Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tartási követelések - Luxemburg

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK

Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Az a szabály, amely szerint „a tartás feladata nem a múltbeli igények kielégítése”, azt jelenti, hogy a tartás célja a jelenbeli és a jövőbeli szükségletek kielégítése, és nem a múltbeli költségek megtérítése. Ez a szabály jogilag egyszerű vélelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a szabályt nem kell figyelembe venni akkor, ha a jogosult bizonyítja, hogy vagy kölcsönt kellett felvennie annak érdekében, hogy fenntartsa magát, vagy nem maradt inaktív, vagy nem volt cselekvőképes.

A tartás nem képezheti beszámítás tárgyát, kivéve ha az a követelés, amivel szemben be akarják számítani, szintén tartási követelés.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A kérelmezőnek főszabály szerint a békebírósághoz (Justice de Paix) kell a tartási kérelmét benyújtania. Ha a tartási követelés házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljáráshoz kapcsolódik, a házasság felbontására vagy különválásra irányuló kérelem tárgyában döntő kerületi bíróság (Tribunal d'arrondissement) határoz a tartási kérelem ügyében is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyámság (tutelle) vagy gondnokság (curatelle) esetén a gyám (tuteur) vagy a gondnok (curateur) nyújthatja be a kérelmet a szülő vagy a kiskorú gyermek nevében.

Kiskorú gyermek esetében a szülő(k) nyújthatja (nyújthatják) be a kérelmet a gyermek nevében.

A kiskorú gyermek nem rendelkezik jogi személyiséggel és arra vonatkozó cselekvőképességgel, hogy saját maga terjesszen elő kérelmet.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A tartásdíj megfizetésére vagy felülvizsgálatára irányuló kérelmét a kérelmező saját belátása szerint benyújthatja akár a saját lakóhelye szerinti bírósághoz, akár az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Ha az ügyhöz nem kapcsolódik a házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás, a kérelmező idézés iránti kérelmet nyújthat be a békebírósághoz, amelyet bírósági végrehajtó kézbesít az ellenérdekű félnek. A vitában érintett felekre nem vonatkozik az ügyvédi képviselet kötelezettsége.

Ha a tartási követelést házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás során érvényesítik, a kerületi bírósághoz kell idézés iránti kérelmet benyújtani, amelyet bírósági végrehajtó kézbesít az ellenérdekű félnek. A vitában érintett felek számára kötelező az ügyvédi képviselet.

A kérelmező minden esetben köteles benyújtani a bírónak minden olyan okiratot, amelyekkel alátámasztja szükségleteit, így például a jövedelemigazolását, az adómentességi nyilatkozatát, az álláskeresőként való nyilvántartásba vételének igazolását, illetve tartós betegségére, bérleti jogviszonyára, eltartott gyermekeire, tartási és oktatási költségeire, illetve kölcsöntartozásaira vonatkozó igazolásokat.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Jogi eljárás során a figyelembe vehető költségek között említhető a bírósági költség és az eljárási költség, amelynek (részben vagy egészben történő) megfizetésére a pervesztes fél kötelezhető. Előfordulhat, hogy ügyvédi költséget is kell fizetni.

Költségmentességben részesülhetnek azok a személyek, akiknek a jövedelme a luxemburgi jog szerint nem kielégítő. A költségmentesség igényléséhez kérdőívet kell kitölteni, amely beszerezhető a központi szociális osztályon, és azt el kell küldeni a területileg illetékes ügyvédi kamara elnökének, aki elbírálja a kérelmet.

A költségmentesség fedezi a bíróság mindazon eljárásaihoz, műveleteihez és cselekményeihez kapcsolódó valamennyi költséget, amelyekhez azt megállapítják. Így például kiterjed az eljárási illetékre és nyilvántartási költségekre, az ügyintézési és ügyvédi díjakra, a bírósági végrehajtó költségeire és díjára, a közjegyzői költségekre és díjakra, a technikai személyzet költségeire és díjára, a tanúknak fizetett térítésre, a tolmácsok és fordítók díjára, a certificats de coutume (külföldi jog igazolása) kiadásának díjaira, utazási költségekre, a nyilvántartásba-vételi formaságok költségeire és díjaira, a jelzálog- és egyéb terhek bejegyzésére, valamint szükség esetén a sajtóban történő közzététel díjára.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

  • A tartás típusa

A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás során és annak kimondása után a tartásdíj leggyakrabban havi kifizetés formáját ölti. Megvalósulhat azonban egyösszegű kifizetés formájában is, ami történhet pénzben vagy természetben való juttatással.

Ami a gyermek tartásához és iskoláztatásához való hozzájárulást illeti, a tartás teljesítése történhet havi tartásdíj fizetése formájában illetve, részben vagy egészben, a gyermek érdekében felmerült költségek közvetlen megfizetésével. Végül pedig megvalósulhat használati jog vagy lakhatás biztosításával is.

