A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban

Ha Önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, ebből az összefoglalóból tájékozódhat a büntetőeljárás menetéről, valamint annak különböző szakaszairól. Felvilágosítást kaphat az egyes szakaszokban fennálló jogairól és kötelezettségeiről, a tárgyalást megelőző nyomozati szakasztól kezdve egészen az eljárás lezárultát követő szakaszig. Az összefoglalók tájékoztatást adnak továbbá a szabálysértések – például a közúti közlekedési szabálysértések – elbírálásáról is.


Ha Önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, Önnek vannak bizonyos olyan, a jogszabályok által garantált jogai, amelyeket tiszteletben kell tartani. Fontos, hogy tudja, melyek ezek a jogok, és valószínűleg arról is teljes körűen tudni akar, hogy a büntetőeljárás különböző szakaszaiban mikor mi történik. Az összefoglalók olyan kulcskérdésekre térnek ki, mint hogy melyik hatóság végzi a nyomozást, hogyan lehet jogi tanácsadást igénybe venni, mi a különböző szervek és tisztviselők szerepe és milyen jogaik vannak, továbbá melyek az eljárás során alkalmazandó esetleges határidők, és milyen segítséget vehet igénybe. Tájékoztatást kap továbbá az eljárás során teljesítendő kötelezettségeiről is.

Mivel a helyzet országonként változó, fontos, hogy megértse az eljárást, és teljes körűen tudomása legyen jogairól és kötelezettségeiről. Az összefoglalók olvasásakor figyeljen a különböző feladatkörökre és a vonatkozó határidőkre.

A következő összefoglalók végigvezetik Önt az egyes tagállamok büntetőeljárásának legfontosabb lépésein, és elmagyarázzák az Ön jogait, valamint azok gyakorlásának alapvető szabályait.

Ha szeretne részletesebben tájékozódni valamelyik tagállamról, válassza ki a kívánt ország zászlaját.

Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást, és kizárólag tájékoztató jellegűek. Ha segítségre van szüksége, mindig forduljon ügyvédhez vagy más szakemberhez annak megállapítása céljából, hogy az Ön konkrét esetére mi vonatkozik.

Az összefoglalókban található, férfiakra vonatkozó utalások egyúttal a nőkre vonatkozó utalásnak is tekintendők, illetve fordítva, kivéve, ha a szöveg egyértelműen mást jelez.


A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.

Utolsó frissítés: 18/01/2019

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Belgium

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: franciaholland.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekménnyel gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített összegű büntetéssel, például bírsággal szankcionált kevésbé súlyos szabályszegésekre, például a közlekedési szabályok be nem tartására vonatkozó információkért lásd az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőt.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalóját olvashatja.

Nyomozó bíróságok

A Bírói Tanács és a (fellebbviteli) vádtanács a nyomozó bíróságok. Ezek ellenőrzik, hogy megfelelő-e az elfogatóparancs, döntenek a személy előzetes letartóztatásba helyezéséről, irányítják a nyomozást és eldöntik, hogy az ügyet az ügy érdemi tárgyalására illetékes bíróság elé bocsátják-e.

Az eljárás menete a Bírói Tanács előtt:

  • idézés tértivevényes levéllel;
  • az ügyiratok megtekintése a bírósági hivatalban;
  • a meghallgatás előtt elvégzendő további cselekmények végrehajtásának kérése;
  • meghallgatás arra vonatkozóan, hogy a vádak elégségesek-e az ügy megtárgyalásához;
  • előzetes tanácskozás és a végzés kiadási dátumának meghatározása;
  • a tárgyalásra bocsátó végzés kiadása. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vádlottnak nincs semmilyen fellebbezési joga ezzel a végzéssel szemben.

Büntetőbíróságok

Ha vétséggel vádolják meg önt (amely legalább 26 EUR összegű bírsággal és/vagy 8 naptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható büntetendő cselekmény), önt beidézik a büntetőbíróság elé, amely eldönti, bűnös-e az ön ellen felhozott vádpontokban, felmenti önt, vagy megállapítja a bűnösségét, és adott esetben kártérítést ítél meg a sértetteknek. A büntetőbíróság a törvény által súlyos vétséggé minősített bűntettek esetében legfeljebb 20 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki.

Az eljárás menete a büntetőbíróságok előtt:

  • idézés bírósági tisztviselő útján;
  • az ügyiratok megtekintése a bírósági hivatalban;
  • bírósági meghallgatás;
  • a bíró egy hónapig mérlegel;
  • ítélet meghozatala;
  • fellebbezési jog.

Esküdtbíróság

Ha bűntett (maximális büntetésként életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható büntetendő cselekmény) elkövetésével vádolják önt, az ügyét az esküdtbírósághoz utalják tárgyalásra. A lakosságból választott 12 esküdt alkotta esküdtszék dönti el, hogy ön bűnös-e az ön ellen felhozott vádpontokban. A három bíróból álló bírósággal együtt ezek az esküdtek döntenek arról, hogy ha bűnösnek találják önt, akkor milyen büntetést szabjanak ki. Arról azonban, hogy milyen összegű kártérítést kell fizetni a sértetteknek, ha kérik, egyedül a bíróság dönt.

Az eljárás menete az esküdtbíróság előtt:

  • a vádtanács általi tárgyalásra bocsátó végzés kiadása, bírósági tisztviselő által kézbesített idézés;
  • az ügyiratok megtekintése a bírósági hivatalban (kérésre ingyenes másolat biztosítása);
  • előzetes meghallgatás: a meghallgatandó tanúk listájának összeállítása, és az esküdtek névsorának sorsolással történő összeállítása;
  • az ügy szóbeli vizsgálata;
  • a bűnösség, majd adott esetben a büntetés kérdésének megvitatása, ezután a polgári jogi igények megtárgyalása;
  • nincs lehetőség fellebbezésre (semmisségi panasz lehetősége).

Az eljárás e szakaszairól és a saját jogairól az ismertetőkben talál további részleteket. Ezek az információk nem helyettesíthetik az ügyvéddel való konzultációt és csak iránymutatásként szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottság semmilyen szerepet nem játszik a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és nem segíthet önnek, ha panaszt kíván tenni. Ezekből az ismertetőkből megtudhatja, hogyan és kinél tehet panaszt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim a nyomozás során

  • Letartóztatás és rendőrségi kihallgatás
  • Információs iratok
  • Nyomozati iratok
  • Egyedi eset: előzetes letartóztatás
  • A nyomozás lezárása

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim az eljárás során

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim az eljárás után

A link új ablakot nyit meg5. Közlekedési szabályok megsértése és egyéb kisebb szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.


Hogyan találjon ügyvédet

Minden belga ügyvéd az irodájának helye szerinti bírósági körzet ügyvédi kamarájába tartozik. Brüsszel esetében ez két szervezet: az egyik a franciául beszélő, a másik a hollandul beszélő ügyvédeket tömöríti.

A Francia és Német Nyelvű Ügyvédi Kamara (O.B.F.G.) a vallon régió ügyvédi kamaráiból és a brüsszeli francia szervezetből áll.

A fővárosi holland szervezet és a flamand ügyvédi kamarák az „Orde van de Vlaamse Balies” (O.V.B.) részét képezik.

Az ügyvédek listája megtalálható a betűrendes telefonkönyvben, az arany oldalakban vagy az interneten (A link új ablakot nyit meghttps://avocats.be/fr vagy A link új ablakot nyit meghttp://www.advocaat.be/). Olyan ügyvédet, aki általában büntetőbíróságok előtt látja el ügyfelei védelmét, tárgy szerinti keresés (franciául „matière préférentielle”, hollandul „voorkeurmaterië”) alapján, a „büntetőjog” (franciául „droit pénal”, hollandul „trafrecht”) címszó alatt találhat.

Találhat önhöz közel dolgozó ügyvédet úgy is, ha igazságügyi terület vagy körzet alapján keres.

Az egyes ügyvédi kamarák titkárságai is tudnak listát biztosítani a hozzájuk tartozó ügyvédekről.

Közvetlenül e-mail, levél vagy telefon útján is kapcsolatba léphet az önnek ajánlott ügyvéddel.

Hogyan térítse meg az ügyvédi költségeket

Főszabály szerint ön téríti meg az ügyvédje költségeit. Megkérhetik, hogy fizessen előleget, mielőtt bármilyen munkavégzésre kerülne sor. A díjszabást nem szabályozza törvény. Az ügyvédnek azonban tájékoztatnia kell önt arról, hogy mi alapján számítja majd ki a számláján szereplő összeget: az ön védelmével töltött idő alapján számított óradíj szerint, vagy minden szolgáltatásért (konzultáció, ügyiratok olvasása, periratok készítése stb.) rögzített összeget számít fel.

Ezenkívül felmerülnek az ügyvéd irodája által felszámolt költségek és az igazságügyi igazgatási részlegnek teljesített kifizetések is.

Ha ön nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy megtérítse az ügyvédi díjat, ingyenes jogi segítségnyújtást igényelhet attól a jogsegély-irodától, amelyhez az ügyvédje tartozik. Minden körzeti hivatal jegyzéke elérhető az interneten:

Amennyiben ön ellátást kap a C.P.A.S-től, időseknek járó garantált jövedelemben vagy fogyatékosok jövedelempótló ellátásában részesül, olyan eltartott gyermeke van, aki garantált családi juttatást kap, szociális lakás bérlője, kiskorú, fizetésképtelen (csődről szóló döntés), gyámság alatt áll, jegyzőkönyv útján idézett előzetes letartóztatásban lévő személy vagy elmebeteg, akkor ingyenesen részesül ügyvédi segítségnyújtásban.

Ugyanez a helyzet, ha egyedül él és havi jövedelme kevesebb, mint 860 EUR, vagy ha együtt él valakivel és az önnel élő felnőttek összes jövedelme kevesebb, mint 1104 EUR (plusz eltartott személyenként 145,16 EUR).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

2. Jogaim a vizsgálatok és a nyomozás során, valamint az ügy bíróság elé utalása előtt

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.


Mi a vizsgálatok és a bűnügyi nyomozás célja?

A vizsgálatokat és a bűnügyi nyomozást arra használják, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a bűncselekmény körülményeinek megállapításához, valamint ellenőrizzék azokat a bizonyítékokat, amelyek felmenthetik a gyanúsítottat vagy igazolhatják, hogy nem történt bűncselekmény.

Milyen szakaszai vannak a vizsgálatoknak és a nyomozásnak? Ki folytatja le az eljárás egyes szakaszait?

A rendőrség nyomozza ki a bűncselekményeket, hallgatja ki az elkövetőket, valamint gyűjti össze a bizonyítékokat.

Ha azt gyanítják, hogy bűncselekmény történt, értesítik a királyi ügyészt, aki a következőkről dönt:

  • további lépések nélkül lezárja az ügyet;
  • vagy ő maga folytatja a vizsgálatot (tájékozódás);
  • vizsgálóbírót nevez ki egy adott tény kivizsgálásához (és nem egy konkrét személlyel kapcsolatos nyomozás lefolytatásához).

A királyi ügyész szűkebb jogkörökkel rendelkezik, mint a vizsgálóbíró. A vizsgálóbíró vagy a királyi ügyész irányítja a vizsgálatokat és ad utasításokat a rendőrségnek, amely elvégzi a meghatározott nyomozati feladatokat (kihallgatások, átkutatások, DNS-minták vétele stb.).

A nyomozás befejezése után

Az iratok szolgálhatnak tájékoztatási célt, ebben az esetben a királyi ügyész a következőket teheti:

  • további lépések nélkül lezárja az ügyet;
  • egyezséget javasol: pénzbírságért cserébe megszüntetik a büntetőeljárást (nem kerül sor büntetőügyi tárgyalásra – ez a klasszikus eljárás a közlekedési szabályok megsértése esetén);
  • kisebb súlyosságú szabályszegések esetében közvetítést javasol: nem kerül sor tárgyalásra, de az elkövetőnek kártalanítania kell a sértettet, és szükség esetén gyógykezelésen vagy képzésen kell részt vennie;
  • a gyanúsítottat közvetlenül bíróság elé állítja, az ügy érdemi tárgyalását végző bíró elé;
  • jegyzőkönyv útján beidézi a vádlottat, hogy jelenjen meg az ügyet tárgyaló bíróság előtt: az eljárás meggyorsítása érdekében az idézést akkor küldik meg a vádlottnak, mikor őrizetben van (legfeljebb 24 óráig tartható őrizetben) vagy megjelenik a királyi ügyész előtt.

Az iratok szolgálhatják a tárgyalásra bocsátás okát is, ebben az esetben elküldik őket az ügyészségnek, amely benyújtja a végleges beadványokat. A vádlott ezután elolvashatja az ügyiratokat. A vádlottat a Bírói Tanács elé idézik, amely – miután elolvassa a vizsgálóbíró vizsgálati jelentését, az esetleges polgári jogi felek (sértettek) beadványait, az ügyész eljárás megindítására vonatkozó kérelmét és a védelem beadványait – a következőket teheti:

  • megküldi az ügyiratot a vizsgálóbírónak további nyomozás céljából;
  • vagy amennyiben a nyomozás teljes:
  • felfüggesztést engedélyez, ha a nyilvános meghallgatás kárt okozhat a vádlottnak;
  • szociális védelmi intézményben való elzárásról rendelkezik, ha a cselekmény elkövetésekor ön szellemi állapota miatt nem volt beszámítható, aminek következtében a tényállásbeli cselekmények idején képtelen volt cselekedeteinek irányítására, és továbbra is ebben az állapotban van;
  • az iratokat megküldi tárgyalásra a megfelelő bíróságnak (rendőrbíróságnak vagy büntetőbíróságnak); ha úgy véli, hogy a tényállás az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik, rendelkezést ad ki arról, hogy az iratokat továbbítsák a királyi főügyésznek, mivel csak a vádtanács küldhet tovább ügyet az esküdtbíróságra.

A vádlott fellebbezési joga, amely bizonyos eljárási kérdésekre korlátozódik, a vádtanács előtt gyakorolható.

A nyomozás során a vizsgálóbíró letartóztatási parancsot adhat ki az alábbi feltételekkel:

  • megalapozott jelek utalnak a bűnösségre;
  • a cselekmény legalább egyévi szabadságvesztéssel büntethető;
  • ha a közbiztonság érdekében elengedhetetlenül szükséges.

Ha a legmagasabb kiszabható büntetés nem haladja meg a tizenöt évi szabadságvesztést, a parancsot csak akkor lehet kiadni, ha alapos okkal lehet tartani attól, hogy a vádlott megszökik, bűnismétlést követ el vagy elkerüli az igazságszolgáltatást, bizonyítékok tűnnek el vagy harmadik felekkel való összejátszásra kerül sor.

A vádlott a parancs kiadásától számított öt napon belül, majd a nyomozás lezárásáig havonta (a törvény által szabálysértéssé minősített bűncselekmények esetén háromhavonta) megjelenik a Bírói Tanács előtt.

Jogaim a vizsgálat és a nyomozás során

Letartóztatás és rendőrségi kihallgatás (1)

Milyen feltételekkel és meddig tarthat fogva a rendőrség?

Olyan bűncselekmény vagy szabályszegés miatt vehetik őrizetbe, amelynek elkövetésekor tetten érték, vagy a királyi ügyész vagy a vizsgálóbíró kérésére, amennyiben megalapozott jelek utalnak a bűnösségre. A rendőrség nem tarthatja őrizetben 24 óránál tovább.

Megmotozhatnak?

Igen, az őrizetbe vételekor, vagy ha okkal feltételezhető, hogy fegyver vagy veszélyes tárgy van önnél, vagy amennyiben veszélyben forog a közrend.

Beléphet a rendőrség az otthonomba?

Igen, tettenérés esetén vagy az ön beleegyezésével.

Átkutathatják az irodámat vagy az autómat?

Igen, csakúgy, mint az otthonát. Bizonyos helyek azonban sérthetetlenek, más helyek pedig speciális védelem alá esnek: ezek átkutatása különleges eljárást igényel (diplomata vagy parlamenti képviselő irodája, a hivatali titkokat őrző személyek helyiségei stb.).

Átkutathatják az autóját, amennyiben okkal feltételezhető, hogy büntetendő cselekmény elkövetésére használták vagy körözött személyeket, terhelő dokumentumokat, illetve bizonyítékokat, vagy a közrendre veszélyes tárgyakat szállítottak vele.

Kapcsolatba léphetek egy családtagommal, barátommal, orvossal vagy az országom nagykövetségének alkalmazottjával?

Ha a rendőrség hasznosnak véli, vagy ha ön kéri, megvizsgálja egy orvos. Ebben a szakaszban a rendőrség dönti el, hogy engedélyezik-e önnek a telefon használatát. Ha ön kiskorú, a rendőrség köteles írásban vagy szóban a lehető leghamarabb értesíteni a szüleit, a gyámját vagy a gondviselőjét.

Milyen jogok illetnek meg a rendőrségi kihallgatás során?

Joga van a hallgatáshoz és ahhoz, hogy ne tegyen olyat, ami terhelő lenne önre nézve, azaz ne működjön együtt ön ellen szóló bizonyítékok előállításában.

A kikérdezés megkezdésekor tájékoztatják a következőkről:

  • kérheti, hogy az önnek feltett kérdéseket és az ön válaszait pontosan úgy dokumentálják, ahogyan azok elhangzanak;
  • kérheti, hogy hajtsanak végre egy meghatározott intézkedést vagy folytassanak le egy adott kihallgatást;
  • a vallomása felhasználható bizonyítékként a bíróságon.

Használhatja a birtokában lévő iratokat, amennyiben ezzel nem késlelteti a kihallgatást. A kihallgatás során vagy után kérheti, hogy ezeket az iratokat csatolják a kihallgatás jegyzőkönyvéhez, vagy nyújtsák be a bíróság hivatalához.

A kikérdezés végén átadják önnek a jelentést, hogy elolvassa, kivéve ha kéri, hogy olvassák fel önnek. Megkérdezik öntől, hogy szükséges-e kijavítani vagy kiegészíteni a vallomását.

Ha az eljárás nyelvétől eltérő nyelven kívánja kifejezni magát, hiteles tolmácsot vesznek igénybe. Az ön vallomását az anyanyelvén jegyzik le, vagy megkérik arra, hogy ön tegye meg ezt. Ha a kihallgatásra tolmács segítségével kerül sor, megemlítik a tolmács nevét és hogy milyen minőségben van jelen.

Tájékoztatják arról, hogy a kihallgatása jegyzőkönyvének egy példánya ingyenesen kiadható önnek.

Gyűjtenek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A rendőrségi szolgálatok hozzáférnek a központi nyilvántartó hivatalhoz.

Segítségemre lehet az ügyvédem?

Az ügyvédje nem segítheti önt a kikérdezéskor, és nem találkozhat önnel a 24 órás őrizetben tartási időszak során.

Tájékoztató iratok (2)

A vizsgálatot a királyi ügyész folytatja le. Az előzetes tájékozódás bírói kezdeményezésen alapuló igazságszolgáltatási rendszerű: titkos, írásbeli és ex parte (egyoldalú).

Mit tehet a királyi ügyész a tájékozódási szakaszban?

A jog szerinti kivételek esetétől eltekintve a tájékozódási intézkedések nem tartalmazhatnak semmilyen kényszert és nem korlátozhatnak személyes jogokat és szabadságot. Tulajdon azonban bizonyos feltételekkel elkobozható.

A királyi ügyész többek között a következőket teheti:

  • ellátogathat a cselekmény helyszínére;
  • kikérdezheti a gyanúsítottakat vagy tanúkat, vagy kikérdeztetheti őket a rendőrséggel;
  • bárkit őrizetbe vetethet (kivéve tettenérés esetén) 24 órára;
  • a gyanúsított beleegyezésével DNS-elemzést végeztethet;
  • elfoghat és elkobozhat postai küldeményeket (de nem nyithatja ki őket);
  • bizonyos feltételekkel banki információkhoz juthat hozzá;
  • tettenérés esetén vagy a helyiségeket ténylegesen használó személy beleegyezésével átkutatást végezhet;
  • beavatkozó jellegű átkutatási módszereket alkalmazhat.

Mit tehetek, ha egy adott tájékozódási intézkedés megsérti a jogaimat?

Indokolt kérelem, a büntetőügyi kérvény útján kérheti, hogy vonják vissza az intézkedést, például ha lefoglalják bizonyítékként a tulajdonát. A királyi ügyésznek 15 napon belül kell döntést hoznia. Válasz hiányában, vagy ha a kérelmet elutasítják, ön fellebbezést nyújthat be a vádtanácsnak.

Ilyen esetben kérheti a királyi ügyésztől azt is, hogy hatalmazza fel a lefoglalásért és elkobzásért felelős központi szervet a tulajdon értékesítésére vagy arra, hogy biztosítékért cserébe visszaadják önnek.

Hozzáférhetek az ügyiratokhoz?

A nyomozati rendszerrel ellentétben itt nincsenek konkrét szabályok az ügyiratoknak a tájékozódási szakaszban érintett felek számára való teljes vagy részleges rendelkezésre bocsátásáról. Ügyiratokhoz való hozzáférést a királyi ügyésztől kérhet, aki mérlegelési jogkörrel rendelkezik az engedélyezést vagy az elutasítást illetően.

Befolyásolhatom az ügy kimenetelét?

Nem. Kizárólag a királyi ügyész hoz döntést arról, hogy további lépések nélkül lezárja-e az ügyet, vizsgálóbírót nevez-e ki, beidézi vagy írásban hívja-e meg önt, hogy jelenjen meg a tényállást tárgyaló bíróság előtt, vagy a büntetőeljárást alternatív módon elrendező megoldásokat kínál-e fel önnek (egyezség vagy közvetítés: ebben az esetben nem kerül sor tárgyalásra, ha ön megfizeti a bírságot, vagy betartja a közvetítés alkalmával megszabott feltételeket).

Nyomozati célú iratok (3)

A nyomozást a királyi ügyész által kijelölt vizsgálóbíró vagy a bűncselekmény állítólagos sértettjének büntetőügyben előterjesztett kártérítési igény útján gyakorolt irányítása és felügyelete mellett folytatják le.

Mit tehet a vizsgálóbíró?

Használhatja a királyi ügyész rendelkezésére álló eszközöket, és jelentős kényszerintézkedéseket is bevethet: letartóztatási parancsot adhat ki, lehallgattathat telefonbeszélgetéseket, átkutatást végeztethet beleegyezés nélkül is, még átfogóbb átkutatási módszereket alkalmazhat, stb.

Ki kell hallgatnia a vizsgálóbírónak?

A vizsgálóbíró csak akkor köteles kihallgatni önt, ha letartóztatási parancsot adnak ki.

Tájékoztatnia kell a bírónak arról, hogy eljárás folyik ellenem?

A bírónak elvileg meg kell vádolnia önt, ha komoly bizonyíték utal az ön bűnösségére. A kihallgatást követően vagy levélben vádolják meg önt, és ez feljogosítja arra, hogy hozzáférést kérjen a büntetőügyi iratokhoz és további nyomozást kérjen.

Lehallgathatja a bíró a telefonhívásaimat?

Igen, meghatározott jogi feltételek betartásával.

Kifogásolhatom az átkutatást?

Az otthonát akkor kutathatják át, ha a bíró aláírta az átkutatási engedélyt, és ha az átkutatást – ellenkező megállapodás hiányában – 5 óra és 21 óra között folytatják le.

Alkalmazhat a bíró fizikai kényszert annak érdekében, hogy DNS-mintát adjak?

Igen, bizonyos feltételekkel.

Mit tehetek a jogaimat sértő nyomozás ellen?

Büntetőügyi kérvényt nyújthat be (vö. a Tájékozódás című szakasszal).

Hozzáférhetek az ügyiratokhoz a vizsgálatok alatt?

Ha megvádolják, de nem tartják fogva, a vizsgálóbírónak küldött kérelem útján kérhet hozzáférést az ügyiratokhoz, a vizsgálóbíró azonban megtagadhatja a hozzáférést, amit természetesen meg kell indokolnia. Ha a bíró egyáltalán nem válaszol, vagy elutasítja a kérelmet, ön jogosult fellebbezést benyújtani a vádtanácshoz.

Kérhetem, hogy végezzenek el bizonyos nyomozati cselekményeket?

Igen, függetlenül attól, hogy fogva tartják-e. Kérelem benyújtásával teheti meg ezt. A vizsgálóbíró elutasíthatja a kérelmet, ha úgy véli, hogy a cselekmény nem elengedhetetlen az igazság feltárásához vagy kedvezőtlenül befolyásolja a nyomozást. Élhet fellebbezési jogával.

Speciális eset: előzetes letartóztatás (4)

Hogyan kell lefolytatni a bíró előtti kihallgatást?

A letartóztatási parancs kiadása előtti kihallgatást az őrizetbe vételtől számított 24 órán belül kell lefolytatni, egyéb esetben a parancs érvénytelen lesz. A kihallgatásnak különösen a parancs kiadásának lehetőségére és a kérdéses tényekre kell kiterjednie.

Az ügyvédje nem lehet jelen a kihallgatás során.

Kihallgathat a bíró utólag is?

Ön kérheti gyorsított kihallgatását. Ez az egyetlen kihallgatási mód, amelyen az ügyvédje jelen lehet.

Mikor találkozhatok az ügyvédemmel?

A vizsgálóbíró általi első kihallgatása után.

Vitathatom a letartóztatási parancs jogszerűségét vagy indokait?

Nem fellebbezhet a letartóztatási parancsot kibocsátó döntés ellen.

A parancs kibocsátásától számított öt napon belül meg kell jelennie a Bírói Tanács előtt. Az ezt megelőző napon hozzáférhet az ügyének irataihoz. Szabadon bocsátását az ügyvédje vagy saját maga kérheti.

Az ügyvédje csak a Bírói Tanács előtti első megjelenés alkalmával és a fellebbezéskor hivatkozhat a parancs szabálytalanságára. Ha a letartóztatási parancsot megerősítik, fellebbezési jog illeti meg önt. 15 napon belül kell megjelennie a vádtanács előtt. Ha ezeket a határidőket nem tartják be, azonnal szabadon bocsátják önt.

A fogva tartás megerősítése egy (vagy három) hónapig érvényes. Ön minden meghallgatáson vitathatja a letartóztatási parancs helytállóságát és/vagy a bűnösségre utaló megalapozott jeleket. Az ügyiratokat minden megjelenés előtt két nappal az ön rendelkezésére bocsátják.

Kommunikálhatok harmadik felekkel a fogva tartás során?

Mindig kommunikálhat az ügyvédjével.

A vizsgálóbíró azonban legfeljebb három napig megtilthatja, hogy bárki mással kapcsolatba lépjen.

Mikor bocsáthatnak szabadon?

Bármikor szabadon bocsáthatja a vizsgálóbíró, vagy bármikor szabadon bocsáthatják a vizsgálatot folytató bíróság határozata alapján, amikor megjelenik a bíróság előtt. Szabadon bocsátását feltételekhez vagy óvadékhoz köthetik.

Más ország állampolgára vagyok. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Letartóztatási parancsot adhatnak ki ön ellen, ha fennáll annak a veszélye, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. A vizsgálóbíró vagy a nyomozó bíróságok óvadék ellenében szabadon bocsáthatják. A kifizetett pénzösszeget visszakapja, ha az eljárás valamennyi szakaszában megjelenik.

Ha szabadlábon maradhat, akkor megkérik, hogy jelenjen meg a meghallgatásokon, valamint általában az ügy érdemi tárgyalását lefolytató bíróság előtt. A vizsgálóbíró feltételül szabhatja az óvadék ellenében történő szabadon bocsátáshoz, hogy ön nem hagyja el az országot. Ezek a feltételek három hónapra meghosszabbíthatók. A Bírói Tanács előtt támadhatja meg őket.

A nyomozás lezárása (5)

Mit tehetek, ha elhúzódnak a vizsgálatok?

Egy év elteltével indokolt kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az ügyet tegyék át ahhoz a vádtanácshoz, amely a vizsgálatokat irányítja majd.

Megváltoztathatók a vádpontok a tárgyalás előtt?

A királyi ügyész elolvassa a bíró által megküldött iratokat, és megállapítja a vádakat, amelyek alapján a vádlott ügyét megtárgyalják a bíróság előtt. Benyújthat arra vonatkozó beadványokat is, hogy az ügy nem tárgyalható, vagy kérheti a bírót, hogy további vizsgálatokat végezzen el. A királyi ügyész vagy az ügy kimeneteléről döntést hozó Bírói Tanács megváltoztathatja a büntetőjogi minősítést ebben a szakaszban.

Vallhatom magam bűnösnek a meghallgatás előtt egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban?

Nem, mert vélelmezik az ártatlanságát mindaddig, amíg jogerősen el nem ítéli az ügyet érdemben tárgyaló bíróság.

Hogyan zárul le az ügy?

A Bírói Tanács az alábbi döntéseket hozhatja a vizsgálóbírói jelentés, a büntetőügyben kártérítést kérő bármely fél, az ügyész és a védelem meghallgatása után:

  • a vádlottat a megfelelő bíróság előtti tárgyalásra bocsátja;
  • úgy dönt, hogy az ügy nem tárgyalható;
  • felfüggesztést engedélyez: a tényeket megállapítottnak tekintik, de nem szabnak ki büntetést; a bíró próbaidőt állapít meg, amely köthető teljesítendő feltételekhez;
  • a szociális védelmi jogot alkalmazza (elzárást határoz meg).

Milyen jogok illetnek meg ebben a szakaszban?

Elolvashatja az ügye iratait, és lemásolhat dokumentumokat a Bírói Tanács előtti meghallgatást megelőzően. Kérheti azt is, hogy folytassanak le további vizsgálatokat. Ha a vizsgálóbíró megtagadja ezek elvégzését, ön a vádtanácshoz jogosult fellebbezni.

Fellebbezhetek?

Nem fellebbezhet a tárgyalásra bocsátás ellen, kivéve a nyomozás egy részét, a bizonyítékok megszerzését vagy a tárgyalásra bocsátó végzést érintő szabálytalanság, mulasztás vagy semmisségi ok esetében, amennyiben a büntetőeljárás elfogadhatatlanságát vagy megszüntetését alátámasztó okra hivatkozik.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amely miatt az Európai Unió egy másik tagállamában már eljárás alá vontak?

Elviekben nem.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

3. Jogaim a bíróság előtt

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: holland.


Hol kerül sor az eljárásra?

  • A legkevésbé súlyos ügyeket (a többek között a mezőgazdasági törvénykönyv megsértése miatt 1 EUR és 25 EUR közötti összegű bírsággal büntethető cselekményeket) és a közlekedési szabályok megsértését (halálos balesetek stb.) a rendőrbíróságok tárgyalják;
  • a törvény által szabálysértéssé minősített bűntetteket vagy vétségeket (amelyekre azonnali enyhítő körülmények vonatkoztak) a büntetőbíróságok tárgyalják;
  • a legsúlyosabb bűncselekményeket (amelyekre vonatkozóan nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy enyhítő körülményeket vegyenek figyelembe) az esküdtbíróság tárgyalja.

Nyilvános a tárgyalás?

A tárgyalás elvileg nyilvános és olyan teremben kerül rá sor, amely mindenki számára látogatható (nézők, újságírók), kivéve ha ez biztonsági okokból nem lehetséges.

Ha ön szexuális bűncselekményben (például erőszakos közösülés) érintett, kérheti, hogy a bíróság zártan tárgyalja az ügyet, azaz a bírósági tárgyalóterembe való belépést a tárgyalásban érintett személyekre korlátozza.

Ha az ügy olyan elkövető fogva tartását érinti, aki súlyos elmezavar miatt nem felelős a cselekményeiért, az elkövető kérheti az ügy zárt tárgyalását, ami ellen az ügyész kifogást emelhet.

Ki tárgyalja az ügyet?

A rendőrbíróságok vagy büntetőbíróságok esetében hivatásos bírók. Az esküdtbíróság előtt azonban 12 esküdt dönt arról, hogy bűnös-e a vádlott. Ezután három bíróval együtt határoznak a büntetésről.

Megváltoztathatók a vádak az eljárás során?

Az ön ellen felhozott tényeket az ügyészség és a bíró is különbözőképpen kezelheti. Például ha ön betörte egy autó ablakát, akkor lehetséges, hogy az ügyészség lopási kísérlet miatt folytat eljárást ön ellen, míg ön valójában csak az ablakot akarta betörni. A bíróság minősítheti másként a történteket és vélheti úgy, hogy károkozási esetről van szó. Erről azonban értesítenie kell önt, hogy ön ezen új vád alapján védekezhessen.

Mi történik, ha az eljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

A büntetést nem enyhítik automatikusan.

Milyen jogaim vannak az eljárás során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Végig jelen kell lennem a teljes tárgyalási szakaszban?

Mindig képviselheti ügyvéd. Kivételes esetekben személyesen kell megjelennie, ha a bíróság ezt végzés útján szükségesnek ítéli. A bíróságnak biztosítania kell, hogy ön a meghallgatás előtt megkapja a végzést.

Sor kerülhet a tárgyalásra a távollétemben?

Ha ön nincs jelen, vagy nem képviseli ügyvéd, hogy feleljen a vádakra, a tárgyalást ön nélkül tartják meg, és a távollétében hoznak ítéletet.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján is?

Nem.

Biztosítanak tolmácsom, ha nem értem a bíróság nyelvét?

Igen.

Kell, hogy legyen ügyvédem?

Nem, kivéve az esküdtbíróság előtt.

Biztosítanak nekem ügyvédet?

Igen, bizonyos feltételekkel (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt).

Lecserélhetem az ügyvédemet?

Igen, akár indokolás nélkül is.

Felszólalhatok a tárgyaláson?

Igen.

Kötelező felszólalnom a tárgyaláson?

Nem, nem kötelező felszólalnia.

Mi a következménye annak, ha nem mondok igazat az eljárás során?

Joga van ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve, és hogy belátása szerint dolgozza ki védelmi stratégiáját. Ebbe beletartozik a hallgatás joga is.

Milyen jogaim vannak az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatom az ellenem benyújtott bizonyítékokat?

Igen.

Hogyan?

Úgy, hogy a meghallgatáson kéri a bírótól, hogy folytassák a nyomozást.

Miért?

Hogy igazolják a vádak valószínűtlenségét.

Milyen fajta bizonyítékot nyújthatok be a védelmemben?

Bármilyen iratot benyújthat, kérhet szakértői másodvéleményt, kérheti új tanú meghallgatását, stb.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy mellettem szóló bizonyítékokat gyűjtsön?

Igen.

Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Igen.

Megkérhetek tanúkat arra, hogy mellettem tanúskodjanak?

Igen.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket más tanúknak az ügyben?

Igen, a rendőrség vagy a bíró útján.

Én vagy az ügyvédem megkérdőjelezhetjük azt, amit mondanak?

Igen.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

Igen.

  • Milyen típusú adatokat vesznek figyelembe?

A korábbi elmarasztaló ítéleteket.

  • Milyen körülmények között? Melyik szakaszban?

Az adatok alapján megduplázhatják a maximális büntetést, és megakadályozhatják önnek kedvező intézkedések alkalmazását.

  • Figyelembe veszik a más tagállamban született korábbi elmarasztaló ítéleteket?

Igen, ezeket továbbítani lehet a bírónak.

Mi történik az eljárás végén?

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek az eljárásnak?

  • A tárgyalást érvényteleníthetik, ha fontos szabályt sértettek meg. Új tárgyalást írhatnak ki;
  • vagy felmenthetik, ha nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy ésszerű kétséget kizáró módon igazolják az ön bűnösségét;
  • emellett elmarasztaló ítélet is születhet.

Elmarasztaló ítélet esetében a bírónak a bűncselekmények természetétől és az ön bűnügyi előéletétől függően 5 lehetősége van:

  • szabadságvesztés kiszabása;
  • közérdekű munkára kötelezés: egy éven belüli ingyen munkavégzés a közösség számára, ellenkező esetben szabadságvesztés vagy bírság kiszabása;
  • bírság kiszabása;
  • a büntetés végrehajtásának vagy az ítélethozatalnak feltételekkel (tartózkodás további büntetendő cselekmények elkövetésétől, képzésben való részvétel, távolmaradás bizonyos területektől stb.) vagy feltétel nélkül, 1-től 5 évig terjedő időtartamra történő felfüggesztése;
  • a bűnösség egyszerű megállapítása.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértett hozzászólhat a rá vonatkozó tényekhez, és pénzbeli kártérítést igényelhet.

Hogyan?

Szóban vagy írásbeli igény benyújtásával.

Melyik szakaszban?

A meghallgatáson, rögtön azután, hogy a bíró kikérdezte önt.

További információkat a sértettek jogairól szóló részben talál.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA bíróságok címe

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

A link új ablakot nyit megA büntetés-végrehajtási intézmények címe


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.


Fellebbezhetek?

Fellebbezhetek az eljárás során meghozott ítélet/végzés vagy büntetés ellen?

Az ön jelenléte vagy ügyvéd általi képviselet nélkül hozott ítélet mulasztási ítélet. Speciális jogorvoslati lehetőség az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem benyújtása, amire mindig van lehetősége. Lehetőség van fellebbezésre is.

Ha az ítéletet az ön jelenlétében hozták, az ítélet két fél jelenlétében hozott ítéletnek minősül. A jogorvoslati lehetőség fellebbezés, amely csak akkor áll rendelkezésre, ha a határozatot bíróság bocsátja ki. Nem lehet tehát fellebbezni a Fellebbviteli Bíróság és az esküdtbíróság ítéletei ellen.

Hogyan és kihez nyújthatok be kérelmet és fellebbezést?

Ha fogva tartják, az ítélet érvénytelenítése iránti kérelmet és a fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet bírósági irodájához lehet benyújtani. Ha nem tartják fogva, az ítélet érvénytelenítése iránti kérelmet bírósági tisztviselő segítségével lehet benyújtani, a fellebbezést pedig a határozatot meghozó bíróság hivatalához kell beadni.

Milyen határidőn belül kell benyújtani a kérelmet és a fellebbezést?

A fellebbezést 15 napon belül kell benyújtani.

  • Az ítélet érvénytelenítése iránti kérelemre vonatkozó határidő az írásos határozat vádlottnak történő kézbesítését követő napon kezdődik.
  • A fellebbezési határidő az ítélethozatali tárgyalást követő napon kezdődik.

Mi a fellebbezés alapja?

A megállapított tényekkel való egyet nem értés vagy jogi indokok.

Mi történik, ha fellebbezek?

Mi történik, ha fogva tartanak, mikor fellebbezést nyújtok be?

Ha a fellebbezés arra az ügyre vonatkozik, amellyel kapcsolatban fogva tartják és szabadságvesztést szabtak ki önre, börtönben marad, amíg új határozatot nem hoznak. Az új eljárás során be lehet nyújtani óvadék ellenében való feltételes szabadon bocsátásra vonatkozó kérelmet is.

Ha másik ügy miatt tartják fogva, a fellebbezés nem érinti az ön fogva tartását.

Mennyi időt vesz igénybe a fellebbezés megtárgyalása?

Az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem esetében a kérelemtől számított 15 napon belül tartanak meghallgatást, ha ön szabadlábon van, és 3 napon belül, ha fogva tartják. A fellebbezést a benyújtásától számított legfeljebb 60 napon belül tárgyalják.

Nyújthatok be új bizonyítékot a fellebbezéshez?

Igen.

Milyen szabályok érvényesek?

Ugyanazok a szabályok, mint az első bíró előtti meghallgatás esetében (lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt).

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

A bíró először megvizsgálja, hogy a fellebbezést időben nyújtották-e be, majd ismét elbírálja az előterjesztett tényeket és az esetlegesen kiszabandó büntetést.

Milyen döntést hozhat a bíróság?

Mi történik, ha a fellebbezésnek helyt adnak vagy elutasítják?

Ha az ítélet érvénytelenítése iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek helyt adnak, két lehetséges forgatókönyv van:

  • az eljárást érvénytelennek minősítik, vagy felmentik önt, ami azt jelenti, hogy azonnal szabadon bocsátják, ha addig fogva tartották;
  • enyhébb büntetést szabnak ki.

Ha a fellebbezést elutasítják,

  • az ítélet érvénytelenítése iránti kérelem esetében az elmarasztaló ítéletet helybenhagyják, de soha nem súlyosbítják;
  • fellebbezés esetén az elmarasztaló ítéletet helybenhagyják vagy súlyosbítják.

Lehet fellebbezni felsőbb bíróság/másik bíróság ítélete ellen?

A Fellebbviteli Bírósághoz lehet fellebbezni az ítélet bíróság általi érvénytelenítése iránti kérelem ügyében hozott határozat ellen. A Fellebbviteli Bíróság hivatala előtt tett nyilatkozat útján 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a Semmítőszékhez. Ez nem függeszti fel az ítélet végrehajtását.

Milyen feltételekkel lehet fellebbezni?

A felülvizsgálati kérelem csak a jog vagy az eljárási szabályok megsértése esetén indokolt.

Ha az első határozat téves volt, kapok kártérítést?

Igen, ha fogva tartották az üggyel kapcsolatban.

Milyen összegű kártérítést kapok?

Olyan összeget, amely kárpótolja a fogva tartás miatt elszenvedett veszteségért.

Hogyan igényelhetem?

A Szövetségi Igazságügyi Osztályhoz benyújtott írásbeli kérelem útján.

Ha helyt adnak a fellebbezésemnek, továbbra is büntetett előéletű leszek?

Nem.

Mikor válik jogerőssé az elmarasztaló ítélet?

Ha a mulasztási ítélet közlésétől számított 15 napon belül nem nyújtanak be kérelmet az ítélet érvénytelenítése iránt.

Ha sem ön, sem az ügyészség nem nyújt be fellebbezést az ítélet meghozatalától számított 25 napon belül.

Ha más tagállam állampolgára vagyok, kiutasíthatnak a Belgiumban lefolytatott eljárást követően?

Igen.

Automatikus az átadás?

Nem, minden esetben szükség van Belgium és a másik tagállam jóváhagyására.

Milyen feltételekkel adhatnak át más tagállamnak?

  • 1. eset: hogy az ön származási országában hajtsák végre a Belgiumban hozott, legalább 6 havi szabadságvesztést kiszabó, fellebbezéssel meg nem támadható ítéletet (lásd még: A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatás A-tól Z-ig)

a) az ön hozzájárulásával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik belgiumi tartózkodási engedéllyel. Lásd az A link új ablakot nyit megeurópai egyezményt.

b) az ön hozzájárulása nélkül, ha egyáltalán nem vagy már nem rendelkezik belgiumi tartózkodási engedéllyel (lásd az A link új ablakot nyit megeurópai egyezményt), vagy ha európai elfogatóparancsot adtak ki ön ellen Belgiumban, azzal a biztosítékkal, hogy visszaküldik önt a származási országába.

  • 2. eset: az ön hozzájárulása nélkül, hogy olyan európai elfogatóparancs alapján járjanak el ön ellen a származási országában, amelyet az a tagállam bocsátott ki, amelynek ön az állampolgára. Ha mégis itt kell letöltenie a büntetését, előfordulhat, hogy Belgium megvárja a büntetés letöltését, mielőtt átadja önt annak a tagállamnak, ahonnan származik, vagy ideiglenesen átadhatja önt az ottani ítélet meghozatala céljából azzal a biztosítékkal, hogy később visszaküldik önt, hogy a Belgiumban kiszabott büntetését Belgiumban töltse le. Ha Belgiumban van a szokásos tartózkodási helye, kérheti Belgiumtól, hogy azzal a feltétellel adja át önt, hogy a külföldön kiszabott büntetését Belgiumban tölthesse le.
  • 3. eset: az ön hozzájárulása nélkül, hogy olyan európai elfogatóparancs alapján töltse le büntetését a származási országában, amelyet az a tagállam bocsátott ki, amelynek ön az állampolgára. Ha mégis itt kell letöltenie a büntetését, előfordulhat, hogy Belgium megvárja a büntetés letöltését, mielőtt átadná önt a származási országának. Ha Belgiumban van a szokásos tartózkodási helye, kérheti Belgiumtól, hogy tagadja meg az elfogatóparancs végrehajtását, hogy ön a származási országa helyett Belgiumban tölthesse le a büntetést.

Fellebbezhetek a kiutasításomra vonatkozó döntés ellen?

Igen, kivéve ha engedélyezték az önkéntes átadását.

A Belgiumban kiszabott büntetésnek az ön származása szerinti tagállamban való letöltése céljából történő visszaküldés (1. eset) részeként az ítélet érvénytelenítése és felfüggesztése iránti kérelmeket 60 napon belül lehet az Államtanács elé terjeszteni, valamint bírói felülvizsgálat is kérhető a sürgős kérelmeket intéző bírótól.

Az ön származási országa által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának (2. és 3. eset) részeként a sürgős kérelmeket intéző bíró a Bírói Tanács általi letartóztatástól számított 15 napon belül alapellenőrzést és -felülvizsgálatot végez. A Bírói Tanács általi döntés meghozatalától számított 24 órán belül fellebbezést lehet benyújtani a vádtanácshoz (lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt). A vádtanács döntésétől számított 24 órán belül további fellebbezés nyújtható be a Semmítőszékhez.

Ha elítélnek Belgiumban, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Nem.

A vádakra/elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk

Bekerülnek az elmarasztaló ítéletre és a kapcsolódó vádakra vonatkozó információk a büntetett előéletemre vonatkozó adatok közé?

Igen.

Hogyan és hol tartják nyilván ezeket az adatokat?

A Szövetségi Igazságügyi Osztály által kezelt „Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal”-ként ismert adatbázisban tárolják.

Mennyi ideig őrzik meg az adatokat?

A rendőrségi büntetéseket (1–7 napi elzárás, 1 EUR és 25 EUR közötti bírság, 20 és 45 óra közötti közérdekű munka) tartalmazó ítéletek 3 év elteltével már nem jelennek meg a bűnügyi nyilvántartási kivonaton.

Az egyéb elmarasztaló ítéletek tartósan a rendszerben maradnak. Rehabilitációs eljárás útján azonban van lehetőség az eltávolításukra.

A hozzájárulásom nélkül is nyilvántarthatják az adatokat?

Igen.

Kifogásolhatom az adatok nyilvántartását?

Nem.

Ki férhet hozzá a rám vonatkozó adatokhoz?

Az igazságügyi és rendőrségi hatóságok korlátozás nélkül hozzáférhetnek.

A bűnügyi nyilvántartás nem keverendő össze a bűnügyi nyilvántartási kivonattal, amelyet egyes közhivatalok vagy bizonyos magánszemélyek (munkáltató stb.) kérnek, és amely nem tartalmaz minden, a nyilvántartásban szereplő adatot. A bűnösség egyszerű megállapítása, a legfeljebb 6 havi szabadságvesztés és a maximum 500 EUR összegű vagy a közlekedési szabályok megsértéséért kiszabott, a jogosítvány 3 éven túli bevonásával nem járó bírságok például az elmarasztaló ítélet meghozatalától számított 3 év 25 nap elteltével már nem jelennek meg. Továbbá az akár egyszerű, akár próbaidőt tartalmazó felfüggesztett büntetéseket sem tartalmazza a kivonat.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

5. Kisebb szabályszegések

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: francia.


Hogyan kezelik a kisebb közlekedési szabályszegéseket?

Ha a helyi rendőrség a közlekedési szabályok megsértését észleli, formanyomtatványt küldhet a bejelentés szerinti jármű tulajdonosának annak érdekében, hogy kiderüljön, ki vezette a járművet az eset idején. A királyi ügyész ezután felkínálhatja önnek azt a lehetőséget, hogy elkerülje a büntetőeljárást, ha banki átutalás útján megfizet egy adott, hozzáadottérték-adóval növelt összeget a földnyilvántartással és ingatlanokkal foglalkozó hatóságnak.

Ennek az összegnek a megfizetésével elkerülhető, hogy rendőrbíróság elé idézzék önt, valamint hogy ezáltal magasabb legyen a bírság összege, és önnek további bírósági költségeket kelljen megfizetnie.

Az azonban, hogy beleegyezik az ilyen módon történő fizetésbe, arra utal, hogy elismeri a hibáját és felelősségét az olyan esetekben, amelyek során a szabályszegése kárt okozott másnak.

Ki foglalkozik ezekkel a szabályszegésekkel?

Az adott rendőrségi bűnüldöző hatóságok feladata az ilyen egyezségek felajánlása. Az adóhatóságon belüli, bűnügyi bírságokkal foglalkozó csoport kezeli a befizetések könyvelését, és tájékoztatja az ügyészt a befizetésekről.

Milyen eljárásban intézik a szabályszegéseket?

A javasolt egyezséget tértivevényes levél vagy rendőrtiszt által kiadott értesítés útján juttatják el a szabályszegést elkövető személynek. A fizetési határidő 15 naptól 3 hónapig terjedhet, kivételes esetekben akár 6 hónap is lehet.

Milyen szankciók vonatkoznak az elkövetőre?

Nemfizetés vagy a felajánlott egyezség elutasítása esetén az ügyész rendőrbíróság elé idézi az elkövetőt, hogy a jogszabályoknak megfelelően megkapja büntetését (bírság, elzárás, vezetői engedély bevonása).

Más tagállamok állampolgárait is eljárás alá vonják az ilyen szabályszegésekért?

Igen.

Hogyan?

A szabályszegést észlelő rendőrtiszt egyezséget ajánl fel.

Ha ezt elutasítják, a rendőrtiszt követelheti a minimális törvényes bírság azonnali megfizetését, ennek hiányában helyben lefoglalhatja az érintett járművet.

Ha az egyezséget nem fogadják el, az előre befizetett összeg visszatéríthető vagy levonható a rendőrbíróság ítéletét követően.

Hogyan kezelik az egyéb kisebb szabályszegéseket?

Antiszociális magatartással (parkolási díjak, köztisztaság) a körzeti hatóságok foglalkoznak. Nemfizetés esetén a helyi körzeti bíróság előtt folytathatnak eljárást ön ellen.

Szociális és adóügyekben, valamint a labdarúgó-mérkőzések biztonságát, a vasúti közlekedést és egyéb tömegközlekedést tekintve specializált hatóságok jogosultak beszedni az igazgatási bírságokat. Különféle bírói felülvizsgálatokra kerülhet sor a polgári bíróság előtt.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A közúti közlekedési szabályszegések belekerülnek a bűnügyi nyilvántartásba. Az igazgatási bírságok és a labdarúgásra vonatkozó törvénnyel kapcsolatos bírságok nem kerülnek bele.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/05/2014

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Bulgária

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata bolgár nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

Bulgáriában a büntetőeljárásnak két szakasza van – a tárgyalást előkészítő szakasz és a tárgyalási szakasz.

  • A tárgyalást előkészítő eljárások célja, hogy nyomozás útján bizonyítékokat gyűjtsenek annak a feltevésnek az igazolására vagy megdöntésére, hogy egy adott személy elkövetett egy adott bűncselekményt. A nyomozást ügyész irányításával nyomozási bírók vagy rendőrnyomozók végzik. A cél az, hogy felkészítsék az ügyészt és segítsenek neki annak eldöntésében, hogy vádat emeljen-e és indokolja-e a gyanúsított elleni vádakat a bíróságon, vagy szüntesse meg az eljárást.
  • A tárgyalási szakasz azzal kezdődik, hogy az ügyész vádat emel egy személy ellen a bíróságon az adott személy által elkövetett bűncselekmény miatt. A bírósági eljárásban a szembenálló felek és az ügyész vesz részt; a terhelt és a védőügyvéd egyenlő eljárási jogokkal rendelkezik. A bíróság megvizsgálja az ügyész által bemutatott bizonyítékokat, de a felek kérésére vagy saját kezdeményezésére új bizonyítékokat is gyűjthet és megvizsgálhat az igazság kiderítése érdekében.

A tárgyalás a bíróság ítéletével zárul, amely vagy elmarasztalja a vádlottat és büntetést szab ki rá, vagy ártatlannak nyilvánítja őt.

További részleteket az eljárás ezen szakaszairól és az ön jogairól az ismertetőkben olvashat. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatásul szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során

  • Nyomozás (ideértve a vád ismertetését és a kikérdezést)
  • Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot)
  • Első bírósági meghallgatás
  • Fogva tartás vagy szabadlábra helyezés
  • A vádhatóság felkészülése a tárgyalásra
  • A védelem felkészülése a tárgyalásra
  • A büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedések
  • Bulgária elhagyásának tilalma

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

  • Védett tanú meghallgatása

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a tárgyalási szakasz után

A link új ablakot nyit meg5. Kisebb közúti közlekedési szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.


Ügyvédkeresés

Ha úgy gondolja, hogy ügyvédre van szüksége, de nem ismer egyet sem, választhat a lakóhelye szerinti körzeti bíróságnál eljáró ügyvédek közül. Ezenkívül a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Kamarai Tanács webhelyén a 27 bolgár ügyvédi kamara elérhetősége is megtalálható. Ha őrizetbe veszik, az őrizetbe vétel pillanatától kapcsolatba léphet egy ügyvéddel. Mivel az őrizetbe vételt követően arra is jogosult, hogy kapcsolatba lépjen egy rokonával vagy barátjával, megkérheti őket, hogy bízzanak meg egy ügyvédet az ön nevében.

Az ügyvédi költségek megfizetése

Ha ön választja ki az ügyvédjét, akkor az ügyvéd és ön között létrejött írásbeli megállapodás alapján fizet a szolgáltatásokért.

Ha nem tudja az ügyvédi költségeket megfizetni, de szeretne ügyvédet, és az igazságszolgáltatás érdekei szükségessé teszik, ön jogosult ingyenes jogi segítségnyújtásra. Erre sor kerülhet az Ön kérésére, vagy jogszabály alapján, amennyiben az Ön számára kötelező ügyvédet biztosítani. Az eljárás szakaszától függően (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt) ezt a döntést vagy az ügyész (a tárgyalást előkészítő szakaszban), vagy a bíróság (a tárgyalási szakaszban) hozza meg, az ön vagyoni helyzetének felmérését követően.

Ha az ön számára kötelező jogi tanácsadást biztosítani, ügyvéd kijelölése érdekében az ügyész vagy a bíró azonnal megküldi határozatát az adott ügyvédi kamara tanácsának. Vegye figyelembe, hogy ha elítélik, meg kell térítenie az önnek kirendelt ügyvéd költségeit.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi kamaráról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA jogi segítségnyújtásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megJogi Szolgáltatások Nemzeti Hatósága

A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Kamarai Tanács


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során (mielőtt az ügy bírósághoz kerül)


Mi a bűnügyi nyomozás célja?

A nyomozás bizonyítékokat gyűjt annak a feltevésnek az igazolására vagy megdöntésére, hogy egy személy bűncselekményt követett el. Nyomozásra okot adhat a nyomozó hatóságnál tett, egy elkövetett bűncselekményre vonatkozó feljelentés vagy az e hatóságok birtokában lévő, bűncselekményre utaló információk. Úgy is kezdődhet nyomozás, hogy a rendőrség tetten ér valakit bűncselekmény elkövetése közben.

Rendszerint a nyomozás minden szakaszát a rendőrség végzi. Egyes ügyekkel nyomozási bírók vagy ügyészek foglalkoznak. A nyomozást azonban csak ügyész irányíthatja és ellenőrizheti.

Melyek a tárgyalást előkészítő szakaszok?

Nyomozás (ideértve a vád ismertetését és a kikérdezést)

A nyomozó hatóságok olyan bizonyítékok gyűjtésére törekszenek, amelyek igazolják vagy megdöntik azt a feltételezést, hogy bűncselekmény elkövetésére került sor. Ha elég bizonyítékot gyűjtenek azon feltevés alátámasztására, hogy egy adott személy követte el a bűncselekményt, a nyomozó tisztviselőnek írásban értesítenie kell az adott személyt, akinek alá kell írnia az értesítést. A gyanúsítottat rögtön ezután kikérdezik.

Őrizetbe vétel

Ha a rendőrség arra utaló bizonyítékot talál, hogy egy személy bűncselekményt követett el, őrizetbe veheti és fogva tarthatja a személyt, de legfeljebb csak 24 órára. Csak ügyész dönthet arról, hogy a fogva tartást meg kell-e hosszabbítani, de az így is legfeljebb 72 óra lehet. Egyéb esetben az őrizetbe vett személyt el kell engedni. A rendőrségi fogva tartás célja annak megállapítása, hogy adott személyt meg kell-e gyanúsítani. A vádhatósági fogva tartás célja annak biztosítása, hogy a terhelt az első alkalommal megjelenjen a bíróság előtt.

Első bírósági meghallgatás

Elvben az ügyész határozza meg, hogy milyen, A link új ablakot nyit mega büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedést alkalmaz a terhelttel szemben. Ha azonban az ügyész úgy dönt, hogy A link új ablakot nyit mega büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedésnek fogva tartásnak vagy házi őrizetnek kell lennie, ilyen kérelmet terjeszt a bíróság elé és biztosítja, hogy a terhelt megjelenjen a bíróság előtt.

Fogva tartás vagy szabadlábra helyezés

Ha a terheltet bíróság elé állítják, csak a bíróság dönthet arról, hogy A link új ablakot nyit mega büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedés fogva tartás vagy házi őrizet legyen-e, vagy hogy a fogvatartottat szabadlábra kell-e helyezni.

Az ügy vádhatóság általi előkészítése

A nyomozás befejezését követően a nyomozó tisztviselő megküldi az összegyűjtött bizonyítékokat egy ügyésznek. Az ügyész megvizsgálja a bizonyítékokat és dönt arról, hogy minden ésszerű kétséget kizáró módon bizonyították-e azt a feltevést, hogy bűncselekmény történt. Az ügyész csak ezt követően emelhet vádat a bíróság előtt. Egyéb esetben az ügyész megszünteti az eljárást.

Az ügy védelem általi előkészítése

Miután értesítik őket a vádakról, a terhelt és a védőügyvéd a terhelt mellett szóló bizonyítékokat gyűjthet. A nyomozás lezárását követően, amennyiben a terhelt és a védőügyvéd kérik, a nyomozó tisztviselőnek rendelkezésükre kell bocsátania az összes összegyűjtött bizonyítékot, és elegendő időt kell biztosítania számukra a bizonyítékok megvizsgálásához.

Jogaim a nyomozás során

Vegye figyelembe, hogy az „őrizetbe vétel”, az „első bírósági meghallgatás” és a „fogva tartás” szakaszok nem szükségszerűen részei az eljárásnak. Az önt az egyes szakaszokban megillető jogokra vonatkozó további információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra.

Nyomozás (ideértve a vád ismertetését és a kikérdezést) (1)

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Ha elegendő bizonyítékot találnak ön ellen, a nyomozó tisztviselő felhívja önt és írásban értesíti arról, milyen bűncselekménnyel gyanúsítja. A tisztviselőnek rögtön ezután tájékoztatást kell adnia az önt a nyomozás során megillető jogokról. Ön egy dokumentum aláírásával ismeri el, hogy tájékoztatták jogairól.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Igen. Ha nem biztosítottak önnek tolmácsot, megtagadhatja az önt a vádról értesítő irat aláírását. A tolmács a nyomozás során végig segíti önt. Nem kell fizetnie a tolmácsért.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Amikor a nyomozó tisztviselő felhívja önt, hogy értesítse a vádakról, kötelessége közölnie önnel, hogy érkezhet ügyvéddel is. A nyomozó tisztviselőnek elegendő időt kell adnia önnek arra, hogy kapcsolatba lépjen egy ügyvéddel. A link új ablakot nyit megA büntetőeljárási törvény határozza meg, hogy mikor kötelező a védelem. Az ügyvédválasztásról és az ingyenes jogi tanácsadáshoz való jogárólA link új ablakot nyit meg itt tájékozódhat. Jogosult arra, hogy az ügyvédjével négyszemközt találkozzon és beszéljen. Ha nem beszéli a nyelvet, kérhet tolmácsot.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Amint tájékoztatják önt a vádakról, a nyomozó tisztviselő kikérdezi. Beszélhet vagy hallgathat is a vádakkal kapcsolatban. A nyomozás során később is bármikor szolgálhat magyarázattal.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A beismerés enyhébb büntetést eredményezhet. A hallgatás nem ronthat a helyzetén. A bíróság nem ítélheti el kizárólag a beismerés alapján.

Más ország polgára vagyok. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Mivel terhelt, a nyomozó hatóságok rendelkezésére kell állnia. Ennek érdekében a büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedés alkalmazható önnel szemben. Lefolytatható nyomozás anélkül, hogy ön az országban tartózkodna, amennyiben:

  • ismeretlen helyen tartózkodik;
  • egyéb okokból nem idézhető;
  • idézést követően nem jelent meg, és/vagy ezt nem indokolta meg valós okokkal.

Ezekben az esetekben kirendelt védőt jelölnek ki önnek az ittdocument icon(2 Kb) ismertetett eljárás szerint.

Ha nem tartózkodik az országban, valamint ha ez nem hátráltatná a nyomozást, ön kikérdezhető videokapcsolat útján is. E kihallgatás során önt ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyeket ez az ismertető korábban felvázolt.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Igen, de a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvényben meghatározott feltételekkel. Ügyvédi tanácsadásra lesz szüksége.

Őrizetben tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Őrizetben tarthatják. Részletesebb információkért lásd: Első bírósági meghallgatás (3) és Fogva tartás vagy szabadlábra helyezés (4)..

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, ha nem tartják őrizetben, de tájékoztatnia kell a nyomozó hatóságot. Ha úgy gondolják, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ön megpróbálja elkerülni a nyomozást, megtilthatják önnek az ország elhagyását.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (pl. haj, nyál) vagy egyéb testnedveket?

Kérhetnek öntől ilyen mintákat, ha azok semmilyen más módon nem szerezhetők be. Kötelező mintát adnia. Ha ezt megtagadja, a bíróság engedélyével erőszakkal vesznek mintát. Ha a mintavétel csak testi behatolással végezhető el, a mintavételt orvos végzi. Joga van ahhoz, hogy a nyomozó tisztviselő tájékoztassa az eljárásról.

Megmotozhatnak?

A nyomozó tisztviselő motozást rendelhet el bizonyítékgyűjtés céljából, vagy olyan tárgyak elkobzása érdekében, amelyek hátráltathatják a nyomozást, illetve segíthetik az ön szökését. A motozást bírósági parancsnak kell megerősítenie, vagy a bíróságnak utólag jóvá kell hagynia. Jogosult arra, hogy megtekintse a motozási jegyzőkönyvet és a bírósági határozatot.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat stb.?

A választ lásd fent.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Bűnösnek vallhatja magát az első kihallgatás során, miután megtudta, mivel gyanúsítják. A beismeréssel és az ezzel kapcsolatos jogaival kapcsolatban olvassa el az ebben az ismertetőben fentebb szereplő információkat.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás előtt?

Ha új bizonyítékokat találnak, a vádak megváltoztathatók. Minden új vádról azonnal értesíteni kell önt, és ki kell kérdezni azzal kapcsolatban.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Igen, kivéve ha egy hatályos nemzetközi megállapodás, amelynek Bulgária is részese, másként rendelkezik.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen, akár hozzájárul ehhez, akár nem.

Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot) (2)

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Az őrizetbe vételt (rendőrségi fogva tartást) rendőrtiszt rendeli el. Nem tarthatják fogva 24 óránál tovább. A fogva tartás indokát az elfogatóparancs határozza meg. Joga van ahhoz, hogy megismerje az indokokat, megtekintse és aláírja a parancsot. A rendőrségnek azonnal szabadlábra kell helyeznie önt, amint a fogva tartás oka megszűnik.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a nyelvet, jogosult arra, hogy azonnal megtudja őrizetbe vételének okait. Ingyenesen biztosítanak tolmácsot.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Őrizetbe vételének pillanatától kapcsolatba léphet ügyvéddel. További részleteket ittdocument icon(2 Kb) talál.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Megkérhetik arra, hogy szolgáltasson információkat a fogva tartással kapcsolatban. Adhat információkat, de ez nem kötelező.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ebben a szakaszban bármilyen információt is szolgáltat, azt nem fogadják el bizonyítékként. Ebből következően az nem használható fel ön ellen. Csak olyan információ szolgálhat bizonyítékul, amelyet ön a vádak ismertetését követő kihallgatáson szolgáltat. További részletekért lásd: Nyomozás (ideértve a vád ismertetését és a kikérdezést) (1).

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Igen. A rendőrnek azonnal értesítenie kell az ön által megnevezett személyt az ön őrizetbe vételéről.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Jogosult orvosi segítségre, ha szüksége van rá. A rendőrség gondoskodik orvosról.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Kapcsolatba léphet országának konzuli hivatalával. A fogva tartó hatóságnak azonnal ismertetnie kell önnel ezt a jogát.

Megmotozhatnak?

Miután őrizetbe veszik, motozásra kerül sor. A bíróságnak később jóváhagyását kell adnia ahhoz, hogy az önnél talált személyes tárgyakat bizonyítékként használják. Joga van ahhoz, hogy megtekintse a motozási jegyzőkönyvet.

Fellebbezhetek?

A rendőrségi fogva tartás jogszerűségét a bírósághoz való fellebbezéssel vonhatja kétségbe. A bíróság azonnal dönt a fellebbezéséről.

Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?

Ha egy tagállam európai elfogatóparancsot bocsát ki ön ellen, önt egy másik tagállamban fogva tarthatják és bírói meghallgatást követően átadhatják a parancsot kibocsátó államnak. Jogában áll a meghallgatáson ügyvédet és szükség esetén tolmácsot igénybe venni.

Első bírósági meghallgatás (3)

Miért kerül sor az első bírósági meghallgatásra?

Amikor ismertetik az önnel mint „terhelttel” szembeni vádakat, az ügyész kérheti, hogy a büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedésként tartsák önt előzetes letartóztatásban, vagy helyezzék házi őrizetbe. Mindkét intézkedést az ügyész javaslata alapján a bíróság rendeli el. Mivel ilyen intézkedésre nem kerülhet sor az ön távollétében, önt az intézkedésről döntést hozó bíróság elé kell állítani.

 

Kinek mi a szerepe?

Az ügyész szerepe annak biztosítása, hogy ön megjelenjen a bíróság előtt. Amíg önt a rendőrség fogva tartja, az ügyész meghosszabbíthatja a fogva tartását, de csak legfeljebb 72 órára. E fogva tartás egyetlen célja annak biztosítása, hogy e 72 órán belül ön megjelenjen a bíróság előtt. A bíróság meghallgatja önt, megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat, és a jogszabályoknak megfelelően eldönti, hogy önt fogva tartják vagy szabadlábra helyezik.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Joga van ahhoz, hogy az ügyésztől megtudja, miért tartják önt fogva, és mikor állítják bíróság elé.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a nyelvet, ingyenesen igénybe vehet tolmácsot a bírósági meghallgatáson.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Az első bírósági meghallgatás előtt kapcsolatba léphet ügyvéddel. Az ügyvédválasztásról és az ingyenes jogi tanácsadáshoz való jogáról ittdocument icon(2 Kb) tájékozódhat.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

A bíróság megkéri önt, hogy igazolja személyes adatait. Joga van ahhoz, hogy a bíróság meghallgassa azt illetően, hogy önt fogva kell-e tartani vagy szabadlábra kell-e helyezni. Az ügyvédje tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy mit mondjon.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ebben a szakaszban bármilyen információt is szolgáltat, azt nem fogadják el bizonyítékként. Ebből következően bármit mond, az nem használható fel ön ellen.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló bizonyítékokról?

Mind önnek, mind ügyvédjének joga van ahhoz, hogy megtekintse azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az ügyész az ön fogva tartását kérte. Elegendő ideje lesz arra, hogy a bírósági meghallgatás előtt megvizsgálja a bizonyítékokat.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A bíróság betekintést kér majd a bűnügyi előéletébe, függetlenül attól, hogy ön mit szeretne.

Fogva tartás vagy szabadlábra helyezés (4)

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Miután a bíróság megvizsgálta az összegyűjtött anyagot és meghallgatta az ügyészt, az ön ügyvédjét és önt, ön még ugyanazon az ülésen megtudja a bíróság döntését.

Az első meghallgatáskor a bíróság az alábbiakat teheti:

Ezen a meghallgatáson a bíróság nem dönt arról, hogy mennyire megalapozottak az ön elleni vádak.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Ha a bíróság elrendeli az ön letartóztatását, azonnal értesítik a családját.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha ön letartóztatásban van, jogosult orvosi segítségre, ha szüksége van rá.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Ha önt fogva tartják, a bíróság elrendeli a bolgár Külügyminisztérium azonnali értesítését, hogy az kapcsolatba léphessen az ön országának konzuli hivatalával.

Fellebbezhetek?

A határozat meghozatalától számított 3 napon belül fellebbezhet a fogva tartásáról vagy szabadlábra helyezéséről szóló bírósági határozat ellen. A másodfokú bíróság az elsőfokú határozat kihirdetésétől számított 7 napon belül fontolja meg a fellebbezését. A bíróság döntése végleges.

Az ügy vádhatóság általi előkészítése (5)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

Ez a szakasz a nyomozás lezárása után következik (a nyomozásról további információkat itt talál). A cél az, hogy az ügyész megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat és döntsön arról, hogy minden kétséget kizáró módon bizonyították-e azt a feltevést, hogy bűncselekmény történt. Csak ezután kerülhet az ügy a bíróság elé és kezdődhet meg a büntetőeljárás.

Ki játszik vezető szerepet?

Az ügyész. Ebben a szakaszban az ügyész eldönti, hogy az ügyet bíróság elé viszi-e. Az ügyész akár meg is szüntetheti a tárgyalást előkészítő eljárást, amennyiben a törvény erről rendelkezik. Ekkor az ügy nem kerül bíróság elé. Az ügyész ezenkívül felfüggesztheti a tárgyalást előkészítő eljárást, ha a jog erre lehetőséget ad, ameddig a felfüggesztést indokló körülmények el nem hárulnak; azután az eljárás újraindul. Ha az ügyész bármilyen hibát talál abban, ahogyan a terhelt megvizsgálja a nyomozati anyagokat, visszaküldheti az ügyet a nyomozó tisztviselőnek kijavításra, vagy kijavíthatja maga is.

Honnan fogom tudni, mi történik?

Ha az ön elleni vádakat benyújtják a bíróságnak, a bíróság megküldi önnek a vádirat egy példányát. Ha az ügyész megszünteti vagy felfüggeszti az eljárást, az ügyész megküldi önnek a határozat egy példányát.

Fellebbezhetek?

Az ügyész megszüntető határozata ellen a példány kézhezvételétől számított 7 napon belül fellebbezhet a bíróságnál. Az elsőfokú bíróság a benyújtását követő 7 napon belül vizsgálja meg a fellebbezést. A bíróság határozata megtámadható a másodfokú bíróság előtt, amely végleges döntést hoz. A bírósághoz fellebbezést nyújthat be az ügyész felfüggesztésre vonatkozó határozata ellen is. Ekkor a bíróság határozata végleges.

Kapok további információkat?

Ha az ügyész bármilyen hibát talál abban, ahogyan ön megvizsgálta a nyomozati anyagokat, és visszaküldi az ügyet a nyomozó tisztviselőnek a hiba javítására, vagy ő maga kijavítja a hibát, önnek joga van ahhoz, hogy tájékoztassák ezekről a lépésekről.

Az ügy védelem általi előkészítése (6)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

A cél az, hogy ön és az ügyvédje a nyomozás befejezése után megvizsgálják a nyomozás során gyűjtött valamennyi bizonyítékot, ideértve az ön mellett szóló anyagokat. Így tudni fogja, milyen bizonyítékok támogatnák az ügyészt abban, hogy vádat emeljen ön ellen a bíróságon. Ez segít önnek és az ügyvédjének az ön tárgyalás alatti védelmének kialakításában.

Honnan fogom tudni, mi történik?

Amikor a nyomozásnak vége, és amennyiben ön vagy az ügyvédje, kéri, a nyomozó tisztviselő tudatja önnel és az ügyvédjével, hogy ön hol, melyik napon és mikor vizsgálhatja meg a bizonyítékokat, mielőtt a nyomozó tisztviselő elküldi az összegyűjtött anyagokat az ügyésznek. Ön és az ügyvédje jogosultak arra, hogy elég időt kapjanak erre.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a nyelvet, tanácsos tolmács jelenlétében megvizsgálnia a bizonyítékokat. Nem kell fizetnie a fordításért.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Ebben a szakaszban önt nem kérdezik ki, és semmilyen információt nem kell szolgáltatnia az ügyről.

Milyen információkat kapok?

Megtekintheti valamennyi összegyűjtött bizonyítékot, és elolvashatja az összes tanúvallomást. Az ügyvédje elmagyarázza, mit jelentenek az összegyűjtött bizonyítékok.

Milyen jogaim vannak, miután megtekintettem a bizonyítékokat?

Az ügyvédje segítségével kérhet új bizonyítékokat, valamint észrevételeket vagy ellenvetéseket tehet a nyomozáshoz kapcsolódó bármely cselekménnyel kapcsolatban. A nyomozó tisztviselő rögzíti az ön kéréseit, észrevételeit és ellenvetéseit, az ügyész pedig dönt attól, hogy ezek indokoltak-e.

Mi történik, ha a kéréseim, észrevételeim és ellenvetéseim indokoltak?

Az ügyész utasítja a nyomozó tisztviselőt, hogy tegyen további lépéseket a nyomozással kapcsolatban. Önnek joga van ahhoz, hogy az eddig ismertetett eljárás szerint értesítsék az ilyen lépésekről és az esetleges új bizonyítékokról.

A büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedések (7)

Kényszerintézkedések alkalmazhatók önnel szemben, ha a bizonyítékok alapján ésszerűen feltételezhető, hogy elkövette azt a bűncselekményt, amellyel gyanúsítják. Az intézkedések célja megakadályozni, hogy ön elrejtőzzön, újabb bűncselekményt kövessen el, vagy hátráltassa egy esetleges büntetés végrehajtását.

A büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedések a következők:

  • Lakhelyelhagyási tilalom – ön kötelezettséget vállal arra, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül nem hagyja el a tartózkodási helyét.
  • Óvadék – letétbe helyez bizonyos összegű készpénzt vagy értékpapírt. Amennyiben elrejtőzik, az összeget elkobozzák, önre pedig szigorúbb intézkedést szabnak ki.
  • Házi őrizet – tilos engedély nélkül elhagynia az otthonát.
  • Előzetes letartóztatás – erőszakkal tartják elzárva.

Az előzetes letartóztatásba helyezett személyeket a rendőrség helyiségeiben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tartják.

Joga van – aláírásával igazolva – megtudni, hogy milyen, a büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedést alkalmaznak önnel szemben. A lakhelyelhagyási tilalmat és az óvadékot az ügyész szabja ki. A házi őrizetet és az előzetes letartóztatást az ügyész kérelmére a bíróság állapítja meg. Az intézkedés a vád súlyosságán, a bizonyítékokon és az ön személyes helyzetén alapul. E tényezők alapján dönthetnek úgy, hogy ezen megelőző intézkedések közül egyiket sem szabják ki önre.

Távollétében semmilyen, a büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedés nem szabható ki önre. A bíróságnak meg kell fontolnia az ön által benyújtott valamennyi, az „előzetes letartóztatás” vagy a „házi őrizet” enyhébb intézkedésre való átváltoztatására irányuló kérelmet.

Az ügyész által legfeljebb 72 órára elrendelt rendőrségi őrizetbe vétel és fogva tartás a jog szerint előkészítő intézkedésnek, nem pedig a büntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedésnek minősül.

Bulgária elhagyásának tilalma (8)

Ha önt több mint 5 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménnyel vádolják, az ügyész megtilthatja, hogy az engedélye nélkül elhagyja Bulgáriát. A határellenőrző állomásokat azonnal értesítik a tilalomról. Az intézkedés célja annak megakadályozása, hogy ön elkerülje a nyomozást.

Ön vagy az ügyvédje kérheti az ügyésztől, hogy egyszer, meghatározott időre engedélyezze önnek az ország elhagyását. Az ügyész a kérelem kézhezvételétől számított három napon belül válaszol. Amennyiben a kérését elutasítják, jogosult a bírósághoz fellebbezni. A bíróság azonnal, meghallgatás nélkül fontolja meg a kérését. A bíróság megerősítheti az ügyészi elutasítást vagy engedélyezheti, hogy ön bizonyos időre elhagyja az országot. Ez a döntés végleges.

Ugyanígy ön és az ügyvédje azt is kérhetik a bíróságtól, hogy teljes mértékben szüntesse meg a Bulgária elhagyására vonatkozó tilalmat. A bíróság akkor tesz így, ha megítélése szerint nem áll fenn annak kockázata, hogy ön külföldön rejtőzik el.

A fenti bírósági eljárásokban nem veszik figyelembe az ön elleni vádak indokait.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megA Belügyminisztériumról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA kiadatásról és az európai elfogatóparancsról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA Belügyminisztériumról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelkezések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

3. Jogaim a bíróság előtt


Hol és hogyan kerül sor a tárgyalásra?

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárási törvény határozza meg, hogy ügyében körzeti vagy regionális elsőfokú bíróság jár-e el. A bíróságokkal kapcsolatos további információkért látogasson el a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács webhelyére.

A tárgyalás elvileg nyilvános. Lehetőség van azonban arra, hogy akár az egész tárgyalásra, illetve egyes meghallgatásokra zárt ajtók mögött kerüljön sor. Erre az államtitkok, a közerkölcs vagy egy védett tanú titkos személyazonosságának védelme érdekében van lehetőség.

A vád súlyosságától függően az ügyben egy bíró, vagy egy bíróból és két ülnökből álló tanács dönt. A legsúlyosabb bűncselekményeket két bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja. Az eljárásban a bíró és az ülnökök egyenlő szavazattal rendelkeznek.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Igen, amennyiben a tárgyalási szakaszban a nyomozó hatóságok számára addig ismeretlen, a vádat alátámasztó bizonyítékokra derül fény. Új vádak csak akkor hozhatók fel, ha:

  • az eredeti vádakban foglalt tényeket jelentős mértékben meg kell változtatni;
  • vagy az új vádak a változtatások nélkül is súlyosabb bűncselekményekre utalnak.

Új vád esetében ön kérheti, hogy a tárgyalási szakasz folytatása előtt felkészülhessen.

Ha bűnösnek vallja magát az ön ellen felhozott vádak bármelyikében, enyhébb büntetést kaphat. A bíróság ugyanakkor nem hozhat ítéletet kizárólag az ön beismerése alapján.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Ha több mint 5 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménnyel vádolják, meg kell jelennie a tárgyaláson. Ha ön más ország állampolgára, és kötelező a jelenléte, a tárgyalás csak az A link új ablakot nyit megitt meghatározott feltételekkel tartható meg az ön távollétében. Ezekben az esetekben azA link új ablakot nyit meg itt meghatározott eljárás értelmében rendelnek ki védőt önnek.

Elvileg nem megengedett, hogy egy tárgyaláson valaki videokapcsolat útján vegyen részt. A bíróság csak akkor kérdezheti ki önt videokapcsolat útján, ha úgy véli, hogy ez nem hátráltatja az eljárást, és csak akkor, ha ön nem tartózkodik az országban. A kötelező részvétel azt jelenti, hogy önnek ténylegesen jelen kell lennie a tárgyalás egésze során. Ha a részvétele nem kötelező, joga van ahhoz, hogy jelen legyen. Ha nem beszéli a nyelvet, ingyenesen vehet igénybe tolmácsot.

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárási törvény meghatározza az olyan eseteket, amelyekben kötelező jogi védelmet biztosítani az ön számára. Az ügyvédválasztásról és az ingyenes jogi tanácsadáshoz való jogáról A link új ablakot nyit megebben a részben tájékozódhat. Ügyvédjét természetesen lecserélheti. Ha fogva tartják, négyszemközt találkozhat és beszélhet az ügyvédjével. Ha nem beszéli a nyelvet, kérhet tolmácsot.

A tárgyalási szakaszban beszélhet, de ez nem kötelező. Még ha valótlanságot állít is, az nem jár önre nézve semmilyen hátrányos következménnyel. Személyes adatait azonban igazolnia kell.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatja az ön ellen szóló bizonyítékokat. Állíthatja, hogy egy bizonyíték nem fogadható el, mert nem jogszerűen gyűjtötték, vagy bár elfogadható, de nem támasztja alá a vádat. A bizonyítékok megtámadására rendszerint a tárgyalási szakasz végén kerül sor, amikor az ügyvéd ismerteti a védelem érveit. A bizonyítékok elfogadhatósága a tárgyalási szakasz közben is megkérdőjelezhető.

Jogosult bármilyen olyan, ön számára kedvező bizonyítékot kérni, amely jogilag elfogadható. Kérheti, hogy hallgassák meg a védelem tanúit. A tárgyalási szakaszban bármikor kérheti bizonyítékok bemutatását. A magándetektív megbízása révén gyűjtött bizonyítékok is elfogadhatók, ha jogszerűen szerezték meg őket. Az ügyvédje fel tudja mérni ezen bizonyítékok eljárásbeli jelentőségét.

Ön és az ügyvédje bármilyen kérdést feltehet a vád tanúinak azok jelenlétében. A A link új ablakot nyit megvédett tanúk meghallgatására vonatkozó eljárás ennél kötöttebb. Kétségbe vonhatja a tanúk vallomásait. Erre rendszerint a tárgyalási szakasz végén kerül sor, amikor az ügyvéd ismerteti a védelem érveit.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A bíróság akár az ön hozzájárulása nélkül is beszerzi az Önnel szemben büntetőügyekben hozott korábbi elmarasztaló ítéletekre vonatkozó információkat. Amennyiben bűnösnek találják, és korábban már hoztak Önnel szemben elmarasztaló ítéletet, akkor súlyosabb büntetést szabhatnak ki önre. Az információknak a tárgyalási szakasz lezárásakor aktuálisnak kell lenniük. Figyelembe vesznek minden olyan korábbi, más tagállamban hozott elmarasztaló ítéletet, amelyet egy bolgár bíróság már elismert.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a vád minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, a bíróság önt bűnösnek találja, és büntetést szab ki az ítélkezési gyakorlat szerint. Egyéb esetben a bíróság önt ártatlannak nyilvánítja.

Lehetséges ítéletek:

  • Életfogytig tartó szabadságvesztés – az enyhítéshez való joggal vagy anélkül – a legsúlyosabb bűncselekményekért szabják ki. Az enyhítéshez való jog nélküli életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet határozott idejű szabadságvesztésre változtatni. A határozott idejű szabadságvesztés maximum 20 év, kivételes esetben legfeljebb 30 év lehet. A büntetést büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni.
  • Határozott idejű próbára bocsátás – szabadságvesztés nélkül kerül sor ellenőrzési és befolyásolási intézkedésekre. Ilyen intézkedés lehet a közmunka.
  • Elkobzás – az elítéltet megfosztják a vagyonától vagy annak egy részétől.
  • Pénzbüntetés – az elítéltet bizonyos összegű készpénz megfizetésére kötelezik.
  • Meghatározott időre szóló eltiltás – eltiltás bizonyos pozíció betöltésétől, bizonyos foglalkozás gyakorlásától, díjakra való jogosultságtól vagy katonai címektől.
  • Nyilvános megrovás – a büntetést bizonyos keretek között nyilvánosságra hozzák.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

Mint magánvádló, a sértett fenntartja az ügyész által előterjesztett vádat és az ön elítélését kéri. Polgári jogi felperesként a sértett azt szeretné, hogy önt a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelezzék. A tárgyalási szakasz kezdetén a sértett kérelmet nyújt be, és a bíróság döntése alapján töltheti be az említett szerepeket.

Védett tanú meghallgatása

A vallomástétel veszélyeztetheti egy tanú vagy a családja és barátai életét vagy egészségét. A bíróság ilyen esetben, ha meggyőződése, hogy a veszély valós, a tanú kérésére vagy beleegyezésével sürgősen intézkedik a tanú védelméről. Ilyen intézkedés lehet egy fenyegetésnek kitett tanú személyazonosságának a titokban tartása.

Ha titkos személyazonosságú védett tanú tesz vallomást, a bíróság akkor hallgatja meg, amikor a tárgyalás felei nincsenek jelen. A jog megköveteli a bíróságtól, hogy minden lehetséges óvintézkedést megtegyen annak érdekében, hogy ne fedje fel a tanú személyazonosságát. A meghallgatás után a bíróság azonnal átadja önnek és az ügyvédjének az aláírás nélküli tanúvallomás másolatát. Ön és az ügyvédje írásban tehetik fel kérdéseiket a tanúnak.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttps://www.lex.bg/bg/laws/ldoc/2135512224A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit meghttps://www.lex.bg/bg/laws/ldoc/1589654529A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit meghttps://www.lex.bg/bg/laws/ldoc/2135560660A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatási törvény

A link új ablakot nyit meghttp://www.vss.justice.bg/bg/vlast/1.htmA link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után


Fellebbezhetek?

Miután a bíróság megállapítja, hogy ön „bűnös” vagy „nem bűnös”, ítéletet hoz, amelyet a tárgyalás végén ismertetnek önnel. A link új ablakot nyit megA büntetőeljárási törvény rendelkezik arról, hogy a bíróság mikor szüntethet meg büntetőügyet ítélethozatal nélkül. A bíróság ekkor végzést hoz. Ön mind az ítélet, mind a végzés ellen fellebbezhet.

A fellebbezést, amelyet írásba kell foglalni és alá kell írnia, az elsőfokú bíróságon keresztül kell benyújtani a másodfokú bíróságnak. Ha első fokon körzeti bíróság járt el, akkor a másodfokú bíróság regionális bíróság lesz. A regionális bíróság ítéletei és végzései ellen fellebbvitel bírósághoz lehet fellebbezni. A bíróságokkal kapcsolatban további információkat a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács webhelyén talál. Az ítéletek elleni fellebbezéseket az ítélet kihirdetésétől számított 15 napon belül, a végzések elleni fellebbezéseket az ismertetésüktől számított 7 napon belül nyújtják be.

A fellebbezésben a bíróság bizonyítottnak talált tényekkel kapcsolatos következtetéseivel, az irányadó jogszabályok alkalmazásával és igazságtalan büntetéssel kapcsolatban tehet panaszt. A panaszok számától és jellegétől függetlenül a másodfokú bíróság az ítélet egészének helyességét vizsgálja.

Mi történik, ha fellebbezek?

Miután megkapta az ön fellebbezését, az elsőfokú bíróság megküldi annak példányait az ügyésznek és a tárgyalás egyéb feleinek. Az ítélet indokolásával és a fellebbezéssel együtt ugyanez a bíróság teszi át az ügyet a másodfokú bírósághoz. Ha a bíróság elrendelte, hogy önt a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárás elkerülésének megakadályozását célzó intézkedésként előzetes letartóztatásban tartsák, a fellebbezés nem eredményezi az ön automatikus szabadlábra helyezését. Kérheti azonban a másodfokú bíróságtól, hogy enyhítse az intézkedést. A bíróság külön meghallgatáson dönt a fellebbezéséről.

Nincs meghatározott határideje annak, hogy a másodfokú bíróság mikorra tűzze ki a meghallgatást. A meghallgatás kitűzésének ideje attól függ, hogy mikorra lehet elkészíteni az ítélet indokolását, valamint hogy a másodfokú bíróság mennyire leterhelt.

Van lehetősége arra, hogy új bizonyítékokat nyújtson be a másodfokú bíróságnak, mert ez a bíróság új tényeket állapíthat meg. Az elsőfokú tárgyalásra érvényes bizonyítási szabályok itt is alkalmazandók.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

A meghallgatáson megjelenhet, de ez nem kötelező. Ön és az ügyvédje szóbeli nyilatkozatot tehet a fellebbezésben foglalt panaszokról. Az egyéb jelen lévő felek elmondhatják a véleményüket a fellebbezésről.

A másodfokú bíróság dönthet úgy, hogy:

  • hatályon kívül helyezi az ítéletet és az ügyet visszaküldi, hogy az ügyész vagy az elsőfokú bíróság újra megvizsgálja;
  • hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és új ítéletet hoz;
  • megváltoztatja az ítéletet és enyhébb büntetést szab ki;
  • hatályon kívül helyezi az ítéletet és megszünteti a büntetőeljárást;
  • a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben felfüggeszti a büntetőeljárást;
  • illetve helyben hagyja az elsőfokú bíróság ítéletét.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha nem elégedett egy másodfokú bíróság ítéletével vagy határozatával, a Legfelsőbb Semmítőszékhez nyújthat be fellebbezést. Ha a másodfokú bíróság regionális bíróság, akkor csak abban az esetben nyújthat be fellebbezést a Legfelsőbb Semmítőszékhez, ha a regionális bíróság új ítéletet hozott.

A Legfelsőbb Semmítőszék nem állapít meg új tényeket, ebből következően nem fogad el új bizonyítékokat. Ez a bíróság csak arról dönthet, hogy a törvényeket helyesen alkalmazták-e, és igazságos-e a kiszabott büntetés. A Legfelsőbb Semmítőszék kizárólag a hozzá benyújtott fellebbezésben foglalt panaszokat veszi figyelembe.

Ön csak akkor jogosult kártérítésre, ha az ön ellen szóló ítéletet hatályon kívül helyezik, és a másodfokú bíróság ítélete szerint ön nem bűnös. További részleteket A link új ablakot nyit megitt, a speciális kártérítési törvényben talál. Ha a fellebbezés ellenére önt továbbra is bűnösnek találják, büntetett előéletű lesz, még akkor is, ha enyhébb büntetést szabnak ki önre. A felmentő ítélet nem jelenik meg a bűnügyi előéletében.

Ha már a másodfokú bírósághoz és a Legfelsőbb Semmítőszékhez is benyújtotta a fellebbezését, nincs további fellebbezési lehetősége. Az ítélet jogerőssé válik, ha egyáltalán nem, a határidő lejárta után, illetve a Legfelsőbb Semmitőszék döntése után fellebbeznek ellene.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Igen, visszaküldhetik. Egyes esetekben erre akkor is sor kerülhet, ha ön nem ért egyet ezzel, de az átadására nem kerül sor automatikusan az önre vonatkozó ítélet jogerőre emelkedése után. Ilyen esetekben a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvényben leírt eljárás az irányadó. Mindenképpen jogi tanácsadásra lesz szüksége.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

A jog nem teszi lehetővé, hogy olyan bűncselekmény miatt vonják eljárás alá, amely miatt egyszer már elítélték. Ez a tilalom akkor is érvényes, ha más tagállamban ítélték el.

A vádakra/elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk

Az ön ellen felhozott vádakra vonatkozó információk szerepelnek a rendőrségi nyilvántartásban. Ha felmentik, kérheti a rendőrséget, hogy töröljék ezeket az adatokat.

Az elmarasztaló ítélettel kapcsolatos információk bekerülnek a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé. Ezeket az adott körzeti bíróság tartja nyilván. Ha ön nem Bulgáriában született, a bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat az Igazságügyminisztérium kezeli.

Az adatokat mindaddig nem törlik, amíg ön be nem tölti 100. életévét. Ezt követően az adatokat mikrofilmen rögzítik és megsemmisítik. Nem kell a hozzájárulása ahhoz, hogy tárolják a bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat. Nem jogosult arra sem, hogy tiltakozzon ezen információk tárolása ellen.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megAz állam és az önkormányzatok (állampolgároknak okozott károkra vonatkozó) kártérítési felelősségéről szóló törvény

A link új ablakot nyit megA büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket nyilvántartó hivatal feladatairól és munkájának szervezéséről szóló, 2008. február 26-i 8. sz. rendelet


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

5. Kisebb közúti közlekedési szabályszegések


Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket?

A gyorshajtáshoz, parkoláshoz stb. kapcsolódó kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket szabálysértésként kezelik. Igazgatási úton oldják meg őket. A lehetséges büntetés bírság vagy a járművezetéstől való, határozott időre szóló eltiltás. Súlyosabb szabályszegések esetén mindkét büntetés kiszabható.

A szabályszegéseket a közlekedési rendőrség észleli és szankcionálja. Az önnel szemben alkalmazott igazgatási szankció kiszabása ellen a döntés kézbesítésének napjától számított 7 napon belül fellebbezhet az adott körzeti bíróságon. Joga van ahhoz, hogy ügyvéd védje. A legfeljebb 50 BGN összegű bírságok ellen nem lehet fellebbezni.

A körzeti bíróság helyben hagyhatja vagy megszüntetheti a szankciót. A körzeti bíróság döntése ellen a megfelelő közigazgatási bíróságnál fellebbezhet. A közigazgatási bíróság döntése végleges. A bíróságokkal kapcsolatban további információkat a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács webhelyén talál.

Ugyanez az eljárás vonatkozik a más tagállamok állampolgárai által elkövetett szabályszegésekre is.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

Ezek a szabályszegések nem jelennek meg a bűnügyi előéletére vonatkozó adatok között.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA szabálysértésekről és szankcióikról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA közúti közlekedésről szóló törvény

A link új ablakot nyit megA közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Csehország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Csehország alkotmánya értelmében büntetést csak a jognak megfelelően és az irányadó jogszabályokban megállapított módon lehet kiszabni önre. Ezek a jogszabályok a A link új ablakot nyit megbüntető törvénykönyv , A link új ablakot nyit mega fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásról szóló törvény és a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvény, amelyek szabályozzák a büntetőeljárásokat, ideértve az ön jogainak gyakorlására és érvényesítésére vonatkozó speciális feltételeket is.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik olyankor, ha valakit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás állandó szakaszait foglaljuk össze.

1.             Előkészítő eljárás

Az előkészítő eljárás a bűnügyi eljárás első szakasza. Két részből áll:

  • a bűnügyi eljárásért felelős hatóságoknak a büntetőeljárás kezdete előtti eljárásai, amelyet vizsgálati szakasznak hívnak; és
  • a nyomozati szakasz, a büntetőeljárás kezdetétől a vádemelésig vagy az eljárás más módon történő lezárásáig tartó része (lásd a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt)A link új ablakot nyit meg#Podstránka_2A link új ablakot nyit meg.

2.             Előzetes egyeztetés a vádról

Az előzetes megbeszélés során a bíróság megvizsgálja, hogy az ügyet az előkészítő eljárás során megfelelően feltárták-e, és hogy a vád megfelelő alapot nyújt-e a további eljárásokhoz. Eldönti azt is, hogy rendelkezik-e a bíróság hatáskörrel és illetékességgel az ügy eldöntéséhez.

3.             A tárgyalási szakasz

Ez a büntetőeljárás legfontosabb része. A tárgyalási szakasz során megvizsgálják a bizonyítékokat és döntést hoznak az ügyben. A büntetőeljárás e szakaszában kikérdezik a terhelt(ek)et, a tanú(ka)t és a sértett(ek)et a bíróságon. A tárgyalás nyilvános, szóbeli és cseh nyelven folyik. Ha ön nem beszél csehül, joga van tolmácsot igénybe venni.

4.             Fellebbezési eljárások

A terhelt, a családja, az ügyvédje, az ügyész és a sértett fél jogosult 8 napon belül fellebbezni. Ha fellebbezést nyújtanak be, a másodfokú bíróság felülvizsgálja az elsőfokú bíróság határozatát.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül

  • Vizsgálat
  • Nyomozás
  • Előzetes letartóztatás
  • Döntés az előkészítő eljárásban, vádemelés
  • Rövidített előkészítő eljárás

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

  • Bírósági tárgyalás
  • Büntetések; a sértett jogai

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

A link új ablakot nyit meg5. Közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCseh Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megCseh Belügyminisztérium

A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megEmberi jogi információk

A link új ablakot nyit megJogi információk mindenkinek


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Ez az ismertető arról ad útmutatást, hogy ön milyen körülmények között jogosult arra, hogy ügyvéd képviselje, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében.


Ügyvédkeresés

Csak olyan ügyvéd lehet védő egy büntetőügyben, aki szerepel a A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi nyilvántartásban.

Ha védőügyvédre van szüksége, forduljon a A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamarához (A link új ablakot nyit meghttp://www.cak.cz/vagy közvetlenül vegye fel a kapcsolatot a nyilvántartásban szereplő ügyvédek valamelyikével).

Mi történik, ha nem választok ügyvédet?

Ha nem választ ügyvédet, önmagát kell védenie.

Bizonyos esetekben kötelező ügyvédet fogadnia, és ha nem választ ügyvédet a megadott határidőn belül, a bíróság rendel ki önnek védőt. A következő esetekben kötelező védőügyvédet fogadnia:

  • ha előzetes letartóztatásban van, vagy megfigyelés alatt tartják egészségügyi intézményben;
  • ha korlátozott a cselekvőképessége;
  • ha szökésben van;
  • ha 18 évnél fiatalabb;
  • ha testi vagy értelmi fogyatékos és kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy képes megfelelően védeni önmagát;
  • ha több mint 5 évi szabadságvesztésre ítélhetik;
  • ha ön mint fogvatartott ellen egyszerűsített eljárást kell kezdeményezni;
  • olyan eljárások esetén, amelyek során lehetséges, hogy megelőző jellegű orvosi kezelésen kell részt vennie (az alkoholelvonó kezelésen kívül);
  • külföldi vonatkozású eljárások esetén.

Ki fizeti az ügyvédet?

Az ügyvéd szolgáltatásait a gyanúsított fizeti. Ha a bíróság rendel ki ügyvédet önnek, akkor az állam fizeti a védelmet. Akkor is az állam fizet, ha ön ingyenes védelemre jogosult.

Mennyi az ügyvédi díj összege?

A védőügyvéd szolgáltatásainak megtérítéséről az ön és a védőügyvédje közötti szerződés vagy szerződés hiányában az A link új ablakot nyit megügyvédi díjakról szóló törvény rendelkezik.

Mikor jogosult ingyenes védelemre?

Ha nem engedheti meg magának, hogy fedezze a védelmének költségeit, díjkedvezményre vagy ingyenes védelemre jogosult (mindkettőt „ingyenes védelemnek” hívják). A kérelméről a bíró vagy a bíróság elnöke dönt az ön pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján. Kérelmét az előkészítő eljárás során ügyész útján, vagy a bírósági eljárás során kell benyújtania.

Ilyen kérelem hiányában is megítélhetnek önnek ingyenes védelmet, ha ez a bizonyítékok alapján helyénvalónak tűnik.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi díjakról szóló törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül


Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

Az előkészítő eljárás célja annak vizsgálata, hogy a bűncselekményt elkövették-e, és hogy ki volt a valószínű elkövető (vizsgálati szakasz). Mindezek megállapítása után a további célja a bizonyítékok összegyűjtése és az ügy előkészítése a bíróság számára (nyomozati szakasz).

Az előkészítő eljárást a rendőrség végzi, a rendőrség munkáját pedig az ügyész felügyeli, és ő dönti el, hogy megfelelően folytatták-e le az eljárást.

Bizonyos lépéseket csak az ügyész tehet meg, illetve ezek csak az ő döntése alapján végezhetők el (mint például az előkészítő eljárás megszüntetése), míg más lépésekről a bíró jogosult dönteni (mint például a gyanúsított előzetes letartóztatása, az őrizetbe vétel, a házkutatás és a lehallgatás).

A nyomozás tárgyalást megelőző szakaszaira vonatkozó részletesebb információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A büntetőeljárást megelőző eljárás – vizsgálat (1)

Milyen célt szolgál a vizsgálat?

A rendőrség a következőket teheti a bűncselekmény jellegének és az elkövető kilétének a megállapítása érdekében:

  • vallomások felvétele;
  • szakértői vélemények beszerzése;
  • dokumentumok áttekintése;
  • tárgyak felkutatása és a bűncselekmény helyszínének átkutatása;
  • rendőrségi jegyzőkönyvek felvétele, ujjlenyomatok és testméretek nyilvántartásba vétele, a gyanúsítottak megmotozása;
  • halaszthatatlan lépések megtétele;
  • a gyanúsítottak fogva tartása;
  • adott esetben más nyomozati eljárások alkalmazása.

A vizsgálat az adott személy ellen büntetőeljárást megindító döntéssel, vagy más módon (többek között az eljárás felfüggesztésével, az eljárás ideiglenes felfüggesztésével, vagy az ügy nem büntetőjogi eljárás keretében történő vizsgálatával) ér véget.

Milyen határidők vonatkoznak erre a szakaszra?

A határidő az ügy súlyosságától függően két, három vagy hat hónap lehet. Ha a vizsgálat nem zárható le, az ügyész írásos indokolás alapján megváltoztathatja vagy meghosszabbíthatja a határidőt.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Ebben a szakaszban nem tájékoztatják arról, hogy mi történik, mindaddig, amíg közvetlenül be nem kell vonni önt az eljárásba.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha felkérik arra, hogy bizonyos eseményekre adjon magyarázatot, akkor a rendőrség tolmács segítségét veszi igénybe a meghallgatás során. A tolmács ismerteti önnel az írásos jegyzőkönyv tartalmát, mielőtt felkérik önt az aláírására.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Ügyvédje jelen lehet a meghallgatás során. Ebben a szakaszban ugyanakkor nem kötelező ügyvédnek jelen lennie, és nem is neveznek ki önnek jogi képviselőt, ha nincs saját ügyvédje. Bármiben kérheti az ügyvéd tanácsát, de abban nem, hogy mit válaszoljon a már feltett kérdésekre. Ebben a szakaszban önnek kell tolmácsról gondoskodnia.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Ebben a szakaszban a rendőrség magyarázatot kérhet öntől az általuk vizsgált tényekre vonatkozóan. Önnek kötelessége az igazat mondani. Megtagadhatja a válaszadást, ha önt (vagy a hozzátartozóját) eljárás alá vonhatják a vallomás alapján. Megtagadhatja a válaszadást akkor is, ha titoktartási kötelezettséget szegne meg.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A vallomását csak annak eldöntésére használják fel, hogy indítsanak-e büntetőeljárást a gyanúsított ellen a bűncselekmény elkövetése miatt. Ha büntetőeljárás indul, az ön vallomását csak akkor tekintik tanúvallomásnak, ha az ügy egészen korai szakaszában tett vallomást, és azt később nem lehetett volna megismételni. Fontos továbbá, hogy bíró előtt tette-e a vallomást. Amennyiben nem, úgy vallomását meg kell ismételnie a büntetőeljárás egy későbbi szakaszában (főszabály szerint bíróság előtt).

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Kérésére a rendőrség tájékoztatja az ön egyik rokonát vagy barátját arról, hogy önt fogva tartják, feltéve hogy ez nem hátráltatja a rendőrségi nyomozást és a kapcsolatfelvétel nem jár túlzott nehézségekkel.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

A rendőrség biztosít orvosi vizsgálatot és beszerzi az orvos szakvéleményét arról, hogy ön milyen egészségi állapotban van a kihallgatáson való megjelenésekor vagy az őrizetbe vételekor. Azonnal szabadon kell bocsátani önt, ha az orvos azt írja elő. A rendőrség szükség esetén egészségügyi intézménybe szállítja önt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Önnek a bűnügyi eljárás bármely szakaszában joga van kapcsolatba lépni országa nagykövetségével és négyszemközt beszélni a nagykövetség képviselőjével.

Más országban élek. Jelen kell lennem a nyomozás során?

A bíró elrendelheti, hogy önt még azelőtt meghallgassák, hogy elhagyja az országot, amennyiben meghallgatása fontos az ügy szempontjából és ilyen módon megakadályozható, hogy bizonyíték tűnjön el. Ön azután is kihallgatható, miután elhagyta az országot, ha a lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz kérelmet nyújtottak be erről.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Ebben a szakaszban nem.

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha a jelenléte szükséges, bíróság elé állítják vagy őrizetbe veszik önt. Ha ezt követően az őrizetbe vételtől számított 48 órán belül nem vádolják meg vagy nem állítják bíróság elé, hogy döntsenek az előzetes letartóztatásáról, szabadlábra kell helyezni önt.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (pl. haj, nyál) vagy egyéb testnedveket?

A személyazonossága megállapításához vagy annak ellenőrzéséhez, hogy találhatók-e a testén a bűncselekményből származó nyomok, illetve ha a bizonyítás érdekében szükséges, vehetnek öntől ujjlenyomatot, DNS-mintát, vért, biológiai anyagokat, valamint nyilvántartásba vehetik testméreteit, esetleg motozásra vagy hasonló eljárásra kerülhet sor.

Ha ön fizikai ellenállást tanúsít, akkor a rendőrség ügyészi döntés alapján kényszerítő intézkedéseket alkalmazhat. Ha ellenáll, akár 50 000 CZK összegű bírsággal is sújtható.

Ha a megszerzett mintákra és információkra már nincs szükség a további nyomozáshoz vagy bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez, akkor megsemmisítik őket.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Ha a beismerő vallomása megbízható, akkor az alapján indítható büntetőeljárás vagy születhet gyorsított eljárásra vonatkozó döntés.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról és az egyéb bizonyítékokról?

Az eljárásnak ebben a szakaszában semmilyen ilyen jellegű információt nem kap.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen, a rendőrség beszerzi az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok másolatát.

A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

A rendőrség az ügy szempontjából fontos bizonyítékokat kutat fel és vizsgál meg a nyomozás során. A rendőrség olyan bizonyítékokat keres, amelyek kedvezőek vagy hátrányosak a gyanúsítottra nézve.

Milyen határidő vonatkozik a nyomozásra?

A határidő az ügy súlyosságától függően két, három vagy hat hónap lehet. Az ügyész a rendőrség által biztosított írásbeli indokolás alapján meghosszabbíthatja a határidőt. Az ügyésznek azonban legalább havonta egyszer ellenőriznie kell az indokokat minden ügy esetében.

A rendőrségnek a lehető leggyorsabban kell eljárnia az ügyben. Ha önt hátrányosan érinti a késedelem, kérheti az ügyészt, hogy gyorsítsa meg az eljárást. Ha a késedelmet az ügyész okozza, az ügyész felettesét kérheti meg arra, hogy orvosolja a problémát.

A gyanúsított kártérítésre is jogosult az eljárásban bekövetkező késedelmek által okozott nem vagyoni károkért , illetve kérheti a vagyoni kár megtérítését is. A bíróság a büntetés kiszabásakor minden, ezen szakaszban bekövetkező késést figyelembe vesz.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Végzésben tájékoztatják a büntetőeljárás megindításáról. A végzés tartalmazza annak a cselekménynek a leírását, amellyel gyanúsítják önt, valamint a jogalapját és az indokokat is. A végzés ellen három napon belül élhet kifogással, amelyről ezután az ügyész hoz határozatot.

Tájékoztatják önt vagy a védőügyvédjét a nyomozási eljárásokról. Ön a védőügyvédje útján jogosult részt venni ezekben az eljárásokban, azaz kérdéseket feltenni a tanúknak és bizonyítékok figyelembevételét javasolni. Megtilthatják önnek és védőügyvédjének, hogy a nyomozás során hozzáférjenek az ön aktájához, ha a tiltásnak jogszerű okai vannak.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszél csehül, a kihallgatása során biztosítanak önnek az ön által beszélt nyelven vagy az ön anyanyelvén beszélő tolmácsot.

A nyomozási eljárások során is biztosítanak önnek tolmácsot. A rendőrség lehetővé teszi, hogy ön jelen legyen ebben a szakaszban, és kérdéseket tegyen fel, ha szeretne.

Kérésére biztosítják önnek a büntetőeljárás megindításáról szóló végzés, az előzetes letartóztatásra vonatkozó végzés és a büntetőeljárás feltételes felfüggesztéséről szóló végzés fordításának egy példányát.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Erre bármikor sor kerülhet. Az ilyen jellegű beszélgetéseket bizalmasan kell kezelni. A beszélgetéshez az ügyvéd kérésére biztosítanak tolmácsot. Ön jogosult saját ügyvédet választani (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt).

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Joga van véleményt nyilvánítani az ügyről és joga van a hallgatáshoz is.

Emelhetek kifogást a nyomozó rendőr, az ügyész vagy bíró személye ellen?

Abban az esetben emelhet kifogást a rendőr, az ügyész, a jegyzőkönyvvezető, a pártfogó felügyelő, a bírósági titkár, a bírósági szakértő, a tolmács és a bíró személye ellen, ha úgy véli, hogy elfogultak az ügyében, azaz ha úgy gondolja, hogy személyes érdekellentét áll fenn önnel, bármelyik féllel vagy azok képviselőjével kapcsolatban, és így ezek a személyek nem képesek pártatlan döntéseket hozni.

Általában akkor is elfogultnak tekintenek valakit, ha korábban már más eljárási szerepben részt vett az eljárásban. Az a bíró például, aki az előkészítő eljárásban már döntést hozott az ön előzetes letartóztatásba helyezéséről, végzést adott ki a lehallgatásáról stb., nem hozhat ítéletet az ön ügyében, és nem szabhat ki büntetést sem.

Először az a személy dönt az ön által emelt kifogásról, akinek az elfogultsága ellen élt ezzel a lehetőséggel.

Ha nem elégedett a döntéssel, három napon belül panaszt tehet ellene. Ilyen esetben egy felsőbb hatóság hoz határozatot. Elfogult személy által hozott eljárási döntések nem érvényesíthetők a büntetőeljárásban.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Minden, amit mond, felhasználható az ön javára vagy ön ellen. Az eljárás e szakaszában tett vallomása felhasználható bizonyítékként.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

A rendőrség dönti el, hogy a kihallgatás, az őrizetbe vétel és a fogva tartás során kapcsolatba léphet-e a családjával vagy a barátaival. Ha előzetes letartóztatásban van, joga van leveleket írni (ha azért van előzetes letartóztatásban, mert fennáll a veszélye annak, hogy befolyásolja a tanúkat, a leveleket elolvassa a csehországi börtönszolgálat; valamint az ügyész is, aki jogosult a levelek cenzúrázására).

Fogva tartása során kéthetente egyszer fogadhat látogatókat, de ha amiatt van előzetes letartóztatásban, mert fennáll a veszélye annak, hogy befolyásolja a tanúkat, akkor valaki más is jelen lesz a látogatások alkalmával.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha előzetes letartóztatásban van, a börtönorvos látja el, aki köteles önt megfelelő egészségügyi ellátásban részesíteni. Ha kihallgatásra állítják elő, vagy őrizetbe veszik, akkor az eljárás szakaszairól A link új ablakot nyit meg#Podstránka_1itt tájékozódhat.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Igen, az eljárás bármely szakaszában kapcsolatba léphet országa nagykövetségével. A konzuli tisztviselővel sorra kerülő találkozások bizalmasak. A bíróság az ön hozzájárulásával tájékoztatja az országának a konzulátusát arról, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezték.

Más ország polgára vagyok. Köteles vagyok jelen lenni a nyomozás során?

Jelenléte nem szükséges, ha már sor került a kihallgatására, és nem kíván jelen lenni a nyomozás során. Ha fennáll a szökés veszélye, előzetes letartóztatásba helyezik önt. Ha írásban nyilatkozik arról, hogy idézés esetén megjelenik a megjelölt meghallgatáson, szabadon elmehet.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Igen, amennyiben teljesülnek a feltételek a kiadatásához vagy ahhoz, hogy átadják a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetés más országban való letöltése céljából, és a jog nem zár ki ilyen eljárást.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, de rendelkeznie kell érvényes levelezési címmel, vagy más módon kapcsolatban kell állnia a büntetőeljárásért felelős hatóságokkal. Ha ez nem teljesül, akkor őrizetbe vehetik és előzetes letartóztatásba helyezhetik önt.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (például haj, nyál) vagy egyéb testnedveket? Alávethetnek motozásnak?

Igen, ha szükséges. Köteles engedelmeskedni az utasításoknak.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat vagy egyéb tulajdonomat?

Igen, bíró által kiadott parancs alapján sor kerülhet házkutatásra. Egyéb helyiségek esetén az ügyész vagy a rendőrség által kiadott parancs alapján végezhetik el az átkutatást.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Igen, a rendőrségi kihallgatás során.

Megváltoztatható a vád a jogi eljárások kezdete előtt?

Nem, csak a vád jogi besorolása változtatható meg. Ahhoz, hogy más cselekménnyel vádolják, először új végzést kell kiadni a büntetőeljárás megindításáról.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Igen. Kivéve azokban az ügyekben, amelyekben felfüggesztették önt, vagy a másik tagállamban folytatott büntetőeljárás ítélettel, jóváhagyással vagy felülvizsgálattal zárult, mert a cselekmény szabályszegés volt, nem bűncselekmény.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

A tanúk személyazonosságáról és a vallomásuk tartalmáról az ügyiratok tartalmából tájékozódhat, illetve ha ön vagy a védőügyvédje jelen van a kihallgatásukon. A titkos tanúk személyazonosságát nem fedik fel ön előtt.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Igen, amint ön és védőügyvédje jogosulttá válik az ügyiratok áttekintésére.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen.

Előzetes letartóztatás (3)

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Csak azt helyezhetik előzetes letartóztatásba, akit megvádoltak.

Ha az őrizetbe vételétől számított 48 órán belül vagy az elfogásától számított 24 órán belül átadják önt a bíróságnak azzal a kéréssel, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba, a bíróság döntést hoz arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e.

Az előzetes letartóztatás okai a következők lehetnek:

  • lehetséges, hogy ön megpróbálja elkerülni a büntetőeljárást vagy a büntetést (szökés miatt elrendelt letartóztatás);
  • lehetséges, hogy – például a tanúk befolyásolásával – akadályozza a nyomozást (összejátszás miatt elrendelt letartóztatás);
  • esetleg lehetséges, hogy befejezi a megkezdett bűncselekményt vagy új bűncselekményt követ el (megelőzés céljából elrendelt letartóztatás).

Ha az előzetes letartóztatás okai nem állnak fenn vagy már megszűntek, az ügyész határozata alapján szabadlábra helyezik önt.

Abban az esetben is szabadon kell bocsátani önt, ha lejár a jog szerinti határidő. Összejátszás miatt elrendelt letartóztatás esetén a határidő 3 hónap. Szökés miatt és megelőzés céljából elrendelt letartóztatás esetén a határidő egy év az akár 5 éves büntetéssel sújtható ügyekben, két év az ennél súlyosabb büntetéssel sújtható ügyekben, három év különösen súlyos bűncselekmények esetében, és négy év ha rendkívüli büntetés szabható ki a bűncselekményért.

Ezeknek a határidőknek azonban csak az egyharmada fordítható az előkészítő eljárásra, kétharmadukat a bírósági eljárásra tartják fenn.

Az ön előzetes letartóztatásban tartásának az okait folyamatosan vizsgálják. Az ügyésznek új határozatot kell hoznia azt követően, hogy ön három hónapot töltött előzetes letartóztatásban, a vád benyújtása után 30 nappal, valamint az előző határozat jogerőre emelkedését követően háromhavonta.

Milyen feltételekkel szüntetik meg az előzetes letartóztatásomat?

Az előzetes letartóztatást elrendelő utolsó határozat jogerőre emelkedését követően 14 nappal joga van kérni, hogy helyezzék szabadlábra. Ha azonban tud más okokra hivatkozni a kérelmében, bármikor kérheti, hogy bocsássák szabadon.

Joga van javasolni, hogy a szökés miatt vagy megelőzés céljából elrendelt letartóztatást a következőkkel váltsák fel:

  • az ön írásbeli biztosítékával arról, hogy törvénytisztelő életvitelt folytat és megjelenik a bíróságon a megjelölt időpontban;
  • a bíróság által megállapított pénzbeli biztosíték (óvadék) megfizetésével;
  • pártfogó felügyelő általi felügyelettel;
  • érdekelt polgári egyesület vagy más megbízható személy általi biztosítékkal.

Megelőzés céljából elrendelt letartóztatás esetén bizonyos, a jogszabályban meghatározott bűncselekmények esetében nem fogadható el pénzügyi biztosíték. Pénzügyi biztosítékot nemcsak ön, hanem más személy is nyújthat ön helyett.

Döntés az előkészítő eljárásban – vádemelés (4)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

Ezzel a szakasszal ér véget a bűnügyi nyomozati szakasz, és az ügyész a következő döntést hozhatja az eljárásról:

  • átadja az ügyet egy másik hatóságnak;
  • megszünteti a büntetőeljárást;
  • feltételesen megszünteti a büntetőeljárást;
  • egyezséget hagy jóvá;
  • vagy vádat emel ön ellen a bíróságon.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Kézbesítik önnek az ügyész határozatát vagy a vádiratot. Jogosult kifogással élni az alábbiak ellen:

  • a vádirat benyújtása;
  • a büntetőeljárás felfüggesztése;
  • a büntetőeljárás feltételes felfüggesztése;
  • és az egyezség ellen.

A döntés elleni kifogásáról a felettes ügyész dönt.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélek csehül?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Lásd A link új ablakot nyit meg#Podstránka_2A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Fogva tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha az előzetes letartóztatás indokai továbbra is fennállnak, és még nem teltek le az alkalmazandó jogi határidők, a vádirat benyújtása nem befolyásolja az őrizetben tartás időtartamát.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

A vádnak, valamint az ügyész ebben a szakaszban hozott határozatának a vád alapjául szolgáló tényeken kell alapulnia. A jogi minősítés azonban az ügyész döntése értelmében megváltoztatható.

Elítélhetnek és kiszabhatják a büntetést tárgyalás nélkül is?

Kevésbé súlyos ügyekben a bíró tárgyalás nélkül küldhet büntetőparancsot önnek, amely tartalmazza az bűnösségére és büntetésére vonatkozó határozatot.

A büntetőparancs a következő büntetésekről rendelkezhet:

  • 1 év felfüggesztett szabadságvesztés vagy házi őrizet;
  • közmunka;
  • 5 évig bizonyos tevékenységektől való eltiltás;
  • pénzbüntetés;
  • akár 5 évig tartó, lakóhely-létesítési tilalom;
  • akár 5 éves időtartamra szóló kiutasítás;
  • vagy hasonló büntetés.

Ha a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem él kifogással a rendelkezés ellen, akkor hatályba lép és végrehajtható. Ha a határidőn belül emel kifogást, vagy ha a büntetőparancs nem kézbesíthető, tárgyalásra kerül sor. Lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló bizonyítékokról?

A vádirat tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyeket az ügyész bemutat a tárgyaláson. További bizonyítékok az ügyiratokban találhatók, illetve felmerülhetnek az ügy tárgyalása során is.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Ez már az ügyirat részét képezi.

Rövidített előkészítő eljárás (5)

A szakasz célja

Ha a gyanúsítottat olyan bűncselekmény elkövetése során veszik őrizetbe, amelyért 3 évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélhetik, illetve ha valószínű, hogy 2 héten belül sor kerül a tárgyalásra, rövidített eljárásra kerülhet sor.

Ilyen esetben a rendőrség – anélkül, hogy büntetőeljárást indítana – értesíti a gyanúsítottat arról, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Ha a rövidített előkészítő eljárás két héten belül lezárul, az ügyész kérelmet nyújthat be a bírósághoz az elkövető elítélését kérve.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Legkésőbb a kihallgatása megkezdésekor tájékoztatják önt a bűncselekmény részleteiről és a jogairól.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Igen, a kihallgatása során jelen lesz az ön által beszélt nyelven vagy az ön anyanyelvén beszélő tolmács. A büntetés iránti írásbeli kérelmet lefordítják az adott nyelvre.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Bármikor, ha rendelkezik védőügyvéddel. Ha a kihallgatását követően nem helyezik szabadlábra, a bíróság kijelöl önnek egy ügyvédet, ha még nem rendelkezik védőügyvéddel.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ronthat a helyzetén, és bűnösnek nyilváníthatják.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal? Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Más ország polgára vagyok. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Ha szabadlábra helyezik, nem szükséges jelen lennie. Tanácsos azonban kapcsolatban maradnia a bűnügyi eljárásért felelős hatóságokkal, és megadnia egy érvényes levelezési címet, hogy a távolléte ne minősüljön szökésnek, amelyért büntetés szabható ki.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Igen, ha a bíróság kiutasítást szab ki büntetésként.

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha van ok az előzetes letartóztatására, akkor előzetes letartóztatásba helyezik. Lásd az Előzetes letartóztatás (3) című szakaszt.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (például haj vagy nyál) vagy egyéb testnedveket? Megmotozhatnak? Átkutathatják az otthonomat, üzleti helyiségeimet, autómat és egyéb tulajdonomat?

Lásd #Podstránka_2A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Igen, az első kihallgatás során, vagy amikor a bíróság rövidített eljárásban tárgyalja az ügyét.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

A vád nem egészíthető ki új tényekkel. A jogalap azonban megváltoztatható.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel már megvádoltak egy másik tagállamban?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.#No2

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról? Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Igen, amikor hozzáférést kap az ügyirathoz (általában a rövidített jogi eljárások kezdetén), vagy a kihallgatási eljárások során, ha jelen van.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megJogi információk mindenkinek

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit meg273/2008. törvény a Cseh Köztársaság rendőrségéről

A link új ablakot nyit megA konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i bécsi egyezmény

A link új ablakot nyit meg101/2000. törvény a személyes adatok védelméről


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

Ez az ismertető a tárgyalási szakasz során önt megillető jogokról nyújt tájékoztatást.


Alapvető jogok

A büntetőeljárás során ön a következőkre jogosult:

  • Elvárhatja, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok a lehető leggyorsabban járjanak el az ügyben, és teljes mértékben tartsák tiszteletben az ön jogait és alapvető szabadságait.
  • Követelheti, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok úgy járjanak el, hogy a megfelelő döntés meghozatala szempontjából lényeges tényeket illetően ne merülhessenek fel ésszerű kétségek. Egyforma gondossággal kell értékelniük az ön mellett és az ön ellen szóló bizonyítékokat.
  • Arra, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok felvilágosítsák a jogairól, valamint arra, hogy lehetősége legyen ezeket a jogokat teljes mértékben érvényesíteni.
  • Véleményt nyilváníthat az ön ellen felhozott vádakról és az azokat alátámasztó bizonyítékokról.
  • Megtagadhatja a vallomástételt.
  • Áttekintheti az ügyiratokat, kivonatot kérhet és jegyzeteket készíthet belőlük, valamint saját költségére másolatokat készíthet róluk.
  • Részt vehet az ügy megvitatásában a tárgyalási szakaszban és a fellebbezés során tartott nyilvános üléseken.
  • Az utolsó szó jogán felszólalhat a tárgyaláson és a fellebbezés során tartott nyilvános ülésen, valamint záró kérelmet adhat be.
  • Körülményeket ismertethet és bizonyítékokat mutathat be a saját védelmében.
  • Indítványokat (bizonyítékok vizsgálatára és a döntéshozatal módjára vonatkozóan) és kérelmeket nyújthat be.
  • Jogorvoslatot kérhet (kérhet rendes jogorvoslatot, azaz panaszt tehet; fellebbezhet, tiltakozhat, rendkívüli jogorvoslatként kérhet perújítást); jogsértés miatt kezdeményezhet panaszt ; fellebbezhet.
  • Választhat védőügyvédet (ha nem választ védőügyvédet magának, választhat egy családtag vagy más részt vevő személy is) akinek a tanácsát kérheti még olyan cselekmények közben is, amelyeket egyedül a büntetőeljárásért felelős hatóság folytat le.
  • Négyszemközt beszélhet a védőügyvédjével, ha előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztését tölti.
  • Követelheti, hogy a védőügyvédje jelenlétében kérdezzék ki, valamint hogy a védőügyvéd részt vegyen az előkészítő eljárás más részeiben is.
  • Jogában áll az anyanyelvét vagy egy másik, ön által beszélt nyelvet használni a büntetőeljárásért felelős hatóság előtt, amennyiben nyilatkozik arról, hogy nem beszél csehül.

Bírósági tárgyalás

Előzetes egyeztetés a vádról

A vádat az eljáró bíró vizsgálja meg, aki fontolóra veszi, hogy szükség van-e előzetes megbeszélésre, vagy a tárgyalás elrendelhető.

A vád előzetes megbeszélésének kimenetelétől függően a bíróság a következőkről hozhat határozatot:

  • az ügy benyújtása a hatáskör elbírálására;
  • az ügy átadása egy másik hatóságnak (ha nem bűncselekményről, de például szabálysértésről stb. van szó);
  • a büntetőeljárás megszüntetése;
  • a büntetőeljárás felfüggesztése;
  • az ügy visszaküldése az ügyésznek további nyomozás céljából;
  • a büntetőeljárás feltételes felfüggesztése vagy egyezség jóváhagyása.

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A bűncselekmény súlyosságától függően az elsőfokú tárgyalást a bűncselekmény elkövetésének helye, a gyanúsított lakóhelye vagy a bűncselekmény felfedezésének helye szerint illetékes körzeti vagy regionális bíróság előtt tartják.

Nyilvános a tárgyalás?

Igen, a tárgyalás nyilvános. Egyes esetekben azonban kizárható a nyilvánosság.

Ki dönt az ügyben?

Az ügyben bírói tanács vagy egyetlen bíró dönt.

Élhetek kifogással a bíró személye ellen?

Igen, lásd a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A tárgyalás célja, hogy a vádiratban ismertetett cselekményről hozzanak döntést. Ha nyilvánvalóvá válik azonban, hogy ön más cselekményeket is elkövetett, a vád előzetes megbeszélése során vagy a tárgyalás végén dönthetnek úgy, hogy az ügyet visszaküldik az ügyésznek további nyomozás céljából.

A felülvizsgált vádirat tartalmazza az új vádakat is. A bíróság dönthet úgy, hogy az ügyészi döntésnél enyhébbnek vagy súlyosabbnak minősíti a cselekményt, amely miatt eljárás folyik ön ellen.

Mi történik, ha a tárgyalás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Ha bűnösnek vallja magát, a bíróság akkor is megvizsgálja és értékeli az ön védelmében vallomást tevő személyek által szolgáltatott bizonyítékokat.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Lásd az ismertető elején található A link új ablakot nyit megAlapvető jogok című szakaszt. Vannak további speciális, egyedi eljárási helyzetekre vonatkozó jogok is.

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Megtartható a távollétemben?

A tárgyalás az ön távollétében is megtartható, kivéve ha:

  • Ön őrizetben van.
  • Ön letöltendő szabadságvesztését tölti.
  • Az ügy olyan bűncselekményt érint, amelyért önt 5 évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélhetik. Még ilyen típusú ügyben sem kell azonban jelen lennie a tárgyaláson, amennyiben kéri a bíróságtól, hogy a tárgyalást a távollétében tartsák meg.

Azokban az ügyekben, ahol kötelező védelmet biztosítani (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt) a tárgyalás nem tartható meg védőügyvéd jelenléte nélkül.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek videokonferencia útján is a tárgyaláson?

A tárgyaláson nem lehet ilyen módon részt venni.

A teljes tárgyalási szakaszban jelen kell lennem?

Igen, a mindvégig jelen kell lennie a tárgyalási szakaszban. Nem kell azonban jelen lennie a tárgyaláson kívül megtartott eljárásokon. Ha mégis szeretne részt venni, akkor ön vagy a védőügyvédje jogosult arra, hogy részt vegyen ezeken a tárgyalásokon.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem, mi történik a tárgyaláson?

Igen. Lásd az ismertető elején található A link új ablakot nyit megAlapvető jogok című szakaszt.

Kötelező ügyvédet fogadnom? Biztosítanak nekem ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

A büntetőeljárási törvény meghatározza az olyan eseteket, amelyekben kötelező védelmet biztosítani az ön számára. Lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt.

Beszélhetek a tárgyaláson, illetve kötelező beszélnem?

A tárgyalás során ön jogosult védelemre: védelmét önmaga, illetve védőügyvédje is elláthatja. A bíróság a teljes tárgyalási szakaszban lehetővé teszi önnek vagy a védőügyvédjének, hogy kifejtse a véleményét a sorra kerülő eljárási lépésekről. Nem kötelező élnie az önmaga védelmére vonatkozó jogával, és megtagadhatja a vallomástételt is.

Milyen következménye van annak, ha nem mondok igazat a tárgyaláson?

Mint gyanúsított, ön nem köteles igazat mondani a bíróság előtt. Azonban amennyiben szándékosan elferdít tényeket annak érdekében, hogy valaki mást büntetőeljárás alá vonjanak, később becsületsértéssel vádolhatják.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Jogosult arra, hogy véleményt nyilvánítson a bizonyítékokkal kapcsolatban és további bizonyítékokat javasoljon, vagy az ön védelmét támogató bizonyítékokra tegyen javaslatot.

Miután minden egyes bizonyítékot megvizsgáltak, önnek az utolsó szó jogán lehetősége nyílik véleményt nyilvánítani a bizonyítékokról.

Milyen fajta bizonyítékokat terjeszthetek elő a saját védelmemben? Milyen feltételekkel tehetem meg ezt?

A saját vallomásán kívül olyan bizonyítékokat javasolhat, amelyek megcáfolhatják vagy enyhíthetik a bűnösségét, ideértve például a tanúk meghallgatását, a bizonyítékok megtámadását, a tanúk azonosítását, a tetthelyen végzett rekonstrukciót, a szakértők meghallgatását, az okirati bizonyítékokat, az átkutatást stb.

 

Jogosult arra, hogy javasolja a bíróságnak az ilyen bizonyítékok megvizsgálását. A bíróság dönti el, hogy megvizsgálja-e a bizonyítékokat. Azt követően, hogy az eljáró bíró lezártnak tekinti a bizonyítást, további bizonyítékok nem mutathatóak be a tárgyalási szakaszban.

Igénybe vehetek magánnyomozót bizonyítékszerzés céljából?

Igen, igénybe veheti magánnyomozó szolgáltatásait. A nyomozónak azonban a jogszabályokkal összhangban kell eljárnia ahhoz, hogy a megszerzett bizonyítékot fel lehessen használni a tárgyaláson. A magánnyomozó nem befolyásolhatja a tanúkat.

Megkérhetem a tanúkat, hogy mellettem tanúskodjanak?

Javasolhatja egy bizonyos személy kihallgatását, ha úgy véli, hogy a vallomása előnyös lesz önre nézve. A tanúkat azonban nem befolyásolhatja.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

A büntetés kiszabása során figyelembe vehetik a büntetett előéletét, amennyiben az elmarasztaló ítélet még nem évült el.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalási szakasz a következőképpen végződhet:

  • Az ügyet visszaküldhetik az ügyésznek további nyomozás céljából.
  • Ha a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabályszegés, az ügy áthelyezhető, és a büntetőeljárás megszüntethető.
  • A büntetőeljárás megszüntethető feltételesen, vagy egyezséget hagyhatnak jóvá.
  • A bíróság dönthet büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletről vagy felmentésről is.

Büntetések; a sértett jogai

Milyen büntetést kaphatok?

Ha bűncselekményt követ el, a büntető törvénykönyv szerint a következő büntetéseket kaphatja:

  • Ha a jogszabály kifejezetten másként nem rendelkezik letöltendő, felfüggesztett vagy felügyelet mellett felfüggesztett szabadságvesztést szabhatnak ki önre. Rendkívüli büntetés is kiszabható. Ez legalább 20–30 évnyi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehet.
  • Házi őrizetbe kerülhet.
  • Közmunkára ítélhetik.
  • Elkobozhatják a vagyonát.
  • Pénzbüntetést szabnak ki önre.
  • Vagyontárgyat kobozhatnak el öntől.
  • Eltilthatják bizonyos tevékenységektől.
  • Eltilthatják a lakóhely-létesítéstől.
  • Eltilthatják sport-, kulturális és egyéb társadalmi események látogatásától.
  • Megfoszthatják tiszteletbeli címektől vagy díjaktól.
  • Megfoszthatják katonai rendfokozatától.
  • Kiutasíthatják az országból.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértett, azaz bűncselekmény miatt megsérült, vagy vagyoni, személyi vagy egyéb kárt elszenvedett személy a következőkre jogosult:

  • Képviselő általi képviseletre. Ha bizonyítja, hogy nem tudja megfizetni a költségeket, akkor költségmentesen vehet igénybe ügyvédi segítséget.
  • További bizonyításra vonatkozó indítványt nyújthat be.
  • Megtekintheti az iratokat.
  • Részt vehet a tárgyaláson és a fellebbezés során tartott nyilvános ülésen.
  • A tárgyalási szakasz végét megelőzően véleményt nyilváníthat az ügyről.
  • Ha a sértett a jog szerint kártérítésre jogosult, és bűnösnek nyilvánítják a vádlottat, a sértett kérheti a bíróságtól, hogy írja elő a vádlott számára, hogy térítse meg a kárt. A kérelmet legkésőbb azelőtt kell benyújtani, mielőtt a tárgyaláson megkezdik a bizonyítékok bemutatását.
  • Ha a vádlott vagy elítélt szabadlábra helyezése veszélyes lehet a sértettre nézve, a sértett jogosult időben értesítést kapni a vádlott szabadlábra helyezéséről, szökéséről vagy egyéb hasonló körülményekről.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megA büntetőjogról közérthetően

A link új ablakot nyit megSegítségnyújtás bűncselekmények sértettjei számára


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után


Fellebbezhetek?

Igen, fellebbezhet az ügyében hozott ítélet ellen, ha hibákat vétettek a közvetlenül önre vonatkozó megállapításokban. Fellebbezhet a bűnössé nyilvánítása, a büntetés és/vagy a megítélt kártérítés ellen, illetve az elsőfokú bíróság valamennyi megállapítása ellen. A fellebbezést a következőképpen kell benyújtania:

  • írásban;
  • az ítéletet meghozó bírósághoz;
  • az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül (ha ön és a védőügyvédje is kap egy-egy példányt, a határidőt a két kézbesítési időpont közül a későbbitől kezdve számítják).

A fellebbezésben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az ítélet mely részei ellen fellebbez, valamint ki kell térnie az ítélet és/vagy az ítélethozatal előtti eljárások konkrét hibáira is. Konkrét indokok nélkül olyan módon nyújthat be fellebbezést, hogy kérelmében felkéri az elsőfokú bíróságon eljáró bírót arra, hogy hosszabbítsa meg a konkrét indokok benyújtására vonatkozó határidőt.

Mi a fellebbezés alapja?

Fellebbezést az ítélet valamennyi, közvetlenül önre vonatkozó megállapításának hibái alapján, vagy amiatt nyújthat be, hogy egy adott megállapítást nem foglaltak bele az ítéletbe. Fellebbezése alapulhat új tényeken és bizonyítékokon is.

Mi történik, ha fellebbezek?

Amíg a másodfokú bíróság döntést nem hoz, az ítélet nem lép hatályba és/vagy nem válik végrehajthatóvá. Ha ön őrizetben van, nem helyezik automatikusan szabadlábra csupán azért, mert fellebbezést nyújtott be.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

Az elsőfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ön fellebbezése tartalmaz-e minden szükséges információt. Ha nem, a bíróság megkéri önt és a védőügyvédjét, hogy öt napon belül pótolják ezeket a hiányosságokat (ha nincs védőügyvédje, és az eljáró bíró közvetlenül önnek ad utasításokat, akkor nyolc napon belül kell pótolnia a hiányosságokat).

A fellebbezést és a fellebbezés alapjául szolgáló indokok másolatát elküldik az ügyben érintett többi félnek, a teljes ügyiratot pedig bemutatják a másodfokú bíróságnak.

A körzeti bíróság ítélete elleni fellebbezésről a felsőbb szintű regionális bíróság, a regionális bíróság ítélete elleni fellebbezésről pedig a Legfelsőbb Bíróság dönt.

A vitatott ítéletet a másodfokú bíróság eljárásának megindítását követően ismertetik, és benyújtják az ügyről szóló beszámolót.

Ez után a szakasz után ön bemutatja a fellebbezését és annak indokait. Ha sem ön, sem a védőügyvédje nincs jelen, ezt az eljáró bíró teszi meg.

Ezt követően az ügyész és a másodfokú bíróság döntésével közvetlenül érintett személyek ismertetik az érveiket.

A kérelmek bemutatása után a másodfokú bíróság megvizsgálja a fellebbezésről való döntéshez szükséges bizonyítékokat, kivéve ha a bizonyítékok áttekintése olyan hosszadalmas lenne, hogy azzal tulajdonképpen megismételnék az elsőfokú bíróság munkáját.

A másodfokú bíróság a következőket teheti:

  • elutasítja a fellebbezést (ha az nem ésszerű, késve adták be, ha arra nem jogosult személy nyújtotta be vagy más hasonló okokból), de ezt mindig nyilvános tárgyaláson teszi;
  • elutasítja a fellebbezést (ha a tartalma nem felel meg a fellebbezésre vonatkozó követelményeknek);
  • megszakítja a büntetőeljárást;
  • hatályon kívül helyezi a vitatott ítéletet vagy annak egy részét;
  • úgy dönt, hogy az ügyet benyújtja a bíróság hatáskörének megállapítására;
  • más hatósághoz teszi át az ügyet;
  • megszünteti a büntetőeljárást (ha ezt már az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna tennie);
  • megszakítja a büntetőeljárást (ha ezt már az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna tennie).

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezheti a vitatott ítéletet az eljárás alapvető hibái miatt is:

  • ha az ítélethozatal során hibák merültek fel (kétértelműség, hiányos megállapítások az ügyben);
  • a megállapítások pontosságát illetően kétségek merültek fel, vagy meg kell ismételni a bizonyítást;
  • megsértették a büntető törvénykönyv rendelkezéseit;
  • nem megfelelő büntetést szabtak ki;
  • helytelen döntés született a sértett jogosultságáról.

A hatályon kívül helyezést követően a másodfokú bíróság a következőket teheti:

  • visszaküldi az ügyet az elsőfokú bíróságra;
  • nyilvános tárgyalás keretében ítéletet hoz az ügyben;
  • megszünteti a büntetőeljárást.

Mi történik, ha a fellebbezés sikertelen?

Ha az ügyész nem fellebbezett az ítélet ellen, a másodfokú bíróság nem hozhat olyan határozatot, amely ront az ön helyzetén.

Mikor jogerős az elmarasztaló ítélet?

Ha a másodfokú bíróság nem küldi vissza az ügyet az elsőfokú bíróságra, akkor a határozatával lezárja az ügyet, amely a kihirdetése pillanatában jogerőre emelkedik. Az elsőfokú bíróság ítélete is jogerőre emelkedik, kivéve ha azonnal fellebbezést nyújtanak be ellene.

Miután az ítélet jogerőre emelkedett, ön a következőket teheti:

  • rendkívüli fellebbezést nyújthat be;
  • indítványt nyújthat be az igazságügy-miniszternek, hogy jogszabálysértés miatt nyújtson be panaszt a legfelsőbb bírósághoz;
  • illetve perújítási engedély iránti kérelmet nyújthat be.

Ha az első határozatot hatályon kívül helyezik, jogosult vagyok kártérítésre?

A link új ablakot nyit megA hatóságok által okozott károkról szóló törvény alapján kérelmet nyújthat be az Igazságügyi Minisztériumhoz.

Ha sikeres a fellebbezésem, nyilvántartják az elmarasztaló ítéletet?

Az elmarasztaló ítéletet csak az ítélet jogerőre emelkedése után veszik nyilvántartásba. Az adatot csak a bűnösséget megállapító ítélet jogerőre emelkedése után rögzítik a bűnügyi nyilvántartásban. Ha a rendkívüli jogorvoslat sikeres, akkor ezt az adatot később törlik.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek a hazámba a tárgyalás után?

Igen, kiadhatják önt a büntetés letöltése céljából, amennyiben a fennmaradó letöltendő idő legalább 4 hónap.

Az érintett ország illetékes hatóságának kell kérnie a kiadatást, a kiadatásnak pedig meg kell felelnie az alkotmányos szabályoknak és kötelezettségeknek, valamint az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló nemzetközi egyezményeknek.

A bíróság a bűnösséget megállapító ítélet részeként is elrendelheti az ön kiadatását.

Fellebbezhetek az ellen a döntés ellen, amelyben visszaküldenek a hazámba?

Igen, a büntetés letöltésére vonatkozó értesítés kézhezvétele után. Jogában áll fellebbezni a kiadatást kimondó ítélet ellen.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Nem, és más tagállamokban sem, kivéve ha engedélyt adnak a perújításra.

Bekerülnek a vádra és/vagy az elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok közé?

Igen, a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza az elmarasztaló ítéletek adatait. A bíróságok szolgáltatják ezeket az információkat. Az adatokat az ön 100. életévéig őrzik meg.

Ha az elmarasztaló ítéletet törlik, az adatok nem jelennek meg a bűnügyi nyilvántartásban. Kérésére kaphat kivonatot a nyilvántartásból. Az ítélet súlyosságától függően az elmarasztaló ítélet törölhető a törvény által megállapított határidőkön belül. Ez a büntetés letöltésétől számított egy évtől tizenöt évig terjedhet.

Az információkat az ön hozzájárulása nélkül is megőrzik.

Tiltakozhatok az információk megőrzése ellen?

Közigazgatási pert indíthat a prágai Fővárosi Bíróságon.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőjog a nyilvánosság számára

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

5. Közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések


A A link új ablakot nyit megszabályszegési törvény szerint a szabályszegés olyan magatartás, amely sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekeit, és amelyet törvény vagy más jogszabály kifejezetten annak minősít.

A fenti meghatározások szerepelnek a szabályszegési törvényben és a A link új ablakot nyit megközigazgatási eljárási törvényben, és ezeket használják a szabályszegési eljárásokban is.

Hogyan járnak el a gyorshajtási és parkolási szabályszegések és az egyéb hasonló szabályszegések esetében?

A közlekedési szabályszegések az önkormányzat (városi hatóság) hatáskörébe tartoznak.

Egyes szabályszegések és az önkormányzati hatóság által kiszabható büntetések (a teljesség igénye nélkül):

  • A gyorshajtási szabálysértésekért kiszabható bírság a szabályszegés súlyosságától függően rendszerint 1000 CZK-tól 10 000 CZK összegig terjed. A szabályszegő legkevesebb egy hónapra, de akár egy évre is eltiltható a járművezetéstől.
  • Más közlekedési szabályszegésekért a súlyosságuktól függően 1500 CZK és 10 000 CZK közötti bírság szabható ki. A szabályszegő akár egy évre is eltiltható a járművezetéstől.
  • Ha a szabályszegő a A link új ablakot nyit megközúti közlekedési törvény megszegésével személyi sérüléshez vagy halálhoz vezető balesetet okoz, akkor 25 000 CZK és 50 000 CZK közötti pénzbírsággal büntethető, és egytől két évig terjedő időszakra eltiltható a járművezetéstől.

Milyen eljárást indítanak a szabályszegések esetében?

Bírságcédulás (csekkes) eljárás

Erre olyan enyhébb szabályszegés esetén kerül sor, amely minden kétséget kizáróan bizonyítható, és amelyért megrovás nem elegendő. Ha ön hajlandó kisebb összegű bírságot megfizetni, a szabályszegést a közlekedésfelügyeleti hatóság (vagy a rendőrség is) is elintézheti úgy, hogy a helyszínen bírságcédulát (csekket) állít ki a bírság összegéről.

Szokásos szabályszegési eljárás

A szabályszegéseket hivatalos eljárások alapján bírálják el. Az ilyen eljárások kiindulópontja a szabályszegésről szóló feljelentés, amelyet állami hatóság, rendőrség, önkormányzati hatóság, jogi személy vagy állampolgár tesz meg.

Az önkormányzati hatóság az eljárás kezdete előtt átadhatja az ügyet egy másik hatóságnak. Ha a tények arra utalnak, hogy az ügy bűncselekményt is érint, az ügyet az ügyésznek adják át.

Vádlotti minőségében ön az eljárásban részes félnek minősül. A sértett is részes fél, amennyiben meg kell tárgyalni a szabályszegéssel okozott károk megtérítését is, valamint a lefoglalt vagy lefoglalható tárgyak vagy dolgok tulajdonosa is (például egy jármű tulajdonosa) annak minősül.

Ön a szabályszegés vádlottjává válik, amint az első eljárási lépésre sor kerül önnel szemben.

Ön a következőkre jogosult:

  • Kifejtheti a véleményét minden olyan cselekménnyel kapcsolatban, amellyel vádolják, és elmondhatja a véleményét a vádakat alátámasztó bizonyítékokról is.
  • Megtagadhatja a vallomástételt.
  • Kétségbe vonhat tényeket és a védelmét szolgáló bizonyítékokat javasolhat.
  • Kérelmeket nyújthat be.
  • Jogorvoslatot kérhet.

Szóbeli meghallgatásokat tartanak, az önkormányzati hatóság pedig jegyzőkönyvet vesz fel. A meghallgatás során kérdéseket tesznek fel önnek, és ön érvényesítheti jogait (a fentiek szerint). A jegyzőkönyv az ügyiratok részét képezi. Mielőtt meghozza döntését, az önkormányzati hatóság megkéri önt, hogy tekintse át az ügyiratok részét képező dokumentumokat. Önnek joga van ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson ezekről a dokumentumokról.

A szabályszegési eljárás a következő esetekben ér véget:

  • ha a A link új ablakot nyit megszabályszegési törvényben szereplő okból megszüntetik az eljárást (például ha a cselekmény nem szabályszegés, ön nem követte el a szabályszegést, illetve a szankció jelentéktelen lenne ahhoz a büntetéshez képest, amelyet egy másik bűncselekményért, hasonló okokból szabnak ki önre); vagy
  • amikor meghozzák az önt a szabályszegésben bűnösnek nyilvánító és a büntetést kiszabó határozatot.

Más tagállamok állampolgárai is eljárás alá vonhatók az ilyen szabályszegésekért?

Más tagállamok állampolgárait ugyanúgy eljárás alá vonhatják, mint a cseh állampolgárokat.

Fellebbezhetek?

Ön jogosult fellebbezést benyújtani. Nem lehet azonban fellebbezni a bírságcédulás (csekkes) eljárásban kiszabott bírságok ellen.

A fellebbezéssel megtámadott határozatot nem lehet végrehajtani addig, amíg egy felsőbb hatóság döntést nem hoz a fellebbezés ügyében.

A fellebbezést a közigazgatási hatósághoz (általában az önkormányzati hatósághoz) kell benyújtani, a határozat közlésének napjától számított tizenöt napon belül.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

Nem.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megKözlekedési szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2019

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Dánia

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben összefoglaljuk a büntetőeljárás állandó szakaszait.

  • Minden bűnügyben a rendőrség nyomoz. Ennek része a gyanúsítottak, a sértettek és a tanúk kikérdezése.
  • Ha a rendőrség azt gyanítja, hogy ön bűncselekményt követett el, akkor megvádolják önt. Miután megvádolták, megilletik bizonyos alapvető jogok, például hogy a súlyos bűncselekmények esetében jogi tanácsadást vegyen igénybe.
  • A rendőrség dönt arról, hogy őrizetbe veszik-e önt.
  • Ha súlyos bűncselekményt követett el, akkor azt követően, hogy ismertették az ügyet a bíróval, ön előzetes letartóztatásba helyezhető, amíg nyomozás folyik az ügyben.
  • A nyomozás lezárása után elküldik az ügyet az ügyészségnek, amely dönt arról, hogy ejteni kell-e a vádakat vagy tárgyalást kell-e tartani az ügyben.
  • Ha az ügyészség az ügy folytatása mellett dönt, akkor az ügy rögzített pénzbüntetés megfizetésére vonatkozó fizetési felszólítás kiadásával, vádirat kibocsátásával vagy tájékoztató megbeszélésre történő beidézéssel folytatható.
  • A büntetőügyeket elsőfokú bíróságként a körzeti bíróságok tárgyalják. A bírók száma az ügy súlyosságától, valamint attól függ, hogy ön bűnösnek vagy ártatlannak vallja-e magát.
  • A bíróság ítélete ellen általában a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. Fellebbezhet az ügye újratárgyalásáért vagy a büntetés ellen.
  • Ha az ön ellen indított eljárást megszüntetik vagy felmentik önt, kártérítésre jogosult az alaptalan fogva tartás miatt.
  • A büntetések letöltésével kapcsolatos tudnivalókról a Dán Büntetés-végrehajtási és Próbaidő-felügyeleti Szolgálat ad tájékoztatást.

