Luk

BETAVERSIONEN AF PORTALEN ER NU TILGÆNGELIG

Besøg betaversionen af den europæiske e-justice-portal, og giv os din feedback!

 
 

Sti

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Rendes bíróságok - Írország

Denne side er blevet maskinoversat. Der gives ingen garanti for oversættelsens kvalitet.

Oversættelsens kvalitet er blevet vurderet som: upålidelig

Er oversættelsen nyttig?

Ez az oldal az írországi rendes bíróságok szervezetéről nyújt tájékoztatást.


Rendes bíróságok

Az írországi bírósági rendszer eredete az 1922. évi Alkotmányra vezethető vissza, amely a brit igazgatás alatt működő bíróságokat felváltó új bíróságok létrehozásáról rendelkezett. Az új bíróságok 1924-ben jöttek létre a bíróságokról szóló, 1924. évi törvény (Courts of Justice Act) alapján, amely megteremtette az új bírósági rendszer jogszabályi alapjait.

A jelenlegi bíróságokat a bíróságokról (bíróságok létrehozásáról és szervezetéről) szóló, 1961. évi törvény (Courts [Establishment and Constitution] Act) hozta létre az ír nép által 1937-ben elfogadott Alkotmány 34. cikk alapján. A fellebbviteli bíróság 2014. október 29-én, 2013. évi népszavazást követően jött létre.

Az igazságszolgáltatással általánosságban az Alkotmány 34–37. cikke foglalkozik. A 34. cikk (1) bekezdése értelmében „Az igazságszolgáltatás a törvény által létrehozott bíróságok feladata.” Az Alkotmány körvonalazza a fellebbviteli bíróságból, a Legfelsőbb Bíróságból, a büntető- és polgári ügyekben illetékességgel rendelkező fellebbviteli bíróságból, valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéket teljes hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróságból, a körzeti bíróságon és a körzeti bíróságon regionális alapon működő elsőfokú bíróságból álló bírósági rendszert.

Polgári bíróságok

A Legfelsőbb Bíróság

Jelentős változások történtek a A link új ablakot nyit meg Legfelsőbb Bíróság fellebbviteli joghatóságában, amely 2014. október 28-én, a Fellebbviteli Bíróságot létrehozó alkotmánymódosítás. -jén lépett hatályba. A székhelytől kezdődő hatállyal a Supreme Court (Supreme Court) a fellebbviteli illetékkel (Supreme Court) rendelkezik.

  1. a fellebbviteli bíróság határozata alapján, ha a Legfelsőbb Bíróság meggyőződött arról, hogy a határozat közérdekű vagy igazságszolgáltatási szempontból általános jelentőségű kérdés, szükséges, hogy legyen fellebbezés a Legfelsőbb Bíróság előtt, valamint
  2. a Legfelsőbb Bíróság határozatából, ha a Legfelsőbb Bíróság meggyőződött arról, hogy bizonyos kivételes körülmények indokolják a közvetlen fellebbezést – a Legfelsőbb Bíróság akkor tekinthető úgy, hogy a következő tényezők valamelyike vagy mindkettő jelen van – a határozat általános nyilvános jelentőséggel bír; az igazságszolgáltatás érdekei.

A Legfelsőbb Bíróság elé terjesztett, a harmincharmadik módosítást megelőzően a Legfelsőbb Bíróság előtti polgári eljárás iránti fellebbezések ügyében a Fellebbviteli Bíróság található, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság fellebbezést nyújtott be ahhoz, hogy meggyőződhessen arról, hogy a fellebbezés megfelel az Alkotmány 34. cikk (5.4) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek. Ezen túlmenően a fellebbviteli bíróság megállapítja azokat a jogkérdéseket, amelyek korábban a körzeti bíróság által a Legfelsőbb Bíróság elé utalhatók („meghatározott eset”).