Ha a tartásra kötelezett fél bizonyítja, hogy nem képes megfizetni a tartást, a bíróság kötelezheti ezt a felet, hogy a saját otthonába fogadja be, ott tartsa el és élelmezze azt a felet, akinek a részére a tartást fizetnie kellene.

  • A tartás mértéke

Nincs előre meghatározott tartási díjszabás. A tartásdíj összegét a kötelezett anyagi lehetőségei és a jogosult szükségletei alapján számolják ki.

  • Indexálás

A tartásdíj összegének a megélhetési költségekhez való igazítása érdekében a bíró – akár saját kezdeményezésére is – dönthet a tartás indexhez kötéséről, egy törvényesen meghatározott változót alkalmazva.

  • Az összeg felülvizsgálata

A körülmények bármely megváltozása esetén a tartásdíj összege emelhető vagy csökkenthető, vagy a tartás akár meg is szüntethető. Ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt a megszüntetésről vagy a csökkentésről.

A tartásdíj összegének a jogosult szükségletei és a kötelezett anyagi lehetőségei szerinti változtathatóságának elve közérdeken alapuló elv. Ez az elv azzal jár, hogy a bírónak jogában áll megváltoztatni a tartásdíjnak a felek megállapodásával meghatározott összegét. Ez a jog nem csak akkor illeti meg, ha a jogosult vagy a kötelezett adott körülményei megváltoznak, hanem akkor is, ha nincs semmiféle változás, de a bíró úgy ítéli, meg, hogy az összeg túl alacsony vagy túl magas.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A házasság felbontására vagy különválásra irányuló eljárás során és annak kimondása után a tartásdíjat a kedvezményezett házastárs részére kell kifizetni.

A gyermek tartásának és iskoláztatásának céljára fordítandó hozzájárulást az egyik szülő fizeti vagy a másik szülőnek, vagy a gyermek gondját viselő személynek. Ha a gyermek nagykorúvá vált, a bíró dönthet vagy a szülők megegyezhetnek úgy, hogy ezt a hozzájárulást részben vagy egészben a gyermek részére fizessék ki.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A jogosultnak számos eszköz áll rendelkezésére, hogy a kötelességét elhanyagoló kötelezettet a tartásdíj megfizetésére bírja.

Polgári jog:

A jogosultnak számos lehetősége van:

  • Kérelmezheti a bírótól annak engedélyezését, hogy a korábbi házastársát kizárva és harmadik felek jogainak sérelme nélkül – a bíró által meghatározott arányban és feltételekkel – megkaphassa a kötelezett megkeresett jövedelmét, beleértve az öregségi nyugdíjat és az életjáradékot is, vagy bármely egyéb olyan összeget, amely a kötelezettnek harmadik féltől jár. Ezt a döntést a körülmények megváltozása esetén felül kell vizsgálni.
  • Rendes végrehajtási intézkedést, azaz lefoglalást kér (például bankszámla ellen), illetve ingóság (gépkocsi, ékszer stb.) vagy ingatlan (ház, telek stb.) lefoglalását kéri.

Büntetőjog:

A jogosult büntetőjogi feljelentést tehet a következő cselekmények miatt:

  • A család elhanyagolása egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel, valamint 251 EUR-tól 2500 EUR-ig terjedő pénzbírsággal, vagy ezek egyikével büntetendő (a Büntető Törvénykönyv [Code pénal] 391a. cikke). A cselekmény akkor valósul meg, ha a kötelezett a jogosulttal szemben törvény alapján fennálló tartási kötelezettségét teljes egészében vagy részben nem teljesíti, akár úgy, hogy elutasítja ennek teljesítését, ha arra egyébként képes lenne, vagy úgy, hogy a saját hibájából nem képes annak teljesítésére.

Ez egyaránt vonatkozik a szülőknek a gyermekeikkel szemben, a házastársak között, valamint az örökbefogadó szülőknek az örökbefogadott gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettségére. A cselekmény magában foglalja a házasság felbontása által okozott testi vagy érzelmi veszteség miatt fizetendő kártérítést is.

A büntetőeljárást megelőzi egy hivatalosan bejegyzett vádirat átadása a kötelezett részére, amelyet a Luxemburgi Nagyhercegség rendőrségének tisztviselője foganatosít. Ha a kötelezettnek nincs ismert lakóhelye, erre a vádiratra nincs szükség.

  • A csalárd fizetésképtelenség büntetési tétele hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés, valamint 500 EUR-tól 12 500 EUR-ig terjedő pénzbírság, vagy ezek egyike (a Büntető Törvénykönyv 391b. cikke). A cselekmény azzal valósul meg, ha még a bírósági döntés előtt a kötelezett előidézte vagy súlyosbította a saját fizetésképtelenségét, akár úgy, hogy megnövelte kötelezettségeit, vagy csökkentette vagyonát, illetve elrejtette a vagyontárgyainak egy részét annak érdekében, hogy elkerülje egy polgári bíróság által tartási ügyben kibocsátott végzés végrehajtását.

