Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Lettország

Ez a szakasz a lett jogrendszerről ad tájékoztatást.


Jogforrások

Lettország jogrendszere kontinentális európai jogrendszer. Legfontosabb jogforrása az írott jog.

Jogszabályok

A közjogi intézmények, magánszemélyek és más jogosultak közötti kapcsolatokat a jogszabályok szabályozzák (ārējie normatīvie akti).

A jogszabályok típusai, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyük szerinti csökkenő sorrendben:

  • a Lett Köztársaság Alkotmánya;
  • törvények: a parlament által elfogadott törvények;
  • kormányrendeletek;
  • a Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeletei (melyek a lett jogrendszerben ugyanolyan jogállással rendelkeznek, mint a kormány által kibocsátott rendeletek);
  • kötelező helyi önkormányzati rendeletek.

Az európai uniós jog rendelkezéseit a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. A hatóságoknak és a bíróságoknak az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is tekintettel kell lenniük.

A nemzetközi jog rendelkezéseit a forrásuktól függetlenül, a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmazzák. Ha a nemzetközi jog és a lett jog egy-egy, a hierarchiában ugyanolyan státuszú rendelkezése egymással nem összeegyeztethető, akkor a nemzetközi jog rendelkezését kell alkalmazni.

A kötelező helyi önkormányzati rendeletek az adott közigazgatási területen belül valamennyi egyénre és jogi személyre nézve kötelezőek.

A jogszabályokat és más jogi aktusokat a hivatalos közlönyben, a A link új ablakot nyit megLatvijas Vēstnesis-ben teszik közzé. A hivatalos közzététel közhiteles és jogilag kötelező. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a hivatalos közlönyben közzétett jogi aktusokat vagy hivatalos közleményeket.

Az alábbiak jogosultak jogi aktus kibocsátására:

  • Lettország lakossága, amikor élnek jogalkotási jogukkal (valamennyi választó egytizede jogszabálytervezetet terjeszthet a Parlament elé; a lakosság népszavazáson is részt vehet),
  • a Saeima (Parlament) törvények elfogadására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
  • a kormány törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
  • a Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság ugyancsak törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik,
  • a helyi hatóságok törvényi felhatalmazás alapján rendeletek alkotására vonatkozó hatáskörrel rendelkeznek.

Belső közigazgatási szabályok

A belső közigazgatási szabályokat (iekšējie normatīvie akti) valamely közjogi intézmény alkotja saját belső működésének vagy alárendelt szerve működésének meghatározása céljából, vagy a saját hatáskörén belül alkalmazandó valamely általános jogszabályra vonatkozó eljárás tisztázása céljából. A belső közigazgatási szabályok a magánszemélyekre nézve jogilag nem kötelező erejűek. Amennyiben valamely intézmény magánszemélyt érintő döntést hoz, abban nem hivatkozhat belső közigazgatási szabályra.

A belső közigazgatási szabályok fajtái az alábbiak:

  • valamely intézmény alapszabálya (nolikums) vagy eljárási szabályzata (reglaments), amely az adott intézmény belső felépítését és szervezetét, vagy az intézmény által létrehozott testület vagy egység belső felépítését és szervezetét szabályozza;
  • ajánlások (ieteikumi): eljárásokat határoznak meg a jogszabályok és belső szabályozások értelmében biztosított mérlegelés gyakorlására vonatkozóan azáltal, hogy hasonló körülmények esetén egységes intézkedést írnak elő; bizonyos helyzetekben, alapos indokból az ajánlásokat figyelmen kívül lehet hagyni;
  • utasítások (instrukcja): az általános jogszabályok és az általános jogelvek alkalmazásának módját szabályozzák;
  • belső szabályzatok (iekšējie noteikumi): ezek a következőket határozzák meg: a közigazgatási határozatok elfogadására vonatkozó eljárás, a közigazgatási tisztviselők és az egyéb személyzet munkavégzésének módja, magatartási szabályok, munkahelyi biztonság, valamint a szóban forgó szerv működéséhez kapcsolódó egyéb kérdések.

