Fechar

A VERSÃO BETA DO PORTAL JÁ ESTÁ DISPONÍVEL

Visite a versão BETA do Portal Europeu de Justiça e conte-nos a sua experiência!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Rendes bíróságok - Finnország

Esta página foi traduzida automaticamente. A qualidade da tradução não pode ser garantida.

Qualidade da tradução: inaceitável

Considera que esta tradução foi útil?

Ez a szakasz a finnországi rendes bíróságokról és közigazgatási bíróságokról nyújt tájékoztatást.


Általános és közigazgatási bíróságok – bevezetés

A finn bíróságok polgári és büntető ügyekben eljáró általános bíróságokra,közigazgatási bíróságokra és különleges bíróságokra oszthatók.

A „bíróságok” kifejezés olyan bíróságokra vonatkozik, amelyek joghatósága általános. Más szóval olyan jogvitákat kezelnek, amelyek nem tartoznak más bíróság hatáskörébe. A törvényszékek:

  • Kerületi és városi bíróságok (20)
  • Fellebbviteli bíróságok (5)
  • Supreme Court (Legfelsőbb Bíróság).

A közigazgatási bíróságok közigazgatási bíróságok.

A közigazgatási bíróságok a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a regionális közigazgatási bíróságok. Finnországban hat regionális közigazgatási bíróság működik: Helsinki, Hämeenlinna, Kelet-Finnország, Észak-Finnország, Turku és Vaasa közigazgatási bírósága. Az Åland-szigeteknek saját közigazgatási bírósága is van, az Ålands förvaltningsdomstol.

A legfelsőbb közigazgatási bíróság a legfelsőbb közigazgatási bíróság (Korkein hallinto-oikeus/Högsta förvaltningsdomstolen).

Kerületi bíróságok

A link új ablakot nyit megA kerületi bíróságok a legalacsonyabb szintű rendes bíróságok. A polgári jogi, büntetőjogi és bizonyos keresetekkel, például a házasság felbontásával foglalkoznak. Finnországban 20 megyei bíróság működik. Méretük mind az akták számát, mind az alkalmazottak számát tekintve jelentős eltéréseket mutat. A megyei bíróságok évente mintegy 550 000 üggyel foglalkoznak (büntetőügyek, 80 000 ügy, 420 000 ügy és 50 000 ügy). A kerületi bíróságok személyzetének összlétszáma körülbelül 1900 fő.

E bíróságok működését és igazgatását a bíróságokról szóló törvény (673/2016) és a bíróságok eljárási szabályzata szabályozza. A törvény szerint az elsőfokú bíróság vezető bírája egyben e hivatal igazgatási vezetője is.

Emellett a kerületi bíróság olyan laikus tagokkal, azaz laikusokkal rendelkezik, akik részt vesznek a legsúlyosabb büntető- és szárazföldi ügyek megoldásában. A laikus tagokat az önkormányzati tanácsok választják ki. Az Igazságügyi Minisztérium megerősíti az önkormányzatok által kiválasztandó laikus tagok számát. Díjazásukat állami forrásokból fizetik ki.

Eljárás a kerületi bíróságokon

A kerületi bíróságokon a polgári ügyek két szakaszból állnak: Előzetes előkészítés és fő meghallgatás. Az előzetes előkészítés a felek írásbeli beadványaival kezdődik. A nem vitatott követeléseket már rendezték ebben a szakaszban. Az előkészítésnek szóbelinek kell lennie, és egy bírónak jelen kell lennie a tárgyaláson.

Amennyiben az ügy ebben a szakaszban nem oldható meg, külön meghallgatásra kerül sor. Ebben az esetben a megyei bíróság egy vagy három bíróból áll. Az eljárások a lehető legfolyamatosabbak.

Büntetőügyekben a kerületi bíróság összetétele az adott bűncselekménytől függően változik. A kisebb súlyú bűncselekmények ügyében egyetlen bíró jár el, a súlyosabb bűncselekmények ügyében pedig egyetlen bíró és két zsűri vagy három bíró jár el.