További részleteket a büntetőeljárás szakaszairól és az ön jogairól az ismertetőkben olvashat. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatásul szolgálnak.

A büntetőeljárásra, így a rendőrségi nyomozásra, a tárgyalás vádhatóság általi előkészítésére és magára a tárgyalásra vonatkozó szabályokat a dán igazságszolgáltatási törvény szabályozza.

Vegye figyelembe, hogy Grönlandra és a Feröer-szigetekre speciális szabályok vonatkoznak.

A Lisszaboni Szerződés értelmében Dánia az uniós bel- és igazságügyi együttműködésből való kimaradást választotta, ennek következtében nem olyan módon vesz részt az együttműködésben, ahogyan a többi tagállam. Ezért önnek minden ügyben tájékozódnia kell arról, hogy alkalmazandó-e Dániára valamely konkrét uniós szabályozás.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkből megtudhatja, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során

  • Előzetes vád, ideértve a kikérdezést
  • Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot)
  • Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás
  • Beavatkozó jellegű intézkedések
  • Döntés az ön elleni vádemelésről
  • A védelem felkészülése a tárgyalásra

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a tárgyalási szakasz után

A link új ablakot nyit meg5. Közúti közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA dán jogrendszer

A link új ablakot nyit megA jogszabályok teljes szövegének adatbázisa

A link új ablakot nyit megDán ügyvéd keresése

A link új ablakot nyit megInformációk a büntetés letöltéséről:


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tud az ügyvédi szolgáltatásokért fizetni.


Ügyvédkeresés

Joga van ahhoz, hogy az ön által választott ügyvéd képviselje. Az ügyvédnek jogosultnak kell lennie arra, hogy eljárjon a dán bíróságok előtt. Az összes dán ügyvédet tartalmazó listát A link új ablakot nyit megitt találja. A webhelyen az is fel van tüntetve, hogy az adott ügyvéd büntetőjogra, adójogra vagy olyan más jogágra specializálódott-e, amely releváns lehet az ön ügyében.

A dán Igazságügyminisztérium minden dán bírósághoz hozzárendelt egy olyan, helyi ügyvédekből álló csoportot, akik különleges büntetőügyi tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek az ügyvédek független ügyvédek, akik saját ügyvédi irodával rendelkeznek. A bíróságtól beszerezhető ezen ügyvédek listája. Ha nem ragaszkodik egy adott ügyvédhez, akkor az ezen a listán szereplő ügyvédek közül rendelnek ki valakit önnek, amennyiben kötelező az ügyben jogi képviselőt kijelölni, például ha a rendőrség őrizetbe veszi önt.

Az ügyvédi költségek megfizetése

Ha a bíróság jelölt ki ügyvédet önnek, akkor az ügyvédi költségeket általában közpénzből fedezik. A végzésében a bíróság megállapítja az ügyvédi költségeket is. Az ügyvédi költségek meghatározására az olyan büntetőügyekben használt díjszabás alapján kerül sor, amelyekben jogi képviselőt jelölnek ki, függetlenül attól, hogy az ön által választott ügyvéd képviselte-e az ügyben.

A bíróság arról is dönt, hogy kinek kell megtérítenie az ügyvédi költségeket. Ha bűnösnek találják, akkor az esetek többségében önnek kell megtérítenie a költségeket a hatóságoknak (a dán államnak). Az állam törekedni fog arra, hogy behajtsa azt az összeget, amelyet ön meg tud téríteni.

Ha felmentik, vagy ha a bíróság ítélete jóval enyhébb annál, mint amit az ügyész várt, a bíróság általában úgy dönt, hogy a hatóságok fizessék meg az ügyvédi költségeket. A bíróság dönthet úgy is, hogy a hatóságok az ügyvédi költségek csak egy részét fizessék meg, például olyankor, ha önön kívül álló okokból feleslegesen tartották meg a bírósági tárgyalásokat.

Az ügyvédi költségek mértékére és a költségek megtérítésére vonatkozó döntés ellen a határozat meghozatalától számított két héten belül lehet a fellebbviteli bíróságnál fellebbezni.

Büntetőügyekben nem lehet ingyenes jogi segítségnyújtást kérni. Az ilyen jellegű jogi segítségnyújtást egyébként általában nem fedezik a jogi kiadásokra fordítható biztosítások.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA dán igazságszolgáltatási törvény 66. szakasza

A link új ablakot nyit megA dán ügyvédek listája


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül


Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A bűnügyi nyomozásokat a rendőrség végzi. A rendőrség olyan esetben indít nyomozást egy ügyben, ha értesítik arról, hogy egy személy erőszak vagy lopás áldozatává vált, vagy ha a rendőrség, illetve egy állampolgár szemtanúja volt a bűncselekmény elkövetésének.

Előzetes vád

A rendőrség először annak megállapítására törekszik, hogy elkövettek-e bűncselekményt, és hogy van-e a bűncselekménnyel megvádolható gyanúsított. A rendőrség ilyen esetekben általában kikérdezi a gyanúsítottat.

Őrizetbe vétel

A rendőrség őrizetbe veheti a gyanúsítottat.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (ideértve az európai elfogatóparancsot)

Ha a rendőrség a rendőrségi nyomozás veszélyeztetésének elkerülése érdekében, vagy esetleg más okból, fogva kívánja tartani a gyanúsítottat, akkor az őrizetbe vételétől számított 24 órán belül bíróság elé kell állítani, hogy az ügye bíróság elé kerüljön.

Beavatkozó jellegű intézkedések

A gyanúsított és a lehetséges tanúk kikérdezésén kívül a rendőrség a nyomozás során beavatkozó jellegű intézkedések, például átkutatás, a távközlési rendszer megfigyelése, telefonlehallgatás stb., útján is szerezhet információkat. A legtöbb beavatkozó jellegű intézkedéshez bírósági jóváhagyás szükséges.

Döntés a gyanúsított elleni vádemelésről

A rendőrségi nyomozás célja az, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek alapján az ügyész eldönti, hogy vádat emeljen-e a gyanúsított ellen. Ha nincs elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett el, a vádhatóság lezárja az ügyet.

A rendőrség és az ügyészség közös helyi irányítás alatt áll, így az ügyészséget gyakran már az ügy korai szakaszába, például a nyomozás megtervezésébe is bevonják.

A védelem felkészülése a tárgyalásra

A nyomozásról való tájékoztatáshoz és a nyomozás befolyásolásához való jogról további információkat A link új ablakot nyit megitt talál.

Jogaim a nyomozás során

Az önt az ügy egyes szakaszaiban megillető jogokról az alábbi hivatkozásokra kattintva olvashat további információkat.

Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)

Miért vádolnak bűncselekmény elkövetésével?

Azért vádolják, mivel a rendőrségnek alapos oka van arra, hogy önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítsa, ezért a rendőrségi nyomozás ettől kezdve önre fog koncentrálni, és nem más személyre.

Mit jelent az, hogy bűncselekménnyel vádolnak?

Azt jelenti, hogy tájékoztatást adnak önnek arról, hogy a rendőrség szerint milyen bűncselekményt követett el. A rendőrségnek közölnie kell önnel, hogy milyen jogszabályi rendelkezést sértett meg. Önnek joga van ahhoz, hogy ügyvédje révén nyomon kövesse a nyomozást, súlyos bűncselekmények esetén pedig jogosult arra, hogy bíróság által kinevezett ügyvéd lássa el a védelmét.

Miért akar kikérdezni a rendőrség?

A rendőrség azért akarja kikérdezni, hogy megállapítsa, valóban bűncselekményt követett-e el. A rendőrség felhasználja a vallomását a nyomozás további szakaszai során. Később az ügyész az ön vallomása alapján dönti el, hogy az ügyet beismeréses ügyként tárgyalják-e.

Hol és mikor kérdezhet ki a rendőrség?

Nincsenek különleges szabályok arra, hogy a rendőrség hol és mikor kérdezheti ki önt. A kikérdezést úgy kell lefolytatni, hogy az ön jogai ne sérüljenek. A rendőrség általában nem léphet kapcsolatba önnel az ön munkahelyén. A kikérdezés általában a tetthelyen kezdődik el. A rendőrség megkérheti önt, hogy jelenjen meg a rendőrségen részletesebb kihallgatás céljából.

Mi történik, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a helyi nyelvet, joga van tolmácsot igénybe venni. A tolmácsot a rendőrség biztosítja. Ön nem köteles semmit sem mondani mindaddig, amíg a tolmács meg nem érkezik.

Kötelező vallomást tennem a rendőrségnek?

Közölnie kell a rendőrséggel a nevét, a lakcímét és a születési idejét. Semmi mást nem kell mondania. Nem kell az igazat mondania. A rendőrségnek a kihallgatás előtt tájékoztatnia kell önt ezekről a jogokról. Az ügyétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a rendőrségnek. Ha nem tudja, hogy válaszoljon-e a kérdésekre, kérdezze meg az ügyvédjét.

Beszélhetek ügyvéddel?

Joga van ahhoz, hogy beszéljen az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Ha nem ismer ügyvédet, a rendőrség keres önnek egyet.

Az ügyvédjének joga van ahhoz, hogy jelen legyen a kihallgatáson, de nem adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan válaszoljon a kérdésekre.

Ellenőrizhetem, hogy a rendőrség jól értette-e a vallomásomat?

A rendőrségnek írásba kell foglalnia az ön vallomását. Ön elolvashatja vagy felolvastathatja a jegyzőkönyvet, és észrevételeket fűzhet hozzá. Eldöntheti, hogy alá kívánja-e írni. Sok ügyvéd azt tanácsolja a védencének, hogy ne írja alá a jegyzőkönyvet, ha nem érti a nyelvet.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ha bármi olyasmit mond, ami hátrányos lehet az ön számára, a rendőrség felhasználhatja azt a nyomozása során. Főszabály szerint a rendőrségi jegyzőkönyv nem számít bizonyítéknak és önmagában nem használható fel ön ellen a tárgyalás során. Az ügyész kérdéseket tehet fel a jegyzőkönyv tartalmáról. A vallomásának a megváltoztatása ronthatja az ön szavahihetőségét.

Őrizetbe vétel (2)

Miért vesznek őrizetbe?

Őrizetbe vehetik, ha a rendőrségnek oka van azt feltételezni, hogy ön bűncselekményt követett el. Az őrizetbe vételre annak érdekében kerül sor, hogy megakadályozzák, hogy más bűncselekményeket kövessen el, hogy biztosítsák a jelenlétét vagy azt, hogy ne beszéljen másokkal. Egy másik európai uniós tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján is őrizetbe vehetik.

A rendőrség bármilyen ügyben őrizetbe vehet?

Nem veszik őrizetbe, ha a szabályszegés súlyossága nem indokolja az őrizetbe vételt. Nagyon valószínűtlen például, hogy kisebb bírsággal büntethető bűncselekmény elkövetése esetén őrizetbe veszik.

Hol kerül sor az őrizetbe vételre?

Az őrizetbe vételre általában a helyi rendőrségen kerül sor. A gyanúsítottat rendszerint elzárva tartják mindaddig, amíg a rendőrség ki nem tudja kérdezni (lásd Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)) című szakaszt.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha ön beteg, sérült vagy alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt áll, joga van találkozni egy orvossal. Tájékoztassa a rendőrséget arról, ha orvosra van szüksége, illetve ha speciális gyógyszereket kell szednie.

Kapcsolatba léphetek ügyvéddel?

Ha őrizetbe vették, jogosult kapcsolatba lépni az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Bizonyos esetekben a rendőrség megtilthatja, hogy önt az ön által választott ügyvéd képviselje. Ez ellen a bíróságnál tehet panaszt.

A rendőrségnek és az ügyvédjének is tájékoztatnia kell önt arról, hogy lehet bíróság által kinevezett ügyvédje, és hogy ki téríti meg ezen ügyvéd költségeit.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Ha külföldi állampolgár, joga van kapcsolatba lépni országa nagykövetségével. A rendőrség segíthet abban, hogy felvegye a kapcsolatot a nagykövetséggel.

Kapcsolatba léphetek a családommal?

Joga van ahhoz, hogy tudassa a családjával vagy a munkáltatójával, hogy őrizetbe vették. A rendőrség megtagadhatja ezen kérését, ha úgy véli, hogy a kapcsolatfelvétel kedvezőtlenül befolyásolná az ügy menetét. A rendőrség dönthet úgy, hogy tájékoztatja a családját ön helyett.

 

Mennyi ideig tarthatnak őrizetben?

Szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás oka megszűnik. Ha nem helyezik szabadlábra 24 órán belül, akkor bíróság elé kell állítani (kötelező előzetes meghallgatás), hogy a bíró dönthessen az ön szabadlábra helyezéséről vagy az őrizetben tartásának a meghosszabbításáról (ez legfeljebb 3 x 24 óráig lehetséges), illetve előzetes letartóztatásba helyezéséről (Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)).

Milyen esetben hosszabbítható meg az őrizetbe vétel 24 óra után?

Ha a kötelező előzetes meghallgatáson eljáró bíró a bemutatott bizonyítékok alapján nem tudja eldönteni, hogy az ön fogva tartása továbbra is szükséges-e, az ön őrizetben tartása az első meghallgatás végétől 3 x 24 órára meghosszabbítható.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)

Miért tartanak előzetes letartóztatásban?

Azért tartják előzetes letartóztatásban, mert a rendőrség úgy véli, hogy önt fogva kell tartani egy ideig, vagy mindaddig, amíg a nyomozás folyik. Akkor is fogva tarthatják, ha egy adott európai elfogatóparancs értelmében rendelkezésre kell állnia a kiadatáshoz.

Ki dönt arról, hogy előzetes letartóztatásban tartsanak-e?

A bíró dönt arról, hogy az adott feltételek alapján önt előzetes letartóztatásban kell-e tartani. Mielőtt a bíró döntene arról, hogy a rendőrség kérésének megfelelően fogva kell-e tartani önt, meghallgatást tartanak (kötelező előzetes meghallgatás). E meghallgatás során az ügyész ismerteti a rendőrségi nyomozati anyagot, és önnek is lehetősége van az álláspontja kifejtésére. A bíró eldönti, hogy ön előzetes letartóztatásba kerüljön-e, arról azonban nem dönt, hogy a vádak alapján bűnös-e.

Bármilyen típusú ügyben előzetes letartóztatásba kerülhetek?

A következő feltételek alapján kerülhet előzetes letartóztatásba:

  • A rendőrségnek meg kell tudnia magyarázni, hogy miért gyanúsítják önt olyan büntetendő cselekmény elkövetésével, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.
  • A büntetésnek legalább 30 napnyi szabadságvesztésnek kell lennie.
  • A rendőrségnek meg kell győznie a bírót arról, hogy a rendőrségi nyomozás során ön az alábbi okok valamelyike miatt nem helyezhető szabadlábra:
  • A rendőrség úgy véli, hogy ön megpróbálja elkerülni a büntetést.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön hasonló bűncselekményeket fog elkövetni a jövőben.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön a szabadlábra helyezése esetén akadályozni fogja a nyomozást.
  • A bűncselekmény olyan súlyos, hogy mások számára sértő lenne, hogy ön szabadlábon védekezzen a tárgyalási szakasz megkezdéséig.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy elkerülheti az előzetes letartóztatást, ha a fogva tartás rendkívül terhes lenne a személyes körülményeire, még akkor is, ha egyébként a fogva tartás feltételei teljesülnek. Fontos, hogy tájékoztassa az ügyvédjét az ilyen körülményekről.

Hol kerül sor a kötelező előzetes meghallgatásra?

A kötelező előzetes meghallgatásra a helyi bíróságon kerül sor. A gyanúsítottat általában elzárva tartják mindaddig, amíg a tárgyalóterembe nem kísérik.

Kötelező vallomást tennem a kötelező előzetes meghallgatáson?

Nem kell vallomást tennie és nem kell az igazat mondania. Az ügyének természetétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a bíróságon. Konzultáljon az ügyvédjével annak eldöntése érdekében, hogy a vallomástétel vagy annak megtagadása előnyösebb-e önnek.

Beszélhetek ügyvéddel?

A bíróság kijelöl egy ügyvédet önnek, aki a bíróság előtt képviseli önt. Ha nem ragaszkodik kifejezetten egy adott ügyvédhez, a bíróság a tárgyalás napján szolgálatot teljesítő ügyvédet jelöli ki. További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál.

Joga van ahhoz, hogy a meghallgatás előtt megvitassa az ügyet az ügyvédjével. Ha ön és az ügyvéd nem beszélik ugyanazt a nyelvet, ön jogosult tolmácsot kérni. Az ügyvédje az ön érdekeit védi a meghallgatáson, és kérdéseket is feltehet önnek.

Ellenőrizhetem, hogy a bíróság jól értette-e a vallomásomat?

A bíró rögzíti a vallomásának főbb elemeit a bírósági nyilvántartásban. Hangosan felolvassák a vallomását, hogy megállapítható legyen, hogy pontosan jegyezték-e le.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A bíróság előtt tett vallomása felhasználható bizonyítékként az ügyben.

Mennyi ideig tarthatnak előzetes letartóztatásban?

A meghallgatás során a bíró eldönti, hogy szabadlábra vagy előzetes letartóztatásba kell-e helyezni önt. Előfordulhat, hogy a bíró úgy dönt, hogy a fogva tartásának időtartamát 3 x 24 órával meg kell hosszabbítani (lásd Őrizetbe vétel (2)).

 

A bíróság legfeljebb négy hetes fogva tartási időszakot határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy ezen időtartam lejárta előtt önt vagy szabadlábra kell helyezni, vagy az ügyét ismét bíró elé kell terjeszteni annak érdekében, hogy teljesüljenek a további fogva tartás feltételei. Nincs meghatározott időtartama annak, hogy ön meddig tartható előzetes letartóztatásban. Ez az ügy természetétől függ.

Azonnal szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás okai megszűnnek.

Mi az a magánzárka?

A rendőrség egyes esetekben kérheti, hogy önt magánzárkában tartsák, hogy ne léphessen kapcsolatba más fogvatartottakkal. Csak rendőrségi felügyelet mellett írhat vagy telefonálhat másoknak. A bíró dönt arról, hogy magánzárkába kell-e zárni önt.

Fellebbezhetek az előzetes letartóztatásra és a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen?

Az előzetes letartóztatásra vagy a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen a fellebbviteli bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Ezt úgy teheti meg, hogy az ügyét tárgyaló meghallgatáson nyilatkozik arról, hogy fellebbezni kíván.

Elkerülhetem az előzetes letartóztatást, ha átadom az útlevelemet vagy óvadékot teszek le?

A büntető törvénykönyv lehetővé teszi, hogy elkerülje a fogva tartást, ha átadja az útlevelét vagy óvadékot tesz le. Ez azonban ritka a gyakorlatban.

Beavatkozó jellegű intézkedések (4)

A rendőrség a nyomozás során többek között az alábbi beavatkozó jellegű intézkedések alkalmazásával szerezhet információkat.

Vehet tőlem ujjlenyomatot a rendőrség és készíthet fényképet rólam?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől ujjlenyomatot és készíthet fényképet önről:

  • Azzal gyanúsítják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és az intézkedés szükséges a rendőrségi nyomozáshoz.
  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.

Vehet tőlem DNS- vagy vérmintát a rendőrség?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől DNS- vagy vérmintát:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik, és az intézkedést a nyomozás szempontjából nagyon fontosnak ítélik meg.
  • Vehetnek vérmintát öntől, ha alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt állt azon bűncselekmény elkövetésekor, amellyel gyanúsítják.

Megmotozhat és átkutathatja a ruháimat a rendőrség?

A ruházat átkutatására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a fényképkészítésre.

Ellenőrizheti a rendőrség a mobiltelefonomat és átkutathatja az autómat?

A rendőrség az alábbi feltételekkel ellenőrizheti a telefonszámát és mobiltelefonjának IMEI-számát, valamint kutathatja át az autóját:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy az átkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.

 

Végezhet a rendőrség házkutatást az otthonomban?

A rendőrség a következő feltételekkel végezhet házkutatást önnél:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy a házkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.
  • A szabályszegés szabadságvesztéshez vezethet.
  • A rendőrség valószínűsíteni tudja, hogy találnak a bűncselekményhez kapcsolódó bizonyítékot vagy olyan tárgyat, amelyet a rendőrségnek más okokból kell elkoboznia.

Ki dönt arról, hogy beavatkozó jellegű intézkedést kell alkalmazni?

A bíróság dönt arról, hogy házkutatást tarthatnak-e az ön otthonában. Ha okkal tartanak attól, hogy a házkutatás késleltetése esetén bizonyítékok tűnhetnek el, akkor a rendőrség bírói végzés nélkül végezhet házkutatást önnél. A házkutatás eredményét 24 órán belül a bíróság elé kell terjeszteni. Ha írásban hozzájárul az otthonának átkutatásához, akkor a rendőrség is hozhat döntést a házkutatásról.

A rendőrség dönti el, hogy vesz-e öntől ujjlenyomatot, DNS- és vérmintát, valamint készít-e önről fényképet. A rendőrség jogosult arra is, hogy ellenőrizze az ön mobiltelefonját, átkutassa az autóját stb.

Tehetek panaszt?

Ha panaszt kíván tenni a rendőrség által lefolytatott nyomozás ellen, akkor a panaszát a bírósághoz nyújthatja be.

A kutatásra és a nyomozás menetére vonatkozó bírósági határozatok ellen a határozat meghozatalától számított két héten belül lehet a fellebbviteli bírósághoz fellebbezni.

Követelhetem-e, hogy a rendőrség semmisítse meg az ujjlenyomatokat, a fényképeket, a DNS-mintákat és a vérminta-eredményeket?

Ha a vádhatóság ejti a vádat, vagy ha felmentik önt, a rendőrségnek meg kell semmisítenie az önről készült fényképet. A rendőrség megtarthatja az ön ujjlenyomatát és DNS-mintáit, de bizonyos idő elteltével meg kell semmisítenie őket.

Kérhetek kártérítést?

Ha önt őrizetbe vették, fogva tartották vagy beavatkozó jellegű intézkedésnek vetették alá, és később kiderült, hogy az őrizetbe vétel, fogva tartás vagy beavatkozó jellegű intézkedés indokolatlan volt, ön az esetek többségében jogosult kártérítésre. A főügyész évente közleményt ad ki arról, hogy milyen díjszabást kell alkalmazni az ilyen kártérítések összegének megállapításakor.

Döntés az ön elleni vádemelésről (5)

Miután a rendőrség befejezte a nyomozást, az ön ügyét megküldik az ügyészségnek, amely dönt a további lépésekről.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Ha a rendőrségi nyomozás során ön bevallja, hogy bűnös az ön ellen felhozott legsúlyosabb vádpontokban, a vádhatóság általában megpróbálja elérni, hogy beismeréses ügyként kezeljék az ügyet.

 

Mi az a vádirat?

A vádirat képezi az ügy bírósági tárgyalásának az alapját. A vádiratnak meg kell határoznia azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek megsértésével vádolják önt, valamint tartalmaznia kell annak leírását, hogy ön hogyan követte el a szabályszegés(ek)et. A leírásnak olyan pontosnak kell lennie, hogy ön annak alapján felkészülhessen a védelemre.

 

Vádolhatnak más szabályszegésekkel is azokon kívül, amelyekkel a rendőrség megvádolt?

A vádiratot az ügyészség készíti el. Ha a vádhatóság üggyel kapcsolatos nézetei eltérnek a rendőrség nézeteitől, a vádirat tartalmazhat új vagy eltérő vádpontokat.

Kiegészülhet új vádpontokkal a vádirat?

A vádhatóság köteles összegyűjteni minden ön ellen felhozott, függőben lévő vádat, hogy a bíróság valamennyi vádpontban egyszerre hozhasson ítéletet. A vádirat ezért tartalmazhat új vádpontokat, amennyiben önt több alkalommal vádolták meg szabályszegéssel.

Speciális szabályok érvényesek akkor, ha önt európai elfogatóparancs vagy kiadatási egyezmény alapján adták ki Dániának. Ha új vádpontokban emelnek vádat ön ellen, konzultáljon ezekről az ügyvédjével.

Módosítható a vádirat?

A vádirat módosítható vagy kibővíthető, ha új vádiratot készítenek és nyújtanak be, amit a bírósági eljárás megkezdésének napjáig lehet megtenni.

Ha az ügyész úgy véli, hogy a vádpont alapján kiszabott büntetésnek szigorúbbnak kellene lennie a vádiratban szereplő büntetésnél, akkor a vádirat módosítása csak az ügyészségi szolgálat hozzájárulásával lehetséges. A vádirat módosítása esetén két hónapon belül értesíteni kell önt.

Miután megkezdődött a bírósági eljárás, a vádirat csak nagyon korlátozott mértékben módosítható. A módosításról a bíróság dönt.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel már megvádoltak egy másik tagállamban?

Nem zárható ki, hogy olyan büntetendő cselekménnyel vádolják meg, amellyel már megvádolták egy másik országban. Nem találhatják bűnösnek azonban olyan vádban, amelyért már elítélték vagy amely alól már felmentették egy másik országban.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

Az ügyész által benyújtott vádiratban a bizonyítékokon kívül szerepelnie kell a tanúk nevének is. Ügyvédje természetesen kap egy példányt a bizonyítékokat és a tanúk nevét tartalmazó listából. Önnek a legtöbb esetben joga van ahhoz, hogy megismerje a tanúk személyazonosságát.

A védelem előkészítése (6)

Mi alapján készíthetjük elő az ügyvédemmel a védelmemet?

Az ügyvédje valamennyi rendőrségi nyomozati anyag jegyzőkönyvéről kap másolatot. Önnek joga van ahhoz, hogy megtekintse az anyagokat. Az ügyvédje csak akkor adhatja át önnek az anyagok másolatát, ha a rendőrség ezt engedélyezi.

 

Jogom van minden, a rendőrség által összegyűjtött anyagot megtekinteni?

A rendőrség elrendelheti, hogy az ügyvédje ne adjon át önnek bizonyos információkat, ha más országok érdekeinek védelme vagy a bizonyítékok érdekében ezt szükségesnek tartja. Ilyen rendelkezést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében hozhatnak, és csak addig lehet érvényben, amíg ön nem tanúskodik a bíróság előtt.

Ki dönt arról, hogy megtekinthetek-e minden anyagot?

A rendőrség benyújtja az anyagokat és eldönti, kell-e tiltó rendelkezést kiadni az ügy egy részére vagy egészére vonatkozóan. A rendőrség döntése megtámadható a bíróság előtt, amely határozatot hoz a kérdésben.

Részt vehetek az üggyel kapcsolatos minden meghallgatáson?

Ön a legtöbb esetben jogosult arra, hogy jelen legyen minden olyan bírósági meghallgatáson, ahol a bíróság arról dönt, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezzék-e, vagy amelyen bűntársakat vagy tanúkat hallgatnak ki a tárgyalást megelőzően.

Amennyiben a rendőrség ezt kéri, a bíróság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi önnek, hogy jelen legyen a meghallgatásokon. Ebben az esetben azonban joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt a meghallgatáson. A bíróság határozhat úgy, hogy ön nem kaphat ilyen információkat. Joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt azon a meghallgatáson, amelyen nem tudott jelen lenni. Legkésőbb a bíróság előtti tanúvallomása után kell tájékoztatást kapnia a meghallgatás menetéről.

Részt vehet az ügyvédem az ügy minden meghallgatásán?

Az ügyvédje jogosult arra, hogy az ügy minden meghallgatásán részt vegyen. Ez vonatkozik azokra a meghallgatásokra is, amelyeken a bíróság arról dönt, engedélyezi-e a helyiségek vagy a telefonok lehallgatását, az átkutatásokat vagy egyéb, előzetes bírósági jóváhagyáshoz kötött beavatkozó jellegű intézkedéseket.

Részt vehet az ügyvédem a rendőrségi nyomozásban?

Az ügyvédjét tájékoztatni kell a nyomozásról és jogosult arra, hogy részt vegyen a nyomozás azon részében, amely bizonyítékul szolgálhat ön ellen. Ilyenek például a szembesítési eljárások, a rekonstrukciós eljárások stb.

Folytathat az ügyvédem nyomozást?

Ha ön úgy véli, hogy nem gyűjtöttek be olyan információkat, amelyek előnyösek lehetnek az ön számára, az ügyvédje felkéri a rendőrséget további nyomozás lefolytatására. Ha a rendőrség megtagadja a további nyomozást, az ügy a bíróság elé vihető, amely elrendelheti, hogy a rendőrség folytassa a nyomozást.

Az ügyvédje dönthet úgy is, hogy saját maga végez nyomozást. Ez azonban ritka a gyakorlatban. Amennyiben az ügyvédje saját maga is folytat nyomozást az ügyben, nem akadályozhatja a rendőrségi nyomozást, és a nyomozást az ügyvédi etikai kódexeknek megfelelően kell végeznie.

Beidézhet az ügyvédem tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt?

Ügyvédje kérheti, hogy beidézzenek tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt. Ha a vádhatóság ellenzi, hogy a beidézett tanúkat meghallgassák, a bíróság dönti el, hogy az ügyhöz tartozik-e az érintett tanúk meghallgatása.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény

A link új ablakot nyit megKözponti DNS-nyilvántartás létrehozásáról szóló dán törvény

A link új ablakot nyit megFőügyész

A link új ablakot nyit megDán kiadatási törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

3. Jogaim a bíróság előtt


Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalás nyilvános, és a helyi városi bíróságon kerül sor a megtartására. Ha ön beismeri, hogy elkövette azt a cselekményt vagy azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják, a vádhatóság beismerésen alapuló eljárást kér. Ebben az esetben a bíróság csak egyetlen hivatásos bíróból áll. Ugyanez érvényes olyankor is, ha büntetésként csak pénzbüntetést indítványoznak.

Ha nem ismeri el a bűnösségét, az ügyét laikus bírók is tárgyalják, és ilyen esetben a bíróság egy hivatásos és két laikus bíróból áll.

Ha az ügyész négy évi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kér, az ügyet esküdtszék tárgyalja. A bíróság ilyen esetben három hivatásos bíróból és hat esküdtből áll. Kivételt a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés és gazdasági bűnözés miatt indított eljárások képeznek, amelyeken a kért büntetéstől függetlenül hivatásos és laikus bírók is részt vesznek.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Ha az ügyet beismerésen alapuló ügyként tárgyalják, megállapodás születhet arról, hogy a vádakat ahhoz a bűncselekményhez igazítsák, amelyben ön bűnösnek vallja magát.

Az ügy tárgyalásának a megkezdése után a vádaknak csak kisebb elemeit lehet megváltoztatni. A vádakat az ön beleegyezése nélkül nem lehet kibővíteni.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Az egész tárgyalási szakaszban jelen kell lennie. A bíróság engedélyezheti, hogy miután megtette a saját vallomását, távozzon a meghallgatásról.

Ha értesítették önt a tárgyalásról, de nem jelenik meg a bíróságon, és nem igazolja a távolmaradása okát, a bíróság dönthet úgy, hogy a tanúkat az ön távollétében hallgatja ki. A bíróság meghozhatja a döntését az ön távollétében is, ha a vádhatóság legfeljebb hat hónapos szabadságvesztést kért, ön pedig beleegyezett abba, hogy lezárják a tárgyalási szakaszt. Ha legfeljebb három hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélik, akkor az ügy az ön beleegyezése nélkül is lezárható.

2009. november 1. óta van lehetőség arra, hogy videokapcsolat útján vegyen részt a jogi eljárásokban, ha a kért büntetés legfeljebb pénzbüntetés vagy egy évnyi szabadságvesztés. Nem minden bíróság rendelkezik azonban olyan felszereléssel, amellyel biztosítani lehet, hogy ön videokapcsolat útján vegyen részt a tárgyaláson.

Ha ön nem beszéli és nem érti a bíróság nyelvét, joga van ahhoz, hogy a tárgyalási szakaszban végig tolmács segítségét vegye igénybe. A tolmács akkor is segíti önt, ha a tárgyalás során beszélnie kell az ügyvédjével.

Ha még nincs ügyvédje, és ártatlannak vallja magát az ön ellen felhozott vádakban, és a kért büntetés szigorúbb, mint a pénzbüntetés, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet. Ha bűnösnek vallja magát egy olyan ügyben, amelyben a vádhatóság szabadságvesztést kér, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet, ha igényt tart rá. Ha nem ért egyet az ügyvédjével, vagy valamely más okból másik ügyvédet szeretne, akkor az esetek többségében lecserélheti ügyvédjét.

A tárgyaláson nem kell semmilyen kérdésre válaszolnia és nem kell az igazat mondania. Nem büntethetik meg azért, ha hamis bizonyítékkal szolgál a tárgyalás során. Az ügyvédje adhat tanácsot arról, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

A jog részletesen szabályozza az írásos bizonyítékok tárgyalás során való felhasználását. Más típusú bizonyítékokra azonban szinte egyáltalán nem vonatkoznak szabályok, ön szabadon benyújthat bármilyen típusú bizonyítékot. Ön és az ügyvédje kétségbe vonhatja a tanúk vagy a bizonyítékok elfogadhatóságát, különösen ha nem relevánsak az ügyében, illetve ha a bizonyítékokra jogszerűtlenül tettek szert. A bíróság dönt arról, hogy elfogadja-e az ön által kifogásolt tanúkat vagy bizonyítékokat. A legtöbb esetben a jogszerűtlenül szerzett bizonyítékokat a bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja. A bíróság a többi bizonyíték megtekintése után dönt arról, hogy a bizonyítékot milyen mértékben kell figyelembe venni az ügy során.

Ön kérheti, hogy tanúkat idézzenek be vallomástétel céljából, vagy hogy a védelmet támogató bizonyítékokat bemutassák. Ez lehet például egy olyan utaslista, amely bizonyítja, hogy a bűncselekmény elkövetésekor ön nem volt a tetthelyen. Ha a vádhatóság megkérdőjelezi egyes bizonyítékok relevanciáját, a bíróság dönt a kérdésben.

A tanúkat az a fél kérdezi ki először, aki a beidézésüket kérte. Ezután a másik félnek van lehetősége kérdéseket feltenni a tanúnak. A bíróság az ítélethozatal során mérlegeli a tárgyalási szakaszban tett tanúvallomások hitelességét és megbízhatóságát.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemet?

Figyelembe veszik a korábbi elmarasztaló ítéletekre vonatkozó információkat, amennyiben a szabályszegés leírásából kiderül, hogy a bűncselekményt visszaesőként követték el. Ritka esetekben hivatkozni lehet egy korábbi esetben jellemző elkövetési módra vonatkozó információkra annak érdekében, hogy a függőben lévő ügyben alátámasszák a bűnösséget vagy az ártatlanságot. Rendszerint befolyásolja a büntetése hosszát, ha önt korábban már elítélték hasonló cselekményért, vagy ha a szabályszegést felfüggesztett büntetést követő próbaidő alatt vagy feltételes szabadlábra helyezés során követte el.

Általában nem veszik figyelembe a korábbi, más tagállamban hozott elmarasztaló ítéletet.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Az ügy a bíróság döntésével ér véget. A következő ítéletek születhetnek:

  • felmentés;
  • pénzbüntetés;
  • felfüggesztett büntetés, amely lehet kezelés vagy közmunka elrendelése is;
  • letöltendő szabadságvesztés.

Felfüggesztett büntetés esetén a bíróság olyan büntetést szab ki, amelyet önnek nem kell letöltenie, ha az általában kiszabott egy vagy két évig tartó próbaidő során nem követ el újabb szabályszegést. A próbaidő feltételeként a bíróság megszabhatja, hogy maradjon pártfogó felügyelő felügyelete alatt, kezeljék túlzott alkoholfogyasztása vagy más szerrel való visszaélés miatt, kapjon pszichiátriai kezelést és/vagy teljesítsen fizetés nélküli, adott óraszámú közmunkát.

A fiatalkorú elkövetőkre (18 év alatti elkövetők) speciális szankciók vonatkoznak.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértettet az összes többi tanúhoz hasonlóan kezelik. Bizonyos esetekben azonban a sértett jogosult bíróság által külön kijelölt ügyvédre, és/vagy arra, hogy a tárgyalás során kártérítést ítéljenek meg neki, amennyiben a kártérítési igény egyszerű és jól dokumentált, valamint ha a kártérítés megítélése nem jár jelentős kiadásokkal.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után


Fellebbezhetek?

A bíróság tárgyaláson hoz döntést az ügyében. A határozat, az ítélet vagy a büntetés ellen a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. Kérheti a felmentését vagy a büntetés enyhítését. Ha úgy véli, hogy a körzeti bíróságon az ügye tárgyalása során súlyos hibákat vétettek, kérheti, hogy az ügyet küldjék vissza a körzeti bírósághoz, és új bírókkal tárgyalják újra.

Az elmarasztalás, az ítélet vagy a büntetés ellen szóban fellebbezhet azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot kihirdetik. Írásbeli fellebbezést is benyújthat a körzeti bírósághoz vagy az ügyészséghez. A fellebbezést a határozathozataltól számított két héten belül kell benyújtania. Ha van ügyvédje, akkor ő általában elvégzi az ön fellebbezésével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Amennyiben a kiszabott pénzbüntetés nem több mint 3000 DKK, a Dán Fellebbezésengedélyezési Bizottság engedélye szükséges ahhoz, hogy ön fellebbezhessen a határozat ellen. A Fellebbezésengedélyezési Bizottságnak szóló kérelmet a döntéstől számított két héten belül kell benyújtani.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez a bíróság döntése ellen, az ügyet a fellebbviteli bíróság tárgyalja. Ez a tárgyalás is nyilvános. Nincs meghatározott határideje annak, hogy a fellebbviteli bíróságnak mikorra kell kitűznie a meghallgatást.

Ha önt előzetes letartóztatásba helyezték, a fellebbviteli bíróságnak minden más ügy előtt kell tárgyalnia az ön ügyét. A fellebbviteli bíróságnak azt is el kell döntenie, hogy önt letartóztatásban kell-e tartani a fellebbezési eljárásig és az alatt.

Ha felmentésért fellebbez, a fellebbviteli bíróság újratárgyalja az ügyét. Ebben az esetben ön jogosult új bizonyítékokat benyújtani. A lehető leggyorsabban célszerű megvitatnia az ügyvédjével, milyen új bizonyítékot mutassanak be a fellebbezéses ügyben. Miután a vádhatóság ismerteti a fellebbviteli bírósági eljárás során figyelembe vett bizonyítékot, az ön ügyvédjének általában 14 napja van arra, hogy bemutassa a védelem bizonyítékait. Előfordulhat, hogy ön mentességet kaphat a 14 napos határidő alól.

Ha csak a büntetésének enyhítéséért fellebbez, a fellebbviteli bíróság csak a büntetést vizsgálja. Ilyen esetekben a felek nem mutatnak be bizonyítékokat a fellebbviteli bíróságnak, de az ön ügyvédje kérheti a bíróságot, hogy szerezzen be további, a büntetés megállapítása vagy a kiadatás szempontjából releváns információkat az ön személyes körülményeiről.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

Ha felmentésért fellebbez, a fellebbviteli bíróság újratárgyalja az ügyet. A fellebbviteli bíróság gyakran azzal kezdi, hogy felolvassa az ön és a tanúk által a körzeti bíróság előtti eljárás során tett vallomásokat. Ha ön és az ügyvédje nem értenek egyet ezzel az eljárással, meg kell ismételni a vallomástételt.

Ha a büntetése enyhítéséért fellebbez, a fellebbviteli bíróság a körzeti bíróságon bemutatott bizonyítékokat veszi figyelembe, és azok alapján hoz döntést a büntetésről.

A fellebbviteli bíróság a tárgyaláson hirdeti ki a határozatát. A fellebbviteli bíróság dönthet úgy, hogy helyben hagyja a körzeti bíróság ítéletét, súlyosbítja vagy enyhíti a büntetést, vagy felmenti önt. Ha felmentik, vagy enyhítik a büntetését, a fellebbezés költségeit közpénzből fedezik. Ugyanez érvényes olyankor is, ha a vádhatóság fellebbez az ítélet ellen, és a fellebbviteli bíróság csak helyben hagyja az ítéletet. Minden más esetben az a valószínű, hogy önt kötelezik a fellebbviteli eljárások költségeinek a megtérítésére.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

A fellebbviteli bíróság ítélete általában végleges és jogerős, és a körzeti bíróság ítéletének helyébe lép. Kivételes esetekben az ügy a Fellebbezésengedélyezési Bizottság engedélyével a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszthető. Ilyen engedélyt rendszerint csak akkor adnak, ha az ügy elvi kérdésre vonatkozik, ezért precedens értékű, vagy más különleges okból. A Bizottság csak kevés büntetőügyben ad engedélyt arra, hogy az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerüljön. Kérjen tanácsot az ügyvédjétől arról, hogy milyen eséllyel kaphat ilyen engedélyt.

Ha önt felmentik, és a nyomozás során beavatkozó jellegű intézkedéseket, mint őrizetbe vételt, fogva tartást vagy átkutatást alkalmaztak, ön kártérítést kérhet. A kérelmet a bíróság határozatától számított két hónapon belül írásban kell benyújtania a regionális ügyésznek. Az ön ügyvédje általában elvégzi a kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Ne felejtse el tájékoztatni ügyvédjét arról, hogy ön hol érhető el az ön országában.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Igen, visszaküldhetik önt egy másik tagállamba, hogy ott töltse le a büntetését. Erre általában csak akkor kerül sor, ha ön kéri, hogy küldjék vissza oda a büntetés letöltésére. Az erre vonatkozó kérelmet a dán Igazságügyminisztériumhoz kell benyújtania.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Dániában nem ítélhetik el kétszer ugyanazért a bűncselekményért. Ugyanez az elv érvényesül más európai országokban is. Mivel a büntetésre vonatkozó rendelkezések országonként eltérőek lehetnek, ezért az érintett országban érdeklődjön a hatályos rendelkezésekről.

A vádakra/elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk

Miután egy adott ügyben határozat született, arról jelentést küldenek a Központi Bűnügyi Nyilvántartásnak. A dán büntető törvénykönyv megsértésére vonatkozó határozatokat a nyilvántartás döntéseket tartalmazó részében rögzítik. Az egyéb jogszabályok megsértésére vonatkozó határozatokat csak akkor rögzítik, ha önre szabadságvesztést szabnak ki vagy megfosztják valamely jogától. A határozat rögzítésekor feltüntetik a határozatot hozó bíróság nevét, a határozat dátumát, a bűncselekménnyel megsértett törvényi rendelkezéseket és a büntetést.

Korlátozások vonatkoznak arra, hogy az ön személyes használatára kiadható, a bűnügyi előéletére vonatkozó adatok között mely határozatok szerepelhetnek. Az adatokat elektronikus úton tárolják, az adatok törlésének a feltételei pedig a büntetés súlyosságától függnek. Panaszt tehet a nyilvántartással vagy törléssel kapcsolatos hibák miatt, de a határozat nyilvántartása miatt nem. A nyilvántartással kapcsolatos panaszokat a bűnügyi nyilvántartásokért felelős adatkezelő hatósághoz, a dán rendőrség nemzeti biztosának a hivatalához kell benyújtani.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény

A link új ablakot nyit megA központi bűnügyi nyilvántartáson belüli személyesadat-feldolgozásról szóló végrehajtási rendelkezés


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

5. Kisebb szabályszegések


Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket?

Ha megállítja önt a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős közlekedési rendőrség, beismerheti vagy tagadhatja a bűnösségét. A rendőrségnek meg kell vádolnia önt azzal a szabályszegéssel, amelyet szerinte ön elkövetett. Önt a terheltekre vonatkozó jogok illetik meg, és nem köteles vallomást tenni a rendőrségnek.

A közúti közlekedési szabályszegés büntetése általában bírság. A közúti közlekedési szabályszegések esetében ugyanúgy járnak el, mint az egyéb olyan szabályszegések esetében, amelyekért a kiszabott büntetés bírság. A rendőrség fizetési felszólítást küld önnek a bírságról. Az összeg befizetésével ön elismeri a vádakat. Ha nem fizeti be az összeget, az ügy bíróság elé kerül. Ez esetben beidézik meghallgatásra, ahol bemutatják a szabályszegést igazoló bizonyítékokat.

A főügyész által kiadott A link új ablakot nyit megközlekedési szabályszegések büntetési jegyzékében ellenőrizheti, hogy az önre kiszabott bírság megfelel-e a hasonló közlekedési szabályszegések miatt általában kiszabott bírságoknak.

A A link új ablakot nyit megközúti közlekedési törvény értelmében a rendőrség lefoglalhatja az ön járművét, ha az ön lakóhelye Dánián kívül található, és az autóját nem Dániában vették nyilvántartásba. A jármű lefoglalása addig tarthat, amíg meg nem fizetik a bírságot, illetve amíg biztosítékot nem nyújtanak a bírság megfizetésére. Ha nem ért egyet azzal, hogy közúti közlekedési szabályszegést követett el, akkor bizonyos esetekben előfordulhat, hogy biztosítékot kell adnia a bírság megfizetésére és kérnie kell, hogy az ügyet bírósági eljárás keretében tárgyalják. A rendőrség gyakran él a járművek lefoglalásának a jogával.

A más skandináv országokból származó járművekre és vezetőkre speciális szabályok vonatkoznak.

Hogyan kezelik a parkolási szabályszegéseket?

A parkolási korlátozásokat rendszerint nem a rendőrség, hanem parkolási ellenőrök hajtják végre, akik egy helyi hatóságnak vagy magáncégnek dolgoznak. Ha szabálytalanul parkol, parkolási bírsággal sújtják. A parkolási bírságról szóló értesítést az autójára helyezik.

Ha találkozik a parkolási ellenőrrel, mielőtt az nyilvántartásba venné a parkolási szabályszegést, akkor közvetlenül neki tiltakozhat. A parkolási ellenőr dönthet úgy, hogy nem veszi nyilvántartásba a szabályszegést, de dönthet úgy is, hogy jegyzőkönyvbe veszi, hogy ön nem ismerte el a tettét. Ha parkolási bírságot szabnak ki önre, akkor tájékoztatást kell kapnia arról, hogy hogyan tehet panaszt a bírsággal kapcsolatban. Dániában nincs központi panaszkezelő testület.

A parkolási bírságokat ugyanúgy hajtják be, mint a többi polgári jogi követelést. Ha nem fizeti meg a bírságot, akkor a követelést megküldik egy behajtással foglalkozó szervnek az ön lakóhelye szerinti országban.

Megjelenik az ilyen típusú szabályszegés a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A bűnügyi előéletére vonatkozó adatok rendszerint nem tartalmazzák a bírságokat. A bűncselekmények miatt kiszabott pénzbüntetések azonban megjelennek ezen adatok között.

A parkolási bírságokat nem tekintik büntetőjogi szankciónak, így azokat nem tartalmazzák az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2012

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Németország

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha Önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Az adott esetben csak pénzbírsággal büntetett közlekedési szabályszegésekre vonatkozó információkért lásd a A link új ablakot nyit meg6. ismertetőt.

Amennyiben Ön bűncselekmény sértettje, itt kaphat részletes tájékoztatást a jogairól.


A büntetőeljárásról röviden

Ez a rész a büntetőeljárás szakaszainak rövid összefoglalását tartalmazza.

A büntetőeljárás három szakaszra tagolódik: nyomozati eljárás, közbenső eljárás és főeljárás (ideértve a jogorvoslati és a végrehajtási eljárásokat is).

  • Nyomozati eljárás: A bűnüldöző hatóságok (az ügyész vagy a rendőrség) nyomozást indítanak Ön ellen, ha Önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A nyomozás célja annak megállapítása, hogy megalapozott-e az Ön elleni gyanú. Ennek érdekében különböző intézkedésekre kerülhet sor, többek között az Ön otthonának átkutatására is. A nyomozás befejezését követően az ügyészség eldönti, hogy gyanú hiányában megszünteti-e az eljárást, vagy vádat emel Ön ellen.
  • A link új ablakot nyit megKözbenső eljárás: A közbenső eljárás során a bíróság megvizsgálja a vádat, és dönt arról, hogy megszünteti vagy folytatja-e az eljárást. Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság valószínűnek tartja a bűnösség megállapítását, megindítja a főeljárást.
  • Főeljárás: A főeljárás során a bíróság előkészíti és lefolytatja a tárgyalást. A bíróság szóbeli eljárásban, a rendelkezésre álló bizonyítékok (tanúvallomások, iratok stb.) alapján vizsgálja meg a vádat. Ön is lehetőséget kap arra, hogy ismertesse a bírósággal a váddal kapcsolatos álláspontját, és észrevételeket tegyen azzal kapcsolatban. Ha a vád beigazolódik, Önnel szemben büntetést szabnak ki, ellenkező esetben felmentik. Meghatározott határidőn belül fellebbezhet az Ön bűnösségét megállapító ítélet ellen. A fellebbezési eljárásban egy magasabb szintű bíróság előtt ismétlik meg a főeljárást. Felülvizsgálati eljárás esetében csak azt vizsgálják, van-e jogi hibája az ítéletnek.

Ettől a sémától vannak eltérések. A legfontosabbak a A link új ablakot nyit megrövidített eljárás, az A link új ablakot nyit megeljárás megszüntetése és a A link új ablakot nyit meggyorsított eljárás.

A büntetőeljárás egyes lépéseire és az Ön jogaira vonatkozó részleteket az ismertetők tartalmazzák. Ezek az információk csak iránymutatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a jogi segítségnyújtást.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs befolyása a tagállamokon belüli büntetőeljárásokra, és nem tud segíteni Önnek, ha panaszt kíván tenni.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Magyarázatok

A link új ablakot nyit meg2. Hogyan kaphat jogi tanácsot

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a nyomozati eljárás során

  • A gyanúsított kihallgatása
  • Azonosítási eljárás/motozás
  • Átkutatás/elkobzás/lehallgatás
  • Őrizetbe vétel
  • Előzetes letartóztatás
  • Vádemelés

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a bírósági eljárás során

A link új ablakot nyit meg5. Jogaim a főeljárás után

A link új ablakot nyit meg6. Közlekedési szabálysértések és kisebb súlyú szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv (angol nyelvű változat)


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

1. Magyarázatok

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Az eljárás felfüggesztése, illetve megszüntetése (1)

Az ügyészség, vagy a vádemelés után a bíróság bármikor felfüggesztheti, illetve megszüntetheti az eljárást. Az eljárás különféle módokon függeszthető fel, illetve szüntethető meg. A gyakorlatban a következők a fő változatok:

Az eljárás átmenetileg felfüggeszthető, ha például Ön hosszabb ideig távol marad. Felfüggeszthető az eljárás akkor is, ha a nyomozás nem szolgáltat elegendő okot a vádemeléshez, ez esetben azonban az ügyész (az elévülési idő lejárta előtt) bármikor újraindíthatja a nyomozást, például ha új bizonyíték merül fel.

Az eljárás azonban véglegesen is megszüntethető. Ez történhet szabálysértések esetén, ha a felróhatóság szintje alacsony, és nem fűződik közérdek az eljárás lefolytatásához. Az eljárás feltételesen is megszüntethető, például azzal a feltétellel, hogy Ön megfizeti a kiszabott bírságot, vagy teljesíti az Önre rótt kötelezettséget, például közlekedésbiztonsági tanfolyamon vesz részt.

Rövidített eljárás (2)

Kisebb szabályszegések esetén a nyomozati eljárás végén az ügyészség vádemelés helyett írásban kérheti a bíróságtól, hogy hozzon egyszerűsített határozatot. Egyszerűsített határozat akkor hozható, ha a bíróság úgy véli, hogy az ügyben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre. Az ilyen határozat röviden ismerteti a bűncselekményt, és meghatározott büntetést szab ki. Ha Ön nem él fellebbezéssel, a határozat jogereje az ítéletével lesz azonos.

Az egyszerűsített határozatnak korlátozott jogi következményei lehetnek. Általában pénzbüntetést szab ki, de elrendelhet járművezetéstől való eltiltást is. Védőügyvéd általi képviselet esetén legfeljebb egyévi, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést is kiszabhat.

Ha fellebbezést nyújt be, két lehetősége van:

Pénzbüntetés esetén csak az annak kiszámításához használt „napi tételt” kifogásolhatja. Ha ehhez Ön és az ügyészség is hozzájárul, a bíróság főtárgyalás lefolytatása nélkül, írásban is határozhat.

Ha Ön nem korlátozza a fellebbezését, főtárgyalásra kerül sor. Nem kell személyesen megjelennie a tárgyaláson, képviselheti ügyvéd is. A tanúknak sem kell személyesen megjelenniük. A tanúk kihallgatásának jegyzőkönyve az Ön beleegyezésével felolvasható, ha Ön jelen van a tárgyaláson.

A tárgyalás végén a bíróság ítéletet hoz. A bíróságot nem köti az egyszerűsített határozatban szereplő büntetés. A törvényes büntetéskiszabási korlátokon belül súlyosabb büntetést is megállapíthat.

Gyorsított eljárás (3)

Egyszerű tényállású ügyekben, ahol a bizonyítékok egyértelműek, az ügyészség gyorsított eljárás lefolytatását is kérheti a bíróságtól. Erre például akkor kerül sor, ha Ön nem németországi lakos, és okkal feltételezhető, hogy nem tud majd megjelenni egy későbbi bírósági meghallgatáson.

Ha az ügyész ilyen eljárást kér, a bíróság azonnal vagy rövid időn belül megtárgyalja az Ön ügyét. Ebben az esetben – a vádemelés esetétől eltérően – nincs szükség a főtárgyalás megnyitásáról hozott határozatra. A gyorsított eljárásban nem kerül sor közbenső eljárásra.

A gyorsított eljárásokban egyszerűsített feltételek alapján utasíthatók el a bizonyításfelvételi kérelmek.

Emellett a kiszabható büntetések köre is korlátozott. A bíróság csak pénzbüntetést vagy legfeljebb egyévi szabadságvesztést szabhat ki. Vezetői engedélyét is bevonhatják.

Kirendelt védő (4)

Ha Önt bűntett elkövetésével gyanúsítják, vagy elítélése esetén a várható büntetés több mint egyévi szabadságvesztés, illetve ha Ön előzetes letartóztatásban van, vagy egyéb okból nem tudja megvédeni magát, akkor a bíróság köteles védőügyvédet kirendelni Önnek, ha még nincs védője. Védőt rendelnek ki Önnek a A link új ablakot nyit meggyorsított eljárás során, ha a várható büntetés több, mint hat hónap. A védőügyvéd kirendelésére vonatkozó kötelezettség nem függ az Ön pénzügyi helyzetétől.

A bíróság dönti el, melyik védőügyvédet rendeli ki Önnek. Lehetővé kell tennie azonban azt is, hogy Ön válasszon magának saját védőügyvédet, és őt bejelentse a bíróságnak. Ha nem nevez meg ügyvédet, a bíróság fog egyet kijelölni.

A kirendelt védő csak kivételes esetekben cserélhető le. Ön másik, saját ügyvédet is választhat, ebben az esetben az előző védő kirendelését rendszerint visszavonják. Ha saját ügyvédet választ, akkor Önnek kell megtéríteni a költségeket, kivéve ha felmentik, mert ebben az esetben az államnak kell fedeznie őket.

A nyomozásra/vádra/elítélésre vonatkozó információk (5)

Milyen információkat tartanak nyilván?

A rendőrség saját adatbázist tart fenn a nyomozások során szerzett információkról.

Az ügyészség is tárol adatokat a nyomozás során és azt követően is. A nyomozás folyamán szerzett információkat egy központi ügyészségi nyilvántartásban is megőrzik. Vannak olyan konkrét, jogszabály által megállapított határidők, amelyek letelte után törölni kell az információkat.

A büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletek adatait a A link új ablakot nyit megközponti szövetségi bűnügyi nyilvántartásban tárolják. Az adatok tárolása nem függ az Ön beleegyezésétől. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket egy meghatározott idő elteltével törlik, ha nem születtek újabb ilyen ítéletek. Az időtartam hossza a büntetés súlyosságától függ.

Milyen adatokat vizsgálnak a büntetőeljárás során és mikor?

A rendőrség és az ügyészség bármikor hozzáférhet a saját adatbázisához. Nincs közvetlen hozzáférésük a A link új ablakot nyit megközponti szövetségi bűnügyi nyilvántartáshoz. A főtárgyalás előkészítésekor a bíróság kivonatot kér a nyilvántartásból.

Szerepet játszanak az adatok a nyomozati eljárás során?

Ha vannak korábbi nyomozásokra vonatkozó adatok, az ügyészségnek figyelembe kell vennie őket például abban az esetben, ha az eljárás felfüggesztésének, illetve megszüntetésének a büntetőeljárási törvénykönyv 153. vagy 153a. szakasza szerinti lehetőségét vizsgálja.

Szerepet játszanak az adatok a büntetés kiszabása során?

A törvény lehetővé teszi, hogy a főtárgyalás során figyelembe vegyék a központi nyilvántartásban szereplő korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket. Ha megállapítják, hogy Önt korábban is elítélték, ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a büntetés mértékét. A csak az ügyészség és a rendőrség által nyilvántartott adatokat elítélés esetén nem lehet figyelembe venni a büntetés mértékének meghatározása során.

Hogyan tudhatom meg, milyen információkat tárolnak rólam, és hogyan léphetek fel az adatok tárolása ellen?

Azt, hogy milyen adatokat tárolnak Önről, úgy tudhatja meg, hogy felvilágosítást kér az adatokat rögzítő szervektől.

Kérheti, hogy az adatokat tároló szerv törölje az információkat. Ha ezt megtagadják, kérheti, hogy a döntést bíróság vizsgálja felül.

További információk

A központi bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a A link új ablakot nyit megközponti szövetségi bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény tartalmazza. Az ügyészség általi adatmegőrzés a büntetőeljárási törvénykönyv 483. és az azt követő szakaszainak hatálya alá tartozik, a büntetőeljárások központi ügyészségi jegyzékére a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvénykönyv 492. cikkének (1) bekezdése vonatkozik; további részletek A link új ablakot nyit megrendeletben, a rendőrségi adatbázisokra vonatkozó szabályok pedig a Szövetségi Bűnügyi Hivatalról szóló törvényben és a szövetségi tartományok különféle rendőrségi szabályozásaiban találhatók.

Jogorvoslat a nyomozati eljárás során (6)

Joga van fellépni a nyomozati eljárás során tett intézkedések ellen. A lehetséges jogorvoslatok közé tartozik a (szolgálati felügyeleti) panasz benyújtása vagy annak kérelmezése, hogy az ügyben bíróság hozzon döntést.

A bírósági határozatok ellen panaszt nyújthat be.

Ha a rendőrség vagy az ügyészség bírói utasítás nélkül intézkedett, Ön kérheti, hogy a bíróság utólag vizsgálja felül az adott intézkedést. Ha lefoglalással kapcsolatban él kifogással, az ügyet automatikusan a bíró elé terjesztik, anélkül hogy ezt Önnek kérnie kellene.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

2. Hogyan kaphat jogi tanácsot

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ha Ön bármilyen fajta büntetőeljárásban érintett, előnyére válhat, ha független jogi tanácsot kér. Ezek az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy Ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre. Ezt követően megtudhatja, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezheti a költségeket, ha nem tudja megfizetni őket.


Hogyan találhat ügyvédet?

Ha tudomást szerez arról, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomozás folyik Ön ellen, például az interneten kereshet büntetőjogra szakosodott védőügyvédeket. Minden Németországban nyilvántartásba vett ügyvéd jogosult védőügyvédként eljárni. Sürgős esetben, például ha az Ön letartóztatása vagy ingatlanjainak átkutatása nagyon rövid időn belül várható, a védőügyvéd-szolgálat útján a nap 24 órájában, Németország legtöbb tartományában találhat védőügyvédet. Ha kifejezetten egy bizonyos nyelven beszélő vagy a lakóhelyéről könnyen elérhető ügyvédre van szüksége, keresse fel a Német Ügyvédi Kamara büntetőjogi részlegének védőügyvéd-kereső szolgálatát vagy a regionális ügyvédi kamarák ügyvédkereső oldalait. 2010. január 1-je óta regionális listák érhetők el a bíróságok által A link új ablakot nyit megkirendelhető ügyvédekről. A helyi ügyvédi kamarán keresztül tudhatja meg (többek között A link új ablakot nyit megitt), hogy hol és hogyan juthat hozzá ezekhez a listákhoz.

Ha őrizetben tartják vagy A link új ablakot nyit megelőzetes letartóztatásban van, nem tud hozzáférni ezekhez az információkhoz. Az Ön kérése esetén a rendőrségnek kötelessége rendelkezésére bocsátani az ügyvédek jegyzékét vagy egy telefonkönyvet. A rendőrség ismeri a segélyhívószámokat is. Ha a rendőrség nem teszi lehetővé Önnek, hogy ügyvéddel lépjen kapcsolatba, ezt megjelenésekor azonnal jeleznie kell a bíróságnak. A bíróságok is rendelkeznek listákkal az olyan ügyvédekről, akik A link új ablakot nyit megbíróság által kirendelt védőként járhatnak el.

Kinek kell viselnie az ügyvédi költségeket?

Ha felmentik Önt, az államnak kötelessége megtéríteni az ügyvéd költségeit. Ha az eljárást a nyomozati szakaszban A link új ablakot nyit megmegszüntetik vagy ha Önt elítélik, Önnek kell fedeznie a költségeket.

A büntetőeljárás során akkor sincs alapvető joga az állami pénzügyi támogatáshoz, ha jövedelme alacsony vagy egyáltalán nincs. Csak első tanácsadás céljából kérhet jogi tanácsadáshoz kapcsolódó segítséget a lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságtól (Amtsgericht).

Különleges szabályok vonatkoznak a A link új ablakot nyit megbíróság által kirendelt védőügyvédek díjának fizetésére. Alapesetben az állam fizeti az ügyvédet, de a kirendelt védő törvényen alapuló díjazása alacsonyabb annál, mint amennyit az ügyvéd egyébként felszámolhatna. Ha elítélik Önt, az eljárás végén mindenképpen Önre terhelik a kirendelt védő költségeit. Ekkor vissza kell fizetnie a jogi költségeket az államnak, és ezenkívül – amennyiben képes fizetni – meg kell fizetnie az ügyvédnek azt a díjat, amelyet nem kirendelt védőként számíthatott volna fel.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

3. Jogaim a nyomozati eljárás során

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ebben a tájékoztatóban a nyomozati eljárásról talál információkat, amely a bűnüldöző hatóságok általi előzetes vizsgálattal kezdődik, és vagy vádemeléssel, vagy az eljárás ügyészség általi felfüggesztésével, illetve megszüntetésével zárul.


Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?

A bűnüldöző hatóságok (az ügyészség vagy a rendőrség) nyomozást indítanak Ön ellen, ha fennáll annak konkrét gyanúja, hogy Ön bűncselekményt követett el. A nyomozás során azt kell megállapítani, hogy megalapozott-e a gyanú Ön ellen. A bűnüldöző hatóságoknak ki kell vizsgálniuk az enyhítő körülményeket is. Ha az ügyészség úgy véli, hogy a gyanú megalapozott, akkor vádat emel (vagy A link új ablakot nyit megegyszerűsített határozat kibocsátását kéri).

A rendőrség és az ügyészség különféle nyomozati cselekményeket hajthat végre. Az intézkedések típusa és időzítése a konkrét eset körülményeitől függően változik. Előfordulhat például, hogy Önt a bűncselekmény elkövetése után azonnal őrizetbe vették. Az őrizetbe vételt előzetes letartóztatás követheti.

Az Önt hátrányosan érintő nyomozati intézkedéseket – akár visszamenőleg is – megtámadhatja a bíróság előtt.

A bűnüldöző hatóságok lekérhetik a korábbi nyomozásokra és büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információkat is. Az erre vonatkozó részletes információk A link új ablakot nyit megitt találhatók.

Jogaim a nyomozás során

A teljes nyomozati eljárás során joga van ügyvédhez. Az ügyvédkeresésről és a kapcsolódó költségekről A link új ablakot nyit megitt talál információkat. Ha nem beszél németül, kérelme alapján tolmácsot kell kirendelni Önnek a védőügyvédjével való találkozókra.

Nincs iratbetekintési joga. Engedélyezhetik azonban Önnek, hogy tájékoztatást kapjon az ügy iratairól, ha ez nem veszélyezteti a nyomozást és nem sérti harmadik fél jogait. A nyomozás befejezése után engedélyezik védőügyvédjének az iratbetekintést. Ez korábban csak akkor lehetséges, ha nem veszélyezteti a nyomozás célját.

Az alábbi ismertetőkben talál tájékoztatást arról, hogy milyen jogok illetik meg Önt, ha a következő nyomozati intézkedések valamelyikét alkalmazzák Önnel szemben:

Hogyan befolyásolja a nyomozati eljárást, ha külföldi állampolgár vagyok?

Általában jogosult elhagyni Németországot a bűnügyi nyomozati eljárás ideje alatt. Csak akkor nem teheti meg ezt, ha őrizetbe veszik, vagy ha az elfogatóparancs felfüggesztésére azzal a feltétellel került sor, hogy a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el lakóhelyét.

Ha tud arról, hogy nyomozás folyik Ön ellen, biztosítania kell, hogy az ügyészség és a bíróság levelezés útján tarthassa Önnel a kapcsolatot.

A nyomozás során bármikor kapcsolatba léphet saját országa konzulátusával.

A gyanúsított kihallgatása (1)

Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a rendőrség vagy az ügyészség kikérdezi Önt a váddal kapcsolatban, hogy biztosítsák az Ön megfelelő kihallgatását. Bizonyos esetekben – az ügyészség kérelmére – bíró is kihallgathatja Önt.

Mit kell tennem, ha kihallgatásra hívtak?

Ha az ügyészség vagy bíróság kihallgatásra idézte be, meg kell azon jelennie. Ha nem reagál az idézésre, elővezethető. Ha a rendőrség idézi be kihallgatásra, nem kötelező megjelennie.

Miről tájékoztatnak a kihallgatás előtt?

Kihallgatása előtt közlik Önnel, milyen cselekménnyel gyanúsítják, és a véleményük szerint Ön milyen jogszabályokat sértett meg. Azt is közölniük kell Önnel, hogy jogában áll hallgatni, hogy már a kihallgatás előtt konzultálhat ügyvéddel, és hogy kérheti az Ön javára szolgáló bizonyítékok bemutatását.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem elég jó a német nyelvtudása, ingyenesen biztosítanak tolmácsot Önnek. A tolmács jelen van az egész kihallgatáson, és lefordítja a kérdéseket, az Ön válaszait és a kihallgatás írásbeli jegyzőkönyvét.

Beszélhetek ügyvéddel?

Gyanúsítottként mindenkor, még a kihallgatás előtt is beszélhet A link új ablakot nyit megvédőügyvéddel, négyszemközt vagy tolmács jelenlétében. Ha az ügyészség vagy bíró hallgatja ki, jelen lehet a védőügyvéd, rendőrségi kihallgatás esetén azonban nem.

Kikérdeznek a nyomozás során? Szolgáltassak információkat?

A rendőrségnek vagy az ügyészségnek legkésőbb a nyomozás vége előtt ki kell hallgatnia Önt, kivéve ha az eljárást felfüggesztették vagy megszüntették. Egyszerű ügyekben kikérdezhetik írásban is.

Kihallgatás esetén (írásbeli kihallgatás esetén is) meg kell adnia a személyes adatait, amelyek a következők: keresztneve(i), vezetékneve, születési neve, születési helye és ideje, családi állapota, foglalkozása, lakcíme és állampolgársága.

Nem kötelező azonban semmit mondania a gyanúsításról, és nem kötelező információkat szolgáltatnia az ügyre vonatkozóan. Hogy mit és mennyit mond, arról Ön dönt, adott esetben az ügyvédjével való konzultáció után.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Mindent rögzítenek, amit a kihallgatás során mond. Ha olyasmit mond, ami hátrányos Önre nézve, arról a vádemelés után az ügyét tárgyaló bíróság is tudni fog. A bíróság bármit figyelembe vehet az ítélethozatal során, amit Ön korábban mondott, még akkor is, ha Ön később nem kíván vallomást tenni vagy vissza kívánja vonni korábbi vallomását.

Tájékoztatnak a nyomozás állásáról a kihallgatás során?

A nyomozó hatóság szabadon dönthet arról, hogy miről tájékoztatja Önt a nyomozás állásával kapcsolatban, de semmiképpen nem adhat Önnek félrevezető információkat.

Milyen módszerek nem alkalmazhatók?

A kihallgatás során nem kerülhet sor visszaélésre, és egyéb módon sem alkalmazhatnak fizikai erőszakot Önnel szemben. Senki nem fenyegetheti meg Önt vagy ígérhet Önnek jogszabályilag meg nem engedett előnyt. Az e tilalom megszegésével tett vallomás nem vehető figyelembe, még akkor sem, ha Ön ebbe egyébként beleegyezne.

További információk

A kihallgatásra vonatkozó szabályokról a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvénykönyv 136., 136a. és 163a. szakasza rendelkezik.

Azonosítási eljárás/motozás/vérvétel stb. (2)

Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket A link új ablakot nyit megitt találhat.

Mivel jár az azonosítási eljárás? Mikor kerül sor erre?

Az azonosítási eljárás célja, hogy azok segítségével a soron következő büntetőeljárásban igazolható legyen az Ön bűnössége vagy ártatlansága. Ebből a célból fényképeket készíthetnek, ujj- vagy tenyérlenyomatot vehetnek Öntől, vagy különös ismertetőjegyekről, például tetoválásokról készíthetnek felvételt.

Az azonosítási eljárást a bíróság, az ügyész vagy a rendőrség kezdeményezheti. Az eljárást rendszerint a rendőrség folytatja le.

Az azonosítási eljárás az Ön akarata ellenére is lefolytatható, ami azt jelenti, hogy a rendőrség lefoghatja Önt, és például ujjlenyomatvétel érdekében kényszerítheti arra, hogy kinyújtsa a karját és az ujjait.

Lefolytathatnak azonosítási eljárást akkor is, ha gyakorlatilag nincs szükség rá (például ha nyilvánvaló, hogy én vagyok az elkövető)?

Az azonosítási eljárás lefolytatható jövőbeli büntetőeljárások céljából is, vagyis lehetséges, hogy az azonosítási eljárásra nem a mostani eljáráshoz van szükség, hanem hogy az adatokat egyéb jövőbeli eljárásokhoz készítsék elő. Ez azt jelenti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak okkal kell feltételezniük, hogy Ön ellen a jövőben is büntetőeljárás folyhat majd.

Megengedett a motozás?

Elrendelhető motozás a büntetőeljárás szempontjából lényeges tények megállapítása érdekében.

Az egyszerű rendőrségi motozás során átvizsgálják az Ön testét, hogy megállapítsák, van-e idegen test bármelyik testüregében. Ha Ön zavarba ejtőnek találja a testüregmotozást, akkor azt azonos nemű személy vagy orvos végzi el. A motozás előtt tájékoztatni kell Önt arról, hogy a motozás során jelen lehet olyan személy, akiben Ön megbízik, valamint hogy jogos érdek fennállása esetén Ön jogosult megválasztani, hogy milyen nemű személy végezze a motozást. Köteles eltűrni a motozást, de senki nem kényszerítheti arra, hogy aktívan közreműködjön benne.

Vehetnek tőlem vérmintát, egyéb testnedveket vagy DNS-t (például hajat vagy nyálat)?

Vehetnek vért és egyéb testnedveket és -szöveteket Öntől, például azért hogy ellenőrizzék, van-e alkohol a vérében, vagy hogy összehasonlítsák a DNS-ét a bűncselekmény helyszínén talált DNS-nyomokkal. Ezeket a mintákat csak orvos veheti le, a rendőrség nem. Ha már nincs szükség a mintákra a büntetőeljáráshoz, meg kell semmisíteni őket. A DNS-mintázatát azonban megőrizhetik, ha okkal feltételezhető, hogy a jövőben súlyos bűncselekményért indulhat eljárás Ön ellen.

Ha nem egyezik bele a motozásba vagy a DNS-tesztbe, akkor a bíróságnak kell elrendelnie ezeket az eljárásokat. Közvetlen veszély esetén, azaz például sürgős esetben az ügyész és a rendőrség felhatalmazással rendelkezik erre. A tesztek kényszerítéssel is elvégezhetőek.

További információk

Az azonosítási eljárások a büntetőeljárási törvénykönyv (StPO) 81b., a motozások és a vérminták a 81a. és 81d., a DNS-tesztek pedig a 81e., 81f. és 81g. szakaszának hatálya alá tartoznak.

Átkutatás/elkobzás/lehallgatás (3)

Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket A link új ablakot nyit megitt találhat.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat vagy autómat stb.?

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, az ügyész és a rendőrség átkutathatja az otthonát és egyéb helyiségeit, ideértve az autóját is, ha arra számítanak, hogy ott bizonyítékot találnak, vagy ha őrizetbe kell venniük Önt.

Az átkutatást a bíróságnak kell elrendelnie. Az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben bocsáthatja ki az engedélyt.

Ön jelen lehet az átkutatásnál, amelyen a védőügyvédje is megjelenhet. Ha bíró vagy ügyész nem tud jelen lenni az átkutatásnál, lehetőség szerint két hatósági tanút kell kirendelni. Ön azonban lemondhat a jelenlétükről. Az átkutatás után az Ön kérésére a hatóságoknak át kell adniuk Önnek azt az iratot, amely tartalmazza az átkutatás indokait, és hogy milyen büntetendő cselekménnyel vádolják.

Elkobozhatják a tulajdonomat?