Valamennyi belső közigazgatási szabály ugyanolyan jogi státusszal rendelkezik. Amennyiben a belső közigazgatási szabályok egymásnak ellentmondanak, akkor a magasabb rangú hatóság vagy tisztviselő által kiadott aktust kell alkalmazni.

Ha egy tisztviselő megállapítja, hogy azonos rangú hatóságok vagy tisztviselők által kiadott belső közigazgatási szabályok között ellentmondás áll fenn, a következőt alkalmazza:
  1. az általános szabályt, amennyiben azt különös jogi szabály nem korlátozza;
  2. ha mindkét szabály általános vagy mindkét szabály különös jellegű, a kettő közül az újabbat; e tekintetben a belső közigazgatási szabály elfogadásának időpontja a döntő.
Ha egy tisztviselő megállapítja, hogy ellentmondás áll fenn egy belső közigazgatási szabály és egy jogszabályban rögzített szabály között, a jogszabályt alkalmazza.

Az alábbi jogalanyok jogosultak belső közigazgatási szabályok kibocsátására:

  • a kormány,
  • a kormány tagja,
  • közintézmény irányító szerve,
  • valamely hatóság vezetője,
  • valamely hatóság által létrehozott szervezeti egység vezetője.

Jogforrások: osztályozás

A jogforrások alábbi osztályait különböztethetjük meg:

  • törvények és rendeletek (normatīvie akti): olyan jogi aktusok, amelyek jogi szabályokat írnak elő, léptetnek hatályba, módosítanak vagy helyeznek hatályon kívül; a törvények és rendeletek lehetnek jogszabályok vagy belső közigazgatási szabályok;
  • általános jogelvek: olyan írásos (törvényekben és rendeletekben foglalt) vagy íratlan alapvető szabályok, amelyek a társadalmi élet objektív jogszerűségét szabályozzák;
  • szokásjog: olyan magatartási szabályok, amelyek a történelem folyamán tényleges alkalmazás eredményeként alakultak ki; a jogfejlesztés és a jogi rendelkezések értelmezése során a szokásjogot akkor alkalmazzák, ha egy adott kérdést nem szabályoz törvény vagy más jogszabály;
  • ítélkezési gyakorlat: pontos és értékes elvont jogi megállapításokat tartalmazó bírósági ítéletek összessége, amelyeket a bírák más ügyekben saját döntéseik indokolásaként alkalmazhatnak;
  • jogtudományi doktrína (doktrīna): állandó jogirodalmi vélemények összessége, amelyek a jogszabályokat, azok eredetét és alkalmazását értelmezik; a jogtudományi doktrínára széles körben hivatkoznak bírósági és közigazgatási határozatok indokolása során.

Jogforrások hierarchiája

Elsődleges jogforrások

  • törvények és rendeletek: a legmagasabb jogi státusszal rendelkező jogforrások, amelyeket a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően alkalmaznak;
  • általános jogelvek: ezeket akkor kell alkalmazni, ha az adott kérdést nem szabályozza törvény vagy rendelet; az általános jogelveket a törvények és rendeletek értelmezése során is alkalmazzák; az általános jogelvek között nincs hierarchia: a jogrenden belül ugyanolyan státusszal rendelkeznek;
  • szokásjog: a jogfejlesztés és a jogi rendelkezések értelmezése során akkor alkalmazzák, ha egy adott kérdést nem szabályoz törvény vagy más jogszabály.

Másodlagos jogforrások

  • ítélkezési gyakorlat – olyan bírósági ítéletek, amelyek az eljárási szabályoknak megfelelően kötelezőek az egyes ügyekben eljáró bíróságokra; ezek az ítéletek jogerősek, minden félre nézve kötelezőek, és azokat ugyanúgy be kell tartani, mint a törvényeket.

