Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Házassági vagyonjogi rendszerek - Németország

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

Minden esetben a konkrét családjogi vagyoni rendszer határozza meg, hogy kinek a tulajdonát képezi a házasság fennállása alatt szerzett vagyon, és hogy e vagyont hogyan kell megosztani a házasság megszűnését követően. A házasság tulajdonjogokra gyakorolt hatásaira a német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch – BGB) házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A BGB a következő vagyonjogi rendszereket ismeri el: közszerzeményi rendszer (Zugewinngemeinschaft), vagyonelkülönítési rendszer (Gütertrennung) és „választható közszerzeményi rendszer” (Wahl-Zugewinngemeinschaft).

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A közszerzeményi rendszer alkalmazandó, kivéve, ha a házastársak ettől eltérően állapodnak meg közjegyzői házassági szerződés útján. A közszerzeményi rendszer a vagyon házasság fennállása alatt történő elkülönítését és a házasság fennállása alatti vagyonszaporulatnak a vagyonjogi rendszer megszűnését követő kiegyenlítését jelenti.

Ezzel szemben a vagyonelkülönítési rendszert közjegyzői szerződésben kell kikötniük a házastársaknak. A vagyonelkülönítési rendszer a házastársak vagyontárgyainak teljes elkülönítését jelenti a vagyonszaporulatnak a házasság megszűnésekor történő kiegyenlítése nélkül. Mindkét házastárs megtartja a házasságkötés előtt és a házasság fennállása alatt szerzett saját vagyonát. Vagyonelkülönítési rendszer kifejezett szerződés nélkül is létrejöhet a házastársak között, például ha a vagyonjogi rendszert anélkül szünteti meg vagy zárja ki a házassági szerződés, hogy ezzel egyidejűleg a felek másik vagyonjogi rendszerben állapodnának meg.

A vagyonközösségi rendszert szintén közjegyzői szerződésben kell kikötniük a házastársaknak. A vagyonközösségi rendszerben a házasságkötés előtt tulajdonolt vagyontárgyak és a házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgyak általában a házastársak közös vagyonába kerülnek (Gesamtgut – közösen tulajdonolt vagyon). A házastársak emellett saját különvagyonnal (Sondergut) is rendelkezhetnek, amely nem képezi a házastársi közös vagyon részét. Ezek olyan dolgok, amelyek nem ruházhatók át jogügyletekkel, mint például a nem lefoglalható követelések vagy a személyegyesítő társaságbeli részesedések. Végül mindegyik házastárs jogosult bizonyos vagyontárgyakat különvagyonként fenntartani. A házastársak a vagyonközösség egy különleges formájában, mégpedig az úgynevezett szerzeményközösségi rendszerben (Errungenschaftsgemeinschaft) is megállapodhatnak. Ehhez a házassági szerződésben ki kell kötniük, hogy a házasságkötés előtt szerzett összes vagyontárgy fenntartott vagyonnak minősül.

A választható közszerzeményi rendszer egy francia-német vagyonjogi rendszer, amelynek célja egy francia és egy német állampolgár közötti jogviszonyokban a házassági vagyonjogi rendszerek közötti különbségek miatt felmerülő esetleges problémák elkerülése. Ha a házastársak ezt a vagyonjogi rendszert választják, vagyontárgyaik elkülönítve maradnak a házasság fennállása alatt, akárcsak a német közszerzeményi rendszer esetében. Csak a vagyonjogi rendszer megszűnésekor kell kiegyenlíteni a házastársak vagyonának értékében bekövetkezett növekedést a két házastárs között. A német közszerzeményi rendszerrel való tartalmi hasonlóság ellenére a választható közszerzeményi rendszer számos, a franciaországi szabályok által befolyásolt különleges jellemzővel rendelkezik. Például a fájdalomdíjakat és az ingatlan értékében (például az építési telekként történő besorolás miatt) bekövetkező esetleges növekedéseket nem veszik figyelembe a vagyonszaporulat kiegyenlítésekor.

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Ha a házastársak véleménye szerint a törvényes vagyonjogi rendszer – a közszerzeményi rendszer – nem felel meg házasságuknak, közjegyzői házassági szerződést köthetnek. E szerződésben megállapodhatnak a vagyonelkülönítési vagy a vagyonközösségi rendszerben, vagy egy konkrét vagyonjogi rendszer keretében a törvényi rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg. A szerződés a nyugdíj megosztására vagy a tartásra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhat.

Házassági szerződés megkötésekor azonban ügyelni kell arra, hogy az abban foglalt rendelkezések ténylegesen érvényesek legyenek. Például ha a házassági szerződés egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozza az egyik házastársat, bizonyos egyéb körülmények fennállása mellett a szerződés adott esetben a jó erkölcs elfogadott elveivel ellentétesnek és ezért semmisnek tekintendő. Ebben az esetben továbbra is a házassági szerződés által elméletileg kizárt törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ítélkezési gyakorlat e területen rendkívül változó. Végső soron csak eseti alapon dönthető el, hogy egy rendelkezés valóban ellentétes-e a jó erkölcs elfogadott elveivel, és ezért semmis-e, vagy hogy azt módosítani kell-e.

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

A törvényes vagyonjogi rendszerben – a közszerzeményi rendszerben – a vagyonszaporulat kiegyenlítésére a vagyonjogi rendszer (például az egyik házastárs halála, a házasság felbontása vagy egy eltérő vagyonjogi rendszerre vonatkozó szerződéses megállapodás miatt történő) megszűnésekor kerül sor. A vagyonszaporulat kiegyenlítése azt jelenti, hogy annak a házastársnak, aki a házasság fennállása alatt a másik házastársnál több vagyont szerzett, pénzfizetés formájában kompenzálnia kell e másik házastársat a vagyonszaporulatbeli különbség felével.

