Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tartási követelések - Magyarország

TARTALOMJEGYZÉK

Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A rokontartási kötelezettség elsősorban az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben:

- a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben van tartási kötelezettsége;

- ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul;

- ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani (Ptk. 4:196. § (1) ‒ (4) bek.).

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni (Ptk. 4:197. §).

A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba (Ptk. 4:198. § (1) bek.).

A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott (Ptk. 4:199. § (1) bek.).

A nevelt gyermek azt a személyt köteles eltartani, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (nevelőszülő) (Ptk. 4:199. § (2) bek.).

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (Ptk. 4:29. § (1) bek.).

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született (Ptk. 4:86. § (1) bek.).

A „tartás” módja kétféle lehet: természetben, vagy pénz (tartásdíj) formájában.

A „tartási kötelezettség” a kiskorú gyermek tartása esetén azt jelenti, hogy a gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

A gyermekkel egy háztartásban élő, a gyermeket gondozó szülő természetben, a külön élő (vagy az egy háztartásban élő, de a tartásáról nem gondoskodó) szülő pedig elsősorban tartásdíj fizetése útján biztosítja a gyermek szükségleteit.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Minden kiskorú (18 év alatti) gyermek a törvény által felállított rászorultsági vélelem alapján tartásra jogosult. Tartásra jogosult továbbá a gyermek a 20. életévének betöltéséig, amennyiben középiskolai tanulmányokat folytat.

A továbbtanuló nagykorú (18. életévét betöltött), munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell (Ptk. 4:220. § (1) bek.).

Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető (Ptk. 4:220. § (5) bek.).

Azonban, a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot (Ptk. 4:220. § (3) ‒ (4). bek.).

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett (gyermektartásdíj tekintetében a szülők) megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál, amennyiben legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj.

A kérelemben nyilatkozni kell, hogy nem állnak-e fenn a tartásdíj megelőlegezését kizáró okok, és meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell a megfelelő jövedelemigazolásokat, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, adott esetben a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti ‒ a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi ‒ behajthatatlanságáról.

A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel, a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett. Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Igen, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat.

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében ‒ egyetértésével ‒ a járási hivatal is indíthat pert.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Az általános illetékességi szabályok alapján az a bíróság, amelynek területén az alperes (tartásra kötelezett) lakik, illetékes.

Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg.

Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett (Pp. 29. §).

A tartásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható (Pp. 34. § (1) bek.).

Az illetékes bíróságok A link új ablakot nyit megitt kereshetők.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmezőnek nem kell közvetítőn keresztül fordulnia a bírósághoz. A kérelmező közvetlenül (kötelező képviselet nélkül) fordulhat a bírósághoz. (ld. 3., 4., 5. kérdés).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A feleket ‒ ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít ‒ jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is.

Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében

a) az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni;

b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga.

A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti.

Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni.

Az illeték mértéke a peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint. Tartási követelés iránti perben az illeték alapjaként a még teljesítendő, de legfeljebb egy évi tartásdíj összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a fél nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel az eljárás költségeinek fedezésére, úgy költségmentességi kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál.

Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett ‒ kérelmére ‒ részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.

Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig ‒ a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül ‒ nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni ‒ jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül ‒ azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

a) illetékmentesség;

b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és ‒ ha e törvény másként nem rendelkezik ‒ megfizetése alól;

c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;

d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit (a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások);

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más ‒ saját, mostoha vagy nevelt ‒ gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat (Ptk. 4:218. § (2) bek.).

A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével ‒ külön intézkedés nélkül ‒ módosul (Ptk. 4:207. §). A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni (Ptk. 4:218. § (4) bek.).

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíj fizetésére kötelezett a tartásdíj jogosultjának fizeti a tartásdíjat, időszakonként (pl. havonta) előre.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a kötelezett nem fizeti önként a tartásdíjat, a jogosult a bíróság előtt érvényesítheti követelését, a bíróság pedig végrehajtást rendelhet el. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni (Ptk. 4:208. § (3) bek.).

A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében - egyetértésével - a járási hivatal is indíthat pert (Ptk. 4:208. § (1) bek.).

Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosult tartásáról maga gondoskodik vagy őt gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán pert indíthat (Ptk. 4:208. § (2) bek.).