A büntetőeljárás ugyanazokat az elveket követi, mint a polgári ügyekben. A büntetőeljárásban előkészítő meghallgatásra is sor kerülhet. A bíróság felkérheti a vádlottat, hogy a fő tárgyalást megelőzően nyújtson be kifogást. Az eljárás szóbeli, és az ítéletnek a felek által a bíróság tudomására hozott tényeken és bizonyítékokon kell alapulnia. A fő tárgyalás során minden bizonyíték beérkezett. A büntetőeljárást lehetőség szerint folyamatosan kell lefolytatni. A bíróság összetétele az alapeljárás során nem változtatható meg. A törvényben meghatározott feltételek mellett a büntetőeljárást írásbeli eljárásban is el lehet bírálni, tárgyalás mellőzésével.

Ha a bíróság nem jut konszenzusra az ítéletet illetően, szavazásra kerül sor. A testület minden tagja egyéni szavazattal rendelkezik. Ha egy polgári ügyben szavazategyenlőség áll fenn, a bíró kinyilvánítja végső véleményét; büntetőügyben az enyhébb alternatíva érvényesül.

A kerületi bíróság határozatát indokolni kell. A legtöbb esetben az ítéletet közvetlenül a főtárgyalás lezárását követően adják át a feleknek. Nagy vagy egyéb módon összetett bűncselekmények esetében azonban a büntetés időtartama nem haladhatja meg a két hetet. Az ítélet ezt követően írásban hozzáférhető lesz a bíróság hivatalánál.

Hovioikeudet

A link új ablakot nyit meg Finnországban öt fellebbviteli bíróság működik (Helsinki, Kelet-Finnország [Kuopio], Rovaniemi, Vaasa és Turkui Fellebbviteli Bíróság).

Ezek felsőbb bíróságokként a kerületi bíróságok ítéletei elleni fellebbezésekkel és petíciókkal foglalkoznak. Bizonyos esetekben a fellebbviteli bíróságok elsőfokú bíróságként is eljárnak: Pl. alsóbírósági bíró vagy magas rangú köztisztviselő elleni vádemelés.

A fellebbviteli bíróságok felelősek továbbá a járásbíróságokon a jog alkalmazásának felügyeletéért, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos bizonyos ügyekben. A közigazgatási ügyek egyike különösen azt jelenti, hogy véleményt kell küldeni a bírósági kiválasztási bizottságnak a kerületi bíróság vagy fellebbviteli bíróság bírói tisztségére pályázó pályázókról. A véleményt a fellebbviteli bíróság e feladattal megbízott bizottsága fogalmazza meg. A fellebbviteli bíróság elnöke (elsőfokú igazságszolgáltatás) felelős annak működéséért és hatékonyságáért.

A Fellebbviteli Bíróság divíziókra oszlik. A divízió a divízió vezetőjéből és más bírákból áll. Az ügyeket rendszerint három bíróból álló ítélkező testület tárgyalja.

A fellebbviteli bíróság előtti eljárás

Egyes polgári és büntetőügyekben a felperesnek további engedélyre van szüksége a Fellebbviteli Bíróságtól. A további feldolgozásra vonatkozó engedély megadását jogszabály szabályozza. Az ügyeket a Fellebbviteli Bíróság vagy írásbeli eljárásban, vagy szóbeli meghallgatáson tárgyalja.

A Legfelsőbb Bíróság

A legfelsőbb bíróság a legmagasabb fellebbviteli szint.A link új ablakot nyit meghttps://korkeinoikeus.fi/fi/index.html A fellebbviteli bírósághoz hasonlóan a Legfelsőbb Bíróság is öt tagból álló szekciókra oszlik.

Ahhoz, hogy egy ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé utaljanak, az érdekelt vagy érintett félnek kérelmeznie kell a bíróság ítélete elleni fellebbezés engedélyezését. E petíció kézhezvételét követően a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja, hogy engedélyezhet-e fellebbezési lehetőséget ebben a konkrét ügyben. Az ügyet két vagy három @-@ person panel tárgyalja. A fellebbezési engedély csak törvényben meghatározott indokok alapján adható meg.

