Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Eljárási határidők - Ausztria

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az osztrák jogban többféle határidő létezik.

Különbséget tesznek az eljárásjogi és anyagi jogi határidők közt: az eljárásjogi határidő azt jelöli meg, hogy a peres félnek vagy az eljárásban részt vevő egyéb személynek milyen határidőn belül kell vagy lehet egy bizonyos jogcselekményt végrehajtania; az anyagi jogi határidő azt határozza meg, hogy mely időpontig kell egy bizonyos eseménynek bekövetkeznie ahhoz, hogy abból a jogrendszer szabályai szerint anyagi jogi következmények származzanak (pl. ilyen a panasz benyújtásának határideje birtokvitával kapcsolatos ügyekben az osztrák polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) 454. szakasza szerint vagy a bérleti szerződés felmondási határideje (a ZPO 560. szakasza). Fontos szempont, hogy a küldemény postai úton történő kézbesítéséhez szükséges idő az eljárásjogi határidőbe nem számít bele, viszont az anyagi jogi határidőbe igen. Ez azt jelenti például, hogy a fellebbezés időben benyújtottnak tekinthető, ha azt a fellebbezési eljárási határidő utolsó napján adták postára (a postabélyegző dátuma szerint), még akkor is, ha azt a bíróság jóval a határidő után kapja meg.

Különbséget tesznek aszerint is, hogy a határidőt közvetlenül törvény határozza meg (például a fellebbezési határidők esetében), vagy a bíró állapítja meg azt, az adott ügy követelményeitől függően (például a költségek fedezésére szolgáló biztosíték letétbe helyezésének határideje). A vizsgálati határidők esete a két helyzet kombinációját jelenti; ilyenkor a törvény csupán bizonyos időkeretet határoz meg (minimális, maximális időtartamot vagy hozzávetőleges időtartamot, mint pl. a ZPO 257. szakaszának (1) bekezdésében az előkészítő ülés összehívására).

Abszolút határidők azok, amelyek meghatározott időpontban járnak le (általában adott naptári napon); míg a relatív határidők esetében a kezdő időpont és az időtartam van meghatározva.

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Különbséget kell tenni a megváltoztatható és a nem megváltoztatható határidők között attól függően, hogy a határidő elmulasztása esetén lehetséges-e a korábbi helyzet visszaállítása. A határidők a főszabály szerint megváltoztathatóak. Azokban a kivételes esetekben, amikor tilos valamely korábbi helyzet visszaállítása, a határidő jogvesztő vagy rögzített határidő (Fallfrist). Példa a jogvesztő eljárási határidőre az érvénytelenítés vagy újratárgyalás iránti kérelem benyújtásának határideje (a ZPO 534. szakasza).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat, vasárnap, nagypéntek és az állami ünnepek munkaszüneti napnak minősülnek Ausztriában. Ausztriában munkaszüneti nap az újév (január 1.), vízkereszt (január 6.), húsvéthétfő, a munka ünnepe (május 1.), áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, úrnapja, Nagyboldogasszony (augusztus 15.), az osztrák nemzeti ünnep (október 26.), mindenszentek (november 1.), a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.), karácsony (december 25.) és karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidőkre vonatkozó legtöbb rendelkezés a polgári perrendtartás (ZPO) 123–129. és 140–143. szakaszában, valamint a bíróságok szervezéséről szóló törvény (GOG) 89. szakaszában található.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő időpont általában a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésének, más esetekben kihirdetésének időpontja (a ZPO 124. szakasza).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Mint a 4. pontnál látható, általában az irat kézbesítése jelenti az eljárásjogi határidő kezdetét, és ez független a kézbesítés módjától.

A határidő az azt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésével vagy kihirdetésével kezdődik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem, a határidőt keletkeztető esemény (például kézbesítés) napját a határidő kiszámításakor nem veszik figyelembe.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidők számítása naptári napban történik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidők számítása ebben az esetben is naptári napban történik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kijelölt határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával (a ZPO, 125. szakaszának (2) bekezdése). Ha a kérdéses időszak utolsó hónapjában nincs ilyen nap (pl. ha az egy hónapos határidő kezdő napja január 31.), a határidő az utolsó hónap utolsó napján jár le (a ZPO 125. szakaszának (2) bekezdése). A munkaszüneti napok nem befolyásolják a határidők kezdetét és tartamát.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen. Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fellebbezési eljárásban kötelező határidők július 15. és augusztus 17. között, valamint december 24. és január 6. között felfüggesztésre kerülnek. Ha ezen időszakok valamelyike kötelező határidő alatt kezdődik, vagy a kötelező határidő kezdete ezen időszakok valamelyikére esik, a határidő a teljes időszakkal vagy a kezdőnapkor hátralévő időszakkal meghosszabbodik.

