Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Jogászi hivatások - Szlovénia

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: szlovén.

Ez az oldal a szlovéniai jogi szakmákról nyújt áttekintést.

Ügyészek
Bírák
Ügyvédek
Közjegyzők
Az állam jogi képviselői


Jogászi hivatások

A jogi szakmák szervezetei:

Jogi szakmák

A Szlovén Köztársaságban ha valaki jogi diplomával rendelkezik, az igazságszolgáltatás számos területén elhelyezkedhet, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket, az állam jogi képviselőit, az ügyvédi és közjegyzői irodákat.






Ügyészek (Tožilci)

Szervezet

A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 135. cikke értelmében az ügyészek (državni tožilci) büntetőügyekben vádat emelnek és képviselik a vádat az eljárás során, egyéb hatáskörüket pedig törvény jelöli ki. Hatásköreikről és szervezeti felépítésükről az ügyészségről szóló törvény (Zakon o državnem tožilstvu) és a büntetőeljárásról szóló törvény (Zakon o kazenskem postopku) rendelkezik.

Szlovéniában 11 körzeti ügyészség (okrožno državno tožilstvo) (Celje, Koper, Kranj, Krško, Ljubljana, Maribor, Murska Sobota, Nova Gorica, Novo Mesto, Ptuj, Slovenj Gradec), egy országos hatáskörű Kiemelt Ügyek Ügyészsége (Specializirano državno tožilstvo), és a Ljubljanában székelő Legfőbb Ügyészség (A link új ablakot nyit megVrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije) működik.

A Kiemelt Ügyek Ügyészsége hatáskörébe tartozik a bűnszervezetben elkövetett gazdasági és egyéb bűncselekmények, terrorizmus, korrupció és minden olyan bűncselekmény üldözése, amely speciálisan képzett és szervezett ügyészségi nyomozást és vádemelést igényel. A Legfőbb Ügyészségen belül a Speciális Felhatalmazással Rendelkező Tisztviselőkkel szembeni Nyomozásért és Vádemelésért Felelős Osztály (Odelek za preiskovanje in pregon uradnih oseb s posebnimi pooblastili, known as the posebni oddelek or 'special investigation department') független szervezetként működik a Kiemelt Ügyek Ügyészségén belül. Ezen a különleges nyomozati osztályon dolgozó ügyészek feladata a hivatásos rendőrök, rendőrségi hatáskörrel rendelkező  belügyi szerveknél foglalkoztatott tisztviselők, a katonai rendőrség tisztviselői, a Belügyminisztérium hírszerzési és biztonsági szolgálatának tisztviselői, valamint a szlovén hírszerzési és nemzetbiztonsági ügynökség tisztviselői által elkövetett bűncselekmények esetében nyomozás folytatása és a vád képviselete. Továbbá iránymutatással szolgálnak az osztályon dolgozó rendőrtisztek számára.

A Legfőbb Ügyészség a legmagasabb szintű ügyészség az államszervezetben, amelyen belül a következő ügyészek dolgoznak:

  • legfőbb ügyészségi ügyészek (vrhovni državni tožilci) és felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek (višji državni tožilci),
  • ideiglenesen vagy részmunkaidőben kirendelt ügyészek.

Szlovéniában a felsőbb bíróságok  (višja sodišča) előtti fellebbezési eljárásokban a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik a vádat . Rendkívüli jogorvoslat esetében a felsőbb bíróságok előtt eljáró ügyészek képviselik az államot a Szlovén Legfelsőbb Bíróság (Vrhovno sodišče Republike Slovenije) előtt büntető-, polgári- és közigazgatási ügyekben.

A Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítése:

  • három osztály (büntetőjogi (kazenski oddelek), polgári és közigazgatási (civilno-upravni oddelek), képzési és szakértői felügyeleti (oddelek za izobraževanje in strokovni nadzor)), valamint
  • a Szakértői Információs Központ (Strokovno informacijski center), amely szakértői segítséget nyújt adózási, pénzügyi, számviteli és más területeken, továbbá gondoskodik az ügyészség működését elősegítő informatikai támogatás fejlesztéséről, egységességéről és működtetéséről.

