Κλείσιμο

Η ΕΚΔΟΣΗ BETA ΤΗΣ ΠΥΛΗΣ ΕΙΝΑΙ ΤΩΡΑ ΔΙΑΘΕΣΙΜΗ!

Επισκεφθείτε την έκδοση BETA της διαδικτυακής πύλης της ευρωπαϊκής ηλεκτρονικής δικαιοσύνης και πείτε μας τη γνώμη σας!

 
 

Διαδρομή πλοήγησης

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Ausztria

Η σελίδα αυτή μεταφράστηκε από μηχανή και δεν μπορούμε να εγγυηθούμε την ποιότητά της.

Η ποιότητα αυτής της μετάφρασης αξιολογείται ως: μη αξιόπιστη

Θωρείτε αυτή τη μετάφραση χρήσιμη;

Bevezetés – Ez az oldal az osztrák jogrendszerről ad tájékoztatást, és áttekintést nyújt az osztrák jogszabályokról.


Jogforrások

Az osztrák jog elsősorban a kötelező („érlelt”) törvény. A common law viszont csak nagyon korlátozott szerepet játszik. Rendkívül fontos a legfelsőbb bíróságok ítélkezési gyakorlata, amely iránymutatást ad a jog alkalmazásához. A bírói kar jogát azonban hivatalosan nem ismerik el jogforrásként.

Az osztrák szövetségi alkotmány (Bundes-Verfassungsgesetz) a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait a szövetségi jog szerves részeként rögzíti, és előírja az állami szerződések osztrák jogrendszerbe történő beépítését (általános és specifikus átalakítás). A hazai jogrendszerben a nemzeti szerződéses rendszer státuszát a rendszer tartalma határozza meg.

Az alkotmány és/vagy a kiegészítő állami szerződések módosítása ugyanazt a minősített többséget írja elő, mint a szövetségi alkotmányjogról szóló határozatoknak a Nemzeti Tanácsban történő jóváhagyása. A közbeszerzési szerződések módosítására vagy módosítására vonatkozó határozatok ugyanazok, mint a jogalkotási határozatokban megállapított követelmények.

Elvileg a szövetségi kormány vagy a szövetségi elnök által felhatalmazott szövetségi miniszter kérésére a szövetségi elnök bezár. A politikai megállapodásokat, módosításokat vagy kiegészítő megállapodásokat a Nemzeti Tanácsnak előzetesen jóvá kell hagynia. A szövetségi elnök felhatalmazhatja a szövetségi kormányt vagy a szövetségi kormány illetékes tagjait arra, hogy államszerződések bizonyos kategóriáiba lépjenek be, amelyek nem tartoznak sem politikai, sem jogalkotási módosítások hatálya alá.

Ausztria szövetségi alkotmányának megfelelően a szövetségi (alkotmányos) szövetségi törvény mellett a kilenc szövetségi állam(alkotmányos) joga is létezik. Az állam alkotmányjoga nem lehet ellentétes a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányos joghoz fűződő jogával, és ezért annak alárendelten. Ez a rangsorolási elv azonban elvben nem alkalmazandó a szövetségi és tartományi rendeletek között. 1988 óta a tartományok a hatáskörükbe tartozó ügyekben nemzetközi szerződéseket (állami szerződéseket) is megköthettek. A szövetségi kormány külső ügyekben azonban továbbra is domináns szerepet tölt be.

A jogi aktusok tipológiája – a normák hierarchiája

A 2/3-Mehrheit számú, a jelenlévő tagok legalább felével rendelkező alkotmányi jogi előírás. Ezenkívül az így előállított szabványt „alkotmányjogi” vagy „alkotmányos rendelkezésként” kifejezetten meg kell jelölni.

Másrészről a nemzeti tanácson belül érvényes, szövetségi szabályozással kapcsolatos határozat meghozatalához a tagok legalább egyharmadának és a leadott szavazatok abszolút többségének a jelenléte szükséges.

1 A szövetségi alkotmány alapelvei

Az osztrák szövetségi alkotmány következő irányadó elvei határozzák meg az osztrák jogrendszer főbb jogszabályait:

  • demokratikus elv
  • a hatalmi ágak szétválasztásának elve
  • a jogállamiság
  • a köztársasági elv
  • a szövetségi elv
  • a liberális elv

Ezek az irányadó elvek összességükben alkotják az alkotmányos jogállamiságot.

Döntő fontosságúak az alkotmány számára. Ha az egyik vezérelv megváltoztatását nem változtatja meg, vagy alapvetően megváltozik az elvek közötti kapcsolat, akkor ez a változás teljes változásnak minősül, és népszavazás megtartását teszi szükségessé.

