Close

BETA VERSION OF THE PORTAL IS NOW AVAILABLE!

Visit the BETA version of the European e-Justice Portal and give us feedback of your experience!

 
 

Navigation path

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Lengyelország

Please note that the original language version of this page Polish has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: English have already been translated.

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A polgári eljárásokban – ideértve a kereskedelmi ügyeket is – hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó szabályokat a lengyel polgári perrendtartás (Kodeks postępowania cywilnego) tartalmazza.

A végrehajtás jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása az illetékes nemzeti hatóságok által a hitelezőket végrehajtható jogcím alapján megillető pénzösszegek behajtása érdekében. A végrehajtási eljárások a végrehajtás iránti kérelem benyújtásával kezdődnek.

A végrehajtható jogcím szolgál a végrehajtás alapjául. Főszabály szerint a végrehajtható jogcím egy végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtási végzés (a polgári perrendtartás 776. cikke). Egyes tagállami szinten kibocsátott bírósági végzések vagy egyezségek és a polgári perrendtartás 115314. cikkében meghatározott hivatalos iratok esetében ilyen záradékra nincs szükség. Amennyiben ezek a határozatok, egyezségek és hivatalos iratok megfelelnek a fenti feltételeknek, végrehajtható jogcímnek minősülnek, amely alapján a hitelezők közvetlenül a végrehajtási hatósághoz fordulhatnak.

A végrehajtási eljárásban kétféle hatóság vesz részt:

  • bírói testületek – azokban az eljárásokban, amelyek a végrehajtási záradék végrehajtási végzésbe foglalására irányulnak (elnök, kerületi bíróság [sąd rejonowy], regionális bíróság [sąd okręgowy] és fellebbviteli bíróság);
  • végrehajtási hatóságok – a megfelelő végrehajtási eljárásokban, lehetnek a kerületi bíróságok és a bírósági végrehajtók (a polgári perrendtartás 758. cikke).

A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló eljárásban és a végrehajtási eljárásban részt vevő felek is az adós és a hitelező.

A lengyel jog szerint kétfajta végrehajtási eljárás létezik:

Pénzbeli követelés végrehajtása az alábbiak alapján:

  • ingóságok,
  • munkabér,
  • bankszámlák,
  • egyéb követelések,
  • egyéb tulajdonjogok,
  • ingatlan,
  • tengerjáró hajók.

Nem pénzbeli követelés végrehajtása az alábbiak alapján:

  • vagyonfelügyelet,
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem értékesítése,
  • tartásdíjak. A bíróság a végrehajtható jogcímben hivatalból szerepelteti a végrehajtási záradékot. Ebben az esetben a végrehajtható jogcímet hivatalból kézbesítik a hitelezőnek. Azokban az esetekben, amelyekben tartást rendelnek el, a végrehajtási eljárást hivatalból is meg lehet indítani az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság kérelmére. Ezt a kérelmet az illetékes végrehajtási hatósághoz kell benyújtani. A bírósági végrehajtó hivatalból vizsgálatot folytat annak érdekében, hogy az adós bevételeit, vagyontárgyait és tartózkodási helyét meghatározza. Amennyiben ez eredménytelen, a rendőrség a bírósági végrehajtó kérelmére megteheti a megfelelő lépéseket az adós tartózkodási és munkahelyének meghatározása érdekében. Az első bekezdésben hivatkozott vizsgálatot hat hónapos időszakon belül kell lefolytatni. Amennyiben a vizsgálat során nem sikerül az adós jövedelmét vagy vagyontárgyait meghatározni, a bírósági végrehajtó kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az adóst vagyontárgyainak feltárására. Amennyiben az adós hat hónapnál hosszabb késedelembe esik, a bírósági végrehajtó hivatalból kéri a nemzeti bírósági nyilvántartást (Krajowy Rejestr Sądowy), hogy az adóst vegye fel a fizetésképtelen adósok jegyzékébe. A végrehajtási intézkedés végrehajtásának sikertelensége nem szolgáltat alapot az eljárás megszüntetésére.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A polgári perrendtartás 758. cikke szerint a végrehajtással kapcsolatos ügyek a kerületi bíróságok és a nevükben eljáró bírósági végrehajtók hatáskörébe tartoznak.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A polgári perrendtartás 803. cikke szerint eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható jogcím szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós vagyontárgyainak minden fajtája tekintetében. A végrehajtó hatóság nem vizsgálhatja azon végrehajtható jogcím érvényességét és alkalmazhatóságát, amelyre ez a kötelezettség vonatkozik.