1980 óta a Legfelsőbb Bíróság precedensteremtő intézménnyé vált. A Legfelsőbb Bíróság által eldöntött ügy minden szempontból olyan jogi normát határoz meg, amelyet hasonló esetekben más bíróságoknak is követniük kell. Nincs szükség fellebbezési engedélyre azokban az esetekben, amikor a fellebbviteli bíróság első fokon jár el.

A Legfelsőbb Bíróság működését annak elnöke vezeti. A Legfelsőbb Bíróság tagjait a Legfelsőbb Bíróság bíráinak nevezik. Az előadók az állandó titkár, az előadók tanácsosai, a vezető jogi titkárok és a jogi titkárok.

A bírósági eljárások mellett a Legfelsőbb Bíróság több mint egy évre kinevezi a rendes bíróságok helyettesítő bíráit. A Legfelsőbb Bíróság észrevételeket tesz a Finnország elnökéhez intézett törvényjavaslatokkal és kegyelemmel kapcsolatos petíciókkal kapcsolatban is.

A Legfelsőbb Bíróság eljárása általában írásban zajlik. Szükség esetén szóbeli meghallgatásra kerül sor.

Közigazgatási bíróságok

Közigazgatási bíróságok:

Az alkotmány előírja, hogy minden állami tevékenységnek szigorúan meg kell felelnie a törvénynek. Bármely személy vagy szervezet, aki vagy amely úgy ítéli meg, hogy valamely állam vagy önkormányzati hatóság határozata az őt érintő ügyben jogellenes, főszabály szerint fellebbezhet a határozat ellen.

A hatóság a határozattal együtt megjelöli, hogy a határozat ellen hogyan és kihez lehet fellebbezni. A határozatot gyakran először a közigazgatási hatóság vizsgálhatja felül, majd fellebbezést nyújthat be a közigazgatási bírósághoz, ha a határozat még mindig elégedetlen. A link új ablakot nyit meghttps://oikeus.fi/tuomioistuimet/hallintooikeudet/fi/index.html A közigazgatási bíróságok joghatóságát a tartományok területi felosztása határozza meg oly módon, hogy egy vagy több tartomány egyetlen joghatóság alá tartozhat.

Fellebbezés esetén a közigazgatási bíróság dönt arról, hogy a vitatott hatóság határozata jogszerű-e. Ha a közigazgatási bíróság határozata nem teljesül, az esetek többségében még a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet fellebbezni, vagy legalábbis a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz lehet fellebbezni.

A közigazgatási jogokat a közigazgatási igazságszolgáltatásról szóló törvény (430/1999), a közigazgatási bíróságok körzeteiről szóló kormányrendelet (865/2016) és az egyes eljárási szabályzatok szabályozzák. Eljárásjogként a közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvény (586/1996) alkalmazandó a közigazgatási bíróságokra.

A közigazgatási bíróságok évente több mint 20 000 üggyel foglalkoznak. A legtöbb ügy fellebbezési ügy, de a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákkal és alárendeltségi ügyekkel is foglalkoznak. Az átlós képlet szerint közel 300 ügytípust kell kezelni, ami jól illusztrálja az ügyek széles skáláját. A közigazgatási bíróságok a törvényszékek, amelyek főszabály szerint valamennyi közigazgatási bírósági üggyel foglalkoznak. Egyes ügyek azonban bizonyos közigazgatási jogokra összpontosulnak:

  • A Helsinki Közigazgatási Bíróság többek között a héával és a vámokkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel foglalkozik.
  • A Vaasai Közigazgatási Bíróság bírálja el a vízügyi törvény és a környezetvédelmi törvény alapján kiadott engedélyekkel és végzésekkel szemben benyújtott fellebbezéseket.
  • A Hämeenlinnai Közigazgatási Bíróság a mezőgazdasági támogatásokkal, a vidékfejlesztési támogatásokkal és a mezőgazdasági strukturális támogatásokkal szembeni fellebbezésekkel foglalkozik.
  • Az Észak-Finnországi Közigazgatási Bíróság tárgyalja a rénszarvastenyésztéssel és a természetes gazdálkodási eszközökkel kapcsolatos támogatási ügyekkel, valamint a Skolt-törvény alapján eldöntendő egyes ügyekkel kapcsolatos fellebbezéseket.