Az Alkotmánybíróság (Satversmes tiesa) ítéletei valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre – ideértve a bíróságokat is –, valamint a természetes és jogi személyekre nézve is kötelezőek. Valamely törvény (vagy más jogi aktus) olyan rendelkezése, melyről az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy egy magasabb jogi státuszú törvény valamely rendelkezésével nincs összhangban, az erre vonatkozó alkotmánybírósági határozat közzétételének napjától semmisnek minősül, amennyiben az Alkotmánybíróság eltérően nem rendelkezik.

Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy valamely, Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodás alkotmányellenes, a kormány köteles gondoskodni a megállapodás módosításáról, felmondásáról, alkalmazásának felfüggesztésétől vagy a megállapodáshoz való csatlakozás visszavonásáról.

Amennyiben az Alkotmánybíróság egy adott ügyet lezáró határozata jogszabály-értelmezést tartalmaz, úgy az értelmezés valamennyi állami és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre, bíróságra, valamint természetes és jogi személyre nézve is kötelező.

  • a jogtudományi doktrínára széles körben hivatkoznak a bírósági ítéletek és közigazgatási határozatok indokolásában; a jogtudományi doktrína nem rendelkezik jogerővel és nem egyetemesen alkalmazandó.

Intézményi keret

Jogalkotók

Jogalkotási joggal a Saeima és Lettország lakossága (népszavazáson való részvétel joga) rendelkezik.

A kormány rendeletek (noteikumi) formájában jogszabályt bocsáthat ki az alábbi esetekben:

  • törvényben foglalt felhatalmazás alapján;
  • nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi megállapodás tervezetének jóváhagyása, nemzetközi megállapodás felmondása vagy alkalmazásának megszüntetése érdekében, amennyiben az Alkotmány vagy a törvény másként nem rendelkezik;
  • szükség esetén az Európai Uniós jogalkotási aktusainak alkalmazására vonatkozóan, amennyiben az érintett kérdést törvény nem szabályozza; az ilyen jogszabályok nem sérthetik a magánszemélyek alapvető jogait.

Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság, valamint a Közüzemi Bizottság kizárólag törvényben foglalt felhatalmazás alapján és saját feladataihoz kapcsolódóan alkothat jogszabályt (rendeletek, noteikumi).

A helyi hatóságok törvény vagy kormányrendelet alapján alkothatnak jogszabályt (kötelező erejű rendelet).

Jogalkotási eljárás

Ez a szakasz rövid áttekintést nyújt a jogalkotási eljárásról.

Törvények

Jogszabálytervezet előterjesztése a Parlamentben

Jogszabálytervezetet az elnök, a kormány, a parlamenti bizottságok, legalább öt parlamenti képviselő vagy – az Alkotmányban előírt eljárásoknak megfelelően, az ott leírt esetekben – a választók egytizede terjeszthet a Parlament elé.

Jogszabálytervezet megtárgyalása és elfogadása a Parlamentben

A Parlament három olvasatban tárgyalja a jogszabálytervezeteket. A sürgős jogszabálytervezeteket, az állami költségvetés tervezetét, az állami költségvetés módosításait, valamint a nemzetközi megállapodások elfogadásáról szóló jogszabálytervezeteket a második olvasatban fogadják el.

Egy jogszabálytervezet akkor minősül elfogadottnak és akkor válik törvénnyé, ha három olvasatban vagy – a fent említett esetekben – két olvasatban tárgyalták, és a tervezetről való szavazás során a jelen lévő parlamenti képviselők szavazatainak abszolút többségét megkapta.

A törvények kihirdetése

A Saeima irányítóbizottsága (Prezidijs) valamennyi elfogadott törvényt megküldi kihirdetésre az elnöknek.

Az elnök a Saeima által elfogadott törvényeket legkorábban az elfogadás napjától számított tizedik napon, legkésőbb az elfogadás napjától számított huszonegyedik napon hirdeti ki. A törvény a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) való kihirdetését (közzétételét) követő tizennegyedik napon lép hatályba, amennyiben a törvény eltérő időpontot nem jelöl meg.

