Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Közvetítés a tagállamokban - Németország

Ez az oldal gépi fordítás eredménye – a fordítás minőségét nem áll módunkban garantálni.

Az értékelés alapján ennek a fordításnak a minősége: nem megbízható

Ön szerint használható ez a fordítás?

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulna, miért nem próbálsz vitát rendezni a közvetítés révén? Ez egy alternatív vitarendezési (AVR) intézkedés, amelynek keretében a közvetítő segítséget nyújt a vitában részt vevő személyeknek a megállapodás elérésében. Németországban a hatóságok és a jogi szakemberek egyaránt tisztában vannak a közvetítés előnyeivel.


Kapcsolatfelvétel

Számos szervezet kínál közvetítői szolgáltatásokat. Néhány nagyobb szervezet nem teljes körű felsorolása az alábbiakban olvasható:

Ezek a szövetségek olyan feleket támogatnak, akik közvetítőt kívánnak igénybe venni annak érdekében, hogy megfelelő közvetítőt találjanak.

Mely területeken lehet befogadható és/vagy különösen közös a közvetítés?

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben nincs formális jogi követelmény arra nézve, hogy egy adott jogvitával vagy kérdéssel bíróság előtt kell foglalkozni, a közvetítés mindig engedélyezett. A legáltalánosabb közvetítési területek a családjog, az öröklési jog és a kereskedelmi jog.

Vannak-e külön szabályok e téren?

2012. július 26-én Németországban lépett hatályba a közvetítésről szóló törvény (Mediationsgesetz), a közvetítés előmozdításáról szóló törvény 1. cikk (Bundesgesetzblatt I., 1577. o., közzétéve: bundesgesetzblatt I.,. o.). Ez volt az első olyan jogszabály, amely formálisan szabályozta a közvetítési szolgáltatásokat Németországban. A törvény a közvetítésről szóló európai irányelvet is ülteti át a német jogba (a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, közzétéve: HL L 136., 2008.5.24., 3. o.). A német közvetítésről szóló törvény hatálya meghaladja az európai irányelv követelményeit, Az irányelv csak a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi vitákra vonatkozik. A közvetítésről szóló törvény azonban valamennyi Németországban végzett közvetítésre vonatkozik, függetlenül a jogvita természetétől és a felek tartózkodási helyétől.

A német közvetítésről szóló törvény csak alapvető elveket állapít meg. A közvetítők és a felek számára széles körű mozgásteret kell biztosítani a közvetítés során. A törvény kezdetben meghatározza a „közvetítés” és a „közvetítő” fogalmát, és különbséget tesz a közvetítés és a vitarendezés egyéb formái között. A törvény értelmében a közvetítés olyan strukturált folyamat, amelynek keretében a részt vevő felek önkéntesen és autonóm módon, egy vagy több közvetítő segítségével próbálják rendezni a vitarendezést. A közvetítők a döntéshozatali hatáskör nélküli, független és pártatlan személyek, akik a közvetítői eljáráson keresztül irányítják az érintett feleket. A törvény szándékosan nem hoz létre egy pontos magatartási kódexet a közvetítői eljárásra vonatkozóan. Ugyanakkor számos közzétételi kötelezettséget és korlátozást ír elő a közvetítői szakma függetlenségének és pártatlanságának védelme érdekében. Ezenfelül a jogszabályok formálisan arra kötelezik a közvetítőket, hogy szigorúan tartsák fenn az ügyfelek bizalmas jellegét.

