Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Horvátország


A Horvát Köztársaság alkotmánya

A link új ablakot nyit megA Horvát Köztársaság alkotmánya

A legjelentősebb büntetőjogi jogszabályok

Büntető törvénykönyv (Kazneni zakon) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság hivatalos közlönye] A link új ablakot nyit meg125/11.A link új ablakot nyit meg144/12., 56/15., 61/15., 101/17. és 118/18. szám)

Az új büntető törvénykönyv, amely 2013. első napján lépett hatályba, hozott bizonyos újításokat, például magasabb büntetéseket és hosszabb elévülési időket, ugyanakkor új bűncselekményeket is bevezetett, például a munkabér megfizetésének elmulasztását, a veszélyeztetést megvalósító járművezetést és a jogellenes szerencsejátékot. A büntető törvénykönyv 2012. decemberi, a büntetőjogi felelősség területét érintő módosítása nyomán a kábítószer saját felhasználás céljából történő birtoklása vétség lett.

A büntető törvénykönyv egy általános részből és egy különös részből áll:

A) A büntető törvénykönyv általános része tartalmazza a minden bűncselekményre alkalmazandó rendelkezéseket. E rendelkezések szabályozzák az általános büntethetőségi vélelmeket, a pénzbüntetéseket és a büntetőjogi szankciókat.

B) A büntető törvénykönyv különös része tartalmazza az egyes bűncselekmények leírását és az azok esetén kiszabható büntetéseket, valamint tartalmazza a más jogszabályokban rögzített bűncselekményeket és az azok esetén kiszabható büntetéseket is. A horvát büntető törvénykönyv a következő bűncselekményeket rögzíti:

  • az emberiesség és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
  • az élet és a testi épség elleni bűncselekmények,
  • az emberi jogok és alapvető szabadságok elleni bűncselekmények,
  • a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás elleni bűncselekmények,
  • a személyi szabadság elleni bűncselekmények,
  • a magánélet elleni bűncselekmények,
  • a becsület és a jó hírnév elleni bűncselekmények,
  • a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények,
  • a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményei,
  • a házasság, a család és a gyermekek elleni bűncselekmények,
  • az emberi egészség elleni bűncselekmények,
  • a környezet elleni bűncselekmények,
  • a közbiztonság elleni bűncselekmények,
  • a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények,
  • a vagyon elleni bűncselekmények,
  • a gazdaság elleni bűncselekmények,
  • az információs rendszerek, programok és adatok elleni bűncselekmények,
  • a hamisítás bűncselekményei,
  • a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények,
  • a hivatali kötelesség elleni bűncselekmények,
  • az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
  • a közrend elleni bűncselekmények,
  • a választójog elleni bűncselekmények,
  • a Horvát Köztársaság elleni bűncselekmények,
  • a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet elleni bűncselekmények, valamint
  • a horvát fegyveres erők elleni bűncselekmények.

Büntetőeljárási törvény (Zakon o kaznenom postupku) (NN 152/08., 76/09., 80/11., 91/12. szám – a horvát Alkotmánybíróság 143/12., 56/13., 145/13., 152/14. és 70/17. sz. végzése, illetve határozata)

Ez a törvény rögzíti az annak biztosításához szükséges szabályokat, hogy ártatlan személyeket ne ítéljenek el, és hogy a bűncselekmények elkövetőire a törvényben meghatározott feltételek mellett, a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt jogszerűen lefolytatott eljárás alapján szabjanak ki büntetéseket és egyéb intézkedéseket.

Valakit büntetőeljárás alá vonni, büntetőeljárást folytatni és befejezni kizárólag a büntetőeljárási törvényben meghatározott szabályok szerint és feltételeknek megfelelően lehet.

A büntetőeljárási törvény a következő uniós jogszabályokat ülteti át a horvát jogrendbe:

  1. a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 280., 2010.10.26.);
  2. az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 101., 2011.4.15.);
  3. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 335., 2011.12.17.);
  4. a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 142., 2012.6.1.);
  5. a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (HL L 350., 2008.12.30.);
  6. a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 315., 2012.11.14.);
  7. a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 294., 2013.11.6.);
  8. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 127., 2014.4.29.);
  9. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 151., 2014.5.21.).

A büntetőeljárás tárgyalási szakaszát a vád képviseletére jogosult személy indítványára folytatják le.

A vád képviseletére jogosult személy azon bűncselekmények esetében, amelyek esetében a büntetőeljárást hivatalból indítják meg, az ügyész (državni odvjetnik), míg azon bűncselekmények esetében, amelyek esetében a büntetőeljárás magánvád alapján indul, a magánvádló. Bizonyos törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a büntetőeljárást az ügyész indítja meg, azonban kizárólag a sértett kérelmére. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyésznek meg kell indítania a büntetőeljárást, ha észszerű okok alapján feltételezhető, hogy egy adott személy hivatalból üldözendő bűncselekményt követett el, és az érintett személy elleni büntetőeljárás megindításának nincsenek jogi akadályai.

Ha az ügyész megállapítja, hogy nem állnak fenn a büntetőeljárás megindításához vagy folytatásához szükséges okok, szerepét az e törvényben meghatározott feltételek mellett átveheti a felperesként fellépő áldozat mint sértett fél.