A törvény kihirdetésének felfüggesztéséhez való jog

Az elnöknek jogában áll, hogy kérje egy adott törvény ismételt megvitatását, illetve legfeljebb két hónapra felfüggessze annak közzétételét.

Az elnök belátása szerint gyakorolja egy adott törvény felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó jogát, azonban a törvény közzétételét csak akkor függesztheti fel, ha azt a parlamenti képviselők legalább egyharmada kéri. E jogokat a törvény Saeima általi elfogadásától számított tíz napon belül az elnök vagy a parlamenti képviselők egyharmada gyakorolhatja.

A fenti eljárásnak megfelelően felfüggesztett törvényről országos népszavazást tartanak, amennyiben az aláírásgyűjtés eredményeképpen a választók legalább egytizede ezt kéri. Ha azonban két hónapon belül ilyen kérés nem érkezik, a törvényt kihirdetik. Népszavazásra nem kerül sor, ha a Saeima újra szavazást tart a szóban forgó törvényről és a képviselők legalább háromnegyede a törvény elfogadása mellett szavaz.

A Parlament által elfogadott és az elnök által felfüggesztett törvényt népszavazás útján akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha a népszavazáson részt vevők száma eléri a Saeima előző választásán részt vevő választók számának legalább felét és a többség a törvény hatályon kívül helyezése mellett szavazott.

Ugyanakkor nem minden törvényről tartható népszavazás. Nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről, továbbá a kölcsönökről, az adókról, a vámokról, a vasúti tarifákról, a katonai szolgálatról, a hadiállapot kihirdetéséről és a hadüzenetről, a békeszerződések megkötéséről, a szükségállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, a mobilizációról és a demobilizációról, valamint a más országokkal kötött megállapodásokról szóló törvényekről.

Törvény hatályba lépése

A törvények a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő tizennegyedik napon lépnek hatályba, amennyiben a törvény eltérő időpontot nem jelöl meg. A törvény hatálybalépésére vonatkozó határidő az említett törvény kihirdetését követő napon kezdődik.

Törvény hatályon kívül helyezése

Egy adott törvény hatályát veszti az alábbi esetekben:
  • hatályba lép a korábbi törvényt hatályon kívül helyező törvény;
  • hatályba lép valamely más törvény átmeneti rendelkezése, amely a korábbi törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik;
  • hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott törvényt;
  • meghatározott időtartamra elfogadott törvény esetében, amikor lejár az az időtartam, amelyre a törvényt elfogadták.

Kormányrendeletek

Kormányrendelet tervezetének benyújtása a kormányhoz

Valamely minisztérium, a Kancellária vagy a miniszterelnöknek felelős közigazgatási intézmény által készített rendelettervezetet a kormány egy tagja terjesztheti a kormány elé.

Egy másik állami vagy helyi hatóság, nem kormányzati szervezet vagy szociálispartner-szervezet vezetője által készített rendelettervezetet – a kormány valamely bizottsága vagy maga a kormány általi vizsgálatra – csak az adott területért, ágazatért vagy alágazatért politikailag felelős kormánytag terjesztheti a kormány elé.

Kormányrendelet-tervezet megtárgyalása és elfogadása

A kormány elé terjesztett rendelettervezeteket az államtitkári értekezleten jelentik be és vitatják meg. A kormányrendelet-tervezet bejelentését követően azt megküldik az érintett minisztériumoknak jóváhagyásra, és szükség esetén megküldik más érintett intézményeknek is. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium minden jogszabálytervezetet véleményez. A jóváhagyási folyamat során a nem kormányzati szervezetek képviselői is előterjeszthetik véleményüket.

Azon rendelettervezeteket, amelyekről megállapodás született, megtárgyalják a kormány ülésén, míg azokat a tervezeteket, amelyekről nem született megállapodás, az államtitkári értekezleten vagy valamely kormánybizottság ülésén vitatják meg. Az ilyen értekezleten vagy ülésen jóváhagyott tervezeteket további mérlegelés céljából a kormányülés elé terjesztik. Ha a kormányülésen támogatják a rendelettervezetet, azt elfogadottnak kell tekinteni és abból kormányrendelet lesz.