A bűnüldöző hatóságok lefoglalhatják az Ön birtokában lévő tárgyakat, ha azok fontos bizonyítékok. Ha nem adja át önként őket, elkobozhatók. Az elkobzást főszabály szerint a bíróságnak kell elrendelnie, az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben teheti ezt meg. Ön bármikor kérelmezheti, hogy az elrendelés tárgyában bíróság döntsön, akár az átkutatást követően is.

Ha az átkutatás során foglalnak le vagy koboznak el tárgyakat Öntől, akkor kérésére jogosult megkapni az elkobzott tárgyak jegyzékét.

Bevonhatják a vezetői engedélyemet?

Csak bíróság vonhatja be teljesen az Ön vezetői engedélyét, ha meggyőző okok alapján feltételezhető, hogy közlekedési szabályszegéssel kapcsolatos ítéletben azt be fogják vonni. Általában ez a helyzet, ha olyan közlekedési szabályszegést követ el, amely bizonyítja, hogy nem alkalmas járművezetésre. A vezetői engedélyének bíróság által történő ideiglenes bevonása alapján elkobozható a vezetői engedélye. Közvetlen veszély esetén a rendőrség vagy az ügyész elkobozhatja a jogosítványát, ha sürgős okok indokolják a járművezetéshez való jogának megvonását.

Megengedett a lehallgatás?

Az otthonában lefolytatott (például telefonos) kommunikáció vagy beszélgetés lehallgatásához vagy rögzítéséhez szigorú jogi feltételeknek kell teljesülniük; illetve súlyos vagy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújának kell fennállnia. Mindkét intézkedést a bíróság rendelheti el. Közvetlen veszély esetén, illetve sürgős esetben ügyész is elrendelhet lehallgatást. Utólag tájékoztatni kell Önt a lehallgatási intézkedésekről.

További információk

Az átkutatásra és az elkobzásra a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvénykönyv 102. és azt követő, valamint a 94. és azt követő szakaszai, a járművezetési jogosultság ideiglenes felfüggesztésére (vezetői engedély elkobzására) a 111a. szakasza, a kihallgatásra pedig a 100a. és azt követő szakaszai alkalmazandók.

Őrizetbe vétel (4)

Az ügyész és a rendőrség őrizetbe veheti Önt, ha a bűncselekmény idején a helyszínen tartózkodott, vagy eljárás folyt Ön ellen és azt gyanítják, hogy szökést kísérelhet meg. Az ügyész akkor is őrizetbe veheti, ha fennállnak a közvetlen veszély vagy sürgősség esetén kiadható elfogatóparancs kibocsátásának feltételei. Erre akkor kerülhet sor, ha Ön megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, és konkrét őrizetbe vételi okok állnak fenn. Előfordulhat, hogy az ön őrizetbe vételekor már van ügyész által kiadott elfogatóparancs, vagy az ügyész kérelmezte a bírótól annak kibocsátását.

Fontolóra veszik a fogva tartást akkor is, ha egyedi nyomozati intézkedéseket, például kihallgatást vagy motozást kell lefolytatni.

Tájékoztatnak arról, hogy miért vettek őrizetbe?

Mindig tájékoztatják a fogva tartásának okáról. Ha elfogatóparancsot adtak ki, a hatóságnak át kell adnia önnek az ön őrizetbe vételekor.

Mennyi ideig tarthatnak fogva?

Ha már kiadott vagy a jövőben kérelmezendő elfogatóparancs alapján tartják fogva, a fogva tartására ezek a határidők vonatkoznak.

Ha kihallgatás céljából vették őrizetbe, a kihallgatást azonnal le kell folytatni, és utána szabadon kell bocsátani önt. A fogva tartás időtartama ügytől függően változik. Minden esetben legfeljebb az őrizetbe vételét követő nap végéig tarthatják fogva önt.

Ha fogva tartják, és kiderül, hogy az önre korábban kiszabott szabadságvesztést még nem töltött le, akkor az őrizetbe vételi időszak lejárta után letartóztatásba helyezhetik.

Kapcsolatba léphetek valakivel?

Ha fogva tartják, bármikor kérhet saját maga által választott védőügyvédet. Értesítheti egy családtagját vagy valakit, akiben megbízik, ha ezzel nem hátráltatja a nyomozást. Kérheti azt is, hogy értesítsék az országának a konzulátusát.

Kaphatok orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Kérheti, hogy vizsgálja meg a választása szerinti orvos.

Mi az európai elfogatóparancs és mit tehetek ellene?

Az európai elfogatóparancs célja az Európai Unióban körözött személyek elfogása és átadása eljárás lefolytatása, börtönbüntetés vagy egyéb szabadságvesztés letöltése céljából. Ha európai elfogatóparancsot adnak ki ön ellen, akkor bármelyik tagállamban őrizetbe vehetik önt és átadhatják az elfogatóparancsot kiadó tagállamnak.

Ha Németországban tartják fogva európai elfogatóparancs alapján, akkor először helyi bíróság elé állítják, hogy fellebbezhessen a lehetséges kiadatás ellen. Erről a fellebbviteli bíróság dönt.

Ön az eljárás minden szakaszában jogosult jogi képviseletre.

Ha beleegyezik a kiadatásba, azonnal kiadják önt („egyszerűsített kiadatási eljárás”). Tájékoztatják arról is, ha megtagadják öntől a „specialitás elvének” alkalmazását. Ha beleegyezik a kiadatásba, más, az európai elfogatóparancs által nem érintett eljárások szerint folytathatnak ön ellen eljárást. Miután beleegyezett az egyszerűsített kiadatásba, és/vagy lemondott a specialitás elvéről, nem vonhatja vissza beleegyezését.

Ha nem egyezik bele a kiadatásba, a fellebbviteli bíróság 60 napon belül dönt a kiadatás alkalmazhatóságáról. Ilyen esetben nincs fellebbezési joga.

További információkat A link új ablakot nyit megitt és A link új ablakot nyit megitt talál.

Előzetes letartóztatás (5)

Mikor kell tájékoztatni engem az elfogatóparancsról?

Ha elfogatóparancs alapján fogták el, a parancsot az őrizetbe vétel alkalmával kell átadni önnek. Ha ideiglenesen vették őrizetbe, legkésőbb az őrizetbe vétel napján meg kell jelennie a bíróság előtt. Ha a bíróság ezután letartóztatási parancsot ad ki, közli önnel. Ha a bíróság nem ad ki letartóztatási parancsot, szabadon bocsátják önt.

Mikor helyeznek előzetes letartóztatásba?

Akkor helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha meggyőző okok állnak fenn az ön gyanúsítására és indokolt a fogva tartása. Ilyen okok lehetnek többek között a súlyos bűncselekmények, a szökés, a szökés veszélye, a bűnismétlés veszélye, vagy hogy ön például bizonyítékok megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával megnehezítené a nyomozást. Ha nincs állandó lakhelye, tartós munkahelye vagy közvetlen szociális környezete, akkor valószínűsíthetik a szökését.

Mit tehetek az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen?

Az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen az eggyel magasabb szintű bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Fellebbezés helyett kérhet felülvizsgálatot (Haftprüfung) is. A felülvizsgálatot a parancsot kibocsátó bíróság végzi el. Ha felülvizsgálatot kér, akkor nem fellebbezhet.

Mennyi ideig kell előzetes letartóztatásban maradnom?

A büntetőeljárás végéig tarthatják előzetes letartóztatásban. Korábban is véget érhet a fogva tartása, ha visszavonják a parancsot, vagy ha óvadék ellenében szabadon bocsátják önt. Ha óvadékot engedélyeznek önnek, megkövetelhetik, hogy biztosítékként fizessen pénzösszeget, vagy rendszeresen jelenjen meg a rendőrségen.

Hat hónapnál tovább csak meghatározott, az ügyész és a bíróság által hivatalból megállapított körülmények esetében (például ha különös nehézségek merülnek fel, a nyomozás szokatlanul összetett vagy más fontos okból) tarthatják előzetes letartóztatásban.

Miről tájékoztatnak az őrizetbe vételkor?

Az őrizetbe vételekor egy ön által beszélt nyelven közölni kell önnel, hogy

  • azonnal, vagy legkésőbb az őrizetbe vétele után egy nappal bíróság elé kerül;
  • joga van kifejteni a véleményét a váddal kapcsolatban, és joga van ahhoz, hogy ne mondjon semmit az ügyről;
  • kérheti bizonyíték felvételét a felmentése érdekében, és semmit nem kell mondania az ügyről;
  • bármikor konzultálhat a választása szerinti ügyvéddel, akár az őrizetbe vétele előtt is;
  • jogosult kérni, hogy vizsgálja meg a választása szerinti orvos, valamint
  • értesítheti egy családtagját vagy valaki mást, amennyiben ez nem veszélyezteti a nyomozást.

Közölni kell önnel, hogy ingyenesen kérhet tolmácsolási szolgáltatást és kérheti, hogy tájékoztassák az országának konzulátusát, amely levelezhet önnel. Ezenkívül a bírósági meghallgatás során tájékoztatni kell önt az esetleges terhelő körülményekről. Lehetővé kell tenni önnek, hogy cáfolja a gyanúsítás és az őrizetbe vétel indokait, és tényeket hozzon fel a saját javára. Végül tájékoztatni kell arról is, hogy joga van megtámadni az őrizetbe vételét és fellebbezni ellene.

Fogadhatok látogatókat, kaphatok leveleket, viselhetem a saját ruhámat, stb., amíg fogva tartanak?

Általában kaphat levelet, amíg előzetes letartóztatásban van. Vonatkozhatnak azonban bizonyos korlátozások önre. Előírhatják például, hogy kérjen engedélyt a látogatók fogadásához és távközlési eszközök használatához. Követelmény lehet, hogy ellenőrizni kell a távközlési eszköz útján történő kommunikációját és minden önnek érkező levelet vagy csomagot, vagy hogy engedély kell ahhoz, hogy a látogatások során tárgyakat kaphasson. Ön kifogásolhat minden ilyen előírást. Ugyanakkor általában nem vonatkoznak korlátozások a védőügyvédjével való szóbeli vagy írásbeli kommunikációra. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályok szövetségi tartományonként eltérőek.

Vádemelés (6)

Ha az ön ellen folytatott nyomozás elegendő indokot szolgáltat arra, hogy megvádolják, az ügyész vádiratot terjeszt elő vagy A link új ablakot nyit megrövidített eljárás lefolytatását kéri a megfelelő bíróságtól. Ha nem ez történik, akkor az ügyet megszüntetik. A vádiratban az ügyész összefoglalja, mivel vádolták meg önt, milyen jogszabályokat sértett meg és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Mit jelent, ha a bíróság vádiratot küld nekem?

Ez azt jelenti, hogy a bíróság közbenső eljárásban fog dönteni arról, hogy eljárást indít-e ön ellen. Erről a vádiratban tájékoztatják. A vádirat felkéri önt továbbá arra, hogy bizonyos időn belül nyilatkozzon arról, ha további, ön mellett szóló bizonyítást kellene felvenni, vagy ha kifogással kíván élni az eljárás megindítása ellen.

A gyorsított eljárásokban máshogyan kezelik a vádat, lásd A link új ablakot nyit megitt.

Mit tehetek, ha nem értem a vádat, mert nem beszélek németül?

Ha olyan nyelven vádolják meg, amelyet nem ért, kérheti, hogy fordítsák le térítésmentesen a vádiratot, és ismét kézbesítsék önnek.

Mit tehetek, ha úgy vélem, tévesek a vádak?

A bíróság bizonyos időt hagy önnek arra, hogy megjelölje, milyen indokok alapján véli úgy, hogy valótlan a vád. Kérheti, hogy vegyenek fel olyan bizonyítást, amely véleménye szerint felmenti önt.

Elutasíthatja a bíróság a vádat?

Ha a bíróság úgy véli, hogy a vádirat alapján önt valószínűleg nem marasztalják el, például ha úgy gondolja, hogy nincs elegendő bizonyíték, akkor nem terjeszti elő az ügyet tárgyalásra. Az ügyész azonnal fellebbezhet ez ellen a döntés ellen.

Megváltoztatható a vádirat a tárgyalási szakasz előtt?

Az ügyész bármikor visszavonhatja és megváltoztathatja a vádiratot, mielőtt a bíróság előterjeszti az ügyet tárgyalásra. A teljes büntetőeljárás folyamán bármikor előállhat új bizonyítékkal is.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Az, hogy egy másik tagállamban megvádolták, nem jelenti azt, hogy Németországban nem emelhetnek vádat ön ellen. Ha ugyanazon cselekményért már elítélték, akkor nem folytatnak ismét eljárást ön ellen.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról és az ellenem szóló bizonyítékokról?

A vádiratban az ügyész felsorolja a vádat alátámasztó bizonyítékokat. A védőügyvédje legkésőbb a nyomozás végén, de még a vádemelés előtt, megtekintheti az iratokat. Ön jogosult tájékozódni az iratokból, és kaphat saját másolatot róluk.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

4. Jogaim a bírósági eljárás során


Az ügyészség továbbítja a vádiratot a bíróságnak, amely közbenső eljárás keretében eldönti, hogy megnyitja-e a főeljárást, azaz sor kerül-e tárgyalásra vagy sem.

Ha a bíróság engedélyezi, hogy a vádirat tárgyalásra kerüljön, a főeljárás bírósági tárgyalással megkezdődik. Ez egy vagy több napot vehet igénybe. Van arra is lehetőség, hogy a vádiratot A link új ablakot nyit meggyorsított eljárásban mérlegeljék, amelyre külön szabályok vonatkoznak.

Hogyan zajlik le a főtárgyalás?

A bíróság először is megállapítja, kik vannak jelen (az ügyész, Ön és adott esetben a védőügyvédje, valamint a tanúk és a szakértők). A tanúknak ezután a tárgyalótermen kívül kell várakozniuk.

Megkérdezik Öntől a személyes adatait. Meg kell mondania nevét, címét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, családi állapotát és foglalkozását. Keresetéről nem kell beszámolnia.

Ezután felolvassák a vádiratot.

Ön kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját. Erre nem köteles; ha nem akar, nem kell semmit mondania. Esetleges hallgatásából a bíróság nem vonhat le Önre nézve hátrányos következtetéseket. Végül bemutatják a bizonyítékokat, vagyis kikérdezik a tanúkat, meghallgatják a szakértőket, és/vagy felolvassák az iratokat.

A végén az ügyész és adott esetben az Ön védőügyvédje értékeli a bizonyítékokat, és az Ön büntetőjogi felelősségének megállapítását vagy az Ön felmentését kérik.

Az utolsó szó joga önt illeti meg.

A bíróság ezután kihirdeti az ítéletét és annak indokolását.

Hol kerül sor a főtárgyalásra?

A főtárgyalást ott tartják, ahol az ügyész vádat emelt. Erre törvényi szabályozás vonatkozik. A főtárgyalásra gyakran azon a bíróságon kerül sor, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

Az adott bűncselekményért várható büntetéstől függ, hogy az eljárást a körzeti bíróság, a tartományi bíróság vagy a tartományi fellebbviteli bíróság folytatja-e le. Ha csak pénzbüntetés vagy legfeljebb kétévi szabadságvesztés várható, akkor körzeti bírósági bíró dönt. Ha két évtől négy évig terjedő szabadságvesztésre lehet számítani, az ügyben három körzeti bírósági bíró dönt, akik között egy hivatásos bíró és két laikus bíró (ülnök) van. Ha több mint négyévi szabadságvesztés várható, akkor az ügyben a tartományi bíróság hoz határozatot, két vagy három hivatásos bíróval és két laikus bíróval. A nemzetbiztonsági ügyeket a – három hivatásos bíróból álló tanácsban eljáró – tartományi fellebbviteli bíróság tárgyalja.

Nyilvános a főtárgyalás?

A főtárgyalás nyilvános. A nyilvánosságot csak kivételes esetekben, például a tanúk védelme érdekében zárják ki.

Megváltoztatható a vád a főtárgyalás során?

A vád a bíróság utasítására kisebb mértékben megváltoztatható. Új vádakat a főtárgyalás során csak kiegészítő vád formájában lehet felhozni. Ezeket az új vádakat azonban csak akkor mérlegelik, ha Ön és a bíróság beleegyezik ebbe.

Mi történik, ha a főeljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

A beismerés nem vet véget az eljárásnak. A bíróság azonban dönthet úgy, hogy egyes bizonyítékokat nem vizsgál meg, ha úgy véli, hogy az Ön beismerése megbízható, például ha azt alátámasztják a már megvizsgált bizonyítékok. Beismerése esetén a bíróság enyhítheti a büntetést. Meghatározott feltételek fennállása esetén beismerése lehet A link új ablakot nyit megvádalku része. Ez befolyásolja a büntetés mértékét, de azt nem, hogy Önt bűnösnek nyilvánítják-e vagy sem.

Milyen jogaim vannak a főtárgyalás során?

Főszabály szerint jelen kell lennie a főtárgyaláson. Ha nem mentették fel a jelenlét kötelezettsége alól, de nem jelenik meg, a főtárgyalást felfüggesztik, és elfogatóparancsot adhatnak ki Ön ellen. Kivételt képez, ha a főeljárás A link új ablakot nyit megrövidített eljárás része.

Ha nem beszéli elég jól a nyelvet, a bíróság tolmácsot rendel ki, aki a főtárgyalás során minden jelentős eseményt és nyilatkozatot lefordít Önnek.

Önt képviselheti védőügyvéd. Egyes esetekben kötelező az ügyvédi képviselet. Ha ezekben az esetekben nem választ ügyvédet, a bíróság A link új ablakot nyit megkirendelt védőt nevez ki.

Milyen jogaim vannak az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

Ha Ön ellen szóló bizonyítékot mutatnak be, nyilatkozhat a bizonyítékkal kapcsolatban. Kifogást emelhet minden olyan bizonyíték bemutatása és figyelembevétele ellen, amelyet Ön jogellenesnek tart.

Kérheti azt is, hogy terjesszenek elő további bizonyítékokat. Beszerezhet saját bizonyítékokat is, azonban nem rendelkezik a rendőrségéhez hasonló jogkörökkel. Például nem végezhet telefonlehallgatást, és nem nyújthat be felvételeket bizonyítékként.

Felkérhet tanúkat, hogy számoljanak be az általuk észleltekről, és gondoskodhat a bíróság előtti megjelenésükről. Figyelemmel kell azonban lennie arra, hogy a tanúk kötelesek igazat mondani a bíróság előtt.

A tanúkat először a bíróság, majd az ügyész kérdezi ki. Ezután ügyvédje és Ön is intézhet hozzájuk kérdéseket.

Főszabály szerint felolvassák az Ön A link új ablakot nyit megbűnügyi előéletére vonatkozó adatok kivonatát. Ha korábban már elítélték a jelenlegi eljárás szerinti bűncselekményhez hasonló bűncselekményért, a korábbi ítélet is felolvasható. A bűnügyi nyilvántartás nem tartalmazza a más tagállamban korábban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket. Ha azonban a bíróságnak más módon tudomására jutott egyéb korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, akkor azt figyelembe veheti a főtárgyalás során.

Mi történik a főtárgyalás végén?

A főeljárás ítélethozatallal végződik, vagy az eljárás A link új ablakot nyit megfelfüggeszthető, illetve megszüntethető.

Az esetek többségében a főtárgyalás ítélethozatallal zárul. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság elítéli vagy felmenti Önt. A büntetés lehet pénzbüntetés vagy szabadságvesztés. Ezenkívül törvényileg szabályozott, konkrét esetekben elrendelhetők olyan intézkedések, mint a kényszergyógykezelés, kábítószer-rehabilitációs központba küldés vagy megelőző jellegű fogva tartás. Ide tartozik a járművezetői engedély bevonása is. Mellékbüntetésként a bíróság járművezetéstől való eltiltást is kiszabhat.

A A link új ablakot nyit megpénzbüntetést bizonyos számú „napi tételben” számítják (például 50 napi tételben meghatározva, ahol egy napi tétel 15 EUR). A napi tétel mindig az ön havi jövedelmének egyharmincad része. A pénzbüntetést akár le is dolgozhatja. Ha nem fizeti meg és nem dolgozza le a pénzbüntetést, napi tételenként egy napra büntetés-végrehajtási intézetbe kell vonulnia. Ha legfeljebb 180 napi tételnyi pénzbüntetéssel sújtják, a büntetést meghatározott feltételek teljesülése esetén fel lehet függeszteni. Ekkor Ön megrovásban részesül, és csak akkor kell megfizetnie a büntetést, ha az ítélet kiszabása után ismét bűncselekményt követ el, vagy egyébként megszegi a bíróság bármely utasítását.

A legfeljebb kétévi szabadságvesztés próbaidőre felfüggeszthető. Ha nem tartja be a próbaidő feltételeit, a büntetés végrehajtható.

A büntetés mellett egyéb intézkedések és mellékbüntetések is elrendelhetők.

Milyen szerepe van a sértettnek a főtárgyalás során?

Az esetek többségében a sértett fontos tanú, és ebben a minőségében hallgatják meg.

Bizonyos bűncselekmények sértettjei aktívan is részt vehetnek a főeljárásban, ha jogosultak a magánfélként való részvételre. Magánfélként a sértett – személyesen vagy ügyvédje útján – kérdéseket tehet fel vagy bizonyítási indítványt terjeszthet elő. A főtárgyalás végén a sértett vagy a sértett ügyvédje végső nyilatkozatot tesz, amelyben egy bizonyos büntetés kiszabását kéri.

További információk

A főtárgyalást a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvénykönyv és a A link új ablakot nyit megbíróságok szervezetéről szóló törvény szabályozza.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

5. Jogaim a főtárgyalás után

Ha a bíróság elítéli Önt, fellebbezhet az ítélet ellen. Ha felmentik, nincs fellebbezési joga, még akkor sem, ha nem ért egyet a felmentés indokaival. A bíróságnak tájékoztatnia kell Önt a fellebbezési jogairól.

A körzeti bíróság ítélete ellen kétféle jogorvoslat lehetséges: a fellebbezés és a felülvizsgálat. A tartományi bíróság ítélete ellen csak felülvizsgálati kérelem nyújtható be.


Van fellebbezési jogom?

Az ítélethirdetés után Ön vagy az ügyvédje jegyzőkönyvbe mondhatja, hogy Ön fellebbezést nyújt be. Fellebbezhet legfeljebb egy héttel az ítélethirdetés után is. Lehetősége van írásban fellebbezni, vagy megkérheti a bíróság hivatalát, hogy vegyék hivatalos jegyzőkönyvbe a fellebbezését. Akkor is fellebbezhet, ha az ítéletet vádalku előzte meg.

Fellebbezése irányulhat a bűnösség megállapításának ténye vagy csak a büntetés mértéke ellen is.

Ha fellebbez, akkor jogában áll megindokolnia a fellebbezését.

A felülvizsgálati kérelmet az ítélet írásbeli indokolásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül kell megindokolni. Ehhez ügyvédre lesz szüksége, mert Ön egyedül nem jogosult a felülvizsgálati kérelem megindokolására.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez az Ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet ellen, akkor az ítélet egyelőre nem emelkedik jogerőre, és azt nem hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy még nem kell megfizetnie a pénzbüntetést, vagy letöltenie a büntetést. Ha azonban előzetes letartóztatásban van, akkor nem bocsátják szabadon. Szabadon csak akkor bocsátható az előzetes letartóztatásból, ha a bíróság visszavonja az azt elrendelő határozatot vagy szabadlábra helyezi Önt.

Nincs előírt határideje annak, hogy mikor kell döntést hozni a fellebbezéséről. Általános követelmény azonban, hogy a büntetőeljárást a lehető leggyorsabban be kell fejezni.

Fellebbezés esetén a főtárgyalást megismétlik az illetékes tartományi bíróság előtt. A fellebbviteli bíróság maga dönti el, hogy mely bizonyítékokat tekinti lényegesnek. Ezek lehetnek ugyanazok a bizonyítékok is, mint amelyek alapján az elsőfokú bíróság határozott, de lehetnek azoktól eltérőek is. Ön is kérheti új bizonyítékok figyelembevételét.

Felülvizsgálati eljárásban nem nyújtható be új bizonyíték, az ítéletet és az eljárást csak jogi hibák feltárása érdekében vizsgálják meg.

Mi történik a fellebbezési eljárás során?

A tartományi bíróság előtti fellebbezési eljárás ugyanazt a mintát követi, mint amelyet a körzeti bírósági eljárások. A bíróság saját ítéletet hoz. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az Ön fellebbezése csak a büntetés mértékét támadja meg. Ekkor a bíróság csak a büntetés mértékének meghatározása szempontjából fontos bizonyítékokat veszi figyelembe, például az Ön indítékait és személyes körülményeit.

Felülvizsgálat esetén szóbeli eljárás nélkül is hozható ítélet.

Mi történik, ha a fellebbezés alapos/alaptalan?

Ha a fellebbezése alapos, Önt felmentik, vagy enyhítik a büntetését. Ha nem mentik fel, kérheti a fellebbezési eljárásban hozott ítélet felülvizsgálatát.

Ha a felülvizsgálati kérelem alapos, két lehetőség van: a fellebbviteli bíróság bizonyos körülmények között hozhat saját ítéletet, és például felmentheti Önt. Más esetekben azonban a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a korábbi ítéletet, és az alacsonyabb szintű bíróságot új eljárásra kell utasítania.

A hatályon kívül helyezett ítéletek nem vehetők fel a bűnügyi nyilvántartásba.

Az ítélet akkor jogerős, ha egyik fél sem (azaz sem Ön, sem az ügyészség, sem valamely magánfél nem) nyújt be fellebbezést a meghatározott határidőn belül.

Más tagállam polgára vagyok. Hazaküldhetnek a főtárgyalás után?

Mint az Európai Unió polgárát, csak szigorúan meghatározott feltételek mellett utasíthatják és toloncolhatják ki Önt Németországból. A részleteket az európai uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó törvény tartalmazza. Ha attól tart, hogy Önt kitoloncolják, ügyvédhez fordulhat.

Ha elítéltek, ismét bíróság elé állíthatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Főszabály szerint nem ítélhetik el kétszer ugyanazért a bűncselekményért. Az azonban, hogy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet valóban ugyanarra a cselekményre vonatkozik-e, összetett jogi elhatárolási kérdés.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

6. Közlekedési és kisebb szabályszegések

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Hogyan kezelik a közlekedési szabályszegéseket?

A kisebb közlekedési szabályszegésekkel, például a gyorshajtással a közigazgatási hatóságok foglalkoznak. Ezek nem bűncselekménynek, hanem csak szabálysértésnek minősülnek. Azonban a különösen súlyos közlekedési szabályszegéseket – elsősorban azokat, ahol mások veszélybe kerülnek vagy megsérülnek – általában büntetőjogi jogsértésnek tekintik.

A kisebb közlekedési szabályszegéseket a közigazgatási hatóságok vizsgálják ki. Az eljárás során Ön írásban adhatja elő álláspontját. Csekély súlyú szabályszegések (például parkolási szabályszegések) esetében először figyelmeztetik Önt, és felkínálják annak lehetőségét, hogy legfeljebb 35 EUR összegű figyelmeztető bírságot fizessen meg. Ha fizet, az eljárás lezárul; ha nem, és a közigazgatási hatóságok szerint Ön vétkes, akkor határozattal bírságot szabhatnak ki Önnel szemben. Az ilyen határozatnak járművezetéstől való eltiltás is a részét képezheti. A pénzbírság összegét és a járművezetéstől való eltiltás hosszát büntetési jegyzék tartalmazza.

Ön kifogással élhet a pénzbírságot kiszabó határozat ellen. Az ügyész a bíróság elé terjeszti az ügyet, és az eljárás a A link új ablakot nyit meg4. ismertetőben szereplő eljáráshoz lesz hasonló. Ha azonban a bíróság nem tartja szükségesnek a teljes eljárás lefolytatását, továbbá Ön és az ügyész ebbe beleegyezik, az ügyet végzéssel is eldöntheti. Az ezekben az eljárásokban hozott ítélet vagy végzés ellen jogkérdésben a tartományi fellebbviteli bíróságnál élhet panasszal. Ez a jogorvoslat azonban csak bizonyos körülmények között áll rendelkezésre, például ha az Önnel szemben kiszabott bírság összege több mint 250 EUR, vagy az ügy a jogfejlődést szolgálja.

Más tagállamok polgárait is eljárás alá vonják az ilyen szabályszegésekért? Ha igen, hogyan?

Más tagállamok polgárait is eljárás alá vonják az ilyen szabályszegésekért. Ha Önt a közlekedési szabályszegés elkövetésekor tetten érik, közvetlenül a helyszínen figyelmeztető bírság vagy biztosíték megfizetésére kötelezhetik. Ezt beszámítják az eljárás végén megállapított bírságba. Ha a közlekedési szabályszegés elkövetésekor nem érik tetten, akkor abban az esetben vonhatják eljárás alá, ha az Ön országa megosztja Németországgal a gépjárművek üzembentartóira vonatkozó adatokat. Németország előreláthatólag 2010 őszén csatlakozik majd a pénzbírságok végrehajtásának az egész Európai Unióra kiterjedő rendszeréhez. Ez azt jelenti, hogy a Németországban kiszabott bírságokat az Ön országa is behajthatja.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A kisebb közlekedési szabályszegésekre vonatkozó adatokat nem a A link új ablakot nyit megközponti szövetségi bűnügyi nyilvántartásban, hanem a A link új ablakot nyit megközponti közlekedési nyilvántartásban tárolják. A központi közlekedési nyilvántartás minden olyan személyről tartalmaz adatokat, aki német vagy külföldi jogosítvánnyal részt vesz a németországi forgalomban. Nyilvántartanak minden olyan közlekedési szabályszegést, amely miatt legalább 40 EUR összegű pénzbírságot szabtak ki. A szabályszegés súlyosságától függően bizonyos számú A link új ablakot nyit megbüntetőpontot is tárolnak a rendszerben. 18 vagy annál több pont esetén a német járművezetők a vezetői engedélyüket, a külföldi járművezetők pedig a Németországban történő járművezetéshez való jogosultságukat veszítik el.

További információk

A közlekedési szabályszegéseket és az alkalmazandó eljárásokat a A link új ablakot nyit megközúti közlekedési törvény, a A link új ablakot nyit megközúti közlekedési rendelet és a szabálysértésekről szóló törvény szabályozza.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/04/2018

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Észtország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ez az ismertető bemutatja, hogy mi történik akkor, ha olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, amelyet bíróság tárgyal. A kisebb súlyú, rendszerint bírsággal szankcionált közlekedési szabályszegések kapcsán lásd az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőt.

Amennyiben bűncselekmény áldozata, a jogaival kapcsolatos valamennyi információt megtalálhatja itt.


A büntetőeljárás összefoglalása

Az alábbiakban szerepel a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalása

  • A büntetőeljárás megindítása
  • Felderítési vagy nyomozati szakasz
  • Iratismertetés és a kérelmek elbírálása
  • Vádemelés
  • Tárgyalás előkészítési szakasz a bíróságon
  • Bírósági tárgyalás
  • Ítélethozatal
  • Fellebbviteli eljárás (másod- vagy harmadfokú bíróságokon)
  • Az ítélet végrehajtása

Az ismertetők részletesen bemutatják az eljárás szakaszait és az Ön jogait. E tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, és célja csak iránymutatás.

Az Európai Bizottság szerepe

Kérjük, ne feledje el, hogy az Európai Bizottság semmilyen szerepet nem játszik a tagállamokban lefolytatott büntetőeljárásokban, és nem nyújthat segítséget Önnek, amennyiben panasza van. A jelen ismertetőkben szerepel, hogy hogyan és milyen szervnél élhet panasszal.

Kattintson az alábbi linkekre, hogy megtalálja az Önnek szükséges információkat

A link új ablakot nyit meg1 – Hozzáférés a jogi tanácsadáshoz

A link új ablakot nyit meg2 – Jogaim a bűncselekmény nyomozása során

  • A büntetőeljárás megindulása
  • Őrizetbe vétel és letartóztatás
  • Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése
  • Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése
  • További információk nem belföldi lakosok számáraA link új ablakot nyit meg

A link új ablakot nyit meg3 – Jogaim a tárgyalás során

A link új ablakot nyit meg4 – Jogaim a tárgyalást követően

A link új ablakot nyit meg5 – Közlekedési szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A független jogi tanácsadáshoz való hozzáférés rendkívül fontos, amennyiben valamilyen formában érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetőkből megtudhatja, hogy mikor és milyen körülmények között jogosult arra, hogy ügyvéd képviselje. Emellett azt is tartalmazzák, hogy mit tesz az ügyvéd az Ön érdekében. Ez az általános ismertető azt mutatja be, hogy miként találhat ügyvédet, illetve, hogy miként alakul az ügyvédi költségek viselése, amennyiben nem engedheti meg magának, hogy fizessen a jogi tanácsadásért.


Köteles vagyok-e ügyvédet fogadni?

A tárgyalást megelőző eljárás során akkortól köteles ügyvéddel eljárni, amikor lehetősége nyílik a büntetőeljárás iratainak megismerésére (lásd a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt). E szakaszt megelőzően a következő esetekben köteles ügyvéddel eljárni:

  • amennyiben a bűncselekmény elkövetésének időpontjában kiskorú volt;
  • amennyiben önmaga védelmére testi vagy szellemi fogyatékosság miatt nem képes, vagy a védelem ellátása ilyen fogyatékosság miatt nehézséggel jár az Ön számára;
  • amennyiben olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, amely élethosszig tartó szabadságvesztéssel büntethető;
  • amennyiben ügye olyan másik személy ügyéhez kapcsolódik, aki rendelkezik védővel;
  • amennyiben legalább hat hónapig előzetes letartóztatásban volt;
  • amennyiben az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalják.

A tárgyalás során köteles ügyvéddel eljárni. Az ügyvéd részvétele a tárgyaláson kötelező.

Hogyan találhat ügyvédet?

Joga van megválasztani saját ügyvédjét, aki szerződés alapján fogadja el az Ön képviseletét. Az ügyvédek neve és elérhetősége az Észt Ügyvédi Kamara honlapján érhető el.

Amennyiben nincsen megbízott ügyvédje, vagy az ügyvédje nem képviselheti Önt, joga van azt kérni, hogy jelöljenek ki ügyvédet az Ön számára. Ebben az esetben az Észt Ügyvédi Kamara kijelöl egy ügyvédet az Ön képviseletére.

Az a joga, hogy az Észt Ügyvédi Kamara kijelöljön egy ügyvédet az Ön számára, nem függ gazdasági helyzetétől. Nem kell adatokat szolgáltatnia pénzügyi helyzetéről, amikor ügyvéd kijelölését kéri.

Amennyiben azt szeretné, hogy az Észt Ügyvédi Kamara jelöljön ki ügyvédet az Ön számára, kérelmet kell benyújtania a nyomozó hatósághoz, az ügyészséghez vagy a bírósághoz.

Egyes eljárásokban az ügyvéd részvétele kötelező. Amennyiben az ilyen eljárásban nem választott saját ügyvédet, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság jelöl ki az egyet az Ön számára. Nem szükséges kérnie az ügyvéd kijelölését.

Az ügyvédi díj megfizetése

Az Ön által választott ügyvéd díját Ön fizeti. Az ügyvédi díj és a fizetési feltételek az ügyféllel kötött szerződésben szerepelnek.

Amennyiben nem kíván ügyvédet fogadni magának, joga van az állam által biztosított ügyvédhez. Az Észt Ügyvédi Kamara által kijelölt ügyvéd díját az állam fizeti. Önnek nem kell fizetnie az ügyvédnek. Amennyiben a bíróság bűnösnek találja Önt, köteles megtéríteni az államnak az ügyvédi díjakat.

Választhatok másik ügyvédet?

Joga van az Ön által választott ügyvéd helyett másik ügyvédet választani. Amennyiben az ügyvédet kijelölték az Ön számára, akkor van joga másik ügyvédet választani, ha az eredeti ügyvéd és az új ügyvéd megegyeznek. Amennyiben az Önnek kijelölt ügyvéd alkalmatlan vagy nem jár el kellő gondossággal, joga van kérelmezni a bíróságtól az ügyvéd felmentését és új ügyvéd kijelölését az Észt Ügyvédi Kamara által.

Kapcsolódó linkek

Az Észt Ügyvédi Kamara


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

2 – Jogaim a bűncselekmény nyomozása során és azt megelőzően, hogy az ügyet bíróság elé terjesztik

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A büntetőeljárás két szakaszból áll: a tárgyalást megelőző eljárásból vagy nyomozásból és a tárgyalásból. A büntetőeljárás anélkül is befejeződhet, hogy az ügy bíróság elé kerülne (például ha azt állapítják meg a nyomozás során, hogy nem történt bűncselekmény). Bűncselekmény elkövetésében való bűnösségét csak bíróság állapíthatja meg.


Mi a célja a bűnügyi nyomozásnak?

A bűnügyi nyomozás célja annak megállapítása, hogy elkövették-e a bűncselekményt, illetve, hogy mik voltak a bűncselekmény körülményei. A nyomozás során összegyűjtik az állítólagos bűncselekmény bizonyítékait, megállapítják a körülményeket, és határoznak arról, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll‑e rendelkezésre ahhoz, hogy vádat emeljenek Ön ellen.

Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?

A büntetőeljárás megindítása

A büntetőeljárást a nyomozó hatóság (a rendőrség vagy más ilyen hatáskörrel rendelkező állami szerv) vagy az ügyészség indítja meg. A büntetőeljárás akkor indul, amikor információk jutnak a rendőrség vagy az ügyészség tudomására az állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatban.

Őrizetbe vétel és letartóztatás

Amennyiben a nyomozó hatóság alapos okkal feltételezi, hogy bűncselekményt követett el, legfeljebb 48 órára gyanúsítottként őrizetbe veheti Önt. Őrizetbe vétel esetén a nyomozó hatóságnak azonnal ki kell hallgatnia Önt.

Amennyiben a nyomozás során egyértelművé válik, hogy az őrizetbe vétel nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Amennyiben az ügyészség álláspontja szerint Önt a továbbiakban is fogva kell tartani annak érdekében, hogy ne szökjön meg a nyomozás elől, vagy ne kövessen el újabb bűncselekményt, a bíróságtól kérniük kell letartóztatásának elrendelését.

Ilyen esetben az őrizetbe vételt követő 48 órán belül bíróság elé kell Önt állítani. A bíróság dönt arról, hogy helye van-e a letartóztatásnak. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a letartóztatás nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése

A nyomozás célja olyan bizonyítékok összegyűjtése, amelyek megerősítik a bűncselekmény elkövetésének körülményeit. Ennek érdekében kihallgatják a gyanúsítottat, a sértettet és a tanúkat, összegyűjtik a bizonyítékokat, szakértői elemzéseket végeznek, valamint megfigyelési tevékenységet folytatnak. A bizonyítékok összegyűjtése érdekében végzett valamennyi cselekményt a törvénynek megfelelően dokumentálni kell. Az Önnel szembeni vádemeléshez csak a törvény által előírt és törvényesen összegyűjtött bizonyítékokat lehet felhasználni.

Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése

A büntetőügy iratai tartalmazzák a bűnügyi nyomozással és a bizonyítékokkal kapcsolatos részletes adatokat. A bűnügyi nyomozás befejezését követően az ügyészség átadja a büntetőügy iratainak másolatát a védőnek. Ügyvédje ismerteti Önnel az összegyűjtött bizonyítékokat és az Ön ellen emelt vád alapját.

Ön és védője jogosult indítványokat intézni az ügyészséghez (például, hogy szerepeltessen további bizonyítékokat az iratok között, zárja le a büntetőeljárást, stb.). Az ügyészségnek döntenie kell ezekről az indítványokról. Amennyiben az ügyészség nem ad helyt valamely indítványnak, ugyanezt az indítványt a tárgyalás során a bíróságnak újra előterjesztheti.

Amennyiben az iratok ismertetését és az összes indítvánnyal kapcsolatos döntést követően az ügyészség úgy véli, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre Önnel szemben, összeállítják a vádiratot.

Ez olyan dokumentum, amely tartalmazza a vád alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Az ügyészség a vádiratot ismerteti a védővel és megküldi a bíróságnak. A vádirat alapján a bíró megkezdi a tárgyalást.

Jogaim a nyomozás során

A büntetőeljárás megindulása (1)

Miért indul meg a büntetőeljárás?

A büntetőeljárás azért indul meg, mert a nyomozó hatóságnak bűncselekmény elkövetésére utaló információ jutott a tudomására. Ez az információ alapulhat feljelentésen vagy olyan tény felfedezésén, amely bűncselekmény elkövetésére utal.

A büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és amennyiben igen, rendelkezésre áll-e kellő mennyiségű bizonyíték a gyanúsított elleni vádemeléshez.

Ki folytatja le a bűnügyi nyomozást?

A büntetőeljárást az A link új ablakot nyit megügyészség vezeti, és egy nyomozóhatóság folytatja le az ügyészség utasításainak megfelelően. Általában a A link új ablakot nyit megrendőrség folytatja le a nyomozást. A nyomozást a A link új ablakot nyit megBelbiztonsági Hivatal, az A link új ablakot nyit megadó- és vámhatóság, A link új ablakot nyit mega Környezetvédelmi Felügyelőség, A link új ablakot nyit megaz Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási osztálya és büntetés-végrehajtási szolgálata, a katonai rendőrség és a A link új ablakot nyit megversenyhatóság is lefolytathatja.

A nyomozó hatóságok egyes eljárási cselekményeket csak az ügyészség vagy a bíróság engedélyével végezhetnek.

Hogyan szerzek tudomást a büntetőeljárás megindulásáról?

A büntetőeljárás az első eljárási cselekménnyel kezdődik. Amennyiben bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a büntetőeljárás megindulásáról akkor szerez tudomást, amikor gyanúsítottként őrizetbe veszik vagy a nyomozó elé idézik, és kihallgatják.

Miért gyanúsíthatnak bűncselekmény elkövetésével?

Akkor kezelhetik gyanúsítottként, ha a nyomozó hatóság alapos gyanú alapján feltételezi, hogy bűncselekményt követett el. Az alapos gyanúnak több oka lehet, például:

  • a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték;
  • a bűncselekmény tanúja vagy sértettje Önt azonosította elkövetőként;
  • a bűncselekmény bizonyítékai vagy egyéb információk arra utalnak, hogy Ön az elkövető.

Milyen jogaim vannak gyanúsítottként?

Gyanúsítottként főbb jogai a következők:

  • joga van ahhoz, hogy ismertessék Önnel, hogy mivel gyanúsítják, joga van vallomást tenni a gyanúsítással kapcsolatban, vagy megtagadni a vallomást;
  • joga van tudomást szerezni arról, hogy a vallomásait felhasználhatják Ön ellen;
  • joga van tolmács segítségének igénybevételére;
  • joga van védő segítségének igénybevételére;
  • joga van négyszemközt tanácskozni a védőjével;
  • joga van ahhoz, hogy védője jelenlétében hallgassák ki;
  • joga van ahhoz, hogy részt vegyen a letartóztatására irányuló indítvány bírósági tárgyalásán;
  • joga van bizonyítékok előterjesztésére;
  • joga van indítványok és panaszok előterjesztésére;
  • joga van valamely eljárási cselekmény jegyzőkönyvébe betekintetni, és megállapításokat tenni az eljárási cselekmény feltételeit, lefolytatását és eredményeit, illetve e jegyzőkönyveket érintően; e megállapításait szintén jegyzőkönyvezik; joga van továbbá beleegyezni a peren kívüli eljárás alkalmazásába, ezen eljárás egyeztetésein részt venni, az alkalmazandó szankció típusára és mértékére javaslatot tenni, és a peren kívüli egyezséget elfogadni vagy elutasítani.

Mik a kötelezettségeim?

Köteles

  • a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság felhívására megjelenni;
  • részt venni az eljárási cselekményeken és betartani a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság utasításait.

Miről tájékoztatnak a folyamatban levő eljárással kapcsolatban?

Amennyiben Ön a gyanúsított, a nyomozó hatóságnak ismertetnie kell jogait és kötelezettségeit. Fel fogják szólítani, hogy írja alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, ezzel megerősíti, hogy ismertették jogait és kötelezettségeit.

Ezt követően tájékoztatják arról, hogy mivel gyanúsítják. Ez azt jelenti, hogy röviden ismertetik azt a cselekményt, amelynek elkövetésével gyanúsítják. Emellett tájékoztatják azon jogszabály részleteiről, amely ezt a cselekményt bűncselekménynek minősíti. Sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség nem köteles Önnek ennél több információt szolgáltatni a tárgyalást megelőző eljárás befejezéséig.

Mikor beszélhetek az ügyvédemmel?

Attól kezdve, hogy büntetőeljárás gyanúsítottjává válik, joga van találkozni és beszélni az ügyvédjével. Joga van beszélni az ügyvédjével azt megelőzően, hogy a nyomozó hatóság megkezdené a kihallgatását.

Őrizetbe vétel és letartóztatás (2)

Milyen körülmények között vehetnek őrizetbe?

Gyanúsítottként őrizetbe vehetik, ha:

  • a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték;
  • a bűncselekmény tanúja vagy sértettje Önt azonosította elkövetőként;
  • a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok arra utalnak, hogy Ön az elkövető.

Emellett akkor is őrizetbe vehetik, ha a nyomozó hatóság egyéb olyan információval rendelkezik, amely alapján Ön a gyanúsított és:

  • megpróbált megszökni;
  • személyazonosságát nem állapították meg;
  • a nyomozó hatóság úgy véli, hogy további bűncselekményeket követhet el, elszökhet a büntetőeljárás elől vagy azt bármely más módon akadályozhatja.

Őrizetbe vehetik és letartóztathatják továbbá másik országnak való átadás vagy kiadatás céljából is (lásd Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése (3)).

Ki vehet őrizetbe?

A nyomozó hatóság jogosult őrizetbe venni Önt. Amennyiben a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték, vagy megpróbált elmenekülni, bárki elfoghatja és átadhatja a rendőrségnek őrizetbe vétel céljából.

Hogyan tudom meg, hogy őrizetbe vettek, és mi történik ezután?

Amikor őrizetbe veszik, a nyomozó hatóság valamely tisztviselőjének tájékoztatnia kell Önt az őrizetbe vétel okáról, valamint ismertetnie kell jogait és kötelezettségeit. A tisztviselő okiratot állít ki az őrizetbe vételről, amely tartalmazza őrizetbe vételének jogalapját és azon bűncselekmény körülményeit, amelynek elkövetésével gyanúsítják. Joga van indítványokat előterjeszteni és kérni, hogy ezeket szerepeltessék az őrizetbe vételről szóló okiratban.

Ha nem beszélem a helyi nyelvet, hogyan érthetem meg, hogy mi történik?

A nyomozó hatóságnak az Ön által érthető nyelven és módon azonnal tájékoztatnia kell Önt őrizetbe vételének okáról és jogairól. A nyomozó hatóságnak tolmácsot kell biztosítania az Ön részére, amennyiben erre szüksége van. Csak tolmácsot biztosítanak (írásos fordítást nem).

Tájékoztathatom hozzátartozóimat az őrizetbe vételemről?

Joga van legalább egy Ön által kiválasztott hozzátartozó tájékoztatásához. Az értesítés a nyomozó hatóságon keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy joga van azt kérni, hogy értesítsék az Ön által kiválasztott személyt, ezt az értesítést pedig a nyomozóhatóság végzi.

Amennyiben a nyomozóhatóság úgy véli, hogy az Ön által kiválasztott személy tájékoztatása őrizetbe vételéről sértheti a nyomozás érdekeit, megtagadhatja az értesítést. Az ilyen megtagadást az ügyészségnek engedélyeznie kell.

Milyen hosszan tarthatnak őrizetben?

Legfeljebb 48 óráig tarthatják őrizetben. Amennyiben az őrizetbe vételétől számított 48 órán belül a bíróság nem rendelte el letartóztatását, a nyomozó hatóságnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania Önt.

Milyen körülmények között tartóztathatnak le?

Az ügyészség indítványára tartóztathatják le, amennyiben alapos okkal feltehető, hogy elszökik a büntetőeljárás elől vagy újabb bűncselekményeket követ el. Csak bíró adhat engedélyt a letartóztatásra.

Hogyan döntenek a letartóztatásomról?

A nyomozó hatóság bíróság elé állítja Önt, hogy az rendelje el letartóztatását. Az ügyészt, és amennyiben kívánja, ügyvédjét szintén a bíróság elé idézik. A bíró elolvassa büntetőügyének iratait és kikérdezi Önt a letartóztatás okainak ellenőrzése érdekében. Az ügy résztvevőinek meghallgatást követően a bíróság helyt ad a letartóztatás iránti indítványnak vagy elutasítja azt. Amennyiben a letartóztatást elutasítják, haladéktalanul szabadon kell bocsátani Önt.

Mennyi ideig tarthat a letartóztatásom?

A tárgyalást megelőző eljárásban legfeljebb 6 hónapig tarthatják fogva. Kivételes esetekben ez a határidő meghosszabbítható. Minden kéthónapos időszak elteltével joga van annak kérelmezésére, hogy a bíróság vizsgálja felül a letartóztatás okait, a bíróságnak pedig 5 napon belül döntenie kell arról, hogy a további letartóztatás indokolt-e vagy nem. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a további letartóztatás nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

Óvadék ellenében szabadlábra helyezhetnek?

Joga van azt kérni, hogy a letartóztatás helyett óvadék letétbe helyezésére kötelezzék. Ennek érdekében kérelmet kell előterjesztenie a bírósághoz. Olyan bíró elé állítják, aki dönt az óvadékra irányuló kérelemről, és meg kell hallgatnia az Ön és ügyvédje álláspontját.

Amennyiben a bíróság egyetért a kérelemmel, az óvadék összegének a bíróság számlájára való átutalását követően a fogvatartásból szabadon bocsátják.

Jogosult vagyok fellebbezni a letartóztatásom elrendelésével szemben?

Joga van fellebbezni letartóztatása elrendelésével szemben. Ennek érdekében Önnek vagy ügyvédjének írásbeli fellebbezést kell benyújtania a körzeti bírósághoz, azon a bíróságon keresztül, amely eredetileg elrendelte a letartóztatást. A fellebbezést a letartóztatás elrendeléséről való tudomásszerzést követő 10 napon belül kell benyújtania.

Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése (3)

Mi a célja a kihallgatásnak és a bizonyítékok összegyűjtésének?

A kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtésének célja az állítólagos bűncselekmény körülményeinek megállapítása, illetve e körülmények írásbeli rögzítése, annak érdekében, hogy azokat a bíróságon megvizsgálhassák. A nyomozóhatóság és az ügyészség köteles összegyűjteni azokat az információkat is, amelyek arra utalnak, hogy Ön részese volt a bűncselekménynek, és az Ön javára szolgáló információkat is. Ártatlanságát nem kell bizonyítania.

Fognak információkat kérni tőlem?

Amennyiben gyanúsított, a nyomozóhatóságnak haladéktalanul ki kell hallgatnia Önt.

Köteles vagyok információt szolgáltatni a nyomozóhatóságnak?

Nem köteles információt szolgáltatni a nyomozóhatóságnak, vagy válaszolni az általuk feltett kérdésekre. Joga van hallgatni. A hallgatás semmiképpen nem értelmezhető a bűnösség beismerésének. Nem kényszeríthetik arra, hogy önmaga vagy hozzátartozója ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Hogyan zajlik a kihallgatás?

A kihallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell Önt arra, hogy megtagadhatja a vallomást, és hogy vallomása felhasználható Ön ellen. Először azt kérdezik meg Öntől, hogy elkövette-e a bűncselekményt, amivel gyanúsítják.

Lehetőséget biztosítanak Önnek, hogy nyilatkozzon arról, mit tud a nyomozás alatt álló bűncselekményről. Emellett kérdéseket tesznek fel Önnek. A kihallgatásról írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv aláírása előtt joga van azt elolvasni. Joga van ahhoz, hogy észrevételei szerepeljenek a jegyzőkönyvben.

Mi történik akkor, ha olyasmit mondok, ami hátrányos a bírósági ügyemre nézve?

A megtett vallomás bizonyítékként felhasználható Ön ellen.

A tárgyalás előtt elismerhetem bűnösségemet egy vagy több vádpontban?

A kihallgatás során elismerheti bűnösségét valamennyi vagy egyes vádpontokban. Ehhez joga van továbbá bármikor a kihallgatást követően, akkor is, ha a kihallgatás során azt állította, hogy nem bűnös.

A büntetőeljárás nem ér véget abban az esetben, ha beismeri bűnösségét. A nyomozóhatóságnak továbbra is meg kell állapítania a bűncselekmény körülményeit, és bizonyítania kell azokat. Pusztán vallomása alapján nem ítélhetik el bűncselekmény elkövetése miatt.

Jogom van később a vallomásom visszavonására?

Amennyiben beismerte bűnösségét, joga van visszavonni korábbi vallomását, és tagadni bűnösségét a büntetőeljárás későbbi szakában, illetve a bíróság előtt is. Ugyanakkor ilyen esetben korábbi vallomása ismertethető a bíróságon, és bizonyítékként felhasználható Ön ellen. Amennyiben egyéb bizonyítékok megerősítik bűnösségét, az, hogy visszavonta vallomását, figyelmen kívül hagyható, mivel az nem megbízható.

Kaphatok tájékoztatást az ellenem tanúskodó tanúkról?

A bűnügyi nyomozás során a nyomozóhatóság nem köteles tájékoztatást adni Önnek arról, hogy mely tanúk tanúskodtak Ön ellen, illetve, hogy e tanúk milyen tartalmú vallomást tettek. A tanúkkal és vallomásukkal kapcsolatban csak akkor kap tájékoztatást, amikor megismerheti a bűnügy iratait a nyomozás végén (lásd Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése (4)).

Tesznek fel kérdéseket az általam korábban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban?

Intézhetnek kérdéseket Önhöz korábban elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, de megtagadhatja az erre vonatkozó választ. A nyomozóhatóság különböző adatbázisok segítségével jogosult annak megállapítására, hogy követett-e el korábban bűncselekményt. Bármilyen korábbi bűncselekmény szerepelni fog a vádiratban.

Átvizsgálhatják a testemet?

A nyomozóhatóság jogosult testének átvizsgálására annak érdekében, hogy megtalálja a bűncselekmény nyomait, megállapítsa testének egyedi sajátosságait, illetve egyéb, a bűnügyi nyomozás szempontjából fontos információkat.

Felkérhetnek, hogy szolgáltassak ujjlenyomatot, illetve vehető tőlem DNS-minta (például haj, nyál), illetve egyéb belőlem származó testnedv?

A nyomozóhatóság jogosult bizonyítékokat és mintákat venni Öntől, beleértve az ujjlenyomatokat és biológiai anyagokat a DNS-elemzés céljából.

Amennyiben megtagadja a mintaadást, a nyomozóhatóság jogosult azt kikényszeríteni. Ugyanakkor amennyiben megtagadja a mintaadást vagy az veszélyezteti testi épségét, ez csak a nyomozó hatóság határozata alapján végezhető el. Jogosult megismerni ezt a határozatot.

Átkutatható a lakásom, üzleti helyiségem, autóm, stb.?

Lakása, üzleti helyisége, autója átkutatható a bűncselekmény bizonyítékának vagy egyéb, a bűnügy megoldásához szükséges tárgynak a megtalálása érdekében. Az ügyészségnek vagy a bíróságnak házkutatási parancsot kell kiadnia a kutatáshoz. Amennyiben a kutatás sürgős, az engedélyezhető a nyomozóhatóság parancsa alapján is.

Annak a személynek, akinek a tulajdonában álló dolgon a kutatás folyik, be kell mutatni a házkutatási parancsot, és fel kell szólítani, hogy adja elő az abban megjelölt dolgot. Amennyiben a dolgot nem adja elő, a nyomozóhatóság tisztviselői elvégzik a házkutatást.

Élhetek panasszal, ha megsértik a jogaimat?

Amennyiben megsértik a jogait, joga van a nyomozóhatóság tevékenységét kifogásolni és panaszt terjeszteni az A link új ablakot nyit megügyészség elé. Amennyiben a panasz az ügyészség tevékenységére vonatkozik, azt az A link új ablakot nyit megállamügyészségséghez kell benyújtani. A panaszt 30 napon belül el kell bírálni. A határozat egy példányát megküldik az Ön számára. Amennyiben nem ért egyet az államügyészségség határozatával, 10 napon belül panaszt nyújthat be a bírósághoz.

Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése (4)

Mi a célja az iratismertetésnek?

A bűnügyi nyomozás során összegyűjtött valamennyi bizonyíték, illetve a tárgyalást megelőző szakasz összefoglalása, amely ismerteti a bűncselekmény körülményeit, bekerül a bűnügy iratai közé. Az Önnek mint gyanúsítottnak biztosított iratismertetés ahhoz szükséges, hogy tudomást szerezzen az Ön elleni vádakról, illetve azok megalapozásának módjáról.

Mikor ismerhetem meg a bűnügy iratait?

Amennyiben Ön gyanúsított, a büntetőügy iratait a bűnügyi nyomozás befejezése után ismerheti meg.

Hogyan biztosítják az iratok megismerését?

Az iratok Önnek való ismertetésének időpontjában rendelkeznie kell ügyvéddel (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt). Az ügyészség átadja a büntetőügy iratainak másolatát az ügyvédjének. Ügyvédje tájékozatja Önt a bűnügyi iratok tartalmáról.

Mennyi időm van a büntetőügy iratainak tanulmányozására?

Az iratok tanulmányozására nincs meghatározva konkrét időtartam. Amennyiben az ügyészség az iratok tanulmányozásának elhúzódását állapítja meg, meghatározhat ilyen határidőt. Kellő időt kell adni annak biztosításához, hogy ténylegesen gyakorolhassa védelemhez való jogát.

Mi a célja az indítványok előterjesztésének?

Miután tanulmányozta a büntetőügyi iratait, Ön és ügyvédje jogosultak indítványokat előterjeszteni az ügyészségnek. Az indítványok előterjesztésének célja annak biztosítása, hogy a bűnügyi nyomozást alaposan és tisztességesen folytassák le.

Joga van kérni a következőket:

  • folytassanak további nyomozati eljárást;
  • az Ön által benyújtott új bizonyítékot szerepeltessék a büntetőügy iratai között;
  • az ügy szempontjából nem jelentős anyagokat távolítsák el az iratok közül, stb.

Emellett joga van azt kérni, hogy az ügyészség szüntesse meg a büntetőeljárást, amennyiben az Ön álláspontja szerint nincs alap annak folytatására. Emellett joga van azt kérni, hogy az ügyet törvény által előírt egyszerűsített eljárásban kezeljék (pl. megállapodásos eljárásban), teljes tárgyalás nélkül.

Hogyan kell indítványokat előterjeszteni?

Az indítványokat írásban kell benyújtani az ügyészséghez, a büntetőügy iratainak megismerését követő 10 napon belül. Amennyiben a büntetőügy jelentős és bonyolult, az ügyészség ezt a határidőt 15 napra meghosszabbíthatja. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 225. szakasza, amely 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.)

Hogyan bírálják el a beadványokat?

Az ügyészség 10 napon belül megvizsgálja a beadványokat. Amennyiben az ügyészség valamilyen igénynek nem ad helyt, erről határozatot hoz, amelynek egy példányát megküldi Önnek. Amennyiben indítványát ebben a szakaszban elutasítják, azt a tárgyalás során ismét előterjesztheti.

Mikor ismertetik a vádat?

Miután megismerte a büntetőügy iratait, és az ügyészség döntött indítványairól, vádat emelnek Ön ellen, amennyiben az ügyészség meggyőződött arról, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre az Ön elleni tárgyaláshoz.

Hogyan ismertetik a vádat?

Az ügyészség összeállítja a vádiratot. A vádirat olyan dokumentum, amely tartalmazza a vád alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Az ügyészség átadja Önnek és ügyvédjének a vádiratot, valamint megküldi azt a bíróságnak.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

A bíróság csak vádiraton alapuló ügyet tárgyalhat. Az ügyészség megváltoztathatja vagy kiegészítheti a vádat, de ebben az esetben új vádiratot kell benyújtania.

Ugyanazon vád alapján már volt tárgyalásom más országban. Ilyenkor mi történik?

Amennyiben ugyanazon vád alapján más országban bűnösnek találták, vagy a váddal kapcsolatban a büntetőeljárást megszüntették, ugyanazzal a bűncselekménnyel nem vádolhatják meg ismét. Ilyen helyzetben, ha az Ön elleni büntetőeljárás Észtországban indult, akkor azt meg kell szüntetni, anélkül, hogy Önnel szemben vádat emelnének.

Megoldható az ügyem megállapodással?

Miután megismerte a büntetőügy iratait, joga van azt kérni, hogy az ügyészség kezdje meg a tárgyalásos eljárást. Amennyiben az ügyészség egyetért, tárgyalás kezdődik Önnel és ügyvédjével azon cselekmény jogi minősítéséről, amellyel vádolják, illetve annak büntetéséről.

Amennyiben a tárgyalás eredményeként megállapodásra jutnak, azt írásba foglalják, és jóváhagyás céljából bíróság elé terjesztik. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a megállapodást, a bűncselekményért a megállapodásuk szerinti elítélésben részesül.

További információk nem belföldi lakosok számára (5)

Mi az az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs az Európai Unió egyik tagállamának hatósága által egy másik tagállamhoz intézett megkeresés egy meghatározott személy őrizetbe vétele, letartóztatása vagy a megkereső tagállamnak való átadása iránt, annak érdekében, hogy ez az ország büntetőeljárást tudjon folytatni, vagy börtönbe zárja az érintett személyt.

Milyen jogaim vannak, ha európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vesznek?

Őrizetbe vételekor ismertetni kell Önnel az őrizetbe vétel alapját, valamint tájékoztatni kell arról, hogy hozzájárulhat egy másik tagállamnak való átadásához. Amennyiben hozzájárul az átadáshoz, döntését később nem változtathatja meg. Őrizetbe vételétől kezdve ingyenes jogi segítségre és tolmács közreműködésére jogosult.

Hogyan döntenek egy másik tagállamnak való átadásomról?

Az átadásról vagy az átadás megtagadásáról bíróság dönt. Ön, ügyvédje és az ügyészség részt vesz a tárgyaláson. A bíróságnak meg kell hallgatnia véleményét az átadással kapcsolatban. A bíróság határozat hoz átadásának engedélyezéséről vagy megtagadásáról. E határozat kézhezvételét követően három napon belül fellebbezhet a körzeti bírósághoz. A körzeti bíróság 10 nap alatt dönt a fellebbezésről, e határozata jogerős.

Milyen gyorsan döntenek egy másik tagállamnak való átadásomról?

Amennyiben hozzájárult az átadáshoz, 10 napon belül határozatot kell hozni. Amennyiben nem járult hozzá az átadáshoz, az átadásról vagy az átadás megtagadásáról szóló végső határozatot a letartóztatásától számított 60 napon belül meg kell hozni. Kivételes esetekben ez a határidő 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az átadásáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedett, 10 napon belül át kell adni a megkereső országnak. Amennyiben e határidőn belül nem adják Önt ki, akkor szabadon kell bocsátani.

Milyen körülmények között adhatnak ki egy másik országnak?

Amennyiben egy másik ország büntetőeljárást indított és letartóztatási parancsot bocsátott ki, vagy valamely ebben az országban található bíróság szabadságvesztésre ítélte Önt, ez az ország kérheti az Ön kiadatását. Amennyiben Észtországhoz egy másik ország kiadatás iránti kérelme, vagy letartóztatás iránti kérelem érkezett az Interpolon keresztül, Ön a kiadatási eljárás tartamára őrizetbe vehető és letartóztatható. A kiadatási eljárás során Ön legfeljebb egy évig tartható letartóztatásban. A bíróság dönt arról, hogy a kiadatás engedélyezhető-e.

Ha letartóztatnak, kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével?

Amennyiben külföldi ország állampolgára, az Önre vonatkozó letartóztatási parancs másolatát megküldik a külügyminisztériumnak. A külügyminisztérium tájékoztatja országa nagykövetségét vagy konzuli képviseletét az Ön letartóztatásáról. Joga van találkozót kérni országa konzuli tisztviselőjével.

Biztosítanak számomra tolmácsot, ha nem beszélem a helyi nyelvet?

A nyomozóhatóságnak és az ügyészségnek biztosítania kell tolmács segítségét az Ön számára. A tolmácsnak minden olyan eljárási cselekménynél jelen kell lennie, amelyen Ön részt vesz. A tolmács köteles pontosan és teljes körűen lefordítani mindent, ami az eljárási cselekménnyel kapcsolatos. Csak tolmácsolást biztosítanak (írásbeli fordítást nem).

Kérheti, hogy a vádiratot írásban fordítsák le anyanyelvére vagy az Ön által beszélt más nyelvre. A büntetőeljárásban szereplő többi iratot nem fordítják le írásban.

Az országban kell tartózkodnom a büntetőeljárás folyamán? Elhagyhatom az országot?

Nem kell az országban tartózkodnia a büntetőeljárás folyamán, és elhagyhatja az országot, de idézésre köteles megjelenni a nyomozóhatóság előtt, annak érdekében, hogy az elvégezzen valamilyen eljárási cselekményt. A nyomozóhatóság megtilthatja Önnek, hogy a hatóság engedélye nélkül elhagyja lakóhelyét.

Amennyiben lakóhelyét 24 órát meghaladóan el kívánja hagyni, a nyomozóhatóság előzetes engedélyét kell kérnie. Amennyiben idézésre nem jelenik meg a nyomozóhatóság előtt, vagy megsérti a lakóhelyelhagyási tilalmat, letartóztatásba helyezhető.

Kihallgathatnak egy másik országban távközlési eszköz, például videokapcsolat segítségével?

A nyomozóhatóság lefolytathatja kihallgatását külföldön, élő videokapcsolat segítségével. Ilyen kihallgatásra csak hozzájárulása esetén van lehetőség.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

3 – Jogaim a bíróságon

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Hol zajlik a tárgyalás?

Valamennyi büntetőügyben a A link új ablakot nyit megmegyei bíróságok döntenek. A döntést általában egyesbíró hozza. A súlyosabbnak minősülő bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőügyeket egy, a bíróság elnökéből és két ülnökből álló bíróság tárgyalja.

Nyilvános a tárgyalás?

A tárgyalás nyilvános.

A bíróság a nyilvánosságot részben vagy egészben kizárhatja a következő esetekben:

  • államtitok vagy üzleti titok védelme érdekében;
  • a közerkölcs, a családi élet vagy a magánélet védelme érdekében;
  • kiskorú személy védelme érdekében;
  • az igazságszolgáltatás érdekében, beleértve olyan eseteket, amikor a nyilvános tárgyalás veszélyeztetheti a bíróság, az eljárás felei vagy a tanúk biztonságát.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás során?

A bírósági tárgyalás befejeződése előtt az ügyészség megváltoztathatja a vádat, vagy további vádpontokra hivatkozhat Önnel szemben. Ilyen esetben az ügyészség új vádiratot készít. Erre nem kerül sor, ha a vádat az Ön javára változtatják meg. A vád megváltoztatása esetén Önnek és ügyvédjének joga van a tárgyalás elnapolását kérni annak érdekében, hogy felkészüljenek a védekezésre.

Mi történik akkor, ha egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban beismerem bűnösségemet a tárgyalás során?

Vallomását a bűncselekmény egyik bizonyítékaként kezelik. Amennyiben beismeri bűnösségét, az ügyészségnek akkor is bizonyítania kell azt egyéb bizonyítékokkal.

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Megtartható a tárgyalás a távollétemben?

A vádlott részvétele kötelező a tárgyaláson. Kivételesen a tárgyalás az Ön távollétében is megtartható, a következő esetekben:

  • amennyiben rendzavarást követett el a tárgyaláson és nem tett eleget a bíró utasításainak, ennek következményeként pedig kivezetették a tárgyalóteremből;
  • az Észt Köztársaság területén kívül tartózkodik, nem jelent meg a bíróság előtt, és lehetőség van az ügy távollétében való tárgyalására;
  • amennyiben a bírósági kihallgatását követően olyan állapotban van, hogy képtelen a tárgyaláson való további részvételre, és lehetőség van az ügy távollétében való tárgyalására.

Amennyiben másik országban élek, részt vehetek videokapcsolat segítségével?

A bíróság engedélyezheti Önnek, hogy a tárgyaláson videokapcsolat segítségével vegyen részt, amennyiben a bíróságon való megjelenés problémát jelent az Ön számára. Erre csak az Ön hozzájárulása esetén van lehetőség.

Biztosítanak számomra fordítást, ha nem értem, hogy mi történik?

Amennyiben nem érti a tárgyalás nyelvét, a bíróságnak a tárgyalás során tolmácsot kell biztosítania az Ön számára. Csak tolmácsolást biztosítanak (írásbeli fordítást nem).

Kell, hogy legyen ügyvédem? Biztosítanak számomra ügyvédet?

Kell, hogy legyen ügyvédje, és amennyiben nem választott ügyvédet, az Észt Ügyvédi Kamara jelöl ki az Ön számára egyet (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt).

Beszélhetek a tárgyalás során? Kell beszélnem a tárgyalás során?

Joga van beszélni a tárgyalás során és az ügy összes körülményével kapcsolatban kifejtheti véleményét. Nem köteles beszélni a tárgyaláson, joga van hallgatni.

Mi történik akkor, ha nem mondok igazat a tárgyalás során?

A vádlott nem köteles az igazat mondani a bíróság előtt. Amennyiben nem mond igazat, ezért nem sújtható szankcióval. Amennyiben a tárgyalás során bizonyítást nyer, hogy hazudott a bíróság előtt, egész vallomását (beleértve az igaz részt is) megbízhatatlannak tekinthetik. Ilyen esetben vallomását nem fogadják el bizonyítékként.

Kifogásolhatom az ellenem felhozott bizonyítékokat?

Joga van kifogásolni a bíróság előtt Ön ellen felhozott bizonyítékokat. A bizonyíték nem használható fel a bíróság előtt, ha annak megszerzésére jelentős jogsértés révén került sor. Joga van megkérdőjelezni a bizonyíték megbízhatóságát, valamint azt, hogy az jogilag elfogadható-e.

Ön és ügyvédje szóban és írásban a tárgyalás végéig az eljárás bármely szakaszában megkérdőjelezheti a bizonyítékot.

Milyen bizonyítékot nyújthatok be?

Joga van a bíróság előtt bármilyen, az ügyre vonatkozó és jogszerűen megszerzett bizonyíték benyújtására.

Milyen feltételek vonatkoznak a bizonyítékaimra?

Az új bizonyíték előterjesztéséhez általában kérelmet kell benyújtani az iratismertetést követően, vagy legalább három munkanappal az előzetes meghallgatás előtt. Ugyanakkor lehetőség van új bizonyíték előterjesztésére a tárgyaláson is, amennyiben objektív okból nem lehetett azt korábban benyújtani.

Igénybe vehetek magánnyomozót a bizonyítékok összegyűjtéséhez?

Joga van magánnyomozót igénybe venni a bizonyítékok megszerzéséhez. A magánnyomozó által megszerzett bizonyíték akkor fogadható el a bíróság előtt, ha a magánnyomozó a bizonyítékot a jogszabályok megsértése nélkül szerezte meg.

Kérhetem, hogy hallgassanak meg a javamra vallomást tevő tanúkat?

Joga van azt kérni, hogy az ügyének eldöntése szempontjából fontos információkkal rendelkező embereket idézzék meg a bíróság elé.

Feltehetek-e én vagy az ügyvédem kérdéseket más tanúknak az ügyemben? Megkérdőjelezhetem-e én vagy az ügyvédem a vallomásukat?

Ön és ügyvédje jogosult valamennyi tanúnak kérdést feltenni. Joga van kifejteni véleményét a tanúvallomás relevanciájával és igaz voltával kapcsolatban. Joga van olyan bizonyítékokat benyújtani, amelyek bizonyítják, hogy a tanú vallomása nem igaz, vagy amelyek kétséget ébresztenek annak megbízhatóságával kapcsolatban.

Figyelembe veszik a korábbi bűncselekményeimmel kapcsolatos információkat?

A korábbi bűncselekményeivel kapcsolatban csak azokat az információkat lehet figyelembe venni, amelyek szerepelnek a A link új ablakot nyit megbüntetések nyilvántartásában, és amelyeket nem töröltek az Önre vonatkozó bűnügyi adatok közül (valamely bűncselekményt a bűncselekmény súlyosságától függően 1–15 évvel azt követően törölnek az Önre vonatkozó bűnügyi adatok közül, hogy letöltötte büntetését).

A korábbi bűncselekményeivel kapcsolatos, más országokból származó információk szintén figyelembe vehetők. A bíróság előtt figyelembe veendő bűncselekményeknek szerepelniük kell a vádiratban. Bizonyos bűncselekmények esetében hasonló bűncselekmény korábbi elkövetése szigorúbb bűncselekmény kiszabását eredményezheti.

Mi a tárgyalás lehetséges kimenetele?

A tárgyalást követően a bíróság felmenti vagy elítéli Önt. Felmentésre akkor kerül sor, ha a tárgyalás során nem bizonyították be a bűncselekmény elkövetését vagy azt, hogy Ön követte el. Abban az esetben is felmentik Önt, ha az ügyészség ejti a vádat. Elítélésre akkor kerül sor, ha a bíróság előtt bebizonyították, hogy Ön követte el a bűncselekményt.

Amennyiben bűnösnek találják, a bíróság a törvénynek megfelelő büntetést szab ki Önre. A lehetséges büntetések a következők:

  • pénzbüntetés, amely az átlagos napi jövedelme összegének harminc és ötszázszorosa közötti érték;
  • 30 naptól húsz évig terjedő, illetve élethosszig tartó szabadságvesztés.

Hozzájárulása esetén a bíróság a szabadságvesztést közérdekű munkára változtathatja.