Főszabály szerint a végrehajtható jogcím végrehajtási záradékot tartalmaz.

A 777. cikk szerint végrehajtható jogcímek a következők:

  1. a jogerős vagy azonnal végrehajtható bírósági ítéletek vagy bíróság előtt kötött egyezségek;
  2. vezető bírósági tisztviselő (referendarz sądowy) által hozott jogerős vagy azonnal végrehajtható döntések;
  3. egyéb ítéletek, egyezségek és jogi eszközök, amelyeket bírósági végrehajtás útján kényszerítenek ki;
  4. közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára fizetési kötelezettséget vagy az okiratban kikötött mennyiségű, fajta szerint meghatározott dolog átadását vagy egyedileg meghatározott dolog átadását írja elő, feltéve, hogy az okirat a követelés teljesítésére határidőt szab, vagy meghatározza azt az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén végrehajtásnak van helye;
  5. közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára az okiratban vagy értékállósági záradék által meghatározott összegű fizetési kötelezettséget ír elő, és az okirat meghatározza az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén a kötelezettségnek meg kell felelni, és a határidőt, amelyen belül a hitelező kérheti, hogy foglaljanak végrehajtási záradékot az okiratba;
  6. a 4. és 5. pontban meghatározott közjegyzői okirat, amennyiben az a személy, aki nem magánadós, és akinek vagyona, követelése, vagy joga jelzáloggal vagy záloggal terhelt, a biztosítékkal rendelkező hitelező pénzbeli követelésének kielégítése érdekében önként alávetette magát a jelzáloggal vagy záloggal terhelt vagyontárggyal szemben foganatosított végrehajtási cselekménynek.

Az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy önként aláveti magát a végrehajtásnak, szintén külön közjegyzői okiratba lehet foglalni.

Kizárólag az érvényes, végrehajtási záradékot tartalmazó vagy (a hivatalból vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére kibocsátott, azonnali végrehajthatóságot elrendelő végzés alapján) azonnal végrehajtható bírósági végzések minősülnek végrehajtható jogcímnek. A közjegyzői okirat a végrehajtható jogcímmel egyenértékűnek minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásban meghatározott feltételeknek és a közjegyzőkre vonatkozó szabályoknak.

Emellett végrehajtható okirat: a csődeljárásban a követelések jegyzékének kivonata, a jogilag érvényes bankegyezség, a jelzálog érvényesítésével szerzett összegek felosztására vonatkozó terv, a bankjogban meghatározottak szerint a banki végrehajtható jogcím, de kizárólag akkor, ha a bíróság azt végrehajtási záradékkal látta el, a külföldi bíróságok által hozott ítéletek, illetve az e bíróságok előtt kötött egyezségek, amelyeket lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánított. Azok a külföldi bíróságok által polgári ügyekben hozott ítéletek, amelyek bírósági végrehajtás útján kikényszeríthetők, végrehajtható jogcímnek tekintendők, miután azokat lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánította. A végrehajthatóvá nyilvánításra akkor kerül sor, ha az érintett ítélet a származási országban végrehajthatónak minősül, és ennek egyébként nincs többek között az A link új ablakot nyit meg1146. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott akadálya.

3.1 Az eljárás

A végrehajtható jogcím a végrehajtási eljárás megindításának alapja. Az ügyet első fokon tárgyaló bíróság a más bíróság által hozott végrehajtási jogcímbe végrehajtási záradékot foglal (a polgári perrendtartás 781. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási záradék iránti kérelmet a bíróság indokolatlan késlekedés nélkül, de legkésőbb az illetékes testülethez történő benyújtást követő három napon belül megvizsgálja (a polgári perrendtartás 7811. cikke). A végrehajtási záradékot hivatalból belefoglalják azokba a jogcímekbe, amelyeket olyan eljárások során hoztak meg, amelyek hivatalból indultak, vagy hivatalból indulhattak volna. A bíróság az elektronikus úton lefolytatott eljárásokban meghozott fizetési meghagyásokba közvetlenül azok jogerőssé válását követően hivatalból belefoglalja a végrehajtási záradékot (a polgári perrendtartás 782. cikke).

