Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Közvetítés a tagállamokban - Görögország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A bírósági eljárás helyett miért ne próbálná meg vitáját közvetítés útján rendezni? Ez olyan alternatív vitarendezési (AVR) eszköz, ahol a vitában érdekelt feleket közvetítő segíti a megegyezés elérésében. Görögország kormánya és igazságügyben dolgozók felismerték a közvetítés előnyeit.


Kihez kell fordulni?

Görögországban közvetítői szolgáltatást a következő szervek nyújtanak:

  • A 2008/52/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető 2010. évi 3898. törvény értelmében (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám, 2010.12.16.) közvetítő egy külön erre minősített ügyvéd lehet. A fent említett törvény által létrehozott Közvetítői Minősítő Bizottság (Επιτροπή Πιστοποίησης Διαμεσολαβητών) az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium fennhatósága alatt működik, feladata a közvetítők minősítése. A minősítés megszerzéséhez a közvetítőnek a Közvetítői Minősítő Tanács két tagjából, valamint egy igazságügyi tisztviselőből álló vizsgabizottság előtt vizsgát kell tennie. A közvetítők minősítéséért és a minősítéshez szükséges közokiratok kiadásáért az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóságának Jogi Szakmák és Végrehajtók Főosztálya (Τμήμα Δικηγορικού Λειτουργήματος και Δικαστικών Επιμελητών) felel. Ez a főosztály gondoskodik az engedélyezett közvetítőképző intézmények és a minősített közvetítők jegyzékének összeállításáért, és juttatja el a jegyzéket a bíróságokhoz. A minősített közvetítők jegyzéke az A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium honlapján található.
  • A Munkaügyi, Szociális Biztonsági és Jóléti Minisztérium olyan kormányzati szolgáltatást üzemeltet, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaügyi jogvitájukban hivatalos meghallgatást kérjenek. Az eljárást a Munkaügyi Felügyelet (Επιθεώρηση Εργασίας) irányítja. A munkáltató számára szakosított felügyelő tűz ki meghallgatást álláspontja kifejtésére. Ez a meghallgatás elkülönül a bírósági eljárásoktól.
  • A Fogyasztóvédelmi Ombudsman (Συνήγορος του Καταναλωτή) a fogyasztói jogok védelmére létrehozott független hatóság, amely a Területfejlesztési és Versenyképességi Minisztérium fennhatósága alatt működik. Az ombudsman egyfelől bíróságon kívüli szerv, melynek küldetése a fogyasztói jogviták konszenzusos alapon történő rendezése, másfelől tanácsadó intézmény, mely a hatáskörébe tartozó problémák rendezésében együttműködik a kormánnyal. Ezen túlmenően az ombudsman felügyeli a helyi prefektusi tanácsok (Νομαρχιακές Αυτοδιοικήσεις) mellett működő, A link új ablakot nyit megbékés vitarendezéssel foglalkozó tanácsokat (Επιτροπές Φιλικού Διακανονισμού) is, melyek akkor járhatnak el, ha nincs folyamatban párhuzamos bírósági eljárás.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítés a következő esetekben vehető igénybe:

  • polgári és kereskedelmi ügyek;
  • a fent írtak alapján munkajogi ügyekben és a fogyasztói jogviták rendezésére;
  • a családon belüli erőszak áldozatai esetén (2006. évi 3500. törvény), valamint
  • egyes olyan bűncselekmények esetén, melyekről a 2010. évi 3094. törvény rendelkezik.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Görögország a 2010. évi 3898. törvénnyel (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám, 2010.12.16.) átültette nemzeti jogába a A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelvet.

A fent említett törvény értelmében a magánjogi jogviták a felek beleegyezése esetén akkor képezhetik közvetítés tárgyát, ha a felek szabadon rendelkezhetnek a jogvita tárgya felett. Egy jogvita közvetítésre történő átadására vonatkozó megállapodás valamilyen dokumentummal vagy azon bíróság nyilvántartásával bizonyítható, amely előtt a jogvita folyamatban van; a megállapodás az anyagi kötelmi jog hatálya alá tartozik.

