„Fizetési meghagyásos” eljárások

Az A link új ablakot nyit megeurópai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott pénzügyi követelések érvényesítését.


Az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás lefolytatása céljából kialakított egységes formanyomtatványokat ide kattintva az EU valamennyi hivatalos nyelvén megtalálja. Ezen a linken bővebb tájékoztatást talál arra vonatkozóan is, hogy mely bíróságok bocsáthatnak ki európai fizetési meghagyást, és hová kell küldeni a kérelmet tartalmazó formanyomtatványokat.

Az eljárás az „A” Formanyomtatvány kitöltésével indítható meg. Itt fel kell tüntetni a felekre, valamint a követelés jellegére és összegére vonatkozó összes információt. A bíróság megvizsgálja a kérelmet, és ha a formanyomtatvány helyesen került kitöltésre, a bíróság 30 napon belül kiállítja az európai fizetési meghagyást.

Ezt követően a bíróság kézbesíti azt az alperes részére. Az alperes vagy megfizeti a követelt összeget, vagy vitatja a követelést. Az alperes 30 napos határidőn belül ellentmondást nyújthat be az európai fizetési meghagyással szemben. Ebben az esetben az ügyet vagy a rendes polgári bírósághoz teszik át – amennyiben a felperes ezt kérte –, amely azt a nemzeti jog alapján bírálja el; vagy az ügy a kis értékű követelések európai eljárása szerint kerül elintézésre, vagy megszűnik.

Ha az alperes nem nyújtott be ellentmondást, az európai fizetési meghagyás automatikusan végrehajthatóvá válik. Az európai fizetési meghagyás másolatát – ha szükséges, fordítással együtt – meg kell küldeni azon tagállam végrehajtó hatóságainak, ahol a végrehajtást foganatosítani kell. A végrehajtás azon tagállam nemzeti jogszabályai és eljárásai alapján történik, amelyben az európai fizetési meghagyást végrehajtják. A végrehajtás részleteiről bővebb információt a határozatok végrehajtására vonatkozó oldalon talál.

Kapcsolódó link

Gyakorlati útmutató az európai fizetési meghagyásról szóló rendelet alkalmazásáhozPDF(4366 Kb)hu

Európai fizetési meghagyás – a tagállami értesítések, valamint az illetékes bíróság(ok)/hatóság(ok) azonosítását segítő keresőeszköz

Ha szeretne részletesebben tájékozódni valamelyik tagállamról, válassza ki a kívánt ország zászlaját.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Belgium

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Belgiumban létezik gyorsított eljárás a fizetési meghagyások vonatkozásában. Ez a Perrendtartás 1338–1344. szakaszában leírt egyszerű eljárás arra irányul, hogy bizonyos típusú ügyekben biztosítsák viszonylag kis összegek visszafizetését.

A gyorsított eljárásra az alábbi jogszabályok vonatkoznak: lásd a Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat (Federale Overheidsdienst Justitie/Service Public Justice) honlapját:

  • Kattintson a Belgische Wetgeving/Législation belge (Belga törvényhozás) linkre.
  • Válassza ki a Gerechtelijk Wetboek/Code judiciaire (Perrendtartás) listaelemet a Juridische Aard/Nature juridique (A jog típusa) listából.
  • A Woorden/Mot(s) (Szavak) mezőbe írja be az alábbi számot: 664.
  • Kattintson az Opzoeking/Recherche (Keresés), majd a Lijst/Liste (Lista) gombra.
  • Kattintson a Detail/Détail (Részletek) gombra.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Csak pénzbeli követelések esetén alkalmazható.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A Perrendtartás 1338. szakasza értelmében csak az 1 860 EUR összeget nem meghaladó követelések esetén alkalmazható ez az eljárás.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás alkalmazása teljes mértékben önkéntes.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem. A Perrendtartás 1344. szakasza értelmében a gyorsított eljárásra vonatkozó szabályok abban az esetben alkalmazandók, ha az adós rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel Belgiumban.

1.2 Illetékes bíróság

Ez az eljárás alkalmazható a békebíróságokon vagy a rendőrbíróságokon, amennyiben valamelyikük illetékességgel rendelkezik az ügyben. (A békebíróságok és a rendőrbíróságok illetékességének részleteihez lásd az Igazságszolgáltatási rendszerek című témakört.)

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs az eljárások kezdeményezéséhez használandó formanyomtatvány. A törvény azonban több feltételt is meghatároz a fizetési felszólításban és a kereseti kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozóan.

Mielőtt bírósághoz fordulna, a felperesnek fizetési felszólítást kell küldenie az adósnak. Ezt a kötelezettséget a Perrendtartás 1339. szakasza írja elő. A fizetési felszólításra az adósnak kézbesített végrehajtói idézés vagy átvételi elismervényhez kötött ajánlott postai küldemény formájában kerülhet sor. Az 1339. szakasz azt is előírja, milyen információkat kell feltüntetni a felszólításban ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen. A vonatkozó információk hiányában a felszólítás semmisnek minősül. Ezek az információk a következők:

  • a Perrendtartás gyorsított eljárásokra vonatkozó szakaszainak másolata;
  • felszólítás a levél elküldését vagy az adósnak történő kézbesítését követő 15 napon belül történő fizetésre;
  • a követelés összege;
  • annak a bíróságnak a megnevezése, amely a követelést kezelni fogja, ha az adós nem fizeti ki a követelést.

A felszólításban megállapított 15 napos időtartam lejáratától számított 15 napon belül kereseti követelés kerül benyújtásra a bírósághoz 2 példányban. A Perrendtartás 1340. szakasza rendelkezik arról, milyen információknak kell szerepelniük a kereseti kérelemben. A következőket kell feltüntetni:

  • dátum (év, hó, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, illetve adott esetben a jogi képviselőjének vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és státusza;
  • a követelés tárgya és a követelés összegének részletezése, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint a követelés alapja;
  • az eljáró bíróság megnevezése;
  • az ügyvéd és az érintett fél aláírása.

A felperes a belátása szerint azt is feltüntetheti a kérelemben, miért ellenzi a fizetés elhalasztását.

A kereseti kérelemhez mellékelni kell az alábbiakat:

  • a követelés alapját képező dokumentum fénymásolata;
  • a végrehajtói idézés másolata vagy az ajánlott levél és az átvételi elismervény másolata, vagy az eredeti levél az arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a címzett nem vette át a levelet vagy nem vette át azt a postán, valamint az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az adós a népesség-nyilvántartásban szereplő címen van bejegyezve.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kereseti kérelmet el kell látni az ügyvéd aláírásával. A Perrendtartás 1342. szakasza azt is előírja, hogy a bírósági határozat másolatát rendes küldeményként továbbítják a felperes ügyvédjének. Egyedül ezek azok a jogi előírások teszik szükségessé, hogy a felperes ügyvédhez forduljon.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kereseti kérelmet ésszerű mértékben részletezni kell. A Perrendtartás 1340. szakasza (1) bekezdésének 1) pontja előírja, hogy a kérelemben fel kell tüntetni a követelés tárgyát és részletezni kell a követelés összegét, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását, valamint a követelés indokolását.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Az 1338. szakasz értelmében a követelést az adós által készített írásos dokumentummal kell alátámasztani. A dokumentumban azonban nem kell szerepelnie az adósság elismerésének.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a bíróság helyt ad a kereseti kérelemnek vagy elutasítja azt a zárt ülésen (chambre du conseil/raadkamer) hozott határozatával. A bíróság engedélyezheti a fizetés elhalasztását vagy részben helyt adhat a követelésnek (lásd a Perrendtartás 1342. szakaszát). A bíróság hozzáfér az adósság különböző összetevőivel kapcsolatos információkhoz, és dönthet úgy , hogy bizonyosakat közülük elutasít. Ez lehetővé teszi az időközben visszafizetett összegek figyelembevételét. A bíróság egyértelműen elutasíthatja a követelést, ha az nem felel meg az előírt feltételeknek (lásd a Perrendtartás 1338. és 1344. szakaszát).

Amennyiben a bíróság teljes egészében vagy részben helyt ad a követelésnek, a határozat a mulasztási határozattal azonos jogkövetkezménnyel jár.

A felperes ezután köteles kézbesíteni a bíróság határozatát az adósnak. Tekintve, hogy a felperes követelésének teljes egészében vagy részben helyet adó bírósági határozat a mulasztási határozattal azonos jogkövetkezménnyel jár, a semmisség terhe mellett 1 éven belül kézbesíteni kell az adósnak (lásd a Perrendtartás 806. szakaszát).

A Perrendtartás 1343. szakaszának (2) bekezdése előírja, hogy a határozat kézbesítéséről szóló feljegyzés a semmiség terhe mellett tartalmazza az alábbiakat:

  • a kereseti kérelem másolata;
  • az adós számára az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő;
  • annak a bíróságnak az adatai, amelyhez az ellentmondás benyújtandó, valamint az ezzel kapcsolatos alaki követelmények.

Emellett figyelmeztetik az adóst, hogy ha nem jár el a megadott határidőn belül, minden elérhető jogorvoslati eszköz felhasználható, hogy visszafizettessék vele az érintett összeget. Ennek a figyelmeztetésnek a hiánya semmissé teszi a kézbesítésről szóló feljegyzést.

A határozat ideiglenesen nem végrehajtható (lásd a Perrendtartás 1399. szakaszának (2) bekezdését). A határozat végrehajtását ezért felfüggesztik arra az időszakra, amelyen belül ellentmondás vagy fellebbezés nyújtható be. A határozat azonban indokot szolgáltathat valamely ingatlan előzetes lefoglalására.

Amennyiben az adós nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést a megadott határidőn belül, a határozat jogerőre emelkedik.

1.5 Jogorvoslat

A felperes által benyújtott fellebbezés

A felperes fellebbezési lehetőségeiről a Perrendtartás 1343. szakaszának (4) bekezdése rendelkezik. A felperes nem nyújthat be fellebbezést (appel/beroep) a kereseti kérelem elutasítása ellen, illetve abban az esetben, ha részben helyt adnak a kereseti kérelemnek. A felperes azonban rendes (nem gyorsított) eljárás keretében újra benyújthatja a követelését. Ha a bíróság részben helyt ad a követelésnek, és a felperes rendes eljáráshoz kíván folyamodni, a felperes csak akkor kérelmezheti rendes eljárás folytatását, ha még nem kézbesítette a határozatot az adósnak.

Az adós által benyújtott ellentmondás vagy fellebbezés

Az adós kétféleképpen tiltakozhat a határozat ellen: fellebbezést vagy ellentmondást nyújt be (a bírósági határozat a mulasztási határozatok jogkövetkezményével bír, ha a bíróság részben vagy egészben helyt ad a felperes követelésének: lásd a Perrendtartás 1343. szakaszának (1) bekezdését). Az eljárás kezdeményezésére mindkét esetben az ítélet kézbesítésétől számított 1 hónap áll rendelkezésre (lásd a Perrendtartás 1048. és 1051. szakaszát). Ezt a határidőt meghosszabbítják, ha az egyik fél nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel Belgiumban.

Az ellentmondásokra és fellebbezésekre vonatkozó polgári jogi szabályok követendők a Perrendtartás 1343. szakasza (3) bekezdésének 2) pontjában megfogalmazott egyetlen kivétellel: az 1047. szakasszal ellentétben (amely értelmében végrehajtói idézést kell kézbesíteni), az ellentmondás benyújtható kérelem formájában a bíróság hivatalában az érintett felek és ügyvédek számának megfelelő példányszámban. A hivatalvezető ezt követően a bíróság által kiküldött levélben értesíti a felperest és az ügyvédjét az ellentmondásról.

Az ellentmondásra vonatkozó kérelemben a semmisség terhe mellett fel kell tüntetni az alábbiakat:

  • dátum (év, hó, nap);
  • az ellentmondást benyújtó személy vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye;
  • a felperes vezetékneve, keresztneve és lakóhelye, valamint az ügyvédje neve;
  • a vitatott határozat;
  • az ellentmondással élő fél indokai.

Ezután a hivatalvezető beidézi a feleket a bíróság által kitűzött meghallgatásra.

1.6 Ellentmondás

A belga törvények nem adnak konkrétan lehetőséget ellenkérelem benyújtására.

Az adós információkat juttathat el a békebíróságra, ez azonban nem változtat a mulasztási határozat jellegén.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ahogy fent említettük, nincs lehetőség ellenkérelem benyújtására. A gyorsított eljárás attól függetlenül folytatódik, hogy az adós ellentmondással él-e a határozat ellen.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Lásd az 1.7. kérdésre adott választ.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/11/2014

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Bulgária


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartás (Hivatalos Közlöny 59. szám, 2007. július 20., 2008. március 1-jei hatállyal, módosítás a 42/2009. sz. HK-ban, legutóbbi módosítása a 13/2017. sz. HK-ban) „Fizetési meghagyásos eljárásról” szóló ХХХVІІІ. fejezete olyan egyszerűsített eljárásról rendelkezik, amelynek keretében a jogosult behajthatja követelését, amennyiben valószínűtlen, hogy azt a kötelezett megtámadná.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A hitelező a következő követelésekre tekintettel kérheti fizetési meghagyás kibocsátását:

  • pénzkövetelés vagy helyettesíthető dolog, amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik;
  • ingó dolog átadása iránt, amennyiben a kötelezett azt a visszaadás kötelezettségével kapta, vagy az zálogtárgy, vagy ha azt azzal a kötelezettséggel ruházták át a kötelezettre, hogy hagyjon fel a birtoklással, amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

Emellett a polgári perrendtartás (PP) 417. cikkének kifejezett rendelkezése szerint a kérelmező ugyancsak fizetési meghagyás kibocsátását kérheti olyan követelések esetén, amelyek – tekintet nélkül a követelés értékére – az alábbiakon alapulnak:

  • közigazgatási intézkedésen, amelynek végrehajthatóként történő elismerésére a polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel;
  • számviteli könyvek okiratain vagy kivonatain, amelyeken kormányszervek, önkormányzatok illetve bankok követelései alapulnak;
  • létesítő okiraton, megállapodáson vagy egyéb szerződésen, amennyiben a benne foglalt pénz vagy más helyettesítő dolog megfizetésére, illetve meghatározott tulajdonjog átruházásra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolatos aláírásait közjegyzői hitelesítéssel látták el;
  • hitelbiztosítéki nyilvántartásból származó bejegyzett biztosítékra vagy végrehajtás megkezdésére vonatkozó kivonaton – zálogjoggal biztosított vagyontárgyak átruházása esetén;
  • hitelbiztosítéki nyilvántartásból származó, a vételár kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással bejegyzett adásvételre vonatkozó kivonaton – eladott vagy bérbe adott vagyontárgyak visszaadása esetén;
  • a kötelezettségekről és szerződésekről szóló törvény 160. cikkén és 173. cikkének (3) bekezdésén alapuló zálogszerződésen vagy jelzálog-megállapodáson;
  • magán, állami vagy önkormányzati követelés létrehozására irányuló érvényes okiraton, amely a polgári perrendtartás szerinti eljárásban végrehajtható;
  • kellékszavatossági hibával kapcsolatos közlésen;
  • saját váltón, idegen váltón vagy ezekkel egyenértékű biztosítékon, illetve kötvényen vagy kamatszelvényen.

Amennyiben a kérelemhez csatolták a PP 417. cikke szerinti, a követelésben hivatkozott iratot, a hitelező kérheti a bíróságtól a végrehajtás azonnali elrendelését és végrehajtható okirat kibocsátását.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Amennyiben a követelés a PP 417. cikkében meghatározott okiratok valamelyikén alapul, a követelés értékének nincs felső határa.

A pénzkövetelésekre, helyettesíthető dolgokra vonatkozó követelésekre, ingók átruházására vonatkozó egyéb rendelkezések alapján a fizetési meghagyás csak abban az esetben bocsátható ki, amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A kerületi bíróság hatáskörébe tartoznak a költségekkel együtt 25 000 BGN-t meg nem haladó, polgári és kereskedelmi ügyekből származó követelések, továbbá valamennyi tartással kapcsolatos követelés, munkaügyi jogvita és kellékszavatossággal kapcsolatos követelés.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni. A fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatos feltételek fennállta esetén sem köteles a jogosult a jogérvényesítés ezen módját alkalmazni, hanem követelését a rendes eljárási szabályok szerint érvényesítheti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kötelezettnek nincsen állandó lakcíme, tartózkodási helye, vagy székhelye, illetve telephelye a Bolgár Köztársaság területén.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet a kötelezett állandó lakhelye vagy székhelye szerinti kerületi bíróságnál kell előterjeszteni, a bíróság pedig három napon belül intézkedik hatáskörének és illetékességének hivatalos vizsgálata iránt. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az ügy elbírálására nincsen hatásköre, illetve illetékessége, az ügyet megküldi a megfelelő bíróságnak.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az igazságügyi miniszter által jóváhagyott kérelmező formanyomtatványokat kell igénybe venni. A kérelmek a fizetési meghagyással kapcsolatos formanyomtatványok jóváhagyásáról, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmekről és egyéb vonatkozó iratokról szóló, 2008. február 20-i 6. sz. igazságügyi miniszteri rendelet mellékletét képezik.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem kötező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemnek tartalmaznia kell a követelést megalapozó körülményeket, illetve a kérelem lényegét.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kérelemhez nem szükséges a követelést megalapozó bizonyítékokat csatolni. A kérelmező csatolhat ilyen bizonyítékot, azonban erre nem köteles, mert az eljárás mindössze annak eldöntésére irányul, hogy a követelés vitatható-e. A kérelmezőnek elegendő azt állítania, hogy a követelése fennáll. Amennyiben a kötelezett vitatja a fizetési meghagyást, peres eljárásban kerül sor a követelés fennállásának megállapítására. Meghatalmazott által történő előterjesztés esetén a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást, valamint adott esetben a megfizetett illetékbélyeggel és eljárási költségekkel kapcsolatos bizonylatot.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet csak az alábbi esetekben kell visszautasítani

  • amennyiben a követelés nem felel meg a PP 410. cikkében meghatározott követelményeknek, vagyis nem 25 000 BGN-t meg nem haladó értékű pénzkövetelésre vagy helyettesíthető dologra irányuló követelésre vonatkozik, vagy nem a PP 410. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt kategóriába eső ingó átadására vonatkozik; amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszerűség követelményeinek, úgy a kérelem nem állja meg a helyét és azonnal el kell utasítani. Kivételes esetben, amennyiben a kérelmező nem a jóváhagyott formanyomtatványt használta, vagy helytelen formanyomtatványt használt, a bíróság felszólíthatja e hiányok pótlására a (PP 425. cikkének (2) bekezdésében foglalt) megfelelő formanyomtatvány felhíváshoz való csatolásával egyidejűleg.
  • amennyiben követelés a közerkölcsöt sért vagy jogszabályba ütközik.
  • amennyiben a kötelezett nem rendelkezik a Bolgár Köztársaság területén állandó lakcímmel vagy székhellyel, vagy amennyiben nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás a költségekre vonatkozó részt leszámítva a felek által nem támadható meg fellebbezéssel. A kérelmet részben vagy egészben visszautasító végzést a kérelmező a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező regionális bíróság előtt fellebbezéssel megtámadhatja, amelynek kézbesítésre szánt másolatát nem kell előterjeszteni. Ugyancsak fellebbezhető az az azonnali végrehajtást elrendelő végzés, amelyet a bíróság a PP 417. cikkének megfelelően előterjesztett okiratok esetében hozott. Az azonnali végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezést a fizetési meghagyás elleni ellentmondással együtt kell előterjeszteni, és az csak a PP 417. cikkében meghatározott okiratokban tett ténymegállapításokon alapulhat.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett a meghagyás kézhezvételét követő két héten belül írásban ellentmondással élhet. A PP 414. cikke alapján ellentmondásnak minősül mindaz, amely a végrehajtással összeegyeztethetetlen, bármely formájú ellenkezés, és bármely olyan kijelentés, amelyből nyilvánvaló, hogy a kötelezettnek nem áll szándékában fizetni. Kifejezett rendelkezés szól arról, hogy az ellentmondást nem szükséges indokolni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett az ellentmondást határidőben előterjeszti, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a követelése jogszerűségének megállapítása érdekében egy hónapon belül az illetékbélyegen lerótt eljárási költség megfizetésével pert indíthat. Amennyiben a kérelmező nem terjeszt elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a megállapított határidő alatt pert indított, a bíróság a fizetési meghagyást teljes egészében, vagy abban a részében, amelyre nézve keresetet nem indítottak, hatályon kívül helyezi.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A PP 416. cikke értelmében, ha határidőben nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy az ellentmondást visszavonják, a fizetés meghagyás jogerőre emelkedik, és annak alapján a bíróság végrehajtható okiratot bocsát ki, amelynek tényét a meghagyáson is feltünteti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyásról való tudomásszerzést követő egy hónapon belül a követelés vitatásának jogától megfosztott kötelezett a fellebbviteli bíróságon ellentmondást terjeszthet elő, ha:

  • a fizetési meghagyást nem kézbesítették szabályszerűen;
  • a fizetési meghagyást nem személyesen neki kézbesítették, vagy a kézbesítés napján nem rendelkezett a Bolgár Köztársaság területén rendszeres tartózkodási hellyel
  • előre nem látható rendkívüli körülmények miatt nem tájékoztatták kellő időben a kézbesítésről
  • elháríthatatlan, előre nem látható rendkívüli körülmények miatt nem terjesztett elő ellentmondást

Ezen ellenmondás előterjesztésének a meghagyás végrehajtására nincsen halasztó hatálya, azonban a bíróság a kötelezett kérelmére elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben a kötelezett megfelelő biztosítékot adott.

A bíróság a fent említett feltételek fennállása esetén az ellentmondásnak helyt ad. Amennyiben a bíróság arra tekintettel ad helyt az ellentmondásnak, hogy a kötelezett nem rendelkezik állandó lakcímmel, székhellyel a Bolgár Köztársaság területén, vagy nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén, a bíróság hatályon kívül helyezi a fizetési meghagyást és az annak alapján kibocsátott végrehajtó okiratot. Egyebekben, ha a bíróság helyt ad az ellentmondásnak, a kibocsátott meghagyás végrehajtását felfüggeszti, és az ügyet visszaküldi a kerületi bíróságnak értesítve a kérelmezőt, hogy követelése érvényesítésére egy hónapon belül az illetékbélyegen lerótt eljárási költség megfizetésével pert indíthat.

Egyebekben a kötelezett peres eljárásban vitathatja a követelést, amelyre tekintettel a fizetési meghagyás kibocsátásra került, amennyiben olyan új tények vagy az ügy eldöntése szempontjából alapvető fontosságú bizonyítékok merültek fel, amelyekről az ellentmondás előterjesztésekor nem lehetett tudomása, vagy amelyeket ezen határidőn belül nem tudott volna megszerezni. A keresetet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amelyen a kötelezett az új körülményről tudomást szerzett, vagy amelyen az új írásos bizonyíték megszerzésére képessé vált, azonban ez a határidő nem lehet hosszabb, mint a követelés kötelező visszatéríttetésének befejezésétől számított egy év.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Csehország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A Cseh Köztársaságban az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott európai fizetési meghagyásos eljáráson kívül három másik hasonló jellegű eljárás létezik – a fizetési meghagyásos eljárás, az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, illetve a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyásos eljárás (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény (občanský soudní řád) 172–175. szakaszainak rendelkezései).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Fizetési meghagyás a kérelmező kifejezett kérelmének hiányában is kibocsátható pénzbeli kötelezettség teljesítésére irányuló kereset alapján, ha a kérelmező által állított és alátámasztott tények alapján fennáll a jogosultság. Az ügy fizetési meghagyás kibocsátása útján való eldöntése mindig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik; ha a bíróság fizetési meghagyást nem bocsát ki, kitűzi a tárgyalást. Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 172. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának kizárólag a kérelmező erre megszabott elektronikus formanyomtatványon benyújtott, hitelesített elektronikus aláírással ellátott és 1 000 000 CZK-t meg nem haladó értékű fennálló követelést tartalmazó kérelme alapján van helye; a követelés összegébe a kamatok és járulékok nem számítanak bele. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

A váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyással váltóból vagy csekkből eredő jogosultságok érvényesíthetők. A formai követelmények teljesítése esetén a bíróság köteles gyorsított eljárásban kibocsátani a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást. Csak a kérelmező kérelme alapján bocsátható ki váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás, amely akkor is kibocsátható, ha azt külföldre kell kézbesíteni. Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak személyen kézbesíthető a kötelezettnek; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye.