Főszabály szerint végrehajtási cselekmény kérelemre végezhető. A hivatalból indítható eljárások esetében a végrehajtási eljárás is indulhat hivatalból az ügyet első fokon tárgyaló bíróság illetékes bírósághoz vagy bírósági végrehajtóhoz benyújtott kérelmére (a polgári perrendtartás 796. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet a hitelező nyújthatja be az illetékes kerületi bírósághoz vagy az amellett működő bírósági végrehajtóhoz. A kérelmet más illetékes hatóságok is benyújthatják (bíróság vagy az államkincstárnak fizetendő pénzbírság, pénzbeli büntetés, bírósági illetékek és eljárási költségek tekintetében az ügyész).

Főszabály szerint a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemhez végrehajtható jogcímet kell csatolni.

A behajtásra és a díjak összegére vonatkozó szabályokat a bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló, 1967. augusztus 20-i törvény (Ustawa o komornikach sądowych i egzekucji) tartalmazza. E törvény 43. cikke szerint a bírósági végrehajtó végrehajtási díjakat szab ki a bírósági végzés kikényszerítése és a törvényben meghatározott egyéb cselekmények ellenében.

Az alábbi végrehajtási díjak felszámítására kerül sor:

  1. pénzbeli követelés kifizetésének biztosítására irányuló végzés végrehajtása esetén a díj az intézkedéssel érintett követelés értékének 2%-a, de nem kevesebb, mint a havi átlagkereset 3%-a, és nem több, mint e kereset ötszöröse. A díjat a hitelező fizeti meg a kifizetés biztosítására irányuló végzés végrehajtása iránti kérelem benyújtásakor. Amennyiben a kérelem benyújtásakor nem fizet, a bírósági végrehajtó felszólítja a hitelezőt, hogy a végzésnek 7 napon belül tegyen eleget. A bírósági végrehajtó addig nem hajtja végre a végzést, amíg a díjat meg nem fizették (a törvény 45. cikke).
  2. Pénzügyi követelés végrehajtása esetén a bírósági végrehajtó az adósra a végrehajtandó követeléssel arányos, annak 15%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/10-énél, de nem több annak harmincszorosánál. Mindazonáltal amennyiben bankszámlákra, munkabérre, szociális juttatásokra, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkaerő-piaci intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján teljesített kifizetésekre, munkanélküli-járadékra, teljesítménybérre vagy ösztöndíjakra és képzési juttatásokra vezet végrehajtást, a bírósági végrehajtó az adósra a végrehajtandó követelés értékével arányos, annak 8%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/20-ánál, de nem több annak tízszeresénél (a törvény 49. cikke).
  3. A végrehajtási eljárásnak a hitelező kérelmére és a polgári perrendtartás A link új ablakot nyit meg823. cikke alapján történő megszüntetéséből eredő pénzügyi követelések végrehajtásával kapcsolatos ügyekben a bírósági végrehajtó az adósra a fennálló követelés értékével arányos, annak 5%-át kitevő díjat vet ki, amely nem kevesebb a havi átlagkereset 1/10-énél, de nem több annak tízszeresénél. Mindazonáltal a végrehajtási eljárásnak a hitelező olyan kérelmére történő megszüntetése esetén, amelynek benyújtására az adósnak a végrehajtási eljárásról történő értesítése előtt került sor, a bírósági végrehajtó az adósra a havi átlagkereset 1/10-ével egyező összegű arányos díjat vet ki.
  4. Dolgok feletti uralom megszerzése útján történő végrehajtás esetén a bírósági végrehajtó a havi átlagkereset 50%-ának megfelelő fix díjat vet ki (a törvény 50. cikke).

A fix díj a havi átlagkereset 40%-ának felel meg (51. cikk), és az alábbiak tekintetében fizetendő:

  1. ingatlan birtokának megszerzése és onnan ingóságok eltávolítása; kereskedelmi és ipari vállalkozások kötelesek ezt az összeget a vállalkozás üzlethelyiségén belül helyiségenként megfizetni;
  2. az ingatlan vagy vállalkozás mellé vagyonfelügyelő és az ingatlan felügyeletére gondnok kijelölése;
  3. tárgyak vagy személyek eltávolítása, amelynek díját szobánként kell megfizetni.

