Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Románia

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata román nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ez az oldal tájékoztatást nyújt a román jogrendszerről és áttekintést ad a román jogról.


Jogforrások

A román jog forrásai az alábbiak:

  • a román alkotmány;
  • a parlament által elfogadott törvények (alkotmányos törvények, organikus (sarkalatos) törvények és rendes törvények);
  • Románia elnökének rendeletei;
  • a kormány jogalkotási aktusai (rendeletek, sürgősségi rendeletek, határozatok);
  • a központi államigazgatás által kibocsátott jogalkotási aktusok (miniszteri rendeletek, utasítások és szabályzatok);
  • a helyi önkormányzatok (megyei és települési önkormányzatok és a bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok;
  • európai uniós jogszabályok (rendeletek, irányelvek);
  • azok a nemzetközi szerződések, amelyekben Románia részes fél.

Jogszabálytípusok – leírás

A román jogrendszer az alábbi jogszabályokból épül fel:

  • Románia legmagasabb szintű jogszabálya az alkotmány. Az alkotmány szabályozza Románia – mint egységes és oszthatatlan nemzetállam – felépítését, továbbá a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti, valamint az állami szervek, az állampolgárok és a jogi személyek közötti viszonyokat.
  • Az alkotmányos törvényeket az alkotmányozó hatalom – vagyis az e célból megválasztott és összehívott alkotmányozó gyűlés – fogadja el.
  • Az organikus törvények szabályozzák az állam számára nagy jelentőségű kérdéseket, így többek között az államhatárokat, a román állampolgárságot, az állami címert és pecsétet, a tulajdont és az öröklést, a népszavazások szervezését és tartását, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetések végrehajtását, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, a bíróságok, az ügyészségek és a Számvevőszék felépítését és működését, a hatóságok intézkedése következtében sérelmet szenvedett egyének jogait, a honvédelmet, a kormányzati szervek felépítését és a politikai pártokat.
  • A rendes törvények rendelkeznek minden egyéb, az organikus törvények által nem szabályozott területről. A rendes törvények nem módosíthatják a magasabb szintű normákat, azaz az organikus törvényeket vagy az alkotmányt.
  • Különleges esetekben (a parlament törvénykezési szünetében) bizonyos, a parlament által meghatározott területek kormányrendeletekkel is szabályozhatók. Ilyen rendelet külön felhatalmazási aktus alapján, az abban meghatározott keretek között és feltételek mellett bocsátható ki. Rendkívüli helyzet esetén a kormány bármely területen sürgősségi rendeletet bocsáthat ki, amennyiben azt szükségesnek ítéli.
  • A kormányhatározatok meghatározzák a törvények hatékony végrehajtásának módját, illetve végrehajtásuk egyéb szervezeti kérdéseit.
  • A központi államigazgatás által kibocsátott jogalkotási aktusokat (rendeleteket és utasításokat) kizárólag törvények, kormányhatározatok és kormányrendeletek alapján, azok végrehajtása érdekében bocsátják ki.
  • Az önálló közigazgatási hatóságok is jogi aktusokat bocsáthatnak ki.
  • A helyi önkormányzati szervek (megyei és települési önkormányzatok, bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok a helyi önkormányzatok szerveinek hatáskörébe tartozó területeket szabályozzák.

