Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Horvátország

Ez az oldal gépi fordítás eredménye – a fordítás minőségét nem áll módunkban garantálni.

Az értékelés alapján ennek a fordításnak a minősége: nem megbízható

Ön szerint használható ez a fordítás?


A Horvát Köztársaság alkotmánya

A link új ablakot nyit megA Horvát Köztársaság alkotmánya

A büntetőjog területére vonatkozó főbb jogszabályok

Büntető törvénykönyv (NN Nos A link új ablakot nyit meg125/11, 144/12,A link új ablakot nyit meg56/15, 61/15, 101/17, 118/18 és 126/19)

2013 első napján új büntető törvénykönyv lépett hatályba, amely olyan újságokat fogad el, mint a magasabb büntetések és a hosszabb elévülési idők, és új bűncselekményeket vezet be, mint például a bérek megfizetésének elmulasztása, a közúti közlekedésben való visszaélés és a nem engedélyezett szerencsejátékok. A büntető törvénykönyvnek a büntetőjogi felelősségre vonatkozó 2012. decemberi módosításaival a személyes használatra szánt kábítószerek birtoklása kisebb bűncselekménynek minősült.

A Büntető Törvénykönyvnek egy általános és egy konkrét része van:

A Büntető Törvénykönyv általános része valamennyi bűncselekményre alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a rendelkezések a büntethetőség általános vélelmét, a bírságokat és a büntetőjogi szankciókat szabályozzák.

A Büntető Törvénykönyv külön szakasza tartalmazza a konkrét bűncselekmények és a velük szemben kiszabható szankciók leírását, beleértve a más törvényekben meghatározott bűncselekményeket és büntetéseket is. A horvát büntető törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények a következők:

  • az emberiesség és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
  • élet és test elleni bűncselekmények
  • az emberi jogok és alapvető szabadságok elleni bűncselekmények,
  • a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás elleni bűncselekmények,
  • a személyes szabadság elleni bűncselekmények
  • magánélet elleni bűncselekmények
  • a becsület és a jó hírnév elleni bűncselekmények,
  • a szexuális szabadság elleni bűncselekmények
  • a gyermekek szexuális zaklatásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményei,
  • házasság, család és gyermekek elleni bűncselekmények,
  • emberi egészség elleni bűncselekmények,
  • környezetet károsító bűncselekmények
  • az általános biztonság elleni bűncselekmények
  • közlekedésbiztonság elleni bűncselekmények
  • vagyon elleni bűncselekmények,
  • a gazdaság elleni bűncselekmények,
  • számítógépes rendszerek, szoftverek és adatok elleni bűncselekmények,
  • hamisítási bűncselekmények,
  • szellemi tulajdon elleni bűncselekmények,
  • hivatali kötelezettség elleni bűncselekmények,
  • az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
  • közrend elleni bűncselekmények
  • a szavazati jog sérelmére elkövetett bűncselekmények,
  • a Horvát Köztársaság elleni bűncselekmények,
  • külföldi állam vagy nemzetközi szervezet elleni bűncselekmények, valamint
  • a horvát fegyveres erők elleni bűncselekmények.

Büntetőeljárási törvény (NN Nos 152/08, 76/09, 80/11, 91/12 – Az USRH határozata és végzése, 143/12, 56/13, 145/13, 152/14, 70/17 és 126/19)

Ez a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy ártatlan személyt ne ítéljenek el, valamint hogy a bűncselekmények elkövetőivel szemben az illetékes bíróság előtt jogszerűen lefolytatott eljárás alapján törvényben meghatározott feltételek szerint büntetést vagy egyéb intézkedést szabjanak ki.

A büntetőeljárást és a büntetőeljárást kizárólag a törvényben meghatározott szabályok és feltételek szerint lehet lefolytatni és lezárni.

A büntetőeljárásról szóló törvény a következő uniós rendeleteket ülteti át a horvát jogrendszerbe:

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 26. o.). 10 2010),
  2. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről (HL L 101., 15. o.). 4 2011),
  3. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (HL L 335., 17. o.). 12 2011),
  4. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 2012/13/EU irányelve a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 1. o.). 6 2012),
  5. A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 30. o.). 12 2008)
  6. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 14. o.). 11 2012),
  7. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 2013/48/EU irányelve a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 6. o.). 11 2013),
  8. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 2014/42/EU irányelve a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 29. o.). 4 2014),
  9. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/62/EU irányelve az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 151., 21. o.). 5 2014.)
  10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme joga egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 11. o.). 3 2016),
  11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 4. o.). 11 2016.)

A büntetőeljárást felhatalmazott ügyész indítványára folytatják le.

A hivatalból üldözött bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásban a felhatalmazott ügyész ügyész, míg a magánváddal vádoltak esetében a felhatalmazott ügyész magánszemély. Bizonyos, törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a büntetőeljárást az ügyész kizárólag a sértett indítványára kezdeményezi. Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyész büntetőeljárást indít, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy valamely személy hivatalból büntetőeljárás alá vont bűncselekményt követett el, feltéve, hogy az adott személy büntetőeljárás alá vonásának nincs jogi akadálya.

Ha az ügyész nem találja indokoltnak a büntetőeljárás megindítását vagy lefolytatását, a sértett az e törvényben meghatározott feltételek szerint a sértetti minőségben eljárhat.