Tárgyak vagy személyek lakásjellegű helyiségekből, például előszobából, alkóvból, folyosóról, verandáról, fürdőszobából, kamrából, loggiából stb. történő eltávolítása miatt nem szabnak ki külön díjat.

3.2 A főbb feltételek

Végrehajtási cselekményt a hitelező által benyújtott olyan kérelem alapján lehet végezni, amelyhez végrehajtható okiratot csatoltak. A kérelemben meg kell nevezni az adóst, és meg kell határozni a végrehajtás lefolytatásának módját, vagyis meg kell jelölni a kérdéses tulajdonjogokat. Ingatlannal kapcsolatos követelések végrehajtásához az ingatlan-nyilvántartásra is hivatkozni kell. Ingóságokra vonatkozó végrehajtás esetén nincs szükség az egyes ingóságok részletes megjelölésére, mivel a végrehajtás az adós minden ingó vagyontárgyára vonatkozik.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós vagyonába tartozó minden tárgy és eszköz végrehajtási cselekmény tárgyát képezheti, például ingóságok, ingatlan, munkabér, bankszámlák, ingatlan részlete, tengerjáró hajók, illetve az adós más követelései és tulajdonjogai.

A polgári perrendtartás 829–831. cikke bizonyos korlátozásokat rögzít azon tárgyak és eszközök tekintetében, amelyek végrehajtás tárgyát képezhetik. E rendelkezések szerint az alábbi tárgyak és eszközök mentesek a végrehajtás alól: személyes és háztartási eszközök, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat az adós és eltartott családtagjai számára a mindennapi élethez szükséges indokolt mértékben, illetve az adós közügyekben való részvételéhez és szakmájának végzéséhez szükséges ruhaneműk; az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag; az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével.

A polgári perrendtartás mellett egyéb nemzeti szabályok is mentesítenek követeléseket a végrehajtási cselekmények alól, illetve meghatározzák, hogy a mentesség milyen mértékű lehet (például a munka törvénykönyve [Kodeks pracy] meghatározza, hogy a munkabérre vonatkozóan milyen mértékben vezethető végrehajtás).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható jogcím szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós minden vagyontárgya tekintetében.

Az adós jogosult vagyonának kezelésére, kivéve, ha a bíróság megfosztja e jogától.

Amennyiben ingóságokkal szemben indul végrehajtási eljárás, a bírósági végrehajtó lefoglalja a vagyontárgyat, és a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalás joghatásaként a lefoglalt ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét, és a lefoglalt ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárás a vevővel szemben is megindítható. Mindazonáltal indokolt esetben a bírósági végrehajtó az eljárás bármely szakaszában megbízhat más személyt a lefoglalt ingóságok kezelésével, akár a hitelezőt is.

Amennyiben ingatlannal kapcsolatban kerül sor végrehajtási cselekményre, a bírósági végrehajtó először felhívja az adóst, hogy adósságát két héten belül fizesse meg, aminek sikertelensége esetén intézkedésekre, például a vagyontárgy leírására és felbecslésére kerül sor. A lefoglalást követően az ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét. A vevő az eljárásban adósként vehet részt.

Amennyiben az adós tartózkodni köteles bizonyos cselekményektől vagy a hitelező cselekményeinek zavarásától, a bíróság a hitelező kérelmére pénzbírsággal sújthatja az adóst, ha az e kötelezettségnek nem tesz eleget. Amennyiben az adós e bírságot nem fizeti meg, őrizetbe veszik. Az adós tehát ez esetben megfosztható szabadságától, ha a kényszerintézkedésként kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A polgári perrendtartás nem köti határidőhöz a végrehajtási kérelem benyújtását. Mindazonáltal a lengyel jog szerint a bíróság vagy az ilyen ügyek tárgyalására kijelölt más testület jogerős ítélete vagy választottbírósági ítélet által megállapított követelések vagy a bíróság vagy választottbíróság előtt kötött egyezség vagy közvetítő előtt kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség útján megállapított követelések tíz év elteltével évülnek el akkor is, ha az elévülési idő e követelések tekintetében ennél rövidebb (a polgári törvénykönyv [Kodeks cywilny] 125. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben az így jóváhagyott követelés elévült kötelezettségeket tartalmaz, a jövőbeli követelésekre hároméves elévülési idő vonatkozik.

