírósági tisztviselők szakmai értékelését a Bírósági Tisztviselők Tanácsa (Conselho dos Oficiais de Justiça) végzi, és ugyancsak e szerv rendelkezik e tisztviselők esetében a fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatos hatáskörrel.

Közvetítők (Mediadores)

A 2013. április 19-i 29/2013. számú törvény 2. cikkének b) pontja értelmében a konfliktuskezelő közvetítő olyan „[...] pártatlan és független harmadik személy, aki anélkül, hogy a közvetítésben érdekelt feleket bármilyen lépésre kötelezné, segítséget nyújt a jogvita tárgyát érintő végső megállapodás létrehozásában”. A törvény emellett a Portugáliában működő konfliktuskezelő közvetítők alapszabályát, valamint a közvetítéssel foglalkozó egyes állami rendszerek névjegyzékébe történő felvételre irányadó rendelkezéseket is megállapítja. A jegyzékbevétel kiválasztási eljáráshoz kötött, amelyet a 2010. május 25-i 282/2010. számú végrehajtási rendelet szabályoz.

A közvetítők különösen fontos feladatot látnak el, hiszen azáltal, hogy közreműködésükkel az érdekelt felek megállapodásra jutnak, hozzájárulnak a társadalmi béke fenntartásához és – bizonyos esetekben – helyreállításához. Portugáliában szakosodott közvetítők foglalkoznak a családjogi, munkajogi és büntetőügyekkel. Ugyan a közvetítés terén nem működnek nem kormányzati szervezetek, egyes magánegyesületek nyújtanak közvetítői szolgáltatásokat, illetve foglalkoznak közvetítőképzéssel.

Jóllehet a konfliktuskezelő közvetítők tevékenységét nemzeti szintű etikai kódex nem szabályozza, a közvetítői tevékenységről szóló, fent említett törvény egyik fejezete lefekteti a konfliktuskezelő közvetítőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, akiknek emellett a képzésük szerves részét képező európai magatartási kódexnek az alapelveit is tiszteletben kell tartaniuk közvetítői feladataik ellátásakor.

A közvetítői tevékenységek felügyeletét állami közvetítői rendszer látja el, amely három – polgárjogi, munkajogi, illetve büntetőjogi – részegységből áll. Az egyes egységek irányításáért az alapító okiratukban megnevezett állami szervezet felel.

Portugáliában nem állami, hanem magánkézben lévő szervezetek végzik a közvetítőképzését, amelyet a portugál Igazságügyi Főigazgatóság (Direção Geral da Política de Justiça – DGPJ) a 2013. november 27-i 345/2013. számú végrehajtási rendeletnek megfelelően és a minőségi keretrendszernek való megfelelés szempontjának kiemelt figyelmet szentelve minősít.

A DGPJ – amely alternatív vitarendezési hivatalán keresztül az állami közvetítő rendszerek irányító szerveként működik – a közvetítőkeresés kapcsán ugyan nem nyújt tájékoztatást, de rendelkezik közvetítői jegyzékekkel, amelyekbe a közvetítők a 2010. május 25-i 282/2010. sz. végrehajtási rendeletben meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatását követően kérhetik felvételüket.

További információk a A link új ablakot nyit meghttp://www.dgpj.mj.pt/ honlapon.

Bírósági vagyonfelügyelők (Administradores Judiciais)

A bírósági vagyonfelügyelők az alapszabályukban és a törvényben rájuk ruházott feladatok ellátása keretében felügyelik és koordinálják a speciális revitalizációs eljárásokban (processo especial de revitalização) meghozott intézkedéseket, valamint a fizetésképtelenségi eljárások során a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelését, illetve felszámolását. Az eljárás keretében elvégzendő feladatok függvényében kinevezhető: ideiglenes bírósági vagyonfelügyelő (administrador judicial provisório), vagy pedig fizetésképtelenségi szakértő (administrador da insolvência), illetve vagyonkezelő (fiduciário).

A bírósági vagyonfelügyelők feladatkörét a 2013. február 26-i 22/2013. számú törvény szabályozza.

A bírósági vagyonfelügyelőknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

  • a) a tevékenységvégzéshez szükséges szakirányú felsőfokú képzettség és szakmai tapasztalat;
  • b) 6 hónapos szakmai – kifejezetten bírósági vagyonfelügyelői – gyakorlat teljesítése;
  • c) kifejezetten a szakmai gyakorlat során szerzett ismereteket felmérő felvételi vizsga sikeres letétele;
  • d) a tevékenységvégzés tekintetében személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok;
  • e) alkalmasság a bírósági vagyonfelügyelői hivatással járó feladatkörök ellátására.

A bírósági vagyonfelügyelők felvétele, valamint tevékenységük ellenőrzése az Igazságszolgáltatás Segítőit Ellenőrző Bizottság (Comissão para o Acompanhamento dos Auxiliares da Justiça – CAAJ) hatáskörébe tartozik.

Iparjogvédelmi ügynök (Agente Oficial da Propriedade Industrial)

Az iparjogvédelmi ügynökök az iparjogvédelem területére szakosodott szakértők, akiknek feladata, hogy elősegítsék a vállalkozások és természetes személyek jog- és érdekvédelmét.

Az iparjogvédelmi ügynökök olyan, a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet (Instituto Nacional da Propriedade Industrial) által elismert hivatalos tisztségviselők, akik ügyfeleik nevében és érdekében – meghatalmazás nélkül – iparjogvédelemmel kapcsolatos ügyekben járnak el.

Az iparjogvédelmi-ügynöki hivatás gyakorlását, továbbá a Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet jogállását az 1995. január 24-i 15/95. számú törvényerejű rendelet szabályozza.

Pro bono (ingyenes) jogi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek

A portugál igazságügyi minisztérium – a portugál ügyvédi kamarával és a helyi hatóságokkal együttműködésben – Portugália egész területén biztosítja olyan jogi tanácsadó irodák (Gabinetes de Consulta Jurídica) működését, ahol az állampolgároknak jogi szakértők térítésmentesen adnak jogi tanácsokat. Ezen irodák jegyzéke, elérhetőségeikkel együtt többek között a portugál Igazságügyi Főigazgatóság honlapján (A link új ablakot nyit meghttp://www.dgpj.mj.pt) is megtalálható.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/10/2016