Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Rendes bíróságok - Portugália

Ez a szakasz a portugál rendes bíróságok szervezetéről nyújt tájékoztatást.


A rendes bíróságok szervezete

Az Alkotmánybíróságon (Tribunal Constitucional) kívül – amelynek különleges hatáskörébe tartozik a törvényességi-alkotmányossági kérdésekben történő igazságszolgáltatás – Portugáliában a bíróságok a következő kategóriákba sorolhatók:

  1. a Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de Justiça), valamint az első- és másodfokú bíróságok;
  2. a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Supremo Tribunal Administrativo), valamint az egyéb közigazgatási és adóügyi bíróságok;
  3. a Számvevőszék (Tribunal de Contas).

Tengerészeti bíróságok, választottbíróságok és békebíróságok is létrehozhatók.

A jogszabály határozza meg azon ügyek körét, amikor a fent említett bíróságok együttesen vagy külön-külön egy, a hatásköri vagy illetékességi összeütközéseket vizsgáló bíróságot (Tribunal dos Conflitos) hozhatnak létre, továbbá az ilyen bíróságok összetételének módjait.

A katonai törvényszékekre (tribunais militares) vonatkozó rendelkezések kivételével – amely bíróságokat hadiállapot esetén lehet felállítani – adott típusú bűncselekmények tárgyában ítélkező kizárólagos hatáskörű bíróságok felállítása tiltott.

Rendes bíróságok

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság a bírósági hierarchia csúcsán álló testület (az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül). Polgári, büntető és szociális kollégiumokra tagolódik.

Székhelye Lisszabonban található, illetékessége Portugália egész területére kiterjed.

A Legfelsőbb Bíróság az elnök (a bírói testület elnöke) irányítása alatt működik, teljes ülésben (a különböző kollégiumokban tevékenykedő valamennyi bíró részvételével), szakosított kollégiumokban és kollégiumokban ülésezik.

Ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában a Legfelsőbb Bíróság csak jogkérdésekkel foglalkozik.

Fellebbviteli bíróságok

A fellebbviteli bíróságok (tribunais da relação) főszabály szerint másodfokú bíróságok.

Jelenleg Lisszabonban, Portóban, Coimbrában, Évorában és Guimarãesben működnek fellebbviteli bíróságok. Elnök (a bírói testület elnöke) irányítása alatt működnek, teljes ülésben vagy kollégiumokban.

A fellebbviteli bíróságok polgári, büntető, szociális, családjogi, ifjúságvédelmi, gazdasági, szellemi tulajdonnal foglalkozó, valamint versenyjogi, szabályozási és felügyeleti kollégiumokból állnak. A szociális, családjogi, ifjúságvédelmi, gazdasági, szellemi tulajdonnal foglalkozó, valamint versenyjogi, szabályozási és felügyeleti kollégiumok felállítása az elvégzendő munka mennyiségétől és összetettségétől függ. E kollégiumokat az érintett fellebbviteli bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács utasítása alapján állítják fel.

Elsőfokú bíróságok (Tribunais judiciais de 1.ª instância)

Az elsőfokú bíróságok főszabály szerint a kerületi bíróságok (tribunais de comarca). Az elsőfokú bíróságok más bíróság hatáskörébe nem tartozó ügyekben járnak el. A kerületi bíróságok általános és szakosított hatáskörrel rendelkeznek.

A kerületi bíróságok általános vagy szakosított hatáskörrel rendelkező tanácsokra, valamint helyi „szatelit” tanácsokra oszthatók fel. A tanácsokat az általuk elbírált ügyek típusai és a székhelyük szerinti település neve alapján nevezik el.

A következő szakosított hatáskörrel rendelkező tanácsok hozhatók létre:

  1. Központi Polgári Tanács (Central cívil);
  2. Helyi Polgári Tanács (Local cívil);
  3. Központi Büntető Tanács (Central criminal);
  4. Helyi Büntető Tanács (Local criminal);
  5. Helyi Vétségekkel Foglalkozó Tanács (Local de pequena criminalidade);
  6. Vádemelési Tanács (Instrução criminal);
  7. Család- és Ifjúságvédelmi Tanács (Família e menores);
  8. Munkajogi Tanács (Trabalho);
  9. Kereskedelmi Tanács (Comércio);
  10. Végrehajtási Tanács (Execução).

Az elsőfokú rendes bíróságok az adott ügytől függően egyesbíróként vagy teljes ülésben, teljes ülésben és esküdtszékkel jár el. Mindegyik kerületi bíróság élén a képviseletre és vezetésre, ügyek kezelésére, valamint adminisztratív és működési irányításra jogosult elnök áll.

Ha ugyanazon bíróságon vagy tanácsban ötnél több bíró van, a bírói testület elnöke a többi bíró meghallgatását követően, az érintett bíró előzetes hozzájárulásával egy vagy több tanács tekintetében bírósági koordinátor (magistrado judicial coordenador) kinevezésére tesz javaslatot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak. A bírói testület elnökének iránymutatásai alapján a bírósági koordinátor látja el az ezen bíró által ráruházott feladatokat az ügy magasabb szintű bírósághoz való utalás jogának (avocação) sérelme nélkül, és a bírói testület elnökének felhívására be kell számolnia az elvégzett munkáról.

Közigazgatási és adóügyi bíróságok

A közigazgatási és adóügyi bíróságok a közigazgatási és adóügyi jogviszonyokból fakadó jogviták rendezésével kapcsolatos keresetekről vagy fellebbezésekről döntenek. A közigazgatási és adóügyi bíróságok a következők:

  1. Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság;
  2. központi közigazgatási bíróságok;
  3. kerületi közigazgatási bíróságok;
  4. adóügyi bíróságok.

Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a közigazgatási és adóügyi bírósági hierarchia csúcsán álló testület (az Alkotmánybíróság hatáskörének sérelme nélkül).

Székhelye Lisszabonban található, illetékessége Portugália egész területére kiterjed.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság egyik kollégiuma a közigazgatási jogvitákkal, másik kollégiuma pedig az adóügyi jogvitákkal foglalkozik. Fő feladata a központi közigazgatási bíróságok által hozott ítéletek elleni fellebbezések elbírálása.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság egy elnök (a bírói testület elnöke) irányítása alatt működik, akinek munkáját három alelnök segíti.

Az ügy tárgyától függően a bíróság teljes ülésben, kollégiumi ülésben vagy kollégiumban ülésezik. A teljes ülés és a kollégiumi ülés csak jogkérdést vizsgál.

Központi közigazgatási bíróságok

A központi közigazgatási bíróságok főszabály szerint másodfokú közigazgatási bíróságok. Jelenleg két központi közigazgatási bíróság van (északi és déli).

Fő feladatuk a kerületi közigazgatási bíróságok és az adóügyi bíróságok határozatai elleni fellebbezések elbírálása.

Mindkét központi közigazgatási bíróság rendelkezik egy közigazgatási és egy adóügyi kollégiummal.

A központi közigazgatási bíróságok egy elnök (a bírói testület elnöke) irányítása alatt működnek, akinek munkáját két alelnök segíti.

A központi közigazgatási bíróságok tény- és jogkérdéseket vizsgálnak.

Kerületi közigazgatási bíróságok és adóügyi bíróságok

Ezek a bíróságok elsőfokú bíróságok, a fő feladatuk közigazgatási és adóügyi jogviták rendezése. Működhetnek külön-külön, kerületi közigazgatási bíróság és adóügyi bíróság megnevezés alatt, vagy együttesen, a közigazgatási és adóügyi bíróság megnevezés alatt.

A CSTAF, a Közigazgatási és Adóügyi Bíróságok Legfelsőbb Tanácsa (Conselho Superior dos Tribunais Administrativos e Fiscais) által öt évre kinevezett elnök irányítása alatt működnek.

Főszabály szerint egyesbírókból állnak, de a jogszabályok értelmében bizonyos esetekben eltérő összetételben is ülésezhetnek.

Békebíróságok

A békebíróságok (julgados de paz) a jellegüknél fogva kizárólag polgári jogviták, kis perértékű és családjogi, öröklési jogi és munkajogi vonatkozásokkal nem rendelkező ügyek rendezésének alternatív módját jelentik.

A 2011. július 13-i 78/2011. sz. törvény hatályos változatának rendelkezései értelmében a békebíróságok olyan megállapítási kereseteket vizsgálnak és bírálnak el, amelyek esetében a pertárgyérték nem haladja meg az elsőfokú bíróságok hatáskörét (15 000 EUR).

E törvény 9. cikke alapján a békebíróságok a következő ügyekben rendelkeznek hatáskörrel:

  1. kötelezettségek betartásának kikényszerítésére irányuló keresetek, a csatlakozás pénzügyi szerződéseinek való megfelelés kötelezettsége kivételével;
  2. ingóságok kiadása iránti keresetek;
  3. a tulajdonostársak jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos perek, ha a közgyűlés a tulajdonostársak vagy a tulajdonostársak és a közös képviselő közötti viták rendezésére nem írta elő választottbíróság igénybevételét;
  4. az épületek tulajdonosai közötti, szolgalmi út átmeneti biztosításával, vízelvezetéssel, árvíz elleni védelemhez szükséges munkálatokkal, vízelvezető árkok, csatornák és sövények megosztásával kapcsolatos viták rendezésére irányuló perek; az ablakok, ajtók, verandák és hasonló szerkezetek nyitása; eső tetőről való levezetése, fák és bokrok ültetése, belső és külső elválasztó falak;
  5. birtok visszaszerzésére irányuló keresetek, birtokvédelmi keresetek, közös tulajdonban lévő vagyontárgyak elbirtoklásával, megvásárlásával és megosztásával kapcsolatos keresetek;
  6. közös tulajdonnal kapcsolatos használati és kezelési joggal, földhasználati jogokkal, haszonélvezeti jogokkal, használati és lakhatási joggal, time-share szerződéssel összefüggő dologi jogokkal kapcsolatos keresetek;
  7. Ingatlanbérlettel kapcsolatos keresetek a kilakoltatás kivételével;
  8. szerződéses és szerződésen kívüli polgári felelősséggel kapcsolatos keresetek;
  9. a szerződések nemteljesítésével kapcsolatos keresetek, munkaszerződések és földhaszonbérletek kivételével;
  10. a kötelezettségek általános biztosításával kapcsolatos keresetek.

A békebíróságok rendelkeznek hatáskörrel a következő bűncselekményekből eredő kártérítési keresetek tekintetében, amennyiben nem emeltek vádat, vagy a vádat ejtették:

  1. testi sértés;
  2. gondatlanságból elkövetett testi sértés;
  3. rágalmazás;
  4. becsületsértés;
  5. lopás;
  6. rongálás;
  7. természetkárosítás;
  8. étel, ital vagy szolgáltatás megszerzése érdekében elkövetett csalás.

A 16. cikk értelmében a békebíróságok a vitarendezés alternatív módjaként közvetítői szolgálatot biztosítanak az azt kérelmezők számára. E szolgálat célja, hogy arra ösztönözze a feleket, hogy a vitájukat előzetes egyezség útján oldják meg. E szolgálat hatáskörrel rendelkezik minden olyan jogvita tekintetében, ahol közvetítés folytatható, még akkor is, ha az nem tartozik a békebíróságok hatáskörébe.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 13/09/2020