Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Szlovénia

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Szlovénia a következő két, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást ismeri el:

– a a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) 431–441. Cikkében szabályozott fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást,

– a hiteles okiraton (számla, váltó vagy csekk, szükség esetén ellenszámlával együtt a követelés megállapíthatósága érdekében, közokirat, számviteli nyilvántartásból származó, valamely felelős személy által igazolt kivonat, hitelesített magánokirat, foglalkoztatásból eredő jövedelemre vonatkozó írásbeli nyilatkozat) alapuló végrehajtási eljárás a ljubljanai helyi bíróság (Okrajno sodišče v Ljubljani) előtt, ahol a bíróság a hitelező kérelmére és a hiteles okirat alapján 3–4 napon belül automatizált eljárásban fizetési meghagyást bocsát ki, amelynek alapján:

  1. az adós köteles a hitelező által követelt összeg megfizetésére (fizetési meghagyás vagy a végrehajtható okirat elmarasztaló része);
  2. engedélyezett az adósnak a hitelező követelésében megjelölt vagyonával szembeni végrehajtás, feltéve, hogy az adós 8 napon belül nem élt ellentmondással a határozattal szemben (végrehajtás engedélyezése);
  3. az adós köteles az eljárási költségek megfizetésére (lásd a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény [Zakon o izvršbi in zavarovanju, ZIZ] 23., 40c. és 41. cikkét).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás egy különleges, gyorsított eljárás, amelynek célja az esedékes pénzkövetelés érvényesítése, amennyiben a követelés fennállását olyan okirattal igazolják, amely a törvény értelmében nagyobb bizonyító erővel bír (hiteles okirat). Fizetési meghagyást belföldi és határokon átnyúló ügyekben egyaránt kibocsáthatnak.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyás alapját képező követelés csak pénzfizetési kötelezettségre irányulhat (pénzkövetelés). Csak pénzben meghatározott, szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségen alapuló követelések képezhetik a követelés tárgyát. Az egyik kivétel az üzlethelyiségek bérletének felmondása és a raktárhelyiség ebből következő kiürítése, amely esetre a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó különleges eljárás szerinti szabályok vonatkoznak. Ezt a kivételt a kereskedelmi épületekről és üzlethelyiségekről szóló törvény (Zakon o poslovnih stavbah a poslovnih prostorih) 29. cikke írja elő, amely kimondja, hogy a bérbeadó általi felmondás, valamint a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésére irányuló kérelem alapján a bíróság elrendelheti a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítését, ha a bérleti szerződés felmondásából vagy a kérelemből és a bérleti szerződésből, illetve az előző cikkben említett bizonyítékból az következik, hogy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására vagy a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítése iránti kérelem előterjesztésére.

Csak a hiteles okiraton alapuló szerződéses követelések képezhetik a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás tárgyát.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés tekintetében nincs felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a bíróság hivatalból fizetési meghagyást bocsát ki abban az esetben is, ha a kereset benyújtásakor a jogosult erre irányuló kérelmet nem nyújtott be, de a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei teljesültek, azaz a jogosult rendes keresetet nyújtott be, és nem kérelmezte fizetési meghagyás kibocsátását. A bíróság (a fizetési meghagyást bírósági titkár bocsátja ki) a jogosult kérelme nélkül is köteles tehát fizetési meghagyást kibocsátani, amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényben előírt feltételei teljesültek.