Egyéb jogforrások

  • Az emberi jogokról szóló európai egyezményhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat és az európai uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata.
  • Noha a belföldi ítélkezési gyakorlat nem jogforrás, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék határozatai – amelyek feladata az egyes jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása – mindenképpen másodlagos jogforrásnak tekintendők. Emellett másodlagos jogforrásnak tekinthetők az Alkotmánybíróság azon határozatai, amelyek mindenkire vonatkoznak (erga omnes hatályúak), és nemcsak az adott ügy feleire nézve (inter partes litigantes) fejtenek ki joghatást.
  • A polgári törvénykönyvről szóló 287/2009. törvény 1. cikke értelmében a polgári jog forrásai lehetnek a jogszabályok, valamint a gyakorlat és az általános jogelvek. A „gyakorlat” ez esetben a hagyományokat (szokást) és a szakmai gyakorlatokat jelenti.
  • A fent említett rendelkezések a következő szabályokat határozzák meg a gyakorlat jogforrásként történő alkalmazására vonatkozóan:
  • a gyakorlat a jog által nem szabályozott esetekben alkalmazandó. Irányadó gyakorlat hiányában a hasonló helyzetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, ilyenek hiányában pedig az általános jogelvek alkalmazandók;
  • a jog által szabályozott esetekben a gyakorlat csak akkor alkalmazandó, ha a jogszabályok kifejezetten hivatkoznak a gyakorlatra;
  • csak a közrenddel, valamint az általánosan elfogadott erkölcsi elvekkel összhangban álló gyakorlat ismerhető el jogforrásként;
  • a gyakorlat fennállását és tartalmát az érdekelt félnek kell bizonyítania. Az adott területen engedélyezett testületek vagy szervek által összeállított gyűjteményekben közzétett gyakorlatokat az ellenkező bizonyításáig fennállónak vélelmezik.

Jogforrási hierarchia

A romániai jogforrási hierarchia a következőként alakul:

  • A jogforrási hierarchia csúcsán a román alkotmány és az alkotmányos törvények találhatók.       Minden egyéb jogszabálynak és normának összhangban kell velük lennie.
  • A parlament által minősített többséggel elfogadott organikus törvények a második helyet foglalják el a jogforrási hierarchiában.
  • A parlament által egyszerű többséggel elfogadott rendes törvények jelentik a normák harmadik szintjét. Rendes törvény nem módosíthatja az organikus törvényeket és az alkotmányt.
  • A normák negyedik kategóriáját a kormányrendeletek jelentik.
  • A jogforrási hierarchia ötödik szintjén a kormányhatározatok találhatók.
  • A központi államigazgatás és az önálló közigazgatási hatóságok által kibocsátott jogalkotási aktusok a jogforrási hierarchia hatodik szintjén találhatók.
  • A helyi önkormányzati szervek (megyei és települési önkormányzatok, bukaresti önkormányzat) által kibocsátott jogalkotási aktusok helyezkednek el a jogforrási hierarchia legalsó szintjén.

Intézményi keretek

A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények

Az alkotmány szerint az állam alapját az alkotmányos demokrácia alapelvei képezik, azaz a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) szétválasztásának és egyensúlyának elve, valamint a fékek és ellensúlyok elve.

A parlament, a kormány és a bírói szervek gyakorolják a közöttük megosztott hatalmat. Az Alkotmánybíróság, a román ombudsman, a Számvevőszék és a Jogalkotási Tanács szintén garantálják a hatóságok és az állampolgárok között a hatalom egyensúlyát.

A parlament az állampolgárok legfőbb képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozó hatalma. A parlament a A link új ablakot nyit megKépviselőházból és a A link új ablakot nyit megSzenátusból áll. Főszabály szerint törvényhozói hatalommal kizárólag a parlament rendelkezik, azonban bizonyos esetekben ezt a feladatot megosztja a végrehajtó hatalommal (a kormánnyal) és a választókkal (az állampolgárokkal).

A link új ablakot nyit megA kormány a Parlament által elfogadott külön törvény felhatalmazása alapján rendeleteket bocsáthat ki. Sürgős intézkedést igénylő rendkívüli helyzetben a kormány sürgősségi rendeleteket is kibocsáthat.

A törvényalkotási folyamat

A törvényalkotási folyamat három szakaszból áll:

1. A kormányzati szakasz vagy a parlamenti szakaszt megelőző szakasz az alábbiakat jelenti:

  • a törvénytervezet kormányzati szintű kidolgozása és elfogadása;
  • a törvénytervezet társadalmi vitára bocsátása a törvényben megállapított feltételekkel;
  • a Jogalkotási Tanács, a minisztériumok és egyéb intézmények általi jóváhagyás;
  • a törvénytervezet kormányzati szintű elfogadása.