Kormányrendelet kihirdetése

A kormányrendeleteket a hivatalos közlönyben (Latvijas Vēstnesis) hirdetik ki.

Kormányrendelet hatályba lépése

A kormányrendeletek a Latvijas Vēstnesis-ben való kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, amennyiben a kormányrendelet eltérő időpontot nem jelöl meg.

Kormányrendelet hatályon kívül helyezése

A kormányrendeletek hatályukat vesztik az alábbi esetekben:

  • hatályba lép a korábbi kormányrendeletet hatályon kívül helyező kormányrendelet;
  • hatályba lép valamely kormányrendelet záró rendelkezése, amely hatályon kívül helyezi a korábbi kormányrendeletet;
  • hatályát veszti egy adott törvény olyan rendelkezése, amelynek alapján a kormányrendeletet kibocsátották;
  • hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott kormányrendeletet;
  • meghatározott időtartamra elfogadott kormányrendelet esetében, amennyiben lejár az az időtartam, amelyre a kormányrendeletet elfogadták.

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeletei

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendeleteinek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárás megegyezik a kormányrendeletek kihirdetésére, hatályba lépésére és hatályon kívül helyezésére vonatkozó eljárásokkal.

Kötelező helyi önkormányzati rendeletek

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet benyújtása a helyi tanácsnak

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezetet a tanács elnöke, a tanács valamely bizottsága, a tanács tagjai, a rendkívüli ülés indítványozója, valamint egy adott város vagy közigazgatási területi egység vezetésének elnöke nyújthat be a helyi tanácshoz.

Kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet megtárgyalása és elfogadása

A kötelező helyi önkormányzati rendelettervezet akkor minősül elfogadottnak és válik kötelezővé, ha a helyi tanács jelen lévő tagjainak több mint fele mellette szavaz, és törvény másként nem rendelkezik.

A tanács az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formában megküldi a rendeletet és az indokolást a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére. A minisztérium a kézhezvételtől számított egy hónapon belül értékeli a rendelet jogszerűségét és megküldi véleményét a helyi tanácsnak.

Amennyiben a minisztérium véleménye nem tartalmaz kifogást a rendelet jogszerűségével kapcsolatban vagy a minisztérium az előírt határidőn belül nem küld véleményt a helyi tanácsnak, a helyi tanács az elfogadott szövegnek megfelelően kibocsátja a kötelező rendeletet.

Amennyiben a minisztérium olyan véleményt küld, amelyben megállapítja, hogy a rendelet egészben vagy részben jogellenes, a helyi tanács a véleménynek megfelelően javítja a rendeletet, és módosított rendeletet bocsát ki. Amennyiben a helyi tanács egészben vagy részben nem ért egyet a véleménnyel, határozatában ezt megindokolja és kibocsátja a rendeletet. A rendeletet az aláírástól számított három napon belül írásban és elektronikus formában megküldik a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium részére.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet kihirdetése

A városi tanács (Republikas pilsētas dome) a kötelező rendeleteket – indokolásukkal együtt – a hivatalos közlönyben, a A link új ablakot nyit megLatvijas Vēstnesis-ben teszi közzé. A helyhatósági tanács (novada dome) a kötelező rendeleteket – indokolásukkal együtt – (2015. november 6. óta) a hivatalos közlönyben, a Latvijas Vēstnesis-ben, vagy helyi újságban vagy ingyenes kiadványban teszi közzé.

