Agħlaq

IL-VERŻJONI BETA TAL-PORTAL ISSA HI DISPONIBBLI!

Żur il-verżjoni BETA tal-Portal Ewropew tal-Ġustizzja Elettronika u agħtina l-feedback dwar l-esperjenza tiegħek!

 
 

Mogħdija tan-navigazzjoni

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Németország

Din il-paġna ġiet tradotta awtomatikament u l-kwalità tagħha ma tistax tkun garantita.

Il-kwalità ta' din it-traduzzjoni ġiet evalwata bħala: mhux affidabbli

Taħseb li din it-traduzzjoni hi utli?

Ez az oldal a német jogrendről nyújt tájékoztatást.


A Németországi Szövetségi Köztársaság demokratikus, szövetségi és szociális állam a jogállamiság elve szerint. A demokratikus, szövetségi és szociális jogállamiság elveivel együtt az alapvető jogok a német alkotmány sérthetetlen magját képezik, amelynek betartását a szövetségi alkotmánybíróság felügyeli.

Jogforrások

Az alaptörvény a német alkotmány. Németország jogi és értékkeretet biztosít. Meghatározza a következőket:

  • az alapvető jogok alapelvei
  • az államrend, valamint az állam és a legmagasabb szintű intézmények fő irányítási alapelvei
  • a Bundestag megválasztásának elvei
  • a Bundestag szabad választott tagjainak jogállása és jogai
  • a Bundestag szervezete és működése.

Jogszabálytípusok – leírás

Németországban a fő jogforrások az Alkotmány, a törvények, a rendeletek és az alapszabály. Ezenkívül az íratlan jogforrásokra a nemzetközi jog és a szokásjog általános szabályai az irányadók. Az ítélkezési gyakorlat elvileg nem jogi forrás, annak ellenére, hogy fontos szerepet tölt be a gyakorlatban. Csak a Szövetségi Alkotmánybíróság bizonyos határozatai rendelkeznek jogerővel.

Németország 16 tartománnyal rendelkező szövetségi állam. Következésképpen a szövetségi törvények „hatálya kiterjed a Szövetségi Köztársaság teljes területére”, valamint a kizárólag a szóban forgó szövetségi államban alkalmazandó nemzeti jogszabályokra. Mindegyik szövetségi tartomány saját alkotmányral rendelkezik, és az alaptörvény által ráruházott jogok keretében a törvények, rendeletek és alapszabály elfogadására vonatkozó hatáskörrel is rendelkezik.

A szövetségi kormány és a tartományok jogalkotási hatásköreit az alaptörvény szabályozza. A szövetségi tartományok jogalkotói hatáskörrel rendelkeznek annyiban, amennyiben azokat nem ruházták át az alaptörvény szerinti szövetségi kormányra. A föderáció fő jogalkotási hatáskörei az alaptörvény 74–71. cikk alapulnak. Az alaptörvény különböző részeiben szerepelnek más szövetségi jogalkotási hatáskörök is.

A szövetségi kormány kizárólagos jogalkotási hatásköre

A kizárólagos szövetségi jogszabályok területén a tartományok csak akkor és annyiban alkothatnak jogszabályokat, amennyiben a szövetségi jog erre kifejezetten felhatalmazást ad (a német alkotmány 71. cikk).

Az alaptörvény 73. cikk értelmében a szövetségi kormány többek között az alábbiakról rendelkezik kizárólagos joggal: Külügyek, honvédelem (beleértve a polgári védelmet), uniós polgárság, szabad mozgás, útlevél, nyilvántartásba vétel és kiutasítás, bevándorlás és kivándorlás, és kiadatás, monetáris, monetáris és csere, a vám- és kereskedelmi térség egysége, a légi közlekedés, a szövetségi kormány és a szövetségi tartományok közötti együttműködés a bűnügyi rendőrség területén, valamint a fegyverekről és robbanóanyagokról szóló törvény.