Ez nem vonatkozik bizonyos különleges eljárásokra, különösen a birtokháborítással, tartásdíjjal, végrehajtási követelésekkel és ideiglenes intézkedésekkel, valamint a mulasztást elismerő ítéletekkel kapcsolatos jogvitákra.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Általános szabály, hogy a fellebbezési határidők a döntés (határozat vagy végzés) típusától és az eljárás tárgyától függenek. A peres polgári ügyekben a végzés elleni fellebbezés (Rekurs) határideje általában 14 nap, míg a határozat elleni fellebbezés (Berufung) határideje négy hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Az érintett felek okiratba foglalt közös megegyezéssel bármilyen határidőt lerövidíthetnek. A bíróság az egyik fél kérelmére lerövidítheti a határidőt, amennyiben az egyik fél bizonyítani tudja, hogy a lerövidített határidőre jelentős anyagi veszteség elkerülése végett van szükség, valamint ha a másik fél, akire a határidő vonatkozik, a lerövidített időtartamon belül is nehézség nélkül képes teljesíteni kötelezettségeit (a ZPO 129. szakasza).

Valamely fél kérésére meghosszabbítható a határidő akkor, ha a kötelezett elháríthatatlan és nagyon komoly okok miatt nem képes betartani az eljárási cselekmény határidejét, és különösen, ha a határidő meghosszabbításának elmaradása visszafordíthatatlan kárt okozna a számára (a ZPO 128. szakaszának (2) bekezdése). A felek közt létrejött megállapodás alapján a határidők nem hosszabbíthatók meg (a ZPO 128. szakaszának (1) bekezdése).

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, mert ebben az esetben az a lényeges szempont, hogy az osztrák bírósággal kapcsolatos eljárási cselekmény időben bekövetkezzen.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Főszabály szerint az eljárási cselekmény megtételének elmulasztása kizárja a mulasztó felet az adott cselekmény megtételének lehetőségéből (jogvesztő hatás, a ZPO 144. szakasza). Ez alól létezik néhány kivétel, például a ZPO 289. szakaszának (2) bekezdése (a bizonyításfelvételben való részvétel elmulasztásának következményei), és a ZPO 491. szakasza (a fellebbezési tárgyaláson történő részvétel elmulasztásának következményei) alapján.

A határidőn túli eljárási cselekményeket általában a törvény alapján utasítják el, de néhány esetben a felek indítványára is szükség van az elutasításhoz.

A határidő elmulasztásának az általános következményeken túl egyéb, konkrét következményei is lehetnek. Ezek jelentősen eltérhetnek egymástól. A mulasztás legfontosabb konkrét következménye az, hogy az egyik fél mulasztása esetén a másik fél kérheti a mulasztási ítélet meghozatalát (a ZPO 396. és 442. szakasza). További példák: ha egyik fél sem jelenik meg a bíróságon, az eljárást legalább három hónapra felfüggesztik (a ZPO 170. szakasza), ha pedig házassági joggal kapcsolatos ügyben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a keresetet az alperes kérésére visszavontnak (de nem semmisnek) lehet tekinteni (a ZPO 460. szakaszának 5. pontja).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A tárgyaláson való részvétel vagy egyéb eljárási cselekmény megtételének elmulasztása esetén a következő jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre a hátrányos jogkövetkezmények elhárítására:

Korábbi állapot visszaállítása (a ZPO 146. és azt követő szakaszai):

Az ügy korábbi állapotának visszaállítása a bíróság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére kitűzött határidő elmulasztása esetén alkalmazható, amellyel a fél akkor élhet, ha ő maga vagy képviselője előre nem látható vagy elkerülhetetlen okból mulasztotta el a határidőt, és így a fél vagy képviselője egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben (enyhe gondatlanság) felelős a mulasztásért. Az erre irányuló kérelmet az akadály elhárultától számított 14 napon belül lehet előterjeszteni.

Ellentmondás (a ZPO 397a. és 442a. szakasza):

Az ellentmondás olyan jogorvoslati lehetőség, amely a ZPO 396. vagy 442. szakasza alapján ad lehetőséget a mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására. Az ellentmondást főszabály szerint a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 14 napos, meg nem hosszabbítható határidőn belül, előkészítő irat formájában kell benyújtani az eljáró bíróságnak.

Fellebbezés (a ZPO 461. és az azt követő szakaszai):

A fellebbezés a mulasztási ítélet ellen nyújtható be arra való hivatkozással, hogy a határidő elmulasztása nem következett be, mivel valamely, a ZPO 477. szakasza (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok (hibás kézbesítés vagy az eljárásban részt vevő fél képviseletének hiánya) áll fenn.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/09/2018