Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás egy végrehajtható jogcím szerinti anyagi követelés kielégítésének a hatóságok segítségével történő kikényszerítése. A következő eszközök használhatók a végrehajtás során:

• ingóságok kényszerrel történő elvitele
• kényszerkilakoltatás ingatlanból
• zárlat
• szabadságvesztés-büntetés
• pénzbírság
• vagyonfelügyelő kötelező kirendelése
• eskü alatt teendő nyilatkozatok.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Az (új) polgári perrendtartásban (PP 927–931. cikk) meghatározottak szerint a végrehajtást az erre jogosult személy végzi, aki a hivatalos másolaton (Apógrafo) konkrét végrehajtó részére ad megfelelő utasítást, és meghatározza az utasítás végrehajtásának módját és – amennyiben lehetséges – az annak tárgyát képező vagyontárgyakat. Lefoglalás esetén árverezőként egy, a lefoglalás helye szerinti régióban működő közjegyzőt jelölnek ki. Az utasítást keltezéssel kell ellátni, és azt alá kell írnia a kedvezményezettnek vagy képviselőjének. Az utasítás annak eltérő rendelkezése hiányában felhatalmazást ad az összes végrehajtási cselekmény elvégzésére.

Az a végrehajtó, aki a végrehajtás lebonyolítására vonatkozó utasítást tartalmazó hivatalos másolatot kézhez kapja, jogosult kifizetéseket fogadni és írásos számlát kibocsátani, valamint az intézkedés teljesítése esetén a hivatalos másolatot visszaszolgáltatni. A végrehajtó részleges fizetést is elfogadhat, ebben az esetben számlát kell adnia és feljegyzést kell készítenie a hivatalos iraton. A részletfizetés nem akadályozza a végrehajtás lefolytatását.

A végrehajtó – ha az a végrehajtás érdekében szükséges – jogosult az adós lakásába vagy egyéb helyiségeibe belépni, ajtókat felnyitni, vizsgálatot végezni és zárt bútorokat, eszközöket vagy tárolókat felnyitni. A végrehajtó kérheti a bűnüldöző hatóságok (általában a rendőrség) segítségét, amelyek kötelesek megadni azt.

Amennyiben az adós a végrehajtás során ellenállást tanúsít, a végrehajtó az ellenállást kényszerrel is megtörheti, és a bűnüldöző hatóságok (általában a rendőrség) segítségét kérheti.

A végrehajtó a végrehajtási eljárás minden lépéséről jelentést készít. Amennyiben a végrehajtás sikertelen, a végrehajtó jelentést készít ennek okairól. A végrehajtó jelentést készít a végrehajtás során elkövetett jogsértésekről, és továbbítja azt az illetékes ügyésznek.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A végrehajtható jogcím olyan közokirat, amely igazolja a követelést, és felhatalmazza az állítólagos kedvezményezettet, hogy az adóstól a végrehajtható jogcím tartalmának megfelelő magatartást követeljen végrehajtás útján. Ennek feltételei a jogcím megléte és a követelés érvényessége.

3.1 Az eljárás

A végrehajtás jogvédelem biztosítására irányuló bírósági, nem pedig közigazgatási aktus. A végrehajtási tisztviselőknek benyújtott kérelmek és minden végrehajtási cselekmény eljárási cselekménynek minősül. A végrehajtáshoz a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• a végrehajtásban közreműködő személyek joghatósága és illetékessége
• a peres felek legitimációja
• a bírósági eljárásban való részvételre vonatkozó jogképesség
• a fél nevében való eljárásra vonatkozó jogosultság
• jogos érdek fennállása
• aktív és passzív perképesség
• végrehajtható jogcím megléte
• végrehajtással kielégíthető követelés fennállása

Mind bírósági, mind bíróságon kívüli határozatok végrehajthatók anélkül, hogy minden esetben szükséges lenne a bíróságtól végrehajtást jóváhagyó végzést kérelmezni. Az alábbiak végrehajtható jogcímek:

• görög bíróságok jogerős ítéletei
• görög bíróságok ideiglenesen végrehajthatóvá nyilvánított határozatai
• választottbírósági ítéletek
• a görög bíróságok megegyezésről vagy bírósági költségek meghatározásáról szóló jegyzőkönyvei
• közjegyzői okiratok
• görög bírók által kibocsátott fizetési megbízások
• bérlő kilakoltatására vonatkozó végzések
• végrehajthatóvá nyilvánított külföldi jogcímek
• törvény által végrehajtható jogcímnek nyilvánított végzések és aktusok

A végrehajtási tisztviselők lehetnek közvetlen és közvetett végrehajtási tisztviselők. A közvetlen tisztviselőket a kérelmező hitelező jelöli ki. Ezek a) végrehajtók, akik díjazásban nem részesülő állami tisztviselők, és jogosultak az adós birtokában lévő javak lefoglalására, az adós birtokában lévő vagyontárgyak, hajó vagy légi jármű lefoglalására, közvetlen végrehajtásra, olyan adósok letartóztatására, akikre vonatkozóan szabadságvesztés-büntetést rendeltek el, illetve árverések előkészítésére, b) közjegyzők vagy helyettük eljáró kerületi polgári bírósági bírók, akik jogosultak az adós lefoglalt vagyontárgyainak önkéntes vagy kényszerintézkedésekkel végrehajtott árverésének levezetésére, illetve kielégítési sorrend felállítását követően a bevétel elosztására. Közvetett tisztviselők a rendőrség, a fegyveres erők, illetve a végrehajtó tanúi, akik együttműködnek olyan esetekben, amikor a végrehajtással szemben ellenállást tanúsítanak vagy ilyen veszély fennáll. Mindezen tisztviselők felelősek a kötelezettségeik ellátása során elkövetett, bármilyen felróható kötelezettségszegésért.

Magát a végrehajtási utasítást az annak érvényesítésére jogosult személy bocsátja ki, vagyis a hitelező, illetve képviselője, aki nem szükségszerűen ügyvéd, de lehet az is. A végrehajtás alapköltségei az alábbiak:

• a végrehajtói díj legfeljebb 590 euró értékű követelésnek megfelelő lefoglalás esetén 53 euró, 591 és 6500 euró közötti értékű követelésnek megfelelő lefoglalás esetén 53 euró plusz az összeg 2,5%-a, 6500 euró vagy magasabb értékű követelés esetén pedig 53 euró plusz az összeg 1%-a, de maximum 422 euró bármilyen lefoglalt vagyontárgy, hajó vagy légi jármű tekintetében;
• a végrehajtó díja egy-egy árverés előkészítése vagy az árverési program megismétlése vagy a lefoglalási jelentés összefoglalása tekintetében legfeljebb 590 euró értékű követelések esetén 53 euró, 591 és 6500 euró közötti értékű követelések esetén 2%, 6501 euró vagy magasabb értékű követelések esetén pedig 1%, de maximum 210 euró;
• árverezői díj: 30 euró;
• a végrehajtó díja bármely egyéb végrehajtási cselekmény tekintetében: 240–400 euró, a végrehajtó és ügyfele közötti megállapodás szerint;
• a végrehajtói tanú díja 30 euró fejenként, és 60 euró abban az esetben, ha a tanú maga is végrehajtó;
• amennyiben törlik a végrehajtást, a végrehajtó díja 50%-kal csökken;
• 0,50 euró kilométerenként a végrehajtó és a tanúk bármilyen cselekmény megtételéhez szükséges útiköltsége fejében a székhelyüktől számítva;
• különös végrehajtói díj a végrehajtás bonyolultságától függően: a végrehajtó és ügyfele közötti megállapodás szerint (ezt sohasem az a személy fizeti meg, aki ellen a végrehajtás folyik).

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás lényeges feltételei a következők:

• jogos érdek megléte, vagyis a végrehajtási aktus szükségessége és az ez által nyújtott jogi védelem;
• a követelés érvényessége.

