Európai fizetési meghagyás

Finnország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Finnországban létezik külön fizetési meghagyásos eljárás, amelyet kifejezetten a nem vitatott követelések behajtására alakítottak ki. Ezekben az esetekben az alperes úgynevezett mulasztási ítéletben felszólítható arra, hogy fizesse meg tartozását a felperes felé.

A kérelem a finn igazságügyi hatóságok honlapján (https://oikeus.fi/en/) keresztül elektronikus úton is benyújtható. További információkért lásd: „Automatikus feldolgozás – Finnország”.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás a pénzbeli követelések valamennyi olyan fajtája esetében alkalmazható, amelyről a felek egymással szerződésben megállapodhatnak.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, a követelés értékének nincs alsó vagy felső határa.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Elviekben nincs olyan szabály, amely előírná, hogy az alperesnek Finnországban kell élnie. Az eljárás alkalmazásához azonban elengedhetetlen, hogy valamely finn bíróság joghatósággal rendelkezzen. Például a Brüsszel I. rendelet szerinti főszabály értelmében pénzkövetelés érvényesítése esetén az alperes lakóhelye szerinti bíróságnak kell eljárnia.

1.2 Illetékes bíróság

Ilyen ügyekben az általános hatáskörű elsőfokú bíróság jár el. Finnországban ezek a bíróságok az úgynevezett kerületi bíróságok (käräjäoikeus). Az általános szabály az, hogy az illetékes bíróság az alperes lakóhelye szerinti település kerületi bírósága. A fizetési meghagyásos eljárások esetében is a bíróságok illetékességére vonatkozó szokásos rendelkezéseket kell alkalmazni (lásd: „Hatáskör és illetékesség – Finnország”).

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A kérelmet írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a következő adatokat: a követelés, annak okai (röviden), a kérelem benyújtásával kapcsolatos költségekre vonatkozó bármely követelés, valamint a felperes és az alperes elérhetőségei. A kérelmet alá kell írni.

Nincs országos szinten használandó formanyomtatvány. Egyes kerületi bíróságok adtak ki formanyomtatványokat, de ezek használata nem kötelező.

Nem vitatott követelések elektronikus formában a finn igazságügyi hatóságok honlapján (https://oikeus.fi/en/) keresztül is benyújthatók.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Sem a felperesnek, sem pedig az alperesnek nem kell ügyvédet fogadnia. Az ügyvédi segítség igénybevétele azonban mindig megengedett.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját meg kell határozni, hogy azt meg lehessen különböztetni más követelésektől.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem vitatott adósság behajtásával kapcsolatos ügyekben nincs szükség bizonyítékokra. A felperesnek csak akkor kell megfelelő bizonyítékokat benyújtania, ha az alperes vitatja a követelést.

1.4 A kérelem elutasítása

A gyakorlatban a mulasztási ítélet egyik akadálya az lehet, ha az alperes ésszerű okból vitatja a kérelemben szereplő követelést, így a követelés többé már nem tekinthető nem vitatott követelésnek. Egyéb lehetséges helyzet például az, ha a kérelmet elutasítják; ez főleg akkor fordul elő, ha a szóban forgó kerületi bíróság nem rendelkezik illetékességgel, vagy ha a felperes a felszólítás ellenére nem pótolja a kérelmével kapcsolatban megállapított hiányosságokat. Elvileg az is lehetséges, hogy a kérelmet azonnali határozatban elutasítják, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan, azaz a követelésnek egyáltalán nincs jogszabályi alapja. A bíróság egyébként nem vizsgálja a követelés érvényességét.

1.5 Jogorvoslat

Ha az alperes a követelés vitatása mellett dönt, akkor a felperesnek nincs lehetősége fellebbezni azon megállapítással szemben, miszerint a követelés nem dolgozható fel nem vitatott követelésként. Ilyen körülmények között az ügyet a kerületi bíróság rendes polgári eljárás keretében dolgozza fel. A felperes azonban kérelmének elutasítása ellen fellebbezhet.

1.6 Ellentmondás

E kérdés megfogalmazása azt a rendszert tükrözi, amelyben először kiadják a „mulasztási ítéletet / fizetési meghagyást”, és az alperesnek csak azután van lehetősége ellentmondással élni. Finnországban a követelést először megküldik az alperesnek, és ha az alperes nem vitatja a követelést, meghozzák a mulasztási ítéletet.

A kerületi bíróság felszólítja az alperest, hogy meghatározott határidőn belül írásban válaszoljon a kérelemre. A határidőt, amely általában két-három hét, a kerületi bíróság állapítja meg. Az alperes válaszának tartalmaznia kell, hogy vitatja-e a követelést, és ha igen, milyen alapon. Az alperes válaszában azt is jelezheti, hogy milyen bizonyítékot kíván benyújtani, és kéri-e a költségek megtérítését. Az alperesnek fel kell tüntetnie elérhetőségeit, és alá kell írnia a válaszlevelet.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes a megadott határidőn belül ellentmondással él a követelés ellen, az többé nem tekinthető nem vitatott követelésnek, és nincs mód mulasztási ítélet kiadására. Ilyen körülmények között az ügyet automatikusan továbbküldik rendes polgári eljárásra.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha az alperes a megadott határidőn belül nem él ellentmondással, a követelt összeggel kapcsolatban mulasztási ítélet meghozatalára kerül sor. Az ítélet azonnal végrehajtható.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes fellebbviteli bíróságon (hovioikeus) nem fellebbezhet a mulasztási ítélettel szemben, de úgynevezett „helyreállítás” céljából kérelmet nyújthat be a kerületi bírósághoz. A helyreállítás iránti kérelem azt jelenti, hogy az ügy felülvizsgálat céljából visszakerül ahhoz a kerületi bírósághoz, amely a mulasztási ítéletet meghozta. A helyreállítás iránti kérelmeket a mulasztási ítéletnek az alperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Helyreállítás iránti kérelem benyújtásának hiányában a mulasztási ítélet hatályban marad.

Utolsó frissítés: 15/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.