Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtásnak nincs pontos fogalommeghatározása Írországban. A gyakorlatban a végrehajtás az ítéletekben és bírósági határozatokban foglaltak megvalósítását jelenti. A végrehajtási intézkedést foganatosítása előtt általában a bíróság rendeli el.

Az alábbiak a polgári és kereskedelmi jellegű ítéletek érvényesítésének leggyakoribb módjai Írországban:

Lefoglalás

Ez típusú intézkedés az adós javainak lefoglalásával jár. A hitelező kérelmére a bíróság végzést hoz, amelyben felszólítja a megyei hivatalvezetőt (vagy Dublin és Cork esetén a seriffet), hogy az ítélet szerinti tartozásnak (ideértve az eljárás költségeit is) megfelelő összegű javakat foglalja le. E javak azután a tartozás rendezése érdekében értékesíthetők.

Nyilvántartásba vétel

Az ítéletet közzé lehet tenni a nyilvánosság számára annak a Felsőbíróság (High Court) által vezetett, Ítéletek Nyilvántartásába történő felvételével. A nyilvántartásban bármely ítélet szerepelhet, ha annak nyilvántartásba vételét a hitelező kérte, függetlenül attól, hogy azt kerületi, körzeti vagy a Felsőbíróság hozta-e. Az ítélet részletei mellett az adós nevét és címét is közzéteszik meghatározott újságokban, illetve kereskedelmi folyóiratokban, például a Stubbs Gazette-ben. Emellett a hitelintézetek is nyilvántartásukba veszik ezt az információt és az ítélet nem teljesítése befolyásolhatja az adós finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését.

Ítéletbe foglalt jelzálogjog

A hitelező eskü alatt nyilatkozhat, amelyet az ítélet megfelelő bíróság általi okiratba foglalását követően nyilvántartásba vehetnek az adós vagyonára vonatkozóan. A vagyon értékesítéséből származó bevételeket az egyéb jelzálogok elsőbbségének figyelembevételével a tartozás törlesztésére kell fordítani és csak ezt követően lehet azokat az adósnak átadni. Következő lépésként kérelmezni lehet a bíróságtól továbbá biztosítéki végzés és a vagyon értékesítését elrendelő végzés meghozatalát is.

Részletfizetési végzés / Őrizetbe vételre irányuló végzés

A körzeti bíróságnál (District Court) kérelmezni lehet az ítélet részletekben való megfizetésének elrendelését az 1926-tól 2009-ig hozott bírósági határozatok végrehajtásáról szóló törvények rendelkezései szerint. A bíró az adós vagyoni körülményeire tekintettel határozza meg az egyes megfizetendő részletek összegét. Őrizetbe vételre irányuló végzést kizárólag természetes személlyel szemben lehet kibocsátani, jogi személlyel, például vállalkozásokkal szemben nem. A részlet megfizetésének elmulasztása őrizetbe vételre irányuló végzés kibocsátását vonhatja maga után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ön börtönbe kerülhet, ha rendelkezik a fizetéshez szükséges fedezettel, mégis megtagadja a fizetést.

Jövedelemből letiltás

A hitelező kérelmezheti, hogy közvetlenül az adós béréből / jövedelméből vonják le a megfelelő összeget. Ez azzal jár, hogy a kifizetést közvetlenül az adós munkáltatója teljesíti a hitelező felé.

Foglalásra való felhatalmazás iránti kérelem

Amennyiben a hitelezőnek tudomása van harmadik fél adóssal szemben fennálló esedékes tartozásáról, kérelmezheti a bíróságtól olyan végzés kibocsátását, amely a harmadik felet meghatározott összegnek közvetlenül a hitelező részére történő kifizetésére kötelezi. A bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt a végzés meghozataláról vagy annak megtagadásáról.

Gondnok méltányos végrehajtás esetén

Ebben az esetben a bíróság gondnokot jelöl ki, például az adós javainak a tartozás megfizetésére tekintettel történő értékesítése céljából. A bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt a gondnok kijelöléséről.

Fontos megjegyezni, hogy az ítélet végrehajtásának módját a hitelezőnek és jogi tanácsadóinak kell megválasztania. A Bírósági Szolgálat nem javasol konkrét intézkedést. A felsorolás nem taxatív, kizárólag az általában alkalmazott eljárásokat ismerteti.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A nemzeti ítéletek esetén szükséges lehet az ítéletet hozó bíróság jóváhagyása az ítélet végrehajtásához (lásd fentebb). Bizonyos esetekben, például foglalás és ítélet nyilvántartásba vétele esetén a bírósághoz nem kell kérelmet benyújtani, a végrehajtás iránti kérelmet elég a bírósági hivatalához beterjeszteni.

