Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Házassági vagyonjogi rendszerek - Málta

1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?

A máltai állam a házassági vagyonjogi rendszer szabad megválasztásának lehetőségét kínálja azoknak, akik a máltai jog alapján kívánnak házasságot kötni. Máltán azonban a fő házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösség. Ez a rendszer alkalmazandó a törvény erejénél fogva minden házasság esetében, kivéve, ha a már házas vagy házasodni szándékozó felek úgy döntenek, hogy vagyonjogi rendszerüket másik olyan rendszerrel kívánják szabályozni közjegyzői közokiratba foglaltan, amely nem sérti a máltai jog szellemét. Máltán az alábbi házassági vagyonjogi rendszerek léteznek a vagyonközösség mellett: a vagyonelkülönítés és a fennmaradó közös vagyon külön kezelése.

A vagyonközösség mint máltai törvényes házassági rendszer keretében bármi, amit a felek a házasságkötést követően szereznek, e vagyonközösség részét és ezért egyenlő arányban mindkét fél tulajdonát képezi. A máltai jog kifejezetten előírja, hogy mi képezi a vagyonközösség részét, és kizárja abból az ajándékokat, az örökséget és az egyes felek különvagyonát.

A vagyonelkülönítés mint egy olyan rendszer, amelyet a felek a vagyonközösség helyett választhatnak, azt jelenti, hogy mindkét félnek joga van a házasságkötés előtt és után szerzett vagyon feletti teljes körű ellenőrzésre és e vagyon kezelésére a másik fél hozzájárulása nélkül.

A fennmaradó közös vagyon külön kezelése mint egy másik olyan rendszer, amelyet a felek a vagyonközösség helyett választhatnak, azt jelenti, hogy mindkét házastársnak joga van vagyont szerezni, és az általa szerzett vagyont úgy megőrizni és kezelni, mintha az kizárólagos tulajdonába tartozna. E rendszerben mindazonáltal a házastársak közös vagyont is szerezhetnek, amelyet aztán közösen kezelnek.

2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

Ami a vagyonközösségi rendszert illeti, főszabály szerint mindkét házastárs közösen köteles szabályozni és kezelni vagyonukat. E konkrét rendszert illetően azonban a máltai jog különbséget tesz a rendes vagyonkezelés – vagyis az egyik házastárs által önállóan végezhető cselekmények – és a rendkívüli vagyonkezelés – vagyis a két házastárs által közösen végzendő cselekmények – között. A máltai jog csak a rendkívüli vagyonkezelési cselekményeket sorolja fel, és amit a törvény nem tartalmaz kifejezetten, azt rendes vagyonkezelési cselekménynek kell tekinteni. Ezért a vagyonközösségi rendszer működése során minden esetben be kell tartani a mindkét házastárs hozzájárulásával kapcsolatos formai követelményt. Ha a felek nem járultak hozzá egy ingatlanon vagy ingóságon fennálló személyhez fűződő vagy dologi jog átruházásához vagy alapításához, a cselekmény semmissé nyilvánítható a hozzájárulást megtagadó fél kérelmére.

Ami a vagyonelkülönítési rendszert illeti, főszabály szerint mindkét házastársnak joga van a vagyont önállóan szabályozni és kezelni a másik házastárs hozzájárulása nélkül.

Ami a fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerét illeti, főszabály szerint abban az esetben, ha az egyik házastárs úgy dönt, hogy önállóan szerez vagyont, ehhez nem kell előzetesen beszereznie a másik házastárs hozzájárulását, és a szerző házastársnak joga van az említett szerzett vagyont önállóan szabályozni és kezelni. Ha viszont a két házastárs együtt szerez valamit, mindketten hozzájárulásukat adták, és ezért mindkettőjüknek joga van az említett szerzett vagyont szabályozni és kezelni.

3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A vagyonközösségi rendszer választása esetén a házastársak kötelesek mindent együtt csinálni. Ezért nem dönthetnek szabadon a szabályozás és kezelés módjáról a közös hozzájárulásukat nem igénylő rendes vagyonkezelési cselekmények kivételével.

A vagyonelkülönítési rendszer választása esetén viszont a másik házastárs beavatkozása nélkül mindkét házastárs szabadon cselekedhet aszerint, hogy véleménye szerint mi felel meg saját vagyonának.