A harmincharmadik módosító indítvány nem érintette a Legfelsőbb Bíróság eredeti joghatóságát, amely valójában az Alkotmány 26. cikk szerinti feladatból áll. A 26. cikk úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy törvényjavaslat (vagy annak bármely rendelkezése vagy rendelkezése) – amelyet mindkét ház elfogadott az Oireachtas Házban, és amelyet az ír elnök elé terjesztettek az aláírása érdekében, mielőtt azt törvénybe iktatják – az elnök által a bíróság elé terjesztett ügyről szól. Amennyiben felmerül, a Legfelsőbb Bíróság dönthet annak kérdésében is, hogy az elnök feladatai ellátására tartósan alkalmatlanná vált-e.

A Bíróság általában három vagy öt bíró és kivételes esetben hét bíró részvételével jár. Az Oireachtas (parlament) egyik jogi aktusának alkotmányos érvényességével kapcsolatos ügyekben az Alkotmány előírja, hogy a bíróság legalább öt bíróból álljon. Ez a követelmény akkor is alkalmazandó, amikor a Bíróságnak véleményt kell nyilvánítania az Oireachtas által elfogadott törvénytervezet alkotmányos érvényességéről, amikor azt Írország elnöke az Alkotmány 26. cikk értelmében hivatkozik rá. A bíróságnak legalább öt bíróból kell állnia, amennyiben a Bíróságnak az Alkotmány 12. cikk értelmében meg kell állapítania, hogy az elnök végleg cselekvőképtelenné vált. A főbíró vagy a Legfelsőbb Bíróság bíró egyedül is tagja lehet bizonyos közbenső és eljárási kérelmeknek.

A fellebbviteli bíróság

A Fellebbviteli Bíróságot 2014. október 29-én, 2013. évi népszavazást követően hozták létre. A többi Superior Courthoz hasonlóan az alkotmány és néhány jogszabály is a fellebbviteli bíróság egyes joghatóságát köti. A Felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság között fellebbviteli bíráskodási fórumot foglal el.

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy meghallgassa a High Court polgári eljárásaiban benyújtott fellebbezéseket, amelyek az Alkotmány harmincharmadik módosítása előtt a Legfelsőbb Bíróság előtti meghallgatáson elhangzottak. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság fellebbezést nyújtott be ahhoz, hogy meggyőződhessen arról, hogy a fellebbezés megfelel az Alkotmány 34. cikk (5.4) bekezdésében megállapított küszöbértéknek. A bíróság meghallgathatja a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék által arra vonatkozóan benyújtott fellebbezéseket, hogy egy törvény alkotmányjogi -e vagy sem. Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy a fellebbviteli bíróság hatáskörének korlátozására nem kerülhet sor jogszabály elfogadására.

A Fellebbviteli Bíróság egy elnökből és kilenc rendes bíróból áll. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Felsőbíróság elnöke hivatalból a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) bírái. A Bíróság három bíróból álló tanácsban ítélkezhet. Egyes közbenső és eljárási kérelmeket egyedül az elnök vagy az elnök által kijelölt más bíró hallgathat meg.

A High Court (Felsőbíróság)

Az Alkotmány szerint a Felsőbíróság teljes körű eredeti hatáskörrel és hatáskörrel rendelkezik valamennyi ügy és kérdés, akár törvény, akár tény, polgári jogi vagy büntetőjogi kérdés meghatározására. A Felsőbíróság kizárólagos hatáskörrel bír a gyermekek örökbefogadásával kapcsolatos ügyekben, valamint a kiadatási kérelmek tekintetében. Az alkotmány alapján a Felsőbíróság bármely jogszabály érvényességét megvizsgálhatja (az ír elnök által a Legfelsőbb Bírósághoz már benyújtott jogszabályok kivételével). A Felsőbíróság általában egyesbíróként jár el, bár a jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos – így például rágalmazással, testi sértéssel vagy személyi szabadság megsértésével kapcsolatos – ügyeket a bíró esküdtszékkel együtt tárgyaljon. Kiemelkedő jelentőségű ügyeket két vagy több bíró tanácsban eljárva is tárgyalhat.