Az európai fizetési meghagyási eljárás célja meghatározott összegű, nem vitatott pénzkövetelések érvényesítése. A nem vitatott pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem kitöltésének idején. A követelés érvényesítéséhez az A formanyomtatványt kell kitölteni, amely a felekkel, valamint a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza. A bíróság a kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a formanyomtatvány helyesen került kitöltésre, 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás formájában hozott döntés csak pénzkövetelésre tekintettel hozható.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak a váltóból vagy csekkből fakadó pénzügyi kötelezettség teljesítésére tekintettel bocsátható ki.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A legfeljebb 1 000 000 CZK összegű (plusz kamatok és járulékok) értékhatár elektronikus fizetési meghagyás esetén alkalmazandó; nincsen felső értékhatár európai fizetési meghagyás vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás nem kötelező; a kérelmező pénzkövetelését rendes polgári eljárásban is érvényesítheti. Azonban ha a kérelmező „rendes” eljárást kezdeményez, és a keresettel érvényesített jog tekintetében fennállnak a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei, a bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthatja a fizetési meghagyást. Elektronikus fizetési meghagyás, európai fizetési meghagyás, valamint váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásának csak a kérelmező kérelme alapján van helye.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyás és elektronikus fizetési meghagyás nem bocsátható ki, amennyiben azt külföldön tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja le.

Ha a Cseh Köztársaságba kell kézbesíteni a Cseh Köztársaság bírósága vagy egy másik tagállam bírósága által kibocsátott európai fizetési meghagyást, azt személyesen kell a kötelezettnek kézbesíteni; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései).

1.2 Illetékes bíróság

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala az illetékességgel rendelkező járásbíróság (okresní soud) hatáskörébe tartozik. Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala mindig regionális bíróság (krajský soud) hatáskörébe tartozik (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 9. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos joghatóságot illetően lásd az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkét.

1.3 Formai követelmények

Fizetési meghagyás, illetve váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemre nincsen előírt formanyomtatvány.

A bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthat fizetési meghagyást; ez nem vonatkozik az elektronikus fizetési meghagyásra és a váltón illetve csekken alapuló fizetési meghagyásra.

A keresetnek vagy a fizetési meghagyás, illetve váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek ezáltal csak a bírósági beadványokra vonatkozó általános követelményeknek kell megfelelniük – amennyiben bizonyos típusú beadványokra nézve jogszabály nem ír elő egyéb különleges kellékeket, a beadványnak legalább az alábbiakat meg kell jelölnie: a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, az előterjesztő személyt, az ügy tárgyát és a kereseti kérelmet, valamint a beadványt aláírással és dátummal kell ellátni. Az aláírás és keltezés kötelezettsége nem vonatkozik a különös rendelkezéseknek megfelelő formátumban előterjesztendő elektronikus beadványokra. A beadványt írásba kell foglalni, és azt vagy papíralapon vagy nyilvános adathálózaton keresztül, illetve faxon elektronikus formában kell előterjeszteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (1) és (4) bekezdésének rendelkezései). Elektronikus formában vagy faxon előterjesztett beadványokhoz három napon belül csatolni kell azok eredeti változatát, vagy egy azonos megszövegezésű írásbeli beadványt. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az akkreditált hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítvány alapján minősített elektronikus aláírással ellátott beadványokra (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet csak az előírt elektronikus formanyomtatványon lehet előterjeszteni (a formanyomtatvány elérhető a következő linken A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.cz/). Az általános követelményeken túl (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (4) bekezdésének rendelkezései) a kérelemben fel kell tüntetni a felek vezeték-, illetve keresztneveit, lakcímét, (esettől függően) a felek személyi azonosító számait vagy azonosító számait (jogi személy nevét vagy cégnevét, illetve bejegyzett székhelyét, azonosító számát, tisztségviselő vagy a tisztségviselőt bíróság előtt képviselő érintett szervezeti egység kijelölését), illetve adott esetben a felek képviselőinek nevét, a jogilag releváns tények leírását, a kérelmező bizonyítási indítványainak megjelölését, illetve a kérelemnek világosan tartalmaznia kell a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 79. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései). A kérelemben fel kell tüntetni a természetes személy születési idejét, a jogi személyek azonosító számát vagy az ügyvezető azonosítóját (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései). A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni.

Európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletéhez csatolt A formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatványban fel kell tüntetni a felekkel, és a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kizárólag európai fizetési meghagyás esetén. A formanyomtatvány elérhető a következő linken: A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.cz/. A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni. (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott formai követelményekkel kapcsolatban lásd a fenti 1.3. szakaszt.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kizárólag akkor bocsátható ki, hogy az érvényesíteni kívánt követelés a fél által állított és alátámasztott tények alapján fennáll (lásd az 1.3.4. szakaszt). Az érvényesíteni kívánt követelés fél által állított és alátámasztott tények alapján való fennállására akkor lehet következtetni, ha a jogilag releváns tények leírásához csatolták az azokat megfelelően alátámasztó bizonyítékokat, és ezek alapján a kérelmező által érvényesíteni kívánt jog tényei bírósági vizsgálat tárgyai lehetnek. Az ügy körülményeit azok teljességében kell bemutatni annak érdekében, hogy az azokból eredő érvényesíteni kívánt jogosultság (illetve alkalmazandó jogszabály) megállapítható legyen; ezen túlmenően a kérelmezőnek valamennyi olyan tény fennállását állítania kell, amelyhez jogszabály jogok és kötelezettségek létrejöttét, módosulását vagy megszűnését fűzi, illetve valamennyi tényt megfelelően bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárásban a kérelmezőnek rendelkezésre kell bocsátania az olyan eredeti váltót vagy csekket is, amelynek hitelessége ésszerűen nem vitatott, illetve a jogosultság gyakorlásához szükséges egyéb dokumentumokat is elő kell terjesztenie.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Amennyiben az eljárás jellege azt megkívánja, a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó okirati bizonyítékokat kell előterjeszteni. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetén az okirati bizonyítékokat elektronikus formában kell csatolni. Váltón (vagy csekken) alapuló fizetési meghagyás iránti kérelemhez csatolni kell az eredeti váltót vagy csekket. A kérelmező különböző bizonyítékok csatolásárára vonatkozó jogosultsága nem esik semmilyen terjedelmi korlátozás alá.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben fizetési meghagyás kibocsátásnak nincs helye, a bíróság az erre irányuló kérelmet nem utasítja vissza, hanem az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja (így különösen kitűzi a tárgyalást). Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelmező nem pénzkövetelést érvényesít, illetve ha a fizetési meghagyást külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni.

A bíróság az elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet elutasítja, amennyiben az nem tartalmazza a törvényben előírt valamennyi kelléket, vagy ha az érthetetlen, ellentmondásos, és ezek a hibák az eljárás lefolytatását lehetetlenné teszik. Ebben az esetben a bíróság nem hívja fel a kérelmezőt beadványának javítására vagy kiegészítésére.

Amennyiben a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem lehet helyt adni, a bíróság kitűzni a tárgyalást.

1.5 Jogorvoslat

A bíróság nem hoz fizetési meghagyást, elektronikus fizetési meghagyást vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályon kívül helyező végzést; ezért a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése elleni fellebbezés kérdése nem merül fel.

1.6 Ellentmondás

Fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás ellen ellentmondás terjeszthető elő. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül terjesztheti elő. Elektronikus fizetési meghagyás elleni ellentmondás minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus formanyomtatványon is előterjeszthető. Az ellentmondást nem szükséges indokolni, azonban annak meg kell felelnie a bírósági beadványokra előírt általános követelményeknek, vagyis különösen szerepelnie kell rajta aláírásnak és keltezésnek, a beadványból egyértelműnek kell lennie a beadvánnyal megkeresett bíróságnak, illetve tartalmaznia kell az előterjesztő nevét, az ügyet és a kérelmet.

Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás elleni ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A kötelezettnek kifogásában a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyással szembeni valamennyi kifogását elő kell adnia.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kötelezett vagy megfizeti a követelt összeget vagy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt 30 napon belül benyújtott ellentmondásával vitathatja a követelést; az ellentmondás benyújtásához a kötelezettnek az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet F formanyomtatványát kell használnia. Az ügyet a rendes bírósághoz kell áttenni, és az eljárást a nemzeti jogszabályok szerint kell lefolytatni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha akár a kötelezettek egyike is határidőn belül előterjeszti az ellentmondást, a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás teljes mértékben hatályát veszti, a bíróság kitűzi a tárgyalást, és az eljárás a rendes polgári per szabályai szerint folytatódik tovább.

Amennyiben a kötelezett váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás ellen terjeszt elő határidőn belül kifogást, a bíróság megvitatása érdekében ugyancsak kitűzi a tárgyalást. A kifogásokat követő eljárás kimenetelétől függően a bíróság ítélettel határoz, amelyben a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályában fenntartja (amennyiben az ellentmondás alaptalannak bizonyult), vagy azt ítéletével részben vagy egészben hatályon kívül helyezi (amennyiben az ellentmondás részben vagy egészben megalapozottnak bizonyult). Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A fizetési meghagyás és az elektronikus fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondástól eltérően a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kifogás előterjesztésével nem veszti hatályát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás és európai fizetési meghagyás a végrehajtható ítélet hatályával rendelkezik. Amennyiben a kötelezett elmulasztja kifogás előterjesztését, vagy azt visszavonja a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén, utóbbi ugyancsak végrehajtható ítélet hatályával fog rendelkezni.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Kérelemre a bíróság a fizetési meghagyást, az elektronikus fizetési meghagyás, valamint a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást jogerősítési, illetve végrehajtási záradékkal látja el. Az ilyen záradékkal ellátott fizetési meghagyás végrehajtható okiratnak minősül.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás során, amennyiben a kötelezett elmulasztja határidőn belül ellentmondás előterjesztését, az európai fizetési meghagyás automatikusan végrehajthatóvá válik. A végrehajtásra annak a tagállamnak a nemzeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, amelyben az európai fizetési meghagyást végre kell hajtani.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondással, illetve kifogással meg nem támadott, és jogerős ítélet hatályával rendelkező fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás vitatására nincsen jogszerű jogorvoslat. Törvényben meghatározott esetben a kötelezett csak rendkívüli jogorvoslattal élhet, méghozzá beszámítási kifogással, végrehajtható fizetési meghagyás esetén pedig perújítással is (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 228. szakasza (2) bekezdésének és 229. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére rendelkezésre álló 30 napos határidő lejártával a kötelezett ellentmondás előterjesztésének hiányában az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérheti az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében foglalt feltételek mellett. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás a meghagyást kibocsátó bíróság joghatóságába tartozik. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelem a kötelezett egyetlen rendelkezésére álló jogorvoslat a végrehajtható európai fizetési meghagyással szemben abban az államban, amelyben a fizetési meghagyást kibocsátották. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos döntést (végzést) a felperesnek és az alperesnek egyaránt kézbesíteni kell (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (2) és (3) bekezdésének rendelkezései).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.cz/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Németország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Igen. A Polgári perrendtartás rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren) olyan pénzbeli követelések behajtása céljából, amelyek nem feltétlenül vitatottak. A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 688. és azt követő szakaszai rendelkeznek róla.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Ez az eljárás általában egy meghatározott pénzösszeg euróban történő kifizetésével kapcsolatos követelések esetében alkalmazható.

Az alábbi esetekben azonban nem alkalmazható:

  • a jegybanki alapkamatnál több mint 12 százalékponttal magasabb kamatozású fogyasztói kölcsönből eredő követelések esetében;
  • még nem teljesített kötelezettségek teljesítésétől függő követelések esetében;
  • ha a fizetési meghagyást nyilvános értesítéssel kézbesítik, mert az alperes címe ismeretlen.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés értékére vonatkozóan nincs felső határ.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása a hitelező számára szabadon választható. A hitelező eldöntheti, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy rendes eljárást kezdeményez-e.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A német fizetési meghagyásos eljárás elvileg akkor is alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban él. Meg kell jegyezni azonban, hogy a német Polgári perrendtartás 688. szakaszának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a fizetési meghagyást külföldre kellene kézbesíteni, fizetési meghagyásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény (Anerkennungs- und Vollstreckungsausführungsgesetz) erről rendelkezik. Ez jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára és Svájcra vonatkozik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazásában kizárólag az a kerületi bíróság (Amtsgericht) illetékes, amely általános joghatósággal rendelkezik a kérelmezőre nézve. Ezt a lakóhely, illetve jogi személyek esetében a bejegyzett székhely határozza meg. Ugyanakkor több német szövetségi tartományban központi bíróságokat hoztak létre a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására (Mahngerichte) (ilyen például Berlinben a weddingi kerületi bíróság). Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban az adott szövetségi tartományon belül több kerületi bíróságra vagy akár egyetlen kerületi bíróságra koncentrálódik az illetékesség. Ilyen esetekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes központi fizetési meghagyásos bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

Ha a kérelmezőre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor a berlini weddingi kerületi bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha az alperesre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor az a kerületi bíróság illetékes, amely a peres eljárásban illetékes lenne, függetlenül attól, hogy illetékes-e annak tárgya alapján (a kerületi bíróságok általában csak 5 000 EUR perértékig illetékesek). Néhány szövetségi tartományban ebben az esetben is létezhetnek fizetési meghagyásos eljárásokat lefolytató központi bíróságok.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatvány használata kötelező. Külön formanyomtatvány létezik az automatikus és a manuális feldolgozású fizetési meghagyásos eljárásra.

A fizetési meghagyásos eljárás a szövetségi tartományok többségében automatikus feldolgozású. Ebben az esetben a kérelmek papíralapú formanyomtatványon vagy elektronikus adatcsere útján nyújthatók be. Több szoftvergyártó kínál az automatikus bírósági fizetési meghagyásos eljárásokban használható, a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló programokat. Néhány kerületi bíróság esetében a kérelmek interneten keresztül is benyújthatók.

Az automatikus és a manuális feldolgozású fizetési meghagyásos eljárásoknál használt papíralapú formanyomtatványok a papírboltokban szerezhetők be.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem szükséges részletesen leírni a követelés jogalapját. Csak a követelés rövid meghatározására és a követelt összeg feltüntetésére van szükség. Ehhez a fizetési meghagyásos eljárásnál használt formanyomtatvány mezőit kell kitölteni. A főköveteléseket és a mellékköveteléseket külön kell felsorolni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A benyújtott követelések vonatkozásában nem kell okirati bizonyítékot benyújtani.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasítják, ha nincs lehetőség fizetési meghagyásos eljárásra, ha az adott bíróság nem illetékes, vagy ha a fizetési meghagyás iránti kérelem nem felel meg az alaki követelményeknek. A kérelmet akkor is elutasítják, ha fizetési meghagyás csak a követelés egy részét illetően bocsátható ki. A kérelmezőt meg kell hallgatni a kereset elutasítása előtt.

A fizetési meghagyás elrendelése előtt a bíróság nem vizsgálja meg, hogy jogos-e a követelés.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás elutasítása ellen általában nem lehet fellebbezéssel élni. Azonnali ellentmondásra (sofortige Beschwerde) csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet kizárólag gépileg olvasható formában küldték el, és azon az alapon utasították el, hogy a bíróság elektronikus feldolgozórendszere nem képes kezelni, azonban ez a rendelkezés a gyakorlatban nem játszik meghatározó szerepet.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, és az kézbesítésre került az alperes részére, akkor az alperesnek 2 hét áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ellentmondással azonban e határidő lejártát követően is lehet élni, amennyiben a bíróság nem hozott végrehajtási határozatot.

A fizetési meghagyás kézbesítésekor az alperes kap egy formanyomtatványt, amelyen ellentmondással élhet a fizetési meghagyás ellen. A formanyomtatvány használata nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy az ellentmondás más formában is benyújtható; az az egyetlen formai követelmény, hogy írásban kell megtenni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes időben megtámadja a követelést, nem bocsátható ki végrehajtási határozat és nem érvényesíthető a fizetési meghagyás tárgyát képező követelés. Az ügyet azonban nem fogják automatikusan rendes eljárás keretében tárgyalni. A rendes eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani, amit a fizetési meghagyásos eljárásban részt vevő felperes vagy alperes egyaránt megtehet. A felperes azonnal benyújthatja a kérelmet, amint tudomást szerez az ellentmondásról, vagy elővigyázatosságból már a fizetési meghagyáshoz is csatolhatja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság kérelemre végrehajtási határozatot hoz. A kérelem csak az ellentmondás benyújtására szolgáló határidő lejártát követően nyújtható be, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fizetési meghagyás alapján sor került-e bármilyen kifizetésre, és ha igen, milyen kifizetésekre. Ha a követelést részben már teljesítették, a kérelmezőnek ennek megfelelően csökkentenie kell a követelés összegét.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtási határozat ideiglenesen végrehajtható mulasztási ítéletnek felel meg. Ellentmondással a kézbesítést követő 2 héten belül lehet élni.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/06/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Írország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Írországban nem létezik kifejezett „fizetési meghagyásos” eljárás, azonban a felperes, akinek pénzköveteléssel tartoznak, illetve akinek követelése egyszerűen számszerűsíthető azt mulasztási ítélettel érvényesítheti.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy a felperes keresetével szemben ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben az eredeti követelés lejárt vagy meghatározott összegre vonatkozik, a követelés összegétől függően a Felsőbíróság Központi Irodája vagy a Körzeti Bíróság Hivatala a jogerős ítéletet nyilvántartásba veheti (a kis értékű követeléseket, pl. pénzkölcsön ügyeket kivéve, amely esetekben a felperesnek mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet kell előterjesztenie vagy pedig kérnie kell a bíróságtól a neki kedvező ítélet meghozatalát). Más szavakkal tartozás teljesítésére irányuló egyértelmű ügyekben a felperes/kérelmező bírósági eljárás kezdeményezésének kötelezettsége nélkül kérheti mulasztási ítélet meghozatalát, illetve közigazgatási eljárás során kérheti a hatáskörrel rendelkező bírósági hivataltól határozat meghozatalát.

Amennyiben a követelés nem meghatározott pénzösszegre irányul, a felperesnek bíróság előtt keresetet kell indítania ítélet meghozatala iránt, és bírósági eljárás lefolytatása nélkül nem hozható ítélet.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Mulasztási ítélet csaknem valamennyi típusú ügyben hozható. Az eljárás nem korlátozódik kizárólag szerződéses- illetve pénzkövetelésekre, azonban a rendszer ezekben az ügyekben sokkal egyszerűbben működik. A fő kivételek a pénzkölcsön-ügyletek.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális, a felperesnek a neki kedvező mulasztási ítélet meghozatala érdekében az alábbi lépéseket kell megtennie: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatalnál kell előterjesztenie a szükséges dokumentumokat, vagy kérelmét és az eskü alatt tett nyilatkozatát kell az alperesnek megküldenie. Ha az alperes a felperes kérelmére elmulaszt választ előterjeszteni és a felperes nem mulasztási ítélet meghozatala iránti eljárás keretében jár el, akkor a felperes számára az egyetlen lehetőség a követelés érvényesítésének megszüntetése.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az Írország és más tagállamok közötti határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló országok közötti egyezmények (a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet, amelyet felváltott az 1215/2012/EU rendelet), illetve más hasonló, harmadik államokkal kötött egyezmények alapján az eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az alperes más állam joghatósága alá tartozik. Amennyiben az alperes más állam joghatósága alá eső területén tartózkodik, a felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a más joghatóság területére vonatkozó kézbesítési szabályoknak megfelelően történjen az alperes részére a kézbesítés. Amennyiben a más állam joghatósága alá tartozó alperes a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy nem terjeszt elő ellenkérelmet, a felperes a bíróságtól az általános szabályok szerint kérheti mulasztási ítélet meghozatalát.

1.2 Illetékes bíróság

A bíróság hatáskörét az érintett követelés jellege vagy értéke határozza meg. A felperesnek az előtt a bíróság előtt kell kérelmet előterjesztenie, amely előtt az eljárást megindította, és amely bíróság megállapíthatja, hogy az alperes a tárgyaláson megjelent-e, ellenkérelmet előterjesztett-e, illetve az ezek megtételére megszabott határidő eltelt-e. Amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), a felperes a körzeti bíróság előtt érvényesítheti keresetét. Amennyiben a követelés értéke ennél magasabb, a keresetet a Felsőbíróság előtt kell indítani. Amennyiben a követelés értéke 15 000 EUR alatti, a keresetet a kerületi bíróság elé kell terjeszteni. Amennyiben a követelés értéke 2 000 EUR-nál kevesebb, az eljárást a kis értékű követelések eljárása szabályai szerint lehet lefolytatni.

1.3 Formai követelmények

A felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a perrendtartásnak megfelelő eljárást folytasson. A beadványokat a felperesnek kell az alperes számára kézbesíteni. Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben a követelés lejárt összegre irányul, a felperesnek csupán fizetési felszólítást kell küldenie, amely után a felperes általában jogosult ítéletre, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatal bírósági határozat, illetve bírósági eljárásra irányuló kérelem nélkül hoz meg. Az eljáró bírósági hivatal személyzetének tagja ezt követően megvizsgálja, hogy az alperes a követelést elismerte-e, hogy az ennek megtételére előírt határidő lejárt-e, illetve hogy a felperes ellátta-e a hivatalt a szükséges bizonyítékokkal, ideértve a kézbesítési igazolást, illetve az esedékes tartozás összegét megjelölő esküvel alátámasztott nyilatkozatot.

Amennyiben a követelés határozatlan összegre irányul, vagy a követelés összege nem számszerűsíthető, a felperesnek mulasztási ítélet meghozatalát kell kérnie a bíróságtól.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen. A Felsőbíróság előtti, tárgyalás elmulasztása miatt mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat a A link új ablakot nyit megfelsőbíróságok 1986. évi eljárási szabályzatának 13. utasítása tartalmazza (módosításokkal), az ellenkérelem elmulasztása miatti mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat pedig a 27. utasítás. A körzeti bíróság elé terjesztett, mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet megfelelő iratokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák magát az eredeti, követelést tartalmazó iratot, valamint a követelés kézbesítésére vonatkozó jognyilatkozatot is. Ezen túlmenően a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet a A link új ablakot nyit megkörzeti bíróságok 2001. évi eljárási szabályzatának mellékletében található formanyomtatvány-jegyzék 9. és 10. formanyomtatványainak megfelelően kell elkészíteni. A formanyomtatvány elérhető a szabályzathoz csatolt mellékletben.

Ehhez hasonlóan a körzeti bíróság formanyomtatványai a A link új ablakot nyit megkerületi bíróságok eljárási szabályzatának mellékleteiben érhetők el.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem. Ugyanakkor amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), úgy annak elbírálása a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik, és amennyiben az ügy bonyolultsága azt indokolja, úgy jogi képviselő részvétele ajánlott, azonban ez nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetnek tartalmaznia kell a felek nevét, címét, és adott esetben foglalkozását. A keresetnek tartalmaznia kell a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, illetve valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Az eredeti követelésben a felperesnek/kérelmezőnek valamennyi, a követelés elbírálása szempontjából jelentős adatot fel kell tüntetnie, így a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet, illetve amennyiben az az ügy elbírálása szempontjából jelentős, illetve a követelés jellegétől függően bármely más jelentős tény leírását, ideértve az elszenvedett sérülést vagy veszteséget, a kapott kezelést, illetve az események valamennyi hátrányos következményét.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelmező nem tett eleget a bíróság eljárási szabályzatában foglaltaknak. Ha például nem tettek eleget az iratkézbesítési szabályoknak, akkor nem lehet helyt adnia mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelemnek.