Feladatok és kötelezettségek

Az ügyészek legfőbb feladata és kötelezettsége a vád képviselete büntetőügyekben. E területen belül a következőkértfelelnek:

  • a bűncselekmények és az elkövetők felderítéséhez szükséges intézkedések megtétele, nyomozati szakaszban a rendőrség munkájának – melyet az szervezetileg önállóan végez – irányítása,
  • nyomozás elrendelése,
  • vádemelés és az eljáró bíróság előtt a vád képviselete, és
  • nem jogerős ítéletek elleni fellebbezés, és rendkívüli jogorvoslati kérelmek benyújtása jogerőre emelkedett ítéletek ellen (az elsőfokú bíróság határozatával szembeni fellebbezést az elsőfokon eljáró ügyész nyújtja be, a rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmet pedig a legfőbb ügyészségi ügyészek).

A jelenlegi büntető jogszabályok meghatározott feltételek esetén biztosítják az ügyésznek jogot, hogy alternatív jogorvoslati javaslattal éljen esetén bűncselekmények egyes formái esetében. E körben az ügyész az ügyet alternatív vitarendezési eljárásra utalhatja, és feltételesen felfüggesztheti a büntetőeljárást, ha a terhelt hajlandó az ügyész által előírt magatartási szabályok betartani és az ügyész utasításainak eleget tenni. Ha az egyezség létrejön, vagy a feltételes felfüggesztés eredményes, az ügyész mellőzheti a vádemelést, vagyis az ügy bíróságon kívüli elintézést nyer. Az ügyész büntetés kiszabását is javasolhatja a bíróságnak, ilyenkor a bíróság tárgyalás tartása nélkül szabja ki az egyedileg javasolt büntetést vagy intézkedést.

Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség a büntetőjog területén kívül is ellát feladatokat. A Legfőbb Ügyészség három osztályából a polgári és közigazgatási ügyek osztályán dolgozó ügyészek nyújtják be a fellebbezés során eljáró bíróság (pritožbeno sodišče) határozatai ellen peres, nemperes és egyéb polgári eljárások esetén a jogszerűség védelme iránti kereseteket (zahteva za varstvo zakonitosti). Ezen rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem csak a közérdek védelmében nyújtható be, amely kérdésben csak a legfőbb ügyész dönthet. Ez alapján maguk az eljárásban részt vevő felek nem nyújthatnak be jogszerűség védelme iránti keresetet.

Bírák

Szervezet

Hivatásos bírák és ülnökök

A bírák (sodniki) jogállásáról a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 125–134. cikke és az igazságügyi alkalmazottakról szóló törvény (Zakon o sodniški službi) rendelkezik. A bírák olyan köztisztviselők, akiket az Országgyűlés (Državni zbor) választ az Igazságszolgáltatási Tanács (Sodni svet) ajánlása alapján. A bírói kinevezés állandó, a megválasztáshoz szükséges életkort és egyéb feltételeket törvény határozza meg.

A bíróvá választáshoz a következő általános feltételeknek kell teljesülniük:

  1. szlovén állampolgárság és aktív szlovén nyelvtudás;
  2. jogképesség és megfelelő általános egészségi állapot;
  3. legalább betöltött 30. életév;
  4. Szlovéniában megszerzett, a jogászi cím használatára jogosító jogi egyetemi diploma vagy alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma, vagy külföldön szerzett egyenértékű jogi képesítés, amelyet külföldi képesítési bizonyítvány igazol csatolt véleménnyel a képesítésről, vagy  a képesítést munkaügyi célokból elismerő, csatolt határozattal, vagy honosítási határozattal (odločba o nostrifikaciji);
  5. jogi szakvizsga sikeres letétele;
  6. büntetlen előélet;
  7. nem hoztak ellene jogerős ítéletet büntetőügyben, vagy nem vádlott hivatalból indított büntetőeljárásban.