A Felsőbíróság polgári ügyekben fellebbviteli bíróságként jár el a körzeti bíróság határozataival szemben benyújtott fellebbezések esetében. E fellebbviteli hatáskörén túl a Felsőbíróság felülvizsgálhatja valamennyi alsóbb fokú bíróság határozatait a következő felsőbírósági leiratok formájában: mandamus (hivatali kötelezettség teljesítésére kötelezés), prohibition (önkormányzat eltiltása valamilyen döntés meghozatalától vagy eljárás lefolytatásától) és certiorari (meghozott önkormányzati döntés ellen irányuló tiltás). Ezek a leiratok az alsóbb fokú bíróság határozatainak nem az érdemi részeihez kapcsolódnak, hanem a hatáskör túllépésének kérdéséhez.

A Felsőbíróság a kerületi bíróság által felterjesztett jogkérdésben is döntést hozhat. Foglalkozik továbbá óvadék megállapítása iránti indítványokkal emberölési ügyekben, vagy ha a vádlott a kerületi bíróság által kiszabott feltételek megváltoztatását kéri.

A Felsőbíróság a keresetek elsőfokú tárgyalásakor rendszerint Dublinban ülésezik. Halálos és egyéb személyi sérülésekből eredő kártérítési ügyek elsőfokú tárgyalása esetében számos vidéki helyszínen is ülésezik. A Körzeti Felsőbíróság (High Court on Circuit) vidéki helyszíneken tárgyalja a körzeti bíróság határozatai elleni fellebbezéseket.

A körzeti bíróság (Circuit Court)

A link új ablakot nyit meg körzeti bíróság polgári jogi hatásköre korlátozott, valamennyi peres fél egyetértésének esetét kivéve, amikor is lehet korlátlan. A bíróság joghatóságának határa elsősorban azokra a keresetekre vonatkozik, amelyek esetében a követelés nem haladja meg a 75,000 EUR-t (személyi sérüléssel járó tevékenységek esetén a 60,000 EUR-t).

A körzeti bíróság jár el örökösödési, valamint ingatlantulajdonnal és -bérlettel kapcsolatos ügyekben, ha az ingatlan helyi adó alapját képező értéke nem haladja meg a 253.95 eurót. A körzeti bíróság rendelkezik joghatósággal a családjogi ügyekben is, ideértve a bírósági különválást, a házasság felbontását, az érvénytelenséget és a kerületi bíróság által benyújtott fellebbezéseket is.

A körzeti bíróság polgári ügyekben esküdtszék nélkül, egyesbíróként jár el. Mind polgári, mind büntetőügyekben elbírálja a kerületi bíróság határozataival szemben benyújtott fellebbezéseket. A fellebbezési eljárás során újratárgyalják az ügyet; a körzeti bíróság határozata jogerős, további fellebbezésnek ellene helye nincs.

A körzeti bíróság hatáskörrel rendelkezik a szeszes italok helyszíni fogyasztás céljából történő értékesítésére vonatkozó új engedélye kibocsátása iránti valamennyi kérelem ügyében, és elbírálja a különböző bírói szervek – például az egyenlő bánásmód tárgyában folyó vizsgálatok igazgatója – által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.

A kerületi bíróság (District Court)

A link új ablakot nyit meg kerületi bíróság korlátozott hatáskörű, helyi bíróság. Családjogi ügyekben hatáskörrel rendelkezik tartási, távoltartási, felügyeleti, láthatási, valamint apaság megállapításával kapcsolatos határozatok meghozatalára.

A kerületi bíróság polgári jogi hatásköre szerződéses, áruhitel, részletre vásárlás, jogellenes károkozás, bérleti díj fizetésének elmaradása vagy áruk jogellenes visszatartása miatti, legfeljebb 15,000 euró perértékű ügyekre terjed ki. Hatásköre van bármely bíróság tartozás megfizetésére kötelező határozatának végrehajtása, továbbá nagyszámú – például szeszes italok értékesítéséhez kötődő – engedélyezés, valamint a rosszhiszemű károkozás miatti keresetek tárgyában, ha a követelt összeg nem haladja meg a 15,000 eurót.

A kerületi bíróság országszerte 24 körzetben ülésezik, beleértve a Dublin Metropolitan és 23 egyéb körzeteket is. Általánosságban a tárgyalás helyszíne a szerződés megkötésének helyétől, az alperes lakóhelyétől vagy üzleti tevékenysége végzésének helyétől, vagy engedélyezési ügyekben az engedély tárgyát képező helyiségek helyétől függ.

