Eljárási határidők - Szlovákia

TARTALOMJEGYZÉK

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

a) Törvényi – a határidők tartamát törvény határozza meg;

b) Bírói – a bíróság az érintett személy kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Munkaszüneti napok azok a napok, amelyeket a dolgozók pihenése céljából a hét napjai közül kijelölnek, valamint a törvényben meghatározott ünnepnapok,

a) munkaszüneti napok a Szlovák Köztársaságban: január 6., nagypéntek, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, május 1., május 8., szeptember 15., november 1., december 24., december 25., december 26.

b) törvényben meghatározott ünnepnapok a Szlovák Köztársaságban: január 1., július 5., augusztus 29., szeptember 1., november 17.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

a) A polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény (zákona č. 160/2015 Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) szerint jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a bíróság állapítja meg az eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó határidőt. A napokban kifejezett határidő számításánál nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett.

b) A határidő nem telik azon személy vonatkozásában, aki elvesztette perbeli jogképességét vagy perbeli cselekvőképességét (a PP 119. cikke).

c) Amennyiben új fél, jogi képviselő vagy valamely fél gondnoka a perbe belép, a perbe való belépéstől számítva vonatkozásukban új határidő kezdődik (a PP 120. cikke).

d) A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha annak utolsó napján az adott eljárási cselekményt a bíróság előtt elvégezték, vagy pedig a beadványt az annak kézbesítésére kötelezett hatóságnak átadták (a PP 121. cikkének (5) bekezdése).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidő számításához a naptári napokat kell alapul venni.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidőket ugyancsak naptári napok alapján kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidők azon a napon járnak le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett, illetve ha ez a nap az adott hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Amennyiben a határidő szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a határidő utolsó napja az ezt a napot követő első munkanap (a PP 121. cikke).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére törvény nem ír elő határidőt, azt kérelemre a bíróság állapítja meg. A bíróság az általa megállapított határidőt meg is hosszabbíthatja (a PP 118. cikkének (2) bekezdése).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezést a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül kell előterjeszteni annál a bíróságnál, amelynek a fellebbezést címzik (a PP 362. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Igen, azonban csak az érdemi meghallgatással kapcsolatos határidőt.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben a határidőt nem tartják be, azt elmulasztottnak kell tekinteni.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A bíróság eltekinthet az elmulasztott határidő miatti jogkövetkezmények alkalmazásától, amennyiben a mulasztás olyan, a félnél vagy annak képviselőjénél felmerült menthető oknak tudható be, amely miatt a fél vagy annak képviselője akadályozott volt jogszerű eljárási cselekményének elvégzésében. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, továbbá egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt (a PP 122. cikke). Teljes mértékben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak a megítélése, hogy menthető-e a törvényi határidő fél vagy annak képviselője általi elmulasztását előidéző ok.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 14/01/2019