A végrehajtás iránti kérelmeket az illetékes hatóság megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e az alaki követelményeknek és elfogadhatósági kritériumoknak. A konkrét követelményeknek való meg nem felelés a kérelem elutasításával vagy a végrehajtási eljárás megszüntetésével járhat.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az eljárásban részt vevő felek fellebbezhetnek a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzéssel szemben.

A végrehajtási eljárásban az alábbi jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

  • a bírósági végrehajtó tevékenységével szembeni panasz (a kerületi bíróságon; ez vonatkozik a bírósági végrehajtó mulasztására is. A panaszt az eljárásban részt vevő fél vagy az a személy nyújthatja be, akinek jogait a bírósági végrehajtó cselekménye vagy mulasztása sértette vagy veszélyeztette. A panaszt legkésőbb a cselekmény elvégzésének vagy a fél, illetve az érintett személy mulasztásról való tudomásszerzésének napját követő egy héten belül kell benyújtani);
  • a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 795. cikke – a fellebbezés benyújtásának határideje hitelező esetén azon a napon indul, amelyen a hitelező megkapta a végrehajtható jogcímet, vagy amelyen a végrehajtás elutasításáról szóló határozat meghozatalára sor került, adós esetén pedig azon a napon, amelyen számára a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést kézbesítették);
  • az európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 7957. cikke);
  • bírósági végzéssel szembeni fellebbezés párhuzamos közigazgatási és bírósági végrehajtás esetén;
  • az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 828. cikke);
  • a végrehajtást korlátozó bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
  • végrehajtást korlátozó bírósági végzés és az azzal szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
  • az adós által a végrehajtási intézkedés megtámadása érdekében indított eljárások (a polgári perrendtartás 840–843. cikke);
  • a gondnoki költségek megtérítését elrendelő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 859. cikke);
  • a jelzálog érvényesítése során végzett leíró és becslési tevékenységekkel kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezés;
  • a bírósági végrehajtó által az árverés során végzett cselekményekkel szembeni, a felügyelő szervnél előadott szóbeli panasz (a polgári perrendtartás 986. cikke);
  • a szerződést odaítélő bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 997. cikke);
  • a végrehajtás útján behajtott összegek elosztásának tervével kapcsolatos állítások (a tervet elkészítő végrehajtási hatóság értesítésétől számított két héten belül [a polgári perrendtartás 998. cikke]);
  • az elosztási tervre vonatkozó állításokkal kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1028. cikke);
  • az adóst az államkincstárt érintő végrehajtási eljárásban a lefoglalás alóli mentességgel kapcsolatos bírósági végzéssel szembeni fellebbezésre utasító bírósági végzéssel szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1061. cikkének (2) bekezdése).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A polgári perrendtartás 829. cikke szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. háztartási eszközök, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat az adós és eltartott családtagjai számára a mindennapi élethez szükséges indokolt mértékben, illetve az adós közügyekben való részvételéhez és szakmájának végzéséhez szükséges ruhaneműk;

2. az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag;

3. az adós és eltartottjai megélhetéséhez szükséges egy tehén, két kecske vagy három juh, a következő betakarításig elegendő takarmánnyal és alommal;

4. az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges, személyesen az adós által használt eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével;

5. amennyiben az adós adott időszakonként meghatározott díjazásban részesül – a díjazás végrehajtás alá nem vonható részének megfelelő összeg a következő kifizetésig tartó időszakra, ha pedig az adós nem részesül meghatározott díjazásban – az adós és családtagjai számára a megélhetésükhöz két hétig szükséges összeg;

6. oktatási célú eszközök és berendezések, személyes iratok, dísztárgyak és vallásgyakorláshoz használt tárgyak, valamint olyan mindennapi tárgyak, amelyeket csak az eredeti értéküknél lényegesen alacsonyabb összegért lehetne értékesíteni, de az adós számára nagy használati értékkel bírnak;

