Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Írországban nem létezik kifejezett „fizetési meghagyásos” eljárás, azonban a felperes, akinek pénzköveteléssel tartoznak, illetve akinek követelése egyszerűen számszerűsíthető azt mulasztási ítélettel érvényesítheti.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy a felperes keresetével szemben ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben az eredeti követelés lejárt vagy meghatározott összegre vonatkozik, a követelés összegétől függően a Felsőbíróság Központi Irodája vagy a Körzeti Bíróság Hivatala a jogerős ítéletet nyilvántartásba veheti (a kis értékű követeléseket, pl. pénzkölcsön ügyeket kivéve, amely esetekben a felperesnek mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet kell előterjesztenie vagy pedig kérnie kell a bíróságtól a neki kedvező ítélet meghozatalát). Más szavakkal tartozás teljesítésére irányuló egyértelmű ügyekben a felperes/kérelmező bírósági eljárás kezdeményezésének kötelezettsége nélkül kérheti mulasztási ítélet meghozatalát, illetve közigazgatási eljárás során kérheti a hatáskörrel rendelkező bírósági hivataltól határozat meghozatalát.

Amennyiben a követelés nem meghatározott pénzösszegre irányul, a felperesnek bíróság előtt keresetet kell indítania ítélet meghozatala iránt, és bírósági eljárás lefolytatása nélkül nem hozható ítélet.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Mulasztási ítélet csaknem valamennyi típusú ügyben hozható. Az eljárás nem korlátozódik kizárólag szerződéses- illetve pénzkövetelésekre, azonban a rendszer ezekben az ügyekben sokkal egyszerűbben működik. A fő kivételek a pénzkölcsön-ügyletek.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális, a felperesnek a neki kedvező mulasztási ítélet meghozatala érdekében az alábbi lépéseket kell megtennie: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatalnál kell előterjesztenie a szükséges dokumentumokat, vagy kérelmét és az eskü alatt tett nyilatkozatát kell az alperesnek megküldenie. Ha az alperes a felperes kérelmére elmulaszt választ előterjeszteni és a felperes nem mulasztási ítélet meghozatala iránti eljárás keretében jár el, akkor a felperes számára az egyetlen lehetőség a követelés érvényesítésének megszüntetése.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az Írország és más tagállamok közötti határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló országok közötti egyezmények (a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet, amelyet felváltott az 1215/2012/EU rendelet), illetve más hasonló, harmadik államokkal kötött egyezmények alapján az eljárás akkor is kezdeményezhető, ha az alperes más állam joghatósága alá tartozik. Amennyiben az alperes más állam joghatósága alá eső területén tartózkodik, a felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a más joghatóság területére vonatkozó kézbesítési szabályoknak megfelelően történjen az alperes részére a kézbesítés. Amennyiben a más állam joghatósága alá tartozó alperes a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy nem terjeszt elő ellenkérelmet, a felperes a bíróságtól az általános szabályok szerint kérheti mulasztási ítélet meghozatalát.

1.2 Illetékes bíróság

A bíróság hatáskörét az érintett követelés jellege vagy értéke határozza meg. A felperesnek az előtt a bíróság előtt kell kérelmet előterjesztenie, amely előtt az eljárást megindította, és amely bíróság megállapíthatja, hogy az alperes a tárgyaláson megjelent-e, ellenkérelmet előterjesztett-e, illetve az ezek megtételére megszabott határidő eltelt-e. Amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), a felperes a körzeti bíróság előtt érvényesítheti keresetét. Amennyiben a követelés értéke ennél magasabb, a keresetet a Felsőbíróság előtt kell indítani. Amennyiben a követelés értéke 15 000 EUR alatti, a keresetet a kerületi bíróság elé kell terjeszteni. Amennyiben a követelés értéke 2 000 EUR-nál kevesebb, az eljárást a kis értékű követelések eljárása szabályai szerint lehet lefolytatni.

1.3 Formai követelmények

A felperesnek gondoskodnia kell arról, hogy a perrendtartásnak megfelelő eljárást folytasson. A beadványokat a felperesnek kell az alperes számára kézbesíteni. Amennyiben az alperes a tárgyalást elmulasztja, vagy ellenkérelmet nem terjeszt elő, a felperes mulasztási ítélet meghozatalát kérheti. Amennyiben a követelés lejárt összegre irányul, a felperesnek csupán fizetési felszólítást kell küldenie, amely után a felperes általában jogosult ítéletre, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósági hivatal bírósági határozat, illetve bírósági eljárásra irányuló kérelem nélkül hoz meg. Az eljáró bírósági hivatal személyzetének tagja ezt követően megvizsgálja, hogy az alperes a követelést elismerte-e, hogy az ennek megtételére előírt határidő lejárt-e, illetve hogy a felperes ellátta-e a hivatalt a szükséges bizonyítékokkal, ideértve a kézbesítési igazolást, illetve az esedékes tartozás összegét megjelölő esküvel alátámasztott nyilatkozatot.