1.5 Jogorvoslat

Ha a bíróság nem hozott a felperesnek kedvező mulasztási ítéletet, ennek oka általában arra vezethető vissza, hogy a felperes nem a bíróság eljárási szabályainak megfelelően járt el, így elképzelhető, hogy a felperesnek a bírósági eljárási szabályoknak megfelelően benyújtott új keresettel új eljárást kell kezdeményeznie az alperessel szemben.

Az alperes kérheti a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését. Annak érdekében, hogy bíróság a mulasztási ítélet elleni fellebbezésnek helyt adjon, az alperesnek indokolnia kell a bíróság előtt a mulasztásának, vagy távolmaradásának indokát, illetve bizonyítania kell a bíróság előtt, hogy mulasztásának indokai megalapozottak. Amennyiben a bíróság az ítélet elleni fellebbezésnek helyt ad, az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az alperes érdemben védekezhet.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben a bíróság megítélése szerint az ítéletet hatályon kívül lehetne helyezni, az alperes ellenkérelmet terjeszthet elő és az ügy az általános szabályok szerint folytatódik tovább.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben az alperes az ügy jellegétől függően a törvény vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül előterjeszti ellenkérelmét, az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik tovább. Szükség esetén a bíróság határozza meg az eljárás további irányát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az alperesi ellenkérelem hiánya a felperesnek kedvező mulasztási ítélet meghozatalát eredményezheti.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet végrehajtható ítélet. Lásd a fenti 1.3.d) kérdésre adott válaszokat.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes kérheti a bíróságtól az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. A kérelmet ugyanaz a bíróság bírálja el. A bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezheti, amennyiben megítélése szerint ennek megtétele igazságos lenne, vagy amennyiben az ítélet meghozatala során valami szabálytalanság merült fel, illetve amennyiben bebizonyosodik, hogy az alperes a kereset ellen érdemben védekezhet. Az ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést visszautasító végzés ellen a felek bármelyike fellebbezéssel élhet.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Görögország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátásra. A hatályos polgári perrendtartás, vagyis a módosított 503/1985. sz. elnöki rendelet 623–634. cikkei alkalmazandók.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Polgári és kereskedelmi ügyekben: a magánjog által szabályozott jogvitákban, amennyiben azokat jogszabály nem rendeli más bíróság hatáskörébe (a polgári perrendtartás 1. cikke)

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Pénzkövetelések, biztosítékból származó követelések, azaz csekken, idegen vagy saját váltón alapuló követelések, amennyiben a követelés fennállását hiteles közokirat vagy magánokirat tanúsítja, és ha a követelés összege euróban vagy más külföldi valutában kifejezhető (a polgári perrendtartás 623. cikke).

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét tekintve nincs felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás opcionális, tekintettel arra, hogy a hitelező mindig indíthat rendes eljárást, amely során követelését megtárgyalják és azt követően ítéletet hoznak annak tárgyában, ellentétben a fizetéses meghagyásos eljárással, amelyben nem ítéletnek, hanem végrehajtható okiratnak minősülő fizetési meghagyást bocsátanak ki (a polgári perrendtartás 631. cikke).

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, fizetési meghagyás nem bocsátható ki, ha azt külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy számára kellene kézbesíteni (ellenkező esetben a fizetési meghagyás semmis), kivéve ha ez a személy jogszerűen eljárva a perbeli képviselet ellátására képviselőt nevezett ki Görögországban (a polgári perrendtartás 624. cikke). Kézbesítés helyszínének minősül az a hely, ahol a kötelezett a kézbesítés idején fizikailag (corpore) jelen van.

1.2 Illetékes bíróság

Igazságügyi tisztviselő jár el a húszezer eurót (20 000 EUR) meg nem haladó pénzkövetelések esetén, az összes többi pénzkövetelés esetén pedig az első fokú bíróság. A ratione loci illetékesség alapján eljáró bíróság az általános illetékesség szabályai, azaz a polgári perrendtartás 22–41. cikkei alapján kerül meghatározásra. Ezen rendelkezések értelmében például az adós tartózkodási helye, a tartozás alapjául szolgáló okirat (pl. csekk) kibocsátásának helye, vagy a váltó elfogadásának vagy kifizetésnek helye szerinti bíróság (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság) rendelkezik illetékességgel.

1.3 Formai követelmények

A kérelmet az alábbiaknak megfelelően kell előterjeszteni:

A) szóban az igazságügyi tisztviselő előtt az erre meghatározott beadvány elkészítésével (a polgári perrendtartás 215. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) bekezdése), anélkül, hogy ez kizárná írásbeli kérelem előterjesztésének lehetőségét, vagy

B) írásban kötelezően az elsőfokú bíróság bírójához az elsőfokú bíróság hivatalához címzett írásbeli kérelem alapján, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a bíróságot, amelynek a kérelmet címezik (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság);
  2. a beadvány típusát, például „fizetési meghagyás iránti kérelem”;
  3. valamennyi fél nevét, vezetéknevét és lakcímét; a hitelezőt és adóst és/vagy ezek jogi képviselőit, illetve jogi személyek esetén cégnevüket és székhelyüket;
  4. a kérelem tárgyát világos, meghatározott, pontos és olvasható módon, görög nyelven, idegen nyelvű dokumentumok, például idegen nyelvű számlák esetén csatolni kell azok hiteles fordítását is;
  5. a keltezést, a felek vagy azok jogi képviselőinek vagy meghatalmazottjainak aláírását továbbá kötelező ügyvédi képviselet esetén az ügyvéd aláírását;
  6. a lakcímet, különösen a kérelmet előterjesztő fél, jogi képviselője, vagy meghatalmazottja tartózkodási helyének, irodahelységének vagy üzlethelységének utcanevét és házszámát;
  7. a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet; továbbá
  8. a kérelmet és a pénz, illetve biztosíték pontos összegét kamatokkal együtt (a polgári perrendtartás 118. cikkével és 119. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) és (2) bekezdése).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Szabványosított formanyomtatvány használata nem kötelező.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, ha a kérelmet az elsőfokú bíróság előtt terjesztik elő, és a benne foglalt követelés a húszezer eurót (20 000 EUR) meghaladja, illetve ha a kérelmet a kerületi polgári bíróság előtt terjesztik elő és a követelés tizenkétezer euró (12 000 EUR) és húszezer euró (20 000 EUR) közé esik.

Amennyiben a kérelmet a kerületi polgári bírósági előtt terjesztik elő, és a követelés összege a tizenkétezer eurót (12 000 EUR) nem haladja meg, a fél felperesként vagy alperesként ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat (a polgári perrendtartás 94. cikke).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek legalább nagyon röviden utalnia kell a jogcímre, amelyből a követelés (tartozás) származik, például arra, hogy kölcsönszerződésből, adásvételi-szerződésből, bérleti szerződésből, vagy fennálló csekkből származik a követelés. A szerződés vagy jogi aktus típusa általában egyúttal a fizetésnek, illetve a tartozás esedékességének is jogalapját képezi, például egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, amikorra az adósnak meg kellett volna fizetnie a kért összeget, és ezt elmulasztotta. A kérelemben emellett fel kell sorolni azokat a csatolt dokumentumokat, amelyekből a kérelem szerint a követelés típusa és összege megállapítható.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyás tárgyává tett követelés fennállta csak okiratokkal bizonyítható, tekintettel arra, hogy az eljárás során tanúk meghallgatásának nincs helye. Ezeket a dokumentumokat a kérelemmel együtt kell előterjeszteni, és a bíróság hivatalában kell őket az ellentmondásra megszabott határidő lejáratáig rendelkezésre tartani, így a felet, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották – a tartozás adósát – tájékoztatni tudják arról. A polgári perrendtartás 432-465. cikke szerint bizonyító erővel rendelkező valamennyi (köz- és magán-) okiratot – ideértve a biztosítékokat (pl. csekket, váltót) is – bizonyítékként kell elfogadni. Ezeknek az okiratoknak egyértelműen kell tartalmazniuk a hitelező – jogosult – jogképességét és adatait (teljes nevét), az adós jogképességét és adatait, valamint a követelés indokait és összegét.

Az olyan közokiratnak nem minősülő iratot, amelynek annak érdekében, hogy bizonyító erővel rendelkezzen – a polgári perrendtartás 443. cikke alapján tartalmaznia kell a kibocsátója aláírását, magánokiratnak kell tekinteni, és az ilyen okiratból származó szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállaló személyt pedig kibocsátónak kell tekinteni.

Valamennyi olyan okiratot, amelyet hivatalos személy, vagy közszolgáltatást végző személy megfelelő formában állít ki közokiratnak kell tekinteni (ilyen pl. a hitelesítéssel ellátott létesítő okirat).

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmet el kell utasítani:

A) amennyiben a törvényes követelményeknek nem felel meg, így különösen a követelést, az összegét, a kötelezettet vagy a kedvezményezettet a csatolt iratok nem bizonyítják közvetlenül és egyértelműen, vagy

B) amennyiben a kérelmező nem terjeszti elő a bíróság által kért indokolást, vagy elmulasztja a kérelme megfelelő kitöltésére vonatkozó ajánlások betartását, hiánypótlás teljesítését, vagy a csatolt magánokiratokon foglalt aláírások hitelességének igazolását (a polgári perrendtartás 628. és 627. cikkei). Tekintettel arra, hogy a bíróság további adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátását és hiányok pótlását kérheti a kérelmezőtől, amennyiben az elmulasztja ezeket megtenni, a kérelmet ezen az alapon el kell utasítani.

Az elutasítást rá kell vezetni a kérelemre, az elutasítás okára pedig röviden utalni kell. Mindez azt jelenti, hogy az eljáró bíróság nem hoz határozatot, így az elutasításra vonatkozó megjegyzése fellebbezéssel nem támadható meg. Természetesen a kérelmező/hitelező követelését rendes keresettel továbbra is érvényesítheti (lásd fent 1.1.3.), vagy új fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszthet elő (a polgári perrendtartás 628. cikkének (3) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

Nincs helye fellebbezésnek a fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítása esetén.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben helyt adnak a fizetési meghagyás iránti kérelemnek és a fizetési meghagyást kibocsátják, a kötelezett, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották, a kézhezvételétől számított tizenöt (15) munkanapon belül ellentmondással élhet a fizetési meghagyással szemben (a polgári perrendtartás 632. cikkének (1) bekezdése). Ellentmondásnak a fizetési meghagyás kézbesítése előtt is helye van.

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a kerületi bíróság vagy elsőfokú bíróság, amely a fizetési meghagyást kibocsátotta.

Az ellentmondást (a polgári perrendtartás 632. cikkének (2) bekezdése) a polgári perrendtartás 643, 649, és 650. cikkeinek együttes értelmezése alapján kell elbírálni – amelyek a tartozás és bérlői jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére írnak elő különös rendelkezéseket – azoknak az általános eljárási szabályoknak a figyelembevételével, amelyek a fenti rendelkezésekkel nem állnak ellentétben (a polgári perrendtartás 591. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Az ellentmondást, amelyet a fent említett tizenöt (15) napos határidőn belül kell előterjeszteni, és amelyet ezen határidőn túlmenő benyújtás esetén elkell utasítani, vagy a fizetési meghagyásban feltüntetett, fizetési meghagyás iránti kérelmet aláíró ügyvédnek, vagy a fizetési meghagyás kötelezettjének címére kell kézbesíteni, kivéve ha a lakcím változását törvényes úton bejelentették (a polgári perrendtartás 632. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztésének nincsen halasztó hatálya a fizetési meghagyás végrehajtására, tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás közvetlenül végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Ugyanakkor a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság a polgári perrendtartás 686 cikke szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésével, illetve a fizetési meghagyás kötelezettje kérelmének előterjesztését követően biztosíték letétele mellett vagy annak hiányában, vagy feltételekkel elrendelheti a felfüggesztést a kötelezően előterjesztendő ellentmondásra vonatkozó határozat meghozataláig.

A fizetési meghagyás végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek az alábbi feltételek mellett lehet helyt adni: a) az ellentmondás határidőn belüli előterjesztése esetén, és b) amennyiben az ellentmondás eredményessége legalább egy jogalap fennállása alapján valószínűsíthető.

A felfüggesztést elrendelő határozat a fizetési meghagyást végrehajtható jellegétől megfosztja, és végrehajthatóságát gyengíti.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben az ellentmondást határidőben (a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül) nem terjesztették elő, a fél, akinek az érdekében a fizetési meghagyást kibocsátották még egyszer kérheti a meghagyás kötelezett részére történő teljesítését, aki e második alkalommal is ellentmondással élhet. Ilyenkor az utóbbi fél az új kézbesítéstől számított tíz munkanapon belül élhet ellentmondással. Ebben az esetben a fent (lásd az 1.7. pontban) említett felfüggesztés nem rendelhető el.

Amennyiben a tíz napos határidőt is elmulasztják, a fizetési meghagyás ítélt dologként jogerőre emelkedik, aminek értelmében a fizetési meghagyásban megállapított, alapul szolgáló történeti és jogi tényállás szerint nemcsak a fizetési meghagyás, hanem a benne foglalt követelés is teljes egészében érvényes.

A kellő időben ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás megváltoztatásának csak a rendkívüli jogorvoslatnak minősülő perújítás esetén lehet helye. Perújításnak csak szűk körben, alaki okokból (a polgári perrendtartás 633. cikkének (2) bekezdése és 544. cikke) és csak a polgári perrendtartás 544. cikkének (3) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül van helye a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás a kibocsátása napjától kezdve végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Nincs szükség tehát további eljárási cselekményre ahhoz, hogy a fizetési meghagyás végrehajtható legyen, azaz ha a végrehajtást nem függesztik fel, a végrehajtási eljárás az alábbiak szerint elrendelhető:

A végrehajtási tanúsítványt az eredeti fizetési meghagyásra vezetik, nevezetesen „A görög nép nevében” mondatot a fizetési meghagyás szövegének elejéhez, a „Bármely végrehajtó köteles ennek a döntésnek a végrehajtására” mondatot pedig a végéhez toldják hozzá, erről hivatalos másolatot (végrehajtható okiratot) állítanak ki, és a fizetési meghagyásban foglalt összeg megfizetésére szóló utasítást (felhívást) megfelelően kézbesítik a kötelezett számára.

Mindazonáltal, ha a fizetési meghagyást a kibocsátásától számítva két (2) hónapon belül nem kézbesítik, az hatályát veszti (a polgári perrendtartás 630A. cikke)

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondás folytán hozott ítélet nem jogerős, hanem fellebbezéssel megtámadható.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Igen, létezik fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyás fő célja a követelésvédelem. Végrehajtható határozatot hoz létre azon tartozások behajtására, amelyek megfelelnek a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

A bírósági végrehajtó (Letrado de la Administración de Justicia) hatáskörébe tartozik a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása és a döntéshozatal az eljárásjogi jogszabályokban lefektetett eljárások szerint.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyásnak biztos, lejárt és meghatározott összegű pénzkövetelés érvényesítésére van helye. 2011. október 31. óta az összeget illetően nincsen értékhatár. A követelés fennállását az alábbi módokon kell bizonyítani:

a) a kötelezett által aláírt, lepecsételt, ismertető jeggyel, védjeggyel vagy bármilyen más fizikai vagy elektronikus jelzéssel ellátott okirattal annak formájára, típusára, fizikai hordozójára tekintet nélkül.

b) számlákkal, teljesítési igazolásokkal, tanúsítványokkal, táviratokkal, faxokkal vagy bármilyen más olyan irattal, amelyet arra tekintet nélkül, hogy egyoldalúan a hitelező állította ki, rendszeresen használnak követelések és tartozások dokumentálására olyan jogviszonyokban, mint amilyen a hitelező és az adós között fennáll.

c) azokban az esetekben, amelyekben a tartozást rögzítő irattal egyidejűleg a felek korábbi hosszú távú jogviszonyának fennállását bizonyító kereskedelmi okiratok kerültek kiállításra;

d) közös tulajdonnal (propiedad horizontal) kapcsolatos eljárásokban, amelyekben társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradására vonatkozó tanúsítvány formájában kerül bizonyításra a tartozás fennállása.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, 2011. október 31. óta nincsen értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, a társtulajdonosok vagy társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradásával kapcsolatos tartozások kivételével, mivel ezekben az esetekben a kérelmező választása szerint az ingatlan helyének bírósága is rendelkezik joghatósággal és hatáskörrel.

1.2 Illetékes bíróság

Az adós lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén lévő elsőfokú bíróság, illetve az a bíróság, amely a városi ingatlanok közös tulajdonjogára vonatkozó szabályozás szerinti városi ingatlan területén található.

1.3 Formai követelmények

A kérelmezőnek a hitelezőt és az adóst megjelölő írásbeli kérelmet kell előterjesztenie, amelyben röviden fel kell tüntetnie a követelés alapját, valamint annak összegét.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem kötelező, de a bíróságok hivatalában vagy az Általános Eljárásjogi Szolgálatnál elérhetők szabványosított formanyomtatványok. A formanyomtatvány az alábbi linkre kattintva letölthető: A link új ablakot nyit megformanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása esetén jogi képviselő igénybevétele nem kötelező. Amennyiben a kérelmező jogi képviselőt kíván igénybe venni, úgy az ellenérdekű felet erről értesíteni kell, hogy saját védelme érdekében meg tudja tenni az általa szükségesnek tartott lépéseket.

A kötelezett ellentmondása vagy végrehajtási eljárás esetén jogi képviselő igénybevétele kötelező, ha a követelés meghaladja a 2 000 EUR-t.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés létrejöttének okát röviden fel kell tüntetni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Lásd a fenti 1.1.1. szakaszt.

1.4 A kérelem elutasítása

Az illetékességgel, a prima facie bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával, valamint az eljárási hiányosságok pótlásával kapcsolatos követelmények elmulasztása esetén a bíróság a kérelmet elutasítja. A kérelmet elutasító döntés a tartományi bíróság (Audiencia Provincial) előtt fellebbezhető.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító döntés a tartományi bíróság előtt fellebbezhető. A fellebbezést 20 napon belül az eredetileg eljárt bíróság előtt kell előterjeszteni.

1.6 Ellentmondás

Az adós a fizetési felszólítás napjától számított 20 napig, majd a határidő lejártát követő napon délután 3-ig terjesztheti elő ellentmondását. Az ellentmondást írásban kell előterjeszteni. A bíróságon az ellentmondás szóbeli előadásának nincs helye. Amennyiben a követelés összege meghaladja a 2 000 EUR-t, az ellentmondást jogi képviselő aláírásával kell ellátni. Nincsenek különös fellebbezési jogalapok, azaz az adós akár anyagi, akár pusztán formális vagy eljárásjogi okokra is hivatkozhat.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a követelés összege nem haladja meg a 6 000 EUR-t, a bírósági végrehajtó (Letrado de la Administración de Justicia) végzést hoz a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetéséről és arról, hogy az ügynek gyorsított eljárás szerint kell tovább folytatódnia. Az ellentmondásról szóló értesítést kézbesíteni kell a kérelmezőnek, akinek 10 napja van írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Az ellentmondásban, illetve ellenkérelemben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

Amennyiben a követelés összege meghaladja a 6 000 EUR-t, és a kérelmező az ellentmondás kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem terjeszti elő a megfelelő kérelmet, az eljárást meg kell szüntetni és a kérelmezőt kötelezni kell a költségek megfizetésére.

Amennyiben a kérelmező a kérelmet előterjeszti, azt kézbesíteni kell a kötelezettnek, akinek 20 napja van annak vitatására, az eljárás pedig az általános eljárási szabályok szerint folytatódik tovább.

Amennyiben a követelés meghaladja a 6 000 EUR-t, a bíróság egy hónapos határidőt ír elő a hitelező részére, amelyen belül a követelését az általános eljárási szabályok szerint érvényesítheti.

Amennyiben az ellentmondásban előterjesztett érvelés fényében a hitelező nem kívánja tovább az eljárást az általános eljárási szabályok szerint folytatni, kifejezetten jeleznie kell a követeléstől való elállását.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben az adós nem válaszol a fizetési meghagyásra, vagy a tárgyalást elmulasztja, a bírósági végrehajtó (Letrado de la Administración de Justicia) a fizetési meghagyásos eljárást megszüntető végzést hoz, és erről a hitelezőt értesíti annak érdekében, hogy az végrehajtási eljárást kezdeményezhessen, amit egy egyszerű kérelem előterjesztésével is megtehet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A hitelezőnek végrehajtás iránti kérelmet kell előterjesztenie. Amennyiben a követelt összeg meghaladja a 2 000 EUR-t, a kérelmet ügyvéd és jogi képviselő aláírásával kell ellátni.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Nincs fellebbezés. Csak különös okokra hivatkozó kifogás terjeszthető elő a végrehajtási eljárás ellen.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/04/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Franciaország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartásról szóló törvény 1405–1425. cikkei rendelkeznek a „procédure d’injonction de payer” néven ismert egyszerűsített fizetési meghagyásos eljárásról.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az ilyen jellegű eljárás az adós vagy az érintett adósok valamelyikének tartózkodási helye szerint illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítható, ami kizárja eljárás indítását, ha az egyetlen adós külföldön él.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet az annak alapjául szolgáló ügy tárgyától függően hatáskörrel rendelkező különös hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal d’instance), a helyi bíróság (juridiction de proximité), a kereskedelmi bíróság elnöke (tribunal de commerce) vagy 2003. január 1-jétől kezdődően az általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnöke előtt kell előterjeszteni.

Az adós vagy az adósok egyikének – akik ellen az eljárás megindították – tartózkodási helye szerinti bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ez közrendi (ordre public) szabály, és a bíróságnak hivatalból kell észlelnie hatáskörének vagy illetékességének hiányát.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az alaki követelmények tartalmazzák azoknak az információknak a listáját, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a hitelezők és adósok kereszt- és vezetéknevét, foglalkozását, lakcímét (domiciles), jogi személy esetén pedig annak formáját, nevét és székhelyét;
  • a követelt összeg pontos megjelölését, illetve az összetevőinek lebontását a jogalapok feltüntetésével.

Az erre szolgáló formanyomtatvány igénybevétele ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján, illetve valamennyi érintett bíróság hivatalában (greffe) elérhető ez az ún. CERFA formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kérelmet akár a hitelező, akár annak bármely képviselője előterjesztheti.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelem előterjesztésének indokait nem kell részletesen bemutatni, elég összefoglalóan (lásd a fenti 1.3.1. szakaszban adott választ).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kérelmet a követelést alátámasztó dokumentumokkal együtt kell előterjeszteni (számlák, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, hitelszerződés, nyilatkozatok stb.). A polgári peres eljárást szabályozó általános szabályok alkalmazandók.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell a kérelem megalapozottságát, és az részben vagy egészben elutasítható, amennyiben a követelés nem tűnik megalapozottnak.

1.5 Jogorvoslat

A kérelem elutasítása esetén a hitelező nem terjeszthet elő fellebbezést, ugyanakkor az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat, például tartozás megfizetése iránt.