Azok a bírák, akik nyomozati vagy bírósági eljárásban alapvető emberi jogokat és szabadságokat sértő határozatot vagy ítéletet hoztak, hivatali idejük lejártát követően  már nem felelnek meg a bíróvá választás feltételeinek.

A bírói hivatal közszolgálati jogviszony, amelyet az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően kell ellátni. A bírói hivatal betöltése összeférhetetlen más állami vagy önkormányzati szervnél vagy politikai pártnál betöltött tisztség, vagy és törvényben meghatározott egyéb hivatal betöltésével illetve tevékenység gyakorlásával. A bírók nem szakosodnak külön hivatalos oktatás alapján. Az egyes bíróságok belső szervezetrendszere határozza meg azt a területet, amelyen az adott bíró főként dolgozik. A bíróságokon belül az egyes ügyek elbírálása érdekében különböző jogterületekkel foglalkozó osztályok vannak, amelyekhez a bírák a bíróság éves munkaprogramjának megfelelően vannak beosztva. Az Igazságszolgáltatási Tanács dönt a bírák előléptetéséről és magasabb fizetési fokozatba sorolásáról. Ugyanez a Tanács él az Országgyűlés felé javaslattal az egyes bírák visszahívásáról, amennyiben az adott bíró feladatai ellátása során megsértette az Alkotmányt vagy súlyos jogszabálysértést követ el, vagy bírói hatáskörével visszaélve, szándékosan, súlyos bűncselekményt követ el. A bírói előléptetés rendje a szlovén bírósági rendszerhez illeszkedik. A bírák lehetnek: helyi bírák (okrajni sodniki), körzeti bírák (okrožni sodniki), felsőbírósági bírák (višji sodniki) vagy legfelsőbb bírósági bírák (vrhovni sodniki).

A bírák tagjai a Szlovén Bírói Egyesületnek, amely tagja a Bírák Nemzetközi Egyesületének. Az egyesületi tagság önkéntes.

A bírói tanácsok hivatásos bírákat (poklicni sodniki) és ülnököket (sodniki porotniki) egyaránt magukban foglalhatnak. Ha a jogszabály tanácsban történő ítélkezést ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró tölti be, két ülnök pedig a tanács tagja lesz. Ha a jogszabály öttagú tanácsban történő ítélethozatalt ír elő, és jogszabály másként nem rendelkezik, a tanács elnöki tisztjét hivatásos bíró látja el, még egy hivatásos bíró és három ülnök pedig a tanács tagja lesz. Bármely, legalább 30. életévét betöltött szlovén állampolgár, akit nem ítéltek el jogerősen hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt, aki alkalmas a bírói tisztség viselésére és jó általános egészségi állapotban van, valamint aktív szlovén nyelvismerettel rendelkezik. Az ülnökök kinevezése öt évre szól és megújítható. A felsőbb bíróság elnök bírája nevezi ki és menti fel azon körzeti bíróságok ülnökeit, amelyek a felsőbb bíróság illetékességi területébe tartoznak.

Az Igazságszolgáltatási Tanács

Az A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatási Tanács (Sodni svet) a szakmára irányadó szabályok kialakításáért felelős központi szerv.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsnak 11 tagja van.

Öt tagját a Szlovén Köztársaság elnökének javaslatára az Országgyűlés választja egyetemi jogászprofesszorok,  ügyvédek és jogtanácsosok közül, hat tagot pedig a teljes munkaidőben bírói tisztséget ellátó bírák által javasolt személyek közül választanak. A Tanács tagjai maguk közül választják az elnököt.

