Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tartási követelések - Belgium

TARTALOMJEGYZÉK

Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartási kötelezettség valamely személy arra vonatkozó törvényes kötelezettségeként határozható meg, hogy a vele meghatározott családi kapcsolatban álló, arra rászoruló személy számára biztosítsa a létfenntartáshoz szükséges segítséget. A tartás az élelmezésen túl minden szükségletre kiterjed, ideértve a gondozást, a ruházatot, a lakhatást és az orvosi ellátást is.

A tartási kötelezettség családi köteléken vagy házastársi kapcsolaton alapul, vagy olyan alternatív kötelezettségen, amely e kapcsolatok megszakadásakor keletkezik. Bizonyos vérrokonok, a házasság révén rokoni kapcsolatba kerülők, házastársak és élettársak között áll fenn. Alapját egyfajta szolidaritási kötelezettség képezi, amely egyes esetekben erősebb lehet.

  • A szülők gyermekeik felé

Az ilyen kötelezettségnek két típusa van:

  • Egy tágabb értelemben vett tartási kötelezettség, amelynek értelmében az apa és az anya kötelesek lehetőségeik szerint gondoskodni a gyermek lakhatásáról, ellátásáról, egészségéről, felügyeletéről, oktatásáról és képzéséről, továbbá fejlődéséről. Amennyiben a gyermek oktatása és képzése még nem zárult le, a kötelezettség fennáll azután is, hogy a gyermek nagykorúvá válik. E kötelezettség a szülő forrásaitól és a gyermek szükségleteitől független. Abban a tekintetben értelmezendő tágabban, hogy a gyermek létfenntartásán túl kiterjed az oktatására és képzésére stb. is (a polgári törvénykönyv 203. cikke).
  • Az anyaságon vagy apaságon alapuló tartási kötelezettség, amely a gyermek szükségletein alapul, és független a gyermek életkorától vagy a szülő forrásaitól (a polgári törvénykönyv 205., 207., 208. és 353-14. cikke).
  • A gyermekek szüleik felé

A szülők és gyermekek egymás felé fennálló tartási kötelezettsége kölcsönös (a polgári törvénykönyv 205., 207. és 353-14. cikke). A gyermekek tehát kötelesek szüleik tartására, ha azoknak erre szükségük van.

  • A házastársak egymás között

A házastársak közötti tartási kötelezettség a polgári törvénykönyvben előírt segítségnyújtási, illetve a háztartás költségeihez való hozzájárulási kötelezettségen alapul (a polgári törvénykönyv 213. és 221. cikke). E kötelezettségek a házastársakat szintén terhelő együttélési kötelezettségből fakadnak, és kölcsönösek. Teljesítésük elmaradása esetén kikényszerítésük érdekében tartási kereset vagy a tartásdíj kiutalása iránti kereset formájában lehet eljárást indítani (a polgári törvénykönyv 213., 221., és 223. cikke) – lásd a 10. kérdést.

  • Az elvált házastárs a korábbi házastársa felé

Különbséget kell tenni a házasság felbontásának típusa, azaz aszerint, hogy a házasságot annak helyrehozhatatlan megromlása vagy közös megegyezés alapján bontották-e fel:

  • A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatti felbontása esetén: amennyiben a felek nem egyeztek meg a tartásról (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (1) bekezdése), a bíróság a bontóhatározatban vagy a szükséget szenvedő házastárs kérelmére egy későbbi határozatban elrendelheti, hogy a másik házastárs fizessen tartásdíjat (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (2) bekezdése).

A bíróság elutasíthatja a házasság felbontása utáni tartás iránti keresetet, ha az alperes bizonyítja, hogy a felperes súlyosan helytelen viselkedése vezetett az együttélés ellehetetlenüléséhez (a polgári törvénykönyv 301. cikke (2) bekezdésének második albekezdése).

A tartásdíj összege semmi esetre sem haladhatja meg a fizetésre kötelezett házastárs jövedelmének harmadát (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése).