1.6 Ellentmondás

Az adós a fizetési meghagyást kibocsátó bírósági hivatalánál személyesen, vagy ugyanennek a hivatalnak címzett ajánlott levelével a fizetési meghagyással szemben egy hónapon belül ellentmondással (former opposition) élhet. Erre az ellentmondásra nincs további követelmény meghatározva.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztése megindítja a peres eljárást. A bíróság hivatala a tárgyalásra valamennyi felet idézi (azokat is, akik nem nyújtottak be ellentmondást). A bíróság a hatáskörén belül nem csak az eredeti kérelmet, hanem az összes mellékkérelmet és érdemi ellenkérelmet is vizsgálja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az értesítés kézbesítésétől számított egy hónap elteltével a hitelező a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hivatalától kérheti a meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátását. Erre a kérelemre nincsenek alaki követelmények meghatározva (a hitelező egyszerűen tehet egy nyilatkozatot, vagy küldhet postai úton levelet). A fizetési meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátása ugyanazokat a joghatásokat váltja ki, mint a peres eljárásban hozott ítélet.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ez a döntés rendes fellebbezés (appel) útján, vagy jogkérdésben a Semmítőszék előtti perorvoslattal (pourvoi en cassation) nem támadható meg. Egyedül az az eljárás támadható meg jogkérdésben a Semmítőszék előtt perorvoslattal, ahogyan a bíróság hivatala a meghagyást végrehajtási záradékkal ellátta.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Minisztérium honlapja

A link új ablakot nyit megLegifrance honlap


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Horvátország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A Horvát Köztárságban alkalmazzák az európai fizetési meghagyásos eljárást, a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást pedig a polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 25/13 és 89/14. szám; a továbbiakban: ZPP), illetve az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem és az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás módjára vonatkozó szabályzat (Pravilnik o načinu podnošenja zahtjeva za izdavanje europskog platnog naloga i prigovora protiv europskog platnog naloga) (NN 124/13. sz.) szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az európai fizetési meghagyásos eljárást meghatározott összegű, valamint olyan pénzkövetelés behajtására alkalmazzák, amely az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában esedékes volt. Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) létrehozta az európai fizetési meghagyásos eljárást, és az említett rendelet határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó az eljárás bíróság típusára való tekintet nélkül a rendeletben előírt eltérések mellett.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Pénzköveteléssel kapcsolatos követelésekre. A követelés tárgya csak szerződéses vagy szerződésen kívüli igény lehet, amelynek értéke számszerűsíthető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nem kötelező, tekintettel arra, hogy a kérelmező a kötelező jogszabályi előírások keretei között és a közerkölcs tiszteletben tartása mellett szabadon dönthet követelése érvényesítésének módjáról. A bíróság akkor is kibocsáthat fizetési meghagyást, ha a kérelmező nem terjeszt elő ez iránt a követelésével együtt kérelmet, amennyiben a kibocsátás feltételei egyébként fennállnak. Ezáltal a fizetési meghagyás kibocsátása a bíróság számára kötelező, ha annak követelményei fennállnak.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Az 1896/2006/EK rendelet szerinti európai fizetési meghagyás kibocsátása és annak felülvizsgálata iránti kérelem elbírálása – ideértve annak végrehajtható tanúsítvánnyal való ellátását is – a zágrábi kereskedelmi bíróság (Trgovački sud u Zagrebu) kizárólagos hatáskörébe tartozik.

1.3 Formai követelmények

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás kizárólag géppel olvasható formátumban terjeszthető elő, amennyiben a bíróság megítélése szerint ezek a beadványok géppel való feldolgozásra alkalmasak.

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésének módját a európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem és az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás módjára vonatkozó szabályzat (Pravilnik o načinu podnošenja zahtjeva za izdavanje europskog platnog naloga i prigovora protiv europskog platnog naloga) (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), 124/13. sz.; a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg, amely 2013. október 17-én lépett hatályba.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt csak az 1896/2006/EK rendeletben előírt formanyomtatványokon, papíralapon, illetve személyesen vagy postán terjeszthető elő. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése során szabványosított formanyomtatvány használata tehát kötelező, amely formanyomtatvány a zágrábi kereskedelmi bíróság honlapjáról letölthető (A link új ablakot nyit meghttp://sudovi.pravosudje.hr/tszag/).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A felek bármelyike, legyen természetes vagy jogi személy, szabadon dönthet arról, hogy az eljárás során igénybe vesz-e meghatalmazottat vagy közvetítőt, rendszerint ügyvédet, kivéve, ha a ZPP eltérően rendelkezik. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban tehát nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A félnek géppel olvasható módon az A formanyomtatványt (európai fizetési meghagyás iránti kérelmet) kell kitöltenie. Az említett formanyomtatvány 6. pontja felsorolja azokat a jogalapokat, amelyek kiválasztásával a követelés eredete egyértelműen azonosítható.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Az A formanyomtatvány 10. pontja lehetővé teszi a fél számára bizonyítékok csatolását, és annak leírását, amire a bizonyíték utal. A bizonyítást és a bizonyítási eljárást a ZPP 219-271. cikkeiben foglalt rendelkezések szabályozzák, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozik az ügy eldöntése szempontjából releváns tények megtalálásához és alátámasztáshoz szükséges bizonyítékok felvételéről való döntés meghozatala. Ezen túlmenően a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy – valamennyi bizonyíték részben és egészben történő, lelkiismeretes és alapos értékelése után, valamint az egész eljárás eredményére tekintettel – mely tényeket tart bizonyítottnak.

További információ a bizonyítékokról és a bizonyítási eljárásról a „Bizonyításfelvétel - Horvát Köztársaság” című információcsomagban érhető el (Izvođenje dokaza - Republika Hrvatska).

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmek elutasítására a ZPP 109. cikkében foglalt általános szabály alkalmazandó. E cikk értelmében, amennyiben a kérelem érthetetlen, vagy nem tartalmaz minden adatot ahhoz, hogy az alapján el lehessen járni, a bíróság az előterjesztő felet hiánypótlásra hívja fel – például arra, hogy a kérelmet az utasításainak megfelelően módosítsa –, és a kérelmet a hiánypótlás vagy módosítás céljából visszaadja. A beadványt visszavontnak kell tekinteni, amennyiben azt határidőn belül a bíróság utasításainak megfelelően javítva nem nyújtják be újra, vagy amennyiben azt ismét hiányosan vagy módosítás nélkül nyújtják be.

1.5 Jogorvoslat

Európai fizetési meghagyás előterjesztése esetén a kötelezett rendelkezésére álló egyetlen jogorvoslat az ellentmondás. Az európai fizetési meghagyás 1896/2006/EK rendelet 20. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló kérelemről végzéssel kell határozni, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Az európai fizetési meghagyásban foglalt követeléssel kapcsolatos okok esetén a végrehajtó okirat elleni fellebbezésre csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben ezek az okok a meghagyás kézbesítését követően merültek fel, és amennyiben azokat az ellentmondásban az 1896/2006/EK rendelet 16. cikkének megfelelően már nem lehetett előadni.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság ellen az F formanyomtatvány előterjesztésével ellentmondással élhet, amelyet az európai fizetési meghagyással együtt kézbesítenek számára. Az ellentmondást az európai fizetési meghagyás alperesnek történő kézbesítését követő 30 napon belül kell előterjeszteni, és abban az alperesnek elő kell adnia, hogy a követelést vitatja, anélkül, hogy ennek okait fel kéne tüntetnie.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett az európai fizetési meghagyással szemben az 1896/2006/EK rendelet 16. cikkében foglaltak szerint ellentmondással él, a további eljárást a ZPP-nek a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén követendő eljárásra vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni (a ZPP 445a. és 451–456. cikke), az 1896/2006/EK rendelet 17. cikkében foglalt rendelkezések egyidejű figyelembevétele mellett.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben a fizetési meghagyás kötelezettnek való kézbesítését követő 30 napon belül – az ellentmondás kézhezvételére meghatározott megfelelő határidő figyelembevétele mellett – a bíróságnál nem terjesztettek elő ellentmondást, a bíróság a G formanyomtatvány használatával végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.

A Horvát Köztársaság bírósága által kibocsátott, végrehajtható európai fizetési meghagyás (az 1896/2006/EK rendelet 18. és 19. cikke) olyan végrehajtható határozat, amely alapján a Horvát Köztársaság területén ugyanolyan módon kérhető végrehajtás, mint a horvát bíróságok végrehajtható döntése alapján.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Főszabály szerint a kérelmezőnek a végrehajtási tanúsítvány kiállítását a bíróságtól kifejezetten kérnie kell, a bíróság pedig a G formanyomtatvány használatával végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A kötelezett kérheti európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a ZPP 507n. cikkében foglalt rendelkezések alapján az 1896/2006/EK rendelet 20. cikkének figyelembe vétele mellett, a kérelmet elbíráló bíróság pedig a végrehajtást elhalaszthatja a végrehajtási törvénynek az adós kérelmére elhalasztott végrehajtásra vonatkozó megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 23/08/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Olaszország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az olasz polgári perrendtartás a gyorsított eljárások között a fizetési meghagyásos eljárásról (procedimento di ingiunzione) (633. és azt követő szakaszok) is rendelkezik. Ez ex parte eljárás, mivel a bíróság a hitelező kérelméről anélkül határoz, hogy az adóst meghallgatná, vagy hogy lehetőséget biztosítana neki válasz vagy észrevétel benyújtására.

Az adóst csak azt követően hallgatják meg, ha a fizetési meghagyást támadja.

A fizetési meghagyást csak bizonyos követelések (pénzösszeg kifizetésére vagy adott mennyiségű helyettesíthető termék leszállítására irányuló követelések stb.) esetében lehet kérni, amelyekre a Polgári Törvénykönyvben megállapított egyes feltételek vonatkoznak (pl. a hitelező köteles írásbeli bizonyítékkal alátámasztani a követelését).

Ha a bíróság a tárgyaláson a követelést megalapozottnak találja, utasítja az adóst, hogy az összeget bizonyos határidőn – általában 40 napon – belül fizesse meg, ugyanakkor arról is tájékoztatja az adóst, hogy ugyanazon határidőn belül megtámadhatja a meghagyást, és ha nem nyújt be kifogást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az eljárás a hitelezők által benyújtott, a nekik járó pénz megfizetésére vagy adott mennyiségű helyettesíthető áru leszállítására irányuló követelésekre, vagy adott ingó vagyontárgy átvételére jogosult személy által indított követelésekre vonatkozik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Amennyiben az eljárás pénz megfizetésére irányuló követelésre vonatkozik, az összeget pontosan meg kell határozni. Ez végeredményben kizárja annak lehetőségét, hogy a fizetési meghagyást szerződésen kívüli követelések, például jogellenes cselekmény következtében elszenvedett kár fejében követelt kártérítés esetén érvényesítsék.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, nincs felső határ. Fizetési meghagyást bármilyen értékű követelés esetében lehet kérni.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás szabadon választható. A hitelező bármikor dönthet rendes kereset benyújtása mellett.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyást annál a békebírónál (giudice di pace) vagy törvényszéknél (tribunale) kell kérni, amely a rendes eljárásokban is hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne. A békebíró csak a kis értékű követelések esetében járhat el, a polgári perrendtartás 7. szakaszában említett feltételekkel összhangban (lásd az alábbiakban hivatkozott mellékletet). Amennyiben a kérelmet a törvényszékhez nyújtják be, a bíróság egyesbíróként ülésezik.

Jogi szolgáltatások díjával kapcsolatos követelések – akár peres vagy peren kívüli eljárással kapcsolatban nyújtott szolgáltatásokról van szó – vagy ügyvédek, bírósági végrehajtók, illetve bármely más, bírósági eljárás során nyújtott szolgáltatásokat teljesítő személy részére fizetendő költségek megtérítése esetén az a bíróság jár el, amely a hitelező követelésében említett ügyben eljárt.

Az ügyvédek fizetési meghagyást kérhetnek ügyfeleikkel szemben az ügyvédi kamarai regisztrációjuk helye szerint illetékes bíróságnál (consiglio dell'ordine). Hasonlóképpen a közjegyzők is nyújthatnak be követelést a közjegyzői kamarai regisztrációjuk helye szerinti illetékes bíróságon (consiglio notarile) (lásd még a „Hatáskör és illetékesség” részt).

1.3 Formai követelmények

A fizetési követelésnek tartalmaznia kell a polgári perrendtartás 638. szakaszában meghatározott információkat (lásd az alábbiakban hivatkozott mellékletet), és azt mellékleteivel együtt a bíróság hivatalán kell benyújtani.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem, nincs külön formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Főszabály szerint igen. Ugyanakkor bizonyos esetekben a jogosultak képviselhetik saját magukat a bíróságon. Az egyik ilyen lehetséges eset, amikor a követelést a békebíró tárgyalja, és az összege legfeljebb 1 100 EUR, vagy a jogosult képesítésének megfelelően az ügyben eljáró bíróságon ügyvédként járhat el.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemben fel kell tüntetni a követelést és az azt alátámasztó indokokat. A követelés indokait nem kell részletesen kifejteni, elegendő a vonatkozó tények és dokumentumok összefoglaló leírása.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. A követelésre vonatkozó írásos bizonyíték különösen magában foglalja az átvételi elismervényeket és az írásban tett egyoldalú ígéreteket. Amennyiben a követelés termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, és ezt üzleti vállalkozás nyújtotta egy másik vállalkozás, vagy szakmai vagy üzleti tevékenységet nem végző személy részére, a követelésre vonatkozó írásos bizonyíték tartalmazhatja a hitelező vállalkozás hiteles számlakivonatait, feltéve, hogy azokat a törvény által előírt, megfelelő módon vezetik. A kibocsátott kereskedelmi számlák is megfelelő írásos bizonyítékot szolgáltathatnak a követelésre vonatkozóan, feltéve, hogy mellékelik azokhoz a jogosult számlanyilvántartásából a bélyegzővel ellátott másolatot.

Az alátámasztó bizonyítékokkal kapcsolatos különös szabályok vonatkoznak az ügyvédek, közjegyzők és egyéb szakmák képviselői által benyújtott díjfizetési és költségtérítési követelésekre, valamint az állam és a közigazgatási szervek követeléseire.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a bíróság megállapítja, hogy a követelést nem támasztották alá megfelelően, akkor a bíróság hivatalvezetőjén keresztül tájékoztatja a jogosultat, és további bizonyíték benyújtására kéri fel. Ha a jogosult nem válaszol vagy nem vonja vissza a kérelmet, vagy ha a kérelem nem fogadható el, a bíróság indokolással ellátott határozatában elutasítja azt.

Ebben az esetben a követelést újra be kell nyújtani, különleges vagy rendes eljárás keretében.

1.5 Jogorvoslat

Az elutasító végzés nem támadható meg sem rendes fellebbezéssel, sem a Semmítőszéken benyújtott jogorvoslati kérelemmel.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság elfogadja a kérelmet, fizetési meghagyást bocsát ki, amelyet a határozathozatal napjától számított 60 napon belül kell a kötelezettnek kézbesíteni Olaszországon belül történő kézbesítés esetén, vagy 90 napon belül Olaszországon kívül történő kézbesítés esetén.

A fizetési meghagyás kézhezvételétől a kötelezettnek 40 napja van a követelést vitatni.

Kellően indokolt esetben az ellentmondás benyújtási határideje 10 napra csökkenthető vagy 60 napra hosszabbítható. Ha a kötelezett másik uniós tagállamban él, a határidő 50 nap, amely 20 napra csökkenthető. Ha a kötelezett nem uniós tagállamban él, a határidő 60 nap, amely 30 napra csökkenthető vagy 120 napra növelhető.

A kötelezett a határidő lejárta után is megtámadhatja a követelést, ha bizonyítani tudja, hogy a meghagyás hibás kézbesítése, előre nem látható esemény vagy vis maior következtében nem értesült arról időben. Az első végrehajtási intézkedéstől számított 10 nap elteltével már nem lehet kifogással élni.

A meghagyás elleni ellentmondással lehet élni (opposizione) a meghagyást kibocsátó bíróságnál, amelyhez a jogosult számára idézést (citazione) kell kézbesíteni a kérelemben megadott címre. A meghagyással szembeni ellentmondást tartalmazó idézésnek az idézésekben általában szokásos információkat kell tartalmaznia. Az ellentmondást benyújtó félnek különösen a követeléssel szembeni ellentmondás indokait kell kifejtenie.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ilyen jellegű ellentmondás rendes bírósági eljárást von maga után, amelyben a bíróság megvizsgálja a fizetési követelés érvényességét.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett az előírt határidőn belül nem él ellentmondással, vagy ha nem jelenik meg a bíróság előtt, a meghagyást elrendelő bíróság a jogosult kérésére azt végrehajthatóvá nyilvánítja.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Négy lehetséges forgatókönyv létezik.

Az első esetében a követeléssel szemben benyújtható ellentmondás határideje még nem járt le. A kérelmező kérheti a bíróságtól, hogy a meghagyást azonnali hatállyal előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítsa. Ezt a kérést csak akkor lehet teljesíteni, ha az előzetes végrehajtásra vonatkozó, a polgári perrendtartásban előírt különös feltételek teljesülnek: ha például a követelés alapja váltó vagy csekk, vagy ha a késedelmes végrehajtás súlyos sérelmet okozna a hitelezőnek. Az előzetes végrehajtás feltételeként e korai szakaszban a bíróság előírhatja a hitelező számára, hogy az adós javára valamely biztosítékot biztosítson.

A második forgatókönyv akkor következik be, amikor a fizetési meghagyást kézhez vevő adós az előírt határidőn belül elmulaszt kifogást benyújtani. Amikor ez megtörténik, a hitelező kérheti a meghagyás végrehajtását.

A harmadik forgatókönyv akkor következik be, amikor az adós ellentmondással élt, és az ügy még folyamatban van. Ebben az esetben a hitelező kérheti a meghagyás előzetes végrehajtását. A kérésnek csak akkor lehet helyt adni, ha a perrendtartásban foglalt feltételek teljesülnek (például az ellentmondást nem támasztották alá írásos bizonyítékkal). A bíróság az előzetes végrehajtást a meghagyás csupán egy részével kapcsolatban is elrendelheti, pl. az összegnek az adós által nem vitatott részére vonatkozóan. A bíróság engedélyezheti a meghagyás előzetes végrehajtását, ha a hitelező a lehetséges visszatérítés, valamint a költség- és kártérítés fedezetéül biztosítékot nyújt.

A negyedik forgatókönyv akkor következik be, ha az ellentmondást elutasítják: az elutasítás következtében a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik, ha ez korábban még nem történt meg.

A fenti forgatókönyvek bármelyike esetében végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyások a hitelező számára azt is lehetővé teszik, hogy az adós eszközeire bírósági határozaton alapuló jelzálogjogot jegyeztessen be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az a meghagyás, amely az ellentmondás benyújtásának adós általi elmulasztása következtében végrehajthatóvá vált, a törvényben előírt rendkívüli esetekben visszavonható (például ha megállapítást nyert, hogy a bíróság határozatát a később hamisnak minősített bizonyíték alapján hozta meg). Ha a fizetési meghagyás harmadik fél jogait érinti, a harmadik fél is nyújthat be ellentmondást.

Az ellentmondással kapcsolatos eljárást lezáró ítélet ellen a rendes eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban lehet fellebbezni.

Vonatkozó mellékletek

Fizetési meghagyás: Polgári perrendtartás, 633–656 szakaszPDF(112 Kb)it

Fizetési meghagyás: Polgári perrendtartás: joghatóságPDF(46 Kb)it


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/05/2017

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Ciprus


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az 1896/2006/EU rendeletben előírt eljárást kivéve – amelynek alkalmazására külön eljárási szabályzatot fogadtak el – a ciprusi jogrendszerben nem létezik egyedi nemzeti eljárás a fizetési meghagyásokra vonatkozóan.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Nem értelmezhető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem értelmezhető.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Nem értelmezhető.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem értelmezhető.

1.2 Illetékes bíróság

Nem értelmezhető.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nem értelmezhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem értelmezhető.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem értelmezhető.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem értelmezhető.

1.4 A kérelem elutasítása

Nem értelmezhető.

1.5 Jogorvoslat

Nem értelmezhető.

1.6 Ellentmondás

Nem értelmezhető.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Nem értelmezhető.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Nem értelmezhető.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Nem értelmezhető.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/03/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Lettország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lettországban a következő két lehetőség van: a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés (saistību bezstrīdus piespiedu izpildīšana, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50. fejezetének 400–406. szakasza) és a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés (saistību piespiedu izpildīšana brīdinājuma kārtībā, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50.1 fejezetének 406.1–406.10 szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés igénybe vehető:

  1. jelzáloggal vagy kereskedelmi zálogjoggal biztosított követelésekhez kapcsolódó megállapodások alapján;
  2. pénzfizetésről vagy ingóság visszaszolgáltatásáról szóló, közjegyző által hitelesített vagy azonos joghatású, határozott idejű megállapodások alapján;
  3. olyan, ingatlan bérletéről vagy haszonbérletéről szóló, közjegyző által hitelesített vagy az ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett megállapodások alapján, amelyek értelmében a bérlő vagy haszonbérlő köteles a megállapodás időtartamának lejártával elhagyni vagy visszaszolgáltatni a bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlant (lakás kivételével), és bérleti vagy haszonbérleti díjat fizetni;
  4. óvatolt váltó alapján.

A fenti követelések az alábbi esetekben nem vonhatók közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés alá:

  1. a követelésérvényesítés állami tulajdonra irányulna;
  2. a követelés elévült, és ez egyértelműen megállapítható magából az okiratból.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés olyan fizetési kötelezettségek esetében vehető igénybe, amelyeket okirat támaszt alá, és amelyek érvényesítése esedékes, valamint olyan visszterhes követeléseknél, amelyek áruértékesítési, áruvásárlási vagy szolgáltatási szerződés értelmében állnak fenn, amennyiben e követeléseket okirat támasztja alá, és az érvényesítésre nyitva álló határidőt nem határozták meg.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe:

  1. teljesítetlen kötelezettséget illetően elvárt fizetés esetén;
  2. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye nem ismert;
  3. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye vagy székhelye nem Lettországban van;
  4. ha a követelt kötbér összege meghaladja a főkövetelés összegét;
  5. ha a követelt kamat összege meghaladja a főkövetelés összegét;
  6. olyan fizetési kötelezettségek esetében, amelyeknél a követelés összege meghaladja a 15 000 EUR-t.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe, ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye vagy székhelye nem Lettországban van.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés abban az esetben lehetséges, ha az ez irányú kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be, amennyiben az ingatlan Lettország területén található. A hajójelzálog-követelésen alapuló, közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem akkor nyújtható be Lettországban, ha a jelzálogot Lettországban jegyezték be.

1.2 Illetékes bíróság

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelmet azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell benyújtani, amely:

  1. a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes, ha a kérelem pénzfizetési vagy ingóság visszaszolgáltatása iránti, illetve kereskedelmi zálogjoggal biztosított szerződésben előírt követeléssel kapcsolatos;
  2. az ingatlan helye szerint illetékes, ha a kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be. Ha a követelés biztosítékául több ingatlan szolgál, és a kérelmek különböző kerületi vagy városi bíróságok ingatlan-nyilvántartási hivatalainak illetékességébe tartoznának, a kérelmet az egyik ingatlan helye szerint illetékes, a kérelmező által szabadon választott kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell elbírálnia;
  3. a hajójelzálog-követelés bejegyzésének helye szerint illetékes, ha a kérelem hajójelzálog-követelésen alapul.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalához kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéshez használandó nyomtatványokról szóló, 2009. július 21-i 792. sz. kormányrendelet 1. mellékletének megfelelően kell elkészíteni.

