Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A Cseh Köztársaságban az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott európai fizetési meghagyásos eljáráson kívül három másik hasonló jellegű eljárás létezik – a fizetési meghagyásos eljárás, az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, illetve a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyásos eljárás (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény (občanský soudní řád) 172–175. szakaszainak rendelkezései).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Fizetési meghagyás a kérelmező kifejezett kérelmének hiányában is kibocsátható pénzbeli kötelezettség teljesítésére irányuló kereset alapján, ha a kérelmező által állított és alátámasztott tények alapján fennáll a jogosultság. Az ügy fizetési meghagyás kibocsátása útján való eldöntése mindig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik; ha a bíróság fizetési meghagyást nem bocsát ki, kitűzi a tárgyalást. Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 172. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának kizárólag a kérelmező erre megszabott elektronikus formanyomtatványon benyújtott, hitelesített elektronikus aláírással ellátott és 1 000 000 CZK-t meg nem haladó értékű fennálló követelést tartalmazó kérelme alapján van helye; a követelés összegébe a kamatok és járulékok nem számítanak bele. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben azt külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

A váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyással váltóból vagy csekkből eredő jogosultságok érvényesíthetők. A formai követelmények teljesítése esetén a bíróság köteles gyorsított eljárásban kibocsátani a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást. Csak a kérelmező kérelme alapján bocsátható ki váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás, amely akkor is kibocsátható, ha azt külföldre kell kézbesíteni. Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak személyen kézbesíthető a kötelezettnek; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye.

Az európai fizetési meghagyási eljárás célja meghatározott összegű, nem vitatott pénzkövetelések érvényesítése. A nem vitatott pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem kitöltésének idején. A követelés érvényesítéséhez az A formanyomtatványt kell kitölteni, amely a felekkel, valamint a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza. A bíróság a kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a formanyomtatvány helyesen került kitöltésre, 30 napon belül kibocsátja az európai fizetési meghagyást.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás formájában hozott döntés csak pénzkövetelésre tekintettel hozható.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás csak a váltóból vagy csekkből fakadó pénzügyi kötelezettség teljesítésére tekintettel bocsátható ki.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A legfeljebb 1 000 000 CZK összegű (plusz kamatok és járulékok) értékhatár elektronikus fizetési meghagyás esetén alkalmazandó; nincsen felső értékhatár európai fizetési meghagyás vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás nem kötelező; a kérelmező pénzkövetelését rendes polgári eljárásban is érvényesítheti. Azonban ha a kérelmező „rendes” eljárást kezdeményez, és a keresettel érvényesített jog tekintetében fennállnak a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei, a bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthatja a fizetési meghagyást. Elektronikus fizetési meghagyás, európai fizetési meghagyás, valamint váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásának csak a kérelmező kérelme alapján van helye.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyás és elektronikus fizetési meghagyás nem bocsátható ki, amennyiben azt külföldön tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni. Ebben az esetben a bíróság az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja le.

Ha a Cseh Köztársaságba kell kézbesíteni a Cseh Köztársaság bírósága vagy egy másik tagállam bírósága által kibocsátott európai fizetési meghagyást, azt személyesen kell a kötelezettnek kézbesíteni; a kézbesítés egyéb formáinak nincs helye (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései).

1.2 Illetékes bíróság

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala az illetékességgel rendelkező járásbíróság (okresní soud) hatáskörébe tartozik. Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátásáról szóló döntés meghozatala mindig regionális bíróság (krajský soud) hatáskörébe tartozik (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 9. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos joghatóságot illetően lásd az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkét.

1.3 Formai követelmények

Fizetési meghagyás, illetve váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemre nincsen előírt formanyomtatvány.

A bíróság a kérelmező kifejezett kérelme hiányában is kibocsáthat fizetési meghagyást; ez nem vonatkozik az elektronikus fizetési meghagyásra és a váltón illetve csekken alapuló fizetési meghagyásra.

A keresetnek vagy a fizetési meghagyás, illetve váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek ezáltal csak a bírósági beadványokra vonatkozó általános követelményeknek kell megfelelniük – amennyiben bizonyos típusú beadványokra nézve jogszabály nem ír elő egyéb különleges kellékeket, a beadványnak legalább az alábbiakat meg kell jelölnie: a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, az előterjesztő személyt, az ügy tárgyát és a kereseti kérelmet, valamint a beadványt aláírással és dátummal kell ellátni. Az aláírás és keltezés kötelezettsége nem vonatkozik a különös rendelkezéseknek megfelelő formátumban előterjesztendő elektronikus beadványokra. A beadványt írásba kell foglalni, és azt vagy papíralapon vagy nyilvános adathálózaton keresztül, illetve faxon elektronikus formában kell előterjeszteni (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (1) és (4) bekezdésének rendelkezései). Elektronikus formában vagy faxon előterjesztett beadványokhoz három napon belül csatolni kell azok eredeti változatát, vagy egy azonos megszövegezésű írásbeli beadványt. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az akkreditált hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítvány alapján minősített elektronikus aláírással ellátott beadványokra (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (3) bekezdésének rendelkezései).

Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet csak az előírt elektronikus formanyomtatványon lehet előterjeszteni (a formanyomtatvány elérhető a következő linken https://www.justice.cz/). Az általános követelményeken túl (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 42. szakasza (4) bekezdésének rendelkezései) a kérelemben fel kell tüntetni a felek vezeték-, illetve keresztneveit, lakcímét, (esettől függően) a felek személyi azonosító számait vagy azonosító számait (jogi személy nevét vagy cégnevét, illetve bejegyzett székhelyét, azonosító számát, tisztségviselő vagy a tisztségviselőt bíróság előtt képviselő érintett szervezeti egység kijelölését), illetve adott esetben a felek képviselőinek nevét, a jogilag releváns tények leírását, a kérelmező bizonyítási indítványainak megjelölését, illetve a kérelemnek világosan tartalmaznia kell a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 79. szakasza (1) bekezdésének rendelkezései). A kérelemben fel kell tüntetni a természetes személy születési idejét, a jogi személyek azonosító számát vagy az ügyvezető azonosítóját (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései). A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni.

Európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletéhez csatolt A formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatványban fel kell tüntetni a felekkel, és a követelés jellegével és összegével kapcsolatos valamennyi információt.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Kizárólag európai fizetési meghagyás esetén. A formanyomtatvány elérhető a következő linken: https://www.justice.cz/. A kérelmet a kérelmezőnek valamely minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott hitelesített tanúsítványa alapján hitelesített elektronikus aláírásával kell ellátni. (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174a. szakaszának rendelkezései). Az európai fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott formai követelményekkel kapcsolatban lásd a fenti 1.3. szakaszt.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kizárólag akkor bocsátható ki, hogy az érvényesíteni kívánt követelés a fél által állított és alátámasztott tények alapján fennáll (lásd az 1.3.4. szakaszt). Az érvényesíteni kívánt követelés fél által állított és alátámasztott tények alapján való fennállására akkor lehet következtetni, ha a jogilag releváns tények leírásához csatolták az azokat megfelelően alátámasztó bizonyítékokat, és ezek alapján a kérelmező által érvényesíteni kívánt jog tényei bírósági vizsgálat tárgyai lehetnek. Az ügy körülményeit azok teljességében kell bemutatni annak érdekében, hogy az azokból eredő érvényesíteni kívánt jogosultság (illetve alkalmazandó jogszabály) megállapítható legyen; ezen túlmenően a kérelmezőnek valamennyi olyan tény fennállását állítania kell, amelyhez jogszabály jogok és kötelezettségek létrejöttét, módosulását vagy megszűnését fűzi, illetve valamennyi tényt megfelelően bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárásban a kérelmezőnek rendelkezésre kell bocsátania az olyan eredeti váltót vagy csekket is, amelynek hitelessége ésszerűen nem vitatott, illetve a jogosultság gyakorlásához szükséges egyéb dokumentumokat is elő kell terjesztenie.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Amennyiben az eljárás jellege azt megkívánja, a kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó okirati bizonyítékokat kell előterjeszteni. Elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetén az okirati bizonyítékokat elektronikus formában kell csatolni. Váltón (vagy csekken) alapuló fizetési meghagyás iránti kérelemhez csatolni kell az eredeti váltót vagy csekket. A kérelmező különböző bizonyítékok csatolásárára vonatkozó jogosultsága nem esik semmilyen terjedelmi korlátozás alá.

1.4 A kérelem elutasítása

Amennyiben fizetési meghagyás kibocsátásnak nincs helye, a bíróság az erre irányuló kérelmet nem utasítja vissza, hanem az eljárást a rendes polgári per szabályai szerint folytatja (így különösen kitűzi a tárgyalást). Fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kérelmező nem pénzkövetelést érvényesít, illetve ha a fizetési meghagyást külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezettnek kellene kézbesíteni.

A bíróság az elektronikus fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet elutasítja, amennyiben az nem tartalmazza a törvényben előírt valamennyi kelléket, vagy ha az érthetetlen, ellentmondásos, és ezek a hibák az eljárás lefolytatását lehetetlenné teszik. Ebben az esetben a bíróság nem hívja fel a kérelmezőt beadványának javítására vagy kiegészítésére.

