Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Hollandia

Ez az oldal Hollandia jogrendszeréről nyújt tájékoztatást.

A holland kormány tagjai a miniszterek és a király. E tekintetben Hollandia kivételnek számít a nyugat-európai monarchiák körében, melyek többségében az uralkodó nem tagja a kormánynak. Az 1848-as átfogó alkotmányreform óta Hollandia parlamentáris rendszerű alkotmányos monarchia.


Jogforrások

Jogszabálytípusok – leírás

Az alkotmány biztosítja a holland állam szervezeti keretét és képezi a jogalkotás alapját. A Hollandia és más államok között kötött szerződések fontos jogforrások. Az alkotmány 93. cikke előírja, hogy a szerződések és a nemzetközi intézmények határozatainak rendelkezései közvetlenül hatályosak lehetnek a holland jogrendszerben, és ilyen esetekben elsőbbséget élveznek a holland jogszabályokkal szemben. A Holland Királyság területén hatályos jogszabályok nem alkalmazhatók, ha az említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlenek. Így az Európai Uniónak a szerződésekben, rendeletekben és irányelvekben megállapított szabályai Hollandiában fontos jogforrást képeznek.

A Holland Királyság chartája szabályozza a Hollandia, Aruba, Curaçao és Sint Maarten közötti alkotmányos viszonyokat.

A törvényeket nemzeti szinten hozzák. A jogalkotási hatáskör átruházásával a központi kormányzat (további) szabályokat állapíthat meg kormány-, illetve miniszteri rendeletek útján. Hozhatók független (nem törvényi felhatalmazáson alapuló) kormányrendeletek is. Az alkotmány szabályozási hatáskört ruház a közjog szerint az alacsonyabb szintű szervekre (tartományok, önkormányzatok és vízügyi bizottságok).

Az ítélkezési gyakorlat is jogforrásként szolgál, mivel a bírósági ítéletek jelentősége túlmutat azokon a konkrét ügyeken, amelyekben azokat hozták. A magasabb szintű bíróságok döntései útmutatásként szolgálnak. A Legfelsőbb Bíróság döntései különösen irányadóak, mivel ennek a bíróságnak a feladata a jog egységességének biztosítása. Új ügyekben ezért az alacsonyabb szintű bíróság az ítélet meghozatala során figyelembe fogja venni a Legfelsőbb Bíróság döntését.

Az általános jogelvek fontosak a kormány és az igazságszolgáltatás számára. A jogban olykor hivatkoznak az általános jogelvekre, mint például a polgári törvénykönyvben is (az észszerűségre és a méltányosságra). A bíróság is igazodhat az általános jogelvekhez ítéletei meghozatala során.

További jogforrást jelent az íratlan jognak is nevezett szokásjog. A szokásjog főszabály szerint csak akkor releváns, ha a jogszabály hivatkozik rá, ugyanakkor a bíróság ítéletében összeütközés esetén is figyelembe veheti a szokásjogot. A szokásjog nem szolgálhat jogforrásként bűncselekmény megállapításánál (az alkotmány 16. cikke).

A jogforrások hierarchiája

Az alkotmány 94. cikke szerint a nemzetközi jog egyes szabályai hierarchikusan elsőbbséget élveznek: a nemzetközi jog e szabályaival össze nem egyeztethető törvényi rendelkezések nem alkalmazandók. Az európai jog természetéből adódóan elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ezt követi a charta, az alkotmány és a parlamenti törvények. Ezek más szabályok felett állnak. A parlamenti törvényeket a kormány és a parlament (a nép választott képviselői) közösen fogadják el.

Ezenkívül előírás szerint törvényt csak egy későbbi törvény helyezhet teljesen vagy részben hatályon kívül. Emellett egy általános értelmezési szabály szerint a különös törvények elsőbbséget élveznek az általános törvényekkel szemben. A kontinentális hagyomány szerint továbbá az írott jogszabályok magasabb szintű jogforrások, mint az ítélkezési gyakorlat.

Intézményi keret

A jogszabályok elfogadásáért felelős hatóságok

A jogalkotási eljárás

A parlamenti törvényeket a kormány és a parlament közösen fogadják el. Jogalkotási javaslatot tehet a kormány vagy a parlament alsóháza. Az államtanács véleményezi a jogalkotási javaslatokat és a kormányrendeleteket. Általában más érintettekkel is folytatnak konzultációt a jogalkotási javaslatok elkészítése során.

Általában a miniszterek tanácsa fogadja el a jogalkotási javaslatokat, és küldi meg az államtanács tanácsadói részlegének ajánlás kiadása érdekében. A kormány az ajánlásra további jelentés elkészítésével válaszol. Ezt követően a kormány királyi leirat útján megküldi a jogalkotási javaslatot – a szükséges módosításokkal együtt – az alsóháznak. A javaslatot az alsóházban folyó vita során lehet módosítani. Módosítási joggal az alsóház rendelkezik. Ha az alsóház elfogadta a javaslatot, a felsőház megvitatja azt. A felsőház csak elfogadhatja vagy elutasíthatja a jogalkotási javaslatot. Ebben a szakaszban nem tehetők további módosítások. A felsőház által történő elfogadást követően a király és a miniszter aláírja a jogszabályszöveget, és az ezt követően törvényerőre emelkedik.

Jogi adatbázisok

Az A link új ablakot nyit megOverheid.nl a központi hozzáférési pont a holland kormányzati szervezetekre vonatkozó minden információval kapcsolatban. Ez az oldal a helyi és a nemzeti jogszabályokhoz biztosít hozzáférést.

Az A link új ablakot nyit megOfficielebekendmakingen.nl a hivatalos közlönyökhöz („Staatsblad”„Staatscourant” és „Tractatenblad”) biztosít hozzáférést. Az oldalon a holland parlament minden kiadványa is megtalálható.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

A honlapokhoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megNemzeti kormány

A link új ablakot nyit megRegering

A link új ablakot nyit megKülügyminisztérium

A link új ablakot nyit megKépviselőház

A link új ablakot nyit megGovernment.nl

A link új ablakot nyit megHouseofrepresentatives.nl


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 25/02/2020