Eljárási határidők - Lengyelország

Visszaállít Mentés PDF formátumban

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A lengyel polgári perrendtartás 1) a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére törvényi, bírói és szerződéses határidőkről, 2) a bíróság eljárási cselekményeinek elvégzésére pedig irányadó határidőkről rendelkezik.

A törvényi és bírói határidők véglegesek és nem léphetők túl.

A törvényi határidőkről – amelyek jogvesztő határidőnek minősülnek (azaz elmulasztásuk az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi) – törvények rendelkeznek. Az ilyen határidők nem hosszabbíthatók meg és nem rövidíthetők le. A törvényi határidők a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek. Kétféle törvényi határidő létezik: azok a határidők, amelyek előtt valamilyen eljárási cselekményt teljesíteni kell, illetve azok a határidők, amelyek után valamilyen eljárási cselekmény teljesíthető. A törvényi határidők közé tartoznak a jogorvoslat előterjesztésére megállapított határidők, pl. a fellebbezés vagy panasz előterjesztésére megállapított határidő.

A bírói határidők szintén jogvesztő határidők, azonban azokat a bíróság vagy a bíró állapítja meg. A bírói határidők akár az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül is meghosszabbíthatók vagy lerövidíthetők, azonban ennek csak fontos okból, a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem esetén van helye. Ezek a határidők akkor kezdődnek, amikor a róluk rendelkező döntést vagy végzést kihirdetik; amennyiben a polgári perrendtartás automatikus kézbesítésről rendelkezik, a határidők a döntés vagy végzés kézbesítésétől kezdődnek. A bírói határidők közé tartozik a bíróságnál felmerült akadály vagy perképesség hiányának rendezésére megállapított határidő, vagy a fellebbezés vagy panasz alaki hiányosságainak pótlására megállapított határidő.

A szerződéses határidőket – ahogyan azt a nevük is sugallja – a felek közötti megállapodás határozza meg. A klasszikus példa erre a felek közösen előterjesztett kérelmére felfüggesztett eljárás. Amennyiben a felek ilyen kérelmet előterjesztenek, a bíróság felfüggesztheti az eljárást (azonban erre nem köteles). Az ilyen típusú határidő alkalmazása kizárólag a felek szándékától függ.

Az irányadó határidőknek általában a bírói szervek (bíróságok), nem pedig a felek a címzettjei. Elmulasztásuk nem von maga után hátrányos eljárásjogi következményeket. Az alapelv a gyors eljárás alapelvének érvényesítése. Az ilyen határidőre példa a bírósági ítélet indokolásának megszerkesztésére megállapított határidő.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról szóló 1951. évi január 18-i törvény értelmében az alábbiak a törvényben megállapított munkaszüneti napok:

  • valamennyi vasárnap (a szombatok nem törvényi munkaszüneti napok),
  • január 1. – újév,
  • január 6. - vízkereszt,
  • húsvétvasárnap,
  • húsvéthétfő,
  • május 1. – állami ünnep,
  • május 3. – május 3-i nemzeti ünnep,
  • pünkösdvasárnap,
  • úrnapja,
  • augusztus 15. - nagyboldogasszony napja,
  • november 1. – mindenszentek napja,
  • november 11. – nemzeti ünnepnap – a függetlenség napja,
  • december 25. – karácsony,
  • december 26. – karácsony másnapja.

2017-ben a húsvétvasárnap április 16-ra, húsvéthétfő április 17-re, pünkösdvasárnap június 4-re, úrnapja pedig június 15-re esett.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári jogban a „határidőnek” kétféle jelentése van. A határidő egyrészt utalhat egy meghatározott időpontra (például 2017. április 5-ére) másrészt pedig egy meghatározott időtartamra kezdettel és lejárattal (például 14 napra).