Bizonyos körülmények között a bíróság úgy is határozhat, hogy próbára bocsátja Önt. Ilyen esetben nem kell letöltenie az eredeti ítéletben foglalt büntetést, vagy csak annak egy részét kell letöltenie, amennyiben nem követ el újabb bűncselekményt a próbaidő alatt. A próbaidő tartama 3–5 év.

A főbüntetés mellett a bíróság mellékbüntetéseket is alkalmazhat, így például megtilthatja bizonyos tevékenységek gyakorlását, vagy kiutasíthatja Önt Észtországból. Emellett a bűncselekményhez kapcsolódó bármely vagyontárgy elkobozható.

Mi a sértett szerepe a tárgyaláson?

A sértettnek joga van részt venni a tárgyaláson, vallomást tehet és bizonyítékot nyújthat be, kártérítést kérhet a bűncselekmény által okozott károkért, valamint kifejtheti véleményét az ügyészség által a megbüntetésére irányuló ítéletre tett javaslatról.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)

A link új ablakot nyit megA büntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megA büntető törvénykönyv angolul (nem tartalmaz minden módosítást)


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

4 – Jogaim a bírósági határozat meghozatalát követően

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Joga van fellebbezni az ítélet ellen. Fellebbezhet elítélése és a büntetés ellen is. Joga van fellebbezni az egész ítélet vagy annak egy része ellen.

Hogyan fellebbezhetek?

Tájékoztatnia kell az Önt elítélő bíróságot, hogy fellebbezést kíván benyújtani. Ezt a bírósági határozat kihirdetését követő 7 napon belül kell írásban megtennie. Erre sor kerülhet faxon is.

A fellebbezést az ítéletet meghozó bírósághoz kell benyújtani attól az időponttól számított 15 napon belül, hogy megismerhette az ítéletet. A fellebbezést írásba kell foglalni, és meg kell küldeni a bíróságnak levélben vagy faxon. Az ügyészség és a jogi képviselő fellebbezését elektronikusan is megküldik a bíróságnak.

Az ítéletet meghozó bíróság a fellebbezést és a büntetőügy iratait megküldi a A link új ablakot nyit megkörzeti bíróságnak.

Mi történik, ha fellebbezek?

Amennyiben fellebbez, az eredeti ítéletet nem hajtják végre mindaddig, amíg a körzeti bíróság nem hoz döntést. Amennyiben az ítélethozatal előtt vagy azt követően letartóztatták, nem bocsátják szabadon azon az alapon, hogy fellebbezett. Ön letartóztatásban tartható, amíg döntés nem születik a fellebbezésről. A törvény nem állapít meg határidőt a fellebbezésről való döntés meghozatalára, de azt ésszerű időn belül meg kell hozni.

Benyújthatok új bizonyítékot a fellebbezésemben? Erre milyen feltételek vonatkoznak?

Joga van a fellebbezésben új bizonyítékot benyújtani, amennyiben alapos oka van annak, hogy korábban nem nyújtotta be ezt a bizonyítékot.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtti tárgyaláson?

A tárgyaláson a körzeti bíróság mérlegeli a fellebbezésben szereplő érvelést. Amennyiben nem jelenik meg a tárgyaláson, a körzeti bíróság az Ön részvétele nélkül is megvizsgálhatja a fellebbezést. A fellebbezés megvizsgálása után a körzeti bíróság:

  • elutasíthatja a fellebbezést;
  • megváltoztathatja az elsőfokú bíróság ítéletét vagy új ítéletet hozhat;
  • hatályon kívül helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét és megszüntetheti a büntetőeljárást;
  • hatályon kívül helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét és visszautalhatja oda az ügyet új ítélethozatal érdekében.

Amennyiben az első fellebbezés sikertelen, van lehetőség további fellebbezésre?

A körzeti bíróság határozatával szemben „felülvizsgálati kérelmet” lehet benyújtani a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bírósághoz. A felülvizsgálati kérelmet csak ügyvéden keresztül lehet előterjeszteni.

Amennyiben felülvizsgálati kérelmet kíván benyújtani, erről a fellebbezésről szóló határozat kihirdetését követő 7 napon belül tájékoztatnia kell a körzeti bíróságot.

Magát a felülvizsgálati kérelmet az azon időpontot követő 30 napon belül kell benyújtani, amikor megismerhette a körzeti bíróság határozatát. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz azon a körzeti bíróságon keresztül kell benyújtani, amelyik a fellebbezésről szóló határozatot hozta.

A Legfelsőbb Bíróság dönthet úgy, hogy tárgyalja a felülvizsgálati kérelmet, és úgy is, hogy nem. Amennyiben a bíróság elutasítja a felülvizsgálati eljárás lefolytatását, ezt nem indokolja.

Mikor emelkedik jogerőre az elítélés?

Az elítélés az ítélet hatályba lépésével emelkedik jogerőre. Erre akkor kerül sor, amikor a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő eltelik. A felülvizsgálati kérelem esetében az ítélet akkor lép hatályba, amikor a Legfelsőbb Bíróság elutasította a felülvizsgálati eljárás lefolytatását vagy határozatot hozott az ügyben.

Ha fellebbezésem sikeres, nyilván fogják tartani az elítélésemet?

Elítélését csak akkor rögzítik a büntetések nyilvántartásában, ha azt végrehajtják. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisíti az Önt elítélő bíróság ítéletét, az elítélést nem rögzítik a büntetések nyilvántartásában.

Amennyiben az első határozat téves volt, kapok kártalanítást?

Joga van kártalanítást kérni az Önnek okozott kárért, ha indokolatlanul megfosztották szabadságától. A kártalanítást írásban kérheti a A link új ablakot nyit megpénzügyminisztériumtól, a felmentésének vagy a büntetőeljárást lezáró döntésnek a hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül.

A kártalanítás összege rögzített, és az megegyezik az Észt Köztársaságban hatályos napi minimálbér összegének hétszeresével minden letartóztatásban töltött napra. Emellett joga van azt kérni, hogy az állam térítse meg az Ön által az ügyvédjének fizetett összeget.

Másik országból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Amennyiben Ön jogszerűen Észtországban élő külföldi állampolgár, és szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélték, a bíróság mellékbüntetésként úgy határozhat, hogy kiutasítja Önt Észtországból, és 10 évre megtilthatja Önnek, hogy belépjen Észtországba. Mivel az Észtországból való kitiltás is büntetés, ezért joga van fellebbezni az ellen.

Amennyiben nem jogosult Észtországban élni, Észtországból való kiutasítására automatikusan, bírósági határozat nélkül sor kerül. Joga van kifogásolni kiutasítását, a A link új ablakot nyit megközigazgatási bírósághoz benyújtott panasz révén. Az, hogy kifogással élt kiutasítása ellen, nem halasztja el annak végrehajtását a bírósági eljárás tartamára.

Elítéltek; sor kerülhet ellenem új tárgyalásra ugyanazon vád alapján?

Amennyiben elítélték, nem kerülhet sor Ön ellen újabb tárgyalás tartására ugyanazon vád alapján.

Milyen információkat rögzítenek az elítélésemről és hogyan tárolják azokat?

Az elítélésével kapcsolatos információkat a A link új ablakot nyit megbüntetések nyilvántartásában rögzítik. A nyilvántartást az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium vezeti, és a A link új ablakot nyit megNyilvántartások és Információs Rendszerek Központja kezeli. A nyilvántartásban foglalt információ a törvényben meghatározott esetektől eltekintve nyilvános.

Az információ továbbítható külföldi állami hatóságoknak, amennyiben ezt nemzetközi egyezmények lehetővé teszik. Az Ön büntetésével kapcsolatos információkat a hozzájárulása nélkül tárolják. Az adatokat a törvény által meghatározott időtartam elteltét követően törlik (a bűncselekmény súlyosságától függően 1–15 évvel azt követően, hogy letöltötte büntetését).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)

A link új ablakot nyit megA büntetések nyilvántartásáról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA büntetések nyilvántartásáról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)

A link új ablakot nyit megAz állam által a szabadságtól való jogellenes megfosztással a személyeknek okozott kárért járó kártalanításról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz állam által a szabadságtól való jogellenes megfosztással a személyeknek okozott kárért járó kártalanításról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)

A link új ablakot nyit megA távozás kötelezettségéről és a belépés tilalmáról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA távozás kötelezettségéről és a belépés tilalmáról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

5 – Közúti közlekedési szabályszegések

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Hogyan kezelik a kisebb súlyú közlekedési szabályszegéseket?

A sebességkorlátozás túllépéséért, illetve a parkolási és egyéb közlekedési szabályok megsértésért a szankciókat szabálysértési eljárás keretében szabják ki.

A szabálysértési eljárást a A link új ablakot nyit megrendőrség a szabálysértés észlelésének helyszínén vagy a rendőrkapitányságon folytatja le.

Nem kötelező megbüntetni Önt a helyszínen. Ehelyett alkalmazhatnak figyelmeztetést Önnel szemben vagy figyelmeztető bírságot (15 EUR összegig). Arra is van lehetőség, hogy gyorsított eljárásban hozzanak határozatot a helyszínen, és 400 EUR összegig terjedő bírságot szabjanak ki. A helyszíni eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz Ön hozzájárul. A személy bűncselekménnyel kapcsolatos vallomásairól hang- vagy videofelvétel készülhet.

Amennyiben megsérti a sebességkorlátozást, és ezt sebességmérő kamera rögzíti, figyelmeztető bírság szabható ki a jármű tulajdonosával vagy bejegyzett üzembentartójával szemben. A figyelmeztető bírság maximális összege 190 EUR. A bírságról szóló értesítést postán küldik ki Önnek. Amennyiben nem ért egyet a bírságról szóló értesítéssel, a kézhezvételtől számított 30 napon belül jogosult azt megtámadni. A panaszt a bírságról szóló értesítést küldő rendőrkapitányságnál kell előterjeszteni. Amennyiben a gépjárműért felelős természetes személy vitatja a bírság kiszabását, mivel a gépjárművet más használta, a panaszban meg kell adnia a bírságról szóló értesítésben megjelölt időpontban a gépjárművet használó személy családi és utónevét, lakcímét, vezetői engedélyének számét, születési idejét vagy személyi azonosítójának számát.

Amennyiben nem ért egyet a rendőrség álláspontjával az állítólagos szabálysértéssel kapcsolatban, joga van kifogással élni a helyszíni eljárással szemben. Ilyen esetben a rendőrség iratokat készít a szabálysértésről a helyszínen, a büntetést azonban nem szabják ki rögtön.

Az iratokat továbbítják a rendőrkapitányságra, amelynek tisztviselői kötelesek bizonyítékokat gyűjteni a szabálysértéssel kapcsolatban. Amennyiben Önt kihallgatják, joga van hallgatni. Joga van ahhoz, hogy ügyvéd és tolmács legyen jelen. Joga van ahhoz, hogy megismerje a szabálysértési eljárás során összegyűjtött anyagokat és észrevételeket tegyen a vádra.

Észrevételeit a szabálysértési jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő. Tájékoztatni fogják arról, hogy mikor kaphat egy példányt a rendőrségtől a szabálysértés kapcsán hozott határozatról. A határozat példányának átvétele érdekében Önnek vagy ügyvédjének be kell mennie a rendőrkapitányságra, azt postán nem küldik meg.

A közlekedési szabálysértések legfeljebb 1 200 EUR összegű bírsággal sújthatók. Súlyos közlekedési szabálysértés esetén Ön legfeljebb 30 napra letartóztatható. Letartóztatásról szóló határozatot csak bíróság hozhat. Emellett két évig terjedő tartamra eltilthatják Önt a járművezetéstől.

Amennyiben nem ért egyet a rendőrség határozatával, joga van panasszal élni a A link új ablakot nyit megmegyei bíróságnál. A panaszt attól a naptól számított 15 napon belül kell benyújtani, hogy a határozat először hozzáférhetővé vált.

Az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai is büntethetők közlekedési szabálysértés miatt.

A szabálysértések szerepelni fognak a rám vonatkozó bűnügyi adatok között?

A közlekedési szabálysértésekért kiszabott büntetéseket a figyelmeztető bírságok kivételével rögzítik a büntetések nyilvántartásában. A büntetéssel kapcsolatos információt törlik a nyilvántartásból és archiválják egy évvel az után, hogy a szabálysértési bírságot megfizették, az elzárást letöltötték, a közérdekű munkát elvégezték, illetve főbüntetésként a járművezetéstől eltiltást kiszabták.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA közlekedésről szóló törvény

A link új ablakot nyit megA közlekedésről szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)

A link új ablakot nyit megA szabálysértési eljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA szabálysértési eljárásról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/08/2018

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Írország

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb közúti közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

  • Az A link új ablakot nyit megAn Garda Siochána (a rendőrség) számos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy feltartóztasson és megmotozzon személyeket, valamint őrizetbe vegye azokat, akikről úgy véli, hogy letartóztatást maga után vonó bűncselekményt követtek el vagy követnek el.
  • Miután rendőrségi őrizetbe kerül, az An Garda Siochána egy tagja elmagyarázza önnek a jogait, többek között azt, hogy beszélhet egy ügyvéddel és egy orvossal, valamint hogy jelen lehet egy tolmács, ha ön igényli. Az őrizetbe vett gyermekekre különleges rendelkezések vonatkoznak, amelyek előírják, hogy a kihallgatásokon jelen kell lennie egy megfelelő felnőtt személynek.
  • Ebben a szakaszban megkérhetik önt, hogy járuljon hozzá a DNS-elemzés céljából való mintavételhez, adjon ujjlenyomatot, engedje, hogy lefényképezzék és/vagy vegyen részt felismerésre bemutatásban.
  • A nyomozás során az An Garda Siochána egy tagja megvádolhatja önt egy bűncselekmény elkövetésével. Ezt vagy vádirat formájában tehetik meg, vagy kézbesíthetnek önnek egy idézést, amely szerint egy megadott napon meg kell jelennie a bíróságon. A rendőrség megküldi a nyomozás adatait tartalmazó aktát a A link új ablakot nyit meglegfőbb ügyésznek, aki eldönti, hogy az állam nevében büntetőeljárást indít-e az ügyben.
  • Azonnal szabadon bocsáthatják „rendőrségi óvadék” ellenében, előírva, hogy meg kell jelennie a bíróság előtt; az is lehetséges, hogy egy későbbi szakaszban a A link új ablakot nyit megkerületi bíróságtól kell kérnie óvadék megállapítását.
  • Az enyhébb bűncselekmények, az úgynevezett „egyszerűsített eljárásban tárgyalt bűncselekmények” (summary offences) ügyében a kerületi bíróság jár el. A súlyosabb bűncselekményeket vagy „vádemelés alapján tárgyalt bűncselekményeket” (indictable offences) egy bíró és egy esküdtszék tárgyalja.
  • A büntetőeljárás során mindaddig vélelmezik az ön ártatlanságát, amíg be nem bizonyosodik a bűnössége.
  • Jogosult jogi tanácsadásra. Ha nem tudja megfizetni a képviseletet, kérelmezhet A link új ablakot nyit megköltségmentességet.
  • Ha megállapítják a büntetőjogi felelősségét, az azt jelenti, hogy ésszerű kétséget kizáró módon bűnösnek találták a bűncselekményben. Ha a kerületi bíróság ítéli el, jogosult fellebbezni a büntetőjogi felelősség megállapítása vagy a büntetés ellen. Az ön felmentésével az ügy lezárul, nem tehetnek további lépéseket ön ellen.
  • Ha esküdtszék állapítja meg a büntetőjogi felelősségét egy vádemelés alapján tárgyalt bűncselekmény esetében, nincs automatikus fellebbezési jog, és a jogi tanácsadóival kell egyeztetnie arról, hogy mit tegyen.

További részleteket az eljárás ezen szakaszairól és az ön jogairól az ismertetőkben olvashat. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatási célt szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim a bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során

  • Őrizetbe vétel
  • Kihallgatás és rendőrségi nyomozás
  • Átkutatás
  • Első bírósági meghallgatás
  • Felkészülés a tárgyalásra vagy a bűnösség beismerése a tárgyalás előtt

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a tárgyalási szakasz után

A link új ablakot nyit meg5. Közúti közlekedési szabálysértések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.


Ügyvédkeresés

Ha őrizetben van, és ügyvédre van szüksége, a rendőrség a rendelkezésére tud bocsátani egy listát azokról az ügyvédekről, akik készek önt sürgősen felkeresni és tanácsot adni önnek. A listán olyan személyek szerepelnek, akik napi 24 órában elérhetőek annak érdekében, hogy megjelenjenek egy rendőrőrsön.

Ha nincs őrizetben, de tanácsra van szüksége egy büntetőjoggal foglalkozó ügyvédtől, az Ír Ügyvédi Kamarához fordulhat, amely átadja önnek azon ügyvédek nevét, akik vállalják a védelem ellátását büntetőügyekben. Az Ügyvédi Kamara nem ajánlhat önnek egy adott ügyvédi irodát.

Ilyen feladatokra szakosodott ügyvéd keresésekor jobb módszer, ha olyan személyek tanácsát kéri, akik korábban már voltak hasonló helyzetben. Próbálkozhat az interneten is, mivel sok ügyvédi irodának van már honlapja, ahol ismertetik, milyen típusú feladatokban a legjobbak.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Írországban költségmentességi rendszer működik, amelynek révén bizonyos körülmények között a bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt személy ingyenesen veheti igénybe ügyvéd szolgáltatásait.

Ha bűncselekménnyel kapcsolatos kihallgatás céljából önt fogva tartják a rendőrőrsön, és önnek nincs munkája vagy alacsony a bére, a A link új ablakot nyit megrendőrőrsi költségmentességi rendszer keretében ön valószínűleg ingyenesen jogosult egy ügyvéd szolgáltatásaira. Nyomtatványt kell aláírnia az ügyvédje számára, amelyben ön nyilatkozatot tesz, miszerint a keresete nem éri el az igénybevételre jogosító 20 316 EUR határt, vagy szociális jóléti támogatásban részesül. Más papírmunkára nincs szükség.

Ha megvádolták egy bűncselekménnyel, jogosult költségmentességet kérelmezni a bírótól azon a bíróságon, amely előtt meg kell jelennie. Ezt költségmentességi igazolásnak nevezik. Az ügyvédje segítséget nyújt a bírósági kérelemmel kapcsolatban. Ha nincs ügyvédje, gyakran a bíró ajánlja fel a költségmentességet és választ ügyvédet önnek. Ha súlyos bűncselekménnyel vádolják, és önnek nincs munkája, valószínűleg engedélyezik a költségmentességet. Ha önnek van munkája, lehetséges, hogy ki kell töltenie egy nyomtatványt, amelyen nyilatkozik a jövedelméről és kiadásairól.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megköltségmentesség büntetőügyekbenA link új ablakot nyit meghttp://www.legalaid.ie/

Ír Ügyvédi Kamara


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során


Mi a bűnügyi nyomozás célja?

A bűnügyi nyomozás célja, hogy reagáljon a bűncselekményről érkező bejelentésre vagy a Garda által gyanított büntetőjogi jogsértésre, valamint hogy a nyomozás révén megtalálják az elkövető(ke)t. Általában bejelentés érkezik az ilyen esetekről, és a Garda erre válaszul vizsgálatot indít annak kiderítése céljából, hogy valóban történt-e büntetőjogi jogsértés, és ha igen, akkor megkezdi az ügy további nyomozását.

Ki folytatja le a nyomozást?

A bűncselekmények nyomozásának joga szinte minden esetben az A link új ablakot nyit megAn Garda Síochánát, vagyis az ír rendőrséget illeti meg. A nyomozás lefolytatásának legjobb módjával kapcsolatban a Garda jogi iránymutatásokat kaphat a legfőbb ügyész hivatalától (a legfőbb ügyésztől), ahol azok a jogi tisztviselők működnek, akik a büntetőeljárások többségében az ír állam részéről a vád nevében eljárnak.

Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A bűnügyi nyomozás első szakasza a lakossági bejelentés vagy egy bűncselekmény gyanújának az ír rendőrség egy tagja általi észlelése. A rendőrség megbizonyosodik arról, hogy a bejelentett esemény bűncselekmény-e, és ha az, megkezdi a kivizsgálását.

A Garda ebben a szakaszban dönti el, hogy a gyanú szerinti bűncselekmény „súlyos” vagy sem. A „súlyos” kifejezés olyan bűncselekményeket takar, amelyek elméletileg legalább öt évi szabadságvesztéssel lennének büntethetők. Ha a bűncselekmény e kategóriába tartozik, akkor a Garda folytathatja le a nyomozást, amelynek során őrizetbe veheti és fogva tarthatja önt egy rendőrőrsön, és e fogva tartás során kihallgathatja. Az őrizetbe vétel, a fogva tartás és a kihallgatás jogáról ennek az ismertetőnek egy lentebbi részében olvashat.

Ha a bűncselekmény nem súlyos jellegű, a rendőrség hatáskörei korlátozottabbak. Általában van hatásköre az állítólagos bűncselekmény nyomozására, de önt a kihallgatás céljából nem veheti őrizetbe és nem tarthatja fogva. Önt a rendőrség csak abból a célból veheti őrizetbe, hogy megvádolják a gyanú szerinti bűncselekménnyel. Ha nem veszik őrizetbe egy súlyosnak nem minősülő bűncselekmény miatt, általában a bíróságra idézik, hogy megkezdődjön a tárgyalási eljárás.

A nyomozás harmadik szakasza azon információk összegyűjtése, amelyek egy későbbi tárgyaláson bizonyítékul szolgálhatnak. Ez az információgyűjtési folyamat sokféle formát ölthet, és a Garda ezen információk megszerzésére vonatkozó jogai a gyanú szerinti bűncselekmény jellegétől függenek. A rendőrség azon joga, hogy őrizetbe veheti és kihallgathatja önt, korlátozott hatáskört biztosít számára arra is, hogy igazságügyi szakértői és egyéb lehetséges bizonyítékokat gyűjtsön öntől – ezekről ennek az ismertetőnek egy lentebbi részében olvashat.

A Garda vagy saját maga, vagy a A link új ablakot nyit meglegfőbb ügyésziránymutatásával határoz arról, hogy megvádolják-e önt, és mi lesz a vád. A súlyos és nem súlyos jellegű bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárás megindításáról gyakran a Garda dönt. Ha a bűncselekmény szokatlan vagy nyilvánvalóan súlyos jellegű, vagy a büntetőeljáráshoz a legfőbb ügyész segítsége szükséges, a rendőrség rendszerint kéri a legfőbb ügyész iránymutatását.

Jogaim a nyomozás során

A nyomozás szakaszai során az önt megillető jogokra vonatkozó további információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

Jogaim őrizetbe vétel esetén (1)

Ha a bűncselekmény „súlyos”, a rendőrség hatáskörrel rendelkezik arra, hogy őrizetbe vegye és kihallgatás céljából fogva tartsa önt. Ez azt jelenti, hogy ön rendőrségi őrizetbe kerül, és a jogszerű fogva tartásának fennmaradó ideje során nem távozhat.

Kell a rendőrségnek elfogatóparancs ahhoz, hogy őrizetbe vegyen engem?

Nem. A rendőrségnek nem feltétlenül szükséges elfogatóparancs ahhoz, hogy őrizetbe vegye önt, ha a gyanúja szerint ön követte el a nyomozás tárgyát képező bűncselekményt.

Hol vehetnek őrizetbe?

A Garda az otthonában vagy nyilvános helyen is őrizetbe veheti. Ahhoz, hogy őrizetbe vehessék önt, csak annak megalapozott gyanúja szükséges, hogy ön bűncselekményt követett el.

Közölni kell velem az őrizetbe vételem indokát?

Igen. A rendőrségnek közölnie kell önnel az őrizetbe vétele indokát.

Használhat a Garda erőszakot az őrizetbe vételemkor?

Igen. Használhatnak indokolt mértékű erőszakot ahhoz, hogy őrizetbe vegyék önt.

Az őrizetbe vétel után

Egy rendőrőrsre viszik, hogy kihallgassák vagy vád alá helyezzék. Jogszabály rögzíti, hogy önt a rendőrőrsön milyen jogok illetik meg, és a rendőrőrs illetékes rendőre tartozik felelősséggel az ön jogaiért. Az ön rendőrőrsön történő fogva tartásának időtartama attól a törvényi hatáskörtől függ, amelynek alapján a Garda fogva tartja önt. Jogairól a Polgári Szabadságjogok Írországi Tanácsának (ICCL) honlapján olvashat bővebben.

Kihallgatás és rendőrségi nyomozás (2)

Kapok tájékoztatást a jogaimról?

Igen. Ha az egyik ilyen törvényes hatáskör alapján tartják fogva, akkor tájékoztatják az önt az őrizet során megillető jogokról. Ez a tájékoztatás írásbeli, és ha ön nem ért angolul, le kell fordítani az ön nyelvére.

Értesíthetem az országom nagykövetségét?

Igen. Ha nem ír állampolgár, kérheti, hogy országának nagykövetségét vagy konzulátusát értesítsék az ön őrizetbe vételéről.

Más országból származom. Írországban kell lennem a nyomozás során?

Nem feltétlenül. Ha nem vádolják meg, miután véget ér a fogva tartása, akkor szabadon elmehet és elutazhat. Ha az ír állam később vádat kíván emelni ön ellen, önként visszatérhet ebből a célból, vagy megtámadhatja a kiadatását a hazájában. Ha megvádolják, miután véget ér a fogva tartása, hatáskörrel rendelkező bíróság elé kell állítani. Ekkor egy bíró dönt arról, hogy engedélyezzenek-e óvadékot önnek.

Megengedik, hogy beszéljek ügyvéddel?

Igen. Joga van ahhoz, hogy négyszemközt beszéljen ügyvéddel. Ha nem ismer egy ügyvédet sem, az illetékes rendőr segít keresni egyet a rendőrőrsön tartott listáról. (Lásd még a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt.)

Mikor beszélhetek az ügyvéddel?

Ha ügyvéddel kíván beszélni, nem hallgathatják ki, amíg az ügyvédje meg nem érkezik; ezután pedig azonnal lehetővé kell tenni, hogy találkozzanak egymással.

Velem lehet az ügyvédem a kihallgatáson?

Nem. Joga van azonban ahhoz, hogy a kihallgatása során további jogi tanácsot kérjen, ha valami olyasmi merül fel, amiben nem biztos.

Mi történik, ha nem tudok ügyvédet megfizetni?

Ha korlátozottak az anyagi lehetőségei, jogosult lehet arra, hogy az ügyvédi tanácsadást az ír költségmentességi rendszer keretében fizessék (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt). Mindig ajánlott azonban jogi tanácsot kérnie, és az anyagi lehetőségeinek kérdését megbeszélheti az ügyvédjével az eljárás egy későbbi szakaszában.

Milyen hosszan hallgathatnak ki a fogva tartás során, és hogyan zajlik a kihallgatás?

Egyszerre legfeljebb négy órán át hallgathatják ki. A kihallgatást tisztességes módon kell lefolytatni. Videokamerával kell rögzíteni, kivéve, ha ez nem valósítható meg. Ön csak akkor jogosult a felvétel másolatára, ha büntetőeljárás folyik ön ellen, és a bíróság elrendeli egy másolat átadását az ön jogi tanácsadójának. A kihallgatáson egyszerre csak két rendőr lehet jelen.

Válaszolnom kell a kérdésekre?

Nem. Hallgathat a teljes kihallgatás alatt, de vegye figyelembe, hogy hallgatását bizonyos körülmények között bizonyítékként használhatják fel ön ellen egy későbbi tárgyalás során. Ha megtagadja a választ bizonyos kérdésekre, ez más bizonyítékokkal együtt felhasználható az ön bűnössége megállapításának alátámasztására.

Ha információkat kérnek tőlem, szolgáltassak információkat?

Kötelező megadnia a személyes adatait, hogy a rendőrség azonosíthassa. Kérjen jogi tanácsot, mielőtt bármilyen további információ szolgáltatása mellett dönt. Ha őrizetben van kihallgatás céljából, akkor súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják, és minden ön által szolgáltatott információ bizonyíték lehet ön ellen egy későbbi tárgyaláson.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Nem kötelezhető önmagára nézve terhelő vallomást tenni. Ha a válaszai hátrányosak önre nézve, a jogi tanácsadói tájékoztatják a következményekről – a következmény általában az, hogy az elmondottak ön ellen szóló bizonyítékká válnak.

Kell-e ujjlenyomatot adnom és meg kell-e engednem, hogy lefényképezzenek?

Igen. Ha törvényes hatáskör alapján tartják fogva, akkor kényszeríthetik rá, hogy adjon ujjlenyomatot, és engedje magát lefényképezni. Az ujjlenyomatvétel vagy a lefényképezés akadályozása bűncselekmény.

Örökre megőrizheti az ujjlenyomataimat a Garda?

Igen. Ön vagy a jogi tanácsadója azonban írhat a rendőrségnek és kérheti, hogy semmisítsék meg a gyűjtött anyagokat, amennyiben nem indul büntetőeljárás, vagy ha önt felmentették a tárgyaláson.

Adnom kell DNS-mintát vagy egyéb, intimebb testi mintákat?

Ha törvényes hatáskör alapján tartják fogva, a rendőrségnek egy magas rangú tiszt engedélyére van szüksége ahhoz, hogy intim mintákat – pl. DNS-mintát, nyálmintát, levágott körmöt, köröm alatt talált anyagot vagy szájkenetet – vegyenek öntől. Engedély nélkül nem vehetnek talplenyomatot vagy a genitális területről vagy testnyílásból származó mintát, kivéve, ha ön beleegyezik.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat vagy egyéb tulajdonomat?

Igen. Az A link új ablakot nyit megír alkotmány és az emberi jogok európai egyezménye előírja, hogy tiszteletben kell tartani az ön testi épségét és magánéletét, de ezek a jogok korlátozottak. A Garda – amennyiben rendelkezik házkutatási engedéllyel vagy azért lép be az ingatlanára, hogy őrizetbe vétel céljából megtalálja önt – az ön beleegyezésével vagy akár anélkül is átkutathatja az ön otthonát. Az átkutatásokra vonatkozó további információkért lásd: Átkutatás (3).

Kérhetek jogorvoslatot a jogaim megsértése esetén?

Szóljon a jogi tanácsadójának, ha bármilyen módon megsértik az ön jogait, és ő tanácsot ad azzal kapcsolatban, hogyan és mikor léphet fel az ilyen jogsértések ellen.

Ki az illetékes rendőr?

Az illetékes rendőr a Garda egyik tagja, aki felelős az önnel szembeni bánásmódért és az ön jogainak védelméért. Minden rendőrőrsön jelen kell lennie egy ilyen rendőrnek. Ha az őrizetben töltött idő során bármilyen problémája támad, kérje, hogy beszélhessen az illetékes rendőrrel.

Beszélhetek a családommal?

Jogosult arra, hogy értesítsék egy rokonát az ön fogva tartásának tényéről, de nem feltétlenül beszélhet vele.

Mi történik, ha rosszul érzem magam, és van-e jogom pihenéshez és frissítőhöz?

A fogva tartása során joga van orvosi ellátáshoz, ha szüksége van rá, és joga van megfelelő pihenési időszakokhoz és frissítőkhöz.

Vezetnek jegyzőkönyvet az őrizetben töltött időmről?

A rendőrségi őrizetben töltött idejéről jegyzőkönyvet vezetnek, amelynek egy példányára ön vagy jogi tanácsadója igényt tarthat.

Mi történik, ha nem beszélek vagy nem értek angolul?

Jogosult tolmácsra, aki fordít önnek. Ön vagy a jogi tanácsadója ragaszkodjon hozzá, hogy az ön és az ügyvédje közötti négyszemközti megbeszéléseket fordító tolmács ne ugyanaz legyen, aki az ön rendőrségi kikérdezésén tolmácsol. Mindig rendelkezésre kell állnia egy tolmácsnak, amikor akár egy ügyvéd, akár egy rendőr kíván kommunikálni önnel.

Mennyi ideig tarthatnak fogva?

Ez attól függ, milyen hatáskör alapján tartják fogva. Az ír jog szerint a leghosszabb időtartam hét nap.

Átkutatás (3)

Kell-e közölniük velem, hogy miért kutatják át az ingatlanomat?

Megkérdezheti, és el kell mondaniuk önnek, hogy miért és milyen hatáskör alapján végzik az átkutatást. Ha átkutatják az ingatlanát, akkor egy későbbi szakaszban jogosult minden átkutatási parancs másolatára.

Hogyan végezheti a rendőrség az átkutatást?

Az átkutatás nem sértheti az emberi méltósághoz való jogát.

Magával vihet bármit a rendőrség?

Igen. Lefoglalhatnak bármilyen tárgyat, amelyről okkal feltételezik, hogy felhasználható bizonyítékként. Magukkal vihetnek olyan tárgyakat is, amelyeket esetleg nem jelöltek meg semmilyen parancsban, de amelyek bizonyítékul szolgálhatnak egy másik bűncselekményre.

Az ingatlanomban maradhatok, amikor a Garda átkutatja azt?

Igen. Nem szabad semmi olyat tennie, ami akadályozná a jogszerű átkutatást, de megfigyelheti azt.

Megmotozhatnak?

Igen. Ha egy rendőr megalapozottan gyanítja, hogy ön bűncselekményt követett el, akkor hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ön beleegyezése nélkül megmotozza önt.

Először őrizetbe kell venniük?

Nem. Megmotozhatják az őrizetbe vétel előtt is.

Közölniük kell velem a motozás okát?

Igen. A rendőrségnek közölnie kell önnel a motozás okát és azt, hogy milyen hatáskör alapján motozzák meg.

Végezhetnek levetkőztetéssel járó motozást?

Igen. Csak akkor vethetik alá levetkőztetéssel járó motozásnak, ha az szükséges. Az ilyen motozást egy rendőrőrs nem nyilvános részén kell végezni, és olyan módon, amely nem minősül zaklatásnak. Ha lehetséges, egy orvosnak kell elvégeznie a motozást.

Ugyanolyan nemű személy motoz meg?

Ha a motozás bármiben is tovább terjed, mint a ruházatának átkutatása, ugyanolyan nemű személynek kell megmotoznia önt.

Az első bírósági meghallgatás (4)

Fogva tarthatnak vagy szabadlábra helyezhetnek?

Fogva tarthatják, ha a rendőrségi őrizet után bíróság elé állítják, és a bíróság megtagadja öntől az óvadékot.

Benyújthatok óvadék iránti kérelmet?

A legtöbb esetben a kerületi bíróság (alsóbb szintű bíróság) előtti első megjelenésekor A link új ablakot nyit megkérelmezhet óvadékot. Meghatározott körülmények között (például ha szándékos emberölés a vád) a Felsőbírósághoz kell kérelmet benyújtania, és így valamennyi időt őrizetben kell töltenie a kérelem előtt.

Jogosult jogi képviseletre, és a jövedelmétől függően ezt a képviseletet a költségmentességi rendszer keretében finanszírozzák.

Közölhetik velem, hogy miért ellenzi a Garda az óvadékot?

Igen. Előre közölni kell önnel, hogy a Garda milyen okokból ellenzi, hogy óvadékot állapítsanak meg önnek. Önnek joga van az óvadék ellenében való szabadon bocsátásra, de ez a jog nem abszolút jellegű. Megtagadható az óvadék, ha a bíró véleménye szerint annak engedélyezése esetén ön nem jelenne meg a tárgyalásán, befolyásolná a tanúkat, vagy további súlyos bűncselekményeket követne el, amíg óvadék ellenében szabadlábon van.

Megállapíthatnak feltételes óvadékot a számomra?

Igen. Engedélyezhetnek önnek óvadékot olyan feltételekkel, mint pl. hogy át kell adnia az útlevelét, Írországban kell tartózkodnia, amíg a tárgyalásra vár, és rendszeresen jelentkeznie kell egy rendőrőrsön annak biztosítására, hogy betartja ezeket a feltételeket. A bíróság előírhatja azt is, hogy tegyen le készpénzt, vagy elrendelheti egy családtag vagy barát ír bankszámlájának befagyasztását, garanciaként arra, hogy ön betartja az óvadék feltételeit.

 

Felkészülés a tárgyalásra vagy a bűnösség beismerése a tárgyalás előtt (5)

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Igen. Csak akkor tartanak tárgyalást az ügyében, ha ártatlannak vallja magát. Ha bűnösnek vallja magát, nem tárgyalást, hanem büntetéskiszabási meghallgatást tartanak.

Mi történik?

Ha nem törekszik tárgyalásra, akkor beismer egy vagy több olyan bűncselekményt, amellyel vádolják. Írországban a vádalkunak nincs törvényes alapja, de a gyakorlatban a Legfőbb Ügyész Hivatala elfogadhatja egyes vádak beismerését, és beleegyezhet más vádak visszavonásába. Ha bűnösnek vallja magát, később szabják ki a büntetését, és a büntetéskiszabási meghallgatás előtt lehetséges, hogy fogva tartják.

Mi történik a büntetéskiszabási meghallgatáson?

Ha nincs kötelező büntetés, mint pl. szándékos emberölés esetén életfogytiglan, önnek joga van büntetéskiszabási meghallgatáshoz és ahhoz, hogy a jogi tanácsadója felszólaljon a bíróság előtt az ön bűncselekménybeli szerepével és személyes körülményeivel kapcsolatban.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás előtt?

Igen. A tárgyalás napja előtt és annak során a Legfőbb Ügyész Hivatala kiegészítheti a vádakat továbbiakkal. A tárgyalás napjáig vissza is vonhat vádakat. A Legfőbb Ügyész Hivatala jogosult további bizonyítékokat benyújtani a tárgyalásig és a tárgyalás során. A Legfőbb Ügyész Hivatalának tisztességesen kell eljárnia, és nem tarthat vissza bizonyítékot vagy fedhet fel a birtokában lévő olyan anyagokat, amelyek érintik önt és a jogi tanácsadóit.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Ha az egyik tagállamban megvádolták egy bűncselekménnyel és tárgyalást folytattak az ügyében, ugyanazzal a bűncselekménnyel nem vádolhatják meg egy másik tagállamban. Azonban ha megvádolták egy tagállamban, de a vádakat visszavonták, megvádolhatják ugyanazzal a bűncselekménnyel Írországban.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló bizonyítékokról?

Igen. Meg kell kapnia az ön elleni bizonyítékokat tartalmazó iratokat (közismert nevén a „bizonyítékok könyvét”). Fel kell fedni ön előtt azokat az anyagokat is, amelyek az ön által elkövetett állítólagos bűncselekmény nyomozása során keletkeztek, de amelyeket a vád nem kíván felhasználni.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

Igen. Kaphat bizonyos információkat az ön ellen valló tanúkról. Joga van tudni, hogy büntetett előéletűek-e. Joga van információkat kérni tőlük a tárgyalás során vagy az ügyvédje általi keresztkikérdezéssel, vagy a jogi tanácsadói általi magánnyomozás útján.

Nem jogosult a tanú személyes adatainak teljes felsorolására. Nincs joga olyan módon befolyásolni a tanút, amely a tanú megfélemlítésére vagy az igazságszolgáltatás akadályozására irányuló kísérletnek tekinthető; az ilyen cselekmények azt eredményezhetik, hogy visszavonják az óvadékot vagy további és külön vádak merülnek fel önnel szemben.

Mikor adják át nekem a „bizonyítékok könyvét”?

Ha vádirat alapján tárgyalják az ügyét egy súlyos bűncselekmény miatt, ezeket az iratokat a vádemeléstől számított 42 napon belül kell megkapnia. A bíróság saját belátása szerint meghosszabbíthatja azt az időt, amelyen belül az államnak át kell adnia ezeket az iratokat az ön részére.

Mit adnak át nekem?

Olyan iratokat kézbesítenek önnek, amelyek az állam önnel szembeni vádjának alapját tartalmazzák. A bizonyítékok könyve nem az állam vádjának teljes kifejtését tartalmazza, és a vád jogosult további bizonyítékokat benyújtani az ön ügyének tárgyalásáig és a tárgyalás során. Azoknak a bizonyítékoknak, amelyekre az államnak támaszkodnia kell a büntetőjogi felelősség megállapításának biztosítása érdekében, a legtöbb esetben szóban kell elhangozniuk a bíróság előtt, eskü alatt valló tanúktól.

Hogyan kapom meg a „bizonyítékok könyvét”?

A „bizonyítékok könyvét” a bíróságon adja át önnek a Garda egy tagja. A további bizonyítékokat általában az ön jogi tanácsadójának kézbesítik az irodájában vagy a bíróságon.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen. A rendőrség jogosult információkat felkutatni az ön előéletéről a nyomozás érdekében és annak eldöntésére, hogy vádemelés esetén ön óvadék ellenében szabadon bocsátható-e. Az ön elítélése esetén is hivatkozhatnak az ön bűnügyi előéletére annak érdekében, hogy a bíró megállapíthassa (vagy a bírók megállapíthassák) a megfelelő büntetést. A büntetőjogi felelősség külföldön történt megállapítására vonatkozó adatok is figyelembe vehetők.

Vonatkozik valamilyen korlátozás arra, hogy mikor vehetik figyelembe az előéletemet?

Igen. Az ügyének tárgyalása során nem említhető az ön előélete, kivéve, ha a jogi tanácsadói a keresztkikérdezés során vagy a bíróságnak benyújtott beadványokban megemlítik azt.

Kapcsolódó linkek

További információk az átkutatási, fogva tartási és vádemelési hatáskörökről

A link új ablakot nyit megTovábbi információk a Garda szerepérőlA link új ablakot nyit meghttp://www.garda.ie/

A link új ablakot nyit megaz állam képviseletét ellátó vezető jogtanácsos hivatala és a Legfőbb Ügyész Hivatala A link új ablakot nyit meghttp://www.dppireland.ie/

A link új ablakot nyit megTovábbi részletek a jogszabályokról A link új ablakot nyit meghttp://www.irishstatutebook.ie/

A link új ablakot nyit megAz 1984. évi büntetőeljárási törvényhez kapcsolódó 1987. évi rendelet (rendőrőrsökön őrizetben tartott személyekkel szembeni bánásmód)

A link új ablakot nyit megPolgári Szabadságjogok Írországi Tanácsa


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során


Mi történik, mielőtt tárgyalást tartanak az ügyemben?

Mielőtt tárgyalást tartanak az ügyében, egy bíró eldönti, hogy megállapítsanak-e óvadékot önnek. Ön általában jogosult az óvadék ellenében való szabadon bocsátásra. Megtagadhatják az óvadékot, ha nem valószínű, hogy ön megjelenne a tárgyaláson, ha megpróbált vagy meg fog próbálni megfenyegetni egy tanút, vagy ha valószínű, hogy újabb súlyos bűncselekményt követne el.

Ha a tárgyaláson alibire kíván hivatkozni (azaz valakire, aki elmondja, hogy ön vele volt, amikor a bűncselekmény történt), a bíró utasítására tájékoztatnia kell az A link új ablakot nyit megügyészséget az illető személyéről.

A tárgyalás előtt joga van megtudni, hogy mivel vádolják. Ha kéri, tájékoztatni kell az ön elleni bizonyítékokról.

Hol kerül sor a tárgyalásra?

Megadják önnek annak a bíróságnak a nevét és címét, ahol a tárgyalását tartják. Az összes bíróság felett A link új ablakot nyit megÍrország Bírósági Szolgálata gyakorol irányítást, és segíthet önnek megtalálni azt a bíróságot, ahol az ügyét tárgyalják.

Az enyhébb súlyú vádakat a kerületi bíróságokon tárgyalják, ahol egyesbírók döntenek az ügyekben. A súlyosabb vádakat a körzeti bíróságokon vagy a központi büntetőbíróságokon tárgyalják, ahol esküdtszékek hoznak ítéletet.

A bíróságok nyitva állnak a nyilvánosság előtt. Ha azonban a vádlott gyermek, vagy szexuális bűncselekményről van szó, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalják.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A vád a legtöbb esetben nem változtatható meg a tárgyalási szakaszban. Bizonyos vádak megváltoztathatók, ha a jog ezt lehetővé teszi. A veszélyes járművezetés vádja például átváltoztatható a kevésbé súlyos gondatlan járművezetés vádjára, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy ön gondatlanul, de nem veszélyesen vezetett.

Ha a tárgyalás során minden vádpontban bűnösnek vallja magát, a bíró azt követően eldönti, milyen büntetést szabjon ki. E döntés meghozatalához mérlegeli, hogy mennyire súlyos a bűncselekmény, valamint hogy milyen az ön személyes helyzete. Ha bűnösnek vallotta magát, ezt figyelembe veszik az ön javára.

Megteheti azt is, hogy egyes vádpontokban bűnösnek vallja magát, a többiben pedig ártatlannak. A bíró vagy az esküdtszék az ön által vitatott vádakat illetően hoz döntést. Ezután büntetést szabnak ki önre azon vádpontokért, amelyekben bűnösnek vallotta magát, és azokért, amelyekben bűnösnek találták.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

A legtöbb esetben jelen kell lennie az ügyének tárgyalásán. Ha nem jelenik meg a bíróságon, a bíró elrendelheti, hogy vegyék őrizetbe és vezessék a bíróság elé. A tárgyalás esetenként ön nélkül is folyhat, és a távollétében is megállapíthatják a büntetőjogi felelősségét.

Ha baleset vagy betegség miatt nem tud megjelenni a bíróságon, értesítse az ügyvédjét és adjon át neki orvosi igazolást, amely megindokolja a távollétét.

Ha nem érti, mi történik, joga van tolmácsoláshoz. Ha siket, jogosult jelnyelvi tolmácsolásra.

Joga van ahhoz, hogy védekezzen a tárgyaláson, ha szeretne. Ha nem tud ügyvédet megfizetni, a vád súlyosságától függően kirendelhetnek önnek egyet a A link új ablakot nyit megbüntetőügyi költségmentességi rendszer keretében. Joga van ahhoz, hogy megválassza az ügyvédjét. Ha nem ismer egyet sem, a bíró választhat önnek. Ha nem elégedett az ügyvédjével, leválthatja.

Felszólalhat a tárgyaláson, ha akar, de ez nem kötelező. Ha eskü alatt tett vallomás során hazudik, bűncselekményt követ el.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Vitathatja az ön ellen szóló bizonyítékokat, ha azokat jogszerűtlenül szerezték. Például ha a rendőrség házkutatási engedély nélkül ment be az ön házába, általában az ottlétük alatt szerzett semmilyen bizonyítékot nem fogadnak el.

Vitathatja a bizonyítékokat úgy is, hogy kérdéseket tesz fel a tanúknak, hogy bizonyítsa: hazudnak vagy tévednek. Megkérhet továbbá tanúkat arra, hogy az ön védelme szempontjából fontos bizonyítékokat vagy olyan bizonyítékokat szolgáltassanak, amelyek igazolják, hogy a vád tanúi hazudnak vagy tévednek.

Felfogadhat magánnyomozót, hogy ő szerezzen bizonyítékokat önnek. A bizonyítékok annyiban elfogadhatók, amennyiben azokat jogszerűen szerezték.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A tárgyalás során a büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó bizonyítékokat A link új ablakot nyit megáltalában nem veszik figyelembe.

Amikor azonban a bíró arról dönt, hogy milyen büntetést szabjon ki önre, figyelembe veheti a büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi ítéleteket, és ebbe a más országokban hozott ilyen ítéletek is beletartozhatnak.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Ha nem találják bűnösnek, a tárgyalásnak vége, és ön szabadon távozhat.

Ha bűnösnek találják, vagy ön vallja magát bűnösnek, a bíró eldönti, milyen büntetést szabjon ki önre. Lehetséges, hogy pénzbüntetést kell fizetnie vagy A link új ablakot nyit megszabadságvesztés-büntetést kell letöltenie. A bíró felfüggesztheti a büntetését addig, amíg ön további bűncselekményeket nem követ el.

A bíró az ítélet kiszabása előtt felkérheti a pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy írjon jelentést önről. A pártfogó felügyelői szolgálat közli a bíróval, hogy ön alkalmas-e arra, hogy felügyelet alá helyezzék a bűnelkövetői magtartását okozó problémáinak leküzdése érdekében.

Felkérés alapján a pártfogó felügyelői szolgálat tájékoztatja a bírót arról, hogy ön képes-e közérdekű munkát végezni. A bíró ezután elrendelheti, hogy szabadságvesztés-büntetés helyett ön legfeljebb 240 órai fizetetlen munkát végezzen.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A tárgyalás során a sértett a vád tanújaként kap szerepet. Bizonyítékot szolgáltat a váddal kapcsolatban arról, hogy mit látott, mi történt.

Ha megállapítják az ön büntetőjogi felelősségét, vagy bűnösnek vallja magát, a bíró figyelembe veszi a bűncselekmény sértettre gyakorolt hatását.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz ír jogszabályok adatbázisa

A link új ablakot nyit megAz ír és brit esetjog adatbázisa


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

4. Jogaim a tárgyalási szakasz után


Fellebbezhetek?

Fellebbezhet minden büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet és büntetés ellen. A A link új ablakot nyit megfellebbezés módja attól függ, hogy melyik bíróság tárgyalta az ügyét. A kerületi bíróság határozatai elleni fellebbezéseket a körzeti bíróság tárgyalja. A körzeti bíróság vagy a A link új ablakot nyit megKözponti Büntetőbíróság határozatai elleni fellebbezéseket a A link új ablakot nyit megBüntető Fellebbviteli Bíróság tárgyalja.

Ha a kerületi bíróság határozata ellen szeretne fellebbezni, akkor 14 napon belül egy „fellebbezési értesítés” nevű iratot kell átadnia az ügyésznek. A fellebbezési értesítést és a kézbesítésre vonatkozó nyilatkozatot 14 napon belül kell benyújtania a terület bírósági titkárához. Ha a körzeti bíróság vagy a Központi Büntetőbíróság határozata ellen kíván fellebbezni, a büntetőjogi felelősség megállapításától számított három napon belül a tárgyalást vezető bíróhoz kell folyamodnia fellebbezési engedélyért. Ezután, ha az engedélyt megtagadták, hét napon belül, ha pedig megadták, 14 napon belül „fellebbezési értesítést” kell benyújtania a Büntető Fellebbviteli Bíróság hivatalvezetőjének. Ezt az ügyvédje rendszerint elintézi ön helyett.

Ha a kerületi bíróság határozata ellen fellebbez, jogosult az ügye teljes újratárgyalására. Joga van a büntetése elleni fellebbezésre is. Ha a körzeti bíróság vagy a Központi Büntetőbíróság határozata ellen fellebbez, ez jogkérdésre irányulhat, vagy arra, hogy az ön megítélése szerint tárgyalása nem volt megfelelő. A büntetése ellen is fellebbezhet.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha a kerületi bíróság határozata ellen fellebbez, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet nem hajtják végre a fellebbezése megtárgyalásáig. Ehhez az szükséges, hogy ön biztosítékot (ún. recognisance-t) nyújtson, ami egy pénzösszeg befizetésével járhat. Ha a kerületi bíróság határozata elleni fellebbezésekor fogva tartják, a fellebbezési értesítés kézbesítése és a biztosíték nyújtása után jogosult arra, hogy szabadon bocsássák. Ha fogva tartják, és fellebbezni kíván, a büntetés-végrehajtási hatóságok ellátják a megfelelő nyomtatványokkal.

Ha a kerületi bíróság határozata ellen fellebbez, eltelhet néhány hónap, mire megtárgyalják a fellebbezést. Ha a körzeti bíróság vagy a Központi Büntetőbíróság határozata ellen fellebbez, számottevően hosszabb idő telhet el a fellebbezés megtárgyalásáig.

Ha a kerületi bíróság határozata ellen fellebbez, joga van új bizonyítékok bemutatására és arra, hogy a fellebbezésben más jogi érveket sorakoztasson fel. Ha a körzeti bíróság vagy a Központi Büntetőbíróság határozata ellen fellebbez, általában nem mutathat be új bizonyítékokat, ezt csak kivételes körülmények között teheti meg.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

Ha a kerületi bíróság határozata ellen fellebbez, jogosult az ügy teljes újratárgyalására. Ha a körzeti bíróság vagy a Központi Büntetőbíróság határozata ellen fellebbez, ön vagy az ügyvédje terjesztheti a bíróság elé arra vonatkozó érveit, hogy miért kellene hatályon kívül helyezni a büntetőjogi felelősségét megállapító határozatot, vagy hogy miért gondolja, hogy a büntetése elvi hibában szenved.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés sikeres, az ügy véget ér, önnek pedig nincsenek további kötelezettségei azzal kapcsolatban. Ha a fellebbezés sikertelen, a fellebbviteli bíróság helyben hagyja az ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletet. Ha a fellebbviteli bíróság úgy véli, hogy a büntetés elvi hibában szenved, akkor súlyosíthatja vagy enyhítheti az eredeti büntetést.

Miután megtárgyalták a fellebbezését, nincs további fellebbezési jog. A Büntető Fellebbviteli Bíróság azonban engedélyezheti önnek, hogy fellebbezzen a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a nyilvánosság számára különösen fontos jogkérdés merült fel.

Nincs olyan általános rendelkezés, amely szerint önt kártalanítani kell, ha sikeres a fellebbezése. Ha a Büntető Fellebbviteli Bírósághoz fellebbez a büntetőjogi felelősség megállapítása ellen, jogosult lehet kártalanításra, amennyiben téves ítéletet hoztak az ügyében. Erre akkor kerül sor, ha a Büntető Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezi a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet és igazolja, hogy egy újonnan felfedezett tény azt bizonyítja, hogy téves ítélet született. Ez nagyon ritkán történik meg. Ha a Büntető Fellebbviteli Bíróság tanúsítja, hogy téves ítélet született, ön kártalanítási kérelmet nyújthat be az A link új ablakot nyit megigazságügyi miniszterhez.

A büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletet akkor veszik nyilvántartásba, amikor a bíró bűnösnek találta egy bűncselekményben.

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet jogerős, amint bűnösnek találták önt, vagy ön bűnösnek vallotta magát. A fellebbezéshez azonban ekkor is joga van. Ha a fellebbezése sikeres, az önre vonatkozó adatok között nem szerepelhet egy büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet sem.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Ha elítélik egy bűncselekmény miatt, a bíróság nem küldheti vissza az országába. Javasolhatja azonban az igazságügyi miniszternek, hogy utasítsák ki önt. Fel is függesztheti a büntetését vagy annak egy részét azzal a feltétellel, hogy ön elhagyja az országot. Ez nem jelenti azt, hogy kiutasítják önt, de ha nem hagyja el az országot, akkor büntetés-végrehajtási intézetbe kerül. Ha büntetés-végrehajtási intézetben van, kérheti az igazságügyi minisztertől, hogy szállítsák el Írországból, hogy a büntetésének fennmaradó részét egy másik tagállamban töltse le.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Ha elítélik, nem vonhatják ismét eljárás alá ugyanazért a bűncselekményért. Ha egy másik tagállamban már elítélték, ugyanazon bűncselekmény miatt nem vonhatják újra eljárás alá Írországban.

A vádakra/büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre vonatkozó információk

A bűnügyi nyilvántartás önre vonatkozó részében szerepel az ön büntetőjogi felelősségét megállapító összes ítélet. Ha ön nagykorú, ezeket az adatokat állandó jelleggel nyilvántartja a Garda (a nemzeti rendőrség). A Garda rendelkezhet más adatokkal is önről. Önnek joga van ahhoz, hogy az önre vonatkozó, helytelen személyes adatokat kijavítsák vagy töröljék. Ezeket az adatokat a A link új ablakot nyit megKözponti Rendőrségi Ellenőrző Egységtől kérheti ki. Ha a Garda nem teszi lehetővé önnek az adatokhoz való hozzáférést, vagy nem javítja ki a pontatlan adatokat, önnek joga van az A link új ablakot nyit megadatvédelmi biztoshoz fordulni.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÍr bíróságok

A link új ablakot nyit megÁllampolgári Tájékoztató Tanács

A link új ablakot nyit megAdatvédelmi biztos


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

5. Közúti közlekedési és egyéb kisebb szabálysértések


Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabálysértéseket?

A kisebb szabálysértéseket, mint amilyen a gyorshajtás, vezetés közbeni mobiltelefonálás vagy tilosban parkolás, általában „rögzített összegű bírsággal” szankcionálják, mely esetben önnek meghatározott időn belül, postai úton kell megfizetnie a bírságot. Az ügy csak akkor kerül bíróságra, ha ön nem fizeti meg a bírságot. Egyes esetekben a szabályszegéskor bírságolják meg, más esetekben a címére küldik a felszólítást. 

Egyes rögzített összegű bírsággal sújtható szabálysértések azonban azzal járnak, hogy „büntetőpontokat” vezetnek a jogosítványára, és ha három éven belül összesen 12 büntetőpontot kap, eltiltják az Írországban való járművezetéstől.  Ha megfizeti a rögzített összegű bírságot, akkor kevesebb pontot kap, mint abban az esetben, ha az ügy a bíróságra kerül és elítélik önt. Az Európai Unió jelenleg azon dolgozik, hogy harmonizálja a tagállamok vezetői engedélyekre vonatkozó valamennyi nyilvántartását.

               

A közlekedési szabálysértésekkel szinte minden esetben a rendes Garda foglalkozik. Legyen figyelemmel arra, hogy Írországban a járművezetőknek a törvény alapján kötelező maguknál tartaniuk a vezetői engedélyüket, és azt a rendőr kérésére be kell mutatniuk.

Ha Írországban él, de más tagállam állampolgára, az eljárás során ugyanolyan elbánásban részesül, mint egy ír állampolgár.

Ha az ügye bíróság elé kerül, azt a helyi kerületi bíróságon (a legalsóbb szintű bíróságon), esküdtszék nélkül tárgyalja egy bíró.  Ha nem elégedett az eredménnyel, fellebbezhet a határozat – akár a büntetőjogi felelősség megállapítása, akár a büntetés – ellen egy magasabb szintű bírósághoz (lásd a A link új ablakot nyit meg4. ismertetőt).

Megjelennek ezek a szabályszegések a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Minden közlekedési ügyben hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet bekerül a Garda számítógépes nyilvántartásába. A nagyon enyhe eseteket, mint a gyorshajtás, általában nem tekintik büntetőjogi felelősség megállapításának. Azonban ha súlyosabb vád merül fel önnel szemben, például veszélyes járművezetés, ittas vezetés vagy biztosítás nélküli vezetés, akkor a büntetőjog felelősséget megállapító ítélet bekerül a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé. Az ilyen bűncselekményeket a A link új ablakot nyit meg4. ismertetőben meghatározott eljárásnak megfelelően kezelik. Ha ilyen bűncselekménnyel vádolják, sürgősen kérjen jogi tanácsot.

Hogyan kezelik az egyéb kisebb szabálysértéseket?

A leggyakoribb kisebb szabálysértések a gyorshajtás és a vezetés közbeni mobiltelefon-használat. Többféle más szabálysértés – például a buszsávban közlekedés – szintén járhat „rögzített összegű bírsággal”, de nem eredményez büntetőpontot.  A többi közlekedőre tekintet nélkül történő közlekedésért, amelynek körébe a gondatlan járművezetés is tartozik, bírság és büntetőpont is jár.

Csak akkor kerül bíróságra az ügye, ha nem fizeti meg a rögzített összegű bírságot. Amint arról fentebb már esett szó, az üggyel a kerületi bíróság foglalkozik. A kerületi bíróság rendelkezése ellen a fentieknek megfelelően mindig fellebbezhet.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 03/07/2012

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Görögország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után.


A büntetőeljárás összefoglalása

Nyomozás / az eljárás megindítása

Az eljárásnak ez a része azzal kezdődik, hogy az ügyész értesül arról, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel. Úgy folytatódik, hogy büntetőeljárást indítanak, és azzal végződik, hogy tárgyalásra bocsátják a terheltet, vagy ejtik a vádakat.

E szakasz célja az eset lehető legalaposabb feltárása és annak eldöntése, hogy vannak-e arra utaló meggyőző jelek, hogy a terhelt elkövette a bűncselekményt, és ezért az illetékes bíróság elé állítsák-e tárgyalás céljából vagy sem.

Bírósági tárgyalások

Ebben a szakaszban az ügyet addig tárgyalják, amíg döntésre nem jutnak és ítéletet nem hoznak.

Jogorvoslatok

Ez a kifejezés azokat az eszközöket takarja, amelyeket a jog azért biztosít, hogy az emberek megtámadhassák egy büntetőbíróság határozatát.

Ilyen eszközök a következők:

  • fellebbezés, amelynek célja a ténykérdések vagy a jogkérdések alapján megtámadott határozat módosítása vagy hatályon kívül helyezése;
  • az ügy újratárgyalása, valamint az ítélet megsemmisítése a jogi alapon megtámadott határozat részleges vagy teljes semmissé tétele céljából.

Az eljárás mindezen szakaszairól és az ön jogairól további részleteket az ismertetőkben talál. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak általános tájékoztatási célt szolgálnak.

Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottság nem játszik szerepet a különböző tagállamokban alkalmazott büntetőügyi eljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1 - Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2 -  Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően

  • Előzetes vizsgálat / előzetes bűnügyi nyomozás / bűnügyi nyomozás.
  • Őrizetbe vétel / korlátozó feltételek / előzetes letartóztatás
  • Eljárás a vádtanács előtt
  • Átkutatás, ujjlenyomatok és DNS

A link új ablakot nyit meg3 - Jogaim a bíróság előtt

A link új ablakot nyit meg4 - Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

A link új ablakot nyit meg5 - Közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

1 - Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.


Ügyvédkeresés

Ha ügyvédre van szüksége, és nincs előzetes letartóztatásban, kapcsolatba léphet az A link új ablakot nyit megAthéni Ügyvédi Kamarával, vagy annak a régiónak az ügyvédi kamarájával, ahol a tárgyalására sor fog kerülni (pl. A link új ablakot nyit megTheszaloníki Ügyvédi Kamara, A link új ablakot nyit megPireuszi Ügyvédi Kamara, A link új ablakot nyit megHeraklioni Ügyvédi Kamara stb.).

Ha ügyvédre van szüksége, és előzetes letartóztatásban van, megkérheti a rendőrséget vagy a büntetés-végrehajtási hatóságot, hogy segítsenek önnek ügyvédet találni, vagy irányítsák önt a fenti ügyvédi kamarákhoz.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Ha alacsony a jövedelme, költségmentességben részesülhet. A költségmentesség abból áll, hogy kirendelnek egy ügyvédet, aki képviseli önt. A kirendelés a tárgyalás végéig vagy az ugyanolyan szintű bíróságok előtti eljárás végéig, valamint a határozat elleni fellebbezésre vonatkozóan érvényes.

Ügyvéd kirendelhető:

  • bizonyos konkrétan meghatározott szabályszegések esetén a vádak szövegezése és benyújtása során,
  • a bűnügyi nyomozási szakaszban és az ügy tárgyalása során, ha a kérdéses bűncselekmény bűntett,
  • az ügy tárgyalása során a háromtagú vétségi bíróság által tárgyalt vétségek esetében, amelyekre vonatkozóan a minimális büntetés hat hónapi szabadságvesztés,
  • azért, hogy fellebbezést nyújtson be és képviselje önt a fellebbezési tárgyaláson a másodfokú bíróság előtt, ha önt az elsőfokú bíróság legalább hat hónapi szabadságvesztésre ítélte,
  • azért, hogy fellebbezést nyújtson be jogkérdésben, ha önt legalább egyévi szabadságvesztésre ítélték,
  • azért, hogy újratárgyalást kérjen, ha önt legalább hat hónapi szabadságvesztésre ítélték.

Ön akkor is jogosult költségmentességre, ha jövedelme nem kifejezetten alacsony, amennyiben igazolni tudja, hogy az ön állandó lakóhelye szerinti tagállambeli és a görögországi megélhetési költségek közötti különbség miatt nem képes megfizetni a jogi eljárással kapcsolatos kiadásokat.

Ahhoz, hogy költségmentességben részesüljön és ügyvédet rendeljenek ki önnek, kérelmet kell benyújtania az ügyét tárgyaló vagy a fellebbezését, illetve újratárgyalási kérelmét elbíráló bírósághoz.

Ezt a kérelmet 15 nappal a tárgyalás vagy a költségmentességi kérelmével érintett cselekmény előtt kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tárgyalás vagy cselekmény tárgyának tömör leírását, az ön költségmentességre való jogosultságának bizonyítékait, valamint az ön pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden szükséges dokumentumot (részletesebben lásd: 3226/4-2-2004 törvény, Kormányzati Közlöny Α’ 24/2004).

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÜgyvédi kamarák listája


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

2 - Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően


Mi a nyomozás célja?

A cél bizonyítékok gyűjtése és megőrzése, valamint a bűncselekmény helyszínén maradt nyomok begyűjtése.

Melyek a nyomozás szakaszai?

Előzetes vizsgálat / előzetes bűnügyi nyomozás / bűnügyi nyomozás:

Az előzetes vizsgálat útján az ügyész megállapítja, hogy megalapozott-e a gyanúsítás, és hogy milyen valószínűséggel követtek el bűncselekményt.

Előzetes bűnügyi nyomozásra főként olyan esetekben kerül sor, amikor a gyanúsítottat tetten érték a büntetendő cselekmény elkövetésekor, vagy ha a késedelem közvetlen kockázatot eredményezne.

Bűnügyi nyomozást csak súlyosabb bűncselekmények esetén végeznek.

Őrizetbe vétel – korlátozó intézkedések – előzetes letartóztatás:

Ha a gyanúsítottat tetten érték a bűncselekmény elkövetése közben, vagy legfeljebb egy nappal az elkövetés után veszik őrizetbe, akkor elfogatóparancs nélkül őrizetbe lehet venni.

Ha a gyanúsítottat nem érték tetten, szükség van az elfogatóparancsra.

Az őrizetbe vett személyt 24 órán belül állítják az ügyész elé.

Korlátozó intézkedéseket (pl. óvadék, a terhelt azon kötelezettsége, hogy rendszeres időközönként jelenjen meg egy rendőrőrsön, az ország elhagyásának tilalma) annak érdekében vezetnek be, hogy megakadályozzák további büntetendő cselekmények elkövetését, és biztosítsák, hogy a terhelt megjelenjen a rendőrségi kihallgatáson és a bíróságon.

Előzetes letartóztatás: Ha a fent említett korlátozások nem elegendőek, súlyosabb bűncselekmények esetén a gyanúsítottat előzetes letartóztatásba lehet helyezni. Az ilyen letartóztatás súlyosabb bűntettek esetén legfeljebb 18 hónapig, kevésbé súlyos bűntettek esetén legfeljebb 12 hónapig, gondatlanságból elkövetett, ismételt emberölés esetén pedig legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ezt az időszakot büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni.

Eljárás a vádtanácsok előtt

Ön a következő okból fordulhat ezekhez a tanácsokhoz: hogy szüntessék meg a korlátozó intézkedéseket vagy az előzetes letartóztatást, illetve hogy panaszt tegyen a tárgyalás előtti szakaszban történt valamely szabálytalanság miatt.

Ki felelős e szakaszok lefolytatásáért?

Az előzetes vizsgálatot a nyomozók és az ügyész végzik.

Az előzetes bűnügyi nyomozást a fent említett személyek folytatják le, ideértve a nyomozási bírót. A bűnügyi nyomozást vagy a kihallgatást egyedül a nyomozási bíró végzi.

Őrizetbe vételt a vádtanács vagy a nyomozási bíró rendel el. Olyan esetekben, ahol a gyanúsítottat tetten érik a bűncselekmény elkövetése közben, az érintett nyomozók és rendőrtisztek kötelesek, valamennyi állampolgár pedig jogosult elfogni az elkövetőt. A személyi szabadság korlátozását és az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró az ügyész beleegyezésével, vagy a vádtanács önállóan rendeli el.

A vádtanácsok előtti eljárásokat háromtagú bírói tanácsok bonyolítják le, az ügyész jelenlétében.

Jogaim a nyomozás során

A nyomozás során az önt megillető jogokra vonatkozó részletesebb információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra.

Előzetes vizsgálat, előzetes bűnügyi nyomozás, bűnügyi nyomozás (1)

Mi a célja ezeknek az eljárásoknak?

Az előzetes vizsgálat célja, hogy az ügyész megállapítsa, megalapozott-e a gyanúsítás, és döntsön a büntetőeljárás megindításáról.

Előzetes bűnügyi nyomozást olyan esetekben végeznek, amelyekben a gyanúsítottat tetten érték, vagy a késedelem közvetlen kockázatot eredményezne (pl. hogy lábnyomok vagy ujjlenyomatok tűnnek el, stb.)

Bűnügyi nyomozást csak bűntettek vagy súlyosabb vétségek esetén folytatnak. Az előzetes bűnügyi nyomozás és a bűnügyi nyomozás célja a bizonyítékok meghatározása, összegyűjtése és megőrzése, valamint a bűncselekmény nyomainak begyűjtése.

Ki a felelős ebben a szakaszban?

Az előzetes vizsgálatot a nyomozók és az ügyész folytatják le.

Az előzetes bűnügyi nyomozást a fent említett személyek és a nyomozási bíró végzi.

A bűnügyi nyomozást kizárólag a nyomozási bíró vezeti le.

Az előzetes vizsgálatot és az előzetes nyomozást a vétségi bíróság ügyésze, a bűnügyi nyomozást pedig a fellebbviteli bíróság ügyésze felügyeli.

Van valamilyen betartandó határidő?

Az előzetes vizsgálat 4–8 hónapig tart. A bűnügyi nyomozás legfeljebb 18 hónapot vesz igénybe. Ha kiegészítő nyomozást végeznek, az 3–5 hónapig tart.

A nagyobb városokban ezeket a határidőket meghosszabbíthatják. A határidők elmulasztásának nincsenek jogkövetkezményei.

Legalább 48 óra áll a rendelkezésére, hogy az előzetes vizsgálat során magyarázatot adjon, illetve az előzetes nyomozás és a nyomozás során bűnösnek vagy ártatlannak vallja magát. Ez a határidő meghosszabbítható.

Nincsenek szankciók abban az esetben, ha az előbbi két eljárás tekintetében ön nem tartja be ezt a határidőt. Ha azonban ön nem tartja be a megállapított határidőt, bűnügyi nyomozás során a nyomozási bírónak joga van parancsot kiadni abból a célból, hogy a terheltet kényszerrel állítsák bíróság elé, és/vagy kiadhat elfogatóparancsot is.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Amint megidézik önt, hogy részt vegyen a fent felvázolt eljárásokban, önnek joga van a következőket tenni:

  • saját költségére fénymásolatot kérhet a nyomozótól valamennyi fontos jogi iratról, ideértve a gyanúsítás leírását is,
  • legalább 48 órás határidőt kérhet, és
  • megbízhat ügyvédet.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Igen. A tolmács lefordítja az ön vallomását a nyomozóknak, valamint az ő kérdéseiket is.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Amint megjelenik egy nyomozó előtt, kérheti, hogy értesítsék az ügyvédjét, vagy engedélyezzék önnek, hogy felhívja őt. Joga van ahhoz is, hogy megtagadja a vallomástételt, amíg meg nem érkezik az ügyvédje.

A hatóságok csak az ön kihallgatásának idejére kötelesek biztosítani, hogy álljon rendelkezésre tolmács. A fennmaradó időre vonatkozóan az ügyvédjével együtt kell intézkednie, ha szüksége van arra, hogy rendelkezésére álljon tolmács.

Kötelező ügyvédet fogadnom? Megválaszthatom az ügyvédemet?

Csak bűntettek esetén kötelező. Szabadon választhat ügyvédet. Ha azonban bűntettet érintő ügyben nincs ügyvédje, a nyomozási bíró kijelöl önnek egyet a nyomozás során.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Kérdéseket tehetnek fel önnek a gyanúsítással kapcsolatban. Önt megilleti a részleges vagy teljes hallgatás joga, valamint joga van ahhoz, hogy ne mondjon olyan dolgot, ami terhelő lenne önre nézve. Megtagadhatja a választ minden olyan kérdésre, amely hátrányos lehet az ügyére nézve.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Joga van telefonon beszélni a családjával vagy a barátaival. Engedélyezett a családtagok és kivételes esetben a barátok általi látogatás.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha egészségügyi problémája van, kérheti, hogy vizsgálja meg orvos.

Kapcsolatba léphetek a származási országom nagykövetségével?

Igen, jogosult erre.

Más országból származom. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Nem kötelező.

Részt vehetek videokapcsolat útján?

Görögországban a jog nem rendelkezik a videokapcsolat útján való részvételről.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Ebben a szakaszban nem utasíthatják ki önt.

Milyen körülmények között helyezhetnek előzetes letartóztatásba vagy bocsáthatnak szabadon?

Akkor tartják előzetes letartóztatásban, ha meggyőző jelek utalnak arra, hogy súlyos büntetendő cselekményeket követett el, és

  • nincs ismert görögországi lakcíme,
  • lépéseket tett az ország elhagyása érdekében,
  • korábban már megszökött az igazságszolgáltatás elől,
  • korábban már elítélték büntetés-végrehajtási intézetből való szökés, fogvatartott szökésének segítése vagy lakóhelyre vonatkozó korlátozások megszegése miatt, valamint ha
  • okkal feltételezhető, hogy szándékában áll megszökni,
  • korábban már elítélték, ami valószínűsíti, hogy ön további bűncselekményeket követ el.

Lehetséges az is, hogy korlátozó feltételeket határoznak meg önre, vagy szabadon bocsátják.

Milyen jogaim/kötelezettségeim vannak?

Jogában áll időt szánni a bírósági ügyiratok tanulmányozására, és jogában áll kijelölni legfeljebb két ügyvédet. Személyesen kell megjelennie a nyomozás során, mert az ügyvédje jelenléte önmagában nem elég.

Ha a nyomozási bíró úgy dönt, hogy önt ideiglenesen előzetes letartóztatásba kell helyezni, akkor ön öt napon belül fellebbezhet a vádtanácshoz. Fellebbezhet magához a nyomozási bíróhoz vagy a vádtanácshoz abból a célból is, hogy az előzetes letartóztatást elrendelő határozatot semmisítsék meg vagy váltsák fel más korlátozásokkal.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, ha nem határoztak meg olyan feltételt, amely megtiltaná ezt önnek.

