Közvetítés a tagállamokban - Németország
Тази страница е машинно преведена и качеството ѝ не може да бъде гарантирано.
Качеството на този превод е оценено като: ненадеждно
Мислите ли, че този превод е полезен?
Ahelyett, hogy bírósághoz fordulna, miért nem próbálsz vitát rendezni a közvetítés révén? Ez egy alternatív vitarendezési (AVR) intézkedés, amelynek keretében a közvetítő segítséget nyújt a vitában részt vevő személyeknek a megállapodás elérésében. Németországban a hatóságok és a jogi szakemberek egyaránt tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.
Kapcsolatfelvétel
Számos szervezet kínál közvetítői szolgáltatásokat. Néhány nagyobb szervezet nem teljes körű felsorolása az alábbiakban olvasható:
Federal Association for Family Mediation (BAFM: Spichernstr. 11, 10777 Berlin)- Bundesverband Mediation e.V. (Bundesverband Mediation e.V. (Bundesverband Mediation e.V.), a Wittherr. (30K, 13509 Berlin)
- Bundesverband medialification in Economics and Working life e.V. (Bundesverband medialification in economy and Working life e.V. Prezregentenstrasse 1, 86150 Augsburg)
- Centrale für Mediation GmbH & Co.KG (CfM: Gustav-Heinemann-Ufer 58, 50968 Köln)
- Német Jogászok Szövetsége (Arbeitsgemeinschaft Mediation, német ügyvédi szövetség, Littlestraße 11, 10179 Berlin)
Ezek a szövetségek olyan feleket támogatnak, akik közvetítőt kívánnak igénybe venni annak érdekében, hogy megfelelő közvetítőt találjanak.
Mely területeken lehet befogadható és/vagy különösen közös a közvetítés?
Általánosságban elmondható, hogy amennyiben nincs formális jogi követelmény arra nézve, hogy egy adott jogvitával vagy kérdéssel bíróság előtt kell foglalkozni, a közvetítés mindig engedélyezett. A legáltalánosabb közvetítési területek a családjog, az öröklési jog és a kereskedelmi jog.
Vannak-e külön szabályok e téren?
2012. július 26-én Németországban lépett hatályba a közvetítésről szóló törvény (Mediationsgesetz), a közvetítés előmozdításáról szóló törvény 1. cikk (Bundesgesetzblatt I., 1577. o., közzétéve: bundesgesetzblatt I.,. o.). Ez volt az első olyan jogszabály, amely formálisan szabályozta a közvetítési szolgáltatásokat Németországban. A törvény a közvetítésről szóló európai irányelvet is ülteti át a német jogba (a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, közzétéve: HL L 136., 2008.5.24., 3. o.). A német közvetítésről szóló törvény hatálya meghaladja az európai irányelv követelményeit, Az irányelv csak a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi vitákra vonatkozik. A közvetítésről szóló törvény azonban valamennyi Németországban végzett közvetítésre vonatkozik, függetlenül a jogvita természetétől és a felek tartózkodási helyétől.
A német közvetítésről szóló törvény csak alapvető elveket állapít meg. A közvetítők és a felek számára széles körű mozgásteret kell biztosítani a közvetítés során. A törvény kezdetben meghatározza a „közvetítés” és a „közvetítő” fogalmát, és különbséget tesz a közvetítés és a vitarendezés egyéb formái között. A törvény értelmében a közvetítés olyan strukturált folyamat, amelynek keretében a részt vevő felek önkéntesen és autonóm módon, egy vagy több közvetítő segítségével próbálják rendezni a vitarendezést. A közvetítők a döntéshozatali hatáskör nélküli, független és pártatlan személyek, akik a közvetítői eljáráson keresztül irányítják az érintett feleket. A törvény szándékosan nem hoz létre egy pontos magatartási kódexet a közvetítői eljárásra vonatkozóan. Ugyanakkor számos közzétételi kötelezettséget és korlátozást ír elő a közvetítői szakma függetlenségének és pártatlanságának védelme érdekében. Ezenfelül a jogszabályok formálisan arra kötelezik a közvetítőket, hogy szigorúan tartsák fenn az ügyfelek bizalmas jellegét.