Az elítélés jogkövetkezményeiről, a bűnügyi nyilvántartásról és a rehabilitációról szóló törvény (Zakon o pravnim posljedicama osude, kaznenoj evidenciji i rehabilitaciji) (NN 143/12. és 105/15. szám)

Ez a törvény szabályozza az elítélés jogkövetkezményeit, a bűnügyi nyilvántartás adatainak szervezetét, megőrzését, hozzáférhetőségét, szolgáltatását és törlését, valamint a bűnügyi nyilvántartási adatok nemzetközi cseréjét, továbbá a rehabilitációt.

Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz:

  • a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat;
  • a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat.

A bűnügyi nyilvántartást Horvátországban a bíróságokért felelős minisztérium szervezi és vezeti, amely egyúttal a központi hatóság is az ilyen adatok más államokkal való nemzetközi cseréje céljára (a továbbiakban: a minisztérium).

Bűnügyi nyilvántartást azon természetes és jogi személyekről (a továbbiakban: személyek) vezetnek, akiket, illetve amelyeket Horvátországban jogerős ítélettel bűncselekményért elítéltek. Bűnügyi nyilvántartást vezetnek továbbá azon horvát állampolgárokról és Horvátországban székhellyel rendelkező jogi személyekről, akiket, illetve amelyeket Horvátországon kívül jogerős ítélettel bűncselekményért elítéltek, amennyiben ezeket az adatokat a minisztérium rendelkezésére bocsátották.

A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményeiért, valamint az e törvény 13. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más bűncselekményekért jogerős ítélettel elítélt személyek felsorolását.

A legfontosabb polgári jogi törvények Horvátországban:

A polgári jogi kötelezettségekről szóló törvény (Zakon o obveznim odnosima) (NN 35/05., 41/08. és 125/11. szám)

Ez a törvény a polgári jogi kötelezettségeket (általános rész), a szerződésen alapuló és a szerződésen kívüli polgári jogi kötelezettségeket (különös rész) szabályozza.

Az ügyletekben részt vevő felek szabadon szabályozhatják a polgári jogi kötelezettségeket, azonban ezeket nem lehet a horvát alkotmánnyal, a kötelező szabályokkal és a közerkölccsel ellentétes módon szabályozni.

A tulajdonjogról és más dologi jogokról szóló törvény (Zakon o vlasništvu i drugim stvarnim pravima) (NN 91/96., 68/98., 137/99., 22/00., 73/00., 129/00., 114/01., 79/06., 141/06., 146/08., 38/09., 153/09., 143/12. és 152/14. szám)

Ez a törvény meghatározza a dolgok személyek általi birtoklására vonatkozó általános szabályokat; e törvény szabályait alkalmazni kell az olyan dolgok birtoklására is, amelyek valamely különleges jogi szabályozás alá tartoznak, amennyiben a törvény szabályai nem ellentétesek e különleges szabályozással.

A törvényben a tulajdonjog és a tulajdonosok tekintetében előírtakat megfelelően alkalmazni kell minden egyéb dologi jogra is, amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e jogok jogi természetéből más nem következik.

Az öröklésről szóló törvény (Zakon o nasljeđivanju) (NN 48/03., 163/03., 35/05. szám – a polgári jogi kötelezettségekről szóló törvény és 127/13. szám)

Ez a törvény szabályozza az öröklési jogot, valamint rögzíti az öröklési ügyekben a bíróságok, más hatóságok és jogosult személyek eljárására irányadó szabályokat.

Ingatlan-nyilvántartási törvény (Zakon o zemljišnim knjigama) (NN 91/96., 68/98., 137/99., 114/01., 100/04., 107/07., 152/08., 126/10., 55/13., 60/13. és 108/17. szám)

Ez a törvény a Horvátország területén található ingatlanok jogi helyzetével kapcsolatos, a jogügyletek szempontjából jelentőséggel bíró kérdéseket szabályoz, valamint szabályozza az ingatlan-nyilvántartás vezetésének módját és formáját (földhivatal [gruntovnica]), amennyiben nincsenek bizonyos földterületekre vonatkozó külön rendelkezések.

Polgári eljárásjogi törvény (Zakon o parničnom postupku) (NN 53/91., 91/92., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11. szám – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13. és 89/14.)

Ez a törvény határozza meg azon eljárási szabályokat, amelyek alapján a bíróságok az alapvető emberi és állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel, az állampolgárok személyes és családjogi viszonyaival kapcsolatos jogvitákban, valamint munkajogi, kereskedelmi, vagyonjogi és más polgári jogi jogvitákban eljárnak és döntenek, kivéve, ha törvény úgy rendelkezik, hogy bizonyos ilyen jogvitákban a bíróságok más eljárási szabályok alapján döntsenek.

Végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (NN 112/12., 25/13., 93/14., 55/16., és 73/17. szám)

Ez a törvény szabályozza azt az eljárást, amelyekben a bíróságok és közjegyzők végrehajtás és közokiratok alapján kikényszerítik a követelések rendezését (végrehajtási eljárás), valamint azt az eljárást, amelyben a bíróságok és a közjegyzők kikényszerítik a követelések biztosítását (követelésbiztosítási eljárás), ha törvény eltérően nem rendelkezik. A végrehajtási eljárás és a követelésbiztosítási eljárás alapján létrejövő anyagi jogi jogviszonyokat is e törvény szabályozza.

Egyéb linkek

A link új ablakot nyit megMég több


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 16/07/2020