7. a tej és tejtermékek piacának szervezéséről szóló, 2004. április 20-i törvény (Ustawa o organizacji rynku mleka i przetworów mlecznych) (2013. évi közlöny, 50. és 1272. alszám) 36. cikkének (4a) és (25) bekezdésében meghatározott számlán tartott összegek;

8. a 2001. szeptember 6-i gyógyszertörvény (Prawo farmaceutyczne) (2008. évi közlöny, 45. szám, 271. alszám, módosításokkal) szerinti gyógyszerek, amelyek az orvosi tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerinti egészségügyi egység három hónapon keresztüli megfelelő működéséhez szükségesek, és azok az orvostechnikai eszközök, amelyek szükséges a működésének biztosításához az orvostechnikai eszközökről szóló, 2010. május 20-i törvény (Ustawa o wyrobach medycznych) (közlöny 107. szám, 679. alszám; 2011/102., 586. alszám; 2011/113., 657. alszám) értelmében;

9. az adós vagy családtagjainak fogyatékossága miatt szükséges eszközök és berendezések;

A 831. cikk (1) bekezdése szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. költségek vagy üzleti utazási költségek fedezésére félretett pénzbeli és természetbeni juttatások;

2. az államkincstár által meghatározott célra juttatott összegek (különösen ösztöndíjak és támogatási programok), kivéve, ha a végrehajtandó követelést erre a célra hozták létre, vagy az tartási kötelezettségből ered;

3. a 2009. augusztus 27-i államháztartási törvény (Ustawa o finansach publicznych) (2013. évi közlöny, 885., 938. és 1646. alszám) 5. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott alapból támogatott programokból származó források, kivéve, ha a végrehajtandó követelés azon projekt megvalósítása céljából jött létre, amelyre e forrásokat odaítélték;

4. elidegeníthetetlen jogok, a megállapodásban átengedhetővé tett jogok és a más személy által teljesíthető szolgáltatások vagy más személy által gyakorolható jogok kivételével;

5. személyes életbiztosítás és biztosítási kárigény a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter által rendeletben meghatározott mértékben; ez nem vonatkozik a tartási kötelezettségből eredő követelések kielégítésére irányuló végrehajtási intézkedésekre;

6. a szociális ellátásról szóló, 2004. március 12-i törvény (Ustawa o pomocy społecznej) (2013. évi közlöny, 182. alszám, módosításokkal) szerinti szociális ellátás;

7. az adósnak az állami költségvetésből vagy a nemzeti egészségügyi alapból az egészségügyi ellátások államháztartási finanszírozásáról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Ustawa o świadczeniach opieki zdrowotnej finansowanych ze środków publicznych) (2008/164. közlöny, 1027. alszám, módosításokkal) szerinti egészségügyi juttatásként kifizetendő összeg a juttatások megszüntetése előtt, a kifizetések 75%-ának erejéig, kivéve, ha ezek az adós munkavállalóinak vagy egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi ellátások államháztartási finanszírozásáról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelései;

A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a munkabérre a munka törvénykönyvében meghatározott módon vezethető végrehajtás. Ezek a rendelkezések megfelelően alkalmazandók a foglalkoztatás elősegítésére és a munkaerő-piaci intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján fizetendő munkanélküli-járadékra, teljesítménybérre, ösztöndíjakra és képzési juttatásokra.

A munka törvénykönyve 871. cikkének (1) bekezdése szerint a díjazások alábbi összegei mentesek bármilyen levonás alól:

1. a társadalombiztosítási járulékok és adók levonását követően a külön rendelkezésekben megállapított, teljes munkaidőben foglalkoztatott személyeknek fizetendő minimálbérnek a tartásdíjra vonatkozó követeléseken kívüli követelések kielégítése érdekében végrehajtható jogcímek útján kikényszerített összegekkel csökkentett összege;

2. az 1. pontban meghatározott díjazás 75%-a – a munkavállalónak adott előleg levonását követően;

3. az 1. pontban meghatározott díjazás 90%-a – a 108. cikkben meghatározott pénzbírságok levonását követően.

Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, a munka törvénykönyvének 1. szakaszában hivatkozott összegeket a munkában töltött idővel arányosan csökkenteni kell.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/12/2017