Uždaryti

JAU VEIKIA PORTALO BETA VERSIJA!

Apsilankykite beta versijos Europos e. teisingumo portale ir išsakykite, ką apie jį manote!

 
 

Naršymo kelias

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Rendes bíróságok - Belgium

Šis puslapis išverstas mašininio vertimo priemone ir jo kokybė negali būti užtikrinta.

Šio vertimo kokybė: nepatikima

Ar šis vertimas Jums naudingas?

Ez a szakasz a belgiumi rendes bíróságok áttekintését tartalmazza.


Rendes bíróságok – bevezetés

Legfelsőbb bíróság

Semmítőszék: ez a legfelsőbb bíróság, a „bíróság bírósága”, székhelye pedig Brüsszel.

Esküdtbíróság

A tíz tartománynak és Brüsszel Főváros közigazgatási körzetének Assises Court is rendelkezik. Nem állandó bíróság, hanem minden olyan esetben, amikor a vádlottat ezt megelőzően küldik meg.

Fellebbviteli bíróságok

  • Fellebbviteli bíróságok: Belgiumban 5 fő van:
    • Brüsszel (Brabant Wallon, Leuven és Brüsszel igazságszolgáltatási kerületei tekintetében),
    • Liège (Liège, Eupen de Namur és Luxemburg),
    • Mons (Hainaut tartomány igazságügyi körzetére),
    • Gent (a Nyugat és Kelet-Flandria bírói körzeteire vonatkozóan)
    • Antwerpen (Antwerpen és Limburg igazságszolgáltatási körzetei).
  • Munkaügyi bíróságok: Belgiumban 5 fő található. Ezek a fellebbviteli bíróságok a munkajog területén szakosodtak. Ezeket a fent említett fellebbviteli bíróságok joghatóságában hozták létre.

Elsőfokú bíróságok

  • Elsőfokú bíróságok: Belgiumban 13 (bírósági negyedenként egy, Brüsszel körzetében kettő, 1 NL és 1 FR).
  • Munkaügyi bíróságok: Belgiumban 9 (főszabály szerint a Fellebbviteli Bíróság joghatósága alá tartozik, kivéve a brüsszeli fellebbviteli bíróság joghatóságát, ahol a munkaügyi bíróság Leuvenben és Nivelles városában van, két munkaügyi törvényszék pedig Brüsszelben (1nl és 1FR) létezik, az Eupen bírósági körzet kivételével).
  • A társaság bíróságai: Belgiumban 9 létezik (elvileg a Fellebbviteli Bíróság joghatósága alá tartozik, kivéve a Brüsszeli Fellebbviteli Bíróság joghatóságát, ahol a vállalkozás bírósága a Leuvenben és a Nivelles területén található, és a társaság két bírósága létezik Brüsszelben (1nl és 1FR), az Eupen bíróság kivételével).

Alsó- vagy helyi bíróságok

  • Békebíróságok: Belgiumban 187 kantoni bíróság van (minden egyes igazságügyi járás esetében egy).
  • Rendőrbíróságok: Belgiumban 15, bírósági körenként pedig 1 tartozik Brüsszel sajátosságaihoz, ami 4 fő.

A bíróságok hatásköre

Polgári bíró

A békefolyamatok során valamennyi olyan kérelem, amely nem éri el a 5 000 eurót, nem kizárólag egy másik bíróság hatáskörébe tartozik. A kantoni bíró szintén rendelkezik joghatósággal a bérleti, szomszédsági, szolgalmi és kisajátítási ügyekben, függetlenül az összegektől, valamint a házastársak ideiglenes megbízásai. Amennyiben egy kérelemről nem születik határozat, amelynek összege nem haladja meg a 2 000 EUR-t, a békebíróság határozatai ellen az Elsőfokú Bírósághoz lehet fellebbezni.

A rendőrbíróság

A rendőrségi bíróság büntető- és polgári bíróság, amely a hétköznapi jogsértéseket, a kisebb súlyú bűncselekményeket, a különleges cselekmények (például a mezőgazdasági törvénykönyv és az erdészeti törvény) megsértését, a közlekedési balesetekből és a közúti közlekedési szabálysértésekből eredő kártérítési igényeket tekinti. A rendőrségi bíróság határozatai ellen fellebbezést lehet benyújtani az Elsőfokú Bírósághoz, kivéve az igazságügyi kódexben felsorolt ügyeket, amikor 1240 eurót meg nem haladó összegű kérelemről hoznak határozatot.

Az elsőfokú bíróság

Az első fokon eljáró bíróság minden, a törvényben meghatározottakon kívül más bíróság előtt is joghatósággal rendelkezik. Ez az elsőfokú bíróság fennmaradó joghatóságának minősül.