A www.tiesas.lv címen elérhető lett bírósági portál E-Pakalpojumi („E-szolgáltatások”) menüpontjának E-veidlapas („E-nyomtatványok”) alpontjában található a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem nyomtatványa (pieteikums par strīdu bezstrīdus piespiedu izpildīšanu). A nyomtatvány letölthető, kitölthető és kinyomtatva benyújtható.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 12. fejezete tartalmazza.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmet nem szükséges részletesen indokolni.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a követelést és az okiratot, amelynek a jogosult az érvényesítését kéri, a főkövetelés összegét az esetleges kötbérrel és kamattal együtt, valamint váltó esetében az óvatolás költségeit és a jogszabályban meghatározott kártérítést. A következőket kell csatolni a kérelemhez: az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, az illeték (valsts nodeva) megfizetését igazoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem benyújtásához formanyomtatványt kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni a kérelmező és a kötelezett adatait, a fizetési kötelezettséget, a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat, a követelt összeget és az összeg kiszámításának módját, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a követelés nem függ ellenköveteléstől, vagy hogy valamely ellenkövetelés teljesült, a bírósághoz intézett kérelmet arra vonatkozóan, hogy küldjön fizetési meghagyást a kötelezettnek, és rendelje el a fizetési kötelezettség végrehajtását és a bírósági költségek megtérítését, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező helytálló tájékoztatást nyújtott a tényállásról a bíróságnak, és tudatában van annak, hogy hamis kérelem benyújtásával a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekményt követ el.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A következőket kell csatolni a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemhez: az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, az illeték megfizetését igazoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra (a figyelmeztetés megtörténtét alátámasztó bizonyíték lehet végrehajtó vagy helyettese által kiállított nyilatkozat arról, hogy a címzett megtagadta a felszólítás átvételét).

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetében nem kell írásbeli bizonyítékot benyújtani a követelésről, de a kérelemben meg kell jelölni a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat. Ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondással él a fizetési kötelezettség érvényességét illetően, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. Az eljárásnak a kötelezett kifogása esetén történő megszüntetéséről szóló határozat nem zárja el a jogosultat attól, hogy rendes kereset útján érvényesítse követelését a bíróság előtt.

1.4 A kérelem elutasítása

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemről – a kérelem és a csatolt okiratok mérlegelése alapján – az egyesbíróként eljáró bíró hoz határozatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, anélkül, hogy előzetesen értesítené a kérelmezőt vagy a kötelezettet. A bíró elutasítja a kérelmet, ha alaptalannak találja azt, a kérelemben megjelölt kötbér összege a főköveteléshez képest aránytalanul nagy, vagy az érvényesítendő okirat tisztességtelen, a fogyasztói jogokat sértő szerződéses rendelkezéseket tartalmaz.

Amennyiben bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bíróság jóváhagyja a kérelmet, de a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondást nyújt be, amelyben megtámadja a fizetési kötelezettség érvényességét, illetve bizonyítja, hogy a követelést megfizette, a bíró megszünteti az eljárást.

1.5 Jogorvoslat

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg.

1.6 Ellentmondás

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró egyesbíróként eljárva hoz határozatot, és a kötelezett álláspontját nem veszi figyelembe.

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró fizetési meghagyást küld a kötelezettnek, miszerint a kötelezett a kérelemben megjelölt összeget fizesse meg, vagy nyújtson be ellentmondást a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben ellentmondást nyújt be, amelyben vitatja a fizetési kötelezettség érvényességét, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. Ha a kötelezett a kérelem egy részét elfogadja, a kérelmező értesítést kap a kötelezett válaszáról és a határidőről, amelyen belül értesítenie kell a bíróságot arról, hogy megkapta a követelés azon részét, amelynek érvényesítését a kötelezett elfogadta. Ha a kérelmező nem járul hozzá a követelés egy részének érvényesítéséhez, vagy az értesítésben megadott határidőn belül nem válaszol, a bírósági eljárás megszűnik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban megszabott határidőn belül nem nyújt be ellentmondást a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben, a bíróság az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított hét napon belül határozatot hoz, amelyben elrendeli a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség érvényesítését és a bírósági költségek megtérítését.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés: a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség végrehajtásával kapcsolatos bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat.

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés: a bíró, miután megvizsgálta a kérelem érvényességét, és megállapította annak elfogadhatóságát, határozatot hoz arról, hogy mely követelést lehet érvényesíteni, és milyen mértékben. A bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat. A bírói határozat, a végrehajtandó okirat hiteles másolatával együtt; átkerül a végrehajtási szakaszba.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg, ha azonban a kötelezett úgy véli, hogy a kérelmező követelése érdemben megalapozatlan, a jogosulttal szemben keresetet nyújthat be, amelyben vitatja a követelést (közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított hat hónapon belül, bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított három hónapon belül). Ha a kötelezett ilyen keresetet nyújt be, kérheti a követelésérvényesítés felfüggesztését. Ha a jogosult a követelésérvényesítési eljárásból már kielégítést kapott, a kötelezett kérheti követelése biztosítását. A keresetet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek megfelelően kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely korábban a közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet is elbírálta. Ha azonban a követelés valamely regionális bíróság illetékességébe tartozik, akkor a keresetet ahhoz a regionális bírósághoz kell benyújtani, amely a korábbi kérelmet elbíráló kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatala tekintetében illetékességgel bír.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 07/02/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Litvánia


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket a Litván Köztársaság polgári perrendtartásának (Lietuvos Respubklikos civilinio proceso kodeksas) XXIII. fejezetében foglalt szabályokkal együtt, az abban foglalt eltérésekkel együtt kell vizsgálni.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezetében szabályozott eljárást a hitelező pénzkövetelésre irányuló (szerződésből, kártérítésből, munkaviszonyból, tartásból stb. származó) igényével kapcsolatos ügyekben alkalmazzák.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete szerinti eljárás a hitelező választása szerint peres vagy okirati bizonyításos eljárásban is lefolytatható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete értelmében a kérelmeket nem lehet figyelembe venni, amennyiben az adós külföldön lakik vagy rendelkezik székhellyel.

Amennyiben az eljárás a hitelező kérelme alapján megindult, és a fizetési meghagyás kibocsátása után kiderül, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik, illetve munkahelye ismeretlen, a bíróság visszavonja a meghagyást és a hitelező igényét el nem bíráltnak kell tekinteni. Az ilyen bírósági végzés önálló fellebbezéssel nem támadható meg. Ilyen körülmények között a bíróság a fizetési meghagyást csak akkor vonhatja vissza, és hagyhatja a hitelező igényét elbírálatlanul, ha ezt megelőzően határidőt tűzött a hitelezőnek arra, hogy a kötelezett tartózkodási helyét vagy munkahelyét felkutassa, vagy hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a bíróság az eljárás során keletkezett iratokat más módon kézbesítse.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálása a tartózkodási hely szerinti kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

1.3 Formai követelmények

A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó általános követelmények mellett a fizetési meghagyás iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. a hitelező kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát és lakcímét, illetve amennyiben a hitelező jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát, az érintett pénzügyi intézmény adatait, illetve amennyiben a kérelmet képviselő terjesztette elő, úgy a hitelező képviselőjének nevét és lakcímét;
  2. az adós kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát (amennyiben az ismert), lakcímét és munkahelyét (amennyiben az ismert), illetve amennyiben az adós jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát (amennyiben az ismert), valamint az érintett pénzügyi intézmény adatait (amennyiben az ismert);
  3. a követelés összegét;
  4. amennyiben a követelés kamat vagy késedelmi pótlék behajtására irányul, a kamatlábat, az összeget, valamint a kamat vagy késedelmi pótlék felszámításának időszakát;
  5. a követelést az annak alapjául szolgáló tényekkel és az azokat alátámasztó bizonyítékokkal együtt;
  6. az adóssal szembeni ideiglenes intézkedés alkalmazására irányuló indokolt kérelmet, amennyiben az intézkedés elrendelésének feltételei fennállnak, és az adós vagyonára vonatkozó információ elérhető;
  7. arra vonatkozó igazolást, hogy nem állnak fenn a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (2) bekezdésében foglalt okok (a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjában a hitelező olyan kötelezettségét (vagy kötelezettségrészét) nem teljesítette, amelyre nézve fizetési igényt támasztottak, és az adós teljesítést követel; a kötelezettség egy része nem teljesíthető és a hitelező ennek a teljesítését kéri; az adós lakóhelye vagy székhelye külföldön található; illetve az adós tartózkodási helye és munkahelye ismeretlen).
  8. Az iratok listáját csatolni kell a kérelemhez.

Tartás fizetésére irányuló kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az adós születési helyét és idejét, a kedvezményezett születési idejét és tartózkodási helyét (amennyiben a kérelmet a kedvezményezettől eltérő személy terjesztette elő, úgy az övét), a havi tartás kért összegét és azt az időszakot, amelyre nézve a fizetést kérik.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az Igazságügyi Minisztérium formanyomtatványának használata ajánlott.

A fizetési meghagyás iránti kérelem formanyomtatvány-sablonja a Litván Bíróságok Elektronikus Szolgáltatási Portálján érhető el: A link új ablakot nyit meghttps://e.teismas.lt/lt/public/documentstemplates/

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Ez nincs szabályozva.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyás iránti kérelemhez nem szükséges bizonyítékot csatolni.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a fizetési meghagyás iránti kérelmet az alábbi esetekben utasítja el:

A Litván Köztársaság polgári perrendtartása 137. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények esetén (a jogvita bíróság előtti polgári eljárás során nem bírálható el; a követelés nem tartozik az eljáró bíróság hatáskörébe; a kérelmet előterjesztő fél elmulasztotta a törvény által meghatározott követelésfajtákra tekintettel előírt bíróságon kívüli eljárás lefolytatását; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már jogerős bírósági vagy választottbírósági ítéletet hoztak, vagy jogerős bírósági végzés a felperes követelésről való lemondását elismeri, illetve a felek egyezségét jóváhagyja; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már eljárás van folyamatban; a felek a jogvita választottbíróság elé utalásáról kötöttek megállapodást; a kérelmet jogképességgel nem rendelkező személy terjesztette elő; a kérelmet az érintett helyett olyan személy terjesztette elő, akinek nincs felhatalmazása az eljárás lefolytatására);

– a kérelem nem felel meg a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt elfogadhatósági követelményeknek, vagy egyértelműen alaptalan.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

1.6 Ellentmondás

Az adós a hitelező kérelme vagy annak egy része ellen a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt ellentmondással élhet. Amennyiben az adós a hitelező követelésének egy részét teljesítette, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, vitathatja a követelés fennmaradó részének érvényességét.

A hitelező kérelme elleni adósi ellentmondást a fizetési meghagyás adósnak történő kézbesítésétől számított húsz napon belül írásban kell előterjeszteni. Az ellentmondásnak a beadványok tartalmára és formájára meghatározott általános követelményeknek kell megfelelnie, kivéve az ellentmondás alapjának megjelölése követelményét. Amennyiben az adós elháríthatatlan okokból a meghatározott határidő lejártát követően terjesztette elő ellenkérelmét, a bíróság az adós kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt. Az ilyen kérelmet elutasító végzés ellen az adós önálló fellebbezést nyújthat be.

1.7 Az ellentmondás joghatása

A bíróságnak az adós ellentmondásának beérkezésétől számított három munkanapon belül értesítenie kell a hitelezőt, hogy a polgári peres eljárások szabályai szerint (ideértve a joghatósági szabályokat is) keresetet nyújthat be, és hogy a bíróság értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül fizesse meg a további bírósági eljárási illetéket. A bíróság által alkalmazott ideiglenes intézkedések nem vesztik hatályukat, amíg a követelés előterjesztésére megszabott határidő le nem jár.

Amennyiben az adós a bíróság utasításai szerint a hitelező követelésének egy részét teljesíti, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, és a hitelezőnek csak a fennmaradó követelésrészét vitatja, a bíróság az alkalmazandó fejezet rendelkezéseinek megfelelően a követelésnek az adós által nem vitatott részére vonatkozóan új fizetési meghagyást bocsát ki. Amennyiben az adós csak az eljárási költségek megtérítéséről szóló részében vitatja a bíróság határozatát, a bíróság ezen költségek megtérítéséről végzéssel határoz. A hitelező a követelésének nem teljesített részére vonatkozóan az ezt szabályozó rendelkezésben meghatározott eljárás szerint keresetet indíthat.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben a hitelező tizennégy napon belül nem nyújt be a bíróságnak szabályszerű kérelmet, a hitelező kérelmét be nem nyújtottnak kell tekinteni és azt bírósági végzéssel vissza kell küldeni a hitelezőnek, a fizetési meghagyás és valamennyi alkalmazott ideiglenes intézkedés pedig hatályát veszti. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, azonban ez nem akadályozza a hitelezőt abban, hogy az általános eljárási szabályok szerint keresetet terjesszen elő.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amennyiben az adós a hitelező kérelme ellen húsz napon belül nem él ellentmondással. A fizetési meghagyás sürgősségi eljárásban nem hajtható végre.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyás fellebbezéssel vagy megsemmisítési eljárás keretében nem támadható meg.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/07/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Luxemburg

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A 2006. december 12-i 1896/2006/EK rendeletben meghatározott európai fizetési meghagyásos eljárásokon túl a luxemburgi törvények szerint lehetőség van a tartozások gyors behajtására úgy is, ha ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtanak be a kerületi bírósághoz (a 10 000 EUR összeget meghaladó követelések esetén; a 10 000 EUR összeget nem meghaladó követelések esetén a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás szerint valamely békebíróságon járnak el, lásd Kis értékű követelések – Luxemburg.)

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az érintett személy ideiglenes intézkedésre vonatkozó eljárást (action en référé) kezdeményezhet vagy ideiglenes fizetési meghagyás (ordonnance sur requête, provision sur requête) iránti kérelmet nyújthat be.

Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó gyorsított eljárást rendes eljárásnak kell követnie a követelés tárgyával kapcsolatban, aminek eredményeképpen az eljárások összességében költségesek.

Az ideiglenes fizetési meghagyás a behajtás leggyorsabb és leggazdaságosabb módja.

Az eljárás a behajtandó követelés összegétől függ.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az ideiglenes fizetési meghagyás akkor alkalmazható pénzügyi természetű követelések esetében, ha a tartozás (kamatok és költségek nélküli) összege meghaladja a 10 000 EUR-t.

Ideiglenes fizetési meghagyás csak luxemburgi lakóhellyel rendelkező adós esetében hozható.

Az ideiglenes fizetési meghagyásos eljárás csak írásos dokumentumokkal alátámasztott pénzügyi természetű követelések esetén alkalmazható. Nem használható például gyors kártérítési végzés meghozatala érdekében.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Európai fizetési meghagyásos eljárás.

1.2 Illetékes bíróság

A 10 000 EUR-t meghaladó összegű ideiglenes fizetési meghagyást óhajtó hitelezőnek az adós lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) elnökéhez kell benyújtania az erre vonatkozó kérelmét, kivéve, ha joghatóságra vonatkozó érvényes kikötésre hivatkozik. A luxemburgi nagyhercegségben két kerületi bíróság található, egy Luxembourg városban és egy Diekirchben.

Az általános hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazandók.

1.3 Formai követelmények

Az ideiglenes fizetési meghagyás iránti kérelmet a kerületi bíróság hivatalának kell megküldeni. A kérelem a semmisség terhe mellett tartalmazza a felperes és az alperes vezetéknevét, keresztnevét, foglalkozását, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, a kérelem tárgyát, az indoklást és a kérelmet alátámasztó iratokat.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatványok nincsenek.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A hitelezőt nem kell ügyvédnek képviselnie ahhoz, hogy fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtson be.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A hitelezőnek fel kell tüntetnie a kérelem tárgyát (azaz a követelt összeget) és az indokolást (azaz miért áll fenn a követelés). Ez az indokolás lehet rövid, de szerepelniük kell benne a releváns indokoknak. A magyarázatok hossza a gyakorlatban az ügy összetettségétől függően változik: ha az iratok egyértelműek, elegendő a rövid magyarázat.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A hitelezőknek iratokkal kell alátámasztaniuk a kérelmüket. A bíróság alapvetően ezeknek az iratoknak az alapján határoz arról, hogy a kérelem elfogadható-e vagy sem.

A kérelem csak „iratokkal” támasztható alá; a hitelező – az eljárás ezen szakaszában – nem javasolhatja, hogy más módon, például tanúk behívásával bizonyítja a követelése megalapozottságát.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasítja a kérelmet, ha úgy ítéli meg, hogy a magyarázat nem bizonyítja megfelelően a követelés jogosságát.

A többi bírósági határozathoz hasonlóan az elutasító végzésnek is tartalmaznia kell az indokolást.

1.5 Jogorvoslat

Az elutasító végzés ellen nem nyújtható be fellebbezés. A hitelező azonban rendes bírósági eljárást vagy ideiglenes intézkedés iránti gyorsított eljárást kezdeményezhet.

1.6 Ellentmondás

Az adósnak, akinek kézbesítették az ideiglenes fizetési meghagyást, 15 nap áll a rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen azzal szemben.

Az ellentmondó fél vagy képviselője által a bíróság hivatalánál írásos nyilatkozat formájában nyújthat be ellentmondást, amelyben legalább röviden ismerteti az ellentmondás indokait, és mellékel hozzá minden olyan iratot, amely alátámaszthatja azt.

A hivatalvezető bejegyzi az ellentmondást a bíróság nyilvántartásában, átvételi elismervényt bocsát ki, és tájékoztatja a felperest az ellentmondásról.

Az ellentmondás benyújtásának határideje 15 nap, de a valóságban mindaddig benyújtható, amíg a hitelező nem kérelmezi a végrehajtási meghagyást. Mivel ritkán fordul elő, hogy a hitelezők a 15 napos határidő lejárta után azonnal végrehajtási meghagyás iránti kérelmet nyújtanak be, az adósoknak gyakran több idejük van, mint amennyit a jogszabályok biztosítanak, de nem rendelkeznek azzal a jogbiztonsággal, mint az első 15 nap folyamán.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az adós ellentmondása felfüggeszti az eljárást, ami azt jelenti, hogy nem hozható azonnal végrehajtási meghagyás. A kézbesítés néhány jogkövetkezménye azonban továbbra is hatályos, például a kamatot továbbra is felszámolják attól a naptól, hogy a meghagyást kézbesítették az adósnak.

A bíróság megvizsgálja az ellentmondást. Ha a bíróság megalapozottnak találja az ellentmondást, ezt indokolással ellátott végzésben állapítja meg, és semmissé nyilvánítja a korábbi meghagyást. Ha az ellentmondás részben megalapozott, a bíró elrendeli a követelés alátámasztott részének kifizetését. Ha az ellentmondás elutasításra kerül, a bíró végzésében elmarasztalja az adóst.

Ezen eljárás során a bíró a felek meghallgatása nélkül határozhat. A bíró beidézheti a feleket meghallgatásra, de nem kötelező nyílt tárgyaláson meghallgatnia őket.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az adós nem jelent be ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a hitelező kérheti a bíróságtól a végrehajtási meghagyás kibocsátását.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A hitelező vagy a képviselője a bíróság hivatalához írásos kérelmet nyújt be, amelyet bejegyeznek a bíróság nyilvántartásába.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha az ideiglenes meghagyást személyesen kézbesítették az adósnak, a végrehajtási meghagyás olyan hatállyal bír, mint a mindkét felet meghallgatásával lefolytatott eljárás során hozott végzés, amellyel szemben a kézbesítést követő 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. Ha az ideiglenes meghagyást nem személyesen kézbesítették az adósnak, a végrehajtási meghagyás olyan hatállyal bír, mint az alperes távollétében hozott végzés, mellyel szemben a kézbesítést követő 8 napon belül tiltakozás nyújtható be.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/; A link új ablakot nyit meghttps://justice.public.lu/fr.html


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/01/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Magyarország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Létezik az eljárás, A link új ablakot nyit mega fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozza. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

Csak fizetési meghagyás útján vagy perindítás előtti egyezségi kísérlet útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek A link új ablakot nyit mega polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és

b) a pénzkövetelés nem A link új ablakot nyit mega munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, A link új ablakot nyit mega közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered. Ezen meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. pertárgy érték számítására, meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.

Nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Lásd az 1.1 pontban adott választ.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, 30.000.000,- HUF.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

3.000.000,- HUF alatt kötelező az 1.1 pontban adott válasz szerint, egyéb esetekben szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

A kérelmet szóban vagy papír alapon előterjesztő kérelmező ügyében az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, az elektronikus úton előterjesztett kérelmet elintéző közjegyzőt pedig automatizáltan, számítógépes program alkalmazásával jelölik ki.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Mind a papír alapú, mind az elektronikus beadványnál kötelező a formanyomtatvány használata. A MOKK A link új ablakot nyit meghonlapján lehet letölteni és az egyes közjegyzőktől is kérhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemben fel kell tüntetni:

- a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelésnek és járulékainak összegét;

- a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;

- a követelés beazonosításához szükséges adatokat.

A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye, azonban a kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.

1.4 A kérelem elutasítása

A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy

a) az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a magyar bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal;

b) a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;

c) a fizetési meghagyás kibocsátásának törvény rendelkezése alapján nincs helye;

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt, illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták;

e) a félnek nincs perbeli jogképessége;

f) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak nincs, vagy a kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha a jogosult által megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető;

g) a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;

h) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - ismételten nem lehet kézbesíteni;

i) a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető;

j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg és azt a jogosult elmulasztotta;

k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;

l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő;

m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el, vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat; vagy

n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.

Ha a meghagyást a kötelezettnek - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet a h) pont alapján vissza kell utasítani.

Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az m) pont alapján kell visszautasítani.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzéssel szemben a jogosult fellebbezhet. Általában a fellebbezést az eljáró közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék a végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok szerint nemperes eljárásban bírálja el. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ez esetben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet visszautasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az visszautasító végzést.

Egyebekben a fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen az Fmhtv. vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.

A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye, a fizetési meghagyás ellen az 1.6. pontban foglaltak szerint ellentmondással élhet a kötelezett.

Mivel a jogerős fizetési meghagyás ítélet hatályú határozat, az ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratanyagot a közjegyzőtől papír alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.

A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség. Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át (nem kereste) és ezért azt kézbesítettnek kell tekinteni, a kötelezett a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt ellentmondással élhet. Ennek feltétele, hogy az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizesse és ennek tényét a közjegyzőnél okirattal igazolja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, ezért a határidő lejártát követően a közjegyző hivatalból a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A határozat jogerős, azonban ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt törvény alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, a kötelezett ellentmondással élhet a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt.

A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye az 1.5. pontban foglaltak szerint.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 19/04/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Málta

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A máltai jog a Málta Törvényei 12. fejezetének 166A. szakaszával (szervezeti ás polgári eljárásjogi törvénykönyv) összhangban a meg nem támadott követelésekkel kapcsolatban speciális eljárást tesz lehetővé.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Ezt az eljárást olyan keresetek esetében lehet alkalmazni, ahol az adósság értéke legfeljebb 23 293,73 EUR.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Egyes likvid és lejárt adósságokra vonatkozó, jogi aktus végrehajtásával nem járó, a kérelem szerint legfeljebb 23 293,73 EUR értékű követelések érvényesíthetőek ebben az eljárásban. Ha az adósság nem likvid, a hitelező akkor járhat el e szakasz alapján, ha a hitelt legfeljebb 23 293,73 EUR-ban korlátozza, és az adósság rendezése esetére egyértelműen lemond a követelése ezen összeg feletti részéről.

A hitelező csak akkor járhat el e szakasz szerint, ha az adós Máltán tartózkodik, jogszabály alapján nem kiskorú vagy cselekvőképtelen, és az adósság nem olyan örökségből származik, amelynél nincs örökös.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, a felső határ 23 293,73 EUR.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, az eljárásra csak akkor van lehetőség, ha az adós Máltán tartózkodik.

1.2 Illetékes bíróság

Ezen eljárás esetében az illetékes bíróság a máltai vagy a gozói Törvényszék (alsóbírósági hatáskör).

