Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Luxemburg

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Amennyiben a kötelezett önként nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a kérelmező kikényszerítheti a teljesítést. Ezt nevezzük kényszervégrehajtásnak.

Valamely határozat végrehajthatóságának feltétele, hogy végrehajtási záradékkal látták el, valamint jogszerűen kézbesítették vagy közölték.

A határozat végrehajthatósága a határozat meghozatalától számított egy hétig és/vagy fellebbezés benyújtása esetén felfüggesztésre kerül, kivéve, ha a határozatot előzetesen végrehajthatóvá nyilvánították.

Kényszervégrehajtást jellemzően pénz behajtása céljából foganatosítanak, de valamely meghatározott intézkedés megtételének kikényszerítésére is alkalmazható.

Meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezett személy esetében a követelést a kötelezett vagyonával szemben érvényesítik, lefoglalás formájában.

Vannak azonban más, konkrétabb végrehajtási intézkedések is: letiltás, termés lefoglalása, jövedelem letiltása, ingatlan lefoglalása, zárolás, külföldi letiltás, visszaszerzés, kereset letiltása, belvízi hajók lefoglalása, valamint lefoglalás a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmével összefüggésben.

Luxemburgban a letiltás leggyakoribb formái a zár alá vétel, illetve a határozat végrehajtása során történő lefoglalás.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági végrehajtók kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a luxemburgi bíróságok által a luxemburgi jog szerint vagy az Európai Unió más tagállamának bírósága által az uniós jogszabályok szerint végrehajthatóvá nyilvánított polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtására, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítői eljárás során született végrehajtható egyezség végrehajtására, valamint egyéb végrehajtható okiratok végrehajtására vagy jogok érvényesítésére.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

  • A Nagyhercegségben hozott bírósági határozatok és kiállított okiratok

Ezek hivatalos jóváhagyás vagy pareatis szükségessége nélkül végrehajthatóak a Nagyhercegségben, még abban az esetben is, ha a határozatot hozó bíróság illetékességi területén kívül vagy azon a területen kívül hajtják végre, ahol az okiratot kiállították.

A bírósági határozat vagy okirat bírósági végrehajtónak való kézbesítése a bírósági végrehajtót valamennyi végrehajtási cselekményre felhatalmazza az ingatlan lefoglalása és a bebörtönzés kivételével, amelyekhez különös felhatalmazás szükséges.

  • Végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást (exequatur) igénylő, szerződés vagy uniós jogszabályok hatálya alá tartozó külföldi határozatok

Külföldi államban polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, amelyek a szóban forgó államban végrehajthatóak, és amelyek

– a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény (az új tagállamok egyezményhez történő csatlakozásáról szóló egyezmények által módosított változat),

– a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1988. szeptember 16-i Luganói Egyezmény,

– a Luxemburgi Nagyhercegség és az Osztrák Köztársaság között létrejött, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1971. július 29-i egyezmény,

– a Belgium, Hollandia és a Luxemburgi Nagyhercegség között létrejött, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választottbírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-i szerződés hatályban lévő része,

– vagy a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1973. október 2-i Hágai Egyezmény

rendelkezései alapján teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az új polgári perrendtartás (Nouveau code de procedure civile) 680–685. cikkeiben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilváníthatók.

A polgári és kereskedelmi ügyekben valamely uniós tagállamban hozott olyan bírósági határozatokat, amelyek az említett tagállamban végrehajthatóak és a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet, közismertebb nevén az „átdolgozott Brüsszel I. rendelet” hatályon kívül helyezte a 44/2001/EK rendeletet. A 44/2001/EK rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a 2015. január 10. előtt indított eljárásokban hozott határozatokra, az említett napot megelőzően kiállított vagy hivatalosan nyilvántartásba vett közokiratokra és az említett napot megelőzően jóváhagyott vagy megkötött jogügyletekre, amelyek az említett rendelet hatálya alá tartoznak.

A polgári ügyekben valamely uniós tagállamban hozott olyan bírósági határozatokat, amelyek az említett tagállamban végrehajthatóak, és amelyek az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban hozott olyan határozatokat, amelyek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelet IV. fejezetének 2. szakaszában foglaltak értelmében teljesítik az ahhoz szükséges feltételeket, hogy Luxemburgban elismerjék és végrehajtsák őket, az említett rendeletben foglaltak szerint végrehajthatóvá nyilvánítják.