A közvetítés a következő esetekben lehetséges: a) a felek a jogi eljárás előtt vagy után közvetítésben állapodnak meg; b) a bíróság, amely előtt az ügy folyamatban van, az ügy valamennyi vetületének figyelembevételével felhívja a feleket a közvetítés igénybevételére; a felek beleegyezése függvényében a bíróságnak ekkor három-hat hónapra el kell halasztania az ügy tárgyalását; c) egy másik tagállami bíróság közvetítést rendel el; d) a közvetítést törvény írja elő.

Az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter 109088. sz. határozata a) megállapítja a közvetítők minősítésének konkrét feltételeit, továbbá rendelkezik a minősítésnek egy másik tagállamban való elismertetésére irányuló eljárásról; az elismertetés és a minősítés ideiglenes vagy végleges elveszítése a Közvetítői Minősítő Tanács előzetes hozzájárulásához van kötve; b) megalkotja a minősített közvetítők etikai kódexét; c) meghatározza azokat a különleges feltételeket, melyek fennállta esetén szankciók alkalmazhatók az etikai kódex megsértése miatt; a szankciók, melyek alkalmazásához a Közvetítői Minősítő Tanács előzetes hozzájárulása szükséges, a következők lehetnek: a minősítés ideiglenes vagy végleges elveszítése; végül d) kitér minden egyéb vonatkozó vetületre.

A közvetítői folyamatban minden egyes fél vagy ezek jogi képviselője a saját ügyvédjével együtt jelenik meg.

A közvetítőt a felek vagy az általuk választott személy jelöli ki.

A közvetítői folyamat mikéntjében a mediátor a felekkel közösen egyezik meg, a folyamatnak a felek bármikor véget vethetnek. A közvetítői folyamat a bizalomra épít, ezért a megbeszélésekről feljegyzés nem készül. A mediátor a közvetítői folyamat részeként bármelyik féllel felveheti a kapcsolatot, és bármelyik féllel találkozhat. A közvetítő az egyik féllel lezajlott találkozás során megszerzett információkat e fél beleegyezése nélkül nem adhatja át a másik félnek.

A közvetítőnek javasolt személy a megbízatást nem köteles elfogadni. A közvetítés során a mediátor csak szándékos félrevezetés miatt vonható felelősségre.

A közvetítő a közvetítési folyamatról feljegyzést készít, mely a következőket tartalmazza:

a) a közvetítő teljes neve;

b) a közvetítés helye és ideje;

c) a közvetítő folyamatban rész vevő valamennyi személyek teljes neve;

d) a megállapodás, melynek értelmében a közvetítés létrejött;

e) a közvetítés alatt a felek által kialakított megállapodás vagy a megállapodás meghiúsulásának megerősítése, továbbá a jogvita oka.

A közvetítést követően a mediátor, a felek és ezek ügyvédei aláírják a közvetítésről szóló feljegyzést. Legalább az egyik fél kérésére a mediátor gondoskodik arról, hogy a feljegyzés eredeti példánya letétbe kerüljön azon régió elsőfokú egyesbíróságának titkárságán, ahol a közvetítés lezajlott. Ez díjköteles, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg. Amennyiben a közvetítés nem jár eredménnyel, a közvetítésről készített feljegyzést a közvetítő egyedül is aláírhatja.

A közvetítésről készített feljegyzésnek az elsőfokú egyesbíróság titkárságán történő letétbe helyezését követően a feljegyzés – amennyiben a felek között egy végrehajtható követelésre vonatkozó egyezséget tartalmaz – a polgári eljárásjogi törvénykönyv 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Az alternatív vitarendezés gyakorlati alkalmazása

Görögországban az egyetlen működőképesnek tekinthető alternatív vitarendezési mechanizmus a választottbíráskodás:

A görög csődtörvénykönyv 99. cikkének ff) pontja szerint természetes vagy jogi személynek a csődbírósághoz (πτωχευτικό δικαστήριο) intézett kérelmére valamely ügylet lebonyolításához közvetítő jelölhető ki.

A csődbíróság elbírálja a kérelem jogszerűségét, és a szakértői jegyzékből közvetítőt jelölhet ki. A mediátor szerepe az, hogy az adós vállalkozása fennmaradásának biztosítása érdekében valamennyi alkalmas eszközt felhasználjon az adós és a (törvényileg meghatározott) hitelezői többség közötti megállapodás létrehozására.

A közvetítő a hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől az adós gazdasági tevékenységét érintő bármely olyan információt bekérhet, amely a közvetítői folyamat sikeressége szempontjából célravezető lehet.

