Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Közvetítés a tagállamokban - Horvátország


A Horvát Köztársaság kormánya – az igazságügyi minisztériumon keresztül – jelentős (jogszabályi, pénzügyi és technikai) támogatást nyújt a közvetítés fejlesztéséhez és előmozdításához, amely az igazságügyi reformstratégia egyik fontos részévé vált.

Bírósági és bíróságon kívüli közvetítés

Közvetítésre valamennyi rendes és szakosított, első- és másodfokú bíróságon (városi, megyei, kereskedelmi és a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróságon) az eljárás bármely szakaszában – így a fellebbezés során is – sor kerülhet. A közvetítést kizárólag az érintett bíróság bírája végzi, aki képzésben részesült a közvetítés terén, és aki a bíróság elnöke által az éves szignálás során összeállított bírói közvetítői listán szerepel. A bírói közvetítő sosem végezhet közvetítést olyan jogvitában, amelynek elbírálására ő a kijelölt bíró.

A bíróságon kívüli közvetítést sok éve eredményesen végzik a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Közvetítői Szövetség, a Horvát Ügyvédi Kamara, a Horvát Biztosítási Hivatal, valamint a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala melletti közvetítőközpontok. Ugyanakkor választott közvetítők segítségével e központokon kívül is folytatható közvetítés.

A közvetítésről szóló 18/11. törvény (Narodne novine – a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), továbbá a közvetítői nyilvántartásról, valamint a közvetítői intézményekre és közvetítőkre vonatkozó akkreditációs standardokról szóló szabályok (NN, 59/11) szerint a közvetítői nyilvántartást az igazságügyi minisztérium kezeli.

Alternatív Vitarendezési Bizottság

Az igazságügyi minisztérium létrehozta és kinevezte az Alternatív Vitarendezési Bizottságot, amelynek tagjai közé a bíróságok, az ügyészség, a Horvát Köztársaság Kormányának Társadalmi Partnerségi Hivatala, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Munkaadók Szövetsége, a Horvát Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint az igazságügyi minisztérium képviselői tartoznak.

A Bizottság feladata az alternatív vitarendezés fejleményeinek nyomon követése, a meglévő programok végrehajtásának ellenőrzése, valamint az alternatív vitarendezést előmozdító intézkedésekre irányuló javaslatok tétele. A Bizottság emellett a hatáskörébe tartozó megkeresésekkel kapcsolatosan véleményt nyilvánít és válaszokat ad.

Az Alternatív Vitarendezési Bizottság 2009. november 26-i ülésén elfogadták a közvetítők etikai kódexét.

Jogszabályi keret

A közvetítést mint vitarendezési módot első alkalommal egy külön jogszabály szabályozta: a közvetítésről szóló törvény (NN 163/03, hatálybalépés napja: 2003. október 24), amely az Európa Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésre vonatkozó ajánlásaiban, valamint az Európai Uniónak a polgári és kereskedelmi jogviták alternatív rendezéséről szóló ún. zöld könyve alapelveinek némelyikét is magában foglalta. A törvényt 2009-ben módosították, majd 2011 elején új törvényt fogadtak el a közvetítésről (NN 18/11), amely a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozásának időpontjában lépett teljes körűen hatályba.

A közvetítésről szóló törvényen túl – amely e terület legfontosabb szabályozója – más jogszabályok is rendelkeznek részlegesen erről a kérdésről, a jogszabály végrehajtását pedig végrehajtási rendeletek biztosítják.

A közvetítési eljárás

A közvetítési eljárás egy jogvita egyik részes fele kezdeményezésére indul, amelyet a másik fél elfogad, vagy mindkét fél közösen kezdeményezi a jogvita békés rendezését, vagy egy harmadik fél (pl. bírósági eljárásban a bíró) indítványára veszi kezdetét.

A közvetítő olyan személy vagy személyek, akik a felek közötti megállapodás értelmében lefolytatják a közvetítést. A közvetítők kötelező képzésben vesznek részt (a sikeres közvetítés egyik alapvető eleme a közvetítő tapasztalata és készségei), és folyamatos szakmai továbbképzésben részesülnek. Az Igazságügyi Akadémia a közvetítők számára képzéseket szervező és nyújtó legfontosabb szervezet.

A közvetítés a felek által egyeztetett módon zajlik. A közvetítő a közvetítés során biztosítja a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő bánásmódot. A közvetítő a közvetítési eljárás során külön-külön is találkozhat a felekkel, és – a felek eltérő megállapodása hiányában – a közvetítő az egyik féltől kapott információkat és adatokat kizárólag az érintett fél hozzájárulásával oszthatja meg a másik féllel. A közvetítő részt vehet az egyezség megszövegezésében, és ajánlásokat tehet annak tartalmára nézve.

A közvetítés útján elért egyezség az azt aláíró felekre nézve kötelező. Amennyiben a felek bizonyos kötelezettségeket vállaltak az egyezség értelmében, ezeket az előírt időben kötelesek teljesíteni. A közvetítés útján elért egyezség végrehajtható okirat, amennyiben olyan teljesítési kötelezettséget tartalmaz, amelynek tekintetében a felek megállapodásra jutottak, és amennyiben a közvetlen végrehajtást engedélyező nyilatkozatot tartalmaz (végrehajtási záradék).

A felek eltérő megállapodása hiányában minden fél saját költségeit viseli, a közvetítés költségeit pedig egyenlő arányban, vagy kifejezett jogszabályi rendelkezésnek vagy a közvetítő intézmény szabályainak megfelelően viselik.

A legtöbb közvetítési szakértő szerint bármely olyan jogvita alkalmas közvetítésre, amely a felek által szabadon gyakorolható jogokkal kapcsolatos, és ezekben az esetekben a szembenálló feleket szinte minden esetben a vita békés megoldására kell ösztönözni. A közvetítés különösen alkalmas az üzleti viták (vagyis kereskedelmi viták) rendezésére, továbbá határokon átnyúló (ahol az egyik fél az Európai Unió másik tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), polgári és kereskedelmi viták esetében. Meg kell jegyezni, hogy a határokon átnyúló viták körébe nem tartoznak bele a vámügyi, adóügyi vagy közigazgatási eljárások, továbbá a hatalomgyakorlás során megvalósuló cselekményekért vagy mulasztásokért fennálló állami felelősséghez kapcsolódó viták.

További linkek

A link új ablakot nyit megKözvetítő keresése

A link új ablakot nyit megTovábbi információ


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/07/2016