Затваряне

БЕТА ВЕРСИЯТА НА ПОРТАЛА ВЕЧЕ Е НА РАЗПОЛОЖЕНИЕ!

Посетете БЕТА версията на Европейския портал за електронно правосъдие и дайте мнение за вашето посещение!

 
 

Навигационна пътека

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Horvátország

Тази страница е машинно преведена и качеството ѝ не може да бъде гарантирано.

Качеството на този превод е оценено като: ненадеждно

Мислите ли, че този превод е полезен?


A Horvát Köztársaság alkotmánya

A link új ablakot nyit megA Horvát Köztársaság alkotmánya

A büntetőjog területére vonatkozó főbb jogszabályok

Büntető törvénykönyv (NN Nos A link új ablakot nyit meg125/11, 144/12,A link új ablakot nyit meg56/15, 61/15, 101/17, 118/18 és 126/19)

2013 első napján új büntető törvénykönyv lépett hatályba, amely olyan újságokat fogad el, mint a magasabb büntetések és a hosszabb elévülési idők, és új bűncselekményeket vezet be, mint például a bérek megfizetésének elmulasztása, a közúti közlekedésben való visszaélés és a nem engedélyezett szerencsejátékok. A büntető törvénykönyvnek a büntetőjogi felelősségre vonatkozó 2012. decemberi módosításaival a személyes használatra szánt kábítószerek birtoklása kisebb bűncselekménynek minősült.

A Büntető Törvénykönyvnek egy általános és egy konkrét része van:

A Büntető Törvénykönyv általános része valamennyi bűncselekményre alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a rendelkezések a büntethetőség általános vélelmét, a bírságokat és a büntetőjogi szankciókat szabályozzák.

A Büntető Törvénykönyv külön szakasza tartalmazza a konkrét bűncselekmények és a velük szemben kiszabható szankciók leírását, beleértve a más törvényekben meghatározott bűncselekményeket és büntetéseket is. A horvát büntető törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények a következők:

  • az emberiesség és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
  • élet és test elleni bűncselekmények
  • az emberi jogok és alapvető szabadságok elleni bűncselekmények,
  • a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás elleni bűncselekmények,
  • a személyes szabadság elleni bűncselekmények
  • magánélet elleni bűncselekmények
  • a becsület és a jó hírnév elleni bűncselekmények,
  • a szexuális szabadság elleni bűncselekmények
  • a gyermekek szexuális zaklatásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményei,
  • házasság, család és gyermekek elleni bűncselekmények,
  • emberi egészség elleni bűncselekmények,
  • környezetet károsító bűncselekmények
  • az általános biztonság elleni bűncselekmények
  • közlekedésbiztonság elleni bűncselekmények
  • vagyon elleni bűncselekmények,
  • a gazdaság elleni bűncselekmények,
  • számítógépes rendszerek, szoftverek és adatok elleni bűncselekmények,
  • hamisítási bűncselekmények,
  • szellemi tulajdon elleni bűncselekmények,
  • hivatali kötelezettség elleni bűncselekmények,
  • az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
  • közrend elleni bűncselekmények
  • a szavazati jog sérelmére elkövetett bűncselekmények,
  • a Horvát Köztársaság elleni bűncselekmények,
  • külföldi állam vagy nemzetközi szervezet elleni bűncselekmények, valamint
  • a horvát fegyveres erők elleni bűncselekmények.

Büntetőeljárási törvény (NN Nos 152/08, 76/09, 80/11, 91/12 – Az USRH határozata és végzése, 143/12, 56/13, 145/13, 152/14, 70/17 és 126/19)

Ez a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy ártatlan személyt ne ítéljenek el, valamint hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben az illetékes bíróság előtt jogszerűen lefolytatott eljárás alapján törvényben meghatározott feltételek szerint büntetést vagy egyéb intézkedést szabjanak ki.

A büntetőeljárást és a büntetőeljárást kizárólag a törvényben meghatározott szabályok és feltételek szerint lehet lefolytatni és lezárni.

A büntetőeljárásról szóló törvény a következő uniós rendeleteket ülteti át a horvát jogrendszerbe:

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 26. o.). 10 2010),
  2. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről (HL L 101., 15. o.). 4 2011),
  3. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (HL L 335., 17. o.). 12 2011),
  4. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 2012/13/EU irányelve a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 1. o.). 6 2012),
  5. A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 30. o.). 12 2008)
  6. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 14. o.). 11 2012),
  7. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 2013/48/EU irányelve a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 6. o.). 11 2013),
  8. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 2014/42/EU irányelve a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 29. o.). 4 2014),
  9. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/62/EU irányelve az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 21. o.). 5 2014.)
  10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme joga egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 11. o.). 3 2016),
  11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 4. o.). 11 2016.)

A büntetőeljárást felhatalmazott ügyész indítványára folytatják le.

A hivatalból üldözött bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásban a felhatalmazott ügyész ügyész, míg a magánváddal vádoltak esetében a felhatalmazott ügyész magánszemély. Bizonyos, törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a büntetőeljárást az ügyész kizárólag a sértett indítványára kezdeményezi. Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyész büntetőeljárást indít, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy valamely személy hivatalból büntetőeljárás alá vont bűncselekményt követett el, feltéve, hogy az adott személy büntetőeljárás alá vonásának nincs jogi akadálya.

Ha az ügyész nem találja indokoltnak a büntetőeljárás megindítását vagy lefolytatását, a sértett az e törvényben meghatározott feltételek szerint a sértetti minőségben eljárhat.