A közigazgatási bíróságon a közigazgatási bíróság egyik legfelsőbb bírája és a közigazgatási bíróság más tagjai vannak. A közigazgatási bíróság működését legfelsőbb bíró irányítja és irányítja. A közigazgatási bíróságok szakaszokra oszthatók. A tanácsokat a tanács elnökeként kinevezett közigazgatási bíró vezeti. A közigazgatási bírák mellett a Közigazgatási Bíróságon is vannak előadók és titkársági alkalmazottak. A közigazgatási bíróságok összesen mintegy 550 főt foglalkoztatnak.

A Közigazgatási Bíróság formációi

A közigazgatási bíróság kollegiális bíróság, amely általában három tagból áll. Az Alkotmánybíróság tagjai a Közigazgatási Bíróság legfelsőbb bírája és a Közigazgatási Bíróság közigazgatási bírái. Emellett bizonyos esetekben, például a mentális egészséggel és a gyermekek gondozásba vételével kapcsolatos esetekben egy inaktív szakértő is részt vesz a tanácskozásokban és a döntéshozatalban. A jogi képesítéssel rendelkező tagok mellett a természet- és mérnöki területen dolgozó bírák is részt vesznek a környezetvédelmi és vízügyi törvény hatálya alá tartozó ügyekben. E csoportok általában négy tagból állnak.

A közigazgatási bíróságoknak lehetőségük van arra, hogy a törvényben meghatározott egyszerűbb fellebbezési ügyeket korlátozottabb összetételben oldják meg. Ez azt feltételezi, hogy a felek jogi védelme nem sérül.

A két bíró összetétele dönthet a törvényben felsorolt egyes esetekben, ha a fellebbezési ügy egyértelmű, és nem igényel új típusú jogértelmezést. Ezek közé tartoznak a jövedelemadókkal, a vagyonadókkal, a gépjárműadókkal és az építési engedélyekkel kapcsolatos panaszok. A kéttagú ítélkező testület bírái közötti nézeteltérés esetén az ügyet határozathozatalra a rendes háromtagú ítélkező testület elé kell utalni. Egy bíró dönthet többek között a parkolási díjra, a jármű átruházására, a vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyekre és a tömegközlekedési ellenőrzési díjra vonatkozó panaszokról. Ezenkívül egy bíró határozhat valamennyi ideiglenes intézkedésről, és megtilthatja vagy felfüggesztheti az adók és illetékek végrehajtását.

A közigazgatási bíróság előtti eljárás

A közigazgatási jogban az ügyeket főként írásban tárgyalják, de a meghallgatások és ellenőrzések szervezése az elmúlt években megemelkedett. Számos szóbeli meghallgatásra kerül sor, különösen a gyermekvédelemről és a külföldiekről.

Az eljárás során a fellebbezőnek vagy a felperesnek főszabály szerint bizonyítania kell kérelmeit és az azokat alátámasztó jogalapokat. Az úgynevezett formális elv alapján azonban a közigazgatási bíróság felelős az ügy megoldásának biztosításáért. A közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvény szerint a közigazgatási bíróság hivatalból vizsgálja az ügyet a tisztességes eljáráshoz, az eljárás tisztességességéhez és az ügy jellegéhez szükséges mértékben.

A közigazgatási jogban az ügyeket az eljárás megindításának sorrendjében tárgyalják. Egyes esetekben azonban a törvény sürgősséggel jár el. Az ügy közigazgatási bíróságok elé terjesztését követően az előadó készíti elő az ügyet. A közigazgatási bíróságokon a közigazgatási bíróságok titkárai és közjegyzői, néha a közigazgatási bíróságok bírái is előadóként járnak el. Az előadó beszerzi a szükséges véleményeket vagy magyarázatokat a hatóságoktól, és biztosítja az érdekelt felek meghallgatását.