Versengő jogszabályok

A párhuzamos jogalkotás területén a szövetségi tartományok jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek mindaddig, amíg a szövetségi kormány nem használja ki véglegesen az ugyanazon területre vonatkozó jogalkotási hatáskörét (az alaptörvény 72. cikk). A versengő jogszabályok többek között a következő területekre terjednek ki: polgári jog, büntetőjog, közúti szállítás, az egyesületekről szóló törvény, a külföldiek letelepedési joga és joga, a gazdasági jog, a munkajog és a fogyasztóvédelem egyes szempontjai. Az alaptörvény 74. cikk felsorolt, az egymással versengő jogszabályok hatálya alá tartozó egyes területeken a szövetségi kormány csak akkor hozhat jogalkotási hatáskört, ha és amennyiben a hasonló németországi életkörülmények előállítása, illetve a jogi vagy gazdasági egység megőrzése az államháztartás érdekében szövetségi szintű szabályozást igényel.

Az alaptörvény szabályozza a szövetségi és földjog közötti konfliktust is. Az alapszabályt az alaptörvény 31. cikk határozza meg: „Szövetségi jogszabályok megszegik a nemzeti jogszabályokat”. Ezt az elvet a kollíziós hierarchia sérelme nélkül kell alkalmazni, hogy például a szövetségi határozatok elsőbbséget élvezzenek az államalkotmánnyal szemben.

Jogszabályi hierarchia

A nemzeti standard gúla tetején található az Alaptörvény. A rangsorban elfoglalt helye magasabb, mint bármely más nemzeti jogforrásnak. Alkotmányként a teljes német jogrendszer alapját képezi. Németországban minden jogszabálynak formális és anyagi jellegűnek egyaránt kell lennie. E tekintetben az alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az alkotmányos rendről és az ügyvezetésről szóló jogszabályra, valamint az ítélkezési gyakorlatra jogszabály és törvény alkalmazandó. Az alaptörvény 19–1. cikk meghatározott alapvető jogok kötik a jogszabályokat, a végrehajtó erőszakot és a közvetlenül alkalmazandó jogot (1. cikk (3) bekezdés). Az Alaptörvény elsőbbségét végső soron a szövetségi alkotmánybíróság érvényesíti. Csak a szövetségi alkotmánybíróság (a továbbiakban: szövetségi Alkotmánybíróság) nyilváníthatja érvénytelennek egy parlamenti törvény alkotmányellenessége esetén.

A 79. cikk (2) bekezdés előírja, hogy az Alaptörvény módosításához a Bundestag tagjainak kétharmados és a szövetségi tanács kétharmadának jóváhagyása szükséges. A Bundesrat az az intézmény, amelyen keresztül a szövetségi államok részt vesznek a szövetségi kormány és az Európai Unió jogalkotásában és igazgatásában. Az alaptörvény egyes alapvető elemeit, nevezetesen a szövetségi kormány országok szerinti szerkezetét, a jogszabályokban való részvétel elvét, illetve a 1. és 20. cikkben megállapított elveket teljes mértékben visszavonják (79. cikk (3) bekezdés).

Az alkotmány értelmében a szövetségi és a regionális jogszabályokra a nemzetközi jog általános szabályai vonatkoznak. Ilyen például a nemzetközi szokásjog és a nemzetközi jog általános elvei, nem pedig a nemzetközi jog. Az alaptörvény kifejezetten kimondja, hogy a nemzetközi jog általános szabályai a szövetségi jog szerves részét képezik, jogi aktusok, és közvetlenül a szövetségi állam lakosai számára jogokat és kötelezettségeket írnak elő (25. cikk). A nemzetközi jog azon általános szabályai, amelyek az egyén számára fontosak, azaz az egyéni biztosítási szabályok, különösen a kötelező nemzetközi jogot, a külföldiek megfelelő jogi védelmét vagy az egyediség elvét foglalják magukban, amely szerint a büntetőeljárást a külföldi állam kiadatási engedélye korlátozza.