Az ítélethozatal, a bűnügyi nyilvántartás és a rehabilitáció jogi következményeiről szóló törvény (Zakon o pravnim posljedicama osude, kaznenoj evidenciji i rehabilitaciji) (NN Nos 143/12 és 105/15)

Ez a törvény a büntetőítélet jogkövetkezményeit, a bűnügyi nyilvántartási adatok szervezését, megőrzését, rendelkezésre állását, rendelkezésre bocsátását és törlését, a bűnügyi nyilvántartási adatok nemzetközi cseréjét, valamint a rehabilitációt szabályozza.

Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz:

  • A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,
  • A Tanács 2009. április 6-i 2009/316/IB határozata az 11. cikk alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról A 2009/315/IB kerethatározat.

Horvátországban a bűnügyi nyilvántartásokat az igazságszolgáltatásért felelős minisztérium szervezi és vezeti, amely egyben az ilyen adatok más államokkal való cseréjéért felelős központi hatóság is (a továbbiakban: Minisztérium).

Természetes és jogi személyek (a továbbiakban: személyek), akiket Horvátországban jogerősen elítéltek bűncselekmények miatt. Bűnügyi nyilvántartást vezetnek a horvát állampolgárok és a Horvátországban lakóhellyel rendelkező jogi személyek esetében is, akiket a Horvát Köztársaságon kívül jogerős ítélettel ítéltek el bűncselekmény elkövetése miatt, amennyiben ezeket az adatokat benyújtották a minisztériumhoz.

A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza továbbá a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása, valamint az e törvény 13. cikkének (4) bekezdésében említett egyéb bűncselekmények miatt jogerősen elítélt személyek listáját.

A Horvát Köztársaság legfontosabb polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi jogszabályai a következők:

Kötelezettségekről szóló törvény (NN Nos 35/05, 41/08 és 125/11)

A törvény szabályozza a kötelező jogviszonyok (általános rész), valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyok (egyedi rész) alapjait.

Az ügyletekben részt vevő felek szabadon szabályozhatják a polgári jogi kötelezettségeket, de ezeket nem lehet a horvát alkotmánnyal, a kötelező szabályozással és a közerkölcsdel ellentétes módon szabályozni.

A tulajdonjogról és egyéb dologi jogokról szóló törvény (NN Nos 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 129/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09, 153/09, 143/12 és 143/12)

Ez a törvény általános rendelkezéseket állapít meg a dolgok személyek általi birtoklására vonatkozóan; e törvény szabályait kell alkalmazni a különleges jogi szabályozás hatálya alá tartozó dolgok birtoklására is, kivéve, ha azok ellentétesek az ilyen szabályozással.

Függetlenül attól, amit a törvény a tulajdonjogra és a tulajdonosokra vonatkozóan előír, minden más anyagi jogra megfelelően alkalmazandó, kivéve, ha jogszabály kifejezetten másként rendelkezik, vagy jogi természetükből következik.

Öröklési törvény (Zakon onasljeļivanju) (NN Nos 48/03, 163/03, 35/05 – A polgári kötelezettségekről szóló törvény és 127/13)

Ez a törvény szabályozza az öröklési jogot, valamint azokat a szabályokat, amelyek szerint a bíróságok, más hatóságok és az arra jogosult személyek öröklési ügyekben eljárnak.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (NN Nos 91/96, 68/98, 137/99, 114/01, 100/04, 107/07, 152/08, 126/10, 55/13, 60/13 és 108/17)

Ez a törvény a Horvátország területén található ingatlanok jogállásával kapcsolatos, a jogügyletek szempontjából releváns kérdéseket, valamint a földhivatal (földrajzi hivatal [gruntovnica]) vezetésének módját és formáját is szabályozza, amennyiben bizonyos telkekre vonatkozóan nem hoztak külön rendelkezéseket.

A polgári eljárásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (NN Nos 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 148/11 – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13 és 89/14)

Ez a törvény azokat az eljárási szabályokat szabályozza, amelyek alapján a bíróságok az ember és az állampolgár alapvető jogait és kötelezettségeit, a polgárok személyes és családi kapcsolatait, valamint a munkaügyi, kereskedelmi, tulajdoni és egyéb polgári jogvitákat érintő jogvitákban eljárnak és döntenek, kivéve, ha a törvény e jogviták némelyikéről más eljárás szabályai alapján rendelkezik.

Végrehajtási törvény (NN Nos 112/12, 25/13, 93/14, 55/16 és 73/17)

Ez a törvény azokat az eljárásokat szabályozza, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők végrehajtáson és közokiratokon alapuló követelésrendezést hajtanak végre (végrehajtási eljárás), valamint azokat az eljárásokat, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők követelést érvényesítenek (biztonsági eljárás), kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik. E törvény a végrehajtási eljárás és a biztonsági eljárás alapján létrejött anyagi jogi jogviszonyokat is szabályozza.

A legfontosabb jogszabályok az igazságügyi együttműködés területén:

A nemzetközi magánjogról szóló törvény (NN No 101/17)

A törvény a következőket szabályozza:

  1. a nemzetközi vonatkozású magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog
  2. a Horvát Köztársaság bíróságainak és egyéb hatóságainak joghatósága az e cikk 1. pontjában említett üggyel kapcsolatos jogi ügyekben és az eljárási szabályzat
  3. a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása olyan jogi ügyekben, amelyek tárgya az e cikk 1. pontjában említett tárgy.

több szakaszból:

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/pristup-informacijama-6341/zakoni-i-ostali-propisi/zakoni-i-propisi-6354/6354

A link új ablakot nyit megBővebb információ


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/12/2020