Az Igazságszolgáltatási Tanács, hatásköre alapján:

  • javaslatot tesz a bírák megválasztására az Országgyűlésnek;
  • javaslatot tesz bírák felmentésére az Országgyűlésnek;
  • kinevezi és felmenti a bíróságok elnökeit a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével;
  • előlépteti vagy előre sorolja a bírákat rangidős bírónak (svetnik) vagy magasabb bírói posztra, és rendkívüli előléptetéseket is tesz;
  • elbírálja az egyesbírói álláshelyekre, tisztségekbe vagy felsőbb bírósági pozíciókba történő áthelyezés vagy kinevezés tárgyában, vagy fizetési fokozatba történő besorolás tárgyában hozott határozatokkal szembeni fellebbezéseket ;
  • dönt a bírói kar összeférhetetlenségi ügyeiben;
  • véleményezi a bíróságok költségvetés-tervezetét, valamint véleményt ad az Országgyűlés számára a bírák és az igazságszolgáltatási alkalmazottak jogállására, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó törvényekről;
  • elfogadja a bírósági magatartási kódexet;
  • az igazságügyi miniszter véleményének megismerését követően meghatározza a bírói álláshelyekre pályázó jelöltek kiválasztásának feltételeit, valamint a bírák hivatali tevékenységének értékeléséhez szükséges minősítés feltételeit;
  • jóváhagyja a bírósági korrupció kockázatának és a korrupciónak való kitettség felderítésére és kezelésére vonatkozó szakpolitikát, és nyomon követi annak végrehajtását;
  • kinevezi az Etikai és Integritási Bizottság (Komisija za etiko in integriteto) tagjait;
  • érdemi vizsgálatot folytat és érdemi határozatot hoz a bírák által törvényes jogaik, személyes bírói függetlenségük vagy a bírói kar függetlensége megsértésének gyanúja miatt benyújtott panaszok tárgyában;
  • jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat lát el.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Igazságszolgáltatási Tanács összes tagja kétharmadának szavazata szükséges az alábbi kérdésekben való döntéshez:

  • bírák választása;
  • bírák kinevezése, előléptetése vagy fizetési fokozatba besorolása;
  • bírói álláshelyre, bírói tisztségbe vagy felsőbírósági tisztségbe való áthelyezéssel vagy kinevezéssel szembeni kifogások elbírálása;
  • fizetési fokozatba történő besorolás elleni kifogások elbírálása;
  • bírák felmentése;
  • a bírói álláshelyekre pályázó jelöltek kiválasztási feltételeinek meghatározása valamint a bírák teljesítményének és a bírósági munka minőségének értékelésére vonatkozó szempontok meghatározása;
  • az Igazságszolgáltatási Tanács eljárási szabályzata.

Ügyvédek

A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 137. cikke értelmében az ügyvédi hivatás (odvetništvo) önálló és független szakma az igazságszolgáltatási rendszeren belül, amelyet törvények szabályoznak. Az ügyvédekről szóló törvény (Zakon o odvetništvu) szerint kötelességük teljesítése során az ügyvédek (odvetniki) jogi tanácsadást végeznek, ellátják ügyfeleik képviseletét és védelmét bíróságok és állami szervek előtt, okiratokat készítenek és képviselik ügyfeleiket különböző jogviszonyaikban. Csak ügyvéd járhat el díjazás ellenében bíróság előtt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.

A következő feltételek teljesülése esetén lehet valaki ügyvéd:

  1. szlovén állampolgárság;
  2. alkalmasság az ügyvédi hivatás gyakorlására,
  3. a Szlovén Köztársaságban az alább felsoroltak szerinti szakmai címet, vagy külföldön az iskolai végzettségek elismeréséről és értékeléséről szóló törvényben foglaltak szerint azzal egyenértékű végzettséget szerzett:
    • egyetemi végzettségű jogász,
    • alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma,
    • a bolognai ciklus mesterképzésében szerzett diploma,
  4. jogi szakvizsga sikeres letétele;
  5. jogi egyetemi diplomával jogászként szerzett 4 éves szakmai tapasztalat, amelyből 1 évnek a jogi szakvizsga letétele után jogász mellett vagy jogi cégnél, bíróságon, ügyészségen, az állam jogi képviselőjének irodájában vagy közjegyzői irodában rendes munkaszerződéssel teljes munkaidős foglalkoztatási viszonyban kell eltelnie,
  6. aktív szlovén nyelvtudással rendelkezik;
  7. képes az ügyvédi hivatás gyakorlására;
  8. minden szükséges feltétellel és képesítéssel rendelkezik az ügyvédi hivatás gyakorlásához;
  9. a szlovén ügyvédi kamara (Odvetniška zbornica Slovenije) magatartási kódexében előírt, az ügyvédi hivatásról szóló törvény ismeretét felmérő vizsgát sikeresen teljesítette és a kamarai díjat megfizette.

Az ügyvédekről szóló törvény értelmében az ügyvéd kötelessége:

  • jogi tanácsadás,
  • bíróság és más állami szervek előtt való eljárás és képviselet,
  • okiratok szerkesztése és
  • jogi természetű ügyekben a felek képviselete.

Díjfizetés ellenében bíróság előtti képviseletet csak ügyvéd láthat el; bizonyos ügyekben ügyvédjelöltek is elláthatják az ügyvéd szerepét.

Büntetőeljárás során csak ügyvéd járhat el a vádlott képviseletében.

Polgári ügyekben helyi bíróság előtt bármely cselekvőképes személy elláthatja a fél képviseletét , de körzeti, vagy magasabb szintű bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság előtt csak ügyvéd vagy ügyvédi szakvizsgával rendelkező személy járhat el képviselőként. A rendkívüli jogorvoslati eljárásokban kötelező az ügyvédi képviselet (kivéve akkor, ha az érintett fél vagy törvényes képviselője jogi szakvizsgával rendelkezik).

A mentális egészségről szóló törvény (Zakon o duševnem zdravju) szerinti eljárások során szintén kötelező az ügyvédi képviselet.

Az a külföldi ügyvéd, aki származási országában jogosult ügyvédi tevékenység folytatására, az ügyvédekről szóló törvény értelmében a Szlovén Köztársaság tterületén  jogosult:

  • az ügyvédi hivatás gyakorlásával kapcsolatos specifikus ügyvédi szolgáltatások nyújtására,
  • ügyvédi tevékenység folytatására a származási országa szerinti cím használatával,
  • az „ügyvéd” (odvetnik) cím használatával ügyvédi tevékenység folytatására .

Az ügyvéd származási országa az az ország, ahol az illető személy ennek az országnak a jogszabályai szerint megszerzett cím használatával ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.

A jelen törvény értelmében  az Európai Unió más tagállamából származó ügyvéd jogosult bármely más tagállamban olyan szakmai cím alatt eljárni, amelyre őt származási országának joga feljogosította. Az Európai Unió más tagállamából származó ügyvédet, amennyiben teljesítia törvényben előírt feltételeket és sikeres vizsgát tesz a szlovén nemzeti jogszabályokban való jártasságát illetően, bejegyzik azon külföldi ügyvédek névjegyzékébe, akik ügyvédként működhetnek a Szlovén Köztársaság területén, az ezzel együtt járó jogokkal és kötelességekkel. A vizsga további részleteit és a vizsgaeljárást a más országokból származó ügyvédek vizsgáztatásáról szóló rendelet (Uredba o preizkusnem izpitu za odvetnike iz drugih držav) állapítja meg.