  • Közös megegyezésen alapuló válás esetén: a házastársak nem kötelesek kikötni, hogy az egyik házastársnak tartásdíj jár a házasság felbontására irányuló eljárás alatt és/vagy azt követően. Amennyiben mégis így döntenek, a tartásdíj összegét, valamint megfizetésének és végrehajtásának feltételeit szabadon határozzák meg, csakúgy, mint annak kiigazítását vagy módosításának okait (az eljárásjogi törvénykönyv 1288. cikke első bekezdésének 4. pontja). A felek eltérő megállapodásának hiányában a bíróság valamelyik fél kérelmére a bontóhatározatot követően növelheti, csökkentheti vagy eltörölheti a kölcsönösen elfogadott tartásdíjat (az eljárásjogi törvénykönyv 1288. cikke), ha az összeg a felek szándékához nem kapcsolódó új körülmények fényében többé nem megfelelő. A tartásdíj nem indexálható, hacsak erről nem rendelkeztek kifejezetten.
  • Más személyek felé

Milyen körülményeknek kell fennállniuk?

A tartási kötelezettség fennáll az elsőfokú (lemenő és felmenő) rokonok között (szülők/gyermekek, gyermekek/szülők, illetve unokák/nagyszülők között és fordítva is – a polgári törvénykönyv 205. és 207. cikke).

A házasság következtében rokonságba kerülők esetében két lehetőség áll fenn:

  • a túlélő házastársnak bizonyos korlátok között kötelezettsége áll fenn az elhunyt házastárs olyan gyermekei felé, akiknek nem ő az édesapja vagy édesanyja (a polgári törvénykönyv 203. cikkének (3) bekezdése),
  • a vő és a meny kötelezettséggel tartozik az após és az anyós felé, és fordítva. A kötelezettség elévül, ha az anyós/após újraházasodik, vagy ha a házastárs (akinek a révén a rokoni kapcsolat a házasság által létrejött) és a házasságból származó gyermekek elhunytak (a polgári törvénykönyv 206. és 207. cikke).

Bizonyos körülmények között az elhunyt házastárs hagyatékából tartásdíjat kell fizetni az elhunyt túlélő házastársa vagy felmenői számára (a polgári törvénykönyv 205bis. cikke).

Azon gyermekek, akik esetében az apaságot nem állapították meg, tartásdíjat követelhetnek felnevelésükre, oktatásukra és képzésükre attól a férfitól, aki a törvény szerinti fogantatási idő alatt kapcsolatban élt az édesanyával (a polgári törvénykönyv 336. cikke).

Amennyiben az élettársak életközössége súlyosan megromlik, valamely fél kérheti a bíróságtól tartásdíj megállapítását az ilyenkor meghozandó ideiglenes intézkedések keretében. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor az együttélés megszűnik: ebben az esetben is ideiglenes intézkedések meghozatalára kerülhet sor (a polgári törvénykönyv 1479. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség általában a gyermek nagykorúvá válásával és teljes cselekvőképességének megszerzésével megszűnik. A tartási kötelezettség fennmaradhat ugyanakkor, ha a gyermek oktatása és képzése még nem zárult le (a polgári törvénykönyv 203. és 336. cikke).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kötelezett teljesítheti önként a jogosult követeléseit. Ennek hiányában, illetve vita, nézeteltérés vagy a tartásdíjfizetés elmaradása esetén eljárást kell indítani.

A házasság helyrehozhatatlan megromlás miatti felbontása esetén a házasságot felbontó bíróságon járulékos jelleggel, magában a keresetlevélben vagy külön beadványban tartásdíj követelhető a házasság felbontását követő időszakra (az eljárásjogi törvénykönyv 1254. cikke (1) bekezdésének ötödik albekezdése és (5) bekezdése).

A házasság felbontására irányuló eljáráson kívül a békebíró hallgatja meg a tartás iránti kérelmeket és határoz azok tárgyában (az eljárásjogi törvénykönyv 591. cikkének (7) bekezdése), kivéve az apaság megállapítására nem irányuló, tartásdíj iránti követelést. Lásd az 5. kérdést.

2014. szeptember 1-jétől a társadalmi integrációval összefüggő jövedelemhez kapcsolódó tartási kötelezettségen kívül valamennyi tartási kötelezettséggel kapcsolatos kereset a családjogi bíróság hatáskörébe tartozik (az eljárásjogi törvénykönyv 572bis. cikkének (7) bekezdése), ideértve az apaság megállapítására nem irányuló tartási eljárásokat is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A keresetet személyesen a tartás jogosultjának kell benyújtania (lásd különösen a polgári törvénykönyv 337. cikkét). A keresetet a jogosult személyesen vagy ügyvéden keresztül terjeszti a bíróság elé (lásd különösen az eljárásjogi törvénykönyv 1253ter., 1254. és 1320. cikkét).

