Schließen

DIE BETAVERSION DES PORTALS IST JETZT ONLINE!

Besuchen Sie die Betaversion des Europäischen Justizportals und lassen Sie uns wissen, was Sie darüber denken!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Eljárási határidők - Magyarország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A kívánt joghatás kiváltására alkalmas eljárási cselekmények általában a jogszabályban meghatározott időhöz kötve végezhetők el. Ilyen előírások az anyagi és az eljárásjog területén egyaránt fellelhetők.

Az anyagi jog az e körbe eső feltételeket részben a bírói út igénybevételéről szóló, részben pedig az elévülési szabályok kapcsán rögzíti, megszabva ezzel a polgári eljárás megindításának időhatárait. Az ilyen típusú korlátozás alól a törvény akkor ad felmentést, ha a feltétlen igényérvényesítés lehetőségét kívánja biztosítani (így például a tulajdon iránti követelés kapcsán). Az eljárási cselekmények egy része csak meghatározott időtartam (határidő) alatt végezhető el jogszerűen. A határidő mértékét a törvény esetenként pontosan rögzíti, mint pl. a perorvoslatok előterjesztése tekintetében (törvényi határidő), máskor - például a hiánypótlás esetében – annak hossza a bíróság döntésétől függ (bírói határidő).

Az anyagi és eljárásjogi határidők számítási módja egymástól lényegesen eltér és különbözőek e kétféle határidő elmulasztásának jogkövetkezményei is. Az anyagi jogi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, igazolással nem orvosolható; „kimentésre” csak elévülési határidő esetében és csak a vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint van mód. Az eljárási határidőkön belül meg kell különböztetni a szubjektív és objektív határidőket. Szubjektív határidőkbe tartoznak azok a határidők, amelyek esetében a kezdő napot a fél tudomásszerzésétől kell számítani, és általában igazolási kérelemmel kimenthetők, ezzel szemben az objektív határidők nem kötődnek a fél tudomásszerzéséhez, és igazolási kérelemmel nem orvosolhatók.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Egyebekben a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103-112. §-aiban találhatóak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A Polgári perrendtartás a kézbesítés módja tekintetében nem tesz különbséget a határidő számításánál; elektronikus iratforgalom esetében ugyanakkor érvényesül néhány speciális rendelkezés. Ha a szakértő elektronikus úton tart kapcsolatot a bírósággal, ez esetben is papír alapon kerül megküldésre a szakértő részére néhány irat: a bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz ily módon papír alapú melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja. A perbeli beadványok előterjesztése és a bírósági iratok kézbesítése az ügyek Pp. által meghatározott csoportjában már elektronikus úton történik; a törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt az erre szolgáló kézbesítési rendszer.

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere a jogszabályban meghatározottak szerint befogadás-visszaigazolást küldött. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat jelöl. Azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fentieken túl a bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A törvénykezési szünet alól a törvény kivételeket is megállapít. Ezen kivételek alkalmazása esetén a felet a bíróságnak erre külön is figyelmeztetnie kell. A törvénykezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket a Pp-n kívüli törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha a külön törvény így rendelkezik.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés határideje főszabály szerint a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A magyar polgári perrendtartás a fél tartózkodási helye vonatkozásában nem rendelkezik meghosszabbodási okról. A mulasztást azonban esetleg kimentheti, ha menthető okból nem volt elérhető a személyiadat- és lakcímnyilvántartóban megadott címén.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti. A mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állanak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet. Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A fél a mulasztás kimentése érdekében igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyet a bíróságnak méltányosan kell elbírálni.

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók. Igazolásnak nincs helye, ha az igazolást a törvény kizárja, a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, vagy a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.

Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 16/10/2017