A vagyonközösségi rendszerben a közös vagyon megosztására kerül sor a házasság felbontása esetén az esetleges kötelezettségek teljesítését követően. Főszabály szerint mindkét házastárs jogosult a fennmaradó többlet felére. Ha viszont a házastársak vagyonelkülönítésben állapodtak meg, a két házastárs vagyonának teljes elkülönítése miatt nem kerül sor kiegyenlítésre a házassági rendszer megszűnését követően.

A tartáshoz való jog független a házassági vagyonjogi rendszertől. Ha a házastársak külön élnek anélkül, hogy a házasságot felbontották volna, a rászoruló házastárs általában tartásra jogosult az erre gazdaságilag képes házastárstól. A tartási igény csak a házasság felbontásáig áll fenn. A házasság felbontását követően mindazonáltal a rászoruló házastárs bizonyos körülmények között a házasság felbontása utáni tartásra tarthat igényt. A jog az alábbi tartási igényeket ismeri el: gyermekgondozási tartás, életkor, betegség vagy fogyatékosság miatti tartás, munkanélküliség miatti tartás, jövedelemkiegészítő tartás, a tanulás, továbbképzés és átképzés idejére járó tartás, valamint méltányossági tartás.

A házasság érvénytelenítésének indokoltsága esetén egyes esetekben az érvénytelenítést követően is fennállhat kompenzációs és tartási igény.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

A közszerzeményi rendszerben a vagyonszaporulat kiegyenlítésére kerül sor az egyik házastárs halála esetén a törvényes örökrész (gesetzlicher Erbteil) átalányjellegű, egynegyed mértékű megnövelésével, függetlenül attól, hogy ténylegesen gyarapodott-e az elhunyt házastárs vagyona a házasság fennállása alatt. Ha a túlélő házastárs nem örökös, vagy visszautasítja az örökséget, követelheti a tényleges vagyonszaporulat kiegyenlítését és a minimális kötelesrészt (kleiner Pflichtteil). A minimális kötelesrészt a törvényes örökrész alapján számítják ki, minek során nem veszik figyelembe a vagyonszaporulat átalányjellegű egynegyedét.

Ha a házastársak vagyonelkülönítési rendszerben állapodtak meg, a házasság megszűnésekor nem kerül sor a vagyonszaporulat átalányjellegű kiegyenlítésére. Az öröklés általánosan alkalmazandó törvényes rendjét kell alkalmazni.

A vagyonközösségi rendszerben a hagyaték a közös vagyon felét, a fenntartott vagyont és az elhunyt személy különvagyonát foglalja magában. A túlélő házastárs örökrészét az általános rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A családjogi bíróság rendelkezik hatáskörrel a vagyonjogi ügyekben, vagyis a házassági vagyonjogi szabályokon alapuló követelésekre, különösen a házastársak vagyonszaporulatának kiegyenlítésére vonatkozó eljárásokban.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Egy házas személy jellemzően csak a saját tartozásaiért felel, és kizárólag a saját vagyonával. Ez alól kivételt képeznek a család mindennapi szükségleteinek észszerű mértékű fedezésére szolgáló ügyletek.

A közszerzeményi rendszerben azonban léteznek bizonyos kivételek azon elv alól, hogy a házastárs szabadon rendelkezhet saját vagyonával. Ha az egyik házastárs rendelkezni kíván teljes vagy csaknem teljes saját vagyonával (értékesíteni kívánja, vagy el szeretné ajándékozni azt stb.), ehhez a másik házastárs hozzájárulása szükséges. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha egy házas személy olyan ingóságokkal kíván rendelkezni, amelyek a kizárólagos tulajdonába tartoznak ugyan, de a házaspár háztartásának részét képezik.

A vagyonelkülönítési rendszerben viszont mindkét házastárs szabadon rendelkezhet teljes vagyonával, és nincs szükség a másik házastárs hozzájárulására a háztartás részét képező ingóságokkal való rendelkezéshez.

Ha a házastársak a vagyonközösségi rendszerben állapodtak meg, főszabály szerint közösen kezelik közös vagyonukat, kivéve, ha a házassági szerződés az egyik házastársat teszi a vagyon kezelőjévé. A közös vagyon kizárólag akkor felel az olyan jogügyletből eredő kötelezettségért, amelyet az egyik házastárs a vagyonközösség fennállása alatt kötött, ha a másik házastárs hozzájárult a jogügylethez, vagy ha a jogügylet a hozzájárulása nélkül is joghatással bír a közös vagyon szempontjából.

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A házastársi közös lakás és a háztartási cikkek a házastársak különélése során vagy a házasság felbontását követően oszthatók meg. Ha egyébként közös tulajdon keletkezett, és a házastársak nem tudnak megegyezni, a vagyontárgyat el kell árverezni, és a bevételt meg kell osztani.

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Ha a házastársak a vagyonközösségi rendszert választják házassági vagyonjogi rendszerként, a közjegyzői házassági szerződést be kell nyújtaniuk az ingatlan-nyilvántartáshoz, és kérniük kell e nyilvántartás kijavítását. Minden más esetben, vagyis ha a házastársak nem a vagyonközösségi rendszert választják házassági vagyonjogi rendszerként, az ingatlan-nyilvántartást nem kell kijavítani.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/11/2020