Az ügyvédek szolgáltatásaikat bizonyos feltételek mellett hirdethetik, mivel a vonatkozó törvény meghatározza a hirdetés engedélyezett formáit. Az ügyvéd egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként működhet. Az ügyvédek szakmai szervezete a Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Slovenije), amelynek saját alapokmánya és szabályzata van. Az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultság a Szlovén Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi névjegyzékébe történő felvétellel keletkezik. Azok az ügyvédek, akik meghatározott szakképzési szintet elérnek vagy valamilyen területen speciális képesítést szereznek, meghatározott feltételek mellett kérhetik a szakjogászkénti elismerésüket a Szlovén Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédek munkadíját az igazságügyi miniszter jóváhagyásával az Ügyvédi Kamara állapítja meg az ügyvédi munkadíjak hivatalos jegyzékében.

Jogi adatbázisok

A link új ablakot nyit megAz ügyvédeket érintő alapvető jogszabályok az Ügyvédi Kamara honlapján angol nyelven elérhetők.

Az Ügyvédi Kamara A link új ablakot nyit megkeresőmotort működtet (szlovénul és angolul), amelynek segítségével ügyvédek kereshetők a következők alapján:

  • név,
  • régió,
  • idegennyelv-ismeret és
  • szakterületek.

Közjegyzők

Szervezet

A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 137. cikkének (2) bekezdése értelmében a közjegyzői hivatal (notarji) törvény által szabályozott közhivatal. A közjegyzőkről szóló törvény (Zakon o notariatu) értelmében a közjegyzők: mint közhiteles személyek, jogügyletekkel t, jogkeletkeztető szándéknyilatkozatokkal vagy ténymegállapításokkal kapcsolatos közokiratokat készítenek; harmadik személyek vagy állami szervek részére történő átadás céljából okiratot, pénzösszeget és biztosítékot vesznek letétbe; bírósági utasításra elvégzik a jogszabályok alapján hozzájuk delegálható feladatokat.

A közjegyzői kinevezéshez a következő feltételek teljesülése szükséges:

  1. a Szlovén Köztársaság, az Európai Unió más tagállama, az Európai Gazdasági Térség állama, a Svájci Államszövetség, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának állampolgára;
  2. jogképesség és megfelelő általános egészségi állapot;
  3. Szlovéniában megszerzett jogi egyetemi diploma vagy alap- és mesterképzésben szerzett jogi diploma, vagy külföldön szerzett egyenértékű jogi képesítés, amelyet külföldi képesítési bizonyítvány igazol csatolt véleménnyel a képesítésről, vagy mellékelt  a képesítést munkaügyi célokból elismerő mellékelt határozattal, vagy honosítási határozattal;
  4. jogi szakvizsga letétele;
  5. jogi egyetemi diploma birtokában jogászként szerzett legalább ötéves szakmai tapasztalat, amelyből legalább egy évet közjegyzői irodánál, egy másikat pedig bíróságon, ügyvédi irodában, vagy az állami jogi képviselő hivatalában töltött;
  6. megfelel a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közhitelesség követelményének;
  7. aktív szlovén nyelvtudással rendelkezik;
  8. rendelkezik a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges felszereléssel és irodahelységgel;
  9. 64. életévét még nem töltötte be.

Az előző bekezdés 1. pontjától függetlenül  jogi és tényleges viszonosság alapján olyan személy is kinevezhető közjegyzőnek, aki nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának, a Svájci Államszövetségnek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamának állampolgára.

A közjegyzői hivatás összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel és minden más fizetett tevékenységgel vagy hivatallal.

A közjegyző nem jogosult olyan feladatok végzésére, amelyek összeegyeztethetetlenek a közjegyzői feladatok végzéséhez szükséges jó hírnévvel és feddhetetlenséggel, vagy amelyek aláássák a közjegyző pártatlanságába vagy az általa kiadott okmányok hitelességébe vetett bizalmat.

A közjegyzőt a megüresedett közjegyzői tisztségre az igazságügy miniszter nevezi ki. A közjegyző kinevezése előtt a miniszter a jelöltekre vonatkozóan kikéri a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije) véleményét. A közjegyzők száma korlátozott, a létszám meghatározása az Igazságügyi Minisztérium által készített feltételrendszer alapján történik. Jogszabály által meghatározott szabálytalanság esetén a közjegyzőt az igazságügy miniszter felmenti tisztsége alól. A közjegyzők szakmai szervezete a Közjegyzői Kamara.

