Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Közvetítés a tagállamokban - Magyarország

Ha konfliktusba vagy vitába kerül (munkaügyi vita, családi konfliktus stb.) lehetősége nyílik arra, hogy egy a vitában nem érintett, kívülálló fél segítségét is igénybe vegye. Ez a személy, a közvetítő segíteni tud abban, hogy az összes vitában érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzanak ki. A közvetítői eljárásban való részvétel önkéntes és titoktartási kötelezettséget von maga után. Kétféle közvetítő közül választhat: a piacon dolgozó mediátorok szolgálataiért óradíjat kell fizetni, amely a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi, azonban szolgáltatásait bírósági eljárás nélkül is igénybe veheti. Ha már azonban elindult a bírósági eljárás, akkor bírósági közvetítőhöz is fordulhat, akinek nem kell óradíjat fizetni, mert ingyenesen jár el.


Mediátor (IM névjegyzékben szereplő közvetítő)

Kihez kell fordulni?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján az igazságügyért felelős minisztérium feladata a közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történő felvétele.

A közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek adatbázisa az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján érhető el.

A honlapon általános tájékoztatás található a felhasználók részére, illetve a A link új ablakot nyit meghonlap felvételi adatlapokat is tartalmaz közvetítők és közvetítőket foglalkoztató jogi személyek részére.A közvetítői névjegyzékben név, szakterület, nyelvismeret és megye alapján lehet keresni a közvetítőket. Jogi személyek esetében a keresések a néven, a megyén és a rövidített néven alapulnak. Továbbá 2014. március 15. napjától lehetőség van mind a közvetítők, mind pedig a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek esetében az úgynevezett „Alávetési nyilatkozatot tett” közvetítők közötti keresésre is. Ezen közvetítők az igazságügyi miniszter felé tett alávetési nyilatkozatukkal vállalták, hogy a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben foglalt kötelező közvetítői eljárás lefolytatására irányuló felkéréseket elfogadják.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogvitákra terjed ki, de kizárja a közvetítés igénybevételét a sajtóhelyreigazítási eljárásokban, a közigazgatási perekben, a gondnokság alá helyezésre, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a végrehajtási perben, az apaság és a származás megállapítására irányuló eljárásban és az alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásban.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybevétele önkéntes, de vannak bizonyos előnyei az illetékekről szóló törvény és a polgári perrendtartás vonatkozásában.

Ha a felek az első tárgyalás után közvetítésben vesznek részt, és a létrejött megállapodást az elnöklő bíró jóváhagyja, akkor csak az egyébként alkalmazandó illeték felét kell megfizetni. A közvetítőnek fizetendő díj + HÉA (de legfeljebb 50 000 forint) is levonható ebből a már csökkentett összegből. Az egyetlen megkötés az, hogy az illeték végösszege nem lehet kisebb az eredeti illetékösszeg 30%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést.

Ha a felek a polgári eljárás előtt veszik igénybe a közvetítést, akkor csak a közvetítői díj + HÉA összegével, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett illetéket kell megfizetni, amely nem lehet kevesebb az illeték eredeti összegének 50%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést, vagy ha a felek a közvetítés során elért megegyezés ellenére bírósághoz fordulnak (kivéve, ha a bírósághoz fordulás indoka az – az önkéntes teljesítés elmaradása miatt – a megállapodásban foglaltak érvényre juttatása).

A közvetítőkre vonatkozóan nincs nemzeti magatartási szabályzat, de a közvetítő egyesületek többsége betartja a közvetítők európai magatartási kódexét.

Munkajogi vitákra létezik egy speciális magatartási kódex, amelyet a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat készített.

A már megindult bírósági eljárások tekintetében egyes bíróságokon is elérhető a közvetítés, amely a felek számára illetékmentes; részletes szabályai és a bíróságok listája a bíróságok központi internetes A link új ablakot nyit meghonlapján található.

Tájékoztatás és képzés

A közvetítéssel vagy a nemzeti közvetítőképző intézménnyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre speciális angol nyelvű tájékoztató honlap.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálhatóak a szakmai alapképzéseket lebonyolító A link új ablakot nyit megintézmények listája.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés nem ingyenes; a díj a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A A link új ablakot nyit meg2008/52/EK irányelv szerint lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalmát nyilvánítsák végrehajthatóvá. A tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.

Lehetőség van arra, hogy a felek végrehajthatóvá nyilváníttassák a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásuk tartalmát. A bíróságtól vagy egy közjegyzőtől kérhetik a megállapodás bíróság által jóváhagyásra kerülő egyezségbe illetve közokiratba foglalását, amely azt követően végrehajtható lesz.

Kapcsolódó linkek

A magyar közvetítők adatbázisának honlapja


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 06/04/2017