Az egyszerű törvények az alkotmány hatálya alá tartoznak. Ezekről a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) határoz a szövetségi tanács (Bundesrat) bevonásával. Törvénytervezeteket a szövetségi kormány, a Bundesrat és a Bundestag (a képviselők legalább 5% -a) nyújthat be a Bundestaghoz. Az alaptörvény meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a Bundestag jogalkotási határozata előírja a Bundesrat jóváhagyását (a A link új ablakot nyit megBundesrat által a honlapján közzétett statisztikák szerint jelenleg az összes törvény mintegy 45% -a). A Bundesrat csak a Bundestag által elutasítható egyéb jogalkotási határozatok ellen nyújthat be fellebbezést. A Bundestag és a Bundesrat közötti vita esetén tanácsot kérhetnek egy közös tanácsadó testületről (az egyeztetőbizottság néven ismert). A Bundestag és a Bundesrat (jelenleg 16) azonos számú tagból áll. Az egyeztetőbizottság várhatóan megállapodásra fog jutni, de nem dönthet a Bundestag és a Bundesrat álláspontjáról.

A szabályozás a jogszabályok alatt van. Ezeket a szövetségi kormány, szövetségi miniszter vagy szövetségi kormány állítja ki. Az alapszabály alacsonyabb, mint a kötelező jogi eszközök. Ezeket közjogi intézmény, pl. önkormányzat bocsátja ki.

Intézményi keret

A jogalkotási ciklus szervei

A Németországi Szövetségi Köztársaságban a jogszabályok a parlamentek hatáskörébe tartoznak. A német Bundestag így a jogalkotó legfontosabb szerve. A Bundesrat részvétele mellett dönt a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabályról.

A Bundestaghoz és a szövetségi kormányhoz hasonlóan a Bundestag tagjai és a képviselőcsoportok is bevezethetnek új törvényeket vagy módosító jogszabályokat a Bundestagban. Itt egy jól meghatározott folyamatot követően sor kerül a törvénytervezet megvitatására, megvitatására és szavazásra bocsátására.

Mivel a szövetségi tartományok szövetségi rendszerében a szövetségi tartományok jelentős szerepet töltenek be, a szövetségi tanács is részt vesz a jogalkotási folyamatban. A törvény jellegétől függően minden jogot kap a szavazásra, és akár kudarcot is vallhat.

További információk a A link új ablakot nyit megBundestag honlapján találhatók.

Jogalkotási eljárások

Jogszabályok

A legtöbb vázlatot vagy sablont a szövetségi kormány készíti el. Központi ellenőrző szintként a végrehajtás terén szerzett legtöbb tapasztalattal rendelkezik, és közvetlenül tisztában van azzal, hogy a gyakorlatban hol van szükség új jogszabályokra.

Az új jogszabályokat azonban a szövetségi kormány egyedül nem tudja megszövegezni. A szövetségi tanács és a Bundestag is jogosult törvénytervezeteket benyújtani.

A szövetségi kormány vagy a Bundesrat kezdeményezései

Ha a szövetségi kormány a törvényt módosítani vagy módosítani kívánja, a szövetségi kancellárnak vagy a szövetségi kancellárnak először a szövetségi tanács elé kell terjesztenie a törvénytervezetet.

A szövetségi tanácsnak általában hat hét áll rendelkezésére arra, hogy véleményt adjon ki arról, hogy a kormány írásbeli észrevételeket tehet. A szövetségi kancellár és a szövetségi kancellár ezt követően továbbítják a tervezetet a Bundestagnak a Bundesrat véleményével. Az eljárás alól kivételt képez a költségvetési törvény: Itt a szövetségi tanács (Bundesrat) és a Bundestag (Bundestag) részére egyidejűleg megküldik a számlákat.

Hasonló eljárás vonatkozik a Szövetségi Tanács jogalkotási kezdeményezésére is. Miután a Bundesrat tagjai többsége a törvénytervezet mellett döntött, a tervezet elsőbbséget élvez a szövetségi kormánnyal szemben. Ön általában hat héten belül véleményt terjeszt a Bundestag elé, majd továbbítja azt a Bundestaghoz.

A Bundestag közepéről érkező kezdeményezések

Törvénytervezeteket a Bundestag képviselői is kezdeményezhetnek: Vagy legalább egy képviselőcsoport, vagy a Bundestag legalább öt százaléka.