A végrehajtásra vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy az adott körülmények között egyensúlyt teremtsen egyrészt a hitelezők, másrészt az adósok vagy harmadik felek ellentétes érdekei között. A bíróságok az alábbi szempontokat veszik figyelembe valamely végrehajtási intézkedés engedélyezése során:

• a hitelezők alacsony költségen történő, gyors kielégítése
• az adós személyiségi jogainak és általában jogos érdekeinek védelme
• a hitelező és az adós az árverésen a lehető legjobb ár eléréséhez fűződő együttes érdeke
• harmadik felek érdekeinek védelme

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések tárgya az adós vagyona és/vagy maga az adós lehet. A végrehajtási intézkedések az e célból felhatalmazott tisztviselők gyakorlati cselekményei, amelyek közvetlen vagy közvetett eredménye a követelésnek az állam általi végrehajtással való kielégítése. Végrehajtási cselekmény az alábbi vagyontárgyakat illetően végezhető:

• ingóság az adós birtokában vagy a hitelező birtokában vagy az azokat átadni hajlandó harmadik fél birtokában;
• az adós harmadik fél ingóságán fennálló tulajdonjoga;
• pénz;
• pénzbeli követelések harmadik felekkel szemben a végrehajtással érintett személy részéről;
• ingatlanvagyon az adós birtokában vagy az adós tulajdonjoga;
• hajók;
• légi jármű;
• szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, szabadalmak, filmművészeti jogok.

Nem végezhető végrehajtási cselekmény az alábbiakat illetően:

• az adós és családja személyes használati tárgyai;
• az adós és családja számára szükséges élelmiszer és üzemanyag;
• medálok, emléktárgyak, kéziratok, levelek, családi feljegyzések és üzleti könyvek;
• könyvek, hangszerek, művészeti alkotások;
• szerszámok, gépek, könyvek vagy munkát végző személyeknek szükséges más tárgyak;
• romlandó javak;
• társas vállalkozások üzletrészei;
• törvényes tartásdíjak;
• munkabér, nyugdíj vagy biztosítási ellátások.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adósnak és valamennyi harmadik félnek eleget kell tennie a végrehajtási intézkedést elrendelő határozatnak. Amennyiben a végrehajtás során ellenállásba ütközik, a végrehajtó a bűnüldöző hatóság egyidejű megkeresése mellett az ellenállást kényszerrel is megtörheti. A végrehajtó két felnőtt tanút vagy egy másik végrehajtót is vihet magával. Az adós nemteljesítése esetén:

• amennyiben az adós nem tesz eleget kötelezettségének egy harmadik személy által is végrehajtható cselekmény végrehajtását illetően, a hitelező jogosult az említett cselekményt az adós költségén elvégezni;
• amennyiben az adós elmulaszt eleget tenni harmadik személy által végre nem hajtható olyan cselekmény végrehajtására vonatkozó kötelezettségének, amelynek végrehajtása kizárólag azon múlik, hogy ő kész-e vagy sem végrehajtani azt, a bíróság kötelezi a cselekmény végrehajtására, és ennek elmulasztása esetén a hitelező javára pénzbírsággal, illetve szabadságvesztés-büntetéssel sújtja;
• amennyiben az adós tartózkodni köteles valamely cselekménytől vagy tűrni köteles azt, a bíróság ennek megsértése esetén a hitelező javára pénzbírságot, illetve szabadságvesztés-büntetést szabhat ki.

A fenti esetek egyike sem érinti a hitelező jogát arra, hogy kártérítést kérjen más anyagi jogi jogszabály értelmében az adós nemteljesítése miatti károk tekintetében. Főszabály szerint lehetséges, hogy az adós rendelkezzen vagyontárgya felett, azonban amennyiben azt lefoglalják, a rendelkezés tilos, érvénytelen és semmis a lefoglalást kérő személy és a követeléseiket benyújtó hitelezők tekintetében.