  • A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur) eltörléséről rendelkező uniós szabályozás hatálya alá tartozó külföldi határozatok

2012. december 12-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendeletet, amely az átdolgozott Brüsszel I. rendelet néven ismert. Az említett rendelet 36. cikke szerint a valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik (az exequatur eltörlése). E rendelet 2015. január 10-től valamennyi uniós tagállamban alkalmazandó a szóban forgó rendeletben előírt feltételek szerint.

A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamban hozott határozatokat, a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK rendelet IV. fejezetének 2. szakaszában foglaltak értelmében, Luxemburgban bármilyen külön eljárás előírása nélkül elismerik, az elismerés megtámadhatóságának lehetősége nélkül.

3.2 A főbb feltételek

Ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalása csak a luxemburgi jog szerint kiállított végrehajtható okirat alapján foganatosítható, határidőben előterjesztett határozott kérelemre; amennyiben az esedékes kötelezettség nem pénzösszeg megfizetésére irányul, annak teljesítését a lefoglalás foganatosítását követően valamennyi ezt követő eljárásban mindaddig elhalasztják, amíg az értékét meg nem becsülték.

Még ha a kifogás vagy fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidők el is teltek, az átruházást, a jelzálogbejegyzés eltörlését, kifizetést vagy bármely egyéb, harmadik fél által vagy az ő nevében teljesítendő magatartást elrendelő határozatok csak a kérelmező ügyvédje által elvégzett hitelesítés alapján hajthatóak végre e harmadik felek által vagy velük szemben, amely hitelesítés megjelöli azt a napot, amelyen a határozatot annak a félnek az otthoni címén, akinek a terhére a határozatot hozták kézbesítették, és amelynek alapja a bírósági végrehajtó arra vonatkozó igazolása, hogy a határozattal szemben nem nyújtottak be kifogást vagy fellebbezést.

Amennyiben a tanúsítvány igazolja, hogy kifogást vagy fellebbezést nem terjesztettek elő, a címzettek, a letétkezelők, illetve bármely egyéb személy köteles teljesíteni a határozatban foglaltakat.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

  • A lefoglalható javak

Csak a kötelezett tulajdonát képező ingóság vagy ingatlan foglalható le, harmadik fél vagyontárgyaira nem foganatosítható lefoglalás. Annak azonban csekély jelentősége van, hogy a lefoglalás időpontjában a kötelezett vagyontárgyai kinek a birtokában vannak, ebből következően a vagyontárgyak lefoglalása harmadik fél helyiségében is lehetséges.

  • A lefoglalás alól mentes vagyontárgyak

Az új polgári perrendtartás 728. cikke úgy rendelkezik, hogy a lefoglalás alól külön jogszabályok alapján mentes vagyontárgyakon felül a következő vagyontárgyak nem foglalhatóak le:

  • olyan vagyontárgyak, amelyek a luxemburgi jog szerint a rendeltetésüknél fogva forgalomképtelenek;
  • ingó vagyontárgyak, mint például az alvásra szolgáló bútor, a ruházat, az ezek tárolására szolgáló bútor, a mosógép, valamint az asztalok és a székek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy család együtt étkezzen.

Ezek a tárgyak a jogszabályokban kimerítő jelleggel felsorolt bizonyos tartozások kivételével a jogosult jogállásától függetlenül még abban az esetben sem foglalhatóak le, ha az állam a jogosult.

Annak megelőzése érdekében, hogy a jogosult a kötelezett létfenntartását szolgáló valamennyi eszközt lefoglalja, nagyhercegi rendelet szabályozza, hogy milyen mértékben engedményezhető vagy tiltható le a munkabér, a nyugdíj és az életjáradék. A jogszabály meghatározza a védett rendszeres jövedelmek (munkabér, nyugdíj, életjáradék) letiltását szabályozó rendelkezéseket. Ezeket a típusú rendszeres jövedelmeket nem lehet teljes egészében letiltani, hanem csak egy meghatározott határig, melynek mértékét nagyhercegi rendelet állapítja meg. A kötelezettek tehát megtarthatnak egy, a létfenntartásukra szolgáló minimális jövedelmet.

  • Elkülönítés

Az elkülönítés célja, hogy megvédje a lefoglalással érintett személyt annak a következményeitől, hogy nem fér hozzá a teljes vagyonához.

Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy korlátozza a letiltott összegeket.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A vagyontárgyak lefoglalásának pillanatától kezdve a kötelezett többé nem jogosult rendelkezni e vagyontárgyakkal. A lefoglalás ugyanakkor nem alapít elővásárlási jogot a lefoglalás iránt intézkedő jogosult számára. Az eltiltás azt jelenti, hogy a kötelezett a lefoglalt vagyontárgyakat nem értékesítheti, ruházhatja át vagy terhelheti meg zálogjoggal. A lefoglalt vagyontárgyakat haladéktalanul el lehet vinni. A kötelezett a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosa marad a kényszerértékesítésig, a vagyontárgyak birtokának megtartása nélkül is. A fennálló helyzet elsősorban nem gyakorlati, hanem jogi szempontból változik.

Amennyiben az eltiltást megszegik, a lefoglalással érintett személy által hozott intézkedések nem kötik a lefoglalás iránt intézkedő jogosultat.

Ebben az esetben az eltiltás mindazonáltal relatív, mivel csak a lefoglalás iránt intézkedő jogosult érdekét szolgálja. A többi jogosult továbbra is kénytelen eltűrni a kötelezett vagyonában bekövetkező változásokat. Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a már megállapodott lefoglalásban ők is részt vegyenek.

Az eltiltás az első lépés a vagyontárgyak értékesítése során. A javak a bíróság ellenőrzése alá kerülnek. Ezért az első fokú eljárásban a határozat végrehajtása során foganatosított lefoglalás elővigyázatossági szerepet tölt be.

A letiltással összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a lefoglalásnak ez a módja a teljes lefoglalt követelés tekintetében megszünteti az összes ellenőrzési jogosultságot, függetlenül e követelés értékétől. A lefoglalással érintett harmadik személy azonban letétbe helyezhet egy megfelelő összeget (elkülönítés).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A luxemburgi jog alapján kibocsátott végrehajtható okiratok az idő múlásával nem vesztik hatályukat és nem évülnek el.

A kereskedelmi bíróságot elnöklő, végrehajtást elrendelő bíró által az elővigyázatosságból történő lefoglalás foganatosítására adott felhatalmazás hatályát veszti, amennyiben a végzésben előírt határidőn belül nem kerül sor a biztosítási intézkedésre.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az elővigyázatosságból történő lefoglalást engedélyező, a kereskedelemi bíróság eljáró bírója által kibocsátott végzéssel szemben kifogás vagy fellebbezés terjeszthető elő.

Ami egy határozat végrehajtásával összefüggésben végzett lefoglalást illeti, a kötelezett a végrehajtás nehézségére hivatkozással pert indíthat (action en difficulté d'exécution), illetve a lefoglalt tárgyak értékesítésével szemben kifogással élhet.

Harmadik felek is kifogást emelhetnek a lefoglalt tárgyak értékesítésével szemben, és kérelmezhetik e tárgyak részükre történő kiadását.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az új polgári perrendtartás 590. cikke szerint a kötelezett megakadályozhatja az előzetes végrehajtást, amennyiben azt nem a jogszabályban meghatározott esetek egyikében rendelték el. A kötelezett ennek érdekében az előzetes végrehajtás megtiltása iránti kérelemmel fordulhat a fellebbviteli bírósághoz. Ez a rendelkezés csak a polgári ügyekben irányadó, mivel a kereskedelmi törvénykönyv (Code de commerce) 647. cikke a kereskedelmi ügyekben kizárja ennek lehetőségét.

Az új polgári perrendtartás 703. cikkének (2) bekezdése szabályozza az elkülönítésre vonatkozó eljárást. Az elkülönítés célja, hogy megvédje a lefoglalással érintett személyt annak a következményeitől, hogy nem fér hozzá a teljes vagyonához. Ez lehetővé teszi a bíró számára, hogy korlátozza a letiltott összegeket.

Annak megelőzése érdekében, hogy a jogosult a kötelezett létfenntartását szolgáló valamennyi eszközt lefoglalja, egy nagyhercegi rendelet meghatározza, hogy milyen mértékben engedményezhető vagy tiltható le a munkabér, nyugdíj és életjáradék. A jogszabály meghatározza a védett rendszeres jövedelmek (munkabér, nyugdíj, életjáradék) letiltását szabályozó rendelkezéseket. Ezeket a típusú rendszeres jövedelmeket nem lehet teljes egészében letiltani, hanem csak egy meghatározott határig, melynek mértékét nagyhercegi rendelet állapítja meg. A kötelezettek tehát megtarthatnak egy, a létfenntartásukra szolgáló minimális jövedelmet.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/04/2019