A más uniós joghatóság alatt hozott ítéletek esetén a Felsőbíróság járhat el. Ezzel szemben a más uniós joghatóság alatt európai végrehajtható okiratként elismert rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség esetén a körzeti bíróság járhat el.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A bírósági és egyes bíróságon kívüli eljárásokban hozott határozatok végrehajthatók. A bírósági ítéletek mellett ide tartoznak a Felsőbíróság által vezetett nyilvántartásban vagy a körzeti bíróság (Circuit Court) által vezetett megyei nyilvántartásban szereplő összefoglaló ítéletek is.

Az ítélet végrehajtásához gyakran szükség van az ítéletet hozó bíróság jóváhagyásának kérelmezésére. Bizonyos esetekben azonban, például foglalás és az ítélet nyilvántartásba vétele esetén nem kell kérelmet benyújtani a bírósághoz. A jóváhagyást az illetékes bírósági hivatal is megadhatja.

A más uniós joghatóság alatt hozott, az uniós szabályozás szerint végrehajtandó ítéletek esetén a Felsőbíróság járhat el (vagy a más uniós joghatóság alatt európai végrehajtható okiratként elismert rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség esetén a körzeti bíróság). A 44/2001/EK rendelettel (amelynek helyébe a 2015. január 10. napján vagy azt követően jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségek esetén a 1215/2012/EU rendelet lépett) kapcsolatos feladatkörök ellátására a Felsőbíróság vezetője kapott felhatalmazást, és bármely bírósághoz benyújtható olyan nyilatkozat iránti kérelem, amelynek értelmében az ítélet Írországban végrehajtható, továbbá kérhető ennek alapján a végrehajtására irányuló végzés.

A 805/2004/EK rendelet értelmében európai végrehajtható okiratként elismert ítélet úgy tekintendő és olyan joghatásokat vált ki, mint a Felsőbíróság ítélete, továbbá azt ennek megfelelően hajtják végre. Az európai végrehajtható okiratként elismert, rendszeres tartásdíj fizetési kötelezettség végrehajtása a körzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Az erre vonatkozó nemzeti szabályozást a 2011. évi 274. S.I. tartalmazza.

Amennyiben nem vitatott követelésre vonatkozó ítéletet kívánnak más uniós tagállamban végrehajtani, az ítéletet hozó bíróság rendelkezik joghatósággal az annak végrehajtására irányuló, az európai végrehajtható okiratokról szóló 805/2004/EK rendelet szerinti kérelmek tekintetében.

Az ítélet végrehajtására irányuló kérelmet általában jogi szakember nyújtja be a bírósághoz (a bírósági hivatalhoz), jóllehet a hitelező jogi képviselete nem kötelező. A bíróság előtt a kérelmet csak helyi szakember nyújthatja be, azt nem lehet postai úton megtenni. A bírósági hivatalhoz benyújtott egyes kérelmeket, például a foglalásra, az ítélet nyilvántartásba vételére, az ítéletbe foglalt jelzálogjoggal kapcsolatos okiratba foglalásra irányuló kérelmeket postai úton is be lehet nyújtani. Gyakorlati és eljárási kérdésekben a Felsőbíróság Ítélkezési Csoportjától kérhető tanács a HighCourtCentralOffice@Courts.ie címen.

A Bírósági Szolgálat által kiszabott költségek (díjak) minimálisak, az aktuális díjakról a a Bírósági Szolgálat honlapjának bírósági illetékekről szóló részén tájékozódhat. Az ügyvédi tevékenységek következtében felmerülő költségekről a hitelezők és jogi képviselőik egymás közt állapodnak meg. A végrehajtási eljárás egyes, vagy valamennyi költségének viseléséről a bíróság dönt.