Amennyiben a végrehajtás az adós bankszámlájára irányul, a bank nem köteles közölni ennek pontos adatait a kérelmezővel; azonban amennyiben az adós pénzbeli követelésének lefoglalásáról szóló iratot kézbesítik a banknak, a lefoglalt összegről az adós a továbbiakban nem rendelkezhet, és a rendelkezés érvénytelen és semmis a lefoglalást kérő személy tekintetében, a banknak pedig a lefoglalásról szóló okirat kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a lefoglalt követelés (pénzbetét a bankszámlán) létezik-e, és ha az elegendő a lefoglalást kérő személy kielégítésére, akkor az illető számára ki kell fizetnie a pénzösszeget.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Főszabály szerint nincs a kérelmezőt időben korlátozó rendelkezés; vannak viszont bizonyos időbeli korlátok, ezek azonban olyan határidők, amelyeket megelőzően egyes cselekmények nem hajthatók végre, nem pedig kötelező határidők, és nem határoznak meg közvetlenül olyan időpontot, amelyet követően a kérelmező már nem cselekedhet. Az a rendelkezés, amelynek értelmében egyes egyedi cselekményekre a lefoglalást követően vagy az árverést megelőzően bizonyos időtartamon belül sor kell, hogy kerüljön, a rendszer alapjain nem változtat. Az eljárás korlátlan elhúzódását megakadályozandó egyéves végső határidőt állapítottak meg, amelyet követően lefoglalás és más cselekmények ugyanazon végzés alapján nem hajthatók végre, illetve nem tartható árverés olyan lefoglalás alapján, amelyet bírósági határozat a határidő lejárta miatt érvénytelenné nyilvánított.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A végrehajtási eljárással szemben az egyetlen jogorvoslat az ítélet hatályon helyezése iránti kérelem, amelyet az a személy nyújthat be, akivel szemben a végrehajtás folyik, vagy bármely jogos érdekkel rendelkező hitelező a következő határidőkkel: az első végrehajtási cselekménytől számított 15 napon belül, ha az a jogcím érvényességével vagy a bírósági eljárást megelőző eljárással kapcsolatos; egészen a végrehajtás lezárásáig, ha az a végrehajtás bármelyik cselekményének érvényességével kapcsolatos, az elsőtől az utolsó cselekményig; az utolsó végrehajtási cselekmény végrehajtásától számított hat hónapon belül, ha az az említett cselekmény érvényességére vonatkozik. Az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet olyan harmadik személy is benyújthat, akinek a kifogásolt végrehajtás tárgyára vonatkozó olyan joga van, amelyre határidő nélkül hivatkozhat azon személlyel szemben, akivel szemben a végrehajtás folyamatban van. A joghatósággal rendelkező bíróság az a bíróság, amelynek illetékességi területén a végrehajtás helye található, konkrétan a kerületi polgári bíróság, ha a végrehajtható jogcím a kerületi polgári bíróság [eirinodíkeio] határozata, minden más esetben pedig az első fokon eljáró egyesbíró [monomelés protodíkeio]. Önmagában az a tény, hogy ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtására került sor, nem függeszti fel a végrehajtást; azonban a végrehajtási eljárás felfüggesztése elrendelhető a bíróság határozatával a kérelmező kérelmére, biztosíték nyújtása mellett vagy anélkül. E határozatról értesítik a végrehajtási tisztviselőket, akik a határozat kifejezett rendelkezése nélkül semmiféle végrehajtási cselekményt nem hajthatnak végre.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az alábbi korlátozások vonatkoznak a végrehajtásra különösen a lefoglalt vagyontárgyakat illetően: A következő vagyontárgyak nem foglalhatók le: a) közvetlen károkat elszenvedett vagyontárgyak, b) társas vállalkozások üzletrészei, c) jogszabályon vagy végrendeleten alapuló tartási követelések, valamint a házastársak családi szükségletekhez való hozzájárulása iránti követelések, d) a munkabérekre, nyugdíjakra vagy biztosítási ellátásokra vonatkozó követelések, kivéve, ha jogszabályon vagy végrendeleten alapuló tartási követelés vagy a családi szükségletekhez való hozzájárulás iránti követelés áll fenn, mely esetben a vagyontárgy fele lefoglalható, tekintettel az adós által megszerzett összegekre, a házassága következtében a családi szükségletek kielégítését illetően keletkezett kötelezettségek mértékére és a kedvezményezettek számára, e) bármely uniós támogatás vagy az OPEKEPE mint harmadik fél birtokában lévő támogatás, amíg azokat a kedvezményezett bankszámlájára át nem utalják, vagy részére más módon ki nem fizetik. A 2. szakasz d) pontjában rögzített mentesség abban az esetben is fennáll, ha az összeg kifizetésére az adós bankszámlájára történő átutalással kerül sor. A mentesség csak annyiban áll fenn, amennyiben a végrehajtás elrendelésétől a kifizetés napjáig terjedő időszakban a számlán található összeg nem haladja meg a végrehajtás alól mentes követelés összegét.