A törvény elősegíti a viták kölcsönös rendezését azáltal, hogy a hivatalos eljárási szabályzatokban (pl. a polgári perrendtartás, a Zivilprozessordnung) számos különböző ösztönzőt tartalmaz. Innentől kezdve például, amikor a felek polgári jogi keresetet nyújtanak be, meg kell mondaniuk, hogy az ügyet már a bíróságon kívüli intézkedések – például közvetítés – révén igyekeztek megoldani, és hogy vannak-e konkrét okok arra, hogy ezt ne vegyék figyelembe. A bíróság továbbá azt is javasolhatja, hogy a felek a konfliktust közvetítés vagy más peren kívüli egyezség útján rendezzék; ha a felek elutasítják e lehetőség alkalmazását, a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett dönthet. A közvetítésre vonatkozó költségmentesség jelenleg nincs előirányozva. A bíróság a Pp. 278. § (5) bekezdése alapján a tárgyalásokat és a további minőségi vizsgálatokat a felek elé utalhatja az e célból kinevezett és a határozat meghozatalára fel nem hatalmazott bíró részére. A Güter-író a konfliktusmegoldás valamennyi módszerét használhatja, beleértve a közvetítést is.

2017. július 20-i jelentésében a szövetségi kormány eleget tett annak a jogi kötelezettségének, hogy a törvény hatásairól szóló törvény hatálybalépését követően öt évvel jelentést tegyen a Bundestagban. A jelentés a következő internetcímen A link új ablakot nyit meg érhető el. Ez azt mutatja, hogy a közvetítést Németországban még nem használják a konfliktusrendezés alternatív eszközeként, amennyiben az kívánatos lenne. A jelentés nem tartalmaz azonnali jogalkotási intézkedéseket. A jelentés megállapításai alapján azonban a szövetségi kormány meg fogja vizsgálni, hogyan valósítható meg jobban a közvetítésről szóló törvény célja a közvetítés előmozdítása.

Tájékoztatás és képzés

Az általános információk beszerezhetők a Szövetségi Igazságügyi ésA link új ablakot nyit meg Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapjáról (http://www.bmjv.de/).

Nincs olyan jogszabály, amely meghatározná a közvetítő szakmai profilját. Hasonlóképpen, a szakmához való hozzáférés nem korlátozott. A közvetítők maguk felelősek annak biztosításáért, hogy megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek (megfelelő képzés és továbbképző tanfolyamok révén), hogy a felek megbízható iránymutatást kapjanak a közvetítői eljárás során. A német jog általános tudást, kompetenciákat és eljárásokat állapít meg, amelyeket megfelelő előzetes képzéssel kell fedezni. Az e kritériumoknak megfelelő személyek közvetítői szerepet tölthetnek be. Nincs meghatározott alsó korhatár, és nem követelmény például, hogy a közvetítő egy egyetemi szintű tanulmányokat folytathasson.

A Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium az engedélyt a „minősített közvetítők képzéséről szóló rendelet” formájában engedélyezte, és részletesebb szabályokat állapított meg a tanúsított közvetítő képzésére, valamint a tanúsított közvetítő képzésére, valamint a képzési intézményekre vonatkozó követelményekre vonatkozóan.

Egyelőre nem terveznek hivatalos kezdeményezést.

A közvetítői képzést jelenleg egyesületek, szervezetek, egyetemek, vállalatok és egyének biztosítják.

Mennyibe kerül a közvetítés?

A közvetítés díja létezik. A befizetésről a magánközvetítő és az érintett felek állapodnak meg.

Nem létezik jogszabály a közvetítés díjaira vonatkozóan, és nem állnak rendelkezésre statisztikák a költségekről sem. Reálisan feltételezhető, hogy az óradíjak körülbelül 80 EUR-tól 250 EUR-ig terjedhetnek.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A közvetítési megállapodás főszabály szerint végrehajtható ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével (közjegyzői okiratként § § 796–796c. § § (a) – (c) bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló törvény 794. cikk (1) bekezdés (5) pontja).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megFederal Association for Family Mediation (Szövetségi Családjogi Közvet@@

A link új ablakot nyit megBundesverband Mediation e.V. (Bundesverband Mediation e.V., Mediation Association of Mediation

A link új ablakot nyit megA Bundesverband mediációs tevékenysége a gazdaságban és a munka világában

A link új ablakot nyit megCentrale für Mediation GmbH & Co.KG

A link új ablakot nyit megNémet Ügyvédi Kamara


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 30/08/2019