Az ilyen tervezeteket nem kell a szövetségi tanács elé terjeszteni. A kormány ezért különösen nagy figyelmet fordít parlamenti képviselőcsoportjaira.

A tábla felosztása

Mielőtt a Bundestagban meg lehetne vitatni a törvénytervezetet, azt előzetesen továbbítani kell a Bundestag elnökének, és a közigazgatásnak be kell jegyeztetnie magát.

Ezt követően kiosztják a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi minisztériumok minden tagját, akár nyomtatott formában, akár elektronikus úton.

Azt követően, hogy a törvénytervezet a plenáris ülés napirendjén szerepel, sikerült elérnie az indítvány első részét: A petíció benyújtója most a német Bundestagban ülő állami és hivatalos ülésen vesz részt.

Három olvasat a plenáris ülésen

A Bundestag plenáris ülésén a jogszabálytervezetek általában három vitán – az úgynevezett olvasatokon – keresztül zajlanak.

Az első olvasatra csak abban az esetben kerül sor, ha azt az idősek tanácsa (a Bundestag végrehajtó szerve) hagyja jóvá, vagy ha valamelyik képviselőcsoport kéri. Ez gyakran fordul elő olyan jogalkotási projektek esetében, amelyek különösen ellentmondásosak vagy érdekesek a nyilvánosság számára.

Az első olvasat elsődleges célja egy vagy több bizottság azonosítása az elöregedő Tanács ajánlásai alapján, amely a törvénytervezettel foglalkozik majd, és előkészíti azt a második olvasatra.

Több bizottság kijelölése esetén egy bizottság a felelős bizottság. Ezért felelős az eljárás előrehaladásáért. A többi bizottságnak konzultatív szerepe van.

Munka a bizottságokban

A jogszabályok részletes munkájára az állandó bizottságokban kerül sor valamennyi képviselőcsoport tagjaival. A bizottság tagjai a megbeszélések és az ülések témái között szerepelnek. Nyilvános meghallgatásokra is meghívhatnak érdekelt feleket és szakértőket.

A bizottságok munkájával párhuzamosan a képviselőcsoportok munkacsoportokat hoznak létre, amelyekben meghatározzák és meghatározzák saját álláspontjukat.

A bizottságok nem ritkán építenek hidakat a képviselőcsoportok között. A kormány és az ellenzéki csoportok közötti együttműködés azt jelenti, hogy a számlák nagy részét többé-kevésbé felülvizsgálták.

Az eljárás végén az illetékes bizottság jelentést nyújt be a Közgyűlésnek a megbeszélések előrehaladásáról és eredményéről. A döntéshozatalra vonatkozó ajánlások képezik a plenáris ülés második olvasatának alapját.

A 2. olvasatbeli vita

A második olvasat előtt valamennyi európai parlamenti képviselő nyomtatott formában megkapta a közzétett határozati ajánlást. Jól fel vannak készülve a vitára. Ezen túlmenően a politikai csoportok korábban belső találkozókon is finomították álláspontjukat, hogy a második nyilvános ülés során a képviselőcsoportok egységessé tehessék álláspontjukat.

Az általános vitát követően a törvénytervezet minden rendelkezését egyénileg is fel lehet hívni. Általános szabályként azonban a törvénytervezet közvetlenül szavaz.

A Parlament bármely tagja módosításokat terjeszthet elő, amelyeket ezután közvetlenül a plenáris ülés tárgyal. Amennyiben a Közgyűlés úgy dönt, hogy módosítja azt, a törvénytervezet új változatát először ki kell nyomtatni és ki kell osztani. A jelen lévő tagok kétharmada azonban hozzájárulhat ehhez az eljáráshoz. Ezt követően lehetőség van a harmadik olvasatra, közvetlenül a harmadik olvasatra.

Szavazás harmadik olvasatban

Új vitára csak akkor kerül sor a harmadik olvasat során, ha azt egy képviselőcsoport vagy a Bundestag tagjainak legalább öt százaléka kéri.