Amennyiben végső határidő kerül meghatározásra (a nap, amikorra valamit el kell végezni), a lejáratának pontos időpontja a meghatározó. A határidőt nem szükséges napban kifejezni, azonban ez esetben olyan eseményhez kell kötni, amelynek megtörténtéről a szerződő felek egy meghatározott helyzet esetére rendelkeznek.

Az eljárási határidőket nap, hét, hónap vagy pedig év időegység használatával kell kifejezni. A polgári perrendtartás 165. cikkének értelmében a polgári eljárásjogi határidők számításának módját a polgári törvénykönyv határidőkre vonatkozó rendelkezései szabályozzák, amennyiben a törvény, bírósági döntés, más állami hatóság döntése vagy valamilyen jogszabály anélkül ír elő határidőt, hogy meghatározná annak számítási módját (a polgári törvénykönyv 110. cikke). Valamely eljárási irat lengyel postahivatalban vagy az Európai Unió más tagállamában egyetemes postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató postahivatalában történő feladását egyenértékűnek kell tekinteni azzal, hogy ezt az eljárási iratot a bíróságnál előterjesztik. Ugyanez ez a szabály alkalmazandó abban az esetben, ha katona a szolgálati egységénél, a szabadságától megfosztott személy a börtönének hivatalában, vagy valamely lengyel tengeralattjáró személyzetének tagja a tengeralattjáró kapitányának terjeszti elő az iratot.

Egy nap 24 órából áll, amely 24:00 órakor kezdődik és ér véget. A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napjának végén jár le. A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő, míg a fél hónap 15 napnak felel meg. Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába. Például ha a bíróság valamely meghatározott eljárási cselekmény hét napos határidőn belüli elvégzésére hívta fel a felet 2017. január 11-i kézbesítéssel, a határidő 2017. január 18-án éjfélkor (24:00-kor) járt le.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bíróság iratait többféleképpen kézbesítheti: postán, végrehajtó, bírósági tisztviselők vagy a bírósági kézbesítési szolgálat útján. A címzettnek szóló kézbesítésnek úgy is helye lehet, hogy az iratot a címzett részére a bíróság hivatalában átadják. E kézbesítési módok jogszerű alkalmazásukig egyformán érvényesek, és a módszer kiválasztásának a határidőkre nincsen kihatása.

2016. szeptember 8-ától lehetőség van a bírósági irat adatátviteli rendszeren át történő kézbesítésére, amennyiben a címzett az iratait ilyen rendszeren keresztül nyújtotta be, vagy annak alkalmazása mellett döntött. Az iratok adatátviteli rendszeren történő benyújtása mellett döntő fél az elektronikus szolgáltatásról lemondhat.

Az elektronikus úton kézbesített iratot kézbesítettnek kell tekinteni a levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervényen feltüntetett időpontban akkor is, ha ez az időpont törvényben meghatározott munkaszüneti napra esik. A kézbesítés hatályára nincs kihatással az a tény, hogy az elektronikus irat kézhezvételére éjjel került sor. A levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervény hiányában a kézbesítést az irat adatátviteli rendszerben történő feltöltésének napját követő 14 nap elteltével kell teljesítettnek tekinteni. A fent említett szabályok alapján a felek kötelesek az elektronikus fiókjukat legalább 14 naponta egyszer ellenőrizni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban megállapított határidőket naptári napokban kell számítani. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bírói határidők – vagyis azok, amelyeket a bíróság vagy a tanács elnöke határozott meg – hosszabbíthatók meg illetve rövidíthetők le. A határidő meghosszabbításáról vagy lerövidítéséről szóló döntést vagy a tanács elnöke vagy a bíróság hozza meg, azonban ennek csak a mérlegelési jogkörükbe tartozó fontos okból van helye.

A határidő csak a fél, a nemperes eljárás résztvevője, a beavatkozó, az ügyész, a munkaügyi felügyelő, a fogyasztóvédelmi ombudsman, nem állami szervezet, bíróság által kirendelt szakértő vagy tanú kérelme alapján hosszabbítható meg vagy rövidíthető le, amennyiben a határidő az eljárásukra kihatással van. Ilyen döntést a bíró vagy bíróság hivatalból nem hozhat.