1.3 Formai követelmények

A hitelező fizetési meghagyás megküldésével kezdeményezheti az eljárást, amelynek tartalmát esküjével megerősíti. A fizetési meghagyást kézbesíteni kell az adós részére, egyértelműen meg kell határozni benne a követelés okát, azt, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és le kell benne írni a követelést alátámasztó tényeket, mindezek hiányában a követelés érvénytelen. Az érvényes fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell az adósnak szóló figyelmeztetést is, amely szerint ha a kézbesítésétől számított harminc napon belül nem válaszol az aktához csatolandó, a követelést elutasító ellentmondás útján, a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs szabványosított formanyomtatvány. Kötelező azonban a fizetési meghagyás elejére a következő szöveget beilleszteni:

Ezt a fizetési meghagyást a 12. fejezet 166a. szakaszával összhangban küldték meg, és amennyiben harminc (30) napon belül nem válaszol rá, a felszólítás végrehajthatóvá válik. Ezért az Ön érdekében javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez vagy segédügyvédhez.”

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, a fizetési meghagyást ügyvédnek kell aláírnia. A követelést válaszában megdönteni kívánó adósnak azonban nincs szüksége ügyvédi vagy segédügyvédi képviseletre.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját részletesen le kell írni. Valójában magának a fizetési meghagyásnak is tartalmaznia kell a követelés alapjául szolgáló okot, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és a követelés ténybeli okaira vonatkozó nyilatkozatot, ennek hiányában ugyanis a követelés semmis és érvénytelen lesz.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem, a törvény nem írja elő a kérdéses követelésre vonatkozó írásos bizonyíték benyújtását. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a követelés ténybeli alapjáról eskü alatt kell nyilatkozatot tenni.

1.4 A kérelem elutasítása

Fizetési meghagyásos eljárás nem kereset benyújtásával, hanem fizetési meghagyással indítható. Ezért a bíróság nem utasíthatja el a követelést, ha azt az adós ellentmondással nem támadja meg. Ha az adós a követelés ellen ellentmondással él, a hitelező a neki fizetendő összeget e fizetési meghagyással nem tudja behajtani, így pert kell indítania. Meg kell jegyezni, hogy ha az adós a követelés ellen megfelelő ellentmondással él, a fizetési meghagyást nem lehet újra felhasználni az adóssal szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely az az adós részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.5 Jogorvoslat

Ebben az eljárásban nincs mód a fellebbezésre. Ha az adós a követelésnek ellentmond, a hitelezőnek perelnie kell. Ha azonban az adós a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem nyújt be ellentmondást, a meghagyás végrehajthatóvá válik. Az adós ebben a szakaszban a végrehajtható határozatnak vagy más igazságügyi aktusnak az első kézbesítésétől számított húsz napon belül ellentmondhat. A végrehajtható határozatot visszavonják, és semmissé nyilvánítják, ha a bíróság meggyőződött az alábbiakról:

i) az adós nem szerzett tudomást az említett fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

ii) a fizetési meghagyás nem tartalmazta a jogszabályban előírt elemeket (lásd fent).

1.6 Ellentmondás

Ha az adós megkapja a fizetési meghagyást, módja nyílik arra, hogy elutasítsa a hitelező követelését.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az adós ellentmond a követelésnek, a hitelező nem folytathatja ezt az eljárást. Meg kell jegyezni, hogy ha az adós a követelés ellen megfelelő ellentmondással él, az ebben a részben leírt eljárást nem lehet újraindítani az adóssal szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely az adós részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ellentmondás hiányában a hitelező végrehajthatóság céljából folytathatja az eljárást.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ennek az eljárásnak megfelelően benyújtott (és ellentmondással meg nem támadott) fizetési meghagyást be kell jegyeztetni. A fizetési meghagyás végrehajthatóság céljából történő bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a Bíróság hivatalvezetőjéhez a meghagyás hiteles másolatát, a kézbesítési igazolással és az arra érkezett valamennyi válaszlevéllel együtt (ha volt ilyen).

A (2) alcikkben felsorolt dokumentumok kézhezvételekor a hivatalvezető megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat, és ellenőrzi, hogy az adós a megállapított határidőn belül nyújtott-e be ellentmondást. Ha meggyőződött arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajthatóként történő bejegyzéséhez szükséges feltételek teljesülnek, köteles a benyújtott dokumentumokat nyilvántartásba (a végrehajtható fizetési meghagyások nyilvántartásába) venni, amely nyilvántartást a hivatalvezető a 166A. szakasz alkalmazása céljából vezeti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Fellebbezésnek helye nincs, azonban az e részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított végrehajthatóság visszavonható, és joghatás nélkül semmisnek minősíthető, ha az adós kérelmet nyújt be az ügytől függően a máltai vagy a gozói Törvényszékhez a végrehajtási határozat vagy egyéb, ugyanilyen jogcímen kiadott bírósági aktus első kézbesítésétől számított 20 napon belül, és a bíróság meggyőződik arról, hogy:

a) az adós nem szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

b) a fizetési meghagyás nem tartalmazta az összes előírt elemet.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/03/2017

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Hollandia


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Hollandiában megkülönböztetik az európai fizetési meghagyásos eljárást és a követelésbehajtásra és egyéb igények érvényesítésére irányuló eljárást. Az utóbbival kapcsolatos információért lásd a „Kis értékű követelések” címet.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás (az 1896/2006/EK rendelet, amely 2008. december 12-én lépett hatályba) szabványosított formanyomtatványon alapuló egységes eljárás keretében teszi lehetővé nem vitatott, határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő követelések érvényesítését (A link új ablakot nyit meghttp://www.overheid.nl/).

Határon átnyúló a jogvita, ha legalább a felek egyike a tagállam eljáró bíróságától eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. Az európai fizetési meghagyásos eljárást olyan meghatározott összegű pénzkövetelések behajtására hozták létre, amelyek az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésének idején már esedékessé váltak.

A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. Hollandia az európai fizetési meghagyásos eljárás Hollandiában történő végrehajtása érdekében elfogadta az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendelet végrehajtásáról szóló, 2009. május 29-i törvényt (Uitvoeringswet (EBB-Vo)).

Hollandiában nem létezik nem vitatott, belföldi pénzkövetelések behajtására irányuló egységes eljárás. A fizetési meghagyást 1991 végén a körzeti bíróság előtti eljárás bevezetésével helyezték hatályon kívül. Ezekben az esetekben a passzív adóssal szemben jogait érvényesítő fél gyorsított eljárásban járhat el. Lásd a „Kis értékű követelések”, illetve a „Hogyan kell eljárni?” címeket.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében a 2 000 EUR-t meghaladó követelések érvényesíthetők.

Az eljárás során az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet írásban, formanyomtatvány használatával kell előterjeszteni. A formanyomtatványok valamennyi hivatalos nyelven az Elektronikus formanyomtatványok menüpont alatt elérhetők az európai e-Justice portálon (https://e-justice.europa.eu).

Hollandiában a hágai kerületi bíróság (Rechtbank) a kijelölt bíróság, amelynek hatáskörébe tartozik az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek elbírálása. Hollandia azt választotta, hogy az eljárásban csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el. Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet elbíráló bíróság eljárás költségeket számít fel. A hatályos eljárási költségekkel kapcsolatos további információhoz lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/.

Európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelem

Az európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet a hágai kerületi bíróságnál az A formanyomtatványon kell előterjeszteni (https://e-justice.europa.eu).

Amennyiben az A formanyomtatvány hiányos, a bíróság a B formanyomtatvány használatával hívja fel a kérelmezőt a kérelem meghatározott időn belüli kiegészítésére vagy kijavítására.

Amennyiben a kérelem csak néhány előírt feltételt tartalmaz, a bíróság a C formanyomtatvány használatával javasolja a kérelmező eredeti kérelmének módosítását. A kérelmezőnek erre a javaslatra a bíróság által megszabott határidőn belül választ kell adnia. Amennyiben a kérelmező elfogadja a javaslatot, a bíróság a kérelem elfogadott részére nézve kibocsátja az európai fizetési meghagyást. A kérelmező választása szerint megkísérelheti követelése fennmaradó részének nemzeti jog szerinti behajtását. Amennyiben a kérelmező a bíróság által megszabott határidőn belül nem ad választ, vagy az eredeti kérelmére tekintettel javasolt módosításokat elutasítja, a bíróság a kérelmet a teljes egészében elutasítja. Amennyiben a kérelem valamennyi feltételnek megfelel, a bíróság 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást (az E formanyomtatvány használatával).

Az európai fizetési meghagyásos eljárással szemben előterjeszthető ellentmondás

A bíróság az európai fizetési meghagyásról annak tértivevényes ajánlott levélként történő megküldésével vagy végrehajtói kézbesítésével értesíti a kötelezettet. A kötelezettet tájékoztatni kell az alábbi lehetőségekről:

  • hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeget a kérelmező részére fizesse meg, vagy
  • hogy a fizetési meghagyás kötelezettnek való kézbesítésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 30 napon belül az F formanyomtatvány használatával terjesszen elő ellentmondást.

Az ellentmondás előterjesztésével az európai fizetési meghagyásos eljárás befejeződik. Az eljárás ezek után a nemzeti eljárásjog szabályai szerint folytatódik tovább (lásd az 1.7. szakaszt). Amennyiben a kötelezett határidőn belül nem terjeszt elő ellentmondást, a bíróság (a G formanyomtatvány használatával) az európai fizetési meghagyást végrehajthatónak nyilvánítja, és az erről szóló tanúsítványt megküldi a kérelmezőnek.

A kibocsátó tagállamban végrehajthatóvá nyilvánított fizetési meghagyást valamennyi tagállamban elismerik, és az valamennyi tagállamban végrehajtási tanúsítvány kiállítása nélkül végrehajtható.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az európai fizetési meghagyást polgári és kereskedelmi ügyekből származó lejárt, határon átnyúló jellegű pénzkövetelések érvényesítésére lehet kibocsátani (lásd továbbá az 1.1.1 szakaszt). Határon átnyúló a követelés, ha a hitelező és a kötelezett különböző EU tagállamokban lakik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az európai fizetési meghagyás tárgyi hatálya a polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki. Az alábbi ügyek esetén nincs helye európai fizetési meghagyás kibocsátásának:

  • adóügyek;
  • vámügyek;
  • közigazgatási ügyek;
  • államfelelősséggel kapcsolatos ügyek;
  • felszámolási eljárással, házassági vagyonjoggal, öröklési joggal vagy társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek; és
  • szerződésen kívüli (különösen jogellenes cselekményeken alapuló) kötelezettségekkel kapcsolatos ügyek, kivéve ha arról a felek szerződésben rendelkeznek, vagy tartozáselismerésre került sor, vagy közös tulajdonból eredő nem vitatott követeléssel kapcsolatosak.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásra és a nemzeti követelésbehajtással kapcsolatos eljárásra nincsen felső értékhatár meghatározva.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Ha az ítéletet nem uniós államban kell végrehajtani, akkor ennek az államnak a nemzeti magánjogi szabályaitól függ a kérdés, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatható-e, és ha igen, végrehajtható-e az európai fizetési meghagyás. Bizonyos esetekben végrehajtási tanúsítvány (exequatur) kiállításának van helye.

1.2 Illetékes bíróság

Hollandiában a hágai kerületi bíróság a kijelölt bíróság, amelynek hatáskörébe tartozik az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek elbírálása. Hollandia azt választotta, hogy az eljárásban csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el. A kérelmezőnek az európai fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell lerónia az eljárási illetéket. A hatályos eljárási költségekkel kapcsolatos további információhoz lásd: A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/.

1.3 Formai követelmények

Az európai fizetési meghagyást mielőbb, de minden esetben legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kibocsátani.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet az A formanyomtatványon kell előterjeszteni (https://e-justice.europa.eu). Hollandia választása szerint csak a holland nyelven kiállított formanyomtatványokat fogadja el.

A kérelmet papíralapon, vagy bármilyen bíróság által elfogadott kommunikációs eszközzel elő lehet terjeszteni.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a feleknek és annak a bíróságnak az adatait, amelynek a kérelmet címezik;

b) a követelés összegét;

c) amennyiben a követelésre kamatot kérnek: a kamatlábat és az időszakot, amelyre a kamatot kérték;

d) a jogalapot, ideérve a követelés alapjául szolgáló körülmények ismertetését;

e) a bizonyítékok ismertetését;

f) a joghatóság megalapozását; és

g) az ügy határon átnyúló jellegét.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásnál a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy jogszerűen és jóhiszeműen töltötte ki az A formanyomtatványt. Az európai fizetési meghagyást kizárólag a kérelmező által előadott információk alapján bocsátják ki, azok bírósági felülvizsgálata nélkül.

A kötelezettet az európai fizetési meghagyásról annak tértivevényes ajánlott levélként történő megküldésével vagy végrehajtói kézbesítésével kell értesíteni. A tértivevény bíróság hivatalának történő visszaküldésével a bíróság megállapítja, hogy az európai fizetési meghagyás ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánítható-e. Amennyiben a meghagyást végrehajtói kézbesítéssel kézbesítik, a bíróság erre a célra megbízza a végrehajtót.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen, az európai fizetési meghagyásos eljárásban formanyomtatvány használata kötelező. A formanyomtatványok letölthetők a https://e-justice.europa.eu oldalon.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet, és a feleknek nem kell megjelenniük a bíróságon. Hollandiában követelés behajtására irányuló eljárásban az eljárás típusától és a követelés összegétől függ a jogi képviselet kötelező jellege. Lásd a „Kis értékű követelések” és a „Bíróság előtti jogérvényesítés” címeket.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban használt A formanyomtatványon fel kell tüntetni a követelés okát és a követelést megalapozó bizonyítékok leírását, azonban szükségtelen részletesebb leírás.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Főszabály szerint az európai fizetési meghagyásos eljárásban szükségtelen a követelés további indokolása és bizonyítása. Az A formanyomtatványban meg kell jelölni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmet el kell utasítani, amennyiben az nem felel meg az előírt követelményeknek. Amennyiben az európai fizetési meghagyás iránti kérelem bizonyos meghatározott feltételeknek megfelel, a kérelmezőnek lehetőséget kell adni arra, hogy kérelmét kiegészítse, kijavítsa vagy a bíróság által javasolt módosításokat elfogadja. Amennyiben a kérelmező a bíróság által megszabott határidőn belül nem ad választ, vagy a bíróság javaslatát elutasítja, az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet teljes egészében el kell utasítani. A kérelem elutasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. A kérelmező azonban követelése érvényesítésére újabb európai fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a tagállam jogszabályaiban meghatározott más eljárást indíthat.

1.5 Jogorvoslat

Fellebbezésnek nincs helye. A kötelezett azonban felülvizsgálatot kérhet. További információért lásd a 1.8. szakaszt. Hollandiai eljárásokban főszabály szerint biztosított a fellebbezéshez való jog.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől vagy az arról való értesítéstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az ellentmondást. Ellentmondását az F formanyomtatvánnyal (https://e-justice.europa.eu) terjesztheti elő, amelyben a követelést elegendő csak vitatnia. További indokolás és bizonyítás nem szükséges.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett ellentmondását az F formanyomtatvány használatával kellő időn (30 napon) belül terjeszti elő, az európai fizetési meghagyásos eljárás befejeződik. Az eljárás a rendes polgári peres eljárások szabályai szerint folytatódik tovább, kivéve ha európai fizetési meghagyás iránti kérelmének mellékletében a kérelmező kizárta követelésének rendes polgári peres eljárásra utalását. A kérelmező ezt az eljárás későbbi szakaszában is megteheti, azonban azt még a fizetési meghagyás kibocsátása előtt kell kérnie (az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben a kötelezett 30 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, a bíróság a G formanyomtatvány használatával az európai fizetési meghagyást hivatalból végrehajthatóvá nyilvánítja, és a végrehajtható európai fizetési meghagyást megküldi a kérelmezőnek. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás további végrehajtási tanúsítvány kiállítása nélkül végrehajtható valamennyi tagállamban. Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendeletet végrehajtó törvény 9. cikke alapján a kötelezett felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő (lásd a 1.8.2 szakaszt is).

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtó tagállam nemzeti jogszabályai rendelkeznek az európai fizetési meghagyás végrehajtásáról. A kibocsátó bíróság európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánító tanúsítványának másolatát meg kell küldeni a bíróságnak vagy a végrehajtó hatóságnak. A tanúsítványnak meg kell felelnie a hitelesség megállapításához szükséges követelményeknek. Az európai fizetési meghagyás holland fordítását ugyancsak meg kell küldeni.

A végrehajtási szakaszban csak a kötelezett kérelme esetén lehet helye a végrehajtás megszüntetésének. Megszüntetésnek lehet helye abban az esetben, ha az európai fizetési meghagyás ellentmond valamely más tagállamban vagy harmadik országban korábban hozott döntésnek vagy meghagyásnak. A korábbi döntésnek (vagy meghagyásnak) ugyanazon ügyre kell vonatkoznia, meg kell felelnie a végrehajtás tagállamában meghatározott követelményeknek, illetve további feltétel, hogy a kibocsátás tagállamában az ellentmondásra bírósági eljárásban nem lehetett hivatkozni.

A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a kötelezett már teljesítette az európai fizetési meghagyásban foglalt összeget. Az európai fizetési meghagyás érdemi bírósági felülvizsgálatának semmilyen esetben nincs helye.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az európai fizetési meghagyás jogerős, kivéve ha a kötelezett felülvizsgálatot kér.

A felülvizsgálatról az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet végrehajtásáról szóló törvény 9. cikke rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a kötelezett akár az ellentmondás előterjesztésére megállapított 30 napos határidő lejártát követően is kérheti a kibocsátó bíróságától az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát. A kérelmet a fizetési meghagyás kötelezettnek történő értesítésétől, az ellentmondás előadását akadályozó rendkívüli körülmények megszűnésétől, vagy attól számított 4 héten belül kell előterjeszteni, hogy a kötelezett az európai fizetési meghagyás téves kibocsátásról tudomást szerzett.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 12/09/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Ausztria

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Az osztrák polgári perrendtartás rendelkezik a gyakorlatban bevált, fizetési igényekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren). Ausztriában a fizetési követelések túlnyomó többségének feldolgozása az interneten keresztül, egyszerűsített és gyorsított fizetési meghagyásos eljárás keretében történik.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás a kifizetési kérelmekre korlátozódik, kivéve azokat, amelyekről különleges „peren kívüli” eljárás (Ausserstreitverfahren) keretében döntenek. A fizetési meghagyásos eljárás összeegyeztethetetlen ezeknek az eljárásoknak az alapelvével; a bíróságnak ezekben az eljárásokban hivatalból, a felek indítványaitól függetlenül kell tisztáznia valamennyi, a döntéseihez mérvadó tényt. A társadalombiztosítási ügyek, valamint a váltón vagy csekken alapuló követeléssel kapcsolatos ügyek eljárási sajátosságaik miatt fizetési meghagyásos eljárásban ugyancsak nem érvényesíthetők.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 2009. július 1. óta 75 000 EUR. Az e perértékhatárt meghaladó követeléseket rendes polgári eljárásban, előkészítő irat formájában kell benyújtani.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fenti perértékhatárt nem meghaladó összegű követelések esetében Ausztriában kötelező a fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha a kötelezett lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye külföldön található. Az ilyen jogvitákat „rendes” polgári eljárásban kell rendezni. A követeléstől függően az illetékes bíróság vagy felszólítja a kötelezettet, hogy négy héten belül terjessze elő a kereseti ellenkérelmet, vagy tárgyalási határnapot tűz ki.

Alternatív megoldásként a más tagállamban tartózkodó kötelezettel szembeni kifizetési követeléseket az európai fizetési meghagyásos eljárásban lehet végrehajtani.

1.2 Illetékes bíróság

A legfeljebb 15 000 EUR összegű kifizetési követeléseket (2013. január 1. óta) a kerületi bíróság (Bezirksgericht) előtt kell érvényesíteni. A 15 000 és 75 000 EUR közötti követeléseket az elsőfokú bíróságok előtt kell érvényesíteni, kivéve, ha azok a kerületi bíróságok különös illetékességi körébe tartoznak.

A nemzeti jogszabályok szerint a fizetési meghagyásos eljárásban az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, így nincsenek külön illetékességi szabályok. Az osztrák illetékességi szabályokért lásd a „Bíróságok hatásköre és illetékessége – Ausztria” című tájékoztatót. Az adott polgári ügyben illetékességgel rendelkező bíróságra vonatkozó információt az osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztérium weboldala tartalmazza (A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/) az „e-kormányzás” menüpont alatt (Gerichtssuche).

A kereskedelmi jogvitákkal foglalkozó bécsi kerületi bíróság (Bezirksgericht für Handelssachen) kizárólagos illetékességgel rendelkezik Ausztriában az európai fizetési meghagyásos eljárás tekintetében.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kifizetési kérelmet külön formanyomtatványon kell benyújtani. Az osztrák fizetési meghagyásos eljárásban két különböző nyomtatvány használatos attól függően, hogy a kifizetési kérelem érvényesítése a „rendes” fizetési meghagyásos eljárásban történik, munkaügyi bíróság előtti fizetési meghagyásos eljárásban vagy az európai fizetési meghagyásos eljárásban. A nyomtatványok letölthetők a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapjáról ( A link új ablakot nyit meghttp://www.justiz.gv.at/ ) a Bürgerservice menüpont alatt, de online is kitölthetők.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az 5 000 EUR-t meghaladó perérték esetén a fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtó jogosultnak jogi képviselettel kell rendelkeznie. Ez nem vonatkozik azokra az ügyekre, amelyek a törvény értelmében perértékre tekintet nélkül a kerületi bírósághoz (azaz a tárgyi illetékességgel rendelkező bírósághoz) tartoznak. Ebben az esetben a kötelező ügyvédi képviselet viszonylagos követelmény: a felek felléphetnek személyesen, ha azonban képviseltetik magukat, az csak ügyvéd útján lehetséges.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás iránti kérelem tartalmi követelményei alapvetően nem különböznek a „rendes” eljárásban előterjesztett kereset tartalmi követelményeitől. A felperesnek a fizetési meghagyás iránti kérelemben mindazonáltal nem kell megjelölnie a követelés alapjául szolgáló jogalapot. A követelés alátámasztására szolgáló körülményeket azonban annyira részletezni kell, hogy a követelés egyéniesíthető, illetve azok alapján egy meghatározott kérelem megállapítható legyen (a kérelem „megalapozottsága”).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Ausztriában a fizetési meghagyásos eljárásban nincs bizonyítási kötelezettség. Éppen ezért a fizetési meghagyás iránti kérelemnek nem feltétele, hogy az előadott követeléshez bizonyítékként okiratot csatoljanak. Ha azonban a felperes csalárd módon, a kérelemben megjelölt valótlan vagy hiányos adatokkal érte el, vagy próbálta elérni a fizetési meghagyás kibocsátását, ez az osztrák perrendtartás szerint pénzbírsággal sújtható.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság csupán a kérelem gyorsított értékelését végzi el. A bíróság a kérelem tartalmi helyességét nem vizsgálja, csak a követelés jogi megalapozottságát. Ha a fizetési meghagyás iránti kérelem a formai és tartalmi követelményeknek megfelel (ha meghatározott kérelmet tartalmaz, tényállítást, amelyből a kérelem levezethető, a bizonyítékok megjelölését, az illetékességre utaló adatokat és a követelés megfelelően azonosítható) a bíróság kibocsátja a fizetési meghagyást. Az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem formai okokból történő elutasításáról nem rendelkezik. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a fizetési meghagyás követelményei nem teljesülnek, azonnal megindítja „rendes” eljárást; de a kérelmet nem utasítja el. Amennyiben csak meghatározott formai hiányosságok vannak, úgy a bíróság mindenekelőtt hiánypótlási eljárást rendelhet el, amelyben a felperest a hiányok pótlására hívja fel.