Átkutatás, ujjlenyomatok és DNS

A jogaira vonatkozó további információkat itt talál: Átkutatások, ujjlenyomatok és DNS (4).

Fellebbezhetek?

Ha a tárgyalást megelőző eljárás részeként érvénytelen cselekményre került sor, akkor megsemmisítésért és a tárgyalás előtti eljárás megismétléséért fellebbezhet a vádtanácshoz.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

A tárgyalás előtt bármikor beismerheti a bűnösségét. Vissza is vonhatja a bűnösség beismerését. A bíróság minden esetben szabadon mérlegelheti az ön beismerését.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás előtt?

A vádak nem változhatnak. Csak pontosabb megszövegezésükre van lehetőség. Új vádak nem hozhatók fel.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Vádolhatják, ha görög állampolgárral szemben követte el a cselekményt külföldön, és a cselekmény a görög jog szerint bűntettnek vagy vétségnek minősül. Súlyos bűncselekmények esetében a görög törvények alkalmazandók mindenkire, függetlenül a bűncselekmény helyszínén hatályos jogszabályoktól.

Tájékoztatnak azokról a tanúkról, akik ellenem vallottak?

Ön jogosult ilyen információkra, mivel megkaphatja a bírósági aktában szereplő valamennyi iratot, amelyeknek részét képezik a tanúvallomások is. Ezeket az információkat a védekezésének előterjesztése előtt és azt követően is közölhetik önnel.

Tájékoztatnak az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

A nyomozó köteles átadni önnek a bírósági akta fénymásolatát, és megmutatni önnek minden vonatkozó anyagot, mielőtt ön megteszi saját vallomását.

Felszólítanak a büntetett előéletemre vonatkozó adatok szolgáltatására?

A bűnügyi nyomozási szakaszban a nyomozási bíró minden esetben megkapja az ön büntetett előéletére vonatkozó információkat.

Őrizetbe vétel / a szabadságra vonatkozó korlátozások / előzetes letartóztatás (2)

Miért hoznak ilyen intézkedéseket?

Ha az elkövetőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érték, őrizetbe vételének célja annak biztosítása, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsák. Másfajta őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás és a mozgás szabadságára vonatkozó feltételek meghatározása esetén a cél annak biztosítása, hogy a terhelt megjelenjen a nyomozási és bírósági hatóságok előtt.

Ki a felelős?

Az őrizetbe vételt a vádtanács vagy a nyomozási bíró rendeli el. Az előzetes letartóztatást és a korlátozó feltételek meghatározását is ezek a személyek rendelik el. Ha az elkövetőt tetten érik a bűncselekmények elkövetése közben, az őrizetbe vételt a nyomozók vagy rendőrtisztek hajthatják végre.

Vannak határidők?

Ha önt őrizetbe vették, 24 órán belül az ügyész elé kell állítani. E határidő elmulasztásának nincsenek önt is érintő következményei. Minden olyan feltételre is vonatkozik határidő, amely szerint önnek rendszeres időközönként jelentkeznie kell a rendőrségnél. Ha nem tartja be ezt a határidőt, a jelentkezési kötelezettséget előzetes letartóztatás válthatja fel.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Ha önt tetten érik egy bűncselekmény elkövetése közben, őrizetbe vételekor a rendőrtiszteknek közölniük kell önnel, miért vették őrizetbe. Ha a nyomozási bíró elé állítják, teljes körűen tájékoztatják az ön elleni vádakkal kapcsolatban. Ugyanez alkalmazandó a szabadságát korlátozó feltételeket meghatározása, valamint előzetes letartóztatás esetén is.

Mielőtt bármilyen döntést hoznának ezekben a kérdésekben, önnek meg kell kapnia valamennyi vonatkozó jogi dokumentumot a nyomozási bírótól.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a nyelvet, ezt azonnal tudatnia kell, és tolmácsot kell kérnie. A tolmács lefordít mindent, amit ön mond, valamint az önnek feltett összes kérdést és az önnek megmutatott iratokat is.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Ha őrizetbe veszik, kérheti, hogy azonnal értesítsék az ügyvédjét, vagy hogy tegyék lehetővé önnek, hogy lebonyolítson egy telefonhívást. Joga van továbbá ahhoz is, hogy megtagadja a kérdések megválaszolását, ha az ügyvéd nem jelenik meg.

Ha nem ismer ügyvédet, kapcsolatba léphet országának nagykövetségével vagy a helyi ügyvédi kamarával. Önnek kell gondoskodnia tolmácsról ahhoz, hogy kommunikálni tudjon az ügyvédjével; ez nem a nyomozó hatóságok feladata. A mozgását korlátozó feltételek meghatározása vagy előzetes letartóztatás esetén először beszéljen az ügyvédjével. Ő nyilatkozatokat tesz az ön nevében és jelen lesz a bűnügyi nyomozás során.

Ügyvédnek kell képviselnie engem? Megválaszthatom az ügyvédemet?

Csak bűntettek esetén kötelező. Joga van ahhoz, hogy megválassza az ügyvédjét. Bűntett esetében, ha nincs ügyvédje, a nyomozás során kérésére kijelölnek önnek egyet.

Kérhetnek tőlem bármilyen formában információkat? Kötelező szolgáltatnom a kért információkat?

Kérdéseket tesznek fel önnek a gyanúsítással kapcsolatban. Megtagadhatja a választ minden olyan kérdésben, amely hátrányos lehet az ügyére nézve.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Jogosult engedélyt kérni a nyomozóktól, hogy kapcsolatba lépjen velük.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Igen, ha egészségügyi problémái vannak.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Igen, jogosult erre.

Más országból származom. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Nem kötelező, kivéve akkor, ha motozásra van szükség.

Részt vehetek videokapcsolat útján?

A videokapcsolatnak a büntetendő cselekményekkel kapcsolatos nyomozások során történő használata a még nem szerepel a jogszabályokban.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Ebben a szakaszban nem utasíthatják ki önt.

Milyen feltételekkel helyezhetnek előzetes letartóztatásba vagy bocsáthatnak szabadon?

Előzetes letartóztatásba helyezik, ha a nyomozási bíró megegyezik erről az ügyésszel, vagy ha a vádtanács elrendeli ezt. Akkor tartják előzetes letartóztatásban, ha meggyőző jelek utalnak arra, hogy súlyos büntetendő cselekményeket követett el, és:

  • nincs ismert görögországi lakcíme,
  • lépéseket tett az ország elhagyása érdekében,
  • korábban már megszökött az igazságszolgáltatás elől,
  • korábban már elítélték büntetés-végrehajtási intézetből való szökés, fogvatartott szökésének segítése vagy lakóhelyre vonatkozó korlátozások megszegése miatt, valamint ha
  • okkal feltételezhető, hogy szándékában áll megszökni,
  • korábban már elítélték.

Lehetséges az is, hogy korlátozó feltételeket határoznak meg önre, vagy szabadon bocsátják.

Milyen jogaim és kötelezettségeim vannak?

Jogában áll időt szánni a bírósági ügyiratok tanulmányozására, és jogában áll kijelölni legfeljebb két ügyvédet. Ha előzetes letartóztatásba helyezik, a nyomozási bíró e határozata ellen 5 napon belül fellebbezhet a vádtanácshoz. Fellebbezhet magához a nyomozási bíróhoz vagy a vádtanácshoz is annak érdekében, hogy szüntessék meg az előzetes letartóztatást, vagy váltsák azt fel az ön mozgási szabadságát korlátozó feltételekkel.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, miután letelt az őrizetbe vételének ideje, és feltéve, hogy nem állapítottak meg olyan feltételt, amely megtiltaná önnek Görögország elhagyását.

Átkutatás, ujjlenyomatok és DNS

A jogaira vonatkozó információkat itt talál: Átkutatás, ujjlenyomatok és DNS (4).

Fellebbezhetek?

Ha a tárgyalást megelőző eljárás részeként érvénytelen cselekményre került sor, akkor megsemmisítésért és a tárgyalás előtti eljárás megismétléséért fellebbezhet a vádtanácshoz.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Jogosult arra, hogy beismerje a bűnösségét, és ennek semmilyen pozitív vagy negatív jogi következménye nem lehet önre nézve.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás előtt?

A vádak nem változhatnak; csak pontosabb megszövegezésükre van lehetőség. Új vádak nem hozhatók fel.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Vádolhatják, ha görög állampolgár ellen követte el a cselekményt külföldön. Súlyos bűncselekmények esetében a görög törvények alkalmazandók mindenkire, függetlenül a bűncselekmény elkövetésének helyén hatályos jogszabályoktól.

Tájékoztatnak azokról a tanúkról, akik ellenem vallottak?

Természetesen. Amint letartóztatják és előállítják előzetes nyomozás vagy fő nyomozás céljából, közölni kell önnel ezeket az információkat, mielőtt ön megteszi vallomását.

Tájékoztatnak az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

A nyomozó köteles átadni önnek a bírósági aktában szereplő minden dokumentum fénymásolatát, mielőtt ön megteszi vallomását.

Felszólítanak a büntetett előéletemre vonatkozó adatok szolgáltatására?

Nem. Ezeket az adatokat a megfelelő részlegtől kérik be.

Eljárás a vádtanácsok előtt (3)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

A vádtanácsok a tárgyalás előtti eljárásra hatáskörrel rendelkező igazságügyi szervek. Ellenőrzik a nyomozók által tett intézkedések jogszerűségét, eldöntik, hogy a terheltet előzetes letartóztatásba kell-e helyezni, hogy a mozgási szabadságot korlátozó feltételeket kell-e meghatározni, döntenek a tárgyalás előtti eljárást érintő egyéb érzékeny kérdésekben, és határoznak arról, hogy a terhelt ügyében tárgyalást kell-e tartani, vagy a terheltet szabadon kell-e bocsátani.

Ki a felelős ebben a szakaszban?

A vádtanácsok három bíróból állnak. A következő vádtanácsok működnek: a vétségi bíróság vádtanácsa, a fellebbviteli bíróság vádtanácsa és a Semmítőszék vádtanácsa.

Vannak határidők?

Igen, vannak határidők, és ha ön nem tartja be őket, nem tudja majd gyakorolni jogait.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

A tanácsok titkárságától kaphat tájékoztatást arról, hogyan halad az ügye, és megfelelően értesítik önt minden határozatról.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha megjelenik a tanácsok előtt, jogosult tolmácsra.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Ön jogosult jogi tanácsadásra és az eljárás minden szakaszában érintkezhet jogi tanácsadójával. Ha bármilyen, fordítással kapcsolatos probléma merül fel, azt önnek vagy az ügyvédjének kell megoldania.

Kell jogi képviselőt fogadnom? Megválaszthatom az ügyvédemet?

Nem kötelező. Ha akarja, képviselheti önmagát, vagy képviselheti önt az ügyvédje is. Joga van ügyvédje megválasztásához, kivéve, ha az ügyvédet kijelölték önnek.

Kérhetnek tőlem bármilyen formában információkat? Válaszolnom kell?

Kérhetik, hogy szolgáltasson információkat azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amellyel vádolják. Megilleti a hallgatás joga, és nem köteles vádolni önmagát. Megtagadhatja a választ minden olyan kérdésre, amely hátrányos lehet az ügyére nézve.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Igen. Ha előzetes letartóztatásban van, ezt a látogatási időben teheti meg.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Igen, ha egészségügyi problémái vannak.

Kapcsolatba léphetek az országom nagykövetségével, ha más országból származom?

Igen, jogosult erre.

Más országból származom. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Csak ha ön ezt kéri, és a bíróság lehetővé teszi.

Részt vehetek videokapcsolat stb. útján?

Videokapcsolat útján folytatott eljárások még nem szerepelnek a jogszabályokban.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Ebben a szakaszban nem utasíthatják ki önt.

Fogva tartanak vagy szabadlábra helyeznek? Milyen körülmények között?

Akkor tartják előzetes letartóztatásban, ha a vádtanács ilyen utasítást ad. Lehetséges az is, hogy a mozgási szabadságára vonatkozó feltételeket határoznak meg, vagy szabadon bocsátják önt.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, miután letelt az őrizetbe vételének ideje, és feltéve, hogy nem állapítottak meg olyan feltételt, amely megtiltaná önnek Görögország elhagyását.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, genetikai anyagmintákat (DNS) – pl. haj, nyál – vagy egyéb testnedveket?

A vádtanács elrendelheti ezt.

Alávethetnek motozásnak?

A tanács rendelkezésére nem, de a nyomozók vagy az előzetes nyomozást végző tisztviselők alávethetik motozásnak. Ilyen esetben mindig kérheti, hogy az ügyvédje legyen jelen a motozásnál.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat stb.?

A tanácsok részvételével zajló szakaszban ilyen fajta átkutatás nem rendelhető el.

Fellebbezhetek?

Vannak jogorvoslatok, amelyeket igénybe vehet a tanácsok döntéseinek megtámadása érdekében.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Joga van ahhoz, hogy beismerje a bűnösségét. Ezt úgy teheti meg, hogy feljegyzést nyújt be a tanácsokhoz. Az ilyen nyilatkozatok kötelező erejűek, és befolyásolhatják a bíróság ítéletét.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás előtt?

A vádak nem változhatnak. A tanácsoknak csak arra van lehetőségük, hogy pontosabban meghatározzák azokat. Új vádak nem hozhatók fel.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Vádolhatják, ha a cselekményt görög állampolgár ellen követte el. Súlyos bűncselekmények esetében a görög törvények alkalmazandók mindenkire, függetlenül a bűncselekmény helyszínén hatályos jogszabályoktól.

Tájékoztatnak azokról a tanúkról, akik ellenem vallottak?

Természetesen, ön ebben a szakaszban és azt megelőzően is kaphat információkat. Joga van ahhoz, hogy a bírósági akta bármely részletéről információt kapjon.

Kérnek adatokat a büntetett előéletemről?

Nem, az adatokat az adott részlegtől kérik be.

Átkutatás, ujjlenyomatok és DNS (4)

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, genetikai anyagmintákat (DNS) – pl. haj, nyál – vagy egyéb testnedveket?

Ha őrizetbe veszik, akkor kérnek öntől ujjlenyomatot, ön pedig köteles ujjlenyomatot adni. Kötelező a DNS-minta szolgáltatása is, ha megalapozott jelek utalnak arra, hogy ön súlyos bűncselekményt követett el. Pozitív DNS-eredmény esetén ön jogosult ismételt vizsgálatot kérni; ha nem kér ilyet, a levett genetikai anyagokat megsemmisítik.

Alávethetnek motozásnak?

Lehetséges, hogy alá kell vetnie magát motozásnak, ha a nyomozást végző személy ezt szükségesnek tartja. A motozás nem sértheti az ön méltóságát, és azt nem nyilvános helyen kell lefolytatni. Nők esetében a motozást nőnek kell elvégeznie. Ha megkérik, hogy adjon át egy bizonyos tárgyat vagy iratot, és ön engedelmeskedik, akkor nem vetik alá motozásnak.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat stb.?

Átkutathatják otthonát, amennyiben az átkutatást egy bírósági tisztviselő és egy nyomozó végzi nyomozás vagy előzetes nyomozás kapcsán. Gépjármű átkutatására akkor kerül sor, ha bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, vagy ha az átkutatás feltétlenül szükséges.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

3. Jogaim a bíróság előtt


Előzetes eljárás

Ki és hogyan figyelmeztet arra, hogy meg kell jelennem a bíróság előtt?

Az ügyész elkészíti a vádiratot, kitűzi a tárgyalás időpontját és megidézi a terheltet, a panaszost és a tanúkat, legalább 15 nappal, vagy ha más európai országban élnek, 30 nappal a tárgyalás előtt.

A tárgyalás során követett eljárás

Melyik bíróság tárgyalja az ügyet?

A fő büntetőbíróságok a szabálysértéseket tárgyaló esküdtbíróság, a vétségekkel foglalkozó vétségi bíróság, valamint a háromtagú fellebbviteli büntetőbíróság vagy a bűntetteket tárgyaló vegyes esküdtbíróság. Alapelv, hogy a büntetendő cselekmény elkövetésének helye szerinti bíróság az illetékes.

Nyilvános a tárgyalás?

Igen, kivéve akkor, ha a nyilvánosság hátrányos hatással lehetne a közerkölcsre, vagy ha indokolt az eljárásban részes felek magánéletének védelme.

Ki dönt az ügyben?

A határozatot az alsóbb szintű bíróságokon a bírók, a vegyes esküdtbíróságokon a bírók és az esküdtszék együtt hozzák meg.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás folyamán?

Van arra lehetőség, hogy egy vádat egy hasonló vádra változtassanak át. Egyedül a bíróság dönt arról, hogy mi az ügy tárgyát képező tényállás megfelelő jogi meghatározása vagy legpontosabb leírása.

Mi történik, ha a tárgyalás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Ha bizonyos vádpontokban bűnösnek vallja magát, a bíróság a beismerésekre tekintettel bünteti meg önt. Ami a büntetéskiszabást illeti, részesíthetik enyhébb elbánásban.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

Nem kell jelen lennie. Képviselheti az ügyvédje is, kivéve, ha a bíróság szükségesnek tartja az ön jelenlétét.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek videokonferencia útján?

Nem, mert a részvétel e módját még nem teszik lehetővé a jogszabályok.

A teljes tárgyaláson jelen kell lennem?

Nem kötelező. Megjelenhet, majd elmehet, és a továbbiakban képviselheti az ügyvédje.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem, mi történik a tárgyaláson?

Ha nem érti a bíróság nyelvét, a bíróságnak kötelessége tolmácsot kirendelni.

Kötelező ügyvédet fogadnom? Kirendelnek nekem ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

Csak bűntett tárgyában folytatott tárgyalás esetén, valamint a Semmítőszék előtt kötelező, hogy legyen ügyvédje. Ha ön nem tud kijelölni ügyvédet, a bíróság köteles kijelölni önnek egyet. Önnek joga van lecserélni az ügyvédjét, kivéve, ha a magasabb szintű bíróságok előtt maga a bíróság rendelte ki őt (hivatalból).

Szólhatok a bírósághoz? Fel kell szólalnom a tárgyalás során?

Megteheti, de nem kötelező. Megilleti a hallgatás joga.

Milyen következményei vannak annak, ha nem mondok igazat a tárgyalás során?

Joga van ahhoz, hogy ne mondjon igazat. Nem bűncselekmény, ha egy terhelt magára nézve hamis vallomást tesz.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatom az ellenem szóló bizonyítékokat?

Igen, a védekezésének előadásakor vagy saját bizonyítékai benyújtásával jogosult megtenni ezt, ellenbizonyítás vagy saját tanúk szólítása útján.

Milyen fajta bizonyítékokat terjeszthetek a bíróság elé a védelmemben?

Felhasználhat okirati bizonyítékokat, laikus tanúkat és szakértő tanúkat.

Milyen feltételekkel nyújthatok be ilyen bizonyítékokat?

Nincsenek előfeltételek; anélkül terjeszthet bizonyítékokat a bíróság elé, hogy erről előtte bárkit értesítene.

Alkalmazhatok magánnyomozót, hogy a megbízásomból keressen bizonyítékokat? Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Megteheti ezt, és a bizonyíték elfogadható lesz, amennyiben azt jogszerűen szerezték meg.

Szólíthatok mellettem szóló tanúkat?

Tetszés szerinti számú tanút javasolhat, és a bíróságnak lehetővé kell tennie a védelem legfeljebb annyi tanújának meghallgatását, amennyi tanúja a vádnak van.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket az ügy többi tanújának? Kétségbe vonhatjuk, amit mondanak?

Mindketten tehetnek fel kérdéseket, és kétségbe vonhatják, amit a tanúk bizonyítékként előadnak.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

Ha büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hoznak, az összesen több mint hat hónapi szabadságvesztéssel járó, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket figyelembe veszik, amikor a bíróság kiszabja a büntetést.

Figyelembe veszik a más tagállamban született, büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi ítéleteket?

Csak akkor, ha azok szerepelnek a büntetett előéletére vonatkozó adatok között.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a tárgyalásnak?

A vádlott felmentése, ha a bíróság nincs meggyőződve arról vagy kétségei vannak azt illetően, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt, vagy más jogi okból, valamint ha indokolt a büntetés mellőzése (pl. őszinte megbánás esetén).

A vádlott elítélése és büntetés kiszabása, ha a bíróság meg van győződve arról, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt.

A büntetőeljárás megszüntetése abban az esetben, ha a vádlott meghal, a sértett visszavonja a vádakat, a bűncselekmény elévül, vagy ha maga a büntetendő cselekmény amnesztia tárgyává válik.

A büntetőeljárás elfogadhatatlannak nyilvánítása, ha van egy korábbi, vonatkozó határozat, vagy ha hiányzik a vád (ha az szükséges), az eljárásra vonatkozó igény vagy engedély.

A lehetséges büntetések összefoglalása

Főbüntetések: szabadságvesztés (életfogytig vagy 5–20 évig tartó), elzárás (10 naptól 5 évig terjedő), őrizet (1 naptól 1 hónapig terjedő), pénzbüntetés (150–15 000 EUR), bírság (29–590 EUR), fiatalkorúak büntetőintézetében való elzárás vagy elmegyógyintézetben való elzárás).

Kiegészítő büntetések: polgári jogoktól való megfosztás, egy szakma gyakorlásától való eltiltás, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet közzététele.

Biztonsági intézkedések: a bíróság megítélése szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható bűnelkövető fogva tartása, az alkoholisták és kábítószerfüggők detoxikáló központokba való utalása, munkaügyi központokhoz való irányítás, egy bizonyos területre vonatkozó tartózkodási tilalom, külföldi állampolgárok kiutasítása és vagyontárgyak elkobzása.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértett peres félként vagy tanúként vesz részt. Peres félként (vagy „ellenbizonyítást folytató polgári jogi felperesként”) a sértett azzal a céllal vesz részt, hogy pénzügyi jóvátétel formájában kártérítést kapjon az érzelmi megrázkódtatásért vagy lelki gyötrelemért, tanúként pedig támogatja a vád ügyét.

Ha a sértett polgári jogi felperesként vesz részt, ezt a bizonyítás megkezdése előtt be kell jelentenie.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után


Fellebbezhetek a határozat és/vagy a büntetés ellen?

Benyújthat fellebbezést a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet ellen. A fellebbezési jog a büntetés típusától és súlyától függ, valamint attól, hogy melyik bíróság szabta ki azt.

Például:

  • az egytagú vétségi bíróság ítélete esetében ön akkor jogosult fellebbezésre, ha a büntetés több mint 60 napi szabadságvesztés vagy több mint 1000 EUR pénzbüntetés;
  • a háromtagú vétségi bíróság és az annak határozatai elleni fellebbezéseket tárgyaló bíróság ítélete esetében akkor jogosult fellebbezésre, ha több mint négy hónapi szabadságvesztésre ítélik vagy több mint 1500 EUR pénzbüntetést szabnak ki önre;
  • a vegyes esküdtbíróság vagy a bűntettek esetén kiszabott büntetések elleni fellebbezést tárgyaló háromtagú bíróság ítélete esetében akkor van fellebbezési joga, ha a büntetés bűntettek esetén több mint 2 évi, vétségek esetén pedig több mint 1 évi szabadságvesztés.

Felmentés ellen csak akkor fellebbezhet, ha őszinte megbánás alapján vagy olyan okból mentették fel, amely rossz fényt vet az ön jó hírnevére.

Hogyan fellebbezhetek?

A fellebbezéshez fellebbezési nyilatkozatot kell készítenie, és be kell azt nyújtania a határozatot meghozó bíróság hivatalához, bele kell foglalnia a fellebbezés indokát, az ön lakcímét és az ügyvédjének nevét.

A fellebbezés benyújtásának határideje a bíróság határozatának meghozatalától – vagy ha az ügyét az ön távollétében tárgyalták, akkor a határozat kézbesítésétől – számítva 10 nap. Ha azonban ön külföldön él, és a távollétében hoztak ítéletet az ügyében, vagy ismeretlen volt a lakóhelye, akkor a határidő az iratok kézbesítésétől számított 30. napig meghosszabbodik.

Mi a fellebbezés alapja?

A fellebbezés az ügy ténykérdésein vagy a jogszabályok értelmezésének módján alapulhat.

Mi történik, ha fellebbezést nyújtok be?

Az ügyet másodfokú bíróság tárgyalja újra.

Mi történik, ha fogva tartanak, amikor fellebbezést nyújtok be?

A fellebbezést továbbítják az ügyészségnek, tárgyalási napot tűznek ki, önt pedig megidézik, hogy jelenjen meg a bíróság előtt. Bizonyos jogi feltételek teljesülése esetén kérheti, hogy a büntetés végrehajtását függesszék fel a fellebbezés megtárgyalásáig.

Mennyi idő telik el a fellebbezés elbírálásáig?

Általában 1–3 év, a jogsértéstől, a bíróság helyétől és attól függően, hogy a vádlott előzetes letartóztatásban van-e.

Hivatkozhatok új bizonyítékokra fellebbezés esetén?

Igen, hivatkozhat új bizonyítékokra a fellebbviteli bíróságon. Az eljárás ugyanaz, mint az eredeti tárgyalás esetében. Azok a bírók, akik az ügyet az elsőfokú bíróságon tárgyalták, nem tárgyalhatják az ügyet a másodfokú bíróságon. Megvizsgálják, hogy a fellebbezést megfelelően és a megszabott határidőn belül nyújtották-e be.

Mi történik a fellebbezési tárgyaláson?

Ha ön nem jelenik meg személyesen vagy a jogi képviselője útján, akkor a fellebbezését elutasítják, és helybenhagyják az alacsonyabb szintű bíróság által kiszabott büntetést. Ha ön megjelenik személyesen vagy a jogi képviselője útján, akkor az ügyet újratárgyalják, ön pedig hivatkozhat új bizonyítékokra.

Hogyan dönthet a bíróság?

A fellebbviteli bíróságnak nincs joga ahhoz, hogy az alacsonyabb szintű bíróság által kiszabottnál súlyosabb büntetést szabjon ki. Azonban felmentheti önt, enyhítheti a büntetést, vagy kiszabhatja ugyanazt a büntetést, mint amelyet az alacsonyabb szintű bíróság szabott ki.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés megalapozott, a fellebbviteli bíróság felmentheti önt vagy enyhítheti a büntetését; egyéb esetben helyben hagyja az elsőfokú bíróság határozatát.

Létezik további fellebbezési jog egy másik vagy egy magasabb szintű bírósághoz?

Nem, az egyetlen lehetőség a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, amennyiben jogi szabálytalanságokat követtek el.

Ha az első határozatról bebizonyosodik, hogy téves, jogosult leszek kártérítésre?

Nincsenek előírások olyan kártérítésre vonatkozóan, amelyet elsőfokú bíróság által alaptalanul hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén kell megítélni, kivéve, ha ön letöltött valamennyi szabadságvesztést, majd később a fellebbezés nyomán felmentették.

Ha sikeres a fellebbezésem, nyilvántartják a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet?

Csak a fellebbviteli bíróság ítéletét tartják nyilván. Az előző ítéletet törlik a nyilvántartásból.

Mikor válik jogerőssé a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet akkor válik véglegessé, ha nem nyújtanak be jogkérdésre vonatkozó fellebbezést a másodfokú bíróság határozata ellen, vagy ha benyújtanak fellebbezést, de azt a Legfelsőbb Semmítőszék (az Areios Pagos) elutasítja.

Más tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Visszaküldhetik az országába, ha a bíróság elrendeli a kiutasítását. A kiutasításhoz az szükséges, hogy azt megelőzően legalább három hónapi szabadságvesztésre ítéljék, vagy a kiutasítási rendelkezést mellékbüntetés részeként hozzák meg, vagy hogy biztonsági intézkedéseket vezessenek be. Különösen kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek miatt hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet esetén a kiutasítás kötelező és egész életre érvényes.

Azonnal sor kerül a kitoloncolásra?

Nem, először le kell töltenie a büntetését. Kivételes intézkedésként, ha legfeljebb 5 évi szabadságvesztésre ítélték és elrendelték a kiutasítását, a bíróság dönthet úgy, hogy felfüggeszti a büntetését és lehetővé teszi az azonnali kiutasítását.

Ha a büntetést nem függesztették fel és ön azt letöltötte, a kiutasítást bírósági ítélet részeként kell elrendelni.

Benyújthat fellebbezést, ha a rendelkezést elsőfokú bíróság adta ki, és önt szabadságvesztésre is ítélték, amely ellen van fellebbezési joga. A fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalához kell benyújtani.

Eljárás alá vonhatnak egy másik tagállamban ugyanazon büntetendő cselekmény miatt?

Ez a szóban forgó állam jogszabályaitól függ.

Bekerülnek a vádakra és/vagy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre vonatkozó információk a büntetett előéletemre vonatkozó adatok közé?

Az ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletről szóló határozat csak akkor kerül be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé, ha megváltoztathatatlan. Ezt az információt hivatalosan rögzítik a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnál.

A büntetett előéletére vonatkozó adatokat megsemmisítik:

  • az ön halála után, vagy miután ön betölti a 80. életévét;
  • ha felfüggesztve ítélik el, akkor a felfüggesztés időtartamának vége után 5 évvel megsemmisítik az adatokat, kivéve, ha a felfüggesztést időközben megszüntették vagy visszavonták;
  • ha eltelt 10 év azóta, hogy letöltötte egy előre megfontolt bűncselekmény miatt kiszabott legfeljebb 1 hónapos, vagy gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott legfeljebb 2 hónapos szabadságvesztését, amennyiben időközben nem ítélték el más bűncselekményekért.

Ezeknek az adatoknak a megőrzéséhez nem szükséges az ön beleegyezése.

Bármilyen vita esetén a vétségi bíróság ügyészétől kérhet döntést. Azután ez ellen a határozat ellen annak kézbesítésétől számított egy hónapon belül nyújthat be fellebbezést a vétségi vádtanácshoz.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

5 - Kisebb közúti közlekedési szabályszegések


Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket?

A közlekedési szabályszegéseket – mint amilyen a sebességkorlátozás túllépése, az alkoholfogyasztás utáni vezetés, a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztása, a tilos jelzés vagy stoptábla figyelmen kívül hagyása, a megállásra vagy parkolásra vonatkozó szabályok megsértése, a vezetés közbeni mobiltelefon-használat stb. – főként igazgatási úton kezelik. Általában az illetékes rendőrségi hatóság foglalkozik velük.

Miből áll az eljárás?

Átadnak önnek egy bírságcédulát, amely megerősíti az ön által elkövetett szabályszegést. A cédulán szerepel a kiszabott igazgatási intézkedés és/vagy pénzbüntetés, önnek pedig később meg kell jelennie az adott rendőrségi hatóság előtt.

Melyek a lehetséges büntetések?

A közlekedési szabályszegések elkövetőire jellemzően (40-től 2000 EUR-ig terjedő) igazgatási bírságot szabnak ki, valamint más igazgatási intézkedéseket hoznak velük szemben, ilyen például a vezetői engedély vagy a forgalomban való részvételhez szükséges egyéb okmányok – a forgalmi engedély és a rendszám – bizonyos időtartamra való bevonása. Vegye figyelembe, hogy a pénzbüntetés 50%-kal csökken, ha tíz napon belül befizeti azt.

Más tagállamok állampolgárai ellen is eljárnak az ilyen fajta jogsértések miatt?

Ha a jogsértést Görögországban követték el, eljárnak ellenük.

Élhetek kifogással?

Az igazgatási büntetéssel szembeni kifogását három napon belül nyújthatja be ahhoz a hatósághoz, amelyet a büntetést kiszabó tisztviselő képvisel. Ha a kifogásainak nem adnak helyt, a szóban forgó összeget meg kell fizetnie a helyi hatóság megfelelő szervének.

Ezenkívül ha igazgatási intézkedést alkalmaztak, ön megjelenhet az illetékes rendőrségi hatóság előtt, és előadhatja a kifogásait.

Megjelennek ezek a szabályszegések a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Nem kerülnek be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé, mivel igazgatási szinten kezelik őket, és csak igazgatási büntetést szabnak ki.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz infrastruktúráért, a közlekedésért és a hálózatokért felelős minisztérium


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Franciaország

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan büntetendő cselekménnyel gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyaláshoz vezet. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal szankcionált kisebb szabályszegésekre, például a közlekedési szabályok megsértésére vonatkozó információkért lásd az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőt.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


Általános bevezetés

A következő négy bíróságtípus rendelkezik Franciaországban hatáskörrel az ügyek tárgyalására:

  • A Tribunal de police (rendőrbíróság)

A főként az ötödik kategóriába tartozó kihágásokkal (például meghatározott büntetéssel szankcionált szabályszegésekkel) foglalkozó bíróságon az egyesbíró hozza meg a döntéseket. Fellebbezni – csak bizonyos esetekben – a Chambre des appels correctionnels-nél (Fellebbviteli Bíróság) lehet.

  • A Juridiction de proximité (helyi vagy önkormányzati bíróság)

A főként az első négy kategóriába tartozó kihágásokkal foglalkozó bíróságon az egyesbíró hozza meg a döntéseket.

A fellebbezésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendőrbíróság ítéletei elleni fellebbezésre.

  • A Tribunal correctionnel (kisebb súlyú bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság)

A főként vétségekkel (olyan bűncselekmények, amelyek nem minősülnek bűntettnek; a francia jog szerint a több mint 10 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények számítanak bűntettnek) foglalkozó bíróságon rendszerint három bíró van jelen.

Eljárást annál a bíróságnál lehet indítani, amelynek illetékességi területén a cselekményt elkövették, illetve a terhelt vagy terheltek lakóhelye vagy az őrizetbe vételük helye szerinti bíróságnál.

Az elsőfokú ítéletek ellen a Chambre des appels correctionnels-nél (Fellebbviteli Bíróság) lehet fellebbezni.

  • A Cour d’assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság)

Ez a bíróság olyan, felnőttek által elkövetett bűncselekményekkel foglalkozik, amelyek nem tartoznak különbíróság hatáskörébe.

Az ügyeket három hivatásos bíró és a francia állampolgárok közül véletlenszerűen kiválasztott kilenc esküdt tárgyalja.

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet ellen az ügyészség és az elítélt vádlottak az állampolgárok közül kiválasztott 12 esküdtből és három hivatásos bíróból álló Cour d’assises bíróságnál fellebbezhetnek. A vádlott és az ügyész a Cour d’assises által hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító vagy felmentő ítéletekről szóló határozatok ellen is fellebbezhet. A perben a magánfél (partie civile) csak a bíróság által megítélt kártérítéssel és kamattal kapcsolatban nyújthat be fellebbezést.

A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalóját olvashatja.

A nyomozás

A rendőrség vagy a csendőrség által lefolytatott nyomozás célja a büntetendő cselekmény elkövetésének megállapítása, a bizonyítékok gyűjtése, és az elkövetők felkutatása. A nyomozást az ügyész felügyeletével folytatják le. Abban az esetben, ha az eljárást az ügyész indította meg, mindig sor kerül nyomozásra.

A nyomozásnak két típusa van: az enquête de flagrance (nemrég elkövetett cselekmény vizsgálata) és az enquête préliminaire (előzetes nyomozás), amelyet hivatalból vagy az ügyész utasításai alapján folytatnak le.

A nyomozás minden esetben titkos és ex parte (azaz a terheltet nem hallgatják meg).

A tárgyalás előtti vizsgálat

A vizsgálóbíró által lefolytatott vizsgálat célja az, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a büntetendő cselekmény elkövetéséről, és felkutassa annak elkövetőjét. A vizsgálat során dől el, hogy van-e elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bíróság elé állítsák az elkövetőt, valamint ez a szakasz készíti elő az ügyet az ítélethozatalra. A vizsgálat titkos, de az eljárás részes felei hozzáférhetnek az ügyiratokhoz és bizonyos feltételekkel vizsgálat iránti kérelmeket nyújthatnak be.

Az ítélet

Az ítélkezési szakaszra nyilvános szóbeli eljárásban, a felek megfelelő meghallgatása mellett kerül sor. A bírók mérlegelése alapján jogorvoslattal megtámadható határozat születik.

Az eljárás e szakaszairól és a saját jogairól az ismertetőkben talál további részleteket. Ezek az információk nem helyettesíthetik az ügyvéddel való konzultációt, és csak iránymutatásnak tekintendők.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottság nem játszik szerepet a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és nem segíthet önnek, ha panaszt kíván tenni. Ezekből az ismertetőkből megtudhatja, hogyan és kinél tehet panaszt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim a nyomozás során

  • Jogaim a rendőrségi őrizet alatt
  • Jogaim az első személyes kihallgatás során
  • Vád alatt és témoin assisté (jogi képviselettel rendelkező tanú) státusz
  • A tárgyalás előtti vizsgálat lezárása
  • Az európai elfogatóparancs
  • Az ügy védelem általi előkészítése

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim az eljárás során

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim az eljárás után

A link új ablakot nyit meg5. Közlekedési szabályok megsértése és egyéb kihágások

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz ön jogai


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.


Ügyvédkeresés

A francia jog meghatározása szerinti bűntettek esetét kivéve az ügyvédi segítség nem kötelező, de ajánlott.

Az ügyvédválasztás szabadsága alapelv.

Szabadon választhatja az ön által ismert ügyvédet, vagy kérheti, hogy jelöljenek ki valakit önnek.

Választhat ismerősei, barátai vagy rokonai által ajánlott ügyvédet is.

Megtekintheti a lakóhelyéhez közeli ügyvédek listáját a városában lévő Tribunal d’instance elsőfokú bíróságnál, a legtöbb városházán vagy a lakóhelyéhez legközelebbi ügyvédi kamaránál.

Kereshet ügyvédet telefonkönyvben vagy interneten keresztül is.

Számos honlap kínál interneten hozzáférhető, szakterületenként összeállított ügyvédjegyzéket:

Sok ügyvédi kamarának van bírósági, városházi vagy Maisons de justice et du Droit-ban (igazságügyi és jogi tájékoztató központban) dolgozó kapcsolattartója.

Ha fogva tartják önt, több lehetősége is van arra, hogy ügyvédet válasszon.

Az ügyvédek jegyzékét kifüggesztik az előzetes letartóztatást végrehajtó intézményekben.

A büntetés-végrehajtási intézetekben működő szervezetek (Nemzetközi Börtönmegfigyelő Szervezet, Börtönlátogatók Egyesülete stb.) tudnak tanácsot adni és segíteni az ügyvédválasztásban.

A származási országának konzuli szolgálatai is segíthetnek az ügyvéd kiválasztásában.

Megkérheti az ön illetékességi területén működő ügyvédi kamara elnökét is arra, hogy jelöljön ki ügyvédet önnek.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Ha ügyvédet bíz meg, díjat kell fizetnie neki. Az ügyvédi díjakat szabadon, az önnel kötött megállapodás értelmében állapítják meg.

Aláírhat díjazási megállapodást az ügyvéddel, aki jogosult azt kérni, hogy ön fizessen előleget a képviseletért.

Ha azonban jövedelme nem ér el egy adott szintet, bizonyos feltételekkel részesülhet A link új ablakot nyit megköltségmentességben.

A jövedelmétől függően az állam tehát fedezheti a bíróság által kirendelt ügyvéd díját vagy annak egy részét. Ha ön nem jogosult költségmentességre, akkor a bíróság által kirendelt ügyvéd a választása szerinti ügyvéddé válik, és ilyen esetben az ügyvéddel közösen kell megállapítania a díj összegét.

Ha csak részleges költségmentességre jogosult, meg kell fizetnie a különbözetet az ügyvédnek.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

2. Jogaim a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálat során, mielőtt az ügy bírósághoz kerül

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Mi a bűnügyi nyomozás és a vizsgálat célja?

Az enquête judiciaire (bűnügyi nyomozás) a nyomozási részleg által bírói felügyelettel végzett nyomozás, amelynek célja a bűncselekmény felderítése.

A bűnügyi nyomozás, amelynek része a büntetendő cselekmény megállapítása, a bizonyítékgyűjtés és az elkövetők felkutatása, a tárgyalás előtti vizsgálattól függetlenül is lefolytatható.

Különbséget tesznek enquête de flagrance (sürgős nyomozás) és enquête préliminaire (előzetes nyomozás) között. Az előbbit akkor folytatják le, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el. Sürgős nyomozás során a rendőrség kényszerítő eszközöket is bevethet. Minden más esetben előzetes nyomozást folytatnak le, amelynek eredetileg kevésbé kényszerítő jellegű intézkedései a közelmúltban alkotott jogszabályok eredményeképpen sokkal közelebb kerültek a sürgős nyomozás intézkedéseihez.

Összetettebb ügyekben végezhető nyomozás a tárgyalás előtti vizsgálatok részeként is, ilyenkor a nyomozás a vizsgálóbíró utasításainak a teljesítéséből áll. A tárgyalás előtti vizsgálatnak konkrétabb célja van: meg kell állapítania, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a büntetendő cselekmény elkövetőjének ügyében tárgyalást tartsanak, és hogy szükség esetén előkészítsék az ügyet ítélethozatalra.

Ez csak büntetőügyekben kötelező.

Milyen szakaszai vannak a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálatnak?

Sürgős nyomozás akkor indulhat, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el, illetve ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy érintett egy adott büntetendő cselekményben. A nyomozás nyolc napig tart, és az ügyész bizonyos feltételekkel legfeljebb nyolc nappal hosszabbíthatja meg.

Sürgős nyomozás során a nyomozó elsősorban a következőket teheti: ellátogathat a bűncselekmény helyszínére; tényeket állapíthat meg; bármilyen olyan tárgyat vagy bizonyítékot lefoglalhat, amely az igazság megállapítását szolgálja; átkutathatja azon személyek otthonát, akik vélhetően szerepet játszottak a bűncselekményben, vagy rendelkeznek az eseményekkel kapcsolatos iratokkal vagy információkkal; bárkit kikérdezhet, aki valószínűleg információt szolgáltathat a tényállásról, valamint rendőrségi őrizetbe vehet bárkit, akit azzal gyanúsít, hogy érintett a bűncselekményben.

Előzetes nyomozás során a nyomozó tájékoztatja az ügyészt, ha azonosították a büntetendő cselekmény lehetséges elkövetőjét.

A tárgyalás előtti vizsgálat során a bíró megvizsgálja a vád és a védelem érveit, és mindent megtesz, amit hasznosnak tart az igazság megállapítása érdekében. Tehet lépéseket hivatalból vagy az ügyész vagy a felek kérésére is (például a tetthely megtekintése, meghallgatások, átkutatások stb.). A bírónak meg kell indokolnia a kérések elutasítását. A bíró döntése megfellebbezhető.

Jogsegély iránti kérelmek esetében a vizsgálóbíró nyomozókat bízhat meg e feladatok elvégzésével.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, hogy a tárgyalás előtti vizsgálat befejeződött, értesíti a feleket és az ügyvédjüket. Ha az érintettet megvádolják, az ügyésznek és a feleknek ezután egy hónapjuk, egyéb esetben három hónapjuk van arra, hogy észrevételeket vagy indokolt kérelmeket küldjenek a vizsgálóbírónak.

Ezen időszak letelte után a vádhatóságnak 10 nap (ha a vádlottat fogva tartják) vagy egy hónap (egyéb esetekben) áll rendelkezésére ahhoz, hogy megküldje a vizsgálóbírónak a megkapott információkkal kapcsolatos érveit vagy további észrevételeit.

A vizsgálóbíró ezután a következőket rendeli el:

  • megszünteti az eljárást, ha úgy véli, hogy az elé terjesztett tényállás nem igazol bűntettet, vétséget (a francia jog szerinti bűntettnek nem minősülő enyhébb bűncselekmény) vagy kihágást, ha az elkövető ismeretlen vagy ha nincs elegendő bizonyíték ellene; vagy
  • tárgyalásra bocsátja az ügyet (vétségek és kihágások esetén) vagy vádiratot kér (bűntetteket érintő ügyekben), ha elegendő bizonyíték van arra, hogy büntetendő cselekménnyel vádolják a terheltet.

Jogaim a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálat során

Jogaim a rendőrségi őrizet alatt (1)

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett büntetendő cselekmény elkövetésében, a nyomozó őrizetbe veheti önt. A nyomozónak azonnal értesítenie kell az ügyészt vagy adott esetben a vizsgálóbírót.

Köztörvényes bűncselekmény miatt nem tarthatják őrizetben 24 óránál tovább. Az ügyész a nyomozással kapcsolatban, a vizsgálóbíró pedig a tárgyalás előtti vizsgálattal kapcsolatban egy alkalommal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot további 24 órával.

Vannak azonban kivételek ezek alól a rendőrségi őrizetre vonatkozó szabályok alól. Fiatalkori bűnözés vagy szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem vagy terrorizmus esetében hosszabbak a fogva tartási időszakok. Kiskorúak esetében általában véve szigorúbban szabályozottak a rendőrségi őrizetbe vételre és az intézkedés meghosszabbításának lehetőségére vonatkozó feltételek.

Ha nem tartják be a rendőrségi őrizetre vonatkozó határidőt, akkor érvénytelenné válhat az intézkedés és minden olyan további cselekmény, amelynek az a szükségszerű alapját képezi.

Milyen tájékoztatást kapok a rendőrségi őrizet feltételeiről?

A rendőrségi őrizetben tartottak jogai alapjogok. Azonnal tájékoztatni kell önt a nyomozás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény jellegéről, a rendőrségi őrizet időtartamáról, valamint a jogairól. Ezt a tájékoztatást ön által beszélt nyelven kell biztosítani. Ehhez ingyenesen veheti igénybe tolmács szolgáltatásait.

A tájékoztatást és e jogok gyakorlását jegyzőkönyvben rögzítik.

  • Önhöz közel álló személy értesítéséhez való jog

Ön jogosult arra, hogy értesítsenek egy olyan, önhöz közel álló személyt (akivel ön életvitelszerűen együtt él, a vérrokonát, az egyik testvérét vagy a munkáltatóját), akit a nyomozó az ön őrizetbe vételétől számított 3 órán belül telefonon felkeres.

  • Orvosi ellátáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a rendőrségi őrizet során 24 óránként orvosi vizsgálatot kérjen. Az orvost a nyomozó vagy az ügyész választja ki.

  • Ügyvédi konzultáció igényléséhez való jog

Kérheti, hogy konzultálhasson ügyvéddel, amelynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet. Ez a beszélgetés bizalmas. Az ügyvéd írásbeli észrevételeket tehet, amelyek bekerülnek az ügy aktájába.

Kiválaszthat egy ön által ismert ügyvédet, vagy kérheti, hogy az ügyvédi kamara elnöke hivatalból jelöljön ki egyet önnek („kirendelt” ügyvéd).

Ha köztörvényes bűncselekményért veszik rendőrségi őrizetbe, akkor a rendőrségi őrizet kezdetekor, illetve ha azt meghosszabbítják, akkor a hosszabbítás kezdetekor konzultálhat az ügyvédjével.

Nem beszélhet azonban az ügyvédjével a 48. vagy 72. óráig, ha fiatalkori bűnözéshez, szervezett bűnözéshez, kábítószer-kereskedelemhez vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt veszik őrizetbe.

Ha a nyomozó mindent megtesz azért, hogy kapcsolatba lépjen az ügyvéddel, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a kötelességét.

  • A hallgatáshoz való jog

A nyomozó nem tájékoztatja erről a jogról, de ettől függetlenül joga van hallgatni, és ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve.

  • Annak az igényléséhez való jog, hogy az őrizetbe vételéről tájékoztassák a származási országának a konzulátusát

Mi történik, ha nem értek egyet azzal, ahogyan a nyilatkozataimat írásban rögzítették?

Megtagadhatja a nyilatkozatait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását.

Mi történhet a rendőrségi őrizet időtartamának végén?

Az ügyész vagy adott esetben a vizsgálóbíró bármikor megszüntetheti a rendőrségi őrizetet. Szabadon bocsáthatják, vagy ha nyomozás során vették rendőrségi őrizetbe, vizsgálóbíró elé állíthatják tárgyalás előtti vizsgálat megindítása céljából, vagy a tribunal correctionnel (vétségekkel foglalkozó bíróság) elé állíthatják.

Ha tárgyalás előtti vizsgálatot indítanak, első bírósági meghallgatást tartanak, azután megvádolhatják önt, vagy jogi képviselettel rendelkező tanú (azaz nem egyszerűen tanú, hanem bizonyos mértékig gyanúsított is, ami azt jelenti, hogy vannak olyan jogai is, amelyekkel a közönséges tanúk nem rendelkeznek) státuszt engedélyezhetnek önnek. Ha megvádolják, jogi korlátozásokkal szabadon bocsáthatják vagy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Ha vétségekkel foglalkozó bíróság elé állítják, akkor az a helyzetétől függően azonnali ítéletet hozhat az ügyben, vagy időt adhat önnek arra, hogy kérése esetén ön előkészítse a védelmét. Ebben az esetben döntést hoznak arról, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezik vagy jogi korlátozások mellett szabadon bocsátják-e.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintákat vagy más testnedveket? Milyen jogaim vannak?

Ha ön büntetőeljárás tanúja vagy gyanúsítottja, akkor az ügyész felhatalmazásával külső mintavételnek (genetikai ujjlenyomatának elemzése céljából például nyálmintavétel) és azonosítási eljárásoknak (ujjlenyomat, tenyérlenyomat levétele vagy az ön lefényképezése) vethetik alá.

Ön ezt megtagadhatja, azonban ha a fent említett műveleteket a jogi feltételek betartásával végzik, akkor a megtagadásuk bizonyos körülmények között egy év szabadságvesztéssel járhat, és 15 000 EUR összegű pénzbüntetéssel büntetendő jogsértésnek minősülhet.

Alávethetnek motozásnak?

A nyomozó általában biztonsági ellenőrzést végez (ruhán keresztül végzett motozás), amelynek célja, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs önnél olyan tárgy, amely veszélyt jelent önre vagy bárki másra nézve.

Biztonsági okokból vagy a nyomozás érdekei miatt a nyomozó elrendelhet teljes vagy részleges levetkőztetéssel járó motozást. Testüregmotozást csak orvos végezhet el önön.

Ezeket a műveleteket csak önnel azonos nemű nyomozó végezheti el.

Minden személyes tárgyat jegyzőkönyvbe vesznek, és a rendőrségi őrizet időtartama után, szabadon bocsátása esetén visszaadják önnek.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Átkutatásra csak 6 és 21 óra között kerülhet sor. A 21 óra előtt megkezdett átkutatás azonban éjszaka is folytatódhat.

Bírói engedéllyel kivételt képezhet ez alól a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kerítés és kábítószer-kereskedelem.

Minden olyan lakóhely átkutatható, ahol esetleg olyan tárgyak találhatók, amelyek megtalálása segíthet az igazság megállapításában.

Ez lehet az ön vagy más személy otthona, ahol vélhetően találhatók a cselekményhez kapcsolódó tárgyak.

Lakóhelynek minősül az egyén tartózkodási helye, illetve az a hely, amelyet jogosult otthonának hívni, függetlenül attól, hogy ott él-e.

Ebből következően különféle, tartózkodásra alkalmas helyek (például a szállodai szobák) és azok melléképületei is lakóhelynek minősülnek.

A lakóhely fogalmának a megállapítása az adott bíróság feladata. Ez azt jelenti, hogy bár járművet általában nem tekintenek lakóhelynek, mégis annak minősülhet, ha ön benne él.

Benyújthatok fellebbezést?

A fenti formai követelmények be nem tartása esetén megsérül a védelemhez való jog, és ebben az esetben eljárás indulhat az átkutatás és a lefoglalások érvénytelenítése érdekében.

Előzetes vizsgálat: Jogaim az első bírósági kihallgatás során (2)

Az első bírósági kihallgatáson kikérdezik az ön ellen felhozott vádakkal kapcsolatban.

A személyazonosságának ellenőrzése után a vizsgálóbíró emlékezteti önt az elé tárt cselekményekre és azok jogi minősítésére.

A vizsgálóbíró tájékoztatja önt a jogairól:

  • Jogosult hiteles tolmácsot igénybe venni.
  • Jogosult (egy ön által választott vagy kirendelt) ügyvéd segítségét igénybe venni.

A meghallgatáson megjelenhet az ügyvédjével, ebben az esetben azonnal kikérdezik. Egyéb esetekben a vizsgálóbíró köteles ismét tájékoztatni önt arról, hogy jogosult – szükség esetén kirendelt ügyvéd általi – jogi segítségre.

Ha úgy dönt, hogy igénybe vesz ügyvédi segítséget, az ügyvéd betekinthet az ügyiratokba és bizonyos feltételekkel beszámolhat önnek a tartalmukról.

Megilleti a hallgatás joga.

Ha azok a cselekmények, amelyekkel kapcsolatban eljárást indítanak ön ellen, bűntettnek minősülnek, önt audiovizuális technikával történő kihallgatás alá vethetik.

Vallhatom magam bűnösnek a tárgyalás előtt egyes vádpontokban vagy az összes vádpontban?

Beismerheti a vádakat vagy azok egy részét. Ez stratégiai kérdés, amelyet az ügyvédjével kell megvitatnia.

Megváltoztathatók a vádak/vádirat a tárgyalás előtt?

Az ön mellett vagy ellen szóló bizonyítékok tárgyalás előtti vizsgálata során megváltozhat a vizsgálóbíró elé terjesztett cselekmények minősítése (bűntett vétséggé, vagy vétség bűntetté minősítése).

Amennyiben a tárgyalás előtti vizsgálat során további büntetendő cselekményekre derül fény, a bíró az ügyész kérésére kivizsgálhatja az új fejleményeket.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amely miatt egy másik tagállamban már eljárást indítottak ellenem?

Ha egy másik tagállamban eljárást indítottak ön ellen, de nem hoztak ítéletet, akkor kikérdezhetik francia területen is az esetet illetően.

Ha viszont az eljárás során egy másik tagállamban már ítélet született az ügyében, akkor a non bis in idem (nem hozhatnak ítéletet kétszer ugyanazon bűncselekmény ügyében) elv értelmében nem vonhatják önt eljárás alá Franciaországban, és nem hozhatnak ítéletet az ügyében.

Tájékoztatnak az ellenem valló tanúkról és a meglévő terhelő bizonyítékokról?

A felek megfelelő meghallgatásának elve alapján ismertetik önnel a bizonyítékokat (tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok), hogy a lehető legjobban készíthesse elő a védelmét, és megtehesse az észrevételeit.

Ezek a bizonyítékok megjelennek az ügyiratokban, amelyekről azután, hogy a bíró engedélyt ad rá, ön az ügyvédje útján másolatokat kaphat.

Önnek és az ügyvédjének tartózkodnia kell attól, hogy ezeket az iratokat átadja harmadik feleknek, és ezzel kockáztassa, hogy megsérüljön a tárgyalás előtti vizsgálat titkossága.

Kérnek információt az esetleges büntetett előéletemről?

A tárgyalás előtti vizsgálat aktájában mindenképp szerepelnie kell az önre vonatkozó korábbi elmarasztaló ítéletek összefoglalójának vagy egy olyan nyilatkozatnak, amely szerint nincs ilyen ítélet.

Más ország állampolgára vagyok. Jelen kell lennem a tárgyalás előtti vizsgálat során?

Az ön jogi korlátozásokkal történő szabadon bocsátásakor esetlegesen megállapított kötelezettségek miatt nem hagyhatja el a francia területeket a tárgyalás előtti vizsgálat során.

Vád alatt és jogi képviselettel rendelkező tanú státusz (3)

Az első bírósági meghallgatást követően a vizsgálóbíró közli önnel, hogy megvádolják, vagy hogy jogi képviselettel rendelkező tanú státuszt biztosít önnek.

Az, hogy büntetendő cselekmény elkövetésével vádolják, azt jelenti, hogy megalapozott vagy egybehangzó bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen, amelyek arra engednek következtetni, hogy ön érintett volt a büntetendő cselekmény elkövetésében. Ön valóban részes fele a büntetőeljárásnak, ami nem igaz a jogi képviselettel rendelkező tanúkra.

A „jogi képviselettel rendelkező” tanú státusz azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, de nem kellően egyértelmű ahhoz, hogy vádat emeljenek ön ellen. Ebben a tekintetben, bár nem részes felei a büntetőeljárásnak, a jogi képviselettel rendelkező tanúk hozzáférhetnek az ügy irataihoz, joguk van védelemhez és kérhetik a vizsgálóbírót, hogy hajtson végre bizonyos intézkedéseket.

A két helyzet eltérő következményekkel jár. Csak azt lehet indokolt bírói határozattal jogi korlátozások mellett szabadon bocsátani, – ezt contrôle judiciaire alá helyezésnek hívják – (és ezáltal megtiltani neki, hogy elhagyja a francia területeket), előzetes letartóztatásba helyezni, vagy bíróság elé állítani, aki ellen vádat emeltek.

Az illető csak ezután kérelmezheti feltételes szabadlábra helyezését.

Ha „jogi képviselettel rendelkező tanú” státuszban van, akkor az eljárás során bármikor kérheti, hogy emeljenek vádat ön ellen.

Mik a feltételes szabadlábra helyezés feltételei?

Abban az esetben lehet jogi korlátozásokkal szabadon bocsátani önt, ha szabadságvesztés vagy súlyosabb büntetés vár önre.

A jogi korlátozásokat a tárgyalás előtti vizsgálat érdekei indokolják (például hogy megakadályozzák, hogy ön külföldre szökjön), vagy biztonsági intézkedésként szükségesek (például a sértettel való találkozás tilalma). A feltételes szabadlábra helyezés kapcsán elfogadott intézkedések többségének célja, hogy megakadályozza az elkövető szökését.

Ez az intézkedés a vizsgálóbíró határozatával – az ügyész utasítására vagy az ön kérésére – bármikor megszüntethető.

Ha ilyen kérelemmel él, a vizsgálóbírónak öt napon belül határozatot kell hoznia.

Ha a jogi korlátozások elkerülésére törekszik, azt kockáztatja, hogy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Végül pedig meg is támadhatja az önt feltételes szabadlábra helyező végzést olyan módon, hogy fellebbezést nyújt be a Chambre de l’instruction joghatósághoz (vizsgálatokat végző kamara, másodfokú joghatóság).

Milyen feltételei vannak az előzetes letartóztatásnak?

Csak abban az esetben helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha egy bizonyos szintnél súlyosabb büntetést, azaz legalább háromévi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kell kiszabni önre.

Előzetes letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha csak ilyen módon lehet megőrizni az igazság megállapításához szükséges bizonyítékokat vagy tárgyi bizonyítási eszközöket; megelőzni, hogy a tanúkra, a sértettekre vagy a családjukra nyomást gyakoroljanak; megelőzni, hogy a megvádolt személy és a többi elkövető vagy bűnrészes összejátsszon; megvédeni a megvádolt személyt, valamint biztosítani, hogy továbbra is az igazságszolgáltatási rendszer rendelkezésére álljon; véget vetni a bűncselekménynek vagy megelőzni a bűnismétlést; valamint bűntettek esetében véget vetni a közrend kivételes, folyamatos megsértésének, amelyet a bűncselekmény súlyossága okoz.

A kihirdetésétől számított 10 napon megtámadhatja az önt előzetes letartóztatásba helyező végzést az önt fogva tartó büntetés-végrehajtási intézmény vezetőjének vagy a határozatot kiadó bíróság hivatalának eljuttatott nyilatkozat révén.

A tárgyalás előtti vizsgálat lezárása (4)

A tárgyalás előtti vizsgálat többféle bírói végzéssel érhet véget:

Az eljárás megszüntetése

A bíró elrendelheti az eljárás megszüntetését azért, mert nem gyűjtött össze elég bizonyítékot ön ellen. A megszüntetés lehet teljes vagy részleges.

Részleges megszüntetés esetén a vizsgálóbíró a fennmaradó vádakkal kapcsolatban tárgyalásra bocsátást vagy vádirat készítését rendeli el.

Ha teljes megszüntetést rendel el, és ön előzetes letartóztatásban volt, akkor szabadon bocsátják, az elkobzott tárgyakat pedig visszaadják önnek.

Önnek joga van kártalanítási eljárást kezdeményezni.

Ne feledkezzen meg azonban arról, hogy magánfél a közléstől számított 10 napon belül fellebbezhet a végzés ellen a határozatot kihirdető bíróság hivatalánál.

Tárgyalásra bocsátás

Ha a bíró úgy véli, hogy elegendő bizonyítéka van ön ellen, dönthet úgy, hogy tárgyalásra bocsátja az ön ügyét.

Ha jogi korlátozások mellett szabadlábon vagy előzetes letartóztatásban volt, ez a végzés megszünteti ezeket az intézkedéseket.

A bíró azonban további, konkrét indokolással ellátott végzés útján dönthet úgy, hogy legfeljebb két hónapos időszakra fenntartja az intézkedéseket. Ha ezen időszak végéig ön nem jelenik meg az illetékes bíróság előtt, akkor szabadon bocsátják.

A bíró kizárólag „kivételes esetben”, két alkalommal, alkalmanként két hónapra rendelhet el meghosszabbítást olyan végzés kibocsátásával, amely megindokolja, miért lehetetlen két hónapon belül döntést hozni az ügyben. Ha a hat hónapos időszak végéig nem hoztak ítéletet, akkor szabadon bocsátják önt.

Nincs jogorvoslati lehetősége ez ellen a végzés ellen, kivéve ha úgy véli, hogy a vétségekkel foglalkozó bíróság elé terjesztett cselekmény olyan bűntett (és nem vétség), amelyre vonatkozóan vádiratot kellett volna benyújtani a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróságnak. Ez a jogorvoslati lehetőség a magánfél előtt is nyitva áll.

Vádirat

Ezt a végzést a vizsgálóbíró bűntettekkel kapcsolatban bocsáthatja ki.

Ha ön jogi korlátozások mellett szabadlábon van a bírói végzés kibocsátásakor, akkor fenntartják az intézkedést.

Ön mint az a személy, aki ellen a vádirat szól, jogosult fellebbezni a végzés ellen.

Az európai elfogatóparancs (5)

Az európai elfogatóparancs olyan eljárás, amelynek célja, hogy felváltsa a tagállamok közötti kiadatási eljárást.

Ez tulajdonképpen olyan bírósági határozat, amelyet az Európai Unió egy adott tagállama bocsát ki azzal a céllal, hogy egy másik tagállam letartóztasson és átadjon egy olyan személyt, akit bűncselekmény miatt köröznek, vagy akire börtönbüntetés vár, illetve őrizetbe vételére megelőző intézkedésként van szükség.

Bármely tagállam megteheti a szükséges és arányos kényszerintézkedéseket a körözött személlyel szemben.

A körözött személy letartóztatásakor jogosult arra, hogy tájékoztassák az elfogatóparancs tartalmáról, valamint hogy igénybe vegye ügyvéd és tolmács szolgáltatásait.

A végrehajtó hatóság minden esetben jogosult úgy dönteni, hogy fogva tartja a személyt, vagy bizonyos feltételekkel szabadon bocsátja.

A végrehajtó hatóság döntéshozatal előtt meghallgatja az érintett személyt. A végrehajtó igazságügyi hatóságnak legkésőbb az elfogás után hatvan nappal végleges döntést kell hoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról. Ezután azonnal értesítenie kell a parancsot kibocsátó hatóságot a döntéséről. Ha azonban a szolgáltatott információk nem elegendőek, a végrehajtó hatóság kérhet további információkat a kibocsátó hatóságtól.

Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos fogva tartási időszakokat le kell vonni a kiszabott szabadságvesztés teljes időtartamából.

Az ügy védelem általi előkészítése (6)

Az ön és az ügyvédje közötti kapcsolat kölcsönös bizalmon alapul; az ügyvéd tulajdonképpen az ön bizalmasa. Ebben a tekintetben az ügyvédjét szakmai titoktartás köti.

Éppen ezért kérdezzen meg minden ön számára fontosnak ítélt kérdést az ügyvédjétől, és járjon utána minden szükséges magyarázatnak a félreértések elkerülése érdekében.

Az első találkozásukkor adja át az ügyével kapcsolatos iratokat és információkat az ügyvédnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő az ön védelmét.

Beszéljék át az ön összes kérdését, különösen az eljárás menetével, az eljárás kiválasztásával kapcsolatosan követendő stratégiával, valamint az ügyét kezelő bírók által majd nagy valószínűséggel feltett kérdések típusával kapcsolatban.

Mindenképpen tegye fel az eljárás kimenetelével, az önre váró büntetésekkel és a rendelkezésre álló ítélethozatali lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseit.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

3. Jogaim az eljárás során


Ha ön nagykorú, beismeri az ön elleni vádakat, és jogsértése pénzbüntetéssel vagy legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntethető, akkor jogosult az úgynevezett „comparution immédiate sur reconnaissance préalable de culpabilité” eljárásra (a bűnösség elismerése utáni azonnali bíróság elé állítás). Kötelező ügyvédi segítséget igénybe vennie. E gyorsított eljárás eredményeképpen enyhébb büntetésekre számíthat.

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A joghatóság köre a büntetendő cselekmény jellegétől és a területi illetékességtől függ. A kihágásokkal kapcsolatban az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye szerinti rendőrbíróság vagy helyi bíróság illetékes.

Vétségek (enyhébb bűncselekmények) esetében az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye vagy őrizetbe vételének helye szerinti tribunal correctionnel (vétségekkel foglalkozó bíróság) rendelkezik illetékességgel.

Bűntett elkövetése esetén az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye vagy őrizetbe vételének helye szerinti cour d’assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság) illetékes.

A büntetőügyi tárgyalásokon az eljárás szóbeli és nyilvános. Kivételes esetben a tárgyalás megtartható zártan is, fiatalkori bűnözéssel foglalkozó ügyekben vagy a sértett kérésére a nemi erőszakkal, kínzással és szexuális bántalmazással kísért kegyetlenkedéssel foglalkozó ügyekben.

Vétségek és kihágások esetén a határozatot egy vagy több hivatásos bíró hozza meg, míg a kilenc polgári esküdtből és három hivatásos bíróból álló, a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság nyolcfős minősített többséggel hoz döntést.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Csak az eljárást megindító iratban leírt vádakat terjesztik bíróság elé, amely nem vehet figyelembe egyéb vádakat.

A bíróság a meghallgatás során azonban jogosult arra, hogy átminősítse az elé tárt cselekményeket, azzal a feltétellel, hogy önnek volt lehetősége benyújtani az új vádakkal kapcsolatos észrevételeit. Ha ez az átminősítés azzal jár, hogy a bíróság új fejleményekkel is foglalkozik, akkor önnek önként bele kell egyeznie, hogy azokat illetően is megjelenjen a bíróság előtt.

Franciaországban nem létezik bűnösség beismeréséhez kapcsolódó eljárás. Csak arra van lehetőség, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a tárgyalási szakasz előtt gyorsított eljárás igénybevételét kérje (a bűnösség elismerése utáni azonnali bíróság elé állítás). Ha beismerést tesz, a bírók ugyanúgy vizsgálják és értékelik a beismerését az eljárás során, mint bármilyen más bizonyítékot.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Az egész tárgyalási szakaszban kötelező jelen lennie. Hacsak nincs nyomós indoka, a távollétében hoznak ítéletet az ügyében, kivéve ha a bíróság beleegyezik abba, hogy az ön visszatértéig elhalassza a meghallgatást. A bíróságnak azonban nem kötelessége teljesíteni a halasztás iránti kérését. Mindazonáltal ha az ügyvédje jelen van, meghallgathatják, és képviselheti önt. A francia jog szerinti bűntetteket érintő ügyekben elfogatóparancsot adhatnak ki ön ellen.

A videokonferencia használata kizárólag a tanúk, magánfelek és szakértők meghallgatásához engedélyezett Franciaországban.

Ha nem érti a bíróság nyelvét, tolmácsot rendelnek ki önnek.

Ha az ügy bűntettre vonatkozik, kötelező ügyvéd segítségét igénybe venni. Vétségek és kihágások esetén eldöntheti, hogy fogad-e ügyvédet. Természetesen lecserélheti az ügyvédjét a tárgyalási szakaszban.

Lehetőséget adnak önnek arra, hogy felszólaljon a tárgyalás során. Ugyanakkor mindvégig joga van a hallgatáshoz is. Vegye figyelembe, hogy hozzáállása befolyásolhatja a bírókat az ítélethozatalban.

Nem ítélhetik el csupán azért, mert hazudott a meghallgatáson. A hazugság azonban befolyásolja a bíróság döntését, továbbá veszélyeztetheti az ügyvédje stratégiáját is.

Milyen jogaim vannak az ellenem előterjesztett bizonyítékokkal kapcsolatban?

A mindkét fél birtokában álló bizonyítékokat átfogó értékelésre kell előterjeszteni, hogy ezáltal önnek lehetősége legyen vitatni őket. A francia büntetőjogban szabad bizonyítás érvényesül, bizonyítékot pedig minden körülmények között elő lehet terjeszteni. Tehát ön minden szükséges bizonyítékot előterjeszthet, különösen a magánnyomozó által begyűjtött bizonyítékokat. Az egyetlen korlátozás az, hogy a bizonyításnak jogszerűnek kell lennie.

Kérheti tanúk meghallgatását is. Közvetlenül vagy az ügyvédjén keresztül kérdéseket tehet fel a tanúknak a meghallgatáson, és bármilyen módon vitathatja az általuk szolgáltatott bizonyítékokat.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

A bírók megvizsgálják, hogy ön büntetett előéletű-e. Az eljárás során mindvégig az akta részét képezi az erre vonatkozó nyilatkozat. Az ön ügyével foglalkozó illetékes igazságügyi hatóság kérhet másik tagállamtól kivonatot az ön büntetett előéletére vonatkozó adatokról.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalásának kimenetelét elviekben már előre átgondolták az ügyvédjével, feltéve hogy ön teljes körűen tájékoztatta az ügyvédet a helyzetéről. A kimenetel szabadlábra helyezés, felmentés vagy elmarasztalás lehet.

Elmarasztalás esetén a lehetséges büntetések a következők:

Szabadságvesztés:

  • Bűntettek esetében életfogytig tartó vagy határozott időtartamú szabadságvesztés lehet az ítélet. Ez utóbbi esetében a büntető törvénykönyv legfeljebb 10 és 30 év közötti időtartamot határoz meg.
  • Vétségek elkövetése esetén legfeljebb 10 év szabadságvesztés szabható ki.

A szabadságvesztéssel járó, nem nem enyhíthetőnek minősülő büntetések megváltoztathatók: például feltételes szabadon bocsátásra, nappali kimenő melletti szabadságvesztésre módosíthatók vagy mérsékelhetők.

Egyéb büntetések:

  • Minden esetben kiszabható az egyes bűncselekményekre megállapított mértékű büntetés.
  • Vétségek és kihágások esetén elrendelhető kártérítés, azaz ítélhetik arra, hogy kárpótolja a sértettet a veszteségért.
  • Kiszabhatók kiegészítő büntetések is, mint például közmunka (az ön beleegyezésével), bizonyos jogoktól (vezetői engedély stb.) való megfosztás, vagyonelkobzás, létesítménybezárás, polgári jogok (szavazati jog stb.) megvonása, vagy számlák kibocsátásának tilalma. Ezenkívül elrendelhető francia területről (ha ön külföldi) vagy a francia területek egyes részeiről való kitiltás is.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértettek jelen lehetnek vagy képviseltethetik magukat a tárgyaláson. Ennek hiányában úgy tekintik, hogy a sértett elállt az igényétől. A sértettnek joga van eljárást kezdeményezni. A sértettnek vagy ügyvédjének a tárgyaláson történő jelenléte biztosítja a sértett érdekeinek védelmét és azt, hogy kártérítést kérhessen az elszenvedett kárért.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

4. Jogaim az eljárás után


Benyújthatok fellebbezést?

Kihágások esetében ön a rendőrbíróság és a helyi bíróságok bizonyos ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Chambre des appels correctionnels-nél (Fellebbviteli Bíróság, büntetőügyi fellebbezési részleg).

Vétségek esetében a vétségekkel foglalkozó bíróság ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlegénél.

Bűntettek esetében az ítélet kihirdetésétől 10 napon belül fellebbezhet a Cour d’Assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság) által hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet ellen egy másik Cour d’Assises-nál.

A büntetőeljárásban (a bűnösség megállapításával kapcsolatban) hozott ítélet vagy a polgári jogi igény (a sértettnek megítélt kártérítés és kamat) tárgyában hozott ítélet ellen is fellebbezhet.

Emellett fellebbezést nyújthat be a Semmítőszék bűnügyi részlegéhez is a fellebbviteli bíróság fellebbezés alapján hozott ítéletei és a más jogorvoslattal meg nem támadható ítéletek ellen, a vitatott ítélet kihirdetésének dátumától számított öt napon belül.

A Semmítőszék mint legfelsőbb bíróság meghatározott időn belül döntést hoz arról, hogy elfogadható-e a fellebbezés; ha elfogadhatónak tartják, akkor a Semmítőszék csak a jogszabályok alkalmazását vizsgálhatja, tehát nem dönt érdemben az ügyben.

A fellebbezést a vitatott határozatot kihirdető bíróság hivatalának, vagy ha önt fogva tartják, akkor a büntetés-végrehajtási intézet vezetőjének kell átadni.

Minden esetben elengedhetetlen, hogy ön aláírja a fellebbezést.

Mi történik, ha fellebbezést nyújtok be?

A Fellebbviteli Bírósághoz való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás vagy a Semmítőszékhez való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás során a vitatott határozat végrehajtását elvileg felfüggesztik.

Ha azonban önt szabadságvesztéssel járó büntetéssel sújtották és utána fogva tartották, akkor a vitatott határozat elleni fellebbezésnek nincs olyan hatása, amely a további döntésig véget vethetne a fogva tartásnak.