Az elsőfokú bíróság három részre tagolódik: A polgári bíróság, a büntetőbíróság, a családjogi bíróság és a fiatalkorúak bírósága. 2007 óta az ítéletek végrehajtására az Antwerpenben, Brüsszelben, a Kelet-Flandriában, Liège-ben és Hainaut tartományban került sor.

Polgári bíróság

A polgári bíróság az egyének jogállását érintő ügyekkel foglalkozik. Joghatósággal rendelkezik továbbá a 1 860 eurót meghaladó összegű jogvitákra, az öröklési adóval vagy a szerzői joggal kapcsolatos jogvitákra, valamint a kantoni bíróságok által hozott ítéletek elleni fellebbezésekre.

Büntetőbíróság

A szabálysértési bíróság egy büntetőbíróság, amelynek feladata, hogy valamennyi, kevésbé indicolt, illetve vétózó bűncselekményt — mint például a csalás, csalás, emberölés, betörés és rablás – szankcionálhasson. Fellebbviteli bíróságként is szolgál a rendőrségi bíróság által hozott ítéletekhez.

Egy ügyet a szabálysértési bíróság elé lehet terjeszteni az ügyészség vagy a kártérítést követelő személy közvetlen idézésével vagy a tárgyalást megelőző tanács által hozott végzéssel, amely a vizsgálat végén megállapítja, hogy a megvádolt személyt a szabálysértési bíróság elé terjesztették-e.

A tárgyalást megelőző tanács az első fokon eljáró bíróság bíráiból álló vizsgálatot végző bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy a szabálysértési bíróság elé utal-e az ügy, vagy úgy dönt, hogy a vádlott ellen nem indít eljárást. Emellett a tárgyalást előkészítő tanács határoz arról, hogy a vádlottat előzetes letartóztatásról vagy szabadon engedésről van-e szó, szükség esetén bizonyos feltételekhez kötve, vagy havonta, vagy bűncselekmény esetén háromhavonta, vétség miatt.

Az előzetes letartóztatásban való fogva tartás biztonsági intézkedés, amelynek során egy olyan személyt, aki feltételezhetően kevésbé követett el bűncselekményt vagy bűncselekményt, vizsgálati fogságban tartott tárgyalás alatt tartja. Ezt az intézkedést azért írják elő, hogy a gyanúsítottak ne tűnhessenek el abban az időpontban, amikor a bíró előtt megjelennek, időközben más bűncselekményeket követnek el, bizonyítékot próbálnak szerezni vagy harmadik felekkel kapcsolatba lépnek (például a tanúk vagy társalperesek befolyásolása céljából). Azok a gyanúsítottak, akiket végül jogerősen felmentettek vagy akik ellen eljárás szűnt meg, kártérítést követelhetnek az igazságügyi minisztertől a börtönben jogtalanul eltöltött idő miatt: ez jogellenes fogva tartás esetén kártérítés. Az ellentételezés elnyeréséhez két feltételnek kell teljesülnie: az előzetes letartóztatásnak több mint nyolc napig tartott, és a fogva tartást vagy a folyamatos fogva tartást nem a gyanúsított személyes magatartása okozta. A miniszter ezt a feltételt nagyon szigorúan értékeli.

A fellebbezési tanács előtt a fellebbezési tanács előtt fellebbezéssel lehet élni a tárgyalás előtt. A fellebbviteli bíróság képviseli a fellebbviteli bíróság szintjén.

A fiatalkorúak bírósága

A fiatalkorúakra vonatkozó bíróságot alkotó ifjúsági kamarák rendelkeznek hatáskörrel a veszélyben lévő kiskorúakat és bűncselekményeket elkövető kiskorúakat érintő ügyekben.

Csak az Ügyészség dönthet arról, hogy az ügyet a fiatalkorúak bírósága elé terjesztik-e vagy sem. Ön nem utazhat a bíróhoz, például polgári ügyekben. A fiatalkorú bíróság elé két esetben kerülhet sor:

  • Ha bűncselekményt követett el, a rendőrség közli nevét az ügyészséggel. Ezután határoz arról, hogy a tények kellően súlyosak-e ahhoz, hogy felhívják a fiatalkorúak bírájának figyelmét;
  • Ha nehéz helyzetben él, valószínűleg már kapcsolatban állt egy ifjúsági jóléti szolgálattal (SAJ). Ha a helyzet nem rendeződik, a SAJ megküldi az adott aktát egy speciális ifjúsági segéllyel foglalkozó közvetítő bizottságnak. Szükség esetén a közvetítő bizottság felkérheti az ügyészséget, hogy utalja az ügyet a fiatalkorúak bíróságához annak érdekében, hogy megfelelő intézkedést lehessen hozni.