A törvény elősegíti a viták kölcsönös rendezését azáltal, hogy a hivatalos eljárási szabályzatokban (pl. a polgári perrendtartás, a Zivilprozessordnung) számos különböző ösztönzőt tartalmaz. Innentől kezdve például, amikor a felek polgári jogi keresetet nyújtanak be, meg kell mondaniuk, hogy az ügyet már a bíróságon kívüli intézkedések – például közvetítés – révén igyekeztek megoldani, és hogy vannak-e konkrét okok arra, hogy ezt ne vegyék figyelembe. A bíróság továbbá azt is javasolhatja, hogy a felek a konfliktust közvetítés vagy más peren kívüli egyezség útján rendezzék; ha a felek elutasítják e lehetőség alkalmazását, a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett dönthet. A közvetítésre vonatkozó költségmentesség jelenleg nincs előirányozva. A bíróság a Pp. 278. § (5) bekezdése alapján a tárgyalásokat és a további minőségi vizsgálatokat a felek elé utalhatja az e célból kinevezett és a határozat meghozatalára fel nem hatalmazott bíró részére. A Güter-író a konfliktusmegoldás valamennyi módszerét használhatja, beleértve a közvetítést is.
2017. július 20-i jelentésében a szövetségi kormány eleget tett annak a jogi kötelezettségének, hogy a törvény hatásairól szóló törvény hatálybalépését követően öt évvel jelentést tegyen a Bundestagban. A jelentés a következő internetcímen érhető el. Ez azt mutatja, hogy a közvetítést Németországban még nem használják a konfliktusrendezés alternatív eszközeként, amennyiben az kívánatos lenne. A jelentés nem tartalmaz azonnali jogalkotási intézkedéseket. A jelentés megállapításai alapján azonban a szövetségi kormány meg fogja vizsgálni, hogyan valósítható meg jobban a közvetítésről szóló törvény célja a közvetítés előmozdítása.
Tájékoztatás és képzés
Az általános információk beszerezhetők a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapjáról (http://www.bmjv.de/).
Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná a közvetítő szakmai profilját. Hasonlóképpen, a szakmához való hozzáférés nem korlátozott. A közvetítők maguk felelősek annak biztosításáért, hogy megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek (megfelelő képzés és továbbképző tanfolyamok révén), hogy a felek megbízható iránymutatást kapjanak a közvetítői eljárás során. A német jog általános tudást, kompetenciákat és eljárásokat állapít meg, amelyeket megfelelő előzetes képzéssel kell fedezni. Az e kritériumoknak megfelelő személyek közvetítői szerepet tölthetnek be. Nincs meghatározott alsó korhatár, és nem követelmény például, hogy a közvetítő egy egyetemi szintű tanulmányokat folytathasson.
A Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium az engedélyt a „minősített közvetítők képzéséről szóló rendelet” formájában engedélyezte, és részletesebb szabályokat állapított meg a tanúsított közvetítő képzésére, valamint a tanúsított közvetítő képzésére, valamint a képzési intézményekre vonatkozó követelményekre vonatkozóan.
Egyelőre nem terveznek hivatalos kezdeményezést.
A közvetítői képzést jelenleg egyesületek, szervezetek, egyetemek, vállalatok és egyének biztosítják.
Mennyibe kerül a közvetítés?
A közvetítés díja létezik. A befizetésről a magánközvetítő és az érintett felek állapodnak meg.
Nem létezik jogszabály a közvetítés díjaira vonatkozóan, és nem állnak rendelkezésre statisztikák a költségekről sem. Reálisan feltételezhető, hogy az óradíjak körülbelül 80 EUR-tól 250 EUR-ig terjedhetnek.
Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?
A közvetítési megállapodás főszabály szerint végrehajtható ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével (közjegyzői okiratként § § 796–796c. § § (a) – (c) bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló törvény 794. cikk (1) bekezdés (5) pontja).
Kapcsolódó linkek
Federal Association for Family Mediation (Szövetségi Családjogi Közvet@@
Bundesverband Mediation e.V. (Bundesverband Mediation e.V., Mediation Association of Mediation
A Bundesverband mediációs tevékenysége a gazdaságban és a munka világában
Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.
Utolsó frissítés: 30/08/2019