Amennyiben e személy nem cselekvőképes, képviselője (apa, anya, gyám, törvényes képviselő) jár el a nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartással kapcsolatos jogvitákban – bizonyos kivételekkel – a békebíró rendelkezik általános hatáskörrel (az eljárásjogi törvénykönyv 591. cikkének (7) bekezdése). Ilyen körülmények között a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani, kivéve a tartásdíj csökkentésére vagy törlésére irányuló kereseteket (az eljárásjogi törvénykönyv 626. cikke).

Az elsőfokú bíróság elnöke (a polgári törvénykönyv 338. cikke) rendelkezik hatáskörrel a gyermek által olyan személy ellen indított eljárásban, aki a fogantatás törvény szerinti időszakában kapcsolatban élt a gyermek anyjával (a polgári törvénykönyv 336. cikke).

A sürgős vagy ideiglenes intézkedéseket kivéve a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos jogviták a fiatalkorúak bíróságának hatáskörébe tartoznak (a polgári törvénykönyv 387bis. cikke); az illetékességet a szülők, a gyám vagy a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló személy lakóhelye határozza meg (a fiatalkorúak védelméről, a jogsértést elkövető kiskorúak gondozásáról és a jogsértéssel okozott kárról szóló, 1965. április 8-i törvény 44. cikke).

A házastársak közötti, a házasság felbontására irányuló eljárást megelőző vita esetén a keresetet a békebíróhoz kell benyújtani (az eljárásjogi törvénykönyv 594. cikkének (19) bekezdése), akinek illetékességét az utolsó közös házastársi lakóhely határozza meg (az eljárásjogi törvénykönyv 628. cikkének (2) bekezdése).

A házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt indított bontóper a házasság megszűnéséig az elsőfokú bíróság elnökének hatáskörébe tartozik (az eljárásjogi törvénykönyv 1280. cikke). A felek közötti tartási megállapodást azonban az ügy érdemében eljáró bíróság tárgyalja (az eljárásjogi törvénykönyv 1256. cikkének első bekezdése).

A jogerős bontóhatározatot követően az ügyben a békebíró és a fiatalkorúak bírósága rendelkezik hatáskörrel. Az elsőfokú bíróság elnöke a sürgős esetekben hozandó ideiglenes végzések tekintetében megtartja hatáskörét (az eljárásjogi törvénykönyv 584. cikke).

2014. szeptember 1-jétől a társadalmi integrációval összefüggő jövedelemhez kapcsolódó tartási kötelezettségen kívül valamennyi tartási kötelezettséggel kapcsolatos kereset a családjogi bíróság hatáskörébe tartozik (az eljárásjogi törvénykönyv 572bis. cikkének (7) bekezdése).

2014. szeptember 1-jétől elsődlegesen az adott követeléssel már foglalkozó bíróságon kell előterjeszteni a (volt) házastársak vagy élettársak közötti követeléseket, valamint a közös gyermekekre, illetve azon gyermekekre vonatkozó tartási kötelezettségekkel kapcsolatos követeléseket, akiknek a leszármazását csak az egyik szülő tekintetében állapították meg (lásd az eljárásjogi törvénykönyv 629bis. cikkének (1) bekezdését). Ebből következően a kiskorú felé fennálló tartási kötelezettséggel kapcsolatos követelések esetében a kiskorú lakóhelye (ennek hiányában a szokásos tartózkodási helye) szerinti bíróság az illetékes. Ha a feleknek több gyermekük van, valamennyi követelés tekintetében az első megkeresett bíróság illetékes (az eljárásjogi törvénykönyv 629bis. cikkének (2) bekezdése). Ha a tartási kötelezettség jogosultja más személy, az ügyet az alperes lakóhelye vagy a házastársak utolsó közös (házastársi) lakásának helye szerint illetékes bíróság elé kell terjeszteni (az eljárásjogi törvénykönyv 629bis. cikkének (4) bekezdése).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Lásd a 4. kérdést. A megindított eljárástól függően a követelést végrehajtói idézés vagy kereset útján kell előadni. Ügyvéd közreműködésére nincs feltétlenül szükség.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az eljárásért fizetni kell. A teljes költséget nem lehet meghatározni, az az eljárástól, a bírósági költségektől és az esetleges ügyvédi költségektől is függ. Az egyetemes jog szabályait kell alkalmazni az eljárási költségek alóli mentességre (lásd Költségmentesség – Belgium).