A fellebbezésről szóló értesítésnek az üggyel foglalkozó bíróság általi nyilvántartásba vétele után a meghallgatást „ésszerű” időn belül kell megtartani.

Mi történik a Fellebbviteli Bíróság vagy a Semmítőszék előtti meghallgatáson?

Mivel a büntetőeljárások szóbeliek, önnek lehetősége van arra, hogy jelen legyen és új bizonyítást és bizonyítékokat mutasson be a fellebbezési eljárás alatt, amelynek során mindkét oldal teljes körűen érvelhet.

Fellebbezés esetén a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlege vagy a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot.

Bizonyos esetekben, különösen ha az ügyész fellebbezést vagy jogkérdésre vonatkozó fellebbezést nyújtott be, ön a fellebbezés eredményeképp súlyosabb büntetést kaphat, mint az eredeti ítéletben, és növelhetik a magánfél (sértett) által kért kártérítés és kamat összegét is.

A jogszabályok alkalmazását vizsgáló Semmítőszék megsemmisítheti és hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot, és dönthet úgy, hogy az ügyet a Fellebbviteli Bíróság elé utalja vissza.

Bírósági határozat csak akkor válik jogerőssé, amikor lejárnak a jogorvoslatok gyakorlására vonatkozó határidők.

Ha az eredeti, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet elleni fellebbezés lezárásaként önt a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szabadlábra helyezik vagy felmentik, akkor bizonyos feltételekkel kérelmezheti az „önkényes” fogva tartás miatt önnek okozott anyagi veszteség, fájdalom és szenvedés miatti károk megtérítését.

Az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozat közlésekor tájékoztatást kap a kártérítéshez való jogról.

Ez esetben az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozattól számítva hat hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kérelmet nyújtson be annak a Fellebbviteli Bíróságnak az elnökéhez, amelynek illetékességi területén kihirdették a határozatot.

Az elnök a kártérítési igényről indokolt határozatban hoz döntést, amelyet nyilvános meghallgatás után hirdet ki. E meghallgatás során ön kérhet személyes vagy az ügyvédje útján történő meghallgatást is.

A Fellebbviteli Bíróság elnökének határozata a Commission Nationale de réparation des détentions (CNR – az indokolatlan fogva tartás miatti kártérítési igényeket kezelő nemzeti szervezet) előtt benyújtott fellebbezéssel, a határozat közlésétől számított 10 napon belül támadható meg.

A CNR szuverén alapon hoz döntéseket, és a határozatai ellen nem lehet fellebbezni.

A megítélt kártérítést az államnak kell kifizetnie.

Milyen információkat tartalmaz a bűnügyi nyilvántartás?

Amennyiben a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés lezárását követően jogerősen szabnak ki büntetést önre, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet bekerül az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok közé, amelyeket az ön származási országának igazságügyi igazgatása tart nyilván.

Uniós tagállam állampolgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983. március 21-i egyezmény értelmében az ön származási országába való átszállítását a származási országa vagy az ítéletet kiszabó állam, ez esetben Franciaország kérheti.

Az átszállítás végrehajtásához azonban szükséges az ön szabad akaratából történő, előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezése, ami azt jelenti, hogy önt teljes körűen és pontosan tájékoztatni kell az átszállítás következményeiről.

Ezenkívül ön önként kérheti a származási országába való átszállítását. Kérelme bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadható el.

Ha elítélnek, elítélhetnek ismét ugyanazért a cselekményért?

A francia büntetőjogra érvényes „non bis in idem” elv folytán ha az ön ügyét egy adott tagállamban jogerős ítélettel már elbírálták és önt elítélték, akkor ugyanazért a cselekményért egy másik tagállamban nem vonhatják ismét eljárás alá és nem ítélhetik el.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

5. Közlekedési szabályok megsértése és egyéb kihágások

Franciaországban több kihágást, főként a közlekedési szabályok megsértését közvetlenül a közigazgatási szervek kezelik, nem pedig az igazságügyi hatóságok. Az alkalmazandó eljárások biztosítják az ön alapvető jogainak, különösen a védelemhez fűződő jogoknak a védelmét. Igazgatási jellegű büntetés soha nem járhat szabadságvesztéssel.

A büntetést közvetlenül a jogszabályi kötelezettség megszegését észlelő igazgatási hatóság szabja ki hivatalból. Minden büntetést kiszabó határozatot meg kell indokolni, amelyet ön vitathat. A büntetés azonnal végrehajtható, még akkor is, ha ön úgy dönt, hogy fellebbezést nyújt be.


Hogyan kezelik a kisebb súlyosságú közlekedési szabályszegéseket?

A közlekedési szabályok megsértését közvetlenül a cselekmény konkrétumait észlelő tisztviselő, rendőr vagy csendőr kezeli. Ha büntetendő cselekményt követett el, azonnal közlik önnel, mi a kiszabandó büntetés. Először elmagyarázzák önnek a büntetés indokait, ami után észrevételeket tehet. Ezt követően átadják a határozatot önnek, amely tartalmazza az ön által elkövetett jogsértést és a kiszabott büntetést. A büntetést rögtön a kiszabása után meg kell fizetnie.

A büntetés lehet rögzített összegű bírság és egyes esetekben a jármű közlekedésből történő kivonása.

Másik tagállam polgáraként önt is megbüntethetik Franciaországban a közlekedési szabályok megszegéséért. Ha Franciaország elhagyása előtt nem fizeti meg a büntetést, lehetséges, hogy jogi lépéseket tesznek ön ellen.

Ha nem ért egyet a döntéssel, két hónapon belül élhet fellebbezéssel ellene. A kiszabott büntetés mértéke nem növelhető a fellebbezési eljárás során.

A vitás eseteket tárgyalás nélkül közvetlenül a közigazgatás kezeli. A fellebbezést a büntetést eredetileg kiszabó hatósághoz kell benyújtani (felülvizsgálati kérelem). Ha a fellebbezést elutasítják, a vitás kérdést az eggyel magasabb szintű hatóság elé viheti (fellebbezés magasabb szintű hatósághoz).

A követendő eljárást az önnek átadott határozat tartalmazza.

A közigazgatási bírósághoz csak ezen fellebbezési szakaszok után fordulhat.

Hogyan kezelik az egyéb kihágásokat?

A súlyosabb, a pénzügyi piacok szabályozásához, a versenyjoghoz, az adószabályokhoz vagy a bevándorlási szabályozáshoz kapcsolódó egyéb kihágásokat a közigazgatási jog kezeli.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A közigazgatási jog alapján kezelt, különösen a közlekedési szabályok megszegéséhez kapcsolódó büntetendő cselekményeket nem tartják nyilván Franciaországban az ön büntetett előéletére vonatkozó adatok között.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Olaszország

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik olyankor, ha valakit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a nagykorúak elleni rendes büntetőeljárás szakaszainak összefoglalása olvasható.

További részleteket az eljárás ezen szakaszairól és az ön jogairól az ismertetőkben olvashat. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatásul szolgálnak.

Az eljárás akkor kezdődik, amikor a rendőrség vagy az ügyész olyan tényről értesül, amely adott esetben szabálysértésnek vagy bűncselekménynek tekinthető.

A nyomozás végeztével az ügyész a büntetőeljárás megindítására vádat emel, kivéve, ha úgy gondolja, hogy az ügyet meg lehet szüntetni.

Azon bűncselekmények esetében, amelyekkel a tanácsban eljáró bíróságnak, az „Assise” bíróságnak (az egyesült királyságbeli Koronabírósághoz és az egyesült államokbeli „Federal Judicial District Court” bíróságokhoz hasonló) vagy egyes esetekben az egyesbíróból álló bíróságnak kell foglalkoznia, az ügyész tárgyalás iránti kérelmet nyújt be az előzetes meghallgatást tartó bírónak.

Miután vége az előzetes meghallgatásnak, a bíró tárgyalásra küldi a terhelt ügyét vagy megszünteti a büntetőeljárást.

Azon bűncselekmények esetében, amelyek az egyesbíróból álló bíróság vagy a békebíró hatáskörébe tartoznak, az ügyész tárgyalásra való idézést vagy közvetlen tárgyalási idézést kézbesít.

Vannak bizonyos különleges eljárások is: az egyszerűsített tárgyalás, a felek által kért szankció (vádalku), az azonnali vagy egyszerűsített ítélethozatal, valamint a büntetőparancs útján folytatott eljárás.

A büntetőeljárásnak rendszerint három szakasza van: az elsőfokú eljárás („Assise” bíróság, tanácsként eljáró bíróság, egyesbíróból álló bíróság, békebíró), a fellebbezés, majd a Semmítőszék (a Legfelsőbb Bíróság) előtti eljárás.

Első fokon összegyűjtenek minden bizonyítékot – tanúvallomásokat és iratokat –, és a szakasz a büntetőjogi felelősség megállapításával vagy felmentéssel zárul.

Ön fellebbezhet az elsőfokú ítélet ellen.

A fellebbviteli bíróság a határozatával: helyben hagyja az elsőfokú ítéletet; részben vagy egészben megváltoztatja azt; vagy hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az ügyet visszautalja az első bírónak.

A fellebbviteli bíróság határozatát ön úgy támadhatja meg, hogy kérelmet nyújt be a Semmítőszékhez (a Legfelsőbb Bírósághoz).

A Semmítőszék ítéletet hirdet, amelyben kijelentheti, hogy a kérelem nem elfogadható, vagy hogy a kérelmet elutasítja, vagy akár hatályon kívül is helyezheti az ítéletet, egyrészt az ügy visszautalása nélkül, másrészt pedig annak a bírónak történő visszautalással, aki a tárgyalást tartotta.

Miután az ítélkezés minden szakasza véget ért, az ítélet jogerőre emelkedik. Ha büntetőjogi felelősséget állapítottak meg és büntetést szabtak ki, akkor a büntetés ezen a ponton végrehajthatóvá válik.

További részleteket az eljárás ezen szakaszairól és az ön jogairól az ismertetőkben olvashat. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatási célt szolgálnak.

Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb szabálysértésekkel, például közúti közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2 – Jogaim a bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során

  • Bizonyíték keresése
  • Kihallgatás
  • Letartóztatás, őrizetbe vétel, vizsgálati fogság és európai elfogatóparancs
  • Az előzetes nyomozás vége és a tárgyalás előtti meghallgatás

A link új ablakot nyit meg3 – Jogaim a tárgyalási szakasz során

A link új ablakot nyit meg4 – Jogaim a tárgyalási szakasz után

A link új ablakot nyit meg5 – Közúti közlekedési és egyéb kisebb szabálysértések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

Általános jogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

A link új ablakot nyit megEmberi jogok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tehet az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.


Ügyvédkeresés

Ha ön őrizetben, vizsgálati fogságban vagy előzetes letartóztatásban van, azonnal saját ügyvédet fogadhat, és közvetlenül az őrizetbe vétel, a vizsgálati fogság vagy előzetes letartóztatás elrendelése után találkozhat vele.

Ha óvadék ellenében szabadlábon van, saját ügyvédet fogadhat, és bármikor beszélhet vele.

A következő honlapokon találhat ügyvédet:

A link új ablakot nyit megOrszágos Ügyvédi Kamara

Büntetőjog több nyelven

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

Ha nem jelöl ki ügyvédet, az Igazságügyi Hatóság rendel ki önnek egyet egy különleges nyilvántartásból.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Általában önnek kell fizetnie az önt segítő ügyvédet, akár saját maga választotta őt, akár a bíróság rendelte ki önnek.

Igénybe vehetem ingyenesen ügyvéd szolgáltatásait?

Kérelmezhet költségmentességet – ekkor az állam fizeti a jogi segítségnyújtást –, amennyiben az adóköteles jövedelme nem haladja meg a 10 628,16 eurót. Ha házastárssal vagy más rokonokkal él együtt, akkor az adóköteles jövedelmet az egyes családtagok összes jövedelmének összeadásával számítják ki. Ilyen esetben a jövedelmi határ megemelkedik további 1 032,91 euróval, és azt az érintett féllel együtt élő minden családtagra kiszámítják.

Vannak olyan körülmények, amelyek kizárják a költségmentességet?

Kizárt a költségmentesség:

  • adócsaláshoz kapcsolódó büntetőeljárás során;
  • ha a kérelmezőt több ügyvéd segíti;
  • azok számára, akiket jogerősen elítéltek maffia-bűnszervezethez, dohánycsempészéshez vagy kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények miatt.

Mit tehetek azért, hogy költségmentességet kapjak?

Annak az igazságügyi tisztviselőnek a hivatalához kell benyújtania a kérelmét, ahol az ügy folyamatban van.

Ki kell töltenie és alá kell írnia a kérelmet, valamint be kell nyújtania a következő információkat:

  • költségmentesség engedélyezésének kérése;
  • az ön és valamennyi családtagja keresztneve, vezetékneve, születési helye és ideje, adószáma;
  • a kérelmét megelőző évi jövedelmének igazolása (írásbeli kimutatások);
  • arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy a jövedelmében bekövetkezett minden fontos változást közöl annak érdekében, hogy juttatást engedélyezzenek önnek.

A kérelmét vagy személyesen nyújthatja be, mellékelve az érvényes személyi igazolványának fénymásolatát, vagy benyújthatja az ügyvédje útján is, akinek hitelesítenie kell az ön aláírását. Elküldheti tértivevényes ajánlott levélben is, mellékelve a személyi igazolványának fénymásolatát.

Ha fogva tartják, kérelmét benyújthatja a büntetés-végrehajtási intézetből is.

Ha házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van, a bűnügyi rendőrség egy tisztjének adhatja át a kérelmét.

Ha ön az EU-n kívüli harmadik ország állampolgára, a kérelméhez csatolnia kell az illetékes konzuli hatóságnak az ön külföldi jövedelmére, valamint a kérelmében foglalt adatok valódiságára vonatkozó igazolását.

Ha ez nem lehetséges, ez az igazolás saját nyilatkozattal is helyettesíthető. Ha ön külföldi, és biztonsági okokból büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva, vagy ha őrizetben vagy házi őrizetben van, akkor az országának konzulátusától származó igazolást a kérelmének benyújtásától számított húsz napon belül ügyvédje vagy egy rokona is benyújthatja, vagy az helyettesíthető írásbeli nyilatkozattal is.

Mi történik, ha költségmentességet engedélyeznek számomra?

Ha a bíró helyt ad a kérelmének, akkor választhat egy magánügyvédet az ügyvédi kamarák különleges nyilvántartásaiban szereplő ügyvédek közül. Ezeket a nyilvántartásokat az egyes ügyvédi kamarák hivatalában tekintheti meg.

A költségmentességhez kapcsolódó kiadásokat és az eljáráshoz kapcsolódó összes kiadást – ideértve a tolmácsolási szolgáltatást – az állam fizeti.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÖnkéntes Ügyvédek

A link új ablakot nyit megBelügyminisztérium

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

A link új ablakot nyit megTrivenetói Ügyvédi Kamara


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően


Mi a nyomozás?

A nyomozás olyan cselekmények sorozata, amelyeket az ügyész és a bűnügyi rendőrség végez közvetlenül egy jogsértésről történő értesülés után. A jogsértésről az ügyész vagy a bűnügyi rendőrség közvetlenül, illetve a panaszos vagy mások által indított eljárás útján értesül.

Mi a bűnügyi nyomozás célja?

Az előzetes nyomozás célja, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban történt-e bűncselekmény/jogsértés, megtalálják a felelős személyt, valamint bizonyítékokat gyűjtsenek, hogy folytatódhasson a nyomozás és az eljárás.

Ki végzi a nyomozást?

Az ügyész, a bűnügyi rendőrség és a terhelt ügyvédje végzik a nyomozást. Szerepet játszik az előzetes nyomozást felügyelő bíró is, aki garantálja az eljárási szabályok betartását és a felek jogainak tiszteletben tartását.

Melyek az előzetes nyomozás fő szakaszai?

Bizonyítékok keresése

Az ügyész és a bűnügyi rendőrség szervezhet és végezhet keresést, ellenőrzést, tárgyak és iratok lefoglalását, tanúk kihallgatását, telefonlehallgatást, elektronikus megfigyelést és helyszíni szemlét. E lépések célja bizonyítékok keresése és megszerzése. A terhelt ügyvédje felkutathatja a terhelt mellett szóló bizonyítékokat.

Kihallgatás

A gyanúsított személyt a bűnügyi rendőrség vagy az ügyész beidézheti kikérdezés céljából. A kihallgatás célja annak megállapítása, hogy a személy érintett-e egy bűncselekményben/szabálysértésben.

Őrizet, vizsgálati fogság, büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás és európai elfogatóparancs

A rendőrség őrizetbe veheti azt, akit tetten érnek egy bűncselekmény/szabálysértés elkövetése közben, vagy őrizetbe vehetik a bűncselekmény elkövetése után, ha fennáll a szökés veszélye. Az őrizetbe vétel célja, hogy elkerüljék további bűncselekmények elkövetését, valamint hogy előzetes letartóztatásba helyezzék az elkövetőt. Az őrizetbe vétel célja annak biztosítása, hogy a gyanúsított ne szökjön meg.

Az előzetes nyomozást felügyelő bíró dönthet úgy, hogy a gyanúsítottat büntetés-végrehajtási intézetben kell előzetes letartóztatásban tartani. Ennek az a célja, hogy elkerüljék további bűncselekmények elkövetését, hogy beszerezhessék a szükséges bizonyítékokat, valamint hogy a gyanúsított ne szökhessen meg.

Végül a rendőrség őrizetbe vehet valakit azért is, hogy végrehajtson egy európai elfogatóparancsot. Az ilyen elfogatóparancs célja, hogy a személy fogva tartását az elfogást kérő állam vegye át.

Az előzetes nyomozás lezárása és az előzetes meghallgatás

Az előzetes nyomozás végét követően az ügyész büntetőeljárást indít, kivéve, ha az ügy megszüntetését kérte.

A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a tárgyalás megkezdése előtt előzetes meghallgatásra kerül sor a bíró előtt. Ennek a meghallgatásnak az a célja, hogy szűrőként működjön a vád alapjainak értékelése céljából, és elkerüljék a felesleges tárgyalásokat. A terhelt választhatja azt is, hogy alternatív eljárásban, tárgyalás mellőzésével hozzanak ítéletet az ügyében, és a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén csökkentsék a szabadságvesztés-büntetését.

Jogaim a nyomozás során

Az alábbi hivatkozásokra kattintva megtudhatja, milyen jogok illetik meg a nyomozás egyes szakaszai során.

Bizonyítékok keresése (1)

Végezhet a rendőrség szemlét és átkutathatja az otthonomat, autómat vagy gazdasági helyiségeimet?

Igen. A rendőrség a saját kezdeményezésére vagy az ügyész kérésére végezhet szemlét és helyszíni átkutatást, hogy felkutassa és átadja az elkövetett bűncselekmény/jogsértés bizonyítékait.

Megmotozhatnak?

Igen. A motozáshoz ügyészi utasítás szükséges. A rendőrség azonban saját kezdeményezésére is megállíthat és átvizsgálhat valakit.

Elvihet a rendőrség olyan dokumentumokat és tárgyakat, amelyek nálam vagy az otthonomban, autómban vagy gazdasági helyiségeimben vannak?

Igen. A rendőrség a saját kezdeményezésére vagy az ügyész utasítására lefoglalhat olyan dokumentumokat és tárgyakat, amelyek tárgyi bizonyítéknak tekinthetők, és amelyek szükségesek egy tény bizonyításához.

Milyen jogaim vannak helyszíni szemle, átkutatás és lefoglalás esetén?

Ha motozásnak vetik alá vagy átvizsgálják, akkor segítheti egy, az Ön bizalmát élvező személy, amennyiben ez a személy azonnal rendelkezésre áll. A motozást az ön méltóságát tiszteletben tartva kell végezni.

Utasítás alapján végzett helyszíni szemle vagy lefoglalás esetén a rendőrség köteles átadni önnek az utasítás másolatát. Ha az adott pillanatban ön nincs jelen, akkor a rendőrség az adott időben a helyszínen jelen lévő valamennyi személy részére köteles átadni az utasítást. Önnek joga van ahhoz, hogy ügyvéd segítse, de a rendőrségnek nem kell előre értesítenie az ügyvédet.

Van jogom kifogásolni a lefoglalást?

Igen, a lefoglalás / zár alá vétel elrendelését követő tíz napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A döntést a hatáskörrel rendelkező bíróság hozza meg.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot vagy DNS-mintát (haj, nyál, testnedvek)?

Igen. Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, a rendőrség kérhet DNS-mintát és ujjlenyomatokat az ön azonosítása érdekében. Ha nem egyezik bele, a rendőrség akkor is eljárhat, egyszerűen szóbeli engedélyt kérve az ügyésztől az ujjlenyomatok vagy minták levételére.

Kérhetnek öntől bizonyítékként ujjlenyomatokat és DNS-mintákat, de csak akkor, ha súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják; ekkor bírói végzésre vagy – sürgős esetben – ügyészi engedélyre, majd annak bírói megerősítésére van szükség.

Kérhetem, hogy végezzenek a védekezésemet alátámasztó nyomozási cselekményeket?

Az ügyvédje jogosult nyomozást végezni az ön érdekében a védekezése alátámasztása céljából, még magánnyomozó útján is.

Az ügyvéd rögzíthet továbbá tanúvallomásokat, megtekinthet helyszíneket, meghatalmazhat szakértőket és kérhet iratokat a közigazgatási szervektől.

Az ügyvédje átadhatja a tanúvallomásokat és a dokumentumokat az előzetes nyomozást felügyelő bírónak, az ügyésznek és a „Tribunale del Riesame” nevű bíróságnak (különleges bíróság, amelynek az a feladata, hogy a terhelt kérelmére felülvizsgálja azokat a végzéseket, amelyek olyan kényszerintézkedéseket rendelnek el, mint például a házi őrizet vagy a kiutasítás).

Ezeket figyelembe veszik a bíróság határozatának meghozatalakor.

Kihallgatás (2)

Miért hallgathatnak ki?

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett volt egy bűncselekményben, akkor behívhatják, hogy kikérdezzék az állítások/vádak ellenőrzése céljából.

Ön is kérheti saját kihallgatását, hogy tisztázza a szerepét.

Ha őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van, kattintson ide.

Kapok tájékoztatást a vádakról a kihallgatás előtt?

Igen. Az ön elleni vádakhoz kapcsolódó tények leírását a kihallgatásra való idézés tartalmazza. A kihallgatás megkezdése előtt közlik önnel, hogy mivel vádolják, és hogy milyen bizonyítékok vannak ön ellen.

Válaszolnom kell a kérdésekre?

Nem. A kihallgatás megkezdése előtt a rendőrségnek és az ügyésznek figyelmeztetnie kell önt arra, hogy nem köteles válaszolni a kérdésekre. Mindazonáltal felelnie kell a személyes adataira és a büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó kérdésekre.

Mi történik, ha nem értem a helyi nyelvet?

Joga van ahhoz, hogy ingyenesen igénybe vegye tolmács segítségét. A tolmács lefordítja a kérdéseket és az ön válaszait.

Lehet ügyvédem?

Amikor behívják a kihallgatásra, elmondják önnek, hogy joga van ügyvéd segítségét igénybe venni. Ha nincs ügyvédje, a bíróság kirendel önnek egyet. Az ügyvéd igénybe vételével kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben találja.

A kihallgatásának teljes ideje során egy ügyvédnek kell segítenie önt; ez lehet akár a saját ügyvédje, akár a bíróság által kirendelt ügyvéd.

Közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után a rendőrség feltehet önnek néhány kérdést akkor is, ha nincs jelen az ügyvédje, de ön nem köteles válaszolni. Ha válaszol, az elmondottak felhasználhatók bizonyítékként a nyomozás folytatása érdekében.

Őrizet, vizsgálati fogság, büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás és az európai elfogatóparancs (3)

Miért vehetnek őrizetbe?

A rendőrség őrizetbe veheti, ha tetten érik egy bűncselekmény elkövetése közben, azaz miközben ténylegesen bűncselekményt követ el, vagy ha üldözték, akkor közvetlenül azután.

A rendőrség vizsgálati fogságban is tarthatja bűncselekmény elkövetése közbeni tetten érés után, ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, és valós veszélye áll fenn annak, hogy ön megszökik.

Az előzetes nyomozás során a bíró elrendelheti, hogy önt büntetés-végrehajtási intézetben tartsák előzetes letartóztatásban, ha komoly bizonyítékok vannak arra, hogy ön bűnös lehet egy bűncselekményben, és fennáll a veszélye, hogy valahogyan beavatkozhatna az igazságszolgáltatásba vagy akadályozhatná azt, más bűncselekményeket követhetne el, vagy szökni készül.

Beszélhetek ügyvéddel?

Igen. Közvetlenül az őrizetbe vétel, vizsgálati fogságba helyezés vagy az után, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben értesítették az előzetes letartóztatást elrendelő végzésről, a rendőrségnek tájékoztatnia kell önt arról, hogy kijelölhet ügyvédet. A rendőrségnek azonnal fel kell hívnia az ön ügyvédjét, vagy ha nincs ilyen, akkor a bíróság által kirendelt ügyvédet. Az ügyvéd igénybe vételével kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben találja.

Joga van ahhoz, hogy azonnal beszéljen az ügyvédjével.

Ha különleges okai vannak a fogva tartásának, akkor az igazságügyi hatóságok őrizetbe vétel vagy vizsgálati fogság esetén legfeljebb 48 órával, előzetes letartóztatás esetén pedig legfeljebb 5 nappal elhalaszthatják az ön és az ügyvédje közötti megbeszélést.

Kapcsolatba léphetek egy családtagommal?

Igen. A rendőrség felveszi a kapcsolatot a rokonaival, ha ön felkéri őket erre.

Kikérdeznek? Szolgáltassak információkat?

Ha őrizetbe veszik vagy vizsgálati fogságba helyezik, a rendőrség az ügyvédje jelenlétében kikérdezheti, de ön nem köteles válaszolni a kérdésekre.

Közlik önnel, hogy mik a vádak és milyen bizonyítékok szólnak ön ellen.

A vizsgálati fogságra vonatkozó meghallgatáson kihallgathatja a bíró, de ön nem köteles válaszolni. Ön is kérheti, hogy hallgassák ki.

Büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás esetén a bírónak az ilyen letartóztatás kezdetétől számított 5 napon belül ki kell hallgatnia önt (úgynevezett előzetes letartóztatási kihallgatás). Kötelező az ügyvédje és egy tolmács jelenléte, és ön nem köteles válaszolni.

További információkért lásd: Kihallgatás (2).

Mi történik, ha nem értem a nyelvet?

Joga van ingyenesen tolmács segítségét igénybe venni. A tolmács lefordítja a kérdéseket és az ön válaszait.

Mennyi ideig tarthat fogva a rendőrség?

Az őrizetbe vétele vagy vizsgálati fogságba helyezése után legfeljebb 24 órán át tarthatják a rendőrőrsön. Ezen idő letelte előtt a rendőrségnek büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítania önt. Az őrizetbe vételtől számított 48 órán belül meghallgatást tartanak egy bíró előtt az őrizetbe vétel vagy vizsgálati fogság megerősítése érdekében. A meghallgatás végeztével a bíró vagy elrendeli, hogy azonnal bocsássák önt szabadon, vagy személyes fogva tartási intézkedésről határoz.

Fellebbezhetek az engem előzetes letartóztatásba helyező végzés ellen?

Igen. A végzés végrehajtásától számított 10 napon belül kérheti az illetékes, tanácsban eljáró bíróságot, hogy vizsgálja felül a végzést. Meghallgatást tartanak, amelyen ön jogosult megjelenni, és kérheti, hogy hallgassák meg. A bíróság határozata ellen az annak meghozatalától számított 10 napon belül fellebbezhet a Semmítőszékhez.

Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?

Ha valamely tagállam európai elfogatóparancsot adott ki, önt őrizetbe vehetik egy másik tagállam területén, és a fellebbviteli bíróság előtti meghallgatást követően átadhatják az elfogást kérő államnak.

A rendőrség saját kezdeményezésére vagy a fellebbviteli bíróság által kibocsátott, előzetes letartóztatásba helyező végzést követően veheti őrizetbe.

Joga van ahhoz, hogy ügyvédet jelöljön ki. Ha nincs ügyvédje, a bíróság kirendel önnek egyet. Az ügyvédjét és az ön országának nagykövetségét haladéktalanul értesíteni kell.

A rendőrség általi őrizetbe vételtől számított 48 órán belül vagy az előzetes letartóztatást elrendelő végzés végrehajtásától számított 5 napon belül az ügyvédje és egy tolmács jelenlétében meghallgatja önt egy bíró.

Az őrizetbe vételétől számított 20 napon belül fellebbviteli bíróság előtti meghallgatásra kerül sor. Azon a meghallgatáson határoznak arról, hogy önt át kell-e adni vagy sem. Ez ellen a határozat ellen a Semmítőszékhez fellebbezhet.

Az előzetes nyomozás vége és az előzetes meghallgatás (4)

Mi történik, miután véget ér az előzetes nyomozás?

Ha az ügyész nem kéri az ügy megszüntetését, akkor értesíti önt arról, hogy véget ért az előzetes nyomozás. Ha a bűncselekmény a békebíró hatáskörébe tartozik, ön nem kap értesítést.

Ön betekinthet az előzetes nyomozás adataiba és megismerheti az ön elleni vallomások átiratát. Beadványokat és bizonyítékokat nyújthat be a védelmében, és kérheti, hogy ismét hallgassák ki.

Az előzetes nyomozás lezárultára vonatkozó értesítést követően az ügyész – hacsak nem kéri az ügy megszüntetését – büntetőeljárást indít. Enyhébb büntetendő cselekmények esetén az ügyész közvetlenül tárgyalásra idézi önt. Egyéb esetben tárgyalás iránti kérelmet nyújt be az előzetes nyomozást felügyelő bírónak.

Mi az előzetes meghallgatás?

Az előzetes meghallgatás célja az ön elleni vádak ellenőrzése.

A nyilvánosság kizárásával folytatják le, az ügyész és az ön ügyvédje részvételével, és ha szeretne, akkor ön is részt vehet rajta, és meghallgathatják önt. A bíró meghallgathatja a tanúkat és beszerezhet iratokat. A meghallgatás végén a bíró vagy megszünteti az ügyet, vagy az „Assise” bíróság előtti tárgyalásra küldi azt.

Jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak?

Igen, kötelező ügyvédi segítséget igénybe vennie.

További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál.

Mi történik, ha nem értem a nyelvet?

Az ügyének tárgyalásra történő bocsátására vonatkozó indítványt, valamint a vádakat le kell fordítani az ön nyelvére. Ha ön jelen van a meghallgatáson, biztosítanak önnek tolmácsot.

Jelen kell lennem?

Nem. Dönthet úgy, hogy távol marad.

Elkerülhetem a tárgyalást?

Igen. Az előzetes meghallgatáson kérheti a bírótól, hogy egyszerűsített tárgyalás útján hozzanak ítéletet az ügyében. A tárgyalásokat a nyilvánosság kizárásával tartják, a határozatot az írásbeli bizonyítékok alapján hozzák meg. Ha elítélik, a büntetése harmadával csökken.

Elkerülheti a tárgyalást úgy is, hogy az ügyésszel csökkentett mértékű büntetésben állapodik meg (vádalku).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során


Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalást a területileg illetékes és az ügy tárgyában hatáskörrel rendelkező bíró előtt tartják.

Enyhébb büntetendő cselekmények esetében a békebíró és az egyesbíróként eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel. Súlyosabb bűncselekmények esetében a tanácsban eljáró bíróság foglalkozik az üggyel. A társadalmilag súlyosan fenyegetőnek tartott bűncselekmények (emberölés és terrorizmus) esetében az „Assise” bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A tárgyalást nyilvánosan kell tartani. A nem nyilvános tárgyalást érvénytelennek tekintik.

A bíró dönthet úgy, hogy a tárgyalást vagy annak egyes részeit bizonyos esetekben zárt ajtók mögött tartsák. Ön kérheti, hogy egy tanút a nyilvánosság kizárásával hallgassanak meg, ha a nyilvános meghallgatása az eljáráshoz nem kapcsolódó tényekre tekintettel sértené az ön magánéletét.

A bírói döntést ugyanaz a bíró hozza meg, aki a tárgyalást vezeti. Az „Assise” bíróságon tartott tárgyalásokon a bírói döntést esküdtszékkel együtt hozzák meg.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Az ön elleni vádak megváltoztathatók a tárgyalási szakaszban.

Az ügyész újabb vádakat hozhat fel ön ellen, ha kiderül, hogy a bűncselekmény eltér a vádiratban ismertetett bűncselekménytől, vagy ha egy egyidejű bűncselekmény/szabálysértés vagy súlyosító körülmény merül fel.

Ön kérhet bizonyos időt védekezésének előkészítésére.

Mi történik, ha bűnösnek vallom magamat?

Az olasz jogrendszerben a vádlottnak nem kell bűnösnek vallania magát.

Ha nem szeretné, hogy tárgyalást tartsanak az ügyében, és csökkentett büntetést szeretne, akkor kérnie kell az ügyésztől, hogy állapodjanak meg a büntetésről (vádalku). A kérelmet az előzetes meghallgatáson kell előterjesztenie, vagy ha nem tartanak előzetes meghallgatást, akkor rögtön a tárgyalás kezdetekor.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Nem kell jelen lennie a bíróságon.

Bizonyos cselekményekhez – például egy tanú általi azonosításhoz – szükséges lehet az ön jelenléte.

Ilyen esetekben – ha ön nem jelenik meg önszántából – a bíró elrendelheti, hogy kötelezően jelenjen meg a tárgyaláson.

Ha jelen kíván lenni, de súlyos akadály (betegség) merül fel, az ügyvédje kérheti a tárgyalás elhalasztását.

Az is lehetséges, hogy csak bizonyos meghallgatásokon vegyen részt. Ha egyszer is elmulasztja a megjelenést, akkor a bíróság a távollétében hoz ítéletet.

Ha nem érti a nyelvet, tolmács igénybevétele kötelező.

Kötelező az ügyvéd igénybevétele, és az ügyvédnek jelen kell lennie a tárgyaláson.

Joga van ahhoz, hogy saját ügyvédje legyen. Ha nem áll módjában megfizetni saját ügyvédet, kérelmezhet költségmentességet (az állam által finanszírozott védelmet).

Ha nem jelöl ki saját ügyvédet, a bíróság kirendel önnek egyet.

További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál. Bármikor visszavonhatja az ügyvédje megbízását. A bíróság által kirendelt ügyvéd leváltásához önnek bírói végzést kell szereznie, amely megjelöli a leváltás indokait.

A teljes tárgyalási szakaszban megilleti a hallgatás joga.

Ha akár az ügyész, akár valamelyik fél azt kéri, hogy kérdezzék ki önt, beleegyezhet ebbe vagy megtagadhatja a válaszadást.

A tárgyalás folyamán bármikor tehet nyilatkozatokat.

Joga van ahhoz, hogy kikérdezzék.

Ha nem mond igazat, azt nem szankcionálják, viszont a bíró figyelembe veheti ezt az ön terhére.

Ha másokat hibáztat vagy vádol, biztosnak kell lennie abban, hogy az állításai igazak. Ha hazudik, hamis vád elkövetésével vádolhatják meg.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Rögtön a tárgyalás megkezdésekor az ügyész, az ön ügyvédje és bármelyik másik fél bizonyítás felvételét indítványozhatja a bírónál.

Az ügyvédje visszautasíthatja a többi fél által kért bizonyítást.

Az ügyvédje kérheti, hogy hallgassanak meg tanúkat és szakértőket, és kérheti dokumentumok beszerzését. Ezek olyan bizonyítékok, amelyeket az ügyvédje az ön védelmében folytatott nyomozás során szerezhetett. További információkat a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőben talál. A tanúkat és szakértőket a felek kikérdezése során hallgatják meg.

Az ügyvédje feltehet kérdéseket mind a vád, mind az ön tanúinak.

Ügyvédje megcáfolhatja a tanúk összes korábban tett kijelentését. A korábban tett és a bíróságon tett vallomások közötti eltéréseket a bíró figyelembe veszi annak megállapításához, hogy szavahihető-e a tanú.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A bíró figyelembe veheti az ön büntetőjogi felelősségét megállapító valamennyi korábbi ítéletet.

Vádolhatják azzal, hogy visszaeső. Ebben az esetben súlyosabb büntetést szabnak ki önre, ha elítélik.

A büntetőjogi felelősséget megállapító, más tagállamokban hozott korábbi ítéleteket figyelembe lehet venni, ha azokat az olasz állam elismeri.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Miután a tárgyalás véget ér, az ügyész, az ön ügyvédje és minden más fél megteszi utolsó nyilatkozatát és előterjeszti a kérelmét.

A bíró közli az ítéletét, és azonnal felolvassa a vádpontokat.

Az ítélet felmentés vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása lehet.

A büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a büntetés pénzbüntetés, szabadságvesztés vagy mindkettő lehet.

A bíró engedélyezheti a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is.

A fel nem függesztett szabadságvesztés-büntetés csak akkor válik végrehajthatóvá, amikor az ítélet jogerőre emelkedik.

Ha a bíró szükségesnek tartja, beleegyezhet büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, vagy kérheti ezeket. További információkat a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőben talál.

A békebíró előtti tárgyalások esetében a lehetséges büntetések: pénzbüntetés, lakhelyelhagyási tilalom és közérdekű munka.

Felfüggesztett büntetés nem alkalmazható.

A békebíró a büntetés helyett kiutasítást rendelhet el.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A szabálysértés/bűncselekmény sértettje ügyvéd segítségével vehet részt a büntetőeljárásban.

Az ügyvéd részt vesz a tárgyaláson, kérhet bizonyítást, kérdéseket intézhet a tanúkhoz és a szakértőkhöz.

Ha megállapítják az ön büntetőjogi felelősségét, a bíróság elrendelheti, hogy ön fizessen kártérítést a kárt szenvedett félnek.

A bíróság dönthet úgy, hogy a kártérítést azonnal meg kell fizetni a kárt szenvedett félnek.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

Általános jogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

A link új ablakot nyit megEmberi jogok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

4 - Jogaim a tárgyalási szakasz után


Fellebbezhetek?

Ön és az ügyvédje fellebbezhet az ítélet ellen minden olyan büntetés miatt, amely nem pénzbüntetés.

A fellebbezést az önt elítélő bíróhoz kell benyújtani, változó határidővel: az ítélettől vagy az ítélet nyilvántartásba vételétől számított 15–45 napon belül.

A fellebbezésében meg kell jelölnie a fellebbezés indokait és a fellebbezéssel megtámadott ítélet hibáit.

A tárgyalásra a fellebbviteli bíróság vagy a „Corte d’Assise d’Appello” előtt kerül sor.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez az ítélet ellen, a büntetést mindaddig nem hajtják végre, amíg a határozat jogerőre nem emelkedik.

Az ön által benyújtott fellebbezés ténye nem jelenti azt, hogy szabadon bocsátják, ha a fellebbezéskor büntetés-végrehajtási intézetben van. Ha előzetes letartóztatásban van, a fellebbviteli bíróság rövid időn belül megtárgyalja a fellebbezését. Az időtartam minden más esetben a bíróság munkaterhétől függ.

A fellebbviteli bíróság határoz a meglévő bizonyítékokról.

A bíróság dönthet új tárgyalás tartása mellett, de csak kivételes esetekben. Csak akkor dönthet úgy, hogy a meglévő bizonyítékokra támaszkodik, ha elengedhetetlennek véli azokat a döntéshozatalhoz. Ön kérheti, hogy a fellebbezési szakaszban vegyenek figyelembe olyan váratlan vagy újonnan felmerült bizonyítékokat, amelyek az elsőfokú ítélet után kerültek napvilágra.

Ha nem jelent meg az elsőfokú tárgyaláson, és bizonyítani tudja, hogy a részvétel lehetetlen volt az ön számára, vagy nem tudott róla, hogy tárgyalást tartottak, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy újrakezdi a tárgyalást.

Mi történik a fellebbezési tárgyaláson?

Az ügyvédjének jelen kell lennie a tárgyaláson. Ön részt vehet, de ez nem kötelező.

Joga van tolmácsot igénybe venni.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy újrakezdi a tárgyalást, akkor újra megvizsgál minden bizonyítékot.

A felek záró nyilatkozatát követően a bíróság ítéletet hirdet.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a bíróság helyt ad a fellebbezésnek, akkor teljesen vagy részben hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja az ítéletet.

Ha a bíróság nem ad helyt a fellebbezésnek, akkor helyben hagyja az ügyet először tárgyaló bíróság ítéletét.

Ha a fellebbezési szakaszban felmentik önt a vádak alól, akkor általában nem hoznak olyan rendelkezést, amely szerint kártérítést kellene kapnia.

Fellebbezhetek a fellebbviteli bíróság ítélete ellen?

A fellebbezés ügyében hozott határozat ellen a Semmítőszékhez fellebbezhet.

A fellebbezést benyújthatja saját maga vagy az ügyvédje is, amennyiben ő szerepel az „Albo dei patrocinanti in Cassazione” nevű nyilvántartásban (a Semmítőszék előtti képviseletre vonatkozó speciális nyilvántartás).

A fellebbezést különféle határidőkkel (15–45 napon belül) kell benyújtani a fellebbviteli bírósághoz.

A fellebbezési okok szigorúan meghatározottak és csak jogi hibákhoz kapcsolódnak.

A tárgyalások lehetnek zártak vagy nyilvánosak is.

A Semmítőszék a bíróság rendelkezésére álló iratok alapján dönt.

A Semmítőszék a fellebbezést elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy elutasíthatja, illetve – tárgyalásra utalással vagy anélkül is – hatályon kívül helyezheti a fellebbezéssel megtámadott ítéletet. Újratárgyalás elrendelése esetén az ügyet visszautalják az eredeti bíróhoz.

Mi történik az ítélet jogerőre emelkedése után?

Az ítélet jogerőre emelkedik, kivéve, ha ön a törvényben meghatározott határidőkön belül a fellebbviteli bírósághoz vagy a Semmítőszékhez fellebbez. Az ítélet a Semmítőszéknek a fellebbezést elutasító határozatát követően is jogerőre emelkedik.

Amikor az ítélet jogerőre emelkedik, akkor végrehajthatóvá válik.

Az ítéletet a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnál tartják nyilván.

Ha a büntetés pénzbüntetés, akkor önnek meg kell fizetnie a Hivatal által kirótt összeget.

Ha szabadságvesztés-büntetést kapott, és az nem felfüggesztett, akkor az ügyész végrehajtható végzést hoz.

Ha három évi vagy annál rövidebb szabadságvesztést kell letöltenie, akkor az ügyész felfüggesztheti a büntetés végrehajtását és értesítheti önt erről a döntéséről.

Ön 30 napon belül kérelmezheti, hogy a „Tribunale di Sorveglianza” (feltételes szabadságra bocsátással foglalkozó testület) a szabadságvesztés helyett más intézkedést szabjon ki önnel szemben. Ha teljesülnek az előfeltételek, kérheti, hogy helyezzék egy szociális munkás felügyelete alá, házi őrizetbe vagy egy rehabilitációs és megelőzési központ felügyelete alá.

Ha nem nyújt be kérelmet vagy elutasítják a kérelmét, akkor meg kell kezdenie a büntetés letöltését.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

A bíró alkalmazhat biztonsági intézkedésként kiutasítást, ha önt több mint két évi szabadságvesztésre ítélték.

A bíró a szabadságvesztés helyett visszatérési tilalommal együttes kiutasítást szabhat ki, ha önt két évi szabadságvesztésre ítélték vagy vádalku keretében ilyen büntetést szabtak ki önre, és nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a büntetés végrehajtásának felfüggesztését. A kiutasítás azonnali, még akkor is, ha az ítélet nem jogerős. A hatáskörrel rendelkező hatóság a „Questore” (az állami rendőrség tartományi parancsnoka).

Akkor is kiutasíthatják, ha már büntetés-végrehajtási intézetben van, és két évnél rövidebb büntetést kell letöltenie. A végzést a „Tribunale di Sorveglianza” igazságügyi tisztviselője hozza meg. A határozat ellen a „Tribunale di Sorveglianzához” fellebbezhet.

 

Bekerülnek a vádra és/vagy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre vonatkozó információk a büntetett előéletemre vonatkozó adatok közé?

A jogerős ítéleteket nyilvántartják a bűnügyi nyilvántartásban.

Az adatokat az ön 80. életévének betöltését vagy halálát követően törlik.
Akkor is törlik őket, ha az ügyet felülvizsgálják.

A békebíró által kiszabott büntetéseket pénzbüntetés esetén öt évvel, más büntetés esetén tíz évvel a kiszabás dátumát követően törlik, ha a megállapított határidőn belül nem követtek el további bűncselekményt/szabálysértést.

Ön kérheti az illetékes bíróságtól, hogy javítsák ki a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal adatait vagy az általa kiadott igazolásokat. Ha ön külföldön született, akkor a római bíróság illetékes.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Ha Olaszországban ítélték el, akkor az ítélet jogerős, és nem vonhatják újra eljárás alá Olaszországban ugyanazért a bűncselekményért.

Ha külföldön ítélték el egy Olaszországban elkövetett bűncselekményért/szabálysértésért, újra eljárás alá vonhatják Olaszországban.

Kapcsolódó linkek

Általános jogi kérdések

A link új ablakot nyit megBelügyminisztérium

Általános kérdések nem olasz állampolgárok számára

A link új ablakot nyit megBüntetőjogi kérdések

Állami rendőrség


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

5. Közúti közlekedési és egyéb kisebb szabálysértések


Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabálysértéseket?

A közúti közlekedési szabályok megsértésének két kategóriája létezik: szabálysértések és közigazgatási kihágások.

Az ittas vezetéshez hasonló szabálysértések esetében az elbírálás és a büntetéskiszabás ugyanazon szabályok szerint történik, mint egy büntetőügyben.

A kisebb szabálysértésekre (mint a gyorshajtás vagy a parkolási szabályok megszegése) külön közigazgatási eljárás létezik, amelyről ez az ismertető ad tájékoztatást.

Ki jár el ilyen szabálysértések esetén?

A közúti járőrszolgálat, az állami rendőrség, a „Carabinieri”, a „Guardia di Finanza” (pénzügyőrség) és a „Polizia Municipale” (önkormányzati rendőrség) foglalkozik a közúti közlekedési szabálysértésekkel. Bizonyos esetekben az „ausiliari del traffico” (közúti közlekedési önkéntesek) is megbírságolhatják önt.

Mi az eljárás menete?

Ha lehetséges, azonnal kiállítanak egy büntetési lapot, és személyesen adják azt át önnek.

Ha ez nem lehetséges, az elkövető vagy a bírság megfizetéséért felelős személy (általában a tulajdonos) azonosítását követő 150 napon belül küldik meg önnek a jegyzőkönyvet.

Milyen büntetések szabhatók ki?

Általában bírságot kell fizetnie.

Lehetnek egyéb közigazgatási szankciók is, például örökre vagy bizonyos időre eltilthatják a vezetéstől.

Más tagállamból származom. Vannak különleges szabályok erre az esetre?

Ha külföldi rendszámú autót vezet, azonnal megfizethet egy csökkentett összegű bírságot (minimális büntetést), amennyiben erre lehetőség van. Ilyen esetekben nem fellebbezhet.

Egy másik lehetőség, hogy „cauzionét” (letétet) fizethet, amely megegyezik a minimális büntetés összegével, ha a járművet az egyik uniós tagállamban vették nyilvántartásba, más esetben pedig a maximális büntetés felének felel meg. Akkor is fellebbezhet, ha megfizette a „cauzionét”.

Ha nem fizeti meg a „cauzionét”, a járművét ideiglenesen lefoglalják. Ha ez történik, fizetnie kell a lefoglalásért, és nem használhatja a járművet, amíg meg nem fizeti az egyik fenti összeget.

Ha a járművet nem foglalják le, a külföldön élő személyeket a jegyzőkönyv megírásától számított 360 napon belül értesítik.

Mi a „verbale” (közlekedési rendőrségi jegyzőkönyv)?

A „verbale” egy nyilvános jegyzőkönyv, amelyben tényeket rögzítenek és büntetéseket állapítanak meg.

Ez bizonyítékul szolgál a rendőrtiszt által rögzített tényekre vonatkozóan.

Megtagadhatja az aláírását vagy átvételét. Az aláírás vagy átvétel megtagadását fel kell jegyezni, de ez nem érinti a jegyzőkönyv érvényességét.

Fellebbezhetek?

A jegyzőkönyvön névvel szereplő személy fellebbezhet, akár az elkövetőről, akár a jármű tulajdonosáról van szó.

A prefektushoz vagy a békebíróhoz lehet fellebbezni.

A prefektushoz való fellebbezést személyesen vagy tértivevényes ajánlott levél útján, 60 napon belül kell benyújtani az elkövetés helye szerinti elöljárói hivatalhoz vagy az elbíráló hatósághoz.

A békebíróhoz való fellebbezést személyesen vagy tértivevényes ajánlott levél útján, a cselekményről való értesítéstől számított 60 napon belül kell benyújtani az elkövetés helye szerinti békebírói hivatalhoz. Önnek személyesen vagy az ügyvédje útján meg kell jelennie a bíróságon, ennek hiányában az eljárás érvénytelen.

Megjelennek ezek a szabálysértések a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Mivel ezek közigazgatási szabálysértések, nem jelennek meg a büntetett előéletére vonatkozó adatok között.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Ciprus

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkért tekintse meg az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőt.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalóját olvashatja.

  • A rendőrség kikérdezheti a bűncselekményben történő részvétellel gyanúsított személyt. A rendőrség felelős a bűncselekmények kivizsgálásáért.
  • A gyanúsítottat bírói engedély alapján lehet őrizetbe venni, kivéve a rendkívül kirívó bűncselekmények esetét.
  • A rendőrségi kihallgatás előtt a gyanúsítottat tájékoztatni kell arról a jogáról, hogy beszélhet ügyvéddel, valamint figyelmeztetni kell a jogaira.
  • Ha terhelő bizonyíték merül fel a gyanúsítottal szemben, a rendőrség a nyomozás lezárásakor hivatalosan megvádolja. Súlyos büntetőügyekben a főügyész hozza meg a büntetőeljárás megindítására vonatkozó döntést. A rendőrség e hatásköre mindig a főügyész átfogó irányítása alá tartozik, aki az alkotmány alapján jogosult bármely büntetőeljárás megindítására, vezetésére, átvételére és folytatására, illetve megszüntetésére.
  • A rendőrség a bűncselekmény(eke)t ismertető vádlapot nyújt be valamelyik körzeti bírónak jóváhagyásra. Jóváhagyás esetén a vádlottat idézik, hogy egy adott napon jelenjen meg a bíróság előtt.
  • Súlyosságuktól függően a büntetőügyek a következőképpen tárgyalhatóak: (a) gyorsított eljárásban a cselekmény elkövetésének helye szerinti körzeti bíróság egyik bírója által, (b) tájékoztatás alapján a Büntetőbíróság által, amelyet három körzeti bírósági bíró alkot és amelyben valamelyik körzeti bíróság elnöke elnököl.
  • A gyorsított eljárásban azon a napon, amikorra a bíróság előtti megjelenésre megidézték, a vádlott a vád(ak)ra válaszul bűnösnek vagy ártatlannak vallja magát. A Büntetőbíróság által tárgyalt ügyekben a kijelölt napon előzetes meghallgatást tartanak egy körzeti bírósági bíró előtt. Az előzetes meghallgatás mellőzhető, ha a főügyész úgy nyilatkozik, hogy az szükségtelen. Napjainkban az a gyakorlat, hogy mellőzik az előzetes meghallgatást.
  • A bűncselekmény sértettje jogosult magánvádlóként fellépni.
  • A büntetőeljárásokért a főügyész tartozik általános felelősséggel, ideértve valamely eljárás megszüntetésének jogát is.
  • Cipruson nem létezik esküdtszék általi tárgyalás.
  • Ha vizsgálatot követően a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlott mentális zavar vagy beszámíthatatlanság miatt nem képes vallomást tenni, a bíróság elrendelheti a vádlott elmegyógyintézeti kezelését.
  • A vádlott előzetes kifogást emelhet a vádak ellen a következők miatt: (a) hatáskör vagy illetékesség hiánya, (b) korábbi felmentés vagy elmarasztaló ítélet ugyanazon cselekmény(ek) miatt, (c) a szabályszegés(ek) kapcsán már kegyelmet adtak, (d) a vádak hiányosak vagy kétszeresen vesznek figyelembe egyes cselekményeket.
  • Ugyanabban a vádiratban több személy is vádolható kapcsolódó bűncselekmények miatt. Ha ezt méltánytalannak tartja, a bíróság elrendelheti, hogy a vádakat a tárgyalás céljára válasszák szét.
  • A tárgyalási szakasz a vádhatóság általi bizonyítással kezdődik. A vádhatóság érvelésének végeztével a bíróság eldönti, hogy a vádlottnak felelnie kell-e a vádakra. Amennyiben igen, a bíróság felhívja a vádlottat védekezése előterjesztésére, és a vádlottat tájékoztatják arról a jogáról, hogy megtagadhatja a vallomástételt, vallomást tehet a vádlottak padjáról, vagy eskü alatt bizonyítékot szolgáltathat. A vádlott bármikor hivatkozhat mellette szóló bizonyítékokra. A vallomástétel megtagadásához való jog gyakorlásából nem vonhatóak le hátrányos következtetések. Miután a védelem is előadta az érveit, a felek megteszik végső nyilatkozataikat, a bíróság pedig ítéletet hirdet.
  • Minden olyan tanút, aki eskü alatt tesz vallomást a bíróság előtt, a vád és a védelem is kikérdezheti.
  • A tárgyalási eljárásnak igazodnia kell a tisztességes eljárás normáihoz. A teljes tárgyalási szakaszra vonatkozik az ártatlanság vélelme. A bizonyítási teher mindig a vádhatóságot terheli. Ha a tárgyalás végére a bíróság nem szerzett minden ésszerű kétséget kizáró mértékű bizonyítékot a vádlott bűnösségére, akkor a vádlottat fel kell menteni.
  • Ha a vádlott bűnösségét állapítják meg, a büntetéskiszabási folyamat következik.

Az eljárás mindezen szakaszairól és az ön jogairól további részleteket az ismertetőkben talál. Ezek az információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást és csak tájékoztatási célt szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim egy bűncselekmény nyomozása során

  • Őrizetbe vétel és átkutatás

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

  • Büntetési módok

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a tárgyalási szakasz után

A link új ablakot nyit meg5. Közúti közlekedési szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA Ciprusi Köztársaság Jogi Hivatala

A link új ablakot nyit megCiprusi Legfelsőbb Bíróság

A link új ablakot nyit megCiprusi Rendőrség


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.


Ügyvédkeresés

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett egy bűncselekményben, joga van ahhoz, hogy ügyvéddel konzultáljon. Ha megvádolják egy büntetendő cselekménnyel, joga van ahhoz, hogy a bírósági eljárásokban ügyvéd képviselje. Mindvégig jogosult arra, hogy igénybe vegye a választása szerinti ügyvéd szolgáltatásait.

Az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikáció bizalmas jellegű. A megbeszélések négyszemközt zajlanak, és az ön engedélye nélkül azok tartalmát nem lehet felfedni.

Az ügyvédi költségek megfizetése

Ha egy évnél hosszabb büntetéssel járó bűncselekménnyel vádolják önt, jogosult költségmentességre, amely a büntetőper minden szakaszában rendelkezésre áll.

Ha költségmentességet igényel, a bíróság utasítására a szociális hivatal jelentést készít az ön szociális és gazdasági helyzetéről, majd a bíróság ennek alapján dönt arról, hogy indokolt-e igényének helyt adni.

Ha jogosult költségmentességre, akkor választhat ügyvédet a A link új ablakot nyit megCiprusi Ügyvédi Kamara által készített listáról. Az ügyvédek listájára vonatkozó információkat annak a bíróságnak a hivatalánál talál, amelynél megindították az ön elleni eljárást. Ha nem választ ügyvédet a listáról, a bíróság jelölhet ki önnek egyet.

Büntetendő cselekménynek minősül, ha anyagi körülményeire vonatkozóan hamis nyilatkozatot tesz azért, hogy költségmentességben részesüljön. Ha ilyen cselekményt követ el, vissza kell térítenie az államnak az önnek nyújtott költségmentesség összegét; a bíróság ennek érdekében rendelkezést adhat ki.

Ha a magatartási szabályok megszegése miatt panaszt szeretne tenni egy ügyvéddel szemben, azt a A link új ablakot nyit megCiprusi Ügyvédi Kamara fegyelmi testületéhez nyújthatja be.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megKöltségmentességre vonatkozó információk az Igazságügyi és Közrendvédelmi Minisztériumtól

A link új ablakot nyit megCiprusi Ügyvédi Kamara


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül


Mi a bűnügyi nyomozás célja?

A bűnügyi nyomozás célja a bűncselekményt övező tények és körülmények megállapítása.

A nyomozást főszabály szerint a rendőrség végzi. Kivételes esetekben a Minisztertanács vagy a főügyész felhatalmazhat szakértőket a nyomozás elvégzésére. A büntetőeljárás megindításáról főszabály szerint a rendőrség hozza meg a döntést a főügyész átfogó irányítása mellett. Súlyos büntetőügyekben a döntést a főügyész hozza meg.

A nyomozás akkor kezdődik meg, amikor a rendőrséghez arra vonatkozó információ érkezik, hogy büntetendő cselekmény(eke)t követtek el.

A rendőrség megvizsgálja a bűncselekmény helyszínét, továbbá összegyűjti a lényeges adatokat és anyagokat. Mindenkit, aki információval rendelkezik a bűncselekményről, kihallgatnak, és felveszik a tanúvallomását.

Ha a bizonyítékok arra utalnak, hogy ön érintett volt egy bűncselekményben, a rendőrség őrizetbe vétel előtt vagy után kikérdezheti önt.

Mikor és hogyan kérhet tőlem információkat a rendőrség?

Ha a rendőrség úgy véli, hogy ön hasznos információkkal rendelkezik egy bűncselekményre vonatkozóan, kérheti, hogy jelenjen meg a rendőrségen, és tegyen vallomást vagy mutasson be az ügy szempontjából lényeges iratokat. Ha megtagadja a jelenlétet, írásbeli felszólítást küldhetnek önnek. Ha ennek ésszerű mentség nélkül nem tesz eleget, az bűncselekménynek minősül.

Figyelmeztetnek a jogaimra?

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett volt egy bűncselekményben, a kikérdezése előtt a következőképpen figyelmeztetik a jogaira: „nem köteles semmit mondani, ha nem akar, de bármit mond, azt írásba foglalják és felhasználható a bizonyítás során.” Ha ön kiskorú, tájékoztatni kell arról a jogáról is, hogy beszélhet a szülőjével vagy gyámjával.

Őrizetbe vétele bírói határozat alapján történhet, bizonyos esetekben azonban elfogatóparancs nélkül is. Lásd A link új ablakot nyit megitt.

Őrizetbe vétel esetén miről tájékoztatnak?

Tájékoztatni kell önt az őrizetbe vételének okairól, kivéve ha az ön erőszakos reakciója ezt lehetetlenné teszi.

Mi történik az őrizetbe vétel után?

Önt 24 órán belül bíró elé kell állítani, ha nem bocsátják szabadon már korábban.

Mi történik, ha európai elfogatóparancsot adtak ki ellenem?

Az európai elfogatóparancsnak követnie kell a jogszabályok által előírt eljárást és tartalmaznia kell az azokban előírt információkat. Az elfogatóparancsot a kérelmező állam valamely igazságügyi hatóságának kell kibocsátania. További információt itt talál.

Fogva tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha a rendőrség úgy véli, hogy önt fogva kell tartani, egy kerületi bírósági bíróhoz kell fordulniuk azzal a kéréssel, hogy legfeljebb 8 napra helyezze önt előzetes letartóztatásba. Ez megújítható, amennyiben az előzetes letartóztatás teljes időtartama nem haladja meg a három hónapot.

A bíróság akkor helyezheti előzetes letartóztatásba, ha van arra utaló bizonyíték, hogy ön érintett volt a szóban forgó cselekmény(ek) elkövetésében. A bíróság megfontolja azt is, hogy szükséges-e az előzetes letartóztatás a nyomozáshoz, és ezt az ön szabadsághoz való jogához viszonyítva mérlegeli.

Fellebbezhetek az előzetes letartóztatásomat elrendelő határozat ellen?

Fellebbezhet a határozat ellen. A fellebbezést tíz napon belül kell benyújtani.

Mi történik, ha nem válaszolok a rendőrség kérdéseire?

A vallomástétel megtagadásához való jog gyakorlásából nem vonhatóak le hátrányos következtetések.

A rendőrségi kihallgatás nem lehet kényszerítő vagy ismétlődő jellegű.

Lehet velem ügyvéd a kihallgatáson?

Nincs joga ügyvédhez a rendőrségi kihallgatás során. Miután őrizetbe veszik, jogosult telefonon azonnal, bizalmasan beszélni a választása szerinti ügyvéddel.

Nem beszélem a nyelvet. Lehet tolmácsom?

A jogszabályok előírják, hogy tolmácsolást kell biztosítani önnek egy olyan nyelven, amelyet teljesen ért és jól beszél.

Elmondhatom valamelyik rokonomnak vagy barátomnak, mi történik velem?

Jogosult arra, hogy kommunikáljon valamelyik rokonával vagy a választása szerinti személlyel. Ha kiskorú, akkor arra is jogosult, hogy a rendőrség jelenlétében beszéljen a szülőjével vagy gyámjával. A rendőrség tájékoztatja szüleit vagy gyámját az ön fogva tartásáról.

Tizenkét órára felfüggeszthető az a joga, hogy barátaival és rokonaival érintkezzen, ha ésszerű gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy e jog őrizetbe vétel utáni azonnali gyakorlása:

  • bizonyítékok megsemmisítéséhez vezet,
  • megakadályozza más személy(ek) őrizetbe vételét ugyanazon bűncselekménnyel kapcsolatban, vagy
  • más gyanúsított(ak) megszökéséhez vagy újabb bűncselekmény elkövetéséhez vezet.

Más tagállam polgára vagyok. Kapcsolatba léphetek az országom nagykövetségével?

Ha más országból származik, jogosult kommunikálni az országa nagykövetségével vagy konzuljával. Ha egy képviselő sem érhető el, akkor jogosult kommunikálni az A link új ablakot nyit megOmbudsmani Hivatallal vagy az A link új ablakot nyit megEmberi Jogok Védelmének Nemzeti Szervezetével.

Kérhetek orvosi segítséget, amíg fogva tartanak?

Ha az őrizetbe vétel vagy a fogva tartás során orvosi ellátásra van szüksége, a rendőrségnek biztosítania kell, hogy önt megvizsgálja egy orvos, és szükség esetén kórházba kell szállíttatnia önt. Joga van az orvosválasztáshoz.

Cipruson kell lennem a nyomozás során?

Ha a lakóhelye külföldön van, jogilag nem kötelező jelen lennie a rendőrségi nyomozás során. A jogszabályok még nem teszik lehetővé, hogy videokapcsolat útján vehessen részt a nyomozásban.

Ha nem adnak ki ön ellen elfogatóparancsot, akkor elhagyhatja az országot.

Átkutathatják az otthonomat vagy gazdasági helyiségeimet a nyomozás során?

A házát vagy helyiségeit csak házkutatási engedély birtokában kutathatják át, kivéve ha ön írásban hozzájárul az átkutatáshoz.

Megmotozhatnak?

Motozásnak is alávethetik; a motozást egy önnel azonos nemű személy végzi. Lásd A link új ablakot nyit megitt.

Vehet tőlem a rendőrség ujjlenyomatot, DNS-mintát stb.?

Ha fogva tartják, a rendőrség a nyomozás részeként jogszerűen veheti le a méreteit, készíthet fényképet, vehet öntől ujjlenyomatot, tenyérlenyomatot, kézírásmintát, körömmintát, haj- és nyálmintát.

Ha ehhez nem járul hozzá, szabadságvesztéssel vagy bírsággal büntethető bűncselekményt követ el. A rendőrség az ön hozzájárulásával vér- és vizeletmintát is vehet öntől. Ennek hiányában beszerezhetnek egy bírósági végzést, amely felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy orvosi felügyelettel ilyen mintákat vegyen.

Részt kell vennem felismertetési eljáráson?

Ha önt jogszerűen fogva tartják, a rendőrség jogosult előírni, hogy ön felismertetési eljáráson vegyen részt.

Élhetek panasszal azzal kapcsolatban, ahogyan a rendőrség bánt velem?

A rendőrség ellen A link új ablakot nyit mega rendőrséggel szembeni állításokat és panaszokat kivizsgáló független hatósághoz nyújthat be panaszt.

Mi történik a nyomozás végén?

A rendőrség megvádolhatja önt, ha a nyomozás végén elegendő bizonyíték van arra, hogy megalapozza az ön elleni büntetőeljárást. Mielőtt megvádolják önt, ismét figyelmeztetniük kell önt a jogaira. Vallhatja magát bűnösnek vagy ártatlannak, vagy fenntarthatja a jogot arra, hogy a bíróság előtt válaszoljon. Ezután benyújtják a vádiratot a bíróságnak.

A vádiratban szereplő vádak eltérhetnek az eredeti vádaktól.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Ha egy büntetendő cselekmény alól felmentik vagy amiatt elítélik, akkor ugyanazért nem vonhatják ismét eljárás alá. Nem találhatják bűnösnek olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetésekor nem minősült bűncselekménynek.

Nem tiltja semmilyen szabály, hogy ön ellen két különböző állam bírósága előtt emeljenek vádat. Ez azonban rendkívül szokatlan, és ön bármelyik bíróság előtt tiltakozhat az eljárás ellen.

Mi történik az első bírósági tárgyaláson?

Miután megidézték, hogy megjelenjen a bíróság előtt, joga van kérni, hogy átadják önnek a tanúvallomásokat és a rendőrségi nyomozás során gyűjtött iratokat, köztük azokat is, amelyek alátámasztják a vádat.

A tárgyaláson a vádhatóság további tanúkat szólíthat, amennyiben erről megfelelő időben értesítik a védelmet.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A tárgyaláson rendszerint nem mutatnak be az ön korábbi elmarasztaló ítéleteire vonatkozó bizonyítékokat.

Ha megállapítják az ön bűnügyi felelősségét a bűncselekménnyel kapcsolatban, a büntetéskiszabáskor figyelembe veszik az esetleges hasonló elmarasztaló ítéleteket (A link új ablakot nyit meglásd az 5. ismertetőt).

Őrizetbe vételi és átkutatási felhatalmazás

A rendőrség őrizetbe vételi felhatalmazása

A A link új ablakot nyit megciprusi alkotmány úgy rendelkezik, hogy egy személyt csak akkor lehet jogszerűen őrizetbe venni, ha megfelelően indokolt parancsot adtak ki. A büntetőeljárási jog minden olyan rendelkezését, amely engedélyezi a bírói határozat nélküli őrizetbe vételt, ennek az alkotmányos szabálynak a figyelembevételével kell értelmezni.

A rendőrség a körzeti bíróság egy bírójától kérhet elfogatóparancsot. A rendőrségnek írásos nyilatkozatot kell benyújtania, amely arra utaló bizonyítékkal szolgál, hogy ön bűncselekményben való érintettséggel gyanúsítható, és a bűnügyi nyomozáshoz az ön őrizetbe vétele szükséges.

Az elfogatóparancs kiadása nem automatikus. A bíró mérlegelhet, és fontolóra kell vennie egyrészt a személyek szabadsághoz való jogát, másrészt a közbiztonságot.

Az elfogatóparancs addig marad hatályban, amíg végre nem hajtják, vagy amíg egy bíró vissza nem vonja.

A rendőrség átkutatási felhatalmazása

Az ön otthonának vagy gazdasági helyiségeinek átkutatásához házkutatási engedélyt kell szerezni, kivéve ha ön írásban kifejezetten hozzájárul a házkutatáshoz. A házkutatási engedélynek indokolást kell tartalmaznia. A körzeti bíróság bírója adja ki, a rendőrség által eskü alatt szolgáltatott információk alapján. A bírónak meg kell győződnie arról, hogy ésszerű okok támasztják alá a házkutatási engedély kiadását.

A rendőr megállíthatja és átkutathatja az ön járművét:

  • ha ésszerűen úgy véli, hogy abban kábítószer található,
  • annak ellenőrzése céljából, hogy van-e a járműben bármilyen robbanóanyag vagy illegális fegyver.

A motozást a rendőrség egy önnel azonos nemű tagjának kell elvégeznie.

Az a rendőr, akiben ésszerű gyanú merül fel azt illetően, hogy önnek kábítószer van a birtokában, jogosult megállítani és megmotozni önt, valamint ha kábítószert talál, őrizetbe is veheti önt.

Az elfogatóparancs és a házkutatási engedély kiadása ellen ön nem jogosult fellebbezni.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA Köztársaság Jogi Hivatala

A link új ablakot nyit megCiprusi Legfelsőbb Bíróság


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során


Hol kerül sor a tárgyalásra?

Az ügyet annak a körzetnek a bírósága tárgyalja, ahol a jogsértést elkövették.

A tárgyalás nyilvános, kivéve ha a bíróság úgy rendelkezik, hogy zárt tárgyalást kell tartani. A zárt tárgyalás okait az A link új ablakot nyit megalkotmány határozza meg.

Cipruson nincs esküdtszék általi tárgyalás. Hivatásos bírókból álló bíróság bírálja el a jog- és ténykérdéseket.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A vádak a bíróság hozzájárulásával megváltoztathatók a tárgyalási szakaszban. Erre akkor kerülhet sor, ha a vádban szereplő információk elégtelenek, vagy annak érdekében, hogy a vádak jobban igazodjanak a bizonyítékokhoz.

A tárgyalási szakasz során a bizonyítékok alapján és a bíróság beleegyezésével új vádak hozhatók fel. Ebben az esetben az eljárás felfüggeszthető, hogy ön felkészülhessen a védekezésre.

Ha a tárgyalási szakasz végére a vádnak csak egy részét bizonyítják be, és az különálló bűncselekmény, önt a vád módosítása nélkül elítélhetik ezért a bűncselekményért. Hasonlóképpen a vád módosítása nélkül elítélhetik a vád szerinti bűncselekmény elkövetésének kísérletéért is. Az eljárás végén a bíróság dönthet úgy, hogy a bizonyítékok alapján a vádat további vádpontokkal kell kiegészíteni, és elítélheti önt a vádirat módosítása nélkül. Ennek nem szabad igazságszolgáltatási hibához vezetnie.

A tárgyalási szakaszban ön a bíróság hozzájárulásával bármely váddal vagy az összes váddal kapcsolatban megváltoztathatja az álláspontját. Ha bűnösnek vallja magát egyes vádpontokban, a bíróság a fennmaradó vádakkal kapcsolatban folytat le tárgyalást. Ha valamennyi vádban bűnösnek vallja magát, a bíróság közvetlenül a büntetéskiszabási eljárással folytatja.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Önnek joga van ésszerű időn belül lefolytatott, tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz egy jogszabály által felállított, pártatlan és hozzáértő bíróság előtt.

A bíróság ítéletét meg kell indokolni, és az ítéletet általában nyilvánosan kell kihirdetni, kivéve ha a nyilvánosság hátrányosan befolyásolná az igazságszolgáltatás érdekeit.

Ha önt bűncselekménnyel vádolják, az alkotmány értelmében a következő minimumjogosultságokkal rendelkezik:

  • azonnal és részletesen tájékoztatják az ön elleni vádak természetéről és indokairól azon a nyelven, amelyet ért;
  • megfelelő időt és lehetőségeket biztosítanak önnek a védelmének előkészítésére;
  • személyesen vagy a választása szerinti ügyvéd útján védheti önmagát, vagy – ha nem tudja megfizetni a jogi segítséget – ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosult, ha az igazságszolgáltatás érdekei azt kívánják;
  • kérdéseket tehet fel az ön ellen szóló tanúknak, és ugyanazon feltételek vonatkoznak az ön mellett és az ön ellen szóló tanúkra;
  • ingyenesen igénybe veheti tolmács segítségét a jogi eljárásban, ha nem érti vagy beszéli a bíróságon használt nyelvet.

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

Miután kézbesítették önnek az idézést, amely szerint meg kell jelennie a bíróság előtt, köteles megjelenni. Ha nem jelenik meg, elfogatóparancsot adnak ki ön ellen.

Fogva tartanak vagy szabadlábra helyeznek a tárgyalási szakaszban?

Főszabály szerint óvadék mellett szabadon bocsátják a tárgyalási szakaszban, kivéve súlyos esetekben. Elrendelhetik a fogva tartást, ha komoly kockázata van annak, hogy szabadon bocsátása esetén ön nem jelenik meg a tárgyaláson. Megtagadható az óvadék akkor is, ha fennáll a kockázata annak, hogy szabadon bocsátása esetén további büntetendő cselekményeket követ el.

Ha megtagadják az óvadékot, és az ügyet körzeti bíróság tárgyalja, önt a következő bírósági megjelenése előtt legfeljebb nyolc napra tarthatják fogva. Ha az ügyet büntetőbíróság tárgyalja, nincs korlátozás a fogva tartás idejére vonatkozóan.

Joga van fellebbezéssel élni az óvadékot megtagadó határozat ellen. A fellebbezést a határozat meghozatalától számított tíz napon belül kell benyújtani.

A tárgyalást megelőző letartóztatásra vonatkozóan nincs rögzített határidő. A tárgyalást azonban ésszerű időn belül le kell folytatni.

Más tagállamban élek. Részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján?

Nem létezik rendelkezés a büntetőeljárásban videokapcsolat útján való részvételre vonatkozóan.

Lesz ügyvédem, aki képvisel a tárgyalási szakaszban?

