Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Románia

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A fizetési meghagyásos eljárásról a 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás rendelkezik.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyásos eljárásnak van helye nem vitatott és lejárt pénzkövetelések esetén, amelyek polgári jogi szerződésből – ideérte vállalkozások és az ajánlatkérő szerv között létrejött, okiratban elismert, vagy létesítő okirat, szabályzat, illetve egyéb okirat által létrehozott megállapodást is, amelyet a felek aláírásukkal vagy más, törvényes eszközzel elismertek – származó pénzösszeg megfizetésére irányuló kötelezettségnek tekintendők. E szakasz nem terjed ki a fizetésképtelenségi eljárásokban a hitelezők gyűlése által érvényesített követelésekre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetéses meghagyásos eljárás opcionális, azaz az érdekelt fél az általános eljárási szabályok szerint bíróság előtt is érvényesítheti követelését.

A fizetéses meghagyásos eljárás olyan különleges eljárás, amely az általános szabályok által rendezett eljárásnál jóval egyszerűbb, és amely olyan feltételek mellett biztosít a hitelező számára végrehajtható okiratot, amelyek eltérnek a polgári perrendtartásban meghatározott feltételektől.

Továbbá, ha az adós fizetési meghagyásban foglalt követeléssel szembeni ellenkövetelése megalapozott, a bíróság visszavonhatatlan döntésben utasíthatja el a hitelező követelésének elismerését.

A hitelező az általános szabályok szerint keresetet indíthat, ha: a bíróság elutasítja a fizetési meghagyás iránti kérelmet; a bíróság a követelés egy részére nézve bocsát ki fizetési meghagyást, amely esetben az általános szabályok szerint kereset indítható annak érdekében, hogy az adóst kötelezzék a követelés fennmaradó részének megfizetésére; a fizetési meghagyás hatályát veszti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen. Az új polgári perrendtartást nem tesz különbséget a kötelezett lakóhelye tekintetében, azaz a fizetési meghagyásos eljárásnak arra való tekintet nélkül helye lehet, hogy a kötelezett valamely másik tagállamban vagy harmadik országban lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyás iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz lehet előterjeszteni, amely az ügy érdemi elbírálására elsőfokú bíróságként hatáskörrel rendelkezik. Fizetési meghagyás esetén a bíróság hivatalból vizsgálja a hatáskörét és illetékességét.

Az eljárásra a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok (ebben az esetben fel kell tüntetni az erre a felületre mutató linket), vagy pedig eltérő rendelkezések alkalmazandók?

A fizetési meghagyásos eljárásokban a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok szerint kell meghatározni a hatáskört.

A 200 000 RON-t meg nem haladó, határozott összegű pénzkövetelések a kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak. A 200 000 RON-t meghaladó, határozott összegű pénzkövetelések a törvényszékek hatáskörébe tartoznak.

A különös, fizetési meghagyásos eljárásra meghatározott hatásköri eljárási szabályok az érték szerinti általános hatásköri szabályokkal egészülnek ki.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincsen szabványosított formanyomtatvány, azonban a hitelező/kérelmező kérelmének meg kell felelnie a minimum alaki szabályoknak, amelyek alapján annak tartalmaznia kell bizonyos információkat, nevezetesen: a hitelező nevét és lakhelyét, illetve adott esetben a cégnevét és székhelyét; a természetes személy adós nevét és lakhelyét, jogi személy adós esetén pedig cégnevét és székhelyét, illetve adott esetben a cégnyilvántartásból vagy jogi személyek nyilvántartásba bejegyzett azonosító számát, adószámát és bankszámlaszámát; a követelt összeget; a fizetési kötelezettségek ténybeli és jogi alapját, az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak, a teljesítés határidejét, illetve bármilyen olyan tényt, amely a követelés megállapításához szükséges.

A kérelemhez egyidejűleg csatolni kell a követelt összeget tartalmazó szerződést vagy más iratot, valamint a fizetési felszólítás adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyítékot. Ami a felszólítás kézbesítését illeti, a hitelezőnek végrehajtó útján vagy ajánlott küldeményként tértivevénnyel kell az adós számára kézbesítenie, az adósnak pedig az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül kell megfizetnie a követelt összeget. A felszólítás megszakítja az elévülést.

A kérelmet és a csatolmányokat a felek számának megfelelő másolatban kell előterjeszteni, ezen felül pedig egy további másolatot a bíróság részére kell számításba venni.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az ügyvédi képviselet nem kötelező, de ajánlott.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemre vonatkozó minimumkövetelményeket törvény határozza meg. A hitelezőnek/kérelmezőnek fel kell tüntetnie: a követelt összeget; a fizetési kötelezettség ténybeli és jogi alapját és az időszakot, amely alatt a kötelezettségek fennálltak; a teljesítés határidejét; a követelés megállapításához szükséges bármilyen egyéb tényt.

Amennyiben a késedelmi kamatra vonatkozóan a felek nem határoztak meg kamatlábat, a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb irányadó. A félév első naptári napján érvényes referencia-kamatláb irányadó az egész félévre. A követelés után az alábbi esetekben kell kamatot fizetni:

  • vállalkozások által kötött szerződésnél a követelés esedékességének napjától;
  • vállalkozások és szerződő hatóságok által kötött szerződéseknél anélkül, hogy az adóst értesíteni kellene arról, hogy a követelés lejárt: amennyiben a teljesítés időpontját a szerződésben rögzítették, azt az időpontot követő naptól kezdve; amennyiben a teljesítés időpontját nem rögzítették a szerződésben: azt a napot követő 30 nap elteltével, amelyen az adós a számlát kézhez kapta, vagy amennyiben ez vitatott, a dolog átvételétől vagy a szolgáltatás teljesítésétől számított 30 nap elteltével, vagy pedig ha a fizetési meghagyást a dolog/szolgáltatás átvételét megelőzően kézbesítették, a dolog/szolgáltatás átvételét követő 30 nap elteltével; amennyiben jogszabály vagy szerződés elfogadási vagy megvizsgálási eljárást ír elő az áruk vagy szolgáltatások megfelelőségének igazolására, és az adós a számlát vagy fizetési meghagyást ezen az ellenőrzési napon vagy ezt a napot megelőzően kézhez kapta, ettől a naptól számított 30 nap elteltével;
  • egyéb esetekben attól az időponttól, amelyen törvény szerint az adós késedelembe esik vagy esett.

A hitelező a követelése mellett az adós kötelezettségének határidőn belüli teljesítésének elmulasztásából folyó felmerült költségeinek megfelelő egyéb kárát is felszámíthatja.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a kérelemhez csatolni kell a szerződést vagy a követelt összeg alapjául szolgáló bármilyen bizonyítékot (számlát, nyugtát, kézzel írt bizonylatot stb.). A felszólítás kötelezettnek történő kézbesítéséről szóló bizonyítékot csatolni kell a követeléshez, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani.

A jogvita rendezése érdekében a bíróság a sürgősségi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a feleket idézi a tényállás tisztázása, és az adós fizetési hajlandóságának megerősítése vagy pedig annak érdekében, hogy a felek a fizetés módjával kapcsolatban megegyezésre jussanak. Az érdekelt félnek szóló idézést tíz nappal a tárgyalás napját megelőzően kell kézbesíteni. Az adósnak szóló idézésben a hitelező követelését és annak mellékelt okiratait másolatban, a követelés bizonyítékaként kell csatolni. Az idézésnek tájékoztatást kell tartalmaznia arra nézve, hogy az adós a tárgyalást megelőző legkésőbb harmadik napig ellentmondást érvényesíthet, amelynek elmulasztása esetén a bíróság az ügy egyéb körülményeire is figyelemmel úgy fogja tekinteni, hogy az adós a hitelező követelését elismeri. A hitelezőt az ellentmondásról nem értesítik, annak tartalmáról az ügy aktájából szerezhet tudomást.

Amennyiben a hitelező arról nyilatkozik, hogy a követelését teljesítették, a bíróság erről a tényről az eljárást lezáró határozatában rendelkezik, és az ügyet bejezettnek nyilvánítja. Amennyiben a hitelező és az adós a követeléssel kapcsolatban egyezségre jut, a bíróság ennek a tényét elismeri, és gyorsított döntést hoz. A gyorsított döntés jogerős és végrehajtható határozat.

