Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Közvetítés a tagállamokban - Luxemburg

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.

Ahelyett, hogy bírósághoz fordulnánk, jogvitánkat próbáljuk meg inkább közvetítés útján megoldani. Ez olyan alternatív vitarendezési lehetőség, amelynek keretében a jogvitában részes feleket közvetítő segíti abban, hogy azok megállapodásra jussanak. A Luxemburgi Nagyhercegségben a kormány és a gyakorló jogászok előtt jól ismertek a közvetítés előnyei.


Kihez kell fordulni?

Luxemburgban nincs a közvetítői szakma szabályozásáért felelős központi szerv.

Az ágazati (bank, biztosítás, stb.) közvetítés, a közigazgatási ügyekben közvetítésért felelős A link új ablakot nyit megOrszággyűlési Biztos, valamint a A link új ablakot nyit megGyermekek Jogaiért felelős Országgyűlési Biztosi Bizottság mellett az alábbi szervezetek foglalkoznak közvetítéssel:

Mely jogterületeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

Közvetítés elsősorban az alábbi területeken vehető igénybe:

  • közigazgatási ügyek,
  • büntetőügyek,
  • családjogi ügyek,
  • kereskedelmi ügyek,
  • szomszédok közötti viták.

A polgári és kereskedelmi közvetítés egy kölcsönös megegyezésen alapuló és bizalmas folyamat, amelyet független, pártatlan és képzett közvetítő vezet. Kiterjedhet az egész vitára vagy annak egy részére. Ide tartozik mind a megállapodáson alapuló, mind a bírósági utalásos közvetítés, és fontos szerepet játszik a családi közvetítés is.

A megállapodáson alapuló közvetítés (médiation conventionnelle) esetében a jogi eljárás során bármelyik fél az ítélethozatalig bármikor javasolhatja a közvetítés igénybevételét, függetlenül bármely bírósági vagy döntőbírósági eljárástól.

A bírósági utalásos közvetítés(médiation en justice or médiation judiciaire) esetében a már bíróság elé került polgári jogi, kereskedelmi vagy családi vita esetében a bíróság az ítélethozatalig bármikor közvetítői útra utalhatja az ügyet. Ez nem vonatkozik a Semmítőszék előtti ügyekre, illetve az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokra. A bíróság saját kezdeményezésére, vagy a felek együttes kérelmére is felkérheti a feleket közvetítő igénybevételére. A felek hozzájárulása mindkét esetben szükséges. Bizonyos korlátozott számú, jól körülhatárolt, családjogi kérdést felvető esetekben a bíróság közvetítői intézkedést javasolhat a felek számára. Ilyenkor ingyenesen tájékoztató ülést tart, ahol elmagyarázzák a közvetítés elveit, hatásait és az eljárást.

Büntetőügyekben az ügyész bizonyos feltételek fennállása esetén a vádemelésről való döntés előtt közvetítéshez folyamodhat, amennyiben valószínű, hogy az:

  • jóvátételt nyújt az áldozatnak;
  • megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket; vagy
  • hozzájárul az elkövető rehabilitációjához.

A közvetítés igénybevétele nem zárja ki a későbbi vádemelést, például amennyiben megsértik a közvetítésre vonatkozó előírásokat.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A közvetítés igénybe vétele teljes egészében önkéntes.

Külön jogszabályok vonatkoznak a közigazgatási és a büntetőügyekben, valamint az egyes ágazatokban történő közvetítésre.

Tájékoztatás és képzés

Közvetítés büntetőügyekben

Az 1999. május 6-i törvény és az 1999. május 31-i nagyhercegi rendelet vezette be büntetügyekben a közvetítést. A vádemelésről előtt az ügyész dönthet úgy, hogy közvetítéshez folyamodik, amennyiben megítélése szerint ez várhatóan jóvátételt nyújt az áldozatnak, megoldja a bűncselekményből származó nehézségeket, vagy hozzájárul az elkövető rehabilitációjához. Amennyiben az ügyész úgy dönt, hogy közvetítéshez folyamodik, bármely, a megfelelő engedéllyel rendelkező közvetítőt kinevezhet.

Hitelesítés:

A büntetőügyekben történő közvetítéshez a hitelesítésért az igazságügyi miniszterhez kell fordulni, aki a kérelemről a főügyésszel történő konzultációt követően határoz.

Polgári jogi és kereskedelmi közvetítő

A 2012. február 24-i törvény az új polgári eljárásjogi kódex új címmel történő bővítése révén megalkotja a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítés nemzeti jogi keretét. A törvény a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és a tanács irányelvet ülteti át. Az irányelvben a határon átnyúló vitákra irányadó elveket a nemzeti vitákra is alkalmazza. A törvényt kiegészíti a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet, amely szabályozza, hogyan lehet hitelesített közvetítővé válni a bírói utalásos és a családi közvetítő eljárások céljából, a közvetítő külön képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását.