A Büntető Törvénykönyv 391b. cikke alapján az ilyen végzéssel egy tekintet alá esnek a házassággal kapcsolatos költségekkel összefüggő fizetési kötelezettségről, támogatásokról és hozzájárulásokról szóló bírósági határozatok és bíróság által jóváhagyott megállapodások, valamint a házasság felbontása előtt közös megegyezéssel megállapodásba foglalt tartásdíjak.

A harmadik bekezdés nem vonatkozik a Büntető Törvénykönyv 391b. cikkében foglalt cselekményre.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Az örökjáradékok, életjáradékok és tartásdíjak behajtására vonatkozó keresetek öt év után évülnek el.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A jogosult kérelmére a Nemzeti Szolidaritási Alap (Fonds national de solidarité) behajthat bármely olyan tartást, amely valamely házastársnak, felmenőnek vagy lemenőnek fizetendő. A behajtandó összegek tekintetében az Alaphoz kerülnek a jogosult tartási követelésére vonatkozó jogok és biztosítékok. Miután a kötelezettet tájékoztatták a behajtandó összegről, tartozását a Nemzeti Szolidaritási Alap elnökéhez kell teljesítenie.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A Nemzeti Szolidaritási Alap bizonyos feltételek mellett kifizeti a kötelezett helyett a tartásdíjat. A fizetési kérelmet a jogosultnak vagy törvényes képviselőjének kell a Nemzeti Szolidaritási Alap elnökéhez benyújtania.

Az elnök vagy a képviselője elfogadja a kérést, ha a jogosult igazolja, hogy:

a)      a hivatalos lakóhelye az országban van, és ő vagy a törvényes képviselője már öt éve ott él;

b)      a tartásdíját a Luxemburgi Nagyhercegségben végrehajtható bírósági határozattal állapították meg;

c)      a tartás teljes vagy részleges behajtására hatékony magánjogi végrehajtási intézkedés keretében nem lenne mód;

d)     nehéz gazdasági helyzetben van.

Ha a c) feltétel nem teljesül, a kérelmet akkor fogadják el, ha a végrehajtási intézkedések alkalmazása nem bizonyult sikeresnek, vagy ha a kötelezett külföldön él. Bármely jogvita a jogosult lakóhelye szerinti békebíró (juge de paix) hatáskörébe tartozik, akihez az elnök döntéséről való értesítést követő negyven napon belül lehet fordulni.

A jogosult külön eljárás nélkül költségmentességben részesül. A kérelem elfogadásától az Alap általi kifizetések megszűnéséig a jogosult nem tehet semmiféle lépést a kötelezettel szemben a tartás behajtására.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az 1956. június 20-i New York-i egyezmény és a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében egy Luxemburgban lakó kérelmező, ha a kötelezett külföldön él, a főállamügyészhez (Procureur Général d'Etat) fordulhat kérelemmel a tartás érvényesítése érdekében.

A központi hatóságként eljáró főállamügyész továbbítja a kérelmet és a csatolt okiratokat annak az országnak a központi hatóságához, ahol a kötelezett lakik, annak érdekében, hogy az ottani központi hatóság segítséget nyújtson a kérelmező részére a neki járó tartás érvényesítésében.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartásra jogosult személy a 4/2009/EK rendeletben meghatározott különböző nyomtatványok használatával benyújtja a kérelmet a továbbító hatósághoz, vagyis a főállamügyészhez.

Főállamügyész

Cité Judiciaire
Bâtiment CR
L-2080 Luxembourg

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Annak a kérelmezőnek, aki Luxemburgon kívül él, közvetlenül a lakóhelye szerinti központi hatósághoz kell fordulnia. Nem fordulhat közvetlenül valamely luxemburgi szervezethez vagy kormányhivatalhoz.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A rendelet szerinti kérelmek esetén a 21 évesnél fiatalabb, tartásra jogosult személyek teljes költségmentességben részesülnek a nemzeti jog rendelkezéseitől függetlenül.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Annak érdekében, hogy a központi hatóság segítséget nyújthasson a tartási rendelet 51. cikke alapján, Luxemburg 2011. augusztus 3-án elfogadta az e rendelet alkalmazásáról szóló törvényt, valamint az említett 2011. augusztus 3-i törvény 2. és 3. cikkét végrehajtó nagyhercegi rendeletét (Mémorial A, 175. sz., 2011. augusztus 12.).

Ezek a jogszabályok biztosították a főállamügyész közvetlen hozzáférési jogát bizonyos adatbázisokhoz.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit megLegilux


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 09/05/2017