2. A parlamenti szakasz az alábbiakat jelenti:

  • a törvénytervezet továbbítása az egyik parlamenti kamara (a Képviselőház vagy a Szenátus mint első kamara) részére, a román alkotmány által megállapított hatáskörök függvényében;
  • a törvénytervezet vitája és a róla szóló jelentés/vélemény elfogadása az állandó parlamenti bizottságokban (bizonyos helyzetekben különbizottságok hozhatók létre);
  • az első kamara plenáris ülésén megvitatja a törvénytervezetet és az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatot. Az első kamara a parlament állandó hivatalához történő benyújtás napjától számított 45 napon belül nyilatkozik a törvénytervezetről és a törvényjavaslatról.
  • Törvénykönyvek vagy egyéb, különösen összetett törvények esetében a határidő az állandó hivatalhoz történő benyújtás napjától számított 60 nap.
  • Sürgősségi kormányrendelet esetében a határidő 30 nap.
  • A határidő túllépése esetén a törvénytervezetek és törvényjavaslatok elfogadottnak tekintendők, és végleges döntés céljából a Képviselőház elé kerülnek.

Ezt követően a törvénytervezetről / törvényjavaslatról szavaznak (elfogadják vagy elutasítják), majd továbbítják a döntéshozó kamarához (a Képviselőházhoz vagy a Szenátushoz), amely elfogadja a jogalkotási aktus végleges változatát.

3. A parlament utáni szakasz az alábbiakra utal:

  • a jogszabály alkotmányossági vizsgálata (a priori ellenőrzés) (az Alkotmánybíróság igazolja, hogy a jogszabály nem ellentétes az alkotmánnyal). Ezt az ellenőrzést kérheti A link új ablakot nyit megRománia elnöke, valamelyik kamara elnöke, a kormány, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, a román ombudsman, illetve legalább 50 képviselő vagy 25 szenátor, továbbá hivatalból is elvégezhető.
  • Végül az elnök a törvényt annak kézhezvételétől számított 20 napon belül kihirdeti. Ha az elnök a törvény újratárgyalását vagy alkotmányosságának vizsgálatát kéri (előbbi csak egyszer lehetséges), a törvényt attól a naptól számított 10 napon belül kell kihirdetni, amikor az Elnök azt – a törvény újratárgyalását vagy alkotmányosságának az Alkotmánybíróság általi igazolását követően – kézhez vette.
  • A törvény Románia hivatalos közlönyének I. részében történő megjelenését követő három napon belül, vagy a törvényben megállapított későbbi időpontban lép hatályba.

Jogi adatbázisok

A Jogalkotási Tanács által tervezett, üzemeltetett és frissített A link új ablakot nyit megromániai jogi adatbázis ingyenes hozzáférést biztosít a romániai jogszabályokhoz.

Ez a Repertoriul legislației României® [román jogtár] – a hivatalos romániai jogszabálygyűjtemény – online változata, amely pontos és valósághű információkat tartalmaz az egyes jogszabályok különböző időpontoknak megfelelő állapotáról.

Az adatbázis 1864-től a mai napig tartalmazza a jogszabályokat.

Az adatok az alábbi keresési kritériumok alapján érhetők el:

  • a jogalkotási aktus kategóriája/típusa;
  • szám;
  • kibocsátás éve (időszaka);
  • az elfogadás és a közzététel napja között eltelt idő;
  • hivatalos közzététel (típus, szám, év);
  • a címben szereplő kulcsszavak;
  • a jogi aktus állapota (hatályos, már nem hatályos);
  • egyéb szempontok (jogalkotási aktus, egyedi jogi aktus / közzétett, közzé nem tett).

A Jogalkotási Tanács belső hálózatán megtalálható adatbázis a törvénytervezetek jóváhagyásához szükséges, valamint a törvényhozási folyamat során hasznos, naprakész és részletes jogi információkat tartalmaz.

Egy másik jogi A link új ablakot nyit megadatbázis (bár eltérő elrendezéssel) a A link új ablakot nyit megKépviselőház (a parlament egyik kamarája) honlapjáról érhető el. A keresések az alábbiakon alapulhatnak:

  • a jogalkotási aktus típusa;
  • szám;
  • dátum;
  • a jogalkotási aktust kibocsátó hatóság;
  • a kihirdetés dátuma és a kulcsszavak (mind az aktus címében, mind a főszövegében).

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/03/2014