Ami a fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerét illeti, abban az esetben, ha az egyik házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül szerez vagyont, az előbbi bármiféle korlátozás nélkül, szabadon szabályozhatja a rendszert. Ha azonban a két házastárs közösen vásárol, nem járhatnak el tetszésük szerint önállóan, hanem közösen kell cselekedniük.

4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?

A vagyonközösségi rendszert illetően a törvény kifejezetten előírja, hogy e rendszer a házasságkötés napjától áll fenn, és a házasság megszűnésekor – vagyis a házasság felbontásakor – szűnik meg. Ezenfelül a törvény értelmében különválás esetén a vagyon bírósági megosztása kérhető.

A fennmaradó közös vagyon külön kezelésének rendszerével kapcsolatos eseteket illetően a törvény úgy rendelkezik, hogy e rendszer többek között a házasság felbontásával vagy különválással szűnik meg.

Mindazonáltal ha a házasságot a vagyonelkülönítési rendszer szabályozza, mindkét házastárs, akiknek házassága – akár különválással, akár a házasság érvénytelenítésével – megszűnt, továbbra is szabályozza és kezeli a saját nevében szerzett vagyont.

Ezért a házasság felbontásának, a különválásnak vagy a házasság érvénytelenítésének a házastársak vagyonára gyakorolt hatása az, hogy minden szerzett vagyont meg kell osztani a házastársak között egyezség vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határozata útján.

5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?

Az egyik házastárs halála esetén a házassági vagyonjogi rendszer megszűnik, és a máltai öröklési jog válik alkalmazandóvá, és az elhunyt házastárs vagyonát ezért felosztják az örökösök között. Fő tényezőként azt kell figyelembe venni, hogy az elhalálozott fél hagyott-e maga után végrendeletet.

6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?

A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság a polgári bíróság családjogi kollégiuma.

7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Miután a házassági vagyonjogi rendszer működni kezd a házastársak között, az jogviszonyt keletkeztet a házastársak és harmadik személyek között, ha ez a helyzet. A harmadik személyek jogosultak törvényes jogaikat a körülményektől függően együttesen mindkét házastárssal vagy önállóan egy-egy házastárssal szemben gyakorolni attól függően, hogy kivel kötöttek szerződést, vagy kinek keletkezett tartozásuk velük szemben.

8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A vagyon megosztására irányuló eljárásra rendszerint akkor kerül sor, ha a házastársak különválás vagy a házasság felbontása iránti eljárást indítottak. Ezen eljárások azt igénylik, hogy a házastársak közvetítői eljárást indítsanak, mielőtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulnának.

Ha a közvetítői eljárás sikeres, a házastársak közös megegyezéssel válhatnak külön, mely esetben a házastársak közjegyzői közokiratba foglaltan megegyeznek kölcsönös jogaikban, a gyermekeik feletti jogaikban és a házassági vagyon megosztásában; a közjegyzői okiratot ezt követően megvizsgálja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a házastársak jogai közötti egyensúly biztosítása érdekében. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi jóváhagyást követően e szerződést közjegyzői okiratba foglalják, és nyilvántartásba veszik annak érdekében, hogy jogi szempontból minden tekintetben érvényes legyen, többek között harmadik személyekkel szemben is.

Ha a közvetítői eljárás nem jár sikerrel, és a felek nem jutnak egyezségre, bírósági eljárást kell indítaniuk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, amelyben a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetését kérik a vagyon közöttük történő megosztása érdekében. Amikor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határozata jogerőre emelkedik, az említett ítéletet nyilvántartásba veszik annak érdekében, hogy jogi szempontból minden tekintetben érvényes legyen, többek között harmadik személyekkel szemben is.

9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlanok máltai nyilvántartásba vételéhez az adott ingatlanra vonatkozó eredeti szerződést elkészítő közjegyzőnek a közjegyzői okiratba foglalásról szóló feljegyzést kell bemutatnia a nyilvántartásnak a szerződés közjegyzői hitelesítéséhez. Amint a közjegyzői okiratba foglalásról szóló feljegyzés rendelkezésre áll, az ingatlant nyilvántartásba veszik, és a szerződés köti annak feleit, valamint harmadik személyeket.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 09/11/2020