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte – a jogosult kérelmére – a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

Amennyiben közvetlen bírósági felhívás kibocsátásra nem került sor, hanem a későbbiek során terjesztenek elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet a bíróság ítélete vagy a bíróságnak a felek egyezségét jóváhagyó határozata alapján, a bíróság közvetlen bírósági letiltó végzéssel rendeli el a tartásdíj végrehajtását, feltéve, hogy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet. A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni tartásdíj fejében.

Ha a kötelezettnek nincs rendszeres jövedelme vagy a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget nem fedezi, a bíróság végrehajtási lap kiállításával rendeli el a végrehajtást. Ebben az esetben a végrehajtás nemcsak a munkabérre vonatkozik, hanem a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározottak szerint az egyéb vagyontárgyakra is.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Kérjük, látogassa meg a határozatok végrehajtására voantkozó adatlapot.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ld. a 10. kérdésre adott választ.

Ha legalább 6 hónapra visszamenőleg behajthatatlan volt a tartásdíj, a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülője vagy más törvényes képviselője kérelmezheti a gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhatóságnál.

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre.

A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

A tartásdíj fizetésének elmulasztása büntetőjogi szankciót von maga után: aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Igen (ld. 3. kérdés).

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A magyar Igazságügyi Minisztérium nyújt segítséget a magyarországi lakos kérelmező kérelmére nemzetközi tartási ügyekben a 4/2009/EK rendelet, illetve nemzetközi szerződések alapján, folyamatosan együttműködve az érintett másik állam tartási központi hatóságával. A kérelmező kérheti a magyar bíróság által hozott, tartásdíj-fizetést elrendelő határozat külföldi végrehajtását, de – ilyen határozat hiányában – a tartásdíj-fizetési kötelezettség külföldi megállapítását, a tartásdíj külföldi felemelését is. A formális kérelmet nem az Igazságügyi Minisztérium veszi fel, hanem a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti járásbíróság, illetve az a járásbíróság, amely a végrehajtani kért elsőfokú magyar tartási határozatot hozta. A kérelem előterjesztéséhez és a külföldi eljáráshoz nincs szükség ügyvédre, a jogi képviselő nélküli félnek a bíróság segít a kérelem előterjesztésében. A kérelmet és a szükséges mellékleteket a bíróság továbbítja az Igazságügyi Minisztériumhoz. A lefordított kérelmet az Igazságügyi Minisztérium küldi meg az érintett másik állam tartási központi hatóságához, amely gondoskodik a kötelezett elleni eljárás megindításáról. A külföldről kapott tájékoztatások alapján az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy fejleményeiről.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Igazságügyi Minisztérium, Nemzetközi Magánjogi Főosztály

Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.

Postai cím: 1357 Budapest, Pf.: 2.

Telefonszám: +36 (1) 795-4846;

Fax: +36 (1) 795-0463;

E-mail: A link új ablakot nyit megnmfo@im.gov.hu

Web: A link új ablakot nyit meghttp://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/nemzetkozi-gyermekelviteli-es-tartasdijjal-kapcsolatos-ugyek

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Nem, a kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti állam tartási központi hatóságán keresztül kell előterjeszteni.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A tagállamok központi hatóságai itt kereshetők.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

-

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az Igazságügyi Minisztérium a beérkező kérelmekkel kapcsolatban megkeresi az illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatot, a külföldön élő kérelmező részére pártfogó ügyvéd kijelölése érdekében. A 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerinti esetben teljes költségmentesség biztosított, a pártfogó ügyvéd költségeit is az állam viseli. A 47. cikk szerinti esetekben a magyar jog szerint a tartási ügyekben a feleket ún. „tárgyi költségfeljegyzési jog” illeti meg. Eszerint a költségeket (pl. illeték, pártfogó ügyvéd díja) az állam előlegezi, függetlenül a fél vagyoni-jövedelmi viszonyaitól, de pervesztesség esetén a felet a bíróság kötelezheti a költségek megtérítésére. Ha a kérelmező igazolja, hogy vagyoni-jövedelmi viszonyaira tekintettel a magyar jogszabályok szerint teljes személyes költségmentességre jogosult, még pervesztesség esetén sem kell a költségeket megtérítenie.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A A link új ablakot nyit meg2011. évi LXVII. törvény szabályozza a tartási rendelet magyarországi alkalmazását.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/10/2017