A kérelmet a határidő lejárta előtt elő kell terjeszteni.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A lengyel polgári perrendtartás a bírói döntések típusa szerint (ítélet (wyrok), nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott döntés (postanowienie co do istoty sprawy w postępowaniu nieprocesowym), mulasztási ítélet (wyrok zaoczny), fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu upominawczym), fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu nakazowym), illetve döntések (postanowienie)) rendelkezik a jogorvoslat előterjesztésére megállapított törvényi eljárási határidőkről. Különösen az alábbi törvényi eljárási határidők érdemelnek említést:

  • ítéletnél és nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott döntésnél: Az ítélet indokolását a félnek az ítélet és az indokolás kézbesítésére irányuló kérelme esetén az ítélet rendelkező része kihirdetésének napját követő egy héten belül, két esetben pedig 1) amennyiben az ügyvéd, jogi képviselő vagy szabadalmi ügyvivő nélkül eljáró fél nem volt jelen az ítélethirdetésnél, mivel szabadságától megfosztották, illetve 2) amennyiben az ítéletet zárt tárgyaláson hozták meg) az ítélet rendelkező része kézbesítése napjától számított egy héten belül kell írásban elkészíteni. A fellebbezést az alapjául szolgáló ítéletet hozó bíróságnál az ítélet és indokolás fellebbezőnek való kézbesítésétől számított két héten belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a fél az ítélet rendelkező részének kihirdetése napjától számított egy héten belül nem kérte az ítélet és az indokolás kézbesítését, a fellebbezési határidő azon a napon kezdődik, amelyen az ilyen kérelem előterjesztésére megállapított határidő lejár;
  • döntésnél: a panasz előterjesztésére megállapított határidő egy hét, amely a döntés kézbesítésekor kezdődik, ha pedig a fél az előírt határidőn belül nem kérte a tárgyaláson hozott döntés kézbesítését, a döntés kihirdetésekor.
  • az alperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: az alperes, aki ellen a mulasztási ítéletet kibocsátották az ítélet neki való kézbesítésétől számított két héten belül ellentmondással élhet;
  • a felperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: a bíróság a mulasztási ítéletet indokolással látja el, amennyiben a keresetet részben vagy egészben elutasította, és a felperes az ítélet neki való kézbesítésétől számított egy héten belül az indokolással való kiegészítést kérte, vagy pedig ha a felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő, az előírt határidőn belül fellebbezéssel élt;
  • fizetési felszólítással indult fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás felhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alperes teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy a meghagyás kézbesítésétől számított két héten belül terjesszen elő ellentmondást;
  • fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság rendelkezik arról, hogy az alperes két héten belül teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy ugyanezen határidőn belül terjessze elő ellenkérelmét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A tanú vagy a fél köteles a tárgyaláson megjelenni. A tanú akkor is köteles a tárgyaláson megjelenni, amennyiben nincsen tudomása az ügy körülményeiről, illetve ha már eldöntötte, hogy a tanúvallomás megtagadásához való jogát fogja gyakorolni. A tanúnak a tárgyalást megelőzően írásban igazolnia kell távollétét (megjelenésének elmulasztását). A megjelenés elmulasztása miatti igazolás későbbi előterjesztése nem akadályozza a bíróságot abba, hogy a tárgyaláson bírságot szabjon ki a tanúra. A tanúnak az írásbeli igazolással együtt csatolnia kell a megjelenése elmulasztásának okát alátámasztó iratot. A tanú megjelenésének elmulasztása betegség, fontos üzleti út, vagy súlyos, előre nem látható esemény miatt igazolható. Amennyiben az idézéskor fennállt betegséget jelölik meg a megjelenés elmulasztásának okaként, a bíróság orvosának a megjelenésre való képtelenséget igazoló tanúsítványt kell kiállítania. Ebben az esetben a bíróság új időpontot tűz ki a tárgyalásra.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A félre vagy a tanúra a bírói szervezet (bíróság) által alkalmazott polgári eljárásjogi szabályok vonatkoznak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekménye hatálytalan. Ez az alapelv a törvényi és bírói határidőkre egyaránt alkalmazandó. Az eljárási cselekmények hatálytalansága azt jelenti, hogy a késve elvégzett cselekmény nem váltja ki azt a törvény által előírt joghatást, amelynek érdekében azt elvégezték. A határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekmény akkor is hatálytalan, ha a bíróság még nem hozott végzést a határidő lejártának jogkövetkezményéről.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az elmulasztott határidő esetén a fél annak meghosszabbítását kérheti az eljárás újbóli lefolytatásával.