Nem szükséges ügyvédi képviselettel rendelkeznie a bírósági eljárásokban. Joga van ahhoz, hogy személyesen védje önmagát. Ha ügyvéd képviseli, az eljárás bármely szakaszában jogosult lecserélni az ügyvédjét.

Ha nem tud ügyvédet megfizetni, és az igazságszolgáltatás érdekei azt kívánják, jogosult lehet költségmentességre.

Ha ügyvéd képviseli a tárgyaláson, akkor ő adja elő az ön védekezését. Ha személyesen védi önmagát, ugyanazon jogok illetik meg, ideértve a vallomástétel megtagadásához való jogot és azt a jogot, hogy nem köteles önmaga ellen vallani.

Mi a szerepem a tárgyalási szakaszban?

Miután a vádhatóság előadta az érveit, ön jogosult úgy nyilatkozni a bíróság felé, hogy a vádak az alábbi okok bármelyike miatt alaptalanok:

  • a büntetendő cselekmény valamelyik alapvető elemére vonatkozóan nem volt bizonyíték,
  • a vádhatóság bizonyítékairól bebizonyosodott, hogy megbízhatatlanok és elégtelenek egy megalapozott elmarasztaló ítélet meghozatalához.

Ha a bíróság egyetért az érvelésével, önt felmentik anélkül, hogy felhívnák a védelme előterjesztésére.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a vádak megalapozottak, tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van:

  • eskü alatt vallomást tenni. Ha ön így dönt, a vádhatóság kérdéseket tesz fel önnek.
  • nem eskü alatt nyilatkozatot tenni a vádlottak padjáról. Ebben az esetben a vádhatóság nem tesz fel önnek kérdéseket;
  • megtagadni a vallomástételt. A vallomástétel megtagadásához való jog gyakorlásából nem vonhatóak le hátrányos következtetések.

Szólíthatok mellettem szóló tanúkat?

Akár tesz vallomást, akár nem, jogosult a védelmét erősítő tanúkat szólítani.

Ha úgy dönt, hogy eskü alatt vallomást tesz, és önre nézve hátrányos kérdéssel szembesül, a bíróságnak figyelmeztetnie kell arra, hogy joga van megtagadni a választ.

Mi történik, ha nem mondok igazat a bíróság előtt?

Ha valótlan nyilatkozatot tesz a tárgyaláson, elköveti a hamis tanúzás bűncselekményét, amely szabadságvesztéssel büntethető.

Milyen jogaim vannak az ellenem felhozott vádakkal kapcsolatban?

Joga van kétségbe vonni a vádhatóság bizonyítékait azáltal, hogy kérdéseket tesz fel a vád tanúinak. Kifogást is emelhet bizonyítékok ellen.

Előterjeszthetek mellettem szóló bizonyítékokat?

A védelmét alátámasztó bármilyen bizonyítékot előterjeszthet, amely a tárgyalt kérdések szempontjából lényeges és a jog szerint elfogadható. Ha a saját jellemére hivatkozik, szólíthat az ön jelleméről nyilatkozó, a védelmet erősítő tanút.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a nevemben?

Igen. A gyűjtött bizonyítékok ugyanazon szabályok alapján mutathatók be a bíróság előtt, mint bármilyen más bizonyíték.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

A tárgyalási szakasz során nem tárható fel bűnügyi előélete, kivéve ha ön a vallomástétel mellett dönt, valamint ha a vád egy tanújának kikérdezése során a tanú személyiségére vonatkozó állításokat téve hivatkozik a saját jellemére.

Az ön korábbi jogsértéseire vonatkozó bizonyítékok bemutathatók a bíróságnak, amennyiben a bírósági eljárás tárgyát képező bűncselekmény hasonló ön által korábban elkövetett más bűncselekményekhez.

A más tagállamban hozott korábbi elmarasztaló ítéletek figyelembe vehetőek, ha még nem évültek el.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalási szakasz lezárásakor a felek megteszik végső nyilatkozataikat, a bíróság pedig ítéletet hirdet.

A bíróság elítélheti vagy felmentheti önt.

Ha elítélik, a büntetés kiszabását megelőzően joga van szólni a bírósághoz annak érdekében, hogy büntetésének mértékét csökkentsék.

A lehetséges büntetésekre vonatkozó információkat A link új ablakot nyit megitt talál.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértett nem játszik semmilyen konkrét szerepet a tárgyalási szakaszban, de beszólíthatják, hogy tegyen vallomást a bűncselekményt övező eseményekről és a bűncselekmény eredményeképp elszenvedett sérülésről, kárról és veszteségről.

A büntetéskiszabási folyamatban a vádhatóság felkérheti a sértettet, hogy számoljon be a bűncselekmény következményeiről. Ha vállalja, hogy megtéríti a sértett kárát, vagy ha a sértett kész megbocsátani, akkor mérsékelhetik az ön büntetését.

Büntetési módok

A következő lista a ciprusi bíróságok által kiszabható különféle büntetéseket tartalmazza.

  • Szabadságvesztés, azaz állami büntetés-végrehajtási intézetben letöltendő, meghatározott időre szóló elzárás.
  • Időszakos szabadságvesztés. Ha olyan bűncselekményért ítélik el, amely legfeljebb hároméves büntetéssel jár, akkor önre legfeljebb ötvenkét hétig tartó időszakos szabadságvesztést szabhatnak ki. A heti szabadságvesztések időtartama péntek reggel 8 órától hétfő délután 5 óráig tart.
  • Felfüggesztett szabadságvesztés.Ha önre két évet meg nem haladó mértékű szabadságvesztést szabnak ki, a büntetés bizonyos feltételekkel hároméves időszakra felfüggeszthető. Ha ön megszegi a feltételeket, az eredeti szabadságvesztés-büntetést alkalmazzák, és előfordulhat, hogy további következményekkel is számolnia kell.
  • Próbára bocsátás.A bíróság elrendelhet próbára bocsátást, amelynek értelmében önnek egytől három évig terjedő időszakban pártfogó felügyelő felügyelete alatt kell állnia. A jogszabályok különleges rendelkezéseket tartalmaznak a fiatalkorú elkövetők kezelésére vonatkozóan.
  • Fiatal elkövetők. A büntetőjogi felelősség korhatára tizennégy év. A tizennégy és tizennyolc éves kor közötti személyeket ritkán sújtják szabadságvesztéssel.
  • Kiskorú személy családból való kiemelésének elrendelése. Ha egy szülőt vagy egy kiskorúért felelős személyt elítélnek bizonyos bűncselekményekért, a bíróság elrendelheti, hogy a gyermeket helyezzék biztonságos körülmények közé. A gyermekért ezt követően a szociális hivatal igazgatója felelős.
  • Kábítószerfüggő személy kezelésének elrendelése. Ha valakit kábítószerrel kapcsolatos jogsértés miatt ítélnek el, akkor – amennyiben ehhez hozzájárul – elrendelhetik, hogy elvonókúrát nyújtó intézményben kezelésnek vesse alá magát ahelyett, hogy más büntetést szabnának ki rá.
  • Biztosíték adása arra vonatkozóan, hogy ön megjelenik ítélethozatalra. Ebben az esetben feltételeket szabnak meg, amelyek előírják önnek, hogy meghatározott időtartamon keresztül tartsa be a jogszabályokat. Ha nem tartja be a feltételeket, elítélhetik a rendelkezés megsértése és az eredeti jogsértés miatt is.
  • A bíróság kötelezheti önt arra, hogy bizonyos ideig ne zavarja meg a közrendet.
  • Sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Ha önt labdarúgó-mérkőzésen vagy bármilyen más sportversenyen elkövetett erőszakos cselekmény(ek)ért ítélik el, a bíróság bármilyen más büntetés mellett azt is megtilthatja, hogy ön labdarúgó-mérkőzéseket vagy sportversenyeket látogasson.
  • A bűncselekményből származó jövedelem elkobzására vonatkozó rendelkezés.
  • Járművezetéstől való eltiltás. Ha közlekedési szabályszegéshez kapcsolódóan ítélik el, eltilthatják a járművezetéstől. Ez mellékbüntetés a bíróság által kiszabott bármely más büntetés mellett.
  • Sportfegyver tartásától vagy használatától való eltiltás. Erre akkor kerülhet sor, ha azért ítélik el, mert a fegyvert illegálisan vadászatra használta.
  • Vagyonelkobzás elrendelése. Elrendelhetik, hogy adjon át illegálisan a birtokában lévő vagy illegálisan szerzett tárgyakat.
  • Épületbontás elrendelése. A bíróság elrendelheti az illegálisan épített épületek lebontását.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz alkotmányra mutató kormányzati honlap


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

4. Jogaim a tárgyalási szakasz után


Fellebbezhetek?

Korlátlanul fellebbezhet a Legfelsőbb Bírósághoz az elmarasztaló ítélet és a büntetés ellen. Nem fellebbezhet az ön beismerésén alapuló elmarasztaló ítélet ellen, kivéve ha a vádban szereplő tények valójában nem képeznek büntetendő cselekményt.

Milyen határidőket kell figyelembe venni?

Az elmarasztaló ítélet megállapítása és/vagy a büntetés elleni fellebbezését az ítélet meghozatalától számított tíz napon belül kell benyújtania. A fellebbezési beadványt az ügyet tárgyaló körzeti bíróság hivatalához, vagy ha az ügyet büntetőbíróság tárgyalta, a Legfelsőbb Bíróság hivatalához kell benyújtani.

Mi a fellebbezés alapja?

Az elmarasztaló ítélet elleni fellebbezés alapja:

  • megszegték a tisztességes eljárás szokásos szabályait,
  • az elmarasztaló ítélet a lefolytatott bizonyítás alapján ésszerűtlen,
  • a bíróság határozata valamely jogkérdést illetően téves,
  • jelentős igazságszolgáltatási hiba történt.

A büntetés elleni fellebbezés alapja:

  • a büntetés elve téves – az eljáró bíróság tévedésben volt a tényeket, a jogot vagy mindkettőt illetően,
  • a büntetés nyilvánvalóan túlzó vagy nyilvánvalóan nem megfelelő.

Az elmarasztaló ítélet és a büntetés elleni fellebbezés okait a fellebbezési beadványban részletesen ki kell fejteni és meg kell indokolni.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha gyakorolja fellebbezési jogát, az elmarasztaló ítélet vagy a büntetés mindaddig érvényben marad, amíg a fellebbezésről döntés nem születik.

A fellebbezést rendszerint 6–12 hónapon belül bírálják el.

A fellebbezéskor általában nem folytatnak le bizonyítást. Új bizonyíték akkor vizsgálható, ha az a terhelt hibáján kívüli okból csak a tárgyalást követően került napvilágra. Az új bizonyítéknak a tárgyalás szempontjából jelentősnek, az ön ártatlansága szempontjából pedig relevánsnak kell lennie.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

A fellebbezésben részes felek jogosultak arra, hogy felszólaljanak a fellebbezés mellett és ellen a bíróság előtt. A meghallgatás előtt benyújtják az érvek írásbeli vázlatát. A fellebbezés nem az eredeti ügy újratárgyalása. A cél az elsőfokú határozat megalapozottságának a felülvizsgálata.

Hogyan dönthet a bíróság?

A Legfelsőbb Bíróság a következőket teheti:

  • helyt ad a fellebbezésnek és hatályon kívül helyezi az önre vonatkozó elmarasztaló ítéletet;
  • részben ad helyt a fellebbezésnek és helyben hagyja az elmarasztaló ítélet más részeit, ahol önt egyes vádpontokban bűnösnek találták;
  • elutasítja a fellebbezést;
  • hatályon kívül helyezi az elmarasztaló ítéletet és más, a bizonyítékok alapján helyénvalóbb jogsértésért ítéli el önt, valamint új büntetést szab ki;
  • helyt ad a fellebbezésnek és visszaküldi az ügyet, hogy azt ugyanazon a bíróságon vagy egy másik bíróságon újratárgyalják.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha az elmarasztaló ítélet elleni fellebbezése sikeres, az ítéletet hatályon kívül helyezik, és a büntetést nem hajtják végre. Ha sikertelen, az elmarasztaló ítélet elleni fellebbezést elutasítják. Büntetés elleni fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság jogosult csökkenteni, átváltoztatni, megváltoztatni vagy módosítani a büntetést. Ha az elmarasztaló ítélet és/vagy a büntetés elleni fellebbezés sikertelen, a Legfelsőbb Bíróság jogosult elrendelni, hogy a szabadságvesztés a fellebbezés elutasításának napjától kezdődjön.

Lehet fellebbezni egy felsőbb szintű/másik bírósághoz?

Az igazságszolgáltatásnak nincs harmadik szintje. A rendelkezésére álló jogorvoslatok kimerülnek, amikor elbírálják a fellebbezést. Ha megsértik az A link új ablakot nyit megemberi jogok európai egyezményében garantált valamely jogát, fellebbezhet az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amennyiben több helyi jogorvoslatra már nincs lehetőség.

Ha az első határozat téves, kapok bármilyen kártérítést?

Ha az elmarasztaló ítélet elleni fellebbezése sikeres, és már letöltött valamennyi időt a szabadságvesztésből, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a munkából való kiesése miatti veszteségért kártérítést kérjen.

Ha sikeres a fellebbezésem, nyilvántartásba kerül az eredeti elmarasztaló ítélet?

Ha a fellebbezés nyomán hatályon kívül helyezik az önre vonatkozó elmarasztaló ítéletet, az ítélet nem kerül a nyilvántartásba.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Ha szabadságvesztésre ítélik Cipruson, és a szabadságvesztés hat hónapnál hosszabb időre szól, visszaküldhetik saját országába a büntetés letöltésére; ettől a korlátozástól kivételes esetben eltekinthetnek. Erről a jogáról tájékoztatják, amikor bevonul a büntetés-végrehajtási intézetbe.

Nem adják át automatikusan annak a tagállamnak, ahonnan származik. Ha a büntetést a saját országában szeretné letölteni, kérelmet kell benyújtania a büntetést kiszabó államhoz (Ciprus) vagy a saját tagállamához.

Kivételes esetben, ha az egyik állam ezt az ön kora, illetve fizikai vagy szellemi állapota miatt szükségesnek tartja, az átadásra az ön hozzájárulása nélkül is sor kerülhet.

Az átadás feltételeit az A link új ablakot nyit megelítéltek átadásáról szóló egyezmény határozza meg. Az egyik feltétel, hogy az elmarasztaló ítélethez vezető cselekménynek vagy mulasztásnak a végrehajtó állam joga szerint is bűncselekménynek kell lennie.

Miután átadják a saját tagállamának, a fogva tartás feltételeihez kapcsolódó minden kérdésre annak az államnak a joga irányadó, nem pedig a büntetést kiszabó állam joga. Az átadáshoz hozzá kell járulnia, hacsak a fent megjelölt kivételek valamelyike nem érvényesül.

Az ellen a határozat ellen nem lehet fellebbezni, amely alapján önt átadják a hazájának a büntetés letöltése céljából.

Ha elítélnek, eljárás alá vonhatnak ismét ugyanazért a jogsértésért?

Nem vonhatják eljárás alá kétszer ugyanazért a jogsértésért, akár Cipruson, akár egy másik államban követte el azt. A kettős eljárás tilalmának elve a ciprusi alkotmányban garantált alapvető jog.

Bekerülnek a vádakra vonatkozó információk a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok közé?

A rendőrség nyilvántartja a korábbi elmarasztaló ítéleteket. Minden új elmarasztaló ítélet bekerül az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok közé. Az elmarasztaló ítéletek nyilvántartását elsősorban büntetéskiszabási célból vezetik és használják. Nem tartják nyilván azokat a vádakat, amelyek nem eredményeztek elmarasztaló ítéletet.

Az, hogy mennyi ideig tartják nyilván az elmarasztaló ítéleteket az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok között, a büntetés jellegétől függ, és öttől maximum 12 évig terjed.

A bűnügyi előéletére vonatkozó adatokat a rendőrség az ön hozzájárulása nélkül is nyilvántarthatja, és ön nem élhet kifogással az ellen, hogy az önre vonatkozó elmarasztaló ítélet(ek) is részét képezi(k) a nyilvántartásnak.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megEgyezmény az elítéltek átadásáról


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

5. Közúti közlekedési szabályszegések

A kisebb és a súlyosabb közúti közlekedési szabályszegéseket ugyanúgy kezelik, mint bármely más jogsértést. A büntetés rendszerint bírság. A többszörös elkövetőket eltilthatják a járművezetéstől. A legtöbb kisebb közlekedési szabályszegést igazgatási úton kezelik.


Ki jár el közúti közlekedési szabályszegések esetén?

Számos kisebb, járművezetéssel összefüggő és ehhez kapcsolódó szabályszegés kezelhető igazgatási úton, a jogszabályok által előírt bírság kiszabásával.

Gyorshajtás és vezetés közbeni mobiltelefon-használat, valamint néhány más kisebb szabályszegés esetén büntetőpontokat is felvezetnek a jogosítványára. Amikor a büntetőpontok száma meghaladja a tizenkettőt, az ügyét bíróság elé kell utalni. Ha nem ért egyet a bírság kiszabásával és a büntetőpontok adásával, a bíróságon büntetőeljárást indítanak ön ellen.

Egy rendőr, illetve egy önkormányzati vagy helyi hatósági közlekedési felügyelő értesítheti önt arról, hogy bírságot szabtak ki. Parkolási szabályszegés esetén az értesítésnek meg kell határoznia a szabályszegést és tájékoztatnia kell önt arról, hogy ha 15 napon belül nem fizeti meg a bírságot, akkor az a felével nő.

Ha 30 napon belül sem fizeti meg a bírságot, büntetőeljárást kezdeményezhetnek ön ellen. Kiszabható bírság a járművezetők mellett a gyalogosok és a kerékpárosok által elkövetett közlekedési szabályszegésekért is. A bírság mértékét jogszabály határozza meg.

Az igazgatási bírságok ellen nem lehet fellebbezni, ha ön elfogadja a bírság kiszabását. Ha viszont tagadja a jogsértés elkövetését, a hatóságok bírósághoz fordulhatnak a szabályszegés bizonyítása érdekében. A bíróság határozata ellen ugyanúgy fellebbezhet, mint a büntetendő cselekmények miatt hozott bármely más határozat ellen.

Az igazgatási úton kiszabott bírságokat ugyanúgy lehet behajtani, mint a bíróságok által kiszabott bírságokat. Ez nem kerül be a bűnügyi előéletére vonatkozó adatok közé.

Mi történik, ha az ügy a bíróság elé kerül?

Az ügyben a közlekedési szabályszegés elkövetése szerinti terület körzeti bírósága illetékes.

A kisebb közlekedési szabályszegések tárgyalása során alkalmazott eljárás ugyanaz, mint bármely más jogsértés esetén.

A bíróság által kiszabható büntetések:

  • bírság,
  • szabadságvesztés,
  • járművezetéstől való eltiltás.

Más tagállamok állampolgárai ellen ugyanúgy járnak el kisebb közlekedési szabályszegések esetén, mint a belföldi állampolgárok ellen.

Kisebb közlekedési szabályszegés esetén az elmarasztalás és a büntetés ellen ugyanúgy és ugyanazon okok miatt lehet fellebbezni, mint bármely más ügyben.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCiprusi közlekedési jogszabályok – szabályszegések, bírságok és pontok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 18/07/2019

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Lettország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ez a tájékoztató bemutatja, hogy mi történik akkor, ha olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, amelyet bíróság tárgyaláson bírál el. A kisebb súlyú, rendszerint rögzített szankcióval, például bírsággal szankcionált bűncselekmények (például közúti közlekedési bűncselekmények) kapcsán lásd az A link új ablakot nyit meg5. tájékoztatót.

Amennyiben bűncselekmény áldozata, a jogaival kapcsolatos valamennyi információt megtalálhatja itt.


A büntetőeljárás összefoglalása

A büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalása a következő:

  • Nyomozás
  • Vádemelés
  • Tárgyalás az elsőfokú bíróságon
  • Az ügy felülvizsgálata a fellebbviteli bíróságon
  • Az ügy felülvizsgálata a legfelsőbb bíróságon
  • A folyamatban levő bírósági döntések felülvizsgálata

A tájékoztatók részletesen ismertetik az eljárás fent említett összes szakaszát és az Ön jogait.

Ez a tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, és kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Bizottság szerepe

Kérjük, ne feledje el, hogy az Európai Bizottság semmilyen szerepet nem játszik a tagállamokban lefolytatott büntetőeljárásokban, és nem nyújthat segítséget Önnek, amennyiben panasza van. A jelen tájékoztatókban szerepel, hogy hogyan és milyen szervnél élhet panasszal.

Kattintson az alábbi linkekre, hogy megtalálja az Önnek szükséges információkat

A link új ablakot nyit meg1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2 – Jogaim a bűncselekmény nyomozása során

  • Nyomozás
  • Vádemelés
  • Egyes eljárási cselekmények

A link új ablakot nyit meg3 – Jogaim a tárgyalás során

A link új ablakot nyit meg4 – Jogaim a tárgyalást követően

A link új ablakot nyit meg5 – Közúti közlekedési bűncselekmények

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőjog

A link új ablakot nyit megÁllami rendőrhatóságok

A link új ablakot nyit megÜgyészség

A link új ablakot nyit megLett Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megLett bíróságok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

1 - Jogi tanácsadás igénybevétele

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A független jogi tanácsadás igénybevétele rendkívül fontos, amennyiben valamilyen formában érintett a büntetőeljárásban. A tájékoztatókból megtudhatja, hogy mikor és milyen körülmények között jogosult arra, hogy ügyvéd képviselje. Emellett azt is tartalmazzák, hogy mit tesz az ügyvéd az Ön érdekében. Ez az általános tájékoztató azt mutatja be, hogy miként találhat ügyvédet, illetve, hogy miként alakul az ügyvédi költségek viselése, amennyiben nem engedheti meg magának, hogy fizessen a jogi tanácsadásért.


Hogyan találhat ügyvédet?

Amennyiben ügyvédre van szüksége, lépjen kapcsolatba A link új ablakot nyit mega Lett Ügyvédi Kamarával. Ők vezetik a Lettországban jogi tevékenységet folytató A link új ablakot nyit megügyvédek listáját.

Akár őrizetben van, akár nem, tájékoztathatja az ügyben eljáró hatóságot (nyomozó hatóság / ügyészség / bíróság), hogy jogi tanácsot szeretne kérni. Ilyenkor tájékoztatást kap az elérhető ügyvédekről, vagy értesítenek egy elérhető ügyvédet arról, hogy Önnek jogi tanácsadásra van szüksége, aki biztosítja az Ön számára azt.

Az Ön, illetve hozzátartozói számára a legjobb lehetőség az, ha megállapodást köt egy ügyvéddel, aki mindaddig ellátja ügyét, ameddig ez szükséges.

Az ügyvédi díj megfizetése

Az ügyvédeknek díjat kell fizetni, az ügyfél és az ügyvéd írásban állapodik meg a díjazásról. Ügyvéddel való megállapodás hiányában az állam biztosítja a szükséges jogi tanácsadást, amelynek költségét az állami költségvetés fedezi.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi kamaráról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz állam által biztosított jogi segítségnyújtásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz állam által biztosított jogi segítségnyújtásról szóló rendelet

A link új ablakot nyit megLett Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megJogi segítségnyújtási hatóság


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

2 - Jogaim a bűncselekmény nyomozása során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző részének célja annak megállapítása, hogy:

  • elkövettek-e bűncselekményt;
  • kit kell bűncselekmény elkövetésével megvádolni;
  • van-e lehetőség az ügy megszüntetésére, lezárására, illetve bíróság elé terjesztésére.

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző részének két szakasza van – a nyomozás és a vádemelés.

A nyomozást különböző rendészeti hatóságok végzik, így az A link új ablakot nyit megállami rendőrség, az A link új ablakot nyit megállambiztonsági szolgálat, A link új ablakot nyit megaz adórendőrség, a katonai rendőrség, a A link új ablakot nyit megbüntetés-végrehajtás, a A link új ablakot nyit megkorrupció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó hivatal, a A link új ablakot nyit meghatárőrség, a vámhatóságok, a tengeren hajózó hajók kapitányai, valamint a nemzeti fegyveres erők külföldön bevetett katonai egységeinek parancsnokai. A nyomozást az a hatóság végzi, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. Az A link új ablakot nyit megügyészség szintén végezhet nyomozást.

A A link új ablakot nyit megvádhatóságok feladata a vádemelés.

Jogaim a nyomozás során

Kattintson az alábbi linkekre, hogy jobban megismerje a büntetőeljárás tárgyalást megelőző nyomozati szakában Önt megillető jogokat:

Nyomozás (1)

A nyomozás célja

A nyomozás célja annak megállapítása, hogy elkövettek-e bűncselekményt; kit kell bűncselekmény elkövetésével megvádolni; illetve, hogy van-e lehetőség az eljárás megszüntetésére.

Egy nyomozó (rendszerint rendőr) fog Önnel foglalkozni. A nyomozati szakban Önt 48 óráig őrizetbe vehetik, és kényszerintézkedésként letartóztathatják.

A nyomozásra és a vádemelésre rendelkezésre álló idő azon bűncselekmény súlyától függ, amelynek elkövetésével gyanúsítják (6-22 hónap, és lehetőség van további 6 hónapig terjedő meghosszabbításra). Amennyiben ezeket a határidőket nem tartják be, valamennyi kényszerintézkedést, illetve a tulajdonjogára vonatkozó korlátozásokat meg kell szüntetni.

Mennyiben tájékoztatnak a történésekről?

A nyomozást végző rendőr nyújt Önnek tájékoztatást a történésekről.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Tolmácsot biztosítanak az Ön számára; erről a rendőr/ügyész gondoskodik. A tolmács mindent lefordít, ami szükséges lehet – iratokat, a nyomozó és az ügyvéd által mondottakat, valamint az Ön vallomását.

Milyen szakaszban konzultálhatok ügyvéddel?

Amennyiben nem beszéli a helyi nyelvet, nem köteles ügyvédet igénybe venni, de tanácsos, mivel lehetséges, hogy nem ismeri a helyi helyzetet és jogot. Választhat ügyvédet, vagy kérheti a nyomozótól, hogy jelöljön ki egyet.

Amennyiben fogva tartják, 48 órán belül felkérnek egy ügyvédet, hogy képviselje Önt. Az eljárásban résztvevő külföldi ügyvéd esetében tanácsos együttműködni egy helyi ügyvéddel.

Amennyiben tolmács jelenléte szükséges ahhoz, hogy a helyzetet elmagyarázza Önnek, illetve a kihallgatáshoz, a lehető leghamarabb biztosítanak tolmácsot az Ön számára.

Fel fognak szólítani, hogy szolgáltassak információt? Köteles vagyok információt szolgáltatni?

Joga van információt szolgáltatni, azonban nem köteles erre. Joga van hallgatni, és ez nem használható fel Ön ellen, illetve nem értelmezhető úgy, hogy nem működik együtt a hatóságokkal.

Mi történik akkor, ha valami olyat mondok, ami az ügyemet hátrányosan érinti?

Vallomását együttesen értékelik az ügy egyéb bizonyítékaival. Nem köteles saját maga ellen vallani. Joga van bármilyen nyilatkozat megtételéhez, amelyet szükségesnek ítél. Joga van megtagadni a vallomástételt.

Kapcsolatba léphetek családtaggal vagy baráttal?

Amennyiben fogva tartják, joga van azt kérni a nyomozótól, hogy tájékoztassák közvetlen családtagjait, más hozzátartozóit, munkahelyét vagy oktatási intézményét, stb.

Amennyiben szükségem van rá, fordulhatok orvoshoz?

Igen – a nyomozást az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folytatják le.

Kapcsolatba léphetek a nagykövetségemmel, amennyiben másik országból származom?

Joga van azt kérni, hogy tájékoztassák a nagykövetséget/konzulátust.

Másik országból származom. Jelen kell lennem a nyomozás során?

A nyomozás során jelen kell lennie. A nyomozó dönt arról, hogy a nyomozásban való részvétel lehetséges-e videókapcsolat vagy telefonkonferencia útján.

Visszaküldhetnek saját országomba?

Nincs ilyen jogszabályi előírás, azonban a Lett Köztársaságból való kiutasítás a lehetséges szankciók egyike. Erre kizárólag a bíróság határozata alapján kerülhet sor.

Letartóztatnak vagy szabadon bocsátanak?

A vizsgálóbíró hoz határozatot letartóztatásáról az őrizetbe vételt követő 48 órán belül. Letartóztatására akkor kerülhet sor, ha az Ön által elkövetett bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, és egyéb kényszerintézkedéssel nem biztosítható, hogy Ön:

  • ne szökjön meg a nyomozás/bírósági eljárás/az ítélet végrehajtása elől;
  • ne akadályozza a nyomozás lefolytatását;
  • ne kövessen el más bűncselekményt.

A vizsgálóbíró a letartóztatásáról szóló határozat meghozatala előtt meghallgatja Önt. Joga van dokumentumokat benyújtani annak bizonyítása érdekében, hogy letartóztatása nem indokolt. Ügyvéd és tolmács jelenlétét biztosítják az Ön számára.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Az országot a nyomozó (rendszerint írásbeli) engedélyével hagyhatja el.

Felszólítanak, hogy szolgáltassak ujjlenyomatot, illetve DNS-mintát (például haj, nyál), illetve egyéb belőlem származó testnedvet?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Sor kerülhet testem átvizsgálására?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Átkutatható a lakásom, üzleti helyiségem, autóm, stb.?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Fellebbezhetek?

A vizsgálóbíró határozata ellen joga van fellebbezni a bíróság elnökéhez. A nyomozó/ügyész intézkedésével szemben a nyomozást felügyelő ügyészhez/felettes ügyészhez nyújthat be panaszt.

A nyomozó, ügyész vagy vizsgálóbíró határozataival szemben 10 napon belül élhet panasszal, azonban cselekményeik kapcsán az egész nyomozás során élhet panasszal.

A panaszt az Ön által ismert nyelven nyújthatja be. A panaszt az átvételétől számított 10 napon belül meg kell vizsgálni. Amennyiben a panaszt nem a hivatalos nyelven írták, a határidőt attól az időponttól kel számítani, hogy a fordítás elérhetővé vált; erről tájékoztatják Önt.

Elismerhetem bűnösségemet valamennyi vagy egyes vádpontokban a tárgyalást megelőzően?

Joga van elismerni bűnösségét valamennyi vagy egyes vádpontokban a nyomozás / vádemelés során.

Amennyiben elismeri bűnösségét, azt olyan enyhítő körülménynek tekintik, amely enyhébb büntetést eredményezhet, vagy alapját képezheti a büntetőeljárás megszüntetésének. Amennyiben együttműködik a nyomozóhatósággal/ügyészséggel, az elősegítheti enyhébb kényszerintézkedések alkalmazását / a letartóztatás megszüntetését.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

Az Önnel szemben emelt vád akkor változtatható meg, ha az ügyész további bizonyítékokat szerzett be. Az Önnel szemben emelt eredeti vádat meg kell változtatni, amennyiben bebizonyosodott, hogy nem helytálló – ilyen esetben az ügyész a vádemelést ebben a részben megszünteti. Az új vádat ismertetik Önnel.

Megvádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Vádat lehet emelni Ön ellen, azonban nem állítható bíróság elé és nem ítélhető el olyan vád miatt, amely tekintetében másik államban már bíróság elé állították vagy felmentették.

Kapok tájékoztatást az ellenem tanúskodó tanúkról?

Tájékoztatást kap azokról a tanúkról, akik terhelő vallomást tettek Önre. Az ügyész a nyomozást befejezését követően, a bíróságnak való megküldésüket megelőzően átadja Önnek az ügy iratait, Ön pedig megismerheti a tanúk vallomásait.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Átadják Önnek az ügy iratait, amelyek tartalmaznak minden bizonyítékot, amelyet az ügyész fel fog használni Ön ellen a bíróság előtt. Az ügyész átadja Önnek az iratok másolatát.

Más tagállamban már elítéltek ezért a bűncselekményért. Ilyenkor mi történik?

Ugyanazért a bűncselekményért nem állítható bíróság elé Lettországban. A kettős büntethetőség kizárásáról szóló szabály (ne bis in idem) vonatkozik az Európai Unió tagállamaira.

Sor kerül információkérésre korábbi büntetéseimmel kapcsolatban?

Korábbi büntetéseiről információt fognak kérni.

Vádemelés (2)

A vádemelési szakasz célja

A vádemelés célja a bűncselekmény bizonyítása; azon személy azonosítása, akit meg lehet vádolni e bűncselekmény elkövetésével; annak megállapítása, hogy az ügyet meg lehet szüntetni, vagy le lehet zárni és a bíróság elé lehet terjeszteni. Az A link új ablakot nyit megügyész fog dolgozni Önnel.

A nyomozásra és a vádemelésre rendelkezésre álló idő azon bűncselekmény súlyától függ, amelynek elkövetésével gyanúsítják (6-22 hónap, és lehetőség van további 6 hónapig terjedő meghosszabbításra). Amennyiben ezeket a határidőket nem tartják be, valamennyi kényszerintézkedést, illetve a tulajdonjogára vonatkozó korlátozásokat meg kell szüntetni.

Mennyiben tájékoztatnak a történésekről?

A nyomozati intézkedéseket (valószínűleg ugyanazokat, mint a nyomozati szakban) végző ügyész tájékoztatja Önt a történésekről.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Tolmácsot biztosítanak az Ön számára; erről az ügyész gondoskodik. A tolmács mindent lefordít, ami szükséges lehet – iratokat, az ügyész és az ügyvéd által mondottakat, valamint az Ön vallomását.

Milyen szakaszban konzultálhatok ügyvéddel?

Amennyiben nem beszéli a helyi nyelvet, tanácsos ügyvédet igénybe venni, mivel lehetséges, hogy nem ismeri a helyi helyzetet és jogot. Az eljárásban résztvevő külföldi ügyvéd esetében tanácsos együttműködni egy helyi ügyvéddel. Választhat ügyvédet, vagy kérheti az ügyésztől, hogy jelöljön ki egyet.

Amennyiben jelenléte szükséges ahhoz, hogy a helyzetet elmagyarázza Önnek, illetve a kihallgatáshoz, stb., a lehető leghamarabb biztosítanak tolmácsot.

Fel fognak szólítani, hogy szolgáltassak információt? Köteles vagyok információt szolgáltatni?

Joga van információt szolgáltatni, azonban nem köteles erre. Joga van hallgatni, és ez nem használható fel Ön ellen, illetve nem értelmezhető úgy, hogy nem működik együtt.

Mi történik akkor, ha valami olyat mondok, ami az ügyemet hátrányosan érinti?

Vallomását együttesen értékelik az ügy egyéb bizonyítékaival. Nem köteles saját maga ellen vallani. Joga van bármilyen nyilatkozat tételéhez, amelyet szükségesnek ítél. Joga van megtagadni a vallomástételt.

Kapcsolatba léphetek családtaggal vagy baráttal?

Amennyiben fogva tartják, joga van azt kérnie a nyomozótól, hogy tájékoztassák közvetlen családtagjait, egyéb hozzátartozóit, munkahelyét vagy oktatási intézményét, stb.

Amennyiben szükségem van rá, fordulhatok orvoshoz?

Igen – a vádemelést az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folytatják le.

Kapcsolatba léphetek a nagykövetségemmel, amennyiben másik országból származom?

Joga van azt kérni, hogy tájékoztassák a nagykövetséget/konzulátust.

Másik országból származom. Jelen kell lennem a nyomozás során?

A vádemelési szak során jelen kell lennie. Az ügyész dönt arról, hogy a nyomozásban való részvétel lehetséges-e videokapcsolat vagy konferenciatelefon segítségével.

Visszaküldhetnek saját országomba?

Nincs ilyen jogszabályi előírás, azonban létezik ilyen mellékbüntetés - a kiutasítás a Lett Köztársaságból. Erre csak A link új ablakot nyit megbírósági határozat alapján kerülhet sor.

Letartóztatnak vagy szabadon bocsátanak?

A vizsgálóbíró hoz határozatot letartóztatásáról. Letartóztatására akkor kerülhet sor, ha az Ön által elkövetett bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, és egyéb kényszerintézkedéssel nem biztosítható, hogy Ön ne szökjön meg a nyomozás/bírósági eljárás/az ítélet végrehajtása elől; ne akadályozza a nyomozás lefolytatását; ne kövessen el más bűncselekményt.

A vizsgálóbíró a letartóztatásáról szóló határozat meghozatala előtt meghallgatja Önt. Joga van olyan dokumentumok előterjesztésére, amelyek arra utalnak, hogy letartóztatása nem ésszerű. Ügyvéd és tolmács jelenlétét biztosítják az Ön számára.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Az országot az ügyész (rendszerint írásbeli) engedélyével hagyhatja el.

Felszólítanak, hogy szolgáltassak ujjlenyomatot, illetve DNS-mintát (például haj, nyál), illetve egyéb belőlem származó testnedvet?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Sor kerülhet testem átvizsgálására?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Átkutatható a lakásom, üzleti helyiségem, autóm, stb.?

Kattintson a linkre a jogaival kapcsolatos információkért.

Fellebbezhetek?

A vizsgálóbíró határozata ellen joga van fellebbezni a bíróság elnökéhez. Az ügyész intézkedésével szemben a felettes ügyészhez nyújthat be panaszt.

Az ügyész/vizsgálóbíró határozataival szemben 10 napon belül élhet panasszal. Az ügyész cselekményei kapcsán az egész nyomozás során élhet panasszal.

A panaszt az Ön által ismert nyelven nyújthatja be. A panaszt az átvételétől számított 10 napon belül meg kell vizsgálni. Amennyiben a panaszt nem a hivatalos nyelven írták, a határidőt attól az időponttól kell számítani, hogy a fordítás elérhetővé vált; erről tájékoztatják Önt.

Elismerhetem bűnösségemet valamennyi vagy egyes vádpontokban a tárgyalást megelőzően?

Joga van elismerni bűnösségét valamennyi vagy egyes vádpontokban a nyomozás/vádemelés során.

Amennyiben elismeri bűnösségét, azt olyan enyhítő körülménynek tekintik, amely enyhébb büntetést eredményezhet. Amennyiben elismeri bűnösségét és együttműködik a nyomozóhatósággal/ügyészséggel, ez elősegítheti enyhébb kényszerintézkedések alkalmazását / a letartóztatás megszüntetését.

Amennyiben elismeri bűnösségét, a büntetőeljárás befejezhető. Az eljárás lehetséges kimenetelei a következők:

  • feltételes mentesítés a büntetőjogi felelősség alól;
  • az ügyész elrendeli a kiszabható büntetést;
  • megállapodás az ügyésszel arról, hogy Ön elismeri bűnösségét, valamint az alkalmazandó büntetésről, amelyet később a bíróság jóváhagy, stb.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

Az Önnel szemben emelt vád akkor változtatható meg, ha az ügyész további bizonyítékokat szerzett be. Az Önnel szemben emelt eredeti vádat meg kell változtatni, amennyiben az ügyész elismeri, hogy arról bebizonyosodott, nem helytálló – ilyen esetben az ügyész ebben a részben megszünteti a vádemelést. Az új vádat ismertetik Önnel.

Megvádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Vádat lehet emelni Ön ellen, azonban nem állítható bíróság elé és nem ítélhető el olyan vád miatt, amely tekintetében másik államban már bíróság elé állították vagy felmentették.

Kapok tájékoztatást az ellenem tanúskodó tanúkról?

Tájékoztatást kap azokról a tanúkról, akik terhelő vallomást tettek Önre. Az ügyész a nyomozást befejezését követően, a bíróságnak való megküldésüket megelőzően átadja Önnek az ügy iratait.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Átadják Önnek az ügy iratait, amelyek tartalmaznak minden bizonyítékot, amelyet az ügyész fel fog használni Ön ellen a bíróság előtt. Az ügyész átadja Önnek az iratok másolatát.

Más tagállamban már elítéltek ezért a bűncselekményért. Ilyenkor mi történik?

Ugyanazért a bűncselekményért nem állítható bíróság elé Lettországban. A kettős büntethetőség kizárásáról szóló szabály (ne bis in idem) vonatkozik az Európai Unió tagállamaira.

Sor kerül információkérésre korábbi büntetéseimmel kapcsolatban?

Igen, korábbi büntetéseiről információt fognak kérni.

Egyes eljárási cselekmények (3)

Felszólítanak, hogy szolgáltassak ujjlenyomatot, illetve DNS-mintát (például haj, nyál), illetve egyéb belőlem származó testnedvet?

Felszólíthatják, hogy szolgáltasson ujjlenyomatokat vagy DNS-mintát. Kérhetnek, illetve levehetnek egyéb testnedvekből származó mintát is, amennyiben ez valamely konkrét bűncselekmény felderítéséhez szükséges.

Joga van megismerni a szakértői vizsgálatról szóló határozatot, mielőtt azt a végrehajtás érdekében továbbítják, feltéve, hogy a vizsgálat érinti Önt. A vizsgálatot megelőzően joga van kérdéseket feltenni a szakértői vizsgálattal kapcsolatban.

Köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak. Köteles mintákat szolgáltatni az összehasonlító vizsgálat céljára, vagy tűrni azok levételét.

Amennyiben önként mintát szolgáltat az összehasonlító vizsgálat elvégzése érdekében, ezt rögzítik. Joga van tájékoztatást kapni a rögzített adatokról, és kérheti egyéb, Ön által szükségesnek tartott körülmény rögzítését, mielőtt aláírja a jegyzőkönyvet. Amennyiben nem teszi lehetővé, hogy az összehasonlító vizsgálat elvégzése érdekében mintát vegyenek, azokat a vizsgálóbíró határozata alapján kényszerítő intézkedések révén veszik le.

Sor kerülhet testem átvizsgálására?

Testét szemrevételezéssel megvizsgálhatják, hogy viseli-e bűnös tevékenység nyomait, vagy vannak-e rajta sajátos jelek vagy jellemzők, stb. Csak azonos nemű személy / egészségügyi szakember végezheti teste szemrevételezéses vizsgálatát. A szemrevételezéses vizsgálatról írásbeli jegyzőkönyv készül, Önnek pedig joga van tájékoztatást kapni arról, valamint észrevételeket tenni arra.

Testét akkor vizsgálhatják át, ha a nyomozás szempontjából jelentős tárgyak vagy dokumentumok vannak elrejtve ruházatában, holmija között, testén vagy testnyílásaiban. Csak Önnel azonos nemű személy végezheti el a vizsgálatot, egészségügyi szakember jelenlétében. A test átvizsgálására vonatkozó határozat nem szükséges, amennyiben fogvatartás alatt áll. A test átvizsgálására vonatkozó határozat nem szükséges, amennyiben azt helyiség vagy terület átvizsgálása során végzik, és Ön jelen van.

Átkutatható a lakásom, üzleti helyiségem, autóm, stb.?

Lakás, üzleti helyisége, autója, stb. átkutatható. A vizsgálóbíró vagy a bíróság hoz határozatot az házkutatásról, azonban sürgős esetekben a nyomozó ügyész által jóváhagyott határozata is elegendő.

Önnek vagy valamely felnőtt családtagjának joga van jelen lenni a házkutatás során, különösen, ha azt hivatalos lakóhelyén/munkahelyén végzik, kivéve, ha Ön letartóztatás alatt áll. Amennyiben Ön vagy valamely felnőtt családtagja nem tud jelen lenni a házkutatás során, akkor a helyi önkormányzat képviselőjét, a helyszín/épület üzemeltetőjét/kezelőjét kell felkérni erre.

Joga van ahhoz, hogy a házkutatást megelőzően tájékoztassák a házkutatásról szóló határozatról, a nyomozó pedig köteles átadni Önnek a határozatot. A házkutatás során fellelt és lefoglalt tárgyakat be kell mutatni Önnek, azokat jegyzőkönyvbe kell venni, valamint szükséges esetén be kell csomagolni, és le kell pecsételni.

Joga van azt kérni, hogy a házkutatás helyszínét korábbi állapotában szolgáltassák vissza, amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges. Joga van tájékoztatást kapni a házkutatásról szóló jegyzőkönyvekről, észrevételeket tenni, illetve azt kérni, hogy azokat rögzítsék a jegyzőkönyvben. A házkutatás során joga van ügyvédhez és tolmácshoz.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőjog

A link új ablakot nyit megÁllami rendőrhatóságok

A link új ablakot nyit megÜgyészség

A link új ablakot nyit megA büntetések nyilvántartásáról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA fogvatartási eljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz előzetes letartóztatási eljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi kamaráról szóló törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

3 - Jogaim a bíróságon

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Hol kerül sor a tárgyalásra?

Az ügyet a A link új ablakot nyit megkörzeti/városi bíróság tárgyalja, illetve különösen súlyos bűncselekmény esetén a A link új ablakot nyit megregionális bíróság. A helyszín rendszerint a bűncselekmény elkövetésének helyétől függ. Erről írásbeli értesítést kap.

A bíróság az ügyet nyilvános tárgyaláson tárgyalja, bizonyos kivételek mellett (szexuális bűncselekmények, az államtitok védelmének szükségessége stb.).

Az elsőfokú bíróságon az ügyet egyesbíró vizsgálja meg, azonban a bíróság elnöke előírhatja, hogy azt három hivatásos bíróból álló tanács bírálja el. A bíró/tanács dönt az ügyben.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás során?

Az ügyész a tárgyalás során súlyosbíthatja vagy enyhítheti a vádat.

Amennyiben enyhíti az ügyész a vádat, azonban a ténybeli bizonyítékok azonosak maradnak, az új vádat a bírósági eljárás jegyzőkönyvében rögzítik.

Amennyiben enyhítik a vádat, és a ténybeli bizonyítékok változnak, vagy azonos ténybeli bizonyítékok mellett súlyosbítják a vádat, az új vádat a bírósági eljárás jegyzőkönyvében rögzítik. Kérhet a vádiratról írásbeli kiadmányt.

Amennyiben súlyosbítja az ügyész a vádat, mivel a bűncselekménnyel összefüggésben új bizonyítékok merültek fel, a bíróság elrendelheti a tárgyalás elhalasztását, és az ügyész egy hónapon belül köteles benyújtani az új vádat a bíróságnak.

Az új váddal kapcsolatos információkat megküldik Önnek, ügyvédjének, a sértettnek és a sértett képviselőjének, valamint megállapítják a tárgyalás időpontját.

Mi történik akkor, ha egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban elismerem bűnösségemet?

Amennyiben a vádlott elismeri bűnösségét, ez enyhébb ítéletet jelenthet. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a beismerés a vád egy részére vonatkozik.

Amennyiben valamennyi vádpontban elismeri bűnösségét, az ügy a bizonyítékok vizsgálata nélkül tárgyalható, és csak azokat a bizonyítékokat kell értékelni, amelyek személyében érintik Önt vagy a kártérítésre vonatkoznak. Ilyen esetben a bíróság döntése elleni fellebbezés lehetőségei korlátozottak.

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

A bírósági tárgyaláson minden alkalommal jelen kell lennie, amíg az ítéletet meg nem hozzák. Kérheti, hogy az ügyet a távollétében tárgyalják, ebben az esetben azonban képviselőjének kell jelen lennie.

Amennyiben másik országban tartózkodik/tartózkodási helye ismeretlen/bíróság előtti megjelenése nem lehetséges, az ügy in absentia (vagyis az Ön távollétében) is tárgyalható.

Nincs joga a tárgyaláson másik tagállamból videokapcsolat segítségével részt venni.

Biztosítanak számomra tolmácsot a tárgyalás során?

A bíróság biztosít tolmácsot az Ön számára.

Biztosítanak számomra ügyvédet a tárgyalás során?

Ön dönt arról, hogy szüksége van-e ügyvédre. Ügyvéd igénybe vétele a következő esetekben kötelező:

  • amennyiben Ön kiskorú/jogilag cselekvőképtelen/vagy tanulási nehézségei vannak;
  • amennyiben egészségügyi jellegű kényszerintézkedésekről döntöttek;
  • amennyiben fizikai vagy szellemi fogyatékossága folytán nem képes eljárási jogainak gyakorlására;
  • amennyiben írástudatlan/olyan alacsony szintű oktatásban részesült, amely nem teszi az Ön számára lehetővé eljárási jogai gyakorlását;
  • amennyiben tárgyalások kezdődtek az ügyésszel a vádalku érdekében;
  • amennyiben az ügyet a távollétében tárgyalják.

Ilyen esetekben ügyvédet jelölnek ki az Ön számára, Ön azonban visszautasíthatja őt, kivéve, ha egészségügyi jellegű kényszerintézkedéseket alkalmaznak. Joga van másik ügyvédet kérni.

Felszólalhatok a tárgyaláson?

Joga van vallomást tenni, illetve kifejteni véleményét a tárgyaláson. Nem köteles vallomást tenni – ez nem tekinthető úgy, hogy nem működik együtt a bírósággal. Joga van írásban előterjeszteni vallomását a bíróságnak; a bíróság fel fogja azt olvasni. Nem köteles maga ellen vallani, az ügyész köteles bizonyítani az Ön bűnösségét.

Nem köteles igazat mondani; Önnel szemben nem indítható új eljárás azért, mert szándékosan hamis vallomást tett/megtagadta a vallomástételt. Magatartása az ítélet meghozatala során figyelembe vehető, de nem tekinthető súlyosító körülménynek.

Milyen jogokkal rendelkezem az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

A bíróság eljárás során új bizonyítékokat nyújthat be kimentésének alátámasztása, a büntetőjogi felelősség kizárása/a bűnösség fokának enyhítése és a vád bizonyítékainak kétségbe vonása érdekében.

Joga van kérdéseket feltenni a tanúknak és a sértettnek, joga van tanúk megidéztetésére, beleértve azokat is, akiket korábban még nem hallgattak ki; okiratok, tárgyi/elektronikus bizonyítékok előterjesztésére; illetve annak kérelmezésére, hogy a bíróság tárgyak/okiratok bemutatását rendelje el.

A bírósági eljárás teljes tartama alatt joga van bizonyítékok előterjesztésére – egészen addig az időpontig, amikor a bíróság kimondja, hogy a bírósági vizsgálat befejeződött.

Joga van igénybe venni magánnyomozó szolgáltatásait. A bíróság az ügy eldöntése során a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli.

A bíróság az Ön tanúinak megidézéséről az eljárásban résztvevő egyéb felek véleményének meghallgatása után határoz. Amennyiben kérelmét elutasítják, azt ismételten előterjesztheti.

Ön és ügyvédje jogosult kérdéseket feltenni az ügy tanúinak. Vallomásukat az Ön/ügyvédje által előadott védőbeszédben elemzik.

Figyelembe veszik a korábbi büntetéseimmel kapcsolatos információkat?

A le nem töltött ítéleteivel kapcsolatos információkat figyelembe veszik. Az elévülés miatt a bűnügyi nyilvántartásból törölt elítéléseket személyiségét jellemző körülményként vehetik figyelembe. Ezeket az elítéléseket a büntetés kiszabása során veszik figyelembe, ami szabadságvesztés is lehet.

A korábbi elítéléseivel kapcsolatos információkat a A link új ablakot nyit megnyomozati és a A link új ablakot nyit megvádemelési szakaszban kérik be; ezeket a bírósági eljárásban elő lehet terjeszteni. A bíróság a korábbi elítéléseivel kapcsolatos információkat figyelembe veszi az ítélethozatal során.

A jogszabályok lehetővé teszik másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak megkeresését, és az azoktól való információkérést az ottani korábbi elítélésekkel kapcsolatban.

Mi történik a tárgyalás végén?

A bíróság határozatot hoz a felmentésről vagy elítélésről, illetve a büntetőeljárás lezárásáról, amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy azt nem kell tovább folytatni. Erre akkor kerülhet sor, ha nincs elegendő bizonyíték a vád alátámasztására, vagy az ügyész ejti a vádat.

Lehetséges büntetések:

  • szabadságvesztés (3 hónap – 15 év, súlyos bűncselekmények esetében 20 év/ életfogytig tartó szabadságvesztés);
  • közérdekű munka (40 – 280 óra);
  • pénzbüntetés (a havi minimálbér 3 – 200-szorosa);
  • vagyonelkobzás (a vagyont kártalanítás nélkül elkobozzák, és az állam tulajdonába kerül);
  • kiutasítás Lettországból (mellékbüntetés: 3-10 év tartamú belépési tilalom);
  • jogok korlátozása (mellékbüntetés: eltiltás bizonyos fajta/valamennyi gazdasági tevékenység folytatásától, bizonyos foglalkozásoktól/egyéb tevékenységektől, bizonyos állások betöltésétől, bizonyos kötelező engedélyek/jogosítványok megszerzésétől; 1-5 év);
  • próbára bocsátás (1-3 év).

Mi a sértett szerepe a tárgyalás során?

Valamely személyt a nyomozó/ügyész határozatával akkor ismer el sértettnek, ha ezt a személy írásban kérte. A bíróság a bírósági vizsgálati szakasz megkezdéséig ismerhet el valakit sértettnek.

A sértett kártérítés iránti igényt nyújthat be, bizonyítékot terjeszthet elő, befolyásolhatja az ügy kimenetelét (megegyezés a vádlottal, hozzájárulás az ügyésszel kötött vádalkuhoz stb.).

A sértett a tárgyalás során ismerteti álláspontját az ítélettel, illetve kártérítéssel kapcsolatban. A sértett fellebbezhet az elsőfokú bíróság ítéletével, valamint a fellebbviteli bíróság döntésével szemben.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőjog

A link új ablakot nyit megA büntetések nyilvántartásáról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA fogvatartási eljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA magánnyomozói tevékenységéről szóló törvény

A link új ablakot nyit megLett bíróságok


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

4 – Jogaim a bírósági határozat meghozatalát követően

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Fellebbezhetek?

Joga van fellebbezni az A link új ablakot nyit megelsőfokú bíróság ítélete ellen, az ítélet meghozatalát követő 10 napon belül. A bíróság a határidőt 20 napra hosszabbíthatja.

A fellebbezést az eggyel magasabb szintű bíróságnak kell címezni (a A link új ablakot nyit megregionális bíróság büntető kollégiumához / A link új ablakot nyit meglegfelsőbb bíróság büntetőtanácsához), azonban a döntést meghozó bírósághoz kell benyújtani.

Nem lehet külön fellebbezni a tárgyalás során hozott írásbeli/szóbeli határozatok ellen. Azokat csak a bíróság ítéletével szemben benyújtott fellebbezésben lehet kifogásolni.

A fellebbezést akkor lehet benyújtani, ha úgy ítéli meg, hogy a bíróság határozata téves volt – például a büntetés túl szigorú/magatartásának jogi értelmezése helytelen (a büntető törvénykönyv nem megfelelő cikkét/cikkének nem megfelelő részét alkalmazták, stb.).

Mi történik, ha fellebbezek?

Az ítélet végrehajtását felfüggesztik, ha fellebbezést nyújt be. Amennyiben a fellebbezés folyamán fogva tartják, a fellebbezés benyújtására nyitva álló 10/20 napos határidő attól a naptól kezdődik, amelyen az ítéletet az Ön által értett nyelven átadták Önnek.

Amennyiben egészségügyi problémái/családi körülményei a letartóztatásból való szabadon bocsátását tehetik szükségessé, kérheti a fogvatartás indokainak felülvizsgálatát. A bíróság nem köteles e kérelemnek helyt adni.

A bíróság tájékoztatja Önt a fellebbezés tárgyalása megkezdésének napjáról. Erre vonatkozóan nincs határidő, azonban a bíróságok tiszteletben tartják azt a követelményt, hogy az ügyek felülvizsgálatát ésszerű időn belül el kell végezni.

A fellebbezésben joga van új bizonyítékot előterjeszteni, kifejteni, hogy azt miért szükséges megvizsgálni, illetve bemutatni azokat az okokat, amelyek miatt a bizonyítékot az elsőfokú bíróságnak nem nyújtották be. Joga van azt kérni, hogy a fellebbviteli bíróság vizsgálja meg azokat a bizonyítékokat, amelyek álláspontja szerint jelentősek a fellebbezés megalapozottsága szempontjából.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtti tárgyaláson?

A fellebbviteli tárgyalásra a következő feleket idézik meg: az ügyészt, minden olyan személyt, aki a bírósági ítéletet megtámadta, a védelem ügyvédeit/képviselőit. Fellebbezését három hivatásos bíró bírálja el.

A tárgyalás során csak a fellebbezését vizsgálják meg, kivéve, ha a bíróságnak kétségei vannak az elsőfokú bíróság megállapításait illetően.

A fellebbezés alapján a bíróság a következő öt határozat valamelyikét hozza meg:

  • az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyják; azt hatályon kívül helyezik és új ítéletet hoznak;
  • az ítéletet részben hatályon kívül helyezik és e részt illetően új ítéletet hoznak;
  • az ítéletet hatályon kívül helyezik és lezárják az ügyet;
  • az ítéletet egészben/részben hatályon kívül helyezik és az ügyet új tárgyalás lefolytatása érdekében visszautalják az elsőfokú bírósághoz.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Amennyiben fellebbezése megalapozott, és senki más (ügyész/sértett) nem kifogásolja a bíróság ítéletét felülvizsgálati eljárás keretében, a fellebbviteli bíróság ítélete/határozata jogerőre emelkedik.

Amennyiben fellebbezése sikertelen, joga van a fellebbviteli bíróság ítéletét/határozatát felülvizsgálati eljárásban A link új ablakot nyit mega legfelsőbb bíróság szenátusának büntetőjogi részlege előtt megtámadni. A felülvizsgálati kérelmet az azt követő 10 napon belül lehet benyújtani, hogy a fellebbviteli bíróság ítélete hozzáférhetővé vált. A bíróság a határidőt 20 napra meghosszabbíthatja.

Joga van kártalanításhoz, amennyiben felmentik, vagy az ügyet jogszabályi okokból lezárják.

Amennyiben kérelmének helyt adnak, az elítélését A link új ablakot nyit megLettország belügyminisztériumának információs központjában rögzítik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtására igen szigorú követelmények vonatkoznak – bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy a büntetőjog/büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit súlyosan megsértették.

Bizonyos esetekben joga van a büntetőeljárás ismételt megnyitását kérni, amennyiben az ítélet/határozat jogerőre emelkedését követően új körülmények merültek fel. Az ilyen felülvizsgálat nincs határidőhöz kötve.

Bizonyos esetekben (amennyiben büntetőjog/büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit súlyosan megsértették), még ha nem is nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, ügyvédje benyújthat a hatályban lévő döntés/határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet. Az ilyen kérelem benyújtása nincs határidőhöz kötve.

Az elsőfokú bíróság döntése akkor lép hatályba, illetve akkor emelkedik jogerőre, ha azzal szemben nem nyújtottak be fellebbezést/felülvizsgálati kérelmet. A fellebbviteli bíróság döntése/határozata akkor lép hatályba, illetve akkor emelkedik jogerőre, ha azzal szemben nem nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. A semmítőszék határozata az ügy felülvizsgálatának napján lép hatályba, illetve akkor emelkedik jogerőre.

Másik tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Amennyiben szabadságvesztésre ítélik, visszaküldhetik származási országába a tárgyalást követően, amennyiben országának hatáskörrel rendelkező hatósága kérte kiadatását, és A link új ablakot nyit megLettország főügyészének hivatala ehhez hozzájárult, vagy fordítva – a hivatal kérte az Ön országától, hogy vegye át a büntetés végrehajtását. Átadása nem automatikus.

Az átadás feltételei a következők:

  • Ön annak az országnak az állampolgára, amelyben a büntetést letölti;
  • a bíróság döntése hatályba lépett;
  • büntetéséből még legalább 6 hónap hátra van;
  • a bűncselekmény az Ön országában is bűncselekménynek minősül;
  • Ön kijelentette, hogy büntetését saját országában kívánja letölteni/hozzájárult az átadáshoz.

A büntetés-végrehajtási hatóság tájékoztatja Önt arról, hogy a döntés végrehajtását elrendelő határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül kérheti átadását. Kérelmét írásban kell benyújtania Lettország főügyésze hivatalához.

Amennyiben nem kívánja saját országában letölteni a büntetést/nem járul hozzá az országa hatóságaitól érkezett ilyen kérelemhez, írásos elutasító nyilatkozatot kell benyújtania Lettország főügyésze hivatalához. Az átadás iránti kérelmet 10 napon belül kell megvizsgálni.

A vádakra/elítélésekre vonatkozó adatok

A lettországi elítéléseiről szóló adatokat az ítélet elévüléséig/hatályon kívül helyezéséig hozzájárulása nélkül rögzítik a A link új ablakot nyit megLettország belügyminisztériuma információs központjának nyilvántartásában található aktív adatbázisban. Amennyiben szabálysértési büntetésben részesült, ezt az annak teljesítését követő egy évig tartják nyilván, majd az adatot áthelyezik a nyilvántartás archívumába. Ennek megváltoztatására nincs lehetőség.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megBüntetőjog

A link új ablakot nyit megLett bíróságok

A link új ablakot nyit megA büntetések nyilvántartásáról szóló törvény

A link új ablakot nyit megAz eljárást folytató személy által okozott károkért való kártalanításról szóló törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

5 – Közúti közlekedési bűncselekmények


Hogyan kezelik a kisebb súlyú közúti közlekedési bűncselekményeket?

Amennyiben Ön legfeljebb 20 km/h-val lépte túl a sebességkorlátozást (50 km/h városban, 90 km/h azon kívül), a A link új ablakot nyit megrendőrség figyelmeztetheti Önt vagy 5 LVL összegű bírságot szabhat ki.

Amennyiben 21-30 km/h-val lépte túl a sebességkorlátozást, a rendőrség figyelmeztetheti Önt vagy 20 LVL összegű bírságot szabhat ki.

A bírság összege a sebességkorlátozás átlépésének mértékével párhuzamosan növekszik, 300 LVL összegig, és kiterjed a vezetői engedély 3-6 hónapos tartamú elvételére is.

Amennyiben tiltott helyen parkol, a rendőrség 20 LVL összegű bírságot szabhat ki.

Amennyiben vezetői engedély, a gépjármű nyilvántartási iratai vagy közlekedésre való alkalmasságát tanúsító okmányok nélkül vezet, a rendőrség figyelmeztetheti Önt vagy 2 LVL összegű bírságot szabhat ki.

Amennyiben nem kapcsolja be nappal a világítást, a rendőrség figyelmeztetheti Önt vagy 5 LVL összegű bírságot szabhat ki. Ugyanezen szabálysértés esetében sötétben/rossz látási viszonyok között a rendőrség 30 LVL összegű bírságot szabhat ki.

Amennyiben Ön vagy utasa nem használja a biztonsági övet, a rendőrség figyelmeztetheti Önt vagy 20 LVL összegű bírságot szabhat ki.

Az eljáró rendőr a szabálysértésről jegyzőkönyvet vesz fel, és helyszíni bírságról határozhat. A határozattal szemben a határozatról szóló értesítést követő egy hónapon belül nyújthat be fellebbezést a felettes hatósághoz. Az ezt követő határozattal szemben a A link új ablakot nyit megkörzeti közigazgatási bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 1 hónapon belül kell benyújtani.

Az önkormányzati rendőrség foglalkozik a gyalogosok kötelezettségeinek megsértéseivel. 5-20 LVL összegű bírsággal sújthatják Önt. A határozatot 1 hónapon belül a körzeti közigazgatási bíróság előtt támadhatja meg.

Amennyiben alkohol hatása alatt vezet, és az alkohol-koncentráció mértéke 0,2 és 0,5‰ között van, továbbá 2 évnél rövidebb ideje van vezetői engedélye, a rendőrség/körzeti/városi bíróság 100-200 LVL összegű bírságot szab ki, amely kiterjed a vezetői engedély 3 hónap tartamú elvételére is. A határozatot 1 hónapon belül támadhatja meg a felettes hatóságnál, ezt követően pedig a körzeti közigazgatási bíróságnál (a rendőrség által kiszabott bírság esetében) vagy a A link új ablakot nyit megregionális bíróságnál (bíró által kiszabott bírság esetében).

Ezek a szabálysértések szerepelni fognak a rám vonatkozó bűnügyi adatok között?

A közigazgatási büntetések megjelennek az Önre vonatkozó bűnügyi nyilvántartásban. Az ilyen büntetésekről szóló adatokat az azok teljesítését követő egy évig hozzájárulása nélkül rögzítik a A link új ablakot nyit megLettország belügyminisztériuma információs központjának nyilvántartásában található aktív adatbázisban, majd az adatot áthelyezik a nyilvántartás archív adatbázisába.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA közúti közlekedésről szóló törvénykönyv

A link új ablakot nyit megA közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv

A link új ablakot nyit megA közigazgatási eljárásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA rendőrségről szóló törvény

A link új ablakot nyit megA bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény

A link új ablakot nyit megÁllami rendőrség

A link új ablakot nyit megKözúti közlekedés-biztonsági igazgatóság


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/07/2012

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Luxemburg

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekménnyel gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített összegű büntetéssel, például bírsággal szankcionált kevésbé súlyos szabályszegésekre, például a közlekedési szabályok be nem tartására vonatkozó információkért lásd az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőt.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás rendes szakaszainak összefoglalóját olvashatja.

  • Az eljárás azzal kezdődik, hogy büntetendő cselekményt jelentenek be, a sértett panaszt nyújt be vagy a rendőrség jelentést tesz egy adott bűntettről vagy vétségről.
  • Az államügyész előzetes nyomozást rendel el.
  • A rendőrség kikérdezi a gyanúsítottakat és adott esetben legfeljebb 24 órára fogva tartja őket.
  • Ha az államügyész vizsgálóbírót nevez ki, a vizsgálóbíró eldönti, hogy vádat emeljenek-e ön ellen, vagyis hogy hivatalosan megvádolják-e egy büntetendő cselekmény elkövetésével, majd kihallgatja önt.
  • A bíróság ezután őrizetbe vetetheti önt a rendőrséggel: önnek joga van az ideiglenes szabadon bocsátását kérni a körzeti bírói tanácstól.
  • A vizsgálóbíró kivizsgálja az ügy terhelő és felmentő bizonyítékait.
  • Miután ez megtörtént, a vizsgálóbíró átadja az aktát az ügyésznek, aki javaslatot tesz arra, hogy önt szabadon bocsássák-e (az ügy további lépések nélkül lezárul) vagy továbbküldjék az ügyét bíróság előtti tárgyalásra. Joga van fellebbezéssel élni az ügy tárgyalásra bocsátása ellen.
  • Ön megjelenik a büntetendő cselekmények vádjával a bírósági meghallgatáson.
  • Felmentik vagy bűnösnek nyilvánítják az ítéletben.
  • Joga van fellebbezni és ahhoz, hogy a Fellebbviteli Bíróság újratárgyalja az ügyét.

Az eljárás e szakaszairól és a saját jogairól az ismertetőkben talál további részleteket. Ezek az információk nem helyettesíthetik az ügyvéddel való konzultációt és csak iránymutatásként szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottság semmilyen szerepet nem játszik a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és nem segíthet önnek, ha panaszt kíván tenni. Ezekből az ismertetőkből megtudhatja, hogyan és kinél tehet panaszt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim a nyomozás során

  • Rendőrség általi kihallgatás/előzetes nyomozás
  • Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot)
  • Vizsgálóbíró általi kihallgatás és előzetes letartóztatásba helyezés
  • Bírói tanács általi meghallgatás a szabadon bocsátásról való döntés érdekében
  • Az ügy államügyész/vizsgálóbíró általi vizsgálata és a védelemhez kapcsolódó jogok
  • A nyomozás lezárására és a tárgyalásra bocsátásra vonatkozó eljárás

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim az eljárás során

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim az eljárás után

A link új ablakot nyit meg5. Közlekedési szabályok megsértése és egyéb kisebb szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.


Hogyan találjon ügyvédet

Minden körülmények között joga van ahhoz, hogy minden ügyben ügyvéd segítse. Felkérheti a választása szerinti ügyvédet, vagy kapcsolatba léphet a A link új ablakot nyit megLuxembourgi Ügyvédi Kamarával, hogy önnek tetsző ügyvédet válasszon az ügyvédek jegyzékéből.

Ha nem választ ügyvédet, vagy ha az ügyvédi kamara elnöke (Bâtonnier de l’Ordre des Avocats) nem tartja megfelelőnek a választását, akkor az elnök feladata az ügyvéd kijelölése. Az ügyvéd köteles elfogadni a neki adott utasítást, kivéve ha nem képes annak végrehajtására, vagy ha összeférhetetlenség áll fenn.

Ha önt fogva tartották, az eljárás kezdetén megkérheti a vizsgálóbírót, hogy gondoskodjon arról, hogy kirendelt ügyvéd vagy az ön választása szerinti ügyvéd segítse önt.

Hogyan térítse meg az ügyvédi költségeket

Az ügyvédek állapítják meg a saját díjazásukat. Ha ön nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy ügyvédet fogadjon, a bíróságok igazságügyi információs szolgálatától kérhet költségmentességet.

Igazságügyi információs szolgálat Luxembourgban, Diekirchben és Esch-sur-Alzette-ben található:

  • Luxembourg: Cité Judiciaire, Bâtiment CR, L-2080, Luxembourg, Tel.: 22 18 46
  • Diekirch: Aler Kiirch, B.P.66 L-9201 Diekirch, Tel.: 80 23 15
  • Esch-sur-Alzette: place de la Résistance, L-4002 Esch/Alzette, Tel.: 54 15 52

Jövedelme akkor nem minősül elegendőnek, ha nem állnak rendelkezésére a törvény által garantált minimumot meghaladó pénzügyi eszközök.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium – Költségmentesség

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium – Jogi segítség


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

2. Jogaim a vizsgálatok és a nyomozás során, valamint az ügy bíróság elé utalása előtt


Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A vizsgálatok és a bűnügyi nyomozás célja az, hogy elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítékokat gyűjtsön, és eldöntse, hogy egy vagy több gyanúsított követte-e el az adott bűncselekményt.

Az államügyész előzetes nyomozást indít, amelyet átad a rendőrségnek. A rendőrség kikérdezi a lehetséges elkövetőket, bizonyítékokat gyűjt és jelentést készít az esetről.

A vizsgálatok befejezése után az államügyész eldönti, hogy további lépések nélkül zárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet.

Bűntett vagy összetettebb vétségek esetében az államügyész vizsgálóbírót jelöl ki, aki összegyűjti és leellenőrzi a terhelt mellett és ellen szóló tényeket és körülményeket. A bíró megvádol minden olyan terheltet, aki vélhetően szerepet játszhatott az ügyben. A bíró személyesen vagy a rendőrség útján házkutatást végezhet, tulajdont foglalhat le vagy más intézkedéseket hajthat végre. Dönthet a terheltek őrizetbe vételéről is.

Nyomozás esetén, legalábbis büntetőügyekben, a bíró számol be az ügyről az államügyésznek. Az utóbbi eldönti, hogy további lépések nélkül lezárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet. A körzeti bíróság Bírói Tanácsa eldönti, hogy egyetért-e az államügyész beadványaival vagy sem.

Jogaim a vizsgálat és a nyomozás során

A rendőrségi kihallgatás/előzetes vizsgálatok (1)

Mi történik az előzetes vizsgálatok során?

A sértett panaszát vagy a rendőrség bűntettről vagy vétségről szóló jelentését követően az államügyész levezeti az előzetes vizsgálatokat, és megpróbálja kideríteni, ki követte el a cselekményt. Átadhatja az ügyet egy vizsgálóbírónak, hogy információkat gyűjtsön a büntetendő cselekményről. Bűntettek esetében kötelező bevonni a vizsgálóbírót az eljárásba. Bármilyen tanút meg lehet hallgatni. Behívhatják önt is, hogy elmagyarázza az államügyésznek, a rendőrségnek vagy a vizsgálóbírónak, hogy milyen esetleges szerepe van az ügyben.

Mit jelent az, hogy megvádolnak?

A vizsgálatok és a nyomozás során önt megillető jogok érvénybe lépnek, ha a vizsgálóbíró vádlottnak minősíti önt, azaz azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el. Azonban mindaddig ártatlannak tekintik, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik, és azt bíróság el nem fogadja.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Joga van tájékoztatást kapni a vád jellegéről és indokáról, például azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják önt, valamint a jogalapról. Ez a tájékoztatáshoz való jog lehetővé teszi önnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő a védelmét. A rendőrtiszt vagy vizsgálóbíró által adható tájékoztatásnak érthetőnek és átfogónak kell lennie.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli az igazságügyi hatóságok (rendőrség vagy vizsgálóbíró) előtt használt nyelvet, akkor tolmácsot rendelnek ki önnek. A tolmács lefordítja az elhangzott kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat.

Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot) (2)

Mi történik tettenérés esetén?

Tettenérés esetén, azaz ha a büntetendő cselekmény éppen csak megtörtént, a rendőrség azonnal őrizetbe veheti önt, ha azzal gyanúsítják, hogy ön követte el. A rendőrség legfeljebb 24 órán át tarthatja fogva. Lefoglalhatják azokat a tárgyakat, amelyeket esetleg a büntetendő cselekmény elkövetéséhez használhattak. Ujjlenyomatot vehetnek öntől, és le is fényképezhetik önt. Akár DNS-mintát is vehetnek öntől. Ezután vizsgálóbíró elé állítják.

Mikor és hogyan léphetek kapcsolatba ügyvéddel?

Ha olyan bűntett vagy vétség miatt tartja fogva a rendőrség, amelynek elkövetésekor tetten érték, vagy ha kihallgatja a vizsgálóbíró, akkor a rendőrtiszteknek vagy a vizsgálóbírónak kötelessége tájékoztatni önt arról, hogy jogosult ügyvédi segítségre, és lehetővé teszik önnek, hogy kapcsolatba léphessen az ügyvéddel, hogy segíteni tudjon önnek. Erről a kikérdezés megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban tájékoztatják önt egy ön által beszélt nyelven.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

A rendőrségnek átvételi