Close

BETA VERSION OF THE PORTAL IS NOW AVAILABLE!

Visit the BETA version of the European e-Justice Portal and give us feedback of your experience!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Eljárási határidők - Horvátország

Please note that the original language version of this page Croatian has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: English have already been translated.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku, a továbbiakban: PP) 111–114. cikkeiben foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine (NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye), 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 96/08, 84/08, 123/08, 57/11, 25/13 és 89/14. szám).

A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.

A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:

• törvényben meghatározott (zakonski) és bíróság által meghatározott (sudski) határidők — a törvényben meghatározott határidők tartamát törvény írja elő, és azok nem változtathatók meg sem a bíróság, sem a felek által, illetve a bíróság által meghatározott határidők tartamát a bíróság minden adott ügyben saját mérlegelési jogkörében, törvényes felhatalmazás alapján állapítja meg.

• meghosszabbítható (produživi) és nem meghosszabbítható (neproduživi) határidők — a törvényi határidők nem hosszabbíthatók meg, míg a bíróság által meghatározott határidők meghosszabbíthatók, amiről a bíróság kizárólag az érintett személy indítványára, észszerű indokok fennállása esetén dönt (a PP 111. cikkének (2) bekezdése);

• szubjektív (subjektivni) és objektív (objektivni) határidők — szubjektív határidők azok, amelyeknek kezdete a jogosult határidőszámítás alapjául szolgáló eseményről való tudomásszerzésétől függ, az objektív határidőket pedig a vonatkozó tény felmerülésétől kell számítani a jogosult azokról való tudomásszerzésétől függetlenül;

• jogvesztő (prekluzivni) és irányadó (instruktivni) határidők — a jogvesztő határidő elmulasztása az eljárási cselekmény azt követő elvégzéséhez való jog elvesztésével jár, míg az irányadó határidő elmulasztása nem vezet káros következményekhez, és azt követően az eljárási cselekmény elvégezhető;

• minimum (dilatorni) és teljesítési (paricijski) határidők — a minimum határidő azt jelenti, hogy az eljárási cselekmény nem végezhető el egy bizonyos időtartam eltelte előtt, míg a teljesítési határidő azt jelenti, hogy a teljesítésre megállapított határidő eltelte előtt a bíróság nem végezhet el bizonyos cselekményt;

• anyagi (građanskopravni) és eljárásjogi (procesnopravni) határidők — anyagi jogi határidők azok, amelyek a polgári anyagi jog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt, míg az eljárásjogi határidők a (polgári) eljárásjog rendelkezéseiből eredő kötelezettség teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére állapítanak meg határidőt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok felsorolását a Horvát Köztársaság nemzeti ünnepeiről, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény tartalmazza (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN 33/96, 96/01, 13/02, 136/02, 112/05, 59/06, 55/08, 74/11, 130/11. szám).

Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:

január 1. – újév

január 6. – vízkereszt

húsvétvasárnap és húsvéthétfő

úrnapja

május 1. – a munka ünnepe

június 22. – az antifasiszta küzdelem napja

június 25. – az állam ünnepe

augusztus 5. – a győzelem és a haza hálaadásának napja, illetve a haza veteránjainak napja

augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe

október 8. – a függetlenség napja

november 1. – mindenszentek napja

december 25. – karácsony

december 26. – karácsony másnapja/Szent István napja

A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.

A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidőket a teljes nap szerint kell számítani éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem), nem pedig percről percre, órák és percek alapján számítva (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információt lásd az 1. kérdésre adott válasznál.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőnap az eljárás megindításának, vagy más egyéb eljárásnak (pl. kézbesítésnek, kihirdetésnek) a napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály az, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni annak a személynek a tartózkodási helyén vagy munkahelyén, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, amely szabály szerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell teljesíteni, nem alkalmazandó posta vagy közjegyző útján való kézbesítésre.

Annak a személynek a hozzájárulásával, akinek a részére a kézbesítést teljesíteni kell, a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.

Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki arra vonatkozóan, hogy a kézbesítés valamely más helyen vagy valamely más időben kerüljön teljesítésre. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén annak a személynek, akinek az iratot kézbesítették, át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek nem kell indokolást tartalmaznia.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.

Például amennyiben a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.

A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján, hanem az azt követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban adják meg, akkor a megadott napok száma naptári napokat jelent. Azonban amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. pontot.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.

Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.

A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő eső napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.

A kis értékű követelések eljárásában, kereskedelmi bíróságok előtti eljárásokban és munkaügyi jogvitákban továbbá a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő nyolc nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Indokolt esetben a bíróság által megállapított határidő a érintett fél indítványára egy alkalommal meghosszabbítható.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.

Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.

Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés naptól kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Utolsó frissítés: 23/08/2018