Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Németország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Igen. A Polgári perrendtartás rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren) olyan pénzbeli követelések behajtása céljából, amelyek nem feltétlenül vitatottak. A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 688. és azt követő szakaszai rendelkeznek róla.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Ez az eljárás általában egy meghatározott pénzösszeg euróban történő kifizetésével kapcsolatos követelések esetében alkalmazható.

Az alábbi esetekben azonban nem alkalmazható:

  • a jegybanki alapkamatnál több mint 12 százalékponttal magasabb kamatozású fogyasztói kölcsönből eredő követelések esetében;
  • még nem teljesített kötelezettségek teljesítésétől függő követelések esetében;
  • ha a fizetési meghagyást nyilvános értesítéssel kézbesítik, mert az alperes címe ismeretlen.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés értékére vonatkozóan nincs felső határ.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása a hitelező számára szabadon választható. A hitelező eldöntheti, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy rendes eljárást kezdeményez-e.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A német fizetési meghagyásos eljárás elvileg akkor is alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban él. Meg kell jegyezni azonban, hogy a német Polgári perrendtartás 688. szakaszának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a fizetési meghagyást külföldre kellene kézbesíteni, fizetési meghagyásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény (Anerkennungs- und Vollstreckungsausführungsgesetz) erről rendelkezik. Ez jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára és Svájcra vonatkozik.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazásában kizárólag az a kerületi bíróság (Amtsgericht) illetékes, amely általános joghatósággal rendelkezik a kérelmezőre nézve. Ezt a lakóhely, illetve jogi személyek esetében a bejegyzett székhely határozza meg. Ugyanakkor több német szövetségi tartományban központi bíróságokat hoztak létre a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására (Mahngerichte) (ilyen például Berlinben a weddingi kerületi bíróság). Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban az adott szövetségi tartományon belül több kerületi bíróságra vagy akár egyetlen kerületi bíróságra koncentrálódik az illetékesség. Ilyen esetekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes központi fizetési meghagyásos bíróság rendelkezik általános illetékességgel.

Ha a kérelmezőre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor a berlini weddingi kerületi bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha az alperesre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor az a kerületi bíróság illetékes, amely a peres eljárásban illetékes lenne, függetlenül attól, hogy illetékes-e annak tárgya alapján (a kerületi bíróságok általában csak 5 000 EUR perértékig illetékesek). Néhány szövetségi tartományban ebben az esetben is létezhetnek fizetési meghagyásos eljárásokat lefolytató központi bíróságok.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Formanyomtatvány használata kötelező. Külön formanyomtatvány létezik az automatikus és a manuális feldolgozású fizetési meghagyásos eljárásra.

A fizetési meghagyásos eljárás a szövetségi tartományok többségében automatikus feldolgozású. Ebben az esetben a kérelmek papíralapú formanyomtatványon vagy elektronikus adatcsere útján nyújthatók be. Több szoftvergyártó kínál az automatikus bírósági fizetési meghagyásos eljárásokban használható, a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló programokat. Néhány kerületi bíróság esetében a kérelmek interneten keresztül is benyújthatók.

Az automatikus és a manuális feldolgozású fizetési meghagyásos eljárásoknál használt papíralapú formanyomtatványok a papírboltokban szerezhetők be.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Nem szükséges részletesen leírni a követelés jogalapját. Csak a követelés rövid meghatározására és a követelt összeg feltüntetésére van szükség. Ehhez a fizetési meghagyásos eljárásnál használt formanyomtatvány mezőit kell kitölteni. A főköveteléseket és a mellékköveteléseket külön kell felsorolni.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A benyújtott követelések vonatkozásában nem kell okirati bizonyítékot benyújtani.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás iránti kérelmet elutasítják, ha nincs lehetőség fizetési meghagyásos eljárásra, ha az adott bíróság nem illetékes, vagy ha a fizetési meghagyás iránti kérelem nem felel meg az alaki követelményeknek. A kérelmet akkor is elutasítják, ha fizetési meghagyás csak a követelés egy részét illetően bocsátható ki. A kérelmezőt meg kell hallgatni a kereset elutasítása előtt.

A fizetési meghagyás elrendelése előtt a bíróság nem vizsgálja meg, hogy jogos-e a követelés.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás elutasítása ellen általában nem lehet fellebbezéssel élni. Azonnali ellentmondásra (sofortige Beschwerde) csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet kizárólag gépileg olvasható formában küldték el, és azon az alapon utasították el, hogy a bíróság elektronikus feldolgozórendszere nem képes kezelni, azonban ez a rendelkezés a gyakorlatban nem játszik meghatározó szerepet.

1.6 Ellentmondás

Ha a bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, és az kézbesítésre került az alperes részére, akkor az alperesnek 2 hét áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ellentmondással azonban e határidő lejártát követően is lehet élni, amennyiben a bíróság nem hozott végrehajtási határozatot.

A fizetési meghagyás kézbesítésekor az alperes kap egy formanyomtatványt, amelyen ellentmondással élhet a fizetési meghagyás ellen. A formanyomtatvány használata nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy az ellentmondás más formában is benyújtható; az az egyetlen formai követelmény, hogy írásban kell megtenni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes időben megtámadja a követelést, nem bocsátható ki végrehajtási határozat és nem érvényesíthető a fizetési meghagyás tárgyát képező követelés. Az ügyet azonban nem fogják automatikusan rendes eljárás keretében tárgyalni. A rendes eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani, amit a fizetési meghagyásos eljárásban részt vevő felperes vagy alperes egyaránt megtehet. A felperes azonnal benyújthatja a kérelmet, amint tudomást szerez az ellentmondásról, vagy elővigyázatosságból már a fizetési meghagyáshoz is csatolhatja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A bíróság kérelemre végrehajtási határozatot hoz. A kérelem csak az ellentmondás benyújtására szolgáló határidő lejártát követően nyújtható be, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fizetési meghagyás alapján sor került-e bármilyen kifizetésre, és ha igen, milyen kifizetésekre. Ha a követelést részben már teljesítették, a kérelmezőnek ennek megfelelően csökkentenie kell a követelés összegét.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtási határozat ideiglenesen végrehajtható mulasztási ítéletnek felel meg. Ellentmondással a kézbesítést követő 2 héten belül lehet élni.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/06/2019