Az ítélethozatal, a bűnügyi nyilvántartás és a rehabilitáció jogi következményeiről szóló törvény (Zakon o pravnim posljedicama osude, kaznenoj evidenciji i rehabilitaciji) (NN Nos 143/12 és 105/15)

Ez a törvény a büntetőítélet jogkövetkezményeit, a bűnügyi nyilvántartási adatok szervezését, megőrzését, rendelkezésre állását, rendelkezésre bocsátását és törlését, a bűnügyi nyilvántartási adatok nemzetközi cseréjét, valamint a rehabilitációt szabályozza.

Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz:

  • A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,
  • A Tanács 2009. április 6-i 2009/316/IB határozata az 11. cikk alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról A 2009/315/IB kerethatározat.

Horvátországban a bűnügyi nyilvántartásokat az igazságszolgáltatásért felelős minisztérium szervezi és vezeti, amely egyben az ilyen adatok más államokkal való cseréjéért felelős központi hatóság is (a továbbiakban: Minisztérium).

Természetes és jogi személyek (a továbbiakban: személyek), akiket Horvátországban jogerősen elítéltek bűncselekmények miatt. Bűnügyi nyilvántartást vezetnek a horvát állampolgárok és a Horvátországban lakóhellyel rendelkező jogi személyek esetében is, akiket a Horvát Köztársaságon kívül jogerős ítélettel ítéltek el bűncselekmény elkövetése miatt, amennyiben ezeket az adatokat benyújtották a minisztériumhoz.

A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza továbbá a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása, valamint az e törvény 13. cikkének (4) bekezdésében említett egyéb bűncselekmények miatt jogerősen elítélt személyek listáját.

A Horvát Köztársaság legfontosabb polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi jogszabályai a következők:

Kötelezettségekről szóló törvény (NN Nos 35/05, 41/08 és 125/11)

A törvény szabályozza a kötelező jogviszonyok (általános rész), valamint a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyok (egyedi rész) alapjait.

Az ügyletekben részt vevő felek szabadon szabályozhatják a polgári jogi kötelezettségeket, de ezeket nem lehet a horvát alkotmánnyal, a kötelező szabályozással és a közerkölcsdel ellentétes módon szabályozni.

A tulajdonjogról és egyéb dologi jogokról szóló törvény (NN Nos 91/96, 68/98, 137/99, 22/00, 73/00, 129/00, 114/01, 79/06, 141/06, 146/08, 38/09, 153/09, 143/12 és 143/12)

Ez a törvény általános rendelkezéseket állapít meg a dolgok személyek általi birtoklására vonatkozóan; e törvény szabályait kell alkalmazni a különleges jogi szabályozás hatálya alá tartozó dolgok birtoklására is, kivéve, ha azok ellentétesek az ilyen szabályozással.

Függetlenül attól, amit a törvény a tulajdonjogra és a tulajdonosokra vonatkozóan előír, minden más anyagi jogra megfelelően alkalmazandó, kivéve, ha jogszabály kifejezetten másként rendelkezik, vagy jogi természetükből következik.

Öröklési törvény (Zakon onasljeļivanju) (NN Nos 48/03, 163/03, 35/05 – A polgári kötelezettségekről szóló törvény és 127/13)

Ez a törvény szabályozza az öröklési jogot, valamint azokat a szabályokat, amelyek szerint a bíróságok, más hatóságok és az arra jogosult személyek öröklési ügyekben eljárnak.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (NN Nos 91/96, 68/98, 137/99, 114/01, 100/04, 107/07, 152/08, 126/10, 55/13, 60/13 és 108/17)

Ez a törvény a Horvátország területén található ingatlanok jogállásával kapcsolatos, a jogügyletek szempontjából releváns kérdéseket, valamint a földhivatal (földrajzi hivatal [gruntovnica]) vezetésének módját és formáját is szabályozza, amennyiben bizonyos telkekre vonatkozóan nem hoztak külön rendelkezéseket.

A polgári eljárásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (NN Nos 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 148/11 – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13 és 89/14)

Ez a törvény azokat az eljárási szabályokat szabályozza, amelyek alapján a bíróságok az ember és az állampolgár alapvető jogait és kötelezettségeit, a polgárok személyes és családi kapcsolatait, valamint a munkaügyi, kereskedelmi, tulajdoni és egyéb polgári jogvitákat érintő jogvitákban eljárnak és döntenek, kivéve, ha a törvény e jogviták némelyikéről más eljárás szabályai alapján rendelkezik.

Végrehajtási törvény (NN Nos 112/12, 25/13, 93/14, 55/16 és 73/17)

Ez a törvény azokat az eljárásokat szabályozza, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők végrehajtáson és közokiratokon alapuló követelésrendezést hajtanak végre (végrehajtási eljárás), valamint azokat az eljárásokat, amelyekben a bíróságok és a közjegyzők követelést érvényesítenek (biztonsági eljárás), kivéve, ha külön törvény másként rendelkezik. E törvény a végrehajtási eljárás és a biztonsági eljárás alapján létrejött anyagi jogi jogviszonyokat is szabályozza.

A legfontosabb jogszabályok az igazságügyi együttműködés területén:

A nemzetközi magánjogról szóló törvény (NN No 101/17)

A törvény a következőket szabályozza:

  1. a nemzetközi vonatkozású magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog
  2. a Horvát Köztársaság bíróságainak és egyéb hatóságainak joghatósága az e cikk 1. pontjában említett üggyel kapcsolatos jogi ügyekben és az eljárási szabályzat
  3. a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása olyan jogi ügyekben, amelyek tárgya az e cikk 1. pontjában említett tárgy.

több szakaszból:

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/pristup-informacijama-6341/zakoni-i-ostali-propisi/zakoni-i-propisi-6354/6354

A link új ablakot nyit megBővebb információ


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/12/2020