A A link új ablakot nyit megszlovén közjegyzői kamarai tagság törvényben előírt kötelezettségük.

Feladatok és kötelezettségek

A közjegyzők főleg köz- és magánokiratokat szerkesztenek, amely tevékenység a jogügyletek biztonságának szempontjából rendkívüli fontossággal bír.

A közjegyző által készített közokiratok rendszerint közjegyzői okiratok, illetve közjegyzői jegyzőkönyvek Noha a közjegyző a felek számára mindenféle írásbeli szerződést elkészíthet, egyes szerződéstípusok, valamint a nyilvános és zártkörű részvénytársaságok alapító okirata a szlovén jog szerint csak akkor érvényesek, ha közjegyzői okiratként készítik el őket. A közjegyző végrendeleteket is készíthet. Sőt, néhány dokumentum esetében szükség van közjegyző által hitelesített másolatra vagy aláírásra ahhoz, hogy azok a bíróság előtt érvényesnek minősüljenek. A közjegyzőnél okiratok és értékpapírok helyezhetők letétbe.

Jogi adatbázisok

A Közjegyzői Kamara honlapján található a A link új ablakot nyit megszlovéniai közjegyzők listája elérhetőségeikkel és egy egyszerű keresőmotorral.

A Közjegyzői Kamara három jegyzéket vezet ezzel kapcsolatban, amelyek elérhetők a honlapjáról:

Egyéb jogi szakmák

Bírósági asszisztens (Sodniški pomočnik)PDF(372 Kb)en

Az állam jogi képviselői

Az állam jogi képviselőinek (državni pravobranilci) jogállása az állam jogi képviselőiről szóló törvényben (Zakon o državnem pravobranilstvu) van meghatározva. Az Állam Jogi Képviselőinek Hivatala ( A link új ablakot nyit megDržavno pravobranilstvo) képviseli az államot, annak jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási és egyéb szerveit a bíróság előtt, és törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket teljesít. Az Állam Jogi Képviselője Hivatalának feladatait a állam vezető jogi képviselője (generalni državni pravobranilec), az állam jogi képviselői és a fogalmazóik (pomočniki državnega pravobranilca) látják el. Az állam jogi képviselőit és  fogalmazóikat az Igazságügyi Minisztérium a főügyésszel való konzultációt követően kiadott ajánlása alapján a szlovén kormány nevezi ki. A kinevezés nyolc évre szól és megújítható. A kinevezés feltételei megegyeznek a bírói kinevezés feltételeivel, csak a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények tekintetében léteznek további követelmények. Az állam jogi képviselője az alkotmánynak és a törvényeknek alárendelve végzi munkáját. Az állam jogi képviselője minden körülmények között az államot képviseli. Az állam jogi képviselője és fogalmazóik a kinevezésük szerinti státusz fizetési fokozatának megfelelő alapfizetésre jogosultak. A bírák hivatali összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok az állam jogi képviselőire is alkalmazandók. Az állam jogi képviselője képviselik a Szlovén Köztársaságot az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA Szlovén Köztársaság Jogi Képviselőjének Hivatala  honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk

A link új ablakot nyit megAz Igazságszolgáltatási Tanács honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk

A link új ablakot nyit megA szlovén igazságszolgáltatásról szóló honlapon a jogászi hivatásokról elérhető információk

A link új ablakot nyit megA Szlovén Ügyvédi Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk

A link új ablakot nyit megA szlovén Közjegyzői Kamara honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk

A link új ablakot nyit megAz Állam Jogi Képviselőinek Hivatala honlapján a jogászi hivatásokról elérhető információk


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/02/2017