Amennyiben a követelés határozatlan összegre irányul, vagy a követelés összege nem számszerűsíthető, a felperesnek mulasztási ítélet meghozatalát kell kérnie a bíróságtól.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen. A Felsőbíróság előtti, tárgyalás elmulasztása miatt mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat a felsőbíróságok 1986. évi eljárási szabályzatának 13. utasítása tartalmazza (módosításokkal), az ellenkérelem elmulasztása miatti mulasztási ítélet meghozatalával kapcsolatos eljárási szabályokat pedig a 27. utasítás. A körzeti bíróság elé terjesztett, mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet megfelelő iratokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák magát az eredeti, követelést tartalmazó iratot, valamint a követelés kézbesítésére vonatkozó jognyilatkozatot is. Ezen túlmenően a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet a körzeti bíróságok 2001. évi eljárási szabályzatának mellékletében található formanyomtatvány-jegyzék 9. és 10. formanyomtatványainak megfelelően kell elkészíteni. A formanyomtatvány elérhető a szabályzathoz csatolt mellékletben.

Ehhez hasonlóan a körzeti bíróság formanyomtatványai a kerületi bíróságok eljárási szabályzatának mellékleteiben érhetők el.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem. Ugyanakkor amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 75 000 EUR-t (személyi sérülést okozó kártérítési ügyeknél 60 000 EUR-t), úgy annak elbírálása a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik, és amennyiben az ügy bonyolultsága azt indokolja, úgy jogi képviselő részvétele ajánlott, azonban ez nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetnek tartalmaznia kell a felek nevét, címét, és adott esetben foglalkozását. A keresetnek tartalmaznia kell a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, illetve valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Az eredeti követelésben a felperesnek/kérelmezőnek valamennyi, a követelés elbírálása szempontjából jelentős adatot fel kell tüntetnie, így a követelés összegét, az annak felmerülésére okot adó körülmények leírását, valamennyi fizetési felszólítással kapcsolatos részletet, illetve amennyiben az az ügy elbírálása szempontjából jelentős, illetve a követelés jellegétől függően bármely más jelentős tény leírását, ideértve az elszenvedett sérülést vagy veszteséget, a kapott kezelést, illetve az események valamennyi hátrányos következményét.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelmező nem tett eleget a bíróság eljárási szabályzatában foglaltaknak. Ha például nem tettek eleget az iratkézbesítési szabályoknak, akkor nem lehet helyt adnia mulasztási ítélet meghozatala iránti kérelemnek.

1.5 Jogorvoslat

Ha a bíróság nem hozott a felperesnek kedvező mulasztási ítéletet, ennek oka általában arra vezethető vissza, hogy a felperes nem a bíróság eljárási szabályainak megfelelően járt el, így elképzelhető, hogy a felperesnek a bírósági eljárási szabályoknak megfelelően benyújtott új keresettel új eljárást kell kezdeményeznie az alperessel szemben.

Az alperes kérheti a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését. Annak érdekében, hogy bíróság a mulasztási ítélet elleni fellebbezésnek helyt adjon, az alperesnek indokolnia kell a bíróság előtt a mulasztásának, vagy távolmaradásának indokát, illetve bizonyítania kell a bíróság előtt, hogy mulasztásának indokai megalapozottak. Amennyiben a bíróság az ítélet elleni fellebbezésnek helyt ad, az ítéletet hatályon kívül helyezi, és az alperes érdemben védekezhet.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben a bíróság megítélése szerint az ítéletet hatályon kívül lehetne helyezni, az alperes ellenkérelmet terjeszthet elő és az ügy az általános szabályok szerint folytatódik tovább.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben az alperes az ügy jellegétől függően a törvény vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül előterjeszti ellenkérelmét, az eljárás az általános szabályok szerint folytatódik tovább. Szükség esetén a bíróság határozza meg az eljárás további irányát.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az alperesi ellenkérelem hiánya a felperesnek kedvező mulasztási ítélet meghozatalát eredményezheti.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet végrehajtható ítélet. Lásd a fenti 1.3.d) kérdésre adott válaszokat.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az alperes kérheti a bíróságtól az ítélet megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. A kérelmet ugyanaz a bíróság bírálja el. A bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezheti, amennyiben megítélése szerint ennek megtétele igazságos lenne, vagy amennyiben az ítélet meghozatala során valami szabálytalanság merült fel, illetve amennyiben bebizonyosodik, hogy az alperes a kereset ellen érdemben védekezhet. Az ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést visszautasító végzés ellen a felek bármelyike fellebbezéssel élhet.