A hitelező választhat, hogy fizetésre kötelezés iránti keresetet nyújt be, és a polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetési meghagyás kibocsátását kéri, vagy a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke szerint a végrehajtás iránt elektronikus úton kérelmet nyújt be, amelynek alapján a központi bíróság automatizált eljárásban fizetési meghagyást bocsát ki.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Szlovéniában a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálására irányuló hatáskört ugyanúgy határozzák meg, mint a rendes keresetek esetében; ez azt jelenti, hogy a kerületi bíróságok (okrožna sodišča), valamint a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskörrel. A hatáskört a jogvita értékére tekintettel állapítják meg (vagy az ügy jellegére tekintettel, például kereskedelmi ügyekben). A helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak a vagyoni követelésekkel kapcsolatos azon jogviták, amelyeknél a vitatott érték nem haladja meg a 20 000 eurót. A kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak a vagyoni követelésekkel kapcsolatos azon jogviták, amelyeknél a vitatott érték meghaladja a 20 000 eurót. Csak a kerületi bíróságok jogosultak arra, hogy kereskedelmi jogi ügyekben első fokon eljárjanak és határozatot hozzanak. Kereskedelmi jogvitának az minősül, amelyekben a polgári eljárásban részt vevő egyik fél jogi személy (vállalkozás, intézmény, egyesülés). A kereskedelmi jogviták körébe tartoznak azok az ügyek is, amelyekben az egyik fél az állam vagy valamely helyi (pl. települési) önkormányzat.

Az illetékesség azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságok közül mely bíróság jár el egy adott ügyben. Az illetékességre vonatkozó általános szabály szerint a természetes vagy jogi személy elleni keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kötelezett lakóhelye vagy a jogi személy székhelye alapján illetékességgel rendelkezik. Ha az ügy külföldi természetes vagy jogi személy ellen folyik, az általános illetékességű bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területen található a természetes személy szlovéniai lakóhelye vagy a jogi személy fióktelepe. A szlovén jog emellett különleges illetékességi szabályokat is tartalmaz; ezt a jogvita tárgya és az abban részt vevő felek alapján határozzák meg.

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárás tekintetében, amelyben fizetési meghagyást bocsátanak ki, a ljubljanai helyi bíróság rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.

Erről bővebben lásd a „Bírósághoz fordulás” című részben adott válaszokat.

1.3 Formai követelmények

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó két feltétel a következő: a pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelésnek hiteles okiraton kell alapulnia. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyeket minden keresetnek tartalmaznia kell: a bíróság megnevezése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakcíme, a jogi képviselők vagy meghatalmazottak neve, az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket részletező kifejezett kérelem, a felperes kérelmét alátámasztó tények, az e tényeket alátámasztó bizonyítékok, a pertárgyérték és a felperes aláírása. Ezen túlmenően a keresethez csatolni kell a hiteles okiratot (eredeti példányt vagy hitelesített másolatot).

A hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló végzésben foglalt fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke), hogy a hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló kérelmet elektronikus úton nyújtsák be, az eljárási illetéket megfizessék, és a hiteles okiraton alapuló, végrehajtásra irányuló kérelem a következőket tartalmazza:

  • a hitelező és adós neve, beleértve a rájuk vonatkozó azonosító adatokat (pl. adóazonosító jel, személyi azonosító szám vagy születési dátum);
  • hiteles okirat;
  • az adóst terhelő kötelezettség;
  • a végrehajtás eszközei és tárgya;
  • a végrehajtáshoz szükséges egyéb információ a végrehajtás tárgyának függvényében; és
  • az arra vonatkozó kérelem, hogy a bíróság kötelezze az adóst arra, hogy a vitatott összeget, beleértve a felmerülő költségeket, 8 napon belül, a számlához, váltóhoz vagy csekkhez kapcsolódó esetekben pedig a végzés kézbesítésétől számított 3 napon belül fizesse meg.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján Szlovéniában nem előírás, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet formanyomtatványon nyújtsák be; sőt, ilyen formanyomtatvány nem is létezik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott, a fenti 1.3. pontban említett elemeket (a kereset kötelező elemei).