A közvetítő olyan harmadik személy, akinek az a feladata, hogy a vita megoldása céljából egyszerre, vagy szükség esetén külön-külön beszélgessen felekkel. A közvetítő nem erőltet megoldást a felekre, hanem arra bátorítja őket, hogy baráti légkörben állapodjanak meg.

A bírósági utalásos és a családi közvetítő szolgáltatások nyújthatóak hitelesítéssel vagy anélkül. A hiteles közvetítő olyan természetes személy, akinek e tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium hagyta jóvá.

A megállapodáson alapuló közvetítés és a több országot érintő ügyek esetében a felek igénybe vehetnek engedély nélküli közvetítőt.

Hitelesítés:

Az Igazságügyi Minisztérium hitelesíti a közvetítőket. Polgári jogi és kereskedelmi ügyekben nincs szükség hitelesítésre megállapodáson alapuló közvetítési szolgáltatás nyújtásához.

Bármely természetes személy kérheti a hitelesítést, aki teljesíti az új polgári eljárásjogi kódexet a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben történő közvetítéssel kiegészítő 2012. február 24-i törvényben (1) lefektetett és a 2012. június 25-i, a bírósági utalásos és a családi közvetítésre vonatkozó hitelesítési eljárást, a közvetítői képzést és az ingyenes tájékoztató ülés tartását meghatározó nagyhercegi rendeletben (2) részletezett feltételeket.

A fent említett 2008/52/EK irányelv és a közvetítésről szóló 2012. február 24-i törvény 1250-1. cikke (1) bekezdésének 3. albekezdése értelmében azoknak a közvetítőknek, akik valamely más Európai Uniós tagállamban eleget tesznek azonos vagy lényegében megegyező feltételeknek, nem kell hitelesítést szerezniük a Luxemburgi Nagyhercegségben.

A hitelesítés határozatlan időre szól.

Az új polgári eljárásjogi kódex 1251-1. cikkének (2) bekezdése és a fent említett 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy természetes személynek meg kell felelnie az engedély megszerzéséhez:

  1. garantálniuk kell a jó hírnevet, a hozzáértést, a képzést, a függetlenséget és az elfogulatlanságot;
  2. be kell mutatniuk egy, a luxemburgi rendőrségi nyilvántartás alapján kiállított erkölcsi bizonyítványt, vagy azon származási országuk, ahol az utolsó öt évben tartózkodtak, illetékes hatósága által kiállított hasonló dokumentumot;
  3. teljes cselekvőképeséggel kell rendelkezniük, és jogosultnak kell lenniük politikai jogaik gyakorlására; és
  4. közvetítői képzéssel kell rendelkezniük, amely lehet:
  • a Luxemburgi Egyetemen, vagy azonos szintű képzést nyújtó egyetemen, felsőoktatási intézményben vagy más intézményben egy európai uniós tagállam jogszabályaival és közigazgatási előírásaival összhangban szerzett közvetítési mesterfokozat; vagy
  • a 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet 2. cikke szerinti három év szakmai tapasztalat, amelyet közvetítői képzés egészít ki; vagy
  • az Európai Unió valamely tagállamában elismert közvetítői képzés.

A Luxemburgi Egyetem a közvetítés terén külön A link új ablakot nyit meg(mester fokozatú) képzési programot hirdet.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés gyakran ingyenes. Az esetlegesen fizetendő díj egyértelműen fel lesz tüntetve.

A megállapodáson alapuló közvetítés esetében a közvetítői díj szabad megegyezés tárgya. Ebben az esetben ellenkező megállapodás hiányában a díjak és a költségek egyenlően oszlanak meg a felek között.

A bírósági utalásos és a családi közvetítés esetében a díjakat nagyhercegi rendelet szabályozza.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?

A polgári jogi és kereskedelmi közvetítés eredményeként létrejött megállapodás a bírósági határozattal egyező bizonyító erővel bír. Az ilyen megállapodások a 2008/52/EK irányelv alapján végrehajthatóak az Európai Unióban tekintet nélkül arra, hogy Luxemburgban vagy az Európai Unió más tagállamában kötötték őket. A hatáskörrel rendelkező bíróság jóváhagyja a megállapodás egészét vagy egyes részeit, amitől az végrehatjhatóvá válik.

Az irányelvet a 2012. február 24-i törvény ülteti át, amely a közvetítést a korábbi jogi eljárásokkal azonos rangra emeli.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megKözvetítés és Hiteles Közvetítők Luxemburgi Szövetsége (ALMA asbl)

A Luxembourgi Ügyvédi Kamara Közvetítési Központja (CMBL)

A link új ablakot nyit megA Közvetítő Központ

A link új ablakot nyit megA Családjóléti Közvetítő Központ


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/12/2018