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

  • A segítségnyújtás formája:

A segítségnyújtás formája a tartásdíj. Egyes esetekben a tartásdíj tőkésíthető (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (8) bekezdése). Rendkívüli esetben természetben is teljesíthető (a polgári törvénykönyv 210. cikke).

  • Az összeg megállapítása és az indexálás:

Az összeget nem sávosan számítják ki. A tartásdíjat a jogosult szükségleteivel és a fizetésre kötelezett személy anyagi körülményeivel arányosan állapítják meg (a polgári törvénykönyv 208. és 209. cikke).

Az anya és az apa kötelezettségét (a polgári törvénykönyv 203. cikke) anyagi lehetőségeikhez mérten határozzák meg, és annak fedeznie kell a gyermek lakhatását, ellátását, valamint egészségének, felügyeletének, oktatásának és képzésének, továbbá fejlődésének biztosítását (amíg oktatása és képzése véget nem ér). A tartásdíj a felügyeletet ellátó szülő részére fizetett havi átalány.

Az apa és az anya saját nevükben eljárva kérhetik a másiktól, hogy járuljon hozzá a lakhatási, ellátási stb. költségekhez (a polgári törvénykönyv 203bis. cikkének (2) bekezdése).

Az azon személy által fizetendő tartásdíj összegét, aki a fogantatás idején az anyával élt, a gyermek szükségletei, valamint a kötelezett anyagi eszközei, lehetőségei és szociális körülményei alapján számítják ki (a polgári törvénykönyv 336., 339. és 203bis. cikke).

A törvény kifejezett felhatalmazása értelmében a házasság felbontására irányuló eljárásban részt vevő házastársak bármikor köthetnek megállapodást arról, hogy jár-e tartásdíj, továbbá annak összegéről, illetve a megállapodás szerinti összeg felülvizsgálatának módjáról (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (1) bekezdése és az eljárásjogi törvény 1256. cikkének első bekezdése és 1288. cikkének (4) bekezdése). Az ügyben eljáró bíróság ugyanakkor megtagadhatja e megállapodás jóváhagyását, ha az nyilvánvalóan ellentétes a gyermekek érdekeivel (az eljárásjogi törvény 1256. cikkének második bekezdése és 1290. cikkének második és ötödik bekezdése).

Ha a tartással kapcsolatos kérdéseket a bíróság rendezi, az összeg konkrét meghatározása mellett számítási kritériumokat és korlátokat is figyelembe kell vennie. A tartásnak elvben legalább a jogosult szükségleteit fedeznie kell (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdésének első albekezdése).

A tartásdíj összege semmi esetre sem haladhatja meg a kötelezett házastárs jövedelmének harmadát (a polgári törvénykönyv 301. cikke (3) bekezdésének utolsó mondata). A tartásdíjfizetés időtartama a házasság fennállásának időtartamával megegyező időszakra korlátozódik. A bíróság kivételes körülmények között meghosszabbíthatja a tartásdíjfizetés időtartamát (a polgári törvénykönyv 301. cikkének (4) bekezdése).

Az indexálás automatikus, ha a házasság felbontására annak helyrehozhatatlan megromlása miatt kerül sor, illetve a szülő által a gyermek ellátásához való hozzájárulás esetén. Főszabályként a referenciaindex a fogyasztói árindex, de a törvény lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a megélhetési költségek függvényében eltérő kiigazítási rendszert alkalmazzon (a polgári törvénykönyv 301. cikke (6) bekezdésének első albekezdése és 203quater. cikkének (1) bekezdése), és a felek ettől megegyezés alapján eltérhetnek (a polgári törvénykönyv 203quater. cikkének (1) bekezdése).

A törvény lehetővé teszi a tartásdíj növelését, csökkentését vagy eltörlését a felek valamelyikének kérelmére, a polgári törvénykönyv 301. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében és az eljárásjogi törvénykönyv 1293. cikkének első bekezdésében kifejtett általános okokból.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat havonta, a jogosult vagy képviselője számára kell megfizetni. Egyes esetekben tőkésítésre is sor kerülhet (lásd a 8. kérdést).