Amennyiben a váltón vagy csekken alapuló fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem lehet helyt adni, a bíróság kitűzni a tárgyalást.

1.5 Jogorvoslat

A bíróság nem hoz fizetési meghagyást, elektronikus fizetési meghagyást vagy váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályon kívül helyező végzést; ezért a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése elleni fellebbezés kérdése nem merül fel.

1.6 Ellentmondás

Fizetési meghagyás, illetve elektronikus fizetési meghagyás ellen ellentmondás terjeszthető elő. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül terjesztheti elő. Elektronikus fizetési meghagyás elleni ellentmondás minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus formanyomtatványon is előterjeszthető. Az ellentmondást nem szükséges indokolni, azonban annak meg kell felelnie a bírósági beadványokra előírt általános követelményeknek, vagyis különösen szerepelnie kell rajta aláírásnak és keltezésnek, a beadványból egyértelműnek kell lennie a beadvánnyal megkeresett bíróságnak, illetve tartalmaznia kell az előterjesztő nevét, az ügyet és a kérelmet.

Váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás elleni ellentmondást a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A kötelezettnek kifogásában a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyással szembeni valamennyi kifogását elő kell adnia.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kötelezett vagy megfizeti a követelt összeget vagy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt 30 napon belül benyújtott ellentmondásával vitathatja a követelést; az ellentmondás benyújtásához a kötelezettnek az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet F formanyomtatványát kell használnia. Az ügyet a rendes bírósághoz kell áttenni, és az eljárást a nemzeti jogszabályok szerint kell lefolytatni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha akár a kötelezettek egyike is határidőn belül előterjeszti az ellentmondást, a fizetési meghagyás vagy elektronikus fizetési meghagyás teljes mértékben hatályát veszti, a bíróság kitűzi a tárgyalást, és az eljárás a rendes polgári per szabályai szerint folytatódik tovább.

Amennyiben a kötelezett váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás ellen terjeszt elő határidőn belül kifogást, a bíróság megvitatása érdekében ugyancsak kitűzi a tárgyalást. A kifogásokat követő eljárás kimenetelétől függően a bíróság ítélettel határoz, amelyben a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást hatályában fenntartja (amennyiben az ellentmondás alaptalannak bizonyult), vagy azt ítéletével részben vagy egészben hatályon kívül helyezi (amennyiben az ellentmondás részben vagy egészben megalapozottnak bizonyult). Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A fizetési meghagyás és az elektronikus fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondástól eltérően a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás kifogás előterjesztésével nem veszti hatályát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás és európai fizetési meghagyás a végrehajtható ítélet hatályával rendelkezik. Amennyiben a kötelezett elmulasztja kifogás előterjesztését, vagy azt visszavonja a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás esetén, utóbbi ugyancsak végrehajtható ítélet hatályával fog rendelkezni.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Kérelemre a bíróság a fizetési meghagyást, az elektronikus fizetési meghagyás, valamint a váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyást jogerősítési, illetve végrehajtási záradékkal látja el. Az ilyen záradékkal ellátott fizetési meghagyás végrehajtható okiratnak minősül.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás során, amennyiben a kötelezett elmulasztja határidőn belül ellentmondás előterjesztését, az európai fizetési meghagyás automatikusan végrehajthatóvá válik. A végrehajtásra annak a tagállamnak a nemzeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, amelyben az európai fizetési meghagyást végre kell hajtani.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondással, illetve kifogással meg nem támadott, és jogerős ítélet hatályával rendelkező fizetési meghagyás, elektronikus fizetési meghagyás, váltón (csekken) alapuló fizetési meghagyás vitatására nincsen jogszerű jogorvoslat. Törvényben meghatározott esetben a kötelezett csak rendkívüli jogorvoslattal élhet, méghozzá beszámítási kifogással, végrehajtható fizetési meghagyás esetén pedig perújítással is (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 228. szakasza (2) bekezdésének és 229. szakasza (2) bekezdésének rendelkezései).

Az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére rendelkezésre álló 30 napos határidő lejártával a kötelezett ellentmondás előterjesztésének hiányában az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérheti az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkében foglalt feltételek mellett. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás a meghagyást kibocsátó bíróság joghatóságába tartozik. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelem a kötelezett egyetlen rendelkezésére álló jogorvoslat a végrehajtható európai fizetési meghagyással szemben abban az államban, amelyben a fizetési meghagyást kibocsátották. Az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatára irányuló kérelemmel kapcsolatos döntést (végzést) a felperesnek és az alperesnek egyaránt kézbesíteni kell (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény 174b. szakasza (2) és (3) bekezdésének rendelkezései).

Kapcsolódó linkek

https://www.justice.cz/