Az eljárást az eljárási követelmények vizsgálata, fellebbezés esetén pedig a hatóság véleményének és a határozat alapjául szolgáló iratoknak a beszerzése követi. A többi felet, ha vannak ilyenek, és a fellebbezőt ezt követően meghallgatják.

Az előadó az eldöntendő kérdésben indokolással ellátott véleményt készít. Az iratokat és a véleményt megküldik a bíráknak, és az ügyet a közigazgatási bíróság előtti meghallgatáson bírálják el.

A közigazgatási bíróság megvizsgálja az összes felvetett kérdést, és eldönti, hogy mely kérdések relevánsak a határozat szempontjából. Ha a határozatot hozó bírák nem értenek egyet, a határozatot szavazásra bocsátják. Az előadó különvéleményt is benyújthat. A tárgyalást követően a határozat indokolása tovább pontosítható, és miután az ítélkező testület azt aláírta, azt kézbesítik a feleknek és a hatóságnak.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság

A link új ablakot nyit megA Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amely a közigazgatási bírósági eljárásokban a legfőbb hatáskörrel rendelkezik.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek többsége más közigazgatási bíróságoktól származik. Egyes esetekben először a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz kell fellebbeznie.

Finnországban a legfelsőbb közigazgatási bíróság a minisztertanács és a legfelsőbb végrehajtó szerv minisztériumainak határozatai ellen is fellebbezhet jogi alapon.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jogalkotási ügyekben véleményeket és javaslatokat bocsáthat ki. Tevékenységi területén felügyeli az igazságszolgáltatást. A cél annak biztosítása, hogy a közigazgatási bírósági rendszer egészében és hatékonyan működjön. Emellett a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kinevezi a közigazgatási bíróságok bíráit egy évet meghaladó határozott időre.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság élén a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke áll. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság tagjait jogi tanácsadóknak nevezik. Mintegy 20 jogi tanácsadó van. Emellett a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon mintegy 50 ügyvéd van előadóként és ugyanennyi egyéb alkalmazott. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság tanácsokra oszlik. A nyilvántartót az állandó titkárság irányítja.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz évente mintegy 6000 ügy érkezik. A Korkein hallinto-oikeus (legfelsőbb közigazgatási bíróság) a bírósági ügyeket rendszeresen öt tagból álló formáció tárgyalja. Fellebbezés engedélyezése esetén a kérelmet egy három bíróból álló tanács elutasíthatja. Az ítélkezési gyakorlat tagjai mellett a bíróság összetétele a vízügyi és környezetvédelmi törvény, valamint az integrált áramkör szabadalma, használati modellje és körzeti terve két ad hoc szakértőjéből áll. A szakértő tag független bíró. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság eljárása javarészt írásbeli, felülvizsgált és évente kevesebb mint tíz tárgyalást tart.

Jogi adatbázisok és weboldalak

A tároló neve

FinlexA link új ablakot nyit meghttps://www.finlex.fi/

A finn igazságszolgáltatás honlapja A link új ablakot nyit meg https://oikeus.fi/tuomioistuimet/fi/index.html

Ingyenes-e a honlap vagy az adatbázis?

A honlap ingyenes.

A A link új ablakot nyit megfinn igazságszolgáltatás honlapja tájékoztatást nyújt a finn igazságszolgáltatási rendszerről. A portál a finn bíróságokról, ügyészekről, végrehajtókról, költségmentességi hivatalokról és más, az igazságszolgáltatással foglalkozó állami szervekről tájékozódni kívánók számára biztosít egyablakos portált.

Idetartoznak például a fellebbviteli bíróságok és a közigazgatási bíróságok legfrissebb ítélkezési gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a különös hatáskörű törvényszékek legnagyobb adatbázisai a finn Igazságügyi A link új ablakot nyit meg Minisztérium által működtetett ingyenes Finlex szolgáltatásban találhatók.


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 09/01/2020