A módosításokat az egyes európai parlamenti képviselők, de csak a képviselőcsoportok, illetve a Bundestag tagjainak öt százaléka nem engedélyezi, és csak a második olvasat során.

A harmadik olvasat végén sor kerül a zárószavazásra. A Bundestag elnöke által a jóváhagyás, a szavazás és a tartózkodás után felvetett kérdésre adott válaszként a tagok fenntartják tagjaik standját.

Ha a törvénytervezet a Bundestagban megállapította a szükséges többséget, a törvénytervezet a szövetségi tanács elé kerül.

A Bundesrat jóváhagyása

A Bundesrat a Bundesrat révén jár el. Részvételi jogaik egyértelműen meghatározásra kerültek.

A Bundesrat nem módosíthatja a Bundestag által elfogadott törvényt. Amennyiben azonban nem ért egyet a törvénnyel, az ügyet az egyeztetőbizottság elé terjesztheti. Az egyeztetőbizottság a Bundestag és a Bundesrat tagjait azonos számú taggal egyesíti.

Egyes jogszabályok esetében a Bundesrat jóváhagyása kötelező. Ezek például a tartományok pénzügyi és adminisztratív felelősségével foglalkozó jogszabályok.

Kifogás esetén a Bundestag abban az esetben is lehetővé teheti a törvény hatályba lépését, ha az egyeztetőbizottságban nem jött létre megállapodás. A Bundestag új szavazása azonban abszolút többséget igényel.

Hatálybalépés

Miután a törvénytervezettel a Bundestag és a Bundesrat is részt vett, további munkát kell végeznie, mielőtt hatályba léphetne.

Az elfogadott törvényt először a szövetségi kancellár és a szövetségi kancellár, valamint az ellenjegyzésért felelős miniszter küldi meg a szövetségi kancellárnak és a szövetségi kancellárnak.

Ezt követően a szövetségi elnök megkapja a törvény másolatát. Megvizsgálja, hogy az Alaptörvénnyel összhangban állították-e elő, és nem nyilvánvalóan ellentétes az alaptörvénnyel, és nem nyilvánvalóan ellentétes annak tartalmával. Ezt követően aláírja és közzéteszi a Bundesgesetzblatt [Szövetségi Közlöny] számában.

A törvényt ezért ki kell hirdetni. Ha a törvény nem határoz meg konkrét időpontot, akkor az automatikusan alkalmazandó a Szövetségi Közlöny kibocsátását követő 14. naptól.

További információk a A link új ablakot nyit megBundestag honlapján találhatók.

Jogi adatbázisok

Az érdekelt polgárok számára az A link új ablakot nyit meginterneten keresztül a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és a Szövetségi Igazságügyi Hivatal az interneten ingyenesen csaknem az összes hatályos szövetségi jogszabályt az interneten elérhetővé teszi a polgárok számára. A jogszabályok és a rendeletek naprakész változata érhető el. Ezeket a Szövetségi Igazságügyi Hivatal dokumentációs központja konszolidálja. Számos fontos jogszabály A link új ablakot nyit megangol nyelven is elérhető.

Ezen túlmenően a szövetségi kormány a szövetségi belügyminisztérium (Federal Ministry of Interior) égisze alatt az interneten elérhetővé tesz egy nagyméretű adatbázist, amely az A link új ablakot nyit meginterneten ingyenesen elérhetővé teszi a legmagasabb szövetségi hatóságok naprakész közigazgatási szabályait.

Mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi állam, a tartományok szabályozzák saját kiadványaikat. Ezen az alapon hozták létre saját honlapjaikat, amelyek a A link új ablakot nyit meg Szövetség és a szövetségi tartományok igazságügyi portáljához kapcsolódnak.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közlöny

A link új ablakot nyit megAz internetre vonatkozó jogszabályok

A link új ablakot nyit megAngol nyelvű törvénykönyvek fordítása az internetről szóló törvényekhez

A link új ablakot nyit megInternetirányítás

A link új ablakot nyit megA szövetségi kormány és a tartományok igazságügyi portálja

A link új ablakot nyit megBundestag

A link új ablakot nyit megSzövetségi kormány


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 30/08/2019