A családjogi bíróság

A családjogi bíróságok hatáskörébe tartozik minden, családi jellegű vita.

Ezeket a hatásköröket az eljárásjogi törvénykönyv 572a. cikke és 577. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

A kivételek kivételével a bíróság a jogvita nagyságától függetlenül joghatósággal rendelkezik:

  • a személyek jogállására és annak következményeire vonatkozó valamennyi kérelem tekintetében: a házassággal vagy a vele kapcsolatos kötelezettségekkel kapcsolatos viták, a házasság felbontása és vagyonjogi következményei, a leszármazás megállapítása és vitatása, az anyakönyvi hivatal által elfogadott egyes határozatok elleni kifogás stb.
  • a törvényes együttéléssel és annak következményeivel kapcsolatos bármely igény tekintetében: az élettársak vagyonával, a bejegyzett élettársak törlésével stb. kapcsolatos intézkedések
  • gyermekekkel kapcsolatos kérelmek esetén: a szülői felügyelet és/vagy a szállás gyakorlására vonatkozó szabályok meghatározása, a személyes kapcsolatokra vonatkozó jogok meghatározása stb.
  • tartási kötelezettségekre vonatkozó kérésre: a korábbi házastárs vagy szülő tartásdíjának megállapítása vagy módosítása, karbantartási hozzájárulás meghatározása vagy kiigazítása stb.
  • családi támogatásokra vonatkozó egyes kérelmek esetében: a családi támogatások lízingbe vevő által történő meghatározása vagy az említett kibocsátási egységeknek a lízingbevevő számára történő kifizetésének kifogásolása.
  • a család vagyonával kapcsolatos valamennyi kérelem esetében: családi adományozás, házastársi vagyon rendezése, örökléssel kapcsolatos jogviták (pl.: (az örökség elhagyása) stb. › családon belüli erőszak esetén az ideiglenes tartózkodási tilalomra irányuló kérelem.

Az ideiglenes és sürgős intézkedések meghozatalára a bíróság is hatáskörrel rendelkezik.

Végezetül hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy a békebíróságok által a cselekvőképességet korlátozó, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vizsgálati alanyokra hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezésekkel foglalkozzon.

A büntetések alkalmazásáért felelős bíróságok

A büntetés-végrehajtás bíróságai ítéletet hoznak a szabadságelvonásra ítélt személyek külső jogállásáról. E szabályok a következő rendelkezések odaítélésére vonatkoznak: Korlátozott őrizetben tartás, elektronikus megfigyelés, kiadás és kiadás, valamint a területről való kiutasítás vagy kiutasítás. Az ügyészség és az elítélt személyek a végrehajtási bíróság határozatai ellen semmisségi keresetet nyújthatnak be.

Fellebbezés az elsőfokú bíróság határozatai ellen

A végrehajtási bíróság által hozott határozatok kivételével, amikor az egyik fél vagy az ügyészség nem elégedett az elsőfokú bíróság ítéletével, fellebbezhet, feltéve, hogy azt első fokon hozták meg, azaz nem a rendőrségi bíróság vagy a kantoni bíróság által már meghozott határozat ellen benyújtott fellebbezést követően. Ilyen esetben az ügyet a fellebbviteli bíróság bírálja el, függetlenül attól, hogy a polgári bíróság vagy az ifjúsági bíróság hatáskörébe tartozik.

A munkaügyi bíróság

A munkaügyi bíróság szociális ügyekben illetékes: szociális biztonság (nyugdíjak, munkanélküliség stb.), ipari viták (munkaszerződések, munkaügyi szabályok stb.) és ipari balesetek. A rendelet az egyének által benyújtott, a kollektív vitarendezéssel kapcsolatos petíciókra vonatkozó szabályokat is szabályozza.

A munkaügyi bíróság különböző kamarákból áll. Ha az eljárásjogi törvénykönyv másként nem rendelkezik, egy hivatásos elnöklő bíróból és két laikus bíróból áll, kivéve, ha az eljárásjogi törvény másként rendelkezik. Attól függően, hogy az ügyet a bíróság tárgyalja, a laikus bírák a munkavállalókat, munkáltatókat vagy önálló vállalkozókat képviselik. Kinevezésük után a munka világának szervezetei (munkaadók, szellemi munkavállalók, fizikai munkások vagy önálló vállalkozók) nevezik ki őket. Ami az ügyészséget illeti, itt a munkaügyi bírósághoz kapcsolt ügyészség, az ügyész pedig a munkaügyi bírósághoz kapcsolódó ügyész.