3.2 A főbb feltételek

A bírósági okiratok végrehajtásáról szóló 1926. évi törvény 15. cikke (amelyet az 1986. évi második bírósági törvény 1. cikke váltott fel) kimondja, hogy amennyiben valamely tartozás bírósági végzés vagy határozat alapján esedékes, a hitelező a körzeti bíróságnál kérelmezheti az adós megidézését annak érdekében, hogy a körzeti bíró vizsgálja meg a vagyoni helyzetét. Végrehajtásra irányuló végzés iránti kérelmet a bírósági végzés vagy határozat meghozatalától számított hat éven belül lehet előterjeszteni. A hitelező köteles az eredeti tartozás bizonyítására szolgáló információkat benyújtani, az adós pedig köteles a vagyoni helyzetéről nyilazkozni. Az 1926. évi törvénynek az 1986. évi törvény 9. cikkével módosított 16. cikke lehetőséget biztosít bizonyítás felvételére, és az adós valamint a hitelező meghallgatására. A végrehajtásra irányuló végzés a kapcsolódó bírósági végzés vagy határozat meghozatalát követő tizenkét évig maradhat hatályban.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Bármely vagyontárgy végrehajtás alá vonható, kivéve a romlandó termékeket vagy az adós által eladásra vagy visszaadási kötelezettséggel kapott vagyontárgyakat.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A bírósági végzés nemteljesítése a mulasztó fél mulasztás miatti szankcionálásával járhat. A bíróság által kiszabható büntetések körébe tartoznak a bírságok vagy a szabadságvesztés elrendelése a mulasztás orvoslásáig. Ennek megfelelően a szabadságvesztés időben nincs korlátozva. Ugyanez vonatkozik a bírósági végzést megsértő harmadik felekre is.

Fontos megjegyezni, hogy a bírósági okiratok végrehajtásáról szóló 1926. évi törvény 20. cikke értelmében az adósnak a végzésben meghatározott részletfizetés elmulasztása miatti szabadságvesztésre ítélése nem eredményezi a tartozás vagy annak egy részének teljesítését vagy megszűnését, és a hitelező számára nem jár a tartozás behajtását szolgáló egyéb jogorvoslati lehetőségek elvesztésével.

A bankokra és más pénzügyi intézményekre a bírósági végzésekben foglaltak betartása tekintetében a többi féllel azonos kötelezettségek vonatkoznak. A bírósági végzésben kifejezetten nem meghatározott körülmények tekintetében az ilyen intézmények által kezelt személyes adatokra vonatkozó jogszabályokban és szabályozásban foglaltak az irányadók (például az 1988. évi adatvédelmi törvény).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Bizonyos végzésekben mindig szerepel az az időtartam, amíg a félnek a végzésben szereplő rendelkezéseknek meg kell felelnie, ez azonban nem minden esetben van így. Az ítélet tizenkét évig érvényes, ennek ellenére egyes elrendelt végrehajtási intézkedések a bírósági szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott határidővel rendelkeznek. Erre példa a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzése, amely a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Ezen időszakot követően új végrehajtásra irányuló végzést kell hozni.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Fellebbezni általában nem a bírósági hivatal által elrendelt végrehajtási intézkedéssel magával szemben, hanem az azt megalapozó érdemi ítélettel vagy végzéssel szemben lehet. Az érintett fél a fellebbviteli bírósághoz fordulhat az ítélet vagy végzés hatályon kívül helyezése iránt. A fellebbezésre nyitva álló határidők az alábbiak szerint alakulnak:

• A körzeti bíróságtól a kerületi bírósághoz: az ítélet vagy végzés meghozatalától számított 14 nap.
• A kerületi bíróságtól a Felsőbírósághoz: a végzés meghozatalától számított 10 nap.
• A Felsőbíróság vezetőjétől a Felsőbíróságoz: a végzés kiadmányozásának napjától, vagy ha a végzést a másik fél meghallgatása nélkül hozták meg, a végzésről szóló értesítéstől, vagy ha elutasították, az elutasítástól számított 6 nap (külföldi ítélet végrehajtása esetén a 44/2001 rendeletnek megfelelően a végzés kézbesítésétől számított egy hónap).
• A Felsőbíróságtól a Fellebbviteli Bírósághoz (Court of Appeal): a végzés kiadmányozásának napjától számított 10 vagy 28 nap, az ügy természetétől függően.
• A Felsőbíróságtól vagy a Fellebbviteli Bíróságtól a Legfelsőbb Bírósághoz (Supreme Court): a végzés kiadmányozásának napjától számított 28 nap.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az ítélet tizenkét évig érvényes, és az ítélet alapján semmilyen intézkedést nem lehet meghozni a végrehajthatóvá válásának napjától számított tizenkét év elteltével. Emellett egyes elrendelhető végrehajtási intézkedések bírósági szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott határidővel rendelkeznek. Erre példa a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzése, amely a kibocsátástól számított egy évig érvényes. Ezen időszak lejártát követően új végrehajtásra irányuló végzést kell hozni. Szintén példa erre az a rendelkezés, hogy a Felsőbíróság végrehajtásra irányuló végzésének meghozatalához a bíróság engedélyére van szükség, amennyiben a végrehajtható bírósági végzés meghozatalától számítva hat évnél hosszabb idő telt el.

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.