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A végrehajtható okirattal rendelkező jogosult kérheti követelése végrehajtását. Bizonyos feltételek mellett a tartásra kötelezett ingó vagy ingatlan vagyona végrehajtás alá vonható, ha e személy nem tartja be a tartást megállapító határozat rendelkezéseit (az eljárásjogi törvénykönyv 1494. cikke). Akár letiltás is elrendelhető harmadik személy, például a kötelezett munkáltatója felé (az eljárásjogi törvénykönyv 1539. cikke). Emellett bizonyos körülmények között az a tartásra jogosult, aki még nem rendelkezik végrehajtható okirattal, hatósági zár alá vétel elrendelését kérheti annak érdekében, hogy biztosítsa a jövőben neki járó tartásdíj fedezetét (az eljárásjogi törvénykönyv 1413. cikke).

Egyszerűsített végrehajtási mechanizmus bevezetésére is sor került, ez a tartásdíj kiutalása, amelynek keretében a jogosult felhatalmazást kap, hogy bizonyos korlátokon belül közvetlenül átvegye a kötelezett jövedelmét vagy a kötelezett számára harmadik személy által fizetendő összeget. A kiutalás a házastársak vagy volt házastársak közötti törvényi tartási kötelezettségre (a polgári törvénykönyv 220. cikkének (3) bekezdése, 221. és 223. cikke, továbbá 301. cikkének (11) bekezdése, valamint az eljárásjogi törvénykönyv 1280. cikke), a gyermekek ellátásával, oktatásával és képzésével kapcsolatos kötelezettségre – ideértve az anya és az apa közötti, a polgári törvénykönyv 203bis. cikkében előírt eljárást –, valamint a felmenők és leszármazottak közötti törvényi tartási kötelezettségre (a polgári törvénykönyv 203b. cikke) alkalmazandó.

Végül a büntető törvénykönyv is tartalmaz rendelkezést a család elhagyásáról (a büntető törvénykönyv 391bis. cikke), amelynek értelmében eljárás indítható azon személy ellen, akivel szemben a bíróság tartásdíj megfizetését rendelte el, és aki ezt több mint két hónapig szándékosan nem teljesíti.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári törvénykönyv 2277. cikke értelmében a tartásdíjhátralék öt év után elévül.

A bíróság által megítélt tartásdíjra tízéves elévülési idő vonatkozik (a polgári törvénykönyv 2262bis. cikke).

Az elévülés a házastársak között a házasság fennállása idején nyugszik (2253. cikk), és félbeszakad a bírósági idézés kézbesítésével, fizetési meghagyás kibocsátásával vagy lefoglalás elrendelésével (2244. és 2248. cikk), a beadványok jogosult általi benyújtásával és a kötelezett általi fizetéssel.

A jelzálogról szóló, 1851. december 16-i törvény 7. és 8. cikke szerint a kötelezett főszabályként teljes vagyonával felel kötelezettségének teljesítéséért.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1408. cikke értelmében ugyanakkor egyes személyes ingóságok, amelyekre a kötelezettnek és családjának a mindennapi életvitelhez, hivatásának gyakorlásához, illetve a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő eltartott gyermekei képzésének, tanulmányainak folytatásához szükség van, kivonhatók a jogosultak követelései alól.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1409. cikkének (1) bekezdése szerint a foglalkoztatásból és egyéb tevékenységekből származó jövedelem részben mentes a tartásdíj-kiutalás és a letiltás alól.

Az eljárásjogi törvénykönyv 1412. cikke mindazonáltal úgy rendelkezik, hogy 1) a letiltás alóli mentesség szabályait nem lehet a tartásra jogosulttal szemben érvényesíteni, és 2) e jogosult abszolút elsőbbséget élvez a kötelezett más hitelezőivel szemben. Ha ugyanakkor olyan személlyel szemben kérnek tartásdíj-kiutalást, akinek a tartozásaira már elrendeltek kiutalást vagy letiltást, a bíróság áttekintheti a kötelezett általános helyzetét és hitelezőinek szükségleteit (különös tekintettel a tartásra), és a kiutalandó vagy letiltandó összegeket egyenlő mértékben megoszthatja e hitelezők között (az eljárásjogi törvénykönyv 1390bis. cikkének ötödik bekezdése).

A fizetésképtelen kötelezett kollektív adósságrendezésre jogosult (az eljárásjogi törvénykönyv 1675/2. és azt követő cikkei). Ennek keretében a bíróság adott esetben elengedheti a tartozást (ideértve a tartásdíj hátralékait), a tartási kötelezettséget azonban nem.