A munkaügyi bíróság ítéletével való egyet nem értés esetén a felek fellebbezést nyújthatnak be a munkaügyi bíróság előtt.

A társaság bírósága

A vállalkozások közötti jogvitákra a vállalkozás bírósága rendelkezik joghatósággal bármely összeg tekintetében.

A vállalkozás ellen egy egyén ellen irányuló keresetet a vállalkozás bírósága előtt is lehet indítani.

A társaság bírósága a vállalkozások közötti jogvitákra, azaz önálló vállalkozókra (kereskedőkre, szakemberekre és ügyintézőkre), jogi személyekre (vállalatokra, egyesületekre és alapítványokra), valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. A jogviták nem hozhatók más bíróságok, illetve természetes személyek különleges joghatósága alá, és nem kapcsolódhatnak olyan intézkedéshez, amely nyilvánvalóan nem áll kapcsolatban a vállalkozással.

A vállalkozás bírósága egy vagy több kamarát foglal magában. Mindegyik kamara egy karrierbíróból és két konzulátusi bíróból áll. A konzuli bírák nem hivatásos bírák, hanem vállalkozók, vállalatvezetők, könyvelők, vállalati revizorok stb. Az üzleti életben szerzett tapasztalatukkal segítik a hivatásos bírákat.

Egyes esetekben az államügyész hivatala a társaság bíróságán jár el. Ezt követően az ügyész, egy vagy több első helyettesítő és egy vagy több póttag veszi igénybe.

Amennyiben a felek kifogást kívánnak emelni a bíróság határozata ellen, fellebbezést nyújtanak be a Fellebbviteli Bírósághoz. A megtámadott ítéletet azonban végre kell hajtani első fokon.

Fellebbviteli és munkaügyi bíróságok

A fellebbviteli bíróság több kamarából áll:

  • A polgári kamarák az elsőfokú bíróságok és a kereskedelmi bíróságok által első fokon hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el.
  • Szabálysértési tanácsok mérlegelik az elsőfokú bíróságok által hozott ítéletek elleni fellebbezéseket.
  • Az ifjúsági kamarák az elsőfokú ítéletek ellen az ifjúsági bíróságok által benyújtott fellebbezéseket bírálják el.
  • A vádtanács a vizsgálatot lefolytató bíróság, amely a tárgyalást megelőző kamara határozatai ellen nyújt be fellebbezést. Ez a vádirat is, amely bűncselekmény, sajtóbűncselekmény vagy politikai bűncselekmény elkövetése miatt gyanúsított személyt küld az esküdtbíróság előtt.

A munkaügyi bírósághoz hasonlóan a Munkaügyi Bíróság tanácsait egy tanácsadó és 2 vagy 4 szociális tanácsadónak nevezett hivatásos bíró alkotja. A munkaügyi fellebbviteli bíróság a munkaügyi bíróságok határozataival szembeni fellebbezéseket bírálja el.

Esküdtbíróság

Bűncselekmények

Ha egy személyt olyan bűncselekménnyel vádolnak, amely nem csökkent vagy nem csökkent vétséggel, beidézi, hogy az esküdtbíróság előtt személyesen jelenjen meg az emberekből álló esküdtszék.

Az esküdtbíróság elnöke egy hivatásos bíró, akinek munkáját két szakértő, a hivatásos bírák is segítik. Nem zárják ki a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát. A zsűri tagjai – a zsűrik is – maguk dönthetik el, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. A jurorokat véletlenszerűen választják ki a lakosságon belül. Minden 28 és 65 év közötti belga állampolgár, aki polgári és politikai jogokat gyakorol, elolvashatja és fogalmazhat, és soha nem ítélt 4 hónapnál hosszabb vagy 60 óránál hosszabb szabadságvesztés-büntetésre jogosult, esküdtszéki szolgálatot kaphat.