2 Elsődleges és másodlagos uniós jog

Ausztria 1995. január 1-jei csatlakozása az Európai Unióhoz összességében változást hozott az osztrák alkotmányban. A csatlakozás óta az osztrák alkotmányjog már nem határozza meg az alapvető jogrendet, hanem az Európai Unió jogát is (alkotmányosság). Az általános vélemény az, hogy az uniós jog a belső joggal és az egyszerű szövetségi alkotmányjoggal foglalkozik, nem pedig a szövetségi alkotmány alapelveivel.

3 „Egyszerű” szövetségi alkotmányjog

Az alkotmányjog a politikai fellépés „játékszabályait” határozza meg az alábbiak előírásával:

  • a jogalkotási eljárás
  • az állam legfőbb intézményeinek álláspontja
  • a szövetségi kormány és a tartományok közötti kapcsolat a jogszabályok és a végrehajtás tekintetében
  • a bíróságok állami tevékenységének ellenőrzése

4 Szövetségi törvények

A jogállamiság alkotmányos elvével összhangban valamennyi végrehajtás (igazgatás és joghatóság) jogilag kötelező. A szövetségi alkotmány a szövetségi kormány és a tartományok közötti jogalkotási hatáskört megosztja.

5. szabályzat

A rendeletek az irányító hatóságok által elfogadott általános standardok, amelyek egyformán alkalmazandók a jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi személyre. Az általános alkotmányos felhatalmazás olyan végrehajtási rendeletek elfogadására vonatkozik, amelyek célja az egyéb általános normák, főként a jogszabályok pontosítása. A kiegészítő rendelkezések kifejezett alkotmányos felhatalmazást igényelnek.

6 Határozatok

A határozatok elsősorban közigazgatási jogi aktusok, amelyek csak az ott említett személyekre vonatkoznak.

Intézményi keret

A jogalkotási ciklus szervei

A szövetségi kormány és a tartományok közötti alkotmányos hatalommegosztás szerint a jogalkotási folyamatban különböző szervek vesznek részt.

A Nemzeti Tanács fogadja el a szövetségi törvényeket, általában a Bundesrat bevonásával. A Nemzeti Tanács 183 tagját közvetlenül az emberek választják. A szövetségi tanács megválasztására azonban a Landtage keretében kerül sor. A szövetségi tanács főszabályként csak fellebbezési joggal rendelkezik.

A tartományi jogszabályok a tartományok felelősségi körébe tartoznak.

Jogalkotási eljárások

A szövetségi törvényekre vonatkozó jogalkotási kezdeményezéseket az alábbi módon terjesztik a Nationalrat elé:

  • a képviselők kérelmeinek támogatása (saját kezdeményezésű vélemény)
  • a szövetségi kormány beadványa (kormányzati törvényjavaslat) szerint
  • a Bundesrat kérelme alapján

Ezen túlmenően a Nemzeti Tanácsnak több mint 100 000, szavazásra jogosult személlyel vagy három ország választóinak egyhatodával történő megvitatására vonatkozó petíciót kell benyújtania.

A gyakorlatban a szövetségi kormány a legtöbb jogalkotási kezdeményezéssel rendelkezik. A kormányjavaslatokat a szövetségi kormány (Miniszterek Tanácsa) egyhangúlag fogadja el. Ezt megelőzően az illetékes szövetségi miniszter által készített törvénytervezetet közzétették más szervek (tartományok, tagszervezetek) általi értékelés céljából.

A Nationalrat döntése szerint a Bundesratnak jóvá kell hagynia a számlát. (a szövetségi törvényeket nem kell a Bundesrat – a Nemzeti Tanács szövetségi hatáskörébe – beterjeszteni). Ezt követően a szövetségi kancellár hitelesíti a szövetségi elnököt a hitelesítésért.

A Nemzeti Tanács dönthet úgy, hogy népszavazást tart. Ehhez a képviselők többségére is szükség lehet. Ezután a nemzeti tanács által már elfogadott törvényt népszavazás útján jóvá kell hagyni annak rögzítése előtt. Ezenkívül népszavazást kell tartani a szövetségi alkotmány minden módosításáról.

A szövetségi elnök a törvény aláírása révén rögzítette a törvény alkotmányos formáját. Ezt követően a szövetségi kancellár ellenjegyzi a közjegyzői okiratokat.

A szövetségi kancellár ellenjegyzése után a szövetségi közlönyben megjelent a szövetségi törvény. A törvény eltérő rendelkezése hiányában (visszamenőleges hatályú vagy vacatio legis) a törvény a szövetségi közlönyben való kihirdetésének napján lép hatályba.

A jogot vagy kifejezetten hatályon kívül lehet helyezni (hivatalos eltérés), vagy egy új szövetségi törvény útján, amely egy már jogi szempontból szabványosított ügyet szabályoz (érdemi eltérés), e jog hivatalos hatálybalépése nélkül (lex posterior derogat legi priori). A speciálisabb jog az általános törvényekkel (lex specialis derogat legi generali) foglalkozik. Ezen túlmenően a jogszabály időbeli hatálya korlátozott lehet.