Emellett az adós az alábbi két jogorvoslattal élhet a végrehajtási eljárással szemben:

a) Kérelem a PP 933. cikkébe ütközésre vonatkozóan, amely kimondja, hogy: Annak a személynek, akivel szemben a végrehajtás folyamatban van, és a jogos érdekkel rendelkező hitelezőnek a végrehajtható jogcím érvényességére, a végrehajtási eljárásra vagy a követelésre vonatkozó kifogása kizárólag felszólalás útján nyújtható be, amelyet a kerületi polgári bíróság által kibocsátott jogcím esetén a kerületi polgári bírósághoz, minden más esetben pedig az első fokon eljáró egyesbíróhoz kell benyújtani. Amennyiben különböző dokumentumokon több felszólalást is benyújtanak, a hivatalvezetőnek biztosítania kell, hogy azokat ugyanannak a bírósági meghallgatásnak a keretein belül ismertetik és bírálják el. További felszólalási jogalap csak meghatározott, a felszólalást elbíráló bíróság titkárságához benyújtott kérelemben lehet benyújtani, amely alapján jelentés készül, amelyet a másik félnek legalább nyolc (8) nappal a meghallgatás előtt kézbesítenek. A felszólalásról való tárgyalást a kérelem benyújtásától számított hatvan (60) napon belülre kell kitűzni, és az idézést az alperesnek húsz (20) nappal a meghallgatást megelőzően kell kézbesíteni. A helyi illetékes bíróság a végrehajtás helye szerinti kerületi bíróság, amennyiben a végrehajtási eljárás egyéb cselekményei a kézbesített végzést követik, minden más esetben az illetékes bíróság az 584. cikk szerinti bíróság. Amennyiben a végrehajtható jogcím ítélet vagy fizetési meghagyás, a felszólalás nem fogadható el a jogerősen megállapított mértékben a 330. cikkre és a 633. cikk (2) bekezdésének c) pontjára tekintettel. A követelés rendezésére vonatkozó állításokat írásban vagy személyesen a bíróság előtt kell előadni. A felszólalás tárgyában a határozatot az annak tárgyalását követő hatvan (60) napon belül kell meghozni.

b) A PP 1000. cikke szerint az adós jogosult a vele szemben folytatott árverés felfüggesztését kérni. Pontosabban az adós kérelmére – amely csak abban az esetben fogadható el, ha azt az árverés napját tizenöt (15) munkanappal megelőzően nyújtja be – a 933. cikkben hivatkozott bíróság az ügynek a 686. és azt követő cikkek szerinti eljárásban történő tárgyalása során az árverés eredeti napjától számított hat (6) hónapra felfüggesztheti az árverési eljárást, amennyiben ez nem jár a végrehajtási hitelezőt érő kár kockázatával, és ha észszerűen várható, hogy az adós a végrehajtási hitelezőt ezen idő alatt kielégíti, vagy hogy ezen idő elteltével az árverésen beszedhető összegek növekednek. Az ítéletet az árverést megelőző utolsó hétfő délig kell meghozni, és a felfüggesztés csak az alábbi tételek megfizetése esetén rendelhető el: a) az árverés lebonyolításának költségei, amelyek becsült összegét az ítélet tartalmazza, és b) az árverés lebonyolítójának kifizetendő összeg legalább egynegyede. Az árverést felfüggesztő ítéletet az árverezőnek annak meghozatala napján kézbesítik. A kifizetést az árverés napján 10 óráig kell teljesíteni, és amennyiben ezt elmulasztják, az árverést a szokásos módon megtartják.

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.