Letiltást el lehet rendelni a jövőben esedékessé váló tartásdíj megfizetésének előzetes biztosítására is (az eljárásjogi törvénykönyv 1494. cikkének második bekezdése).

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a tartásra jogosultak a fenti jogorvoslatok ellenére sem tudják behajtani a tartozást, a (Szövetségi Pénzügyi Szolgálaton belül működő) Tartási Követelések Hivatalához [Service des créances alimentaires] fordulhatnak, amelynek feladata, hogy egy vagy több konkrét tartási részletre előleget adjon, és ezt az előleget, illetve a tartási követelések egyenlegét vagy hátralékait behajtsa vagy beszedje a kötelezettől.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Tartási Követelések Hivatala eljárhat a kötelezettek helyett, és a nevükben megfizetheti a tartásdíjat vagy annak egy részét. A Hivatal egyidejűleg előírja a kötelezett számára a tartásdíj és a hátralékok megfizetését. A kötelezettek vagy önként megfizetik a tartásdíjat a Hivatal számára, vagy a Hivatal behajtja az összeget. Ez utóbbi esetben az eredmény természetesen nem garantálható, az a kötelezett pénzügyi helyzetétől függ.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló, 1956. június 20-i New York-i egyezmény, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény értelmében kijelölt központi hatóság:

a Szövetségi Igazságügyi Szolgálat [Service public fédéral Justice]
Polgári Ügyekben Folytatott Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Osztály
[Service de coopération judiciaire internationale en matière civile]
Boulevard de Waterloo, 115
1000 Brussels

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A jogosult vagy jogi tanácsadója postai úton, telefonon (+32 (0)2 542 65 11), faxon (+32 (0)2 542 70 06) vagy e-mailben (A link új ablakot nyit megaliments@just.fgov.be vagy A link új ablakot nyit megalimentatie@just.fgov.be) fordulhat az osztályhoz.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A Belgiumtól eltérő országban lakóhellyel rendelkező jogosultaknak azzal a központi hatósággal kell kapcsolatba lépniük, amely országukban a fenti egyezmények vagy a rendelet végrehajtásáért felelős. Nem vehetik fel közvetlenül a kapcsolatot a belga szervvel vagy hatósággal.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Nem (lásd fent).

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ha követelést nyújtanak be a központi hatósághoz, az – miután meggyőződött a kötelezett és/vagy vagyona belgiumi hollétéről – adott esetben átteszi az ügyet az illetékességgel rendelkező Költségmentességi Hivatalhoz. Ha gyermektartás ügyében a központi hatóságon keresztül nyújtanak be kérelmet, a költségmentességet a kedvezményezett vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül megállapítják. A költségmentesség kiterjed az ügyvédi díjakra és az eljárási költségekre.

Egyéb esetekben a költségmentességet igénylő felperesnek a 2002/8/EK irányelvvel összhangban a központi hatóságot kell megkeresnie.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A központi hatóság elsődleges feladata, hogy tájékoztatást nyújtson a rendelet érvényesüléséről mind saját országának rendszere, mind a megkeresett állam tekintetében. A központi hatóság rendelkezik az ahhoz szükséges erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik számára a kötelezett vagy a jogosult tartózkodási helyének közvetett vagy közvetlen megállapítását, továbbá a kötelezett vagy az adós jövedelmével és/vagy vagyonával kapcsolatos információ összegyűjtését.

A hatóság a bírósági eljáráson kívül törekszik a békés vitarendezésre a felek észrevételeinek cseréje során, és különösen a megkeresett fél tekintetében az igazságügyi hatóságok általi meghallgatás folyamán. Szükség esetén a központi hatóság nyomon követi a helyzet későbbi alakulását, hogy biztosítsa a tartási határozatok folyamatos végrehajtását.

A központi hatóság segítséget nyújthat az okirati bizonyítékok beszerzésében, illetve a dokumentumok továbbításában és kézbesítésében azáltal, hogy információt szolgáltat az alkalmazandó hazai jog rendelkezéseiről és a hatályos nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának szabályairól.

A függőben lévő tartási követelés kikényszerítésének biztosítására ideiglenes intézkedéseket lehet hozni a felperes belga bíróságok előtti képviselőire a központi hatóság által ruházott hatáskörben.

A központi hatóság szükség esetén tájékoztatást nyújthat a megkereső félnek arról, hogy milyen eljárást kell követni valamely gyermek feltételezett apjával szemben az apaság megállapítása érdekében.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/12/2015