A hiteles okiraton alapuló, fizetési meghagyást tartalmazó végrehajtási határozat kibocsátása iránti eljárásban (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke) a kérelmet formanyomtatványon (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 29. cikkének (2) bekezdése, a végrehajtási eljárás formáira, típusaira és az automatizált végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok) elektronikus úton (A link új ablakot nyit meghttps://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html) vagy írásban kell benyújtani.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásban a feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venniük (sem a polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke szerinti, sem a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke szerinti eljárásban).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 431. cikke alapján a fizetésre kötelezés iránti keresetben meg kell jelölni a tartozás alapját és mértékét, valamint fel kell tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; meg kell jelölni az összeget és a pénznemet, valamint a pénzkövetelés esedékessé válásának időpontját. Ha a követelés kamatot is tartalmaz, a kamatot is pontosan meg kell határozni (a kamatlábat és azt az időtartamot, amelyre a követelés vonatkozik). A követelés esedékessége időpontjának a hiteles okiratból világosan ki kell tűnnie.

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárásban a követelést nem szükséges egyebekben alátámasztani; a hiteles okirat megjelölése elegendő (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Nincs olyan követelmény, amely szerint kereskedelmi jogvitában a fizetési meghagyás kibocsátásához kötelező lenne a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Elegendő, ha az okirat másolatát az arra jogosult szerv vagy jogi személy hitelesíti.

Hiteles okirat az az okirat, amely nem képez végrehajtási jogcímet, de nagy mértékben valószínűsíti a követelés fennállását. Az okirat akkor hiteles, ha azt a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy más jogszabály hitelesnek minősíti. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében hiteles okiratok a következők: közokirat, az adós – erre jogosult szerv által hitelesített – aláírásával ellátott magánokirat, váltó és csekk (kifogással és ellenszámlákkal együtt, ha ezekre a követelés eredetének megállapításához szükség van), hitelesített főkönyvi kivonatok, számlák és olyan okiratok, amelyek a különös szabályozás értelmében közokiratnak minősülnek. A Szlovéniában történő felhasználás feltételeinek megfelelő külföldi okirat is hiteles okiratnak minősülhet.

Kivétel: hiteles okirat benyújtása nélkül a bíróság akkor bocsát ki a kötelezettel szemben fizetési meghagyást, ha az esedékes pénzkövetelés nem haladja meg a 2000 eurót, és a kérelemben feltüntették az adósság alapját és mértékét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; ez a kivétel nem vonatkozik a kereskedelmi jogvitákra (a polgári perrendtartásról szóló törvény 494. cikke).

A hiteles okiraton alapuló végrehajtási eljárásban, amelyben fizetési meghagyást bocsátanak ki, ténylegesen nem lehetséges hiteles okiratot csatolni (mivel az információs rendszer nem teszi azt lehetővé); a hiteles okiratra vonatkozó nyilatkozat elegendő (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 41. cikke).

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ha a kibocsátás előfeltételei nem teljesülnek, azaz a pénzkövetelés még nem esedékes, és nem áll rendelkezésre a követelés eredetét igazoló hiteles okirat.

Ha a bíróság nem utasítja el a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, az eljárást a kereset alapján folytatja le.

A ljubljanai helyi bíróság elutasítja a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelmet, ha a követelés még nem esedékes, vagy az alperes fizetésképtelenné vált.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, e határozatot a jogosult az ítélet ellen benyújtott fellebbezéssel sem támadhatja meg.

A kötelezettnek a fizetési meghagyással szembeni jogorvoslati lehetősége az ellentmondás. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül ellentmondással élhet (váltóval és csekkel kapcsolatos jogviták esetén ez a határidő három nap). Az ellentmondást indokolni kell, ellenkező esetben az nem minősül megalapozottnak. Az ellentmondást elbíráló bírósági határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást csak a költségekre vonatkozó döntés tekintetében vitatja, e döntést csak a határozat elleni fellebbezés benyújtásával lehet megtámadni.

A ljubljanai helyi bíróságnak a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelmet elutasító határozatával szemben a kötelezett 8 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet a ljubljanai felsőbb bíróság bírál el.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a jogosult követelése ellen ellentmondással élhet. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondásnak tartalmaznia kell az ellentmondást alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, ellenkező esetben azt megalapozatlannak kell tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 435. cikkének (2) bekezdése). A kötelezettnek tehát az ellentmondásban ismertetnie kell a jogilag releváns tényeket, vagyis azokat a tényeket, amelyek alapján (ha valósnak bizonyulnak) a követelés elutasítható. E tényeket konkrétan és pontosan kell ismertetni.