Büntetőbíróságok

A Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbviteli bíróság fellebbezésével foglalkozik olyan esetekben, amikor felmerül a kivételes, közjelentőséggel bíró jog kérdése.

A fellebbviteli bíróság

A 2014. évi Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal Act) alapján a fellebbviteli bíróság a fellebbviteli bíróság elé vitte a fellebbviteli bíróságot.

A Fellebbviteli Bíróságon vagy a Központi Büntetőbíróságon vádemelésre ítélt személyek fellebbezései, akik a per során igazolást szereznek arról, hogy az ügy tárgyalására alkalmassá vált, a Fellebbviteli Bíróság elé kerülnek. Amennyiben ezt a tanúsítványt elutasítják, a fellebbviteli bíróság az elutasítással szembeni fellebbezésről helyt adhat a fellebbezésnek.

Emellett az ügyészség igazgatója fellebbezést nyújthat be a Fellebbviteli Bírósághoz a büntető igazságszolgáltatásról szóló 1993. évi 2. törvény. szakasza alapján. Az állítólagos téves igazságszolgáltatás a büntetőeljárásról szóló 2. évi törvény 1993. § -a alapján nyújtható be.

A Fellebbviteli Bíróság szintén hatáskörrel rendelkezett, hogy meghallgassa az ügyész igazgatója által a büntetőperekkel kapcsolatban felmerült, a felmentéshez vezető jogra vonatkozó fellebbezéseket. A Fellebbviteli Bíróság határozata ilyen esetekben nem érinti a felmentő ítéletet.

A bíróság a felmentő vagy az újratárgyalás ellen hozott határozat ellen is fellebbezést nyújt be a Fellebbviteli Bírósághoz. A 2014. évi Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal Act) alapján a fellebbviteli bíróság a bírósági fellebbviteli bíróság (Cours-Martial Fellebbviteli Bíróság) által gyakorolt fellebbviteli hatáskört kapta. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által bíróság elé állított személyek ellen benyújtott fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság elé kell terjeszteni.

Büntető Fellebbviteli Bíróság (Court of Criminal Appeal)

A 2014. évi Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal Act) értelmében A link új ablakot nyit meg a Fellebbviteli Bíróság fellebbviteli joghatósága átkerült a Fellebbviteli Bírósághoz.

Különleges Hatáskörű Büntetőbíróság (Special Criminal Court)

A link új ablakot nyit meg Különleges Hatáskörű Büntetőbíróságot azért hozták létre, hogy olyan bűncselekmények esetében folytasson eljárást, amelyekben megállapítást nyer, hogy a rendes bíróságok nem képesek az igazságszolgáltatás hatékony biztosítására, valamint a köznyugalom és közrend megőrzésére. A Különleges Hatáskörű Büntetőbíróság esküdtek nélkül, három fős bírói tanácsban jár el.

Központi Büntetőbíróság (Central Criminal Court)

A link új ablakot nyit meg Központi Büntetőbíróság a Felsőbíróság büntető kollégiuma. Súlyos bűncselekmények – például emberölés, erőszakos közösülés, hazaárulás, szellemi tulajdonjogok megsértése – esetében, valamint a 2002. évi versenytörvény alapján indított büntetőeljárások során jár el. A Központi Büntetőbíróságon egyesbíró és esküdtszék jár el.

Körzeti büntetőbíróság (Circuit Criminal Court)

A körzeti büntetőbíróság azon bűncselekmények kapcsán folytatja le a büntetőeljárást, amelyekben nem a Központi Büntetőbíróság jár el. A Körzeti Büntetőbíróságon egyesbíró és esküdtszék jár el. A Körzeti Büntetőbíróság a kerületi bíróság határozataival szemben benyújtott fellebbezések ügyében is eljár.

Kerületi Bíróság

A kerületi bíróság (általában törvényen alapuló) vétségek és néhány bűntett esetében jár el. A kerületi bíróságon egyesbíró jár el.


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 30/10/2019