A helyhatósági tanácsnak kötelező rendeletet kell elfogadnia, amelyben meghatározza, hogy az ilyen rendeleteket hol kell közzétenni, és e döntését közzé kell tennie a Latvijas Vēstnesis-ben. A helyhatósági tanács évente legfeljebb egyszer módosíthatja a kötelező rendeleteinek közzétételére vonatkozóan választott csatornáját. A kötelező helyi önkormányzati rendeleteket hatálybalépésüket követően közzéteszik a helyi önkormányzat honlapján. A helyhatósági tanácsok kötelező rendeleteit elérhetővé teszik a helyhatósági tanács épületében és a megyei vagy városi adminisztratív hivatalokban is.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet hatálybalépése

A kötelező rendelet a hivatalos közzétételi csatornán való közzététele utáni napon lép hatályba, amennyiben a rendelet nem határoz meg későbbi hatálybalépési időpontot.

Kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése

A kötelező helyi önkormányzati rendelet hatályát veszti az alábbi esetekben:

  • hatályba lép a korábbi kötelező rendeletet hatályon kívül helyező kötelező rendelet;
  • hatályba lép más kötelező rendelet záró rendelkezéseinek valamelyike, amely hatályon kívül helyezi a korábbi rendeletet;
  • hatályát veszti egy magasabb szintű törvény vagy rendelet olyan rendelkezése, amelynek alapján a vonatkozó kötelező rendeletet kibocsátották;
  • hatályba lép az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisíti az adott rendeletet;
  • meghatározott időtartamra elfogadott kötelező rendelet esetében, amennyiben lejár az az időtartam, amelyre a rendeletet elfogadták.

Jogi adatbázisok

Latvijas Vēstnesis, a Lett Köztársaság hivatalos közlönye

Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadvány a Lett Köztársaság hivatalos közlönye. Az információk ott történő közzététele hivatalos közzétételnek minősül.

  • A hivatalos közzététel közhiteles és jogilag kötelező.
  • Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a hivatalos közlönyben közzétett jogi aktusokat vagy hivatalos közleményeket.

2012. július 1-je óta a hivatalos közlönyt (Latvijas Vēstnesis) hivatalosan elektronikus formátumban teszi közzé a A link új ablakot nyit meghttps://www.vestnesis.lv/ honlapon. A A link új ablakot nyit meghttps://www.vestnesis.lv/ honlapon ezt megelőzően közzétett információk csak tájékoztatási célt szolgáltak: eddig az időpontig a hivatalos közzétételre a Latvijas Vēstnesis nyomtatott változatában került sor.

Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok

Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok, a kormányrendeletek, valamint más törvények és rendeletek elérhetőek a A link új ablakot nyit meghttp://www.likumi.lv/ lett jogalkotási honlapon. A honlapon közzétett valamennyi egységes szerkezetbe foglalt törvény és rendelet csak tájékoztatási célokat szolgál. A honlapot a A link új ablakot nyit megVSIA Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadó tartja fenn.

Hivatalos kiadó

Latvijas Vēstnesis elektronikus hivatalos közlönyt ugyanaz a kiadó adja ki, mint az ugyanilyen nevű korábbi nyomtatott változatot: A link új ablakot nyit megVSIA Latvijas Vēstnesis.

A hivatalos kiadó az ISO 9001:2015 (minőségirányítás) és az ISO 27001:2013 (információbiztonság) nemzetközi szabványnak megfelelően működik.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, a Latvijas Vēstnesis ingyenesen hozzáférhető. A Latvijas Vēstnesis korábbi nyomtatott változatának elektronikus archívuma ugyancsak ingyenesen hozzáférhető. Az egységes szerkezetbe foglalt jogi aktusok honlapja is ingyenesen hozzáférhető.

Linkek

A link új ablakot nyit megSaeima (a Lett Köztársaság Parlamentje)

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság Kormánya

A link új ablakot nyit megLett Nemzeti Bank

A link új ablakot nyit megPénzügyi és Tőkepiaci Bizottság

A link új ablakot nyit megKözüzemi Bizottság

A link új ablakot nyit megA helyi hatóságok elérhetőségi adatai

A link új ablakot nyit megHivatalos közlöny, Latvijas Vēstnesis

A link új ablakot nyit megLett jogszabályok weboldala


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 23/09/2020