Amennyiben nem születik megállapodás, a közvetítő erről haladéktalanul értesíti a bíróság elnökét, aki megindítja a csődbírósági eljárást. Ezzel a közvetítő szerepe véget ér.

Tájékoztatás és képzés

A Közvetítői Minősítő Tanács feladata a közvetítők minősítése; ezenfelül gondoskodik arról, hogy a mediátorképző intézmények megfeleljenek az előírásoknak és a minősített közvetítők betartsák az etikai kódexet, továbbá törvényben meghatározott szankciókra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter felé.

A közvetítők képzését olyan nem profitorientált gazdasági társaság láthatja el, melynek tagja legalább egy ügyvédi kamara és legalább egy országos kamara, és a Közvetítői Minősítő Tanács ajánlása alapján az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóságának Jogi Szakmák és Végrehajtók Főosztálya által kibocsátott engedély szerint működik. Az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter, a pénzügyminiszter, a versenyképességi és hajózási miniszter, valamint az oktatásért, az egész életen át tartó tanulásért és a vallásügyért felelős miniszter javaslatára kiadott 2011. évi 123. elnöki rendelet megállapítja a mediátorképző intézmények engedélyezésére és működésére vonatkozó külön feltételeket, az alap- és továbbképzési programok tartalmát, a képzés időtartamát és helyét, az oktató személyzetre vonatkozó képesítési követelményeket, a résztvevők számát, valamint az előírásoknak nem megfelelő képzőintézmény ellenében hozható szankciókat. A szankció pénzbüntetés vagy a működési engedély ideiglenes vagy végleges bevonása lehet. A szankciók kiválasztására és alkalmazására vonatkozó kritériumokat a fent említett elnöki rendelet tartalmazza. Az intézményi engedély megszerzéséhez a képzőintézménynek illetéket kell fizetnie, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg.

Az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium minden alkalmas eszközt felhasznál – különös tekintettel az Internetre – annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a közvetítéshez való hozzáférés módjairól.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítők legfeljebb 24 órára – ideértve a felkészülési időt is – óradíjat kapnak. A mediátorok a jogvitában érintett felekkel a díjazás más módjában is megállapodhatnak. A közvetítői díj ellenkező megállapodás hiányában egyenlően oszlik meg a felek között. A felek ügyvédjük díját saját maguk fizetik. A közvetítésért járó óradíj alapját és kiigazított legmagasabb összegét az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter határozatban állapítja meg.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A közvetítést követően a mediátor, a felek és az ügyvédek feljegyzést írnak alá a közvetítésről. Amennyiben ezt legalább az egyik fél kéri, a mediátor gondoskodik arról, hogy a feljegyzés eredeti példánya letétbe kerüljön azon régió elsőfokú egyesbíróságának titkárságán, ahol a közvetítés lezajlott. Ez díjköteles, melynek alapját és kiigazított összegét a pénzügyminiszter és az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi miniszter közös határozatban állapította meg. Ha a közvetítés nem jár eredménnyel, a közvetítésről készített feljegyzést a közvetítő egyedül is aláírhatja.

A közvetítésről készített feljegyzésnek az elsőfokú egyesbíróság titkárságán történő letétbe helyezését követően a feljegyzés – amennyiben a felek között egy végrehajtható követelésre vonatkozó egyezséget tartalmaz – a polgári eljárásjogi törvénykönyv 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

A törvényileg megindított közvetítési folyamattal a folyamat lezárultáig a követelésekre megszabott határidő és időkorlát felfüggesztésre kerül. A polgári törvénykönyv 261. cikkére is figyelemmel a felfüggesztett határidők és időkorlátok újra érvénybe lépnek, mihelyt a sikertelen közvetítésről feljegyzés készül, vagy az egyik fél a másik félnek és a közvetítőnek a közvetítési folyamatot lezáró feljegyzést vagy más jogi aktust juttat el.

A 2008/52/EK irányelv 10. cikke értelmében a kérvényeket azon régió elsőfokú egyesbíróságának – az illetékes hatóságnak – a titkárságán kell benyújtani, ahol a közvetítés lezajlott (lásd az irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdését).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAthéni Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megMunkaügyi, Szociális Biztonsági és Jóléti Minisztérium

A link új ablakot nyit megFogyasztóvédelmi Ombudsman

A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium

Görög Közvetítői és Választottbírósági Központ


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018