Az esküdtbírósági eljárás a vádirat olvasásával kezdődik, amely összefoglalja a vizsgálat során összegyűjtött főbb bizonyítékokat összegyűjtő tényfeltáró folyamatot. Ezt követően a vizsgálat által érintett tanúk és személyek meghallgatására kerül sor. E meghallgatásoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok, akik nem tudtak egyeztetni a bírósági üggyel, véleményt alkossanak. Ezt követően az ügyészség vádja, a kártérítést követelő felek beszélnek, az ügyvédek pedig érvelésüket állítják. A vádlottakat is meghallgatják. Az elnöklő bíró által feltett kérdésekre válaszol, magyarázattal szolgál, és hivatkozhat ártatlanságára is. Az eljárás végén a 12-es urops zárt ajtók mögött nyugdíjba vonul. Ők döntenek a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról. A döntést szavazással hozzák meg, és a döntés megfelelő képesítéssel rendelkezik. Megtalálhatják például a vádlott bűnösségét, ugyanakkor elismerhetik a enyhítő körülmények fennállását. Ha a vádlottat bűnösnek találják, a hivatásos bíró és a kitüntető a büntetést kiszabó ítéletet szándékosan hozza meg. Ezt a határozatot abszolút többséggel hozzák meg. A vádlottak bűnösségére vonatkozó határozatokat indokolni kell.

Az esküdtbíróság ítélete ellen általában nem lehet fellebbezni. Az elítélt személy, a kártérítést követelő személy és az ügyészség mindazonáltal semmisségi fellebbezést nyújthat be a Semmítőszékhez. Ha az ítéletet megsemmisítették, azaz a cassensi bíróság hatályon kívül helyezi, az ügyet egy másik, az esküdtbíróság elé utalják, amelynek további döntést kell hoznia.

Sajtóbűncselekmény és politikai bűncselekmény

Annak érdekében, hogy egy sajtótájékoztatóról beszélni lehessen, a többpéldányos szövegeken keresztül egy technikai eljárás keretében szétszórt szöveg megnyilvánulásának látszatát kell kelteni. A politikai bűncselekmény politikai okból és politikai célokra elkövetett bűncselekmény. Az esküdtbíróság a politikai bűncselekmények és a sajtóbűncselekmények üldözésével foglalkozik, a rasszizmus és az idegengyűlölet által motivált sajtóbűncselekmények kivételével.

Semmítőszék

A Semmítőszék garanciát vállal arra, hogy a bíróságok betartják a törvényt. A Semmítőszék hatásköre nem terjed ki a tényállásra, hanem csak a jogkérdésekre vonatkozik. A semmisségi fellebbezés csak jogi alapon, azaz a jog vagy a jog általános elve megsértése esetén nyújtható be. Semmisségi fellebbezés csak az utolsó fokon hozott ítéletek, azaz az olyan határozatok ellen van lehetőség, amelyek ellen már nem lehet rendes fellebbezést benyújtani.

A Semmítőszék egy rangidős elnökből, egy elnökből, szekcióelnökből és bírákból áll. Az ügyészséget a Semmítőszékhez kapcsolódó legfőbb ügyész vagy főtanácsnok képviseli. A Számvevőszék három kamarából áll: az első a polgári, kereskedelmi, fiskális és fegyelmi ügyeket, a második büntetőügyeket, valamint a foglalkoztatással és a szociális biztonsággal kapcsolatos harmadik ügyeket vizsgálja. Mindegyik kamara francia nyelvű és egy holland nyelvű szekcióból áll. Minden szekció öt bíróból áll.

Ítélet meghozatala előtt a bírák meghallgatják a Semmítőszékhez tartozó ügyészség véleményét. A semmítőszék dönthet a semmisségi fellebbezés elutasításáról. Ha a felhozott érvek nem megengedettek, a fellebbezést elutasítják, és a megtámadott ítélet jogerőre emelkedik. Ha a Semmítőszék úgy ítéli meg, hogy a megtámadott határozatot a jog félreértelmezése alapján hozták, ezt a határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezik, utalásban. Az ítéletet megsemmisítik, és egy olyan bírósághoz kell utalni, amely megegyezik a megtámadott ítéletet hozó bírósággal, amennyiben az ügy érdemét ismét meg kell vizsgálni. Az ügyet soha nem utalják vissza ugyanazon bíróság elé.

Megjegyzés

Érdemes kiemelni, hogy a polgári bíróságok, a büntetőbíróságok – a fellebbviteli bíróság és az esküdtbíróság büntető kollégiuma, az elsőfokú bíróság (büntetőbíróság) és a rendőrségi bíróság (a büntetőügyek tárgyalása során) – a polgári peres felek által benyújtott kérelmeket is elbírálják, akik kérték, hogy vonják be őket a büntetőeljárás alá; ezek lényegében a legszélesebb értelemben vett bűncselekmények áldozatai által benyújtott kártérítési kereseteknek minősülnek.

Jogi adatbázisok

További információk a bíróságokról és a törvényszékekről az igazságszolgáltatás portálján elérhetők Belgiumban. A link új ablakot nyit meghttp://www.juridat.be/

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megFederal Public Service Justice (Szövetségi Igazságügyi Szövetségi Igazságügyi Minisztérium


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 29/10/2019