Amennyiben a fél az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, a bíróság a határidőt hivatalból meghosszabbítja. Nincs helye azonban meghosszabbításnak, amennyiben a határidő elmulasztása a fél számára hátrányos eljárásjogi következményekkel nem jár. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet tartalmazó beadványt legkésőbb a határidő elmulasztásának alapjául szolgáló ok megszűnésétől számított egy héten belül kell előterjeszteni annál bíróságnál, amely előtt a cselekményt el kell volna végezni. A beadványban a kérelmet igazoló körülményeket megfelelően alá kell támasztani. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a félnek el kell végeznie az elmulasztott eljárási cselekményt. Az elmulasztott határidőtől számított egy év elteltével csak kivételes esetben van helye kimentésnek. A házasságot érvénytelenítő, házasságot felbontó, valamint házasság nem létezését megállapító ítélet elleni fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése akkor sem lehetséges, ha a felek valamelyike az ítélet jogerőre emelkedését követően újraházasodott. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló, késve előterjesztett vagy törvény szerint elfogadhatatlan kérelmet a bíróság elutasítja. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelem előterjesztésének ténye nem függeszti fel az eljárást vagy a döntés végrehajtását. A bíróság azonban a körülményektől függően elrendelheti az eljárás vagy a döntés végrehajtásának nyugvását. Amennyiben a kérelemnek a bíróság helyt ad, haladéktalanul intézkedik az ügy elbírálása iránt.

Perújítás esetén helye van a jogerősen lezárt ügy újbóli tárgyalásának. A perújítási panaszt a rendes jogorvoslatokkal szemben (amelyeket nem jogerős döntésekkel kapcsolatban használnak) gyakran a jogerős döntéseket megtámadó rendkívüli jogorvoslatként (vagy rendkívüli fellebbezésként) kezelik. Perújítás az alábbi okok miatt indítványozható: az ítélet hamisított vagy megváltoztatott okiraton, illetve pedig utólag hatályon kívül helyezett büntetőjogi elítélésen alapult; vagy az ítéletet bűncselekmény okozásával hozták. Perújításnak lehet továbbá abban az esetben is: ha ugyanazon jogviszonyra vonatkozóan hozott jogerős ítélet később vált ismertté, vagy olyan ténybeli körülmény vagy bizonyíték került elő, amely az ügy eredményére kihatással lehet, és amelyet a fél a korábbi eljárásban nem tudott felhasználni; ha az ítélet tartalmát olyan döntés befolyásolta, amely az ügyben az eljárást nem tette befejezetté, és amelyet az Alkotmánybíróság által az A link új ablakot nyit megalkotmánnyal, ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy törvénnyel ellentétesnek nyilvánított normatív aktus alapján hoztak (a polgári perrendtartásnak megfelelően hatályon kívül helyezve vagy módosítva).

Nincs helye perújításnak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított tíz év elteltével (kivéve, ha a fél az eljárásban akadályozott volt, vagy a megfelelő képviselete nem volt biztosított).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 27/06/2018