Jogi adatbázisok

Az osztrák jogszabályok online megtekinthetők a A link új ablakot nyit megNémetországi Szövetségi Köztársaság (RIS) jogi információs rendszerén keresztül, amelyet a Szövetségi Gazdasági Minisztérium (Bundesministerium für digitale und Wirtschaftsstandort) biztosít.

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

A A link új ablakot nyit megSzövetségi Köztársaság (RIS) jogi információs rendszeréhez való hozzáférés ingyenes.

A tartalom rövid leírása

A szövetségi jogi információs rendszer a következőkről tájékoztat:

Szövetségi törvények

  1. Egységes szerkezetbe foglalt szövetségi törvény
  2. Szövetségi Közlöny 2004. évi adatok
  3. Szövetségi Közlöny 1945–2003. o.
  4. Állam, Szövetségi állam és Szövetségi Jogi Közlöny 1848–1940. o.
  5. Jogalkotási és szabályozási gyűjtemények 1740–1848 (külső)
  6. Német Reichsgesetzblatt 1919–1945 (külső)
  7. Vizsgálat-tervezetek
  8. Kormányzati Bils

Tartományi jogszabályok

  1. A tartományi törvény egységes szerkezetbe foglalt változata
  2. A tartományok hiteles és nem hiteles közlönyei (különböző időszakok)

Önkormányzati jog: az önkormányzatok kiválasztott jogi standardjai a következő tartományokban:

  1. Karintia (valamennyi település)
  2. Niederösterreich
  3. Oberösterreich
  4. Salzburg
  5. Steiermark
  6. Bécs

Ítélkezési gyakorlat

  1. Alkotmánybíróság (VfGH)
  2. Közigazgatási bíróság (Verwaltungsgerichtshof (VwGH))
  3. A közigazgatási bíróság (Administrative Court) szabványjegyzéke
  4. Igazságügy (OGH, OLG, LG, BG, OPMs, kivéve)
  5. Szövetségi Közigazgatási Bíróság
  6. Regionális Közigazgatási Bíróság
  7. Szövetségi Pénzügyi Bíróság (külső)
  8. Adatvédelmi hatóság (Datenschutzbehörde) (2014 előtt: (2014 előtt Adatvédelmi Bizottság)
  9. Fegyelmi testületek, Legfelsőbb Fegyelmi Bizottság, Fellebbviteli Bizottság
  10. Munkavállalói képviseleti hatóság (2014 előtt: Személyzeti Bizottság – Felügyelő Bizottság)
  11. Megfelelési bizottság 2014-től
  12. Az egyenlőséggel foglalkozó bizottságok (2008) (külső)
  13. Pénzügyi dokumentáció, Független Pénzügyi Központ (külső)
  14. Független közigazgatási szenátus – Sválogatott határozatok 1991 és 2013 között
  15. Menekültügyi bíróság (menekültügyi bíróság) – 2008. július 2013.
  16. Független Szövetségi Menekültügyi Szenátus – Válogatott határozatok 1998-tól 2008. június végéig
  17. A Környezetvédelmi Szenátus – Válogatott döntések 1994 és 2013 között
  18. Szövetségi Hírközlési Testület – Válogatott döntések 2001 és 2013 között
  19. A közbeszerzéseket ellenőrző hatóságok – 2013-ig kiválasztott döntések
  20. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék polgári és büntetőjogi ügyekben hozott határozatai (1885–1897) (külső)
  21. Az osztrák nemzeti bíróság 1869–1918-es (külső) megállapításainak gyűjteménye
  22. Az osztrák alkotmánybíróság megállapításainak gyűjteménye (1919–1979) (külső)
  23. Az osztrák közigazgatási bíróság (1876–1934) (külső) megállapításainak összegyűjtése

Egyéb hirdetmények:

  1. A „Gewerbeordnung” (Kereskedelem, kereskedelem és ipar) szerinti ellenőrzési szabályok
  2. A szociális biztonságról szóló hivatalos közlemények – 2002-ben
  3. Strukturális tervek – Egészségügy (ÖSG, RSG)
  4. Hivatalos állatorvosi hírek (AVN) 15.09.2004-től

Rendeletek (Erlässe)

  1. A szövetségi minisztériumok rendeletei
  2. A Szövetségi Pénzügyminisztérium iránymutatásai és rendeletei (külső)
  3. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium szociális biztonsági ügyekkel kapcsolatos rendeletei (külső)

Osztrák jogszabályok

Néhány osztrák jogszabály szintén elérhető angol nyelven.

További információ

További információk a A link új ablakot nyit megszövetségi jogi információs rendszer honlapján találhatók.


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/10/2019