1.5 Jogorvoslat

Minthogy az osztrák polgári perrendtartás a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító döntést nem ismeri, hanem automatikusan a „rendes” eljárásra való áttérést rendeli el, nincs szükség jogorvoslatra.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás kibocsátásával szembeni ellentmondás határideje négy hét, amely a fizetési meghagyás írásos példányának a kötelezett részére való kézbesítésével kezdődik. A bíróság a határidőt nem hosszabbíthatja meg, és nem is rövidítheti le.

Az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyások (15 000 és 75 000 EUR közötti perérték esetén) elleni ellentmondások tartalmának a kereseti ellenkérelem tartalmával kell megegyezniük. Az ellentmondásnak eszerint meghatározott kérelmet kell tartalmaznia, az ellentmondás alapjául szolgáló tények és körülmények leírását, továbbá a bizonyítási eszközöket, amelyekre az alperes az állításait alapítja. Az ellentmondás előterjesztéséhez kötelező az ügyvédi képviselet.

A kerületi bíróság előtti eljárásban (15 000 EUR-t meg nem haladó perérték, vagy tárgyi illetékesség esetén 75 000 EUR perértékig) az ellentmondás előterjesztéséhez az ügyvédi képviselet nem kötelező. Ilyen eljárásoknál az írásos ellentmondáshoz elegendő, ha a kötelezett a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál az általa aláírt beadványban közli, hogy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást kíván előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság előtti eljárásokhoz hasonlóan itt sem kell megindokolni az ellentmondást. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságon vagy a tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság előtt szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett az ellentmondást határidőben terjeszti elő, a fizetési meghagyás hatályát veszti, a bíróság fellebbezést automatikusan a „rendes” eljárásra utalja, és meghallgatja a keresetben foglalt állításokat, valamint az ezekkel szemben emelt kifogásokat.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A fizetési meghagyásos eljárás Ausztriában egy lépésből áll. Ha az alperes nem vagy a határidőn túl vitatja a fizetési meghagyást, az automatikusan végrehajthatóvá válik anélkül, hogy a felperesnek újabb kérelmet kellene benyújtania. A törvény második bíróság általi döntésről nem rendelkezik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság a fizetési meghagyás végrehajthatóságát hivatalból állapítja meg. A jogosult a végrehajtható fizetési meghagyás hiteles másolatával végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az osztrák fizetési meghagyásos eljárás keretében kiadott fizetési meghagyásokat csak ellentmondás benyújtásával lehet megtámadni. A kötelezettnek nincs egyéb jogorvoslati lehetősége. A fizetési meghagyás költségekre vonatkozó rendelkezését a kézbesítéstől számított 14 napon belül a jogosult és a kötelezett panasszal megtámadhatja (Kostenrekurs). A kötelezett a fizetési meghagyás jelentős kézbesítési hiányosságai miatt határidő nélkül kérheti a végrehajthatóvá nyilvánítás hatályon kívül helyezését. Ha a kötelezettet elháríthatatlan és előreláthatatlan események akadályozták abban, hogy az ellentmondást határidőben terjessze elő, az ellentmondás határidejének elmulasztását okozó akadály elhárulását követő 14 napon belül kérheti a megelőző állapot helyreállítását.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/06/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Lengyelország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A bíróság fizetési meghagyást bocsát ki, ha a kérelmező pénzkövetelés vagy más helyettesíthető szolgáltatás iránt kíván igényt érvényesíteni.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Fizetési meghagyás a követelés összegétől függetlenül kibocsátható.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás opcionális. A bíróság fizetési meghagyást a kérelmező keresetlevelében tett írásbeli kérelme esetén bocsát ki.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyásos eljárásnak nincs helye, amennyiben a fizetési meghagyást a kötelezett számára Lengyelországban nem lehet kézbesíteni.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás a kerületi (rejonowy) és a regionális (okręgowy) bíróságok hatáskörébe tartozik.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyásos eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet (przymus adwokacki).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetlevélnek tartalmaznia a pontosan megjelölt követelést és az azt alátámasztó tényeket.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A követelést alátámasztó tényeket a következő iratok keresetlevélhez való csatolásával kell bizonyítani:

a) okirat;

b) az adós által elfogadott számla;

c) az adósnak címzett fizetési felszólítás és az adós tartozás elismeréséről szóló írásbeli jognyilatkozata;

d) az adós által elfogadott fizetési felszólítás, amelyet a bank a bankszámla-egyenlegen rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt behajthatatlanságra tekintettel küldött vissza.

A bíróság ugyancsak fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezett ellen megfelelően kitöltött váltó, csekk, opciós utalvány vagy tartozáselismerés alapján, amennyiben azok hitelességéhez és tartalmához nem fér kétség.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a kérelmet elutasítja:

  1. ha bírósági eljárásnak nincs helye;
  2. ha ugyanazon felek között ugyanazon ügy elbírálása iránt eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában már érdemi döntést hoztak;
  3. ha a felek egyikének nincs perbeli jogképessége, vagy ha a kérelmezőnek nincs perbeli cselekvőképessége és nincs nevében eljáró törvényes képviselője, vagy pedig ha a kérelmező szervezeti egysége irányító szerveinek összetételében olyan mértékű hiány áll fenn, hogy a kérelmező eljárás lefolytatására nem képes.

1.5 Jogorvoslat

Lásd az 1.6. pontot.

1.6 Ellentmondás

Az írásbeli ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó bírósághoz kell előterjeszteni. Az ellentmondásban a kötelezettnek elő kell adnia, hogy a meghagyást részben vagy egészben vitatja-e, be kell mutatnia jogi érvelését – amelyet az ügy érdemi részére vonatkozó vitát megelőzően kell előterjesztenie, és aminek elmulasztásával elveszti ezen jogi érvek előadására való jogát –, illetve a tényeket és bizonyítékokat. A bíróság az elkésetten előterjesztett indítványokat és bizonyítékokat figyelmen kívül hagyja, kivéve ha a fél igazolja, hogy azok ellentmondás részeként történő előterjesztésének elmulasztásában vétkesség nem terheli, vagy hogy az elkésetten előterjesztett indítványok és bizonyítékok elfogadása az ügy tárgyalását nem késlelteti, vagy hogy egyéb rendkívüli körülmények álltak fenn.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás megfelelő előterjesztése esetén a bíróság kitűzi a tárgyalás időpontját, és elrendeli az ellentmondás kérelmezőnek történő kézbesítését.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A fizetési meghagyás kibocsátásától kezdődően egyfajta biztosítékot (tytuł zabezpieczenia) képez, és végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül végrehajtható.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ellentmondás előterjesztésére meghatározott határidő lejártát követően a fizetési meghagyás további alakiságok nélkül végrehajtható.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 01/08/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Portugália


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás akkor alkalmazandó, amikor valamelyik fél végrehajthatóvá kívánja tenni a legfeljebb 15 000 euró értékű szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettség, vagy értéktől függetlenül valamely kereskedelmi ügyletből származó kötelezettség teljesítésére irányuló követelést.

Ezen eljárás alkalmazásában kereskedelmi ügyletnek minősülnek a „vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása”- a 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a portugál jogba átültető, 2013. május 10‑i A link új ablakot nyit meg62/2013. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkének b) bekezdése.

A kereskedelmi ügyletek vonatkozásában az eljárás nem vonatkozik a „fogyasztókkal kötött ügyletekre”, „a nem kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló egyéb kifizetésekhez kapcsolódó kamatfizetésekreˮ, vagy a „polgári kártérítésekre, beleértve a biztosító társaságok kifizetéseitˮ (ugyanazon törvényerejű rendelet 2. cikkének (2) bekezdése).

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Ahogyan az az előző kérdésre adott válaszban szerepel, a szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettségeket akkor lehet a fizetési meghagyásokra vonatkozó portugál szabályok alapján érvényesíteni, ha azok értéke nem haladja meg a 15 000 eurót.

A korábban már említetteknek megfelelően azonban a kereskedelmi ügyletek esetén nincs felső határ.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele szabadon választható, azaz nem kötelező a hitelező számára.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogszabályok nem zárják ki azokat az eseteket, amikor a kötelezett Portugálián kívül lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet papír alapon vagy elektronikus formában az ország bármely részén elő lehet terjeszteni az egyes kerületekben ezek befogadására illetékes bíróságokon. Ilyen esetekben a bíróságok elektronikusan továbbítják a kérelmeket a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodának [Balcão Nacional de Injunções].

Az ügyvédeknek és jogtanácsosoknak elektronikus formában kell előterjeszteniük a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket, és ezt az ország minden részéről megtehetik – nem kell személyesen elmenniük valamely nyilvántartóhoz vagy a bíróságra az előterjesztéshez (a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelettel módosított A link új ablakot nyit meg1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 19. cikkének (1) bekezdése).

A felhasználók ma már elektronikus úton nyomon követhetik az eljárás menetét, a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti iroda létrehozásának köszönhetően, amely a fizetési meghagyásos eljárásokat kezelő egységes nyilvántartás. Az ügyvédek és jogtanácsosok a következő címen érhetik el az elektronikus formanyomtatványt: A link új ablakot nyit meghttp://citius.tribunaisnet.mj.pt/. Így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tekintetében elektronikus formában létre lehet hozni egy végrehajtható okiratot. A kérelmező ezt az Igazságügyi Minisztérium honlapján keresztül érheti el.

Minden végrehajtható okiratot egyedi hivatkozással látnak el, lehetővé téve a kérelmező és a hivatkozást megkapó minden más jogalany számára annak megtekintését.

Az eljárást a vonatkozó jogszabályban rögzített különös szabályok szabályozzák, és azokon a területeken, amelyekre nem vonatkoznak ezek a szabályok, a hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályok irányadók.

Az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikke (4) bekezdésének való megfelelés érdekében a 2008. március 4-i 220-A/2008 miniszteri rendelet létrehozta a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodát mint általános nyilvántartást, és kizárólagos hatáskört biztosított számára a belföldi fizetési meghagyásos eljárások vonatkozásában.

1.3 Formai követelmények

A fent hivatkozott 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikke értelmében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kérelmezőnek a következőket kell feltüntetnie:

a)      azon bíróság hivatalának azonosítása, amelyhez a kérelmet intézi;

b)      a felek azonosítása;

c)      értesítési cím megadása, megjelölve azt, ha az írásbeli szerződésben meghatározott „tartózkodási helyˮ;

d)     a követelés alátámasztására szolgáló tények tömör bemutatása;

e)      a követelés megfogalmazása, meghatározva a főkövetelést, az esedékes kamatot és az egyéb fizetendő összegeket;

f)       a bírósági illetékek megfizetésének megerősítése;

g)      adott esetben annak kijelentése, hogy a követelés a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre vonatkozó különös szabályokat meghatározó jogszabály (a 2003. február 17-i 32/2003. sz. törvényerejű rendelet) szerinti „kereskedelmi ügyletreˮ irányul;

h)      a saját tartózkodási hely megadása;

i)        a saját e-mail cím megadása akkor, ha ilyen módon kíván kommunikálni vagy értesítést kapni;

j)        annak kijelentése, hogy sikertelen értesítés esetén kívánja-e megállapítás iránti keresetként folytatni az ügyet;

k)      az iratok vizsgálatára illetékes bíróság meghatározása, ha az ügyet megállapítás iránti keresetként kívánja folytatni ;

l)        annak kijelentése, hogy végrehajtó jogtanácsos vagy jogi képviselő útján kíván-e értesítést kapni, és ha igen, a személy nevének és címének feltüntetése;

m)    a kérelem aláírása.

A 2008. március 4-i 220-A/2008. sz. miniszteri rendelet a következőket tartalmazza a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek benyújtása vagy kézbesítése módjának vonatkozásában:

a)      „1. Az adathordozó:

b)      XML formátumú számítógépes fájl, a A link új ablakot nyit megCitius portálon meghatározott sajátosságokkal;

c)      A link új ablakot nyit megpapír alapú, a 2005. szeptember 9-i 808/2005. sz. miniszteri rendeletben elfogadott formanyomtatvány felhasználásával;

d)     elektronikus formanyomtatvány.

2. A benyújtás módja:

2.1. Számítógépes fájlban

a) Interneten keresztül a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok);

b) Személyesen a Fizetési meghagyásos ügyekben eljáró Nemzeti Irodában, megfelelő fizikai hordozón (floppy lemez, CD-ROM, USB flash meghajtó), kizárólag a Portó körzetben folyamatban lévő eljárások esetében, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban, és csak akkor, ha a kérelmezőt nem képviseli ügyvéd vagy jogtanácsos;

c) Személyesen az illetékes bírósági hivatalnál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban. Ezen bírósági hivataloknál csak az ügyvéd vagy jogtanácsos által nem képviselt kérelmezők terjeszthetik elő fájlban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket.

2.2. Papír alapon és személyesen benyújtva

Az illetékes bírósági hivataloknál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban.

2.3. Elektronikus formanyomtatvány alkalmazásával

Az interneten (A link új ablakot nyit meghttp://citius.tribunaisnet.mj.pt/) a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az igazságügyi miniszter rendeletében jóváhagyott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre alkalmazandó formanyomtatványt kell igénybe venni.

A formanyomtatványt két széles körben alkalmazott elektronikus formátumban lehet letölteni a Citius portálról.

Kérelemre a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek befogadására illetékes bírósági hivataloknál is hozzáférhető a formanyomtatvány.

Ügyvédek és jogtanácsosok számára az elektronikus formanyomtatvány itt hozzáférhető: A link új ablakot nyit meghttp://citius.tribunaisnet.mj.pt/.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Ebben az eljárásban nem szükséges ügyvédi képviselet, de a kérelmezőket semmi nem akadályozza meg jogi képviselő kijelölésében, ha így kívánják.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyásos eljárások szabályait meghatározó jogszabály pusztán azt írja elő a kérelmezőnek, hogy tömören mutassa be a követelést alátámasztó tényeket.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem kötelező benyújtani a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot.

1.4 A kérelem elutasítása

Csak akkor utasítható el a kérelem, ha:

a) nem az illetékes bíróság hivatalához címezték, vagy a kérelmező elmulasztotta meghatározni „az iratok értékelésére illetékes bíróságotˮ, ha az iratokat továbbításra nyújtották be;

b) nem jelöli meg a felek kilétét, a kérelmező tartózkodási helyét vagy a kötelezett értesítési címét;

c) nem írták alá, de csak abban az esetben, ha nem elektronikus formában nyújtották be;

d) nem portugál nyelven írták;

e) nem követi az igazságügyi miniszter rendelete által jóváhagyott formát;

f) nem tüntették fel, hogy megfizették a bírósági illetékeket;

g) a vitatott összeg meghaladja a 15 000 eurót, és nem utalnak arra, hogy az 1.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott kereskedelmi ügyletről van szó;

h) a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának.

A kérelem jogalapjának előzetes értékelésére nem kerül sor, mivel ebben az eljárásban a kérelmet nem továbbítják egyetlen bírósági szervhez sem, azaz a szűk értelemben vett bírósághoz, hanem csupán egy igazságügyi tisztviselő vizsgálja meg azt.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a bíróhoz kell benyújtani, vagy ha a bíróságon egynél több bíró dolgozik, akkor az ügyeletes bíróhoz.

1.6 Ellentmondás

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek helyt adnak, akkor a kötelezettnek (a megfelelő értesítés dátumától kezdődően) 15 napja van a követeléssel szembeni ellentmondásra.

Az ellentmondást két példányban kell benyújtani.

Ha egynél több kérelmező van, akkor a kötelezettnek a külön háztartásban élő kérelmezők számának megfelelő példányban kell benyújtania az ellentmondást, kivéve, ha ugyanaz a jogi képviselő képviseli őket.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett kellő időben támadja meg a követelést, akkor nem válik végrehajthatóvá, azaz nem hozzák meg a kért végrehajtást elrendelő határozatot.

Az ügyet ekkor automatikusan megállapítás iránti keresetként kezelik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az értesítést követően a kötelezett nem nyújt be ellentmondást, akkor az ügyintéző a következő szavakat jegyzi fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre: „Ez az irat végrehajthatóˮ (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 14. cikkének (1) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy az irat felhasználható a követelés bírósági végrehajtásának alapjaként.

Az ez alóli egyetlen kivétel az, ha a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának, és ebben az esetben az ügyintéző nem minősíti végrehajthatónak.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ügyintéző általi végrehajthatóvá nyilvánítás nem függ a kérelmező semmilyen különös kezdeményezésétől, hanem automatikusan megtörténik akkor, ha egyértelmű, hogy megtörtént az értesítés és az eljárásban nem nyújtottak be ellentmondást.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ez a határozat (a végrehajthatóvá nyilvánító határozat) nem támadható meg fellebbezéssel.

Emlékezni kell azonban arra, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás nem bírósági aktus, vagyis magánjogvitába való bíróság általi beavatkozás, hanem pusztán peren kívüli iratot létrehozó cselekmény.

További információ


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/04/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Románia


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A fizetési meghagyásos eljárásról a 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás rendelkezik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyásos eljárásnak van helye nem vitatott és lejárt pénzkövetelések esetén, amelyek polgári jogi szerződésből – ideérte vállalkozások és az ajánlatkérő szerv között létrejött, okiratban elismert, vagy létesítő okirat, szabályzat, illetve egyéb okirat által létrehozott megállapodást is, amelyet a felek aláírásukkal vagy más, törvényes eszközzel elismertek – származó pénzösszeg megfizetésére irányuló kötelezettségnek tekintendők. E szakasz nem terjed ki a fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelezők gyűlése által érvényesített követelésekre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetéses meghagyásos eljárás opcionális, azaz az érdekelt fél az általános eljárási szabályok szerint bíróság előtt is érvényesítheti követelését.

A fizetéses meghagyásos eljárás olyan különleges eljárás, amely az általános szabályok által rendezett eljárásnál jóval egyszerűbb, és amely olyan feltételek mellett biztosít a hitelező számára végrehajtható okiratot, amelyek eltérnek a polgári perrendtartásban meghatározott feltételektől.

Továbbá, ha az adós fizetési meghagyásban foglalt követeléssel szembeni ellenkövetelése megalapozott, a bíróság visszavonhatatlan döntésben utasíthatja el a hitelező követelésének elismerését.

A hitelező az általános szabályok szerint keresetet indíthat, ha: a bíróság elutasítja a fizetési meghagyás iránti kérelmet; a bíróság a követelés egy részére nézve bocsát ki fizetési meghagyást, amely esetben az általános szabályok szerint kereset indítható annak érdekében, hogy az adóst kötelezzék a követelés fennmaradó részének megfizetésére; a fizetési meghagyás hatályát veszti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen. Az új polgári perrendtartást nem tesz különbséget a kötelezett lakóhelye tekintetében, azaz a fizetési meghagyásos eljárásnak arra való tekintet nélkül helye lehet, hogy a kötelezett valamely másik tagállamban vagy harmadik országban lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz lehet előterjeszteni, amely az ügy érdemi elbírálására elsőfokú bíróságként hatáskörrel rendelkezik. Fizetési meghagyás esetén a bíróság hivatalból vizsgálja a hatáskörét és illetékességét.

Az eljárásra a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok (ebben az esetben fel kell tüntetni az erre a felületre mutató linket), vagy pedig eltérő rendelkezések alkalmazandók?

A fizetési meghagyásos eljárásokban a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok szerint kell meghatározni a hatáskört.

A 200 000 RON-t meg nem haladó, határozott összegű pénzkövetelések a kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak. A 200 000 RON-t meghaladó, határozott összegű pénzkövetelések a törvényszékek hatáskörébe tartoznak.

A különös, fizetési meghagyásos eljárásra meghatározott hatásköri eljárási szabályok az érték szerinti általános hatásköri szabályokkal egészülnek ki.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincsen szabványosított formanyomtatvány, azonban a hitelező/kérelmező kérelmének meg kell felelnie a minimum alaki szabályoknak, amelyek alapján annak tartalmaznia kell bizonyos információkat, nevezetesen: a hitelező nevét és lakhelyét, illetve adott esetben a cégnevét és székhelyét; a természetes személy adós nevét és lakhelyét, jogi személy adós esetén pedig cégnevét és székhelyét, illetve adott esetben a cégnyilvántartásból vagy jogi személyek nyilvántartásba bejegyzett azonosító számát, adószámát és bankszámlaszámát; a követelt összeget; a fizetési kötelezettségek ténybeli és jogi alapját, az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak, a teljesítés határidejét, illetve bármilyen olyan tényt, amely a követelés megállapításához szükséges.

A kérelemhez egyidejűleg csatolni kell a követelt összeget tartalmazó szerződést vagy más iratot, valamint a fizetési felszólítás adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyítékot. Ami a felszólítás kézbesítését illeti, a hitelezőnek végrehajtó útján vagy ajánlott küldeményként tértivevénnyel kell az adós számára kézbesítenie, az adósnak pedig az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kell megfizetnie a követelt összeget. A felszólítás megszakítja az elévülést.

A kérelmet és a csatolmányokat a felek számának megfelelő másolatban kell előterjeszteni, ezen felül pedig egy további másolatot a bíróság részére kell számításba venni.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az ügyvédi képviselet nem kötelező, de ajánlott.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemre vonatkozó minimumkövetelményeket törvény határozza meg. A hitelezőnek/kérelmezőnek fel kell tüntetnie: a követelt összeget; a fizetési kötelezettség ténybeli és jogi alapját és az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak; a teljesítés határidejét; a követelés megállapításához szükséges bármilyen egyéb tényt.

Amennyiben a késedelmi kamatra vonatkozóan a felek nem határoztak meg kamatlábat, a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb irányadó. A félév első naptári napján érvényes referencia-kamatláb irányadó az egész félévre. A követelés után az alábbi esetekben kell kamatot fizetni:

  • vállalkozások által kötött szerződésnél a követelés esedékességének napjától;
  • vállalkozások és szerződő hatóságok által kötött szerződéseknél anélkül, hogy az adóst értesíteni kellene arról, hogy a követelés lejárt: amennyiben a teljesítés időpontját a szerződésben rögzítették, azt az időpontot követő naptól kezdve; amennyiben a teljesítés időpontját nem rögzítették a szerződésben: azt a napot követő 30 nap elteltével, amelyen az adós a számlát kézhez kapta, vagy amennyiben ez vitatott, a dolog átvételétől vagy a szolgáltatás teljesítésétől számított 30 nap elteltével, vagy pedig ha a fizetési meghagyást a dolog/szolgáltatás átvételét megelőzően kézbesítették, a dolog/szolgáltatás átvételét követő 30 nap elteltével; amennyiben jogszabály vagy szerződés elfogadási vagy megvizsgálási eljárást ír elő az áruk vagy szolgáltatások megfelelőségének igazolására, és az adós a számlát vagy fizetési meghagyást ezen az ellenőrzési napon vagy ezt a napot megelőzően kézhez kapta, ettől a naptól számított 30 nap elteltével;
  • egyéb esetekben attól az időponttól, amelyen törvény szerint az adós késedelembe esik vagy esett.

A hitelező a követelése mellett az adós kötelezettségének határidőn belüli teljesítésének elmulasztásából folyó felmerült költségeinek megfelelő egyéb kárát is felszámíthatja.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a kérelemhez csatolni kell a szerződést vagy a követelt összeg alapjául szolgáló bármilyen bizonyítékot (számlát, nyugtát, kézzel írt bizonylatot stb.). A felszólítás kötelezettnek történő kézbesítéséről szóló bizonyítékot csatolni kell a követeléshez, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani.

A jogvita rendezése érdekében a bíróság a sürgősségi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a feleket idézi a tényállás tisztázása, és az adós fizetési hajlandóságának megerősítése vagy pedig annak érdekében, hogy a felek a fizetés módjával kapcsolatban megegyezésre jussanak. Az érdekelt félnek szóló idézést tíz nappal a tárgyalás napját megelőzően kell kézbesíteni. Az adósnak szóló idézésben a hitelező követelését és annak mellékelt okiratait másolatban, a követelés bizonyítékaként kell csatolni. Az idézésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arra nézve, hogy az adós a tárgyalást megelőző legkésőbb harmadik napig ellentmondást érvényesíthet, amelynek elmulasztása esetén a bíróság az ügy egyéb körülményeire is figyelemmel úgy fogja tekinteni, hogy az adós a hitelező követelését elismeri. A hitelezőt az ellentmondásról nem értesítik, annak tartalmáról az ügy aktájából szerezhet tudomást.

Amennyiben a hitelező arról nyilatkozik, hogy a követelését teljesítették, a bíróság erről a tényről az eljárást lezáró határozatában rendelkezik, és az ügyet bejezettnek nyilvánítja. Amennyiben a hitelező és az adós a követeléssel kapcsolatban egyezségre jut, a bíróság ennek a tényét elismeri, és gyorsított döntést hoz. A gyorsított döntés jogerős és végrehajtható határozat.

Amennyiben a bíróság a beadványok és a felek nyilatkozatai alapján úgy ítéli meg, hogy a hitelező követelése megalapozott, fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben feltünteti a követelt összeget és a fizetés határidejét. Amennyiben a bíróság a bizonyítékok megvizsgálása után arra az álláspontra jutott, hogy a hitelező követelésének csak egy része megalapozott, erre a részre tekintettel bocsát ki fizetési meghagyást, amelyben a fizetés határidejét ugyancsak feltünteti. Ebben az esetben a hitelező annak érdekében, hogy az adóst kötelezze a követelés fennmaradó részének megfizetésére, az általános szabályok szerint keresetet indíthat; A fizetési határidő a meghagyás kézbesítésétől számított legalább tíz, legfeljebb 30 nap lehet. A bíróság a fizetésre nem határoz meg újabb határidőt, kivéve ha a felek ettől eltérően rendelkeznek. A meghagyást át kell adni a jelenlévő feleknek, vagy pedig a jogszabályoknak megfelelően valamennyi félnek mielőbb kézbesíteni kell.

Amennyiben az adós a követeléssel szemben nem terjeszt elő ellenkövetelést, a fizetési meghagyást a kérelem előterjesztésétől számított 45 napon belül kell kibocsátani. A határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt eljárási iratokat kellett kézbesíteni, illetve a hitelező azon késedelme, amely a kérelme módosításából vagy kiegészítéséből származott.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben az adós a követelést vitatja, a bíróság a kérelem megalapozottságát az akta iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján vizsgálja meg. Amennyiben az adós ellentmondása megalapozott, a bíróság eljárást lezáró határozatában elutasítja a hitelező kérelmét. Amennyiben a kötelezett ellentmondásában felhozott érvek alapján olyan, az ügy érdemére vonatkozó bizonyítás szükséges, amelyre nézve nem áll rendelkezésre más bizonyíték, és a kérdéses bizonyíték az általános eljárási szabályok szerint jogszerűként elfogadható lenne, a bíróság a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét eljárást befejező határozatban utasítja el. Ezt követően a hitelező az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat.

1.5 Jogorvoslat

Az adós a fizetési meghagyás átadásától vagy kézbesítésétől számított 10 napon belül eljárást indíthat a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. Ugyanezen határidőn belül a hitelező is pert indíthat a fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasító eljárást befejező határozat, illetve a részleges fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásban csak a fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatos követelmények megsértésére és adott esetben azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez. A hatályon kívül helyezés iránti eljárás elbírálása a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hatáskörébe tartozik, amely két bíróból álló tanácsban jár el. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hatályon kívül helyezés iránti keresetet részben vagy egészben megalapozottak találja, a fizetési meghagyást részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, és adott esetben erről jogerős ítéletet hoz.

Amennyiben a hitelező indított hatályon kívül helyezés iránti eljárást, és a hatáskörrel rendelkező bíróság a keresetet megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

A hatályon kívül helyezés iránti keresetet elutasító döntés jogerős.

1.6 Ellentmondás

1.7 Az ellentmondás joghatása

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás akkor is végrehajtható, ha azt hatályon kívül helyezés iránti eljárás keretében vitatják, illetve a hatályon kívül helyezés iránti eljárás befejezéséig a meghagyás ideiglenesen ítélt dolognak minősül. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha az adós nem indít hatályon kívül helyezés iránti eljárást vagy az erre irányuló keresetet elutasítják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hitelező által előterjesztett hatályon kívül helyezés iránti keresetet megalapozottnak találja, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

Az érdekelt fél az általános szabályok szerint vitathatja a fizetési meghagyás végrehajtását. A kifogásban csak a végrehajtási eljárással kapcsolatos jogszabálysértésekre, illetve azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Lásd az 1.8.1. kérdésre adott választ.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 01/10/2018

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Szlovénia

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: szlovén.


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Szlovéniában is alkalmazzák a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást a polgári perrendtartásról szóló törvény 431–441. cikke (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás egy különleges, gyorsított eljárás, amelynek célja egy esedékes pénzkövetelés érvényesítése, és ahol a követelés fennállását olyan okirattal igazolják, amely a törvény értelmében nagyobb bizonyító erővel bír (hiteles okirat). Fizetési meghagyást belföldi és határokon átnyúló ügyekben egyaránt kibocsáthatnak.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyás alapját képező követelés csak pénzfizetésre irányulhat (pénzkövetelés). Csak kifejezett, szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségen alapuló követelések képezhetik a követelés tárgyát. Az egyik kivétel az üzlethelyiségek bérletének felmondása és a raktárhelyiség ebből következő kiürítése, mely esetben a fizetési meghagyás kibocsátására különleges eljárás szerinti szabályok vonatkoznak. Ezt a kivételt a kereskedelmi épületekről és üzlethelyiségekről szóló törvény (Zakon o poslovnih stavbah a poslovnih prostorih) 29. cikke írja elő, amely kimondja, hogy a bérbeadó általi felmondás, valamint a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésére irányuló kérelem alapján a bíróság elrendelheti a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítését, ha a bérleti szerződés felmondásából vagy a kérelemből és a bérleti szerződésből, illetve az előző cikkben említett bizonyítékból az következik, hogy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására vagy a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésének kérelmezésére.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelésnek nincs felső határa.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a bíróság hivatalból kibocsátja a fizetési meghagyást abban az esetben is, ha a kereset benyújtásakor a jogosult erre irányuló kérelmet nem nyújtott be, de a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei teljesültek, azaz a jogosult rendes keresetet nyújtott be, és nem kérelmezte fizetési meghagyás kibocsátását. A bíró tehát a jogosult kérelme nélkül is köteles fizetési meghagyást kibocsátani, amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényben előírt feltételei teljesültek.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Szlovéniában a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskört ugyanúgy határozzák meg, mint a rendes keresetek esetében; ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskörrel a kerületi bíróságok (okrožna sodišča), valamint a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek. A hatáskört a jogvita értékére tekintettel állapítják meg (vagy az ügy jellegére tekintettel, például kereskedelmi ügyekben). A helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak azok a vagyoni követelésekkel kapcsolatos jogviták, amelyeknél a vitatott érték nem haladja meg a 20000 EUR-t. A kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak azok a vagyoni követelésekkel kapcsolatos jogviták, amelyeknél a vitatott érték meghaladja a 20000 EUR-t. Csak a kerületi bíróságok jogosultak arra, hogy kereskedelmi jogi ügyekben első fokon eljárjanak és határozatot hozzanak. A kereskedelmi jogviták azok, amelyekben a polgári eljárásban résztvevő egyik fél jogi személy (vállalat, intézmény, kollektív vállalkozás). A kereskedelmi jogviták körébe tartoznak azok az ügyek is, amelyekben az egyik fél az állam vagy valamely helyi (pl. települési) önkormányzat.

Az illetékesség azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságok közül mely bíróság jár el egy adott ügyben. Az illetékességre vonatkozó általános szabály szerint a természetes vagy jogi személy elleni keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kötelezett lakóhelye vagy a jogi személy székhelye alapján illetékességgel rendelkezik. Ha az ügy külföldi természetes vagy jogi személy ellen folyik, az általános illetékességű bíróság az a bíróság, amely a természetes személy szlovéniai lakóhelye vagy a jogi személy fióktelepe alapján illetékes. A szlovén jog emellett különleges illetékességi szabályokat is tartalmaz; ezt a jogvita tárgya és az abban résztvevő felek alapján határozzák meg.

Erről bővebben lásd a „Bírósághoz fordulás” című részben olvasható válaszokat.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó két feltétel a következő: a pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelésnek hiteles okiraton kell alapulnia. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyeket minden keresetnek tartalmaznia kell: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakcíme, a jogi képviselők vagy meghatalmazottak neve, az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket részletező kifejezett kérelem, a jogosult kérelmét alátámasztó tények, az ezen tényeket igazoló bizonyítékok, a jogvita értéke és az aláírás. Ezen túlmenően a keresethez csatolni kell a hiteles okiratot (eredeti példányt vagy hitelesített másolatot).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Szlovéniában nem előírás, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet formanyomtatványon nyújtsák be; sőt, ilyen formanyomtatvány nem is létezik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott, a fenti 1.3. pontban említett elemeket (a kereset kötelező elemei).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásban a feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venniük. Amennyiben valamely fél nevében a kerületi bíróság előtt képviselő jár el, ez a képviselő csak ügyvéd vagy állami jogi szakvizsgát letett személy lehet. Rendkívüli jogorvoslati eljárásban kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetben meg kell jelölni a tartozás alapját és mértékét, valamint fel kell tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; meg kell jelölni az összeget és a pénznemet, valamint a pénzkövetelés esedékessé válásának időpontját. Ha a követelés kamatot is tartalmaz, a kamatot is pontosan meg kell határozni (a kamatlábat és azt az időtartamot, amelyre a követelés vonatkozik). A követelés esedékessége időpontjának a hiteles okiratból világosan ki kell derülnie.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Nincs olyan követelmény, amely szerint kereskedelmi jogvitában a fizetési meghagyás kiadásához kötelező lenne a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Elegendő, ha az okirat másolatát az arra jogosult szerv vagy jogi személy hitelesíti.

Hiteles okirat az az okirat, amely nem képez végrehajtási jogcímet, de nagy mértékben valószínűsíti a követelés fennállását. Az okirat akkor hiteles, ha azt a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy más jogszabály hitelesnek minősíti. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében hiteles okiratok a következők: közokirat, az adós – erre jogosult szerv által hitelesített – aláírásával ellátott magánokirat, váltó és csekk (kifogással és a visszaküldött számlákkal együtt, ha ezekre a követelés eredetének megállapításához szükség van), hitelesített főkönyvi kivonatok, számlák és olyan okiratok, amelyek külön szabályozás értelmében közokiratnak minősülnek. A Szlovéniában történő felhasználás feltételeinek megfelelő külföldi okirat is minősülhet hiteles okiratnak.

Kivétel: hiteles okirat benyújtása nélkül a bíróság akkor bocsát ki a kötelezettel szemben fizetési meghagyást, ha az esedékes pénzkövetelés nem haladja meg a 2000 EUR-t, és a kérelemben feltüntették az adósság alapját és mértékét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; ez a kivétel nem vonatkozik a kereskedelmi jogvitákra (a polgári perrendtartásról szóló törvény 494. cikke).

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasíthatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ha a kibocsátás előfeltételei nem teljesülnek, azaz a pénzkövetelés még nem esedékes, és nem áll rendelkezésre a követelés eredetét igazoló hiteles okirat.

Ha a bíróság nem utasítja el a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, az eljárást a keresetre irányadó szabályok alapján folytatja.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, e határozatot a jogosult az ítélet ellen benyújtott fellebbezéssel sem támadhatja meg.

A kötelezettnek a fizetési meghagyással szembeni jogorvoslati lehetősége az ellentmondás. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül ellentmondással élhet (váltóval és csekkel kapcsolatos jogviták esetén ez a határidő három nap). Az ellentmondást indokolni kell, ellenkező esetben az nem minősül kellően megalapozottnak. Az ellentmondást elbíráló bírósági határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást csak a költségekre vonatkozó döntés tekintetében vitatja, e döntést csak a határozat elleni fellebbezés benyújtásával lehet megtámadni.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a jogosult követelése ellen ellentmondással élhet. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondásnak tartalmaznia kell az ellentmondást alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, ellenkező esetben azt megalapozatlannak kell tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 435. cikkének második bekezdése). A kötelezettnek tehát az ellentmondásban ismertetnie kell a jogilag releváns tényeket, vagyis azokat a tényeket, amelyek alapján (ha valósnak bizonyulnak) a kérelem elutasítható. E tényeket konkrétan és pontosan kell ismertetni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a bíróság – késedelmes benyújtás, hiányosságok vagy jogellenesség miatt – nem küldi vissza a kötelezett ellentmondását és nem utasítja el azt, az eljárást a keresetre vonatkozó szabályok szerint kell folytatnia.

A felek az első tárgyaláson új tényeket ismertethetnek és új bizonyítékokat nyújthatnak be, a kötelezett pedig a fizetési meghagyás vitatott részével kapcsolatban új ellentmondással élhet.

A bíróság a per fő tárgyáról szóló határozatában dönt arról, hogy a fizetési meghagyás teljes egészében vagy részben hatályban maradjon-e, vagy azt hatályon kívül kell-e helyezni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 436. cikke).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az ellenérdekű fél nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést, a határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A jogosultnak kifejezetten kérnie kell a bíróságon a végrehajtási tanúsítvány kiállítását. A bírósági határozat akkor végrehajtható, ha jogerőre emelkedett és a kötelezettségek önkéntes teljesítésének határideje lejárt (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény első bekezdése).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be ellentmondást vagy az ellentmondást elutasították, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és fellebbezéssel nem támadható meg.

A jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/11/2015

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Szlovákia


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás az úgynevezett gyorsított eljárások közé tartozik. Az eljárást a polgári perrendtartás, a 160/2015 sz. törvény (zákon č. 160/2015 Z.z. Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) 265. és azt követő cikkei szabályozzák.

Fizetési meghagyás kibocsátásának a hitelező olyan pénzkövetelésének érvényesítése érdekében lehet helye, amelynek a hitelező által előadott ténybeli alapját illetően a bíróságban nem merül fel kétség, különösen ha ezeket a tényeket okirati bizonyítékok támasztják alá. A követelésre vonatkozó döntés fizetési meghagyás formájában az alperes nyilatkozata és tárgyalás elrendelése nélkül is kibocsátható. A döntésnek felhívást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az alperes a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizesse meg a meghagyásban foglalt összeget vagy annak egy részét – ideértve az eljárási költségeket is –, vagy pedig ugyanezen határidőn belül terjesszen elő ellentmondást. Fizetési meghagyásos eljárás során az eljárási költségekre vonatkozó rendelkezés végzésnek minősül.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális az ügy hatékony és költségkímélő rendezése érdekében. Fizetési meghagyás kibocsátásának nem feltétele a kérelmező kifejezett kérelme; a bíróság akkor is fizetési meghagyást bocsáthat ki, ha kérelmező az ügy ítélettel történő elbírálását indítványozta.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Ha a fizetési meghagyást külföldre kell kézbesíteni, az európai fizetési meghagyásnak minősül. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A formanyomtatványán kell előterjeszteni.

1.2 Illetékes bíróság

Az első fokon hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. Az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kerül sor.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az eljárás során formanyomtatvány használata nem kötelező, azonban ha a kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmével együtt a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) honlapján A link új ablakot nyit meghttp://www.justice.gov.sk/ közzétett fizetési meghagyás iránti formanyomtatványt is előterjeszt, akkor – feltéve, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényes feltételek fennállnak és az eljárási költséget megfizették – a bíróság e feltételek teljesülésétől számított 10 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az eljárás során az ügyvédi képviselet nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Ezek gyorsított eljárások, amelyekben az eljárás kizárólag a felperes által előadott tényeken alapul. A kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó tényeket megfelelően bizonyítani kell, és jogszabálynak lehetővé kell tennie a követelés teljesítését.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A követelés fennállását például szerződéssel kell bizonyítani. A követelést alátámasztó bizonyítékot minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, akkor a PP 168. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a jogvitákra vonatkozó általános eljárásnak van helye.

Ha kérelmet fogyasztói szerződésen alapuló pénzkövetelésre tekintettel terjesztették elő és a kötelezett fogyasztó, a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, ha a szerződés vagy más szerződéses dokumentumok tisztességtelen feltételeket tartalmaznak (a PP 229. cikkének (2) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátását vitató eljárásban előterjeszthető jogorvoslat az ellentmondás. Fellebbezésnek csak a döntés eljárási költségekre vonatkozó részének orvoslása végett van helye. A bíróság gyorsított eljárásban, azaz tárgyalás nélkül dönt.

1.6 Ellentmondás

A jogorvoslati célú ellentmondást a meghagyást kibocsátó bírósághoz a meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül kell előterjeszteni. Az ellentmondást indokolni kell. A jogorvoslati célú ellentmondás előterjesztése illetékköteles.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett határidőn belül előterjeszti a hatáskörrel rendelkező bírósághoz az ellentmondását, a fizetési meghagyás hatályát veszti, és a bíróság kitűzi a tárgyalást.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondásra megállapított határidő elmulasztása esetén a határidő lejártával a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyást jogerősítéssel kell ellátni – azon a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság érvényességet és végrehajthatóságot igazoló bélyegét kell elhelyezni. Következésképpen végrehajtási kérelem előterjesztésének van helye.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Amennyiben a fizetési meghagyás elleni jogorvoslatra megadott törvényi határidőn belül nem terjesztik elő az ellentmondást, úgy a meghagyás jogerős ítélet hatályával bír. A végrehajtható határozatok elleni, PP szerinti rendkívüli jogorvoslatnak a törvényben megállapított valamennyi követelmény fennállása esetén van helye. Rendkívüli jogorvoslat minden esetben a körülményektől és a tényektől függően terjeszthető elő.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Finnország


1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Finnországban létezik külön fizetési meghagyásos eljárás, amelyet kifejezetten a nem vitatott követelések behajtására alakítottak ki. Ezekben az esetekben az alperes úgynevezett mulasztási ítéletben felszólítható arra, hogy fizesse meg tartozását a felperes felé.

A kérelem a finn igazságügyi hatóságok honlapján (A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/en/) keresztül elektronikus úton is benyújtható. További információkért lásd: „Automatikus feldolgozás – Finnország”.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás a pénzbeli követelések valamennyi olyan fajtája esetében alkalmazható, amelyről a felek egymással szerződésben megállapodhatnak.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, a követelés értékének nincs alsó vagy felső határa.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Elviekben nincs olyan szabály, amely előírná, hogy az alperesnek Finnországban kell élnie. Az eljárás alkalmazásához azonban elengedhetetlen, hogy valamely finn bíróság joghatósággal rendelkezzen. Például a Brüsszel I. rendelet szerinti főszabály értelmében pénzkövetelés érvényesítése esetén az alperes lakóhelye szerinti bíróságnak kell eljárnia.

1.2 Illetékes bíróság

Ilyen ügyekben az általános hatáskörű elsőfokú bíróság jár el. Finnországban ezek a bíróságok az úgynevezett kerületi bíróságok (käräjäoikeus). Az általános szabály az, hogy az illetékes bíróság az alperes lakóhelye szerinti település kerületi bírósága. A fizetési meghagyásos eljárások esetében is a bíróságok illetékességére vonatkozó szokásos rendelkezéseket kell alkalmazni (lásd: „Hatáskör és illetékesség – Finnország”).

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a következő adatokat: a követelés, annak okai (röviden), a kérelem benyújtásával kapcsolatos költségekre vonatkozó bármely követelés, valamint a felperes és az alperes elérhetőségei. A kérelmet alá kell írni.

Nincs országos szinten használandó formanyomtatvány. Egyes kerületi bíróságok adtak ki formanyomtatványokat, de ezek használata nem kötelező.

Nem vitatott követelések elektronikus formában a finn igazságügyi hatóságok honlapján (A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/en/) keresztül is benyújthatók.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Sem a felperesnek, sem pedig az alperesnek nem kell ügyvédet fogadnia. Az ügyvédi segítség igénybevétele azonban mindig megengedett.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját meg kell határozni, hogy azt meg lehessen különböztetni más követelésektől.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem vitatott adósság behajtásával kapcsolatos ügyekben nincs szükség bizonyítékokra. A felperesnek csak akkor kell megfelelő bizonyítékokat benyújtania, ha az alperes vitatja a követelést.

1.4 A kérelem elutasítása

A gyakorlatban a mulasztási ítélet egyik akadálya az lehet, ha az alperes ésszerű okból vitatja a kérelemben szereplő követelést, így a követelés többé már nem tekinthető nem vitatott követelésnek. Egyéb lehetséges helyzet például az, ha a kérelmet elutasítják; ez főleg akkor fordul elő, ha a szóban forgó kerületi bíróság nem rendelkezik illetékességgel, vagy ha a felperes a felszólítás ellenére nem pótolja a kérelmével kapcsolatban megállapított hiányosságokat. Elvileg az is lehetséges, hogy a kérelmet azonnali határozatban elutasítják, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, azaz a követelésnek egyáltalán nincs jogszabályi alapja. A bíróság egyébként nem vizsgálja a követelés érvényességét.

1.5 Jogorvoslat

Ha az alperes a követelés vitatása mellett dönt, akkor a felperesnek nincs lehetősége fellebbezni azon megállapítással szemben, miszerint a követelés nem dolgozható fel nem vitatott követelésként. Ilyen körülmények között az ügyet a kerületi bíróság rendes polgári eljárás keretében dolgozza fel. A felperes azonban kérelmének elutasítása ellen fellebbezhet.

1.6 Ellentmondás

E kérdés megfogalmazása azt a rendszert tükrözi, amelyben először kiadják a „mulasztási ítéletet / fizetési meghagyást”, és az alperesnek csak azután van lehetősége ellentmondással élni. Finnországban a követelést először megküldik az alperesnek, és ha az alperes nem vitatja a követelést, meghozzák a mulasztási ítéletet.

A kerületi bíróság felszólítja az alperest, hogy meghatározott határidőn belül írásban válaszoljon a kérelemre. A határidőt, amely általában két-három hét, a kerületi bíróság állapítja meg. Az alperes válaszának tartalmaznia kell, hogy vitatja-e a követelést, és ha igen, milyen alapon. Az alperes válaszában azt is jelezheti, hogy milyen bizonyítékot kíván benyújtani, és kéri-e a költségek megtérítését. Az alperesnek fel kell tüntetnie elérhetőségeit, és alá kell írnia a válaszlevelet.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes a megadott határidőn belül ellentmondással él a követelés ellen, az többé nem tekinthető nem vitatott követelésnek, és nincs mód mulasztási ítélet kiadására. Ilyen körülmények között az ügyet automatikusan továbbküldik rendes polgári eljárásra.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha az alperes a megadott határidőn belül nem él ellentmondással, a követelt összeggel kapcsolatban mulasztási ítélet meghozatalára kerül sor. Az ítélet azonnal végrehajtható.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes fellebbviteli bíróságon (hovioikeus) nem fellebbezhet a mulasztási ítélettel szemben, de úgynevezett „helyreállítás” céljából kérelmet nyújthat be a kerületi bírósághoz. A helyreállítás iránti kérelem azt jelenti, hogy az ügy felülvizsgálat céljából visszakerül ahhoz a kerületi bírósághoz, amely a mulasztási ítéletet meghozta. A helyreállítás iránti kérelmeket a mulasztási ítéletnek az alperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Helyreállítás iránti kérelem benyújtásának hiányában a mulasztási ítélet hatályban marad.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/02/2018