Amennyiben a bíróság a beadványok és a felek nyilatkozatai alapján úgy ítéli meg, hogy a hitelező követelése megalapozott, fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben feltünteti a követelt összeget és a fizetés határidejét. Amennyiben a bíróság a bizonyítékok megvizsgálása után arra az álláspontra jutott, hogy a hitelező követelésének csak egy része megalapozott, erre a részre tekintettel bocsát ki fizetési meghagyást, amelyben a fizetés határidejét ugyancsak feltünteti. Ebben az esetben a hitelező annak érdekében, hogy az adóst kötelezze a követelés fennmaradó részének megfizetésére, az általános szabályok szerint keresetet indíthat; A fizetési határidő a meghagyás kézbesítésétől számított legalább tíz, legfeljebb 30 nap lehet. A bíróság a fizetésre nem határoz meg újabb határidőt, kivéve ha a felek ettől eltérően rendelkeznek. A meghagyást át kell adni a jelenlévő feleknek, vagy pedig a jogszabályoknak megfelelően valamennyi félnek mielőbb kézbesíteni kell.

Amennyiben az adós a követeléssel szemben nem terjeszt elő ellenkövetelést, a fizetési meghagyást a kérelem előterjesztésétől számított 45 napon belül kell kibocsátani. A határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt eljárási iratokat kellett kézbesíteni, illetve a hitelező azon késedelme, amely a kérelme módosításából vagy kiegészítéséből származott.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben az adós a követelést vitatja, a bíróság a kérelem megalapozottságát az akta iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján vizsgálja meg. Amennyiben az adós ellentmondása megalapozott, a bíróság eljárást lezáró határozatában elutasítja a hitelező kérelmét. Amennyiben a kötelezett ellentmondásában felhozott érvek alapján olyan, az ügy érdemére vonatkozó bizonyítás szükséges, amelyre nézve nem áll rendelkezésre más bizonyíték, és a kérdéses bizonyíték az általános eljárási szabályok szerint jogszerűként elfogadható lenne, a bíróság a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét eljárást befejező határozatban utasítja el. Ezt követően a hitelező az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat.

1.5 Jogorvoslat

Az adós a fizetési meghagyás átadásától vagy kézbesítésétől számított 10 napon belül eljárást indíthat a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. Ugyanezen határidőn belül a hitelező is pert indíthat a fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasító eljárást befejező határozat, illetve a részleges fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásban csak a fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatos követelmények megsértésére és adott esetben azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez. A hatályon kívül helyezés iránti eljárás elbírálása a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hatáskörébe tartozik, amely két bíróból álló tanácsban jár el. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hatályon kívül helyezés iránti keresetet részben vagy egészben megalapozottak találja, a fizetési meghagyást részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, és adott esetben erről jogerős ítéletet hoz.

Amennyiben a hitelező indított hatályon kívül helyezés iránti eljárást, és a hatáskörrel rendelkező bíróság a keresetet megalapozottnak találta, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

A hatályon kívül helyezés iránti keresetet elutasító döntés jogerős.

1.6 Ellentmondás

1.7 Az ellentmondás joghatása

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás akkor is végrehajtható, ha azt hatályon kívül helyezés iránti eljárás keretében vitatják, illetve a hatályon kívül helyezés iránti eljárás befejezéséig a meghagyás ideiglenesen ítélt dolognak minősül. A hatályon kívül helyezés iránti eljárásnak a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya. Az adós kérelmére azonban a bíróság által meghatározott összegű biztosíték letétbe helyezése mellett elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha az adós nem indít hatályon kívül helyezés iránti eljárást vagy az erre irányuló keresetet elutasítják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróság a hitelező által előterjesztett hatályon kívül helyezés iránti keresetet megalapozottnak találja, a jogerős ítéletet a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt kézbesíti.

Az érdekelt fél az általános szabályok szerint vitathatja a fizetési meghagyás végrehajtását. A kifogásban csak a végrehajtási eljárással kapcsolatos jogszabálysértésekre, illetve azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek alapul szolgálnak a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Lásd az 1.8.1. kérdésre adott választ.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 01/10/2018