A ljubljanai helyi bíróságnak a hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelemnek helyt adó és a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő határozatával szemben 8 napon belül ellentmondással lehet élni. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondást indokolással ellátottnak kell tekinteni, ha az adós megjelöli azokat a tényeket, amelyek alapján a kérelmező követelése elutasítható (pl. hogy az adósságot megfizették), és benyújtja az ellentmondásban szereplő tényeket alátámasztó bizonyítékokat (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 61. cikke). A ljubljanai helyi bíróság határoz az ellentmondásról.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a bíróság – késedelmes benyújtás, hiányosságok vagy jogellenesség miatt – nem küldi vissza és nem utasítja el a kötelezett ellentmondását, az eljárást a keresetre vonatkozó szabályok szerint kell folytatnia.

Ha a kötelezett indokolt ellentmondással él, a bíróság határozatot hoz, amelyben megsemmisíti a fizetési meghagyást, és a határozat jogerőre emelkedését követően folytatja az érdemi elbírálást.

A felek az első érdemi tárgyaláson új tényeket ismertethetnek és új bizonyítékokat nyújthatnak be, a kötelezett pedig a fizetési meghagyás vitatott részével kapcsolatban új ellentmondással élhet.

Ha a ljubljanai helyi bíróság helyt ad a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzéssel szemben benyújtott ellentmondásnak, a bíróság megsemmisíti a végrehajtást elrendelő végzésnek a végrehajtást engedélyező és a végrehajtót megnevező részét (vagyis a bíróság nem semmisíti meg a fizetési meghagyást, hanem arról határoz, hogy a fizetési meghagyást hatályban kell-e tartani vagy azt a későbbi ítéletben meg kell-e semmisíteni).   Ezután a bíróság úgy folytatja az eljárást, mint a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén; ha nem rendelkezik hatáskörrel, megállapítja hatáskörének hiányát, és átteszi az ügyet a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. A bíróság ennek során figyelembe veszi az illetékességet kikötő megállapodást, ha a hitelező kérte és meghatározta azt a végrehajtás iránti kérelmében, vagy ha a kötelezett kérte azt a végrehajtási végzéssel szembeni ellentmondásban és benyújtotta a bírósághoz. A hiteles okiraton alapuló végrehajtás iránti kérelem, amely a végrehajtást elrendelő megsemmisített végzés alapját képezte, polgári keresetnek minősül (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 62. cikke).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az ellenérdekű fél nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést, a határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

Ha a kötelezett a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzéssel szemben 8 napon belül nem él ellentmondással, a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik (ezt a fizetési meghagyásra is alkalmazni kell), és a hitelezői követelés végrehajtása a kötelezettnek a jogosult végrehajtás iránti kérelmében megjelölt vagyontárgyaival szembeni végrehajtást eredményezi.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A jogosultnak kifejezetten kérnie kell a bíróságon a végrehajtási tanúsítvány kiállítását. A bírósági határozat akkor végrehajtható, ha jogerőre emelkedett, és a kötelezettségek önkéntes teljesítésének határideje lejárt (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 19. cikkének (1) bekezdése).

A ljubljanai helyi bíróság a hiteles okiraton alapuló végrehajtást elrendelő végzés jogerejére és a végrehajthatóságára vonatkozóan hivatalból tanúsítványt állít ki, és azt megküldi a hitelezőnek és (a végrehajtást elrendelő végzéssel együtt) a végzés végrehajtásáért felelős valamennyi személynek, szervnek (végrehajtó, bank, munkáltató stb.).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be ellentmondást, vagy az ellentmondást elutasították, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és fellebbezéssel nem támadható meg.

A jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni.

A hiteles okiraton alapuló, fizetési meghagyást tartalmazó jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni (az ügy újbóli megnyitására irányuló beadvány és a jogi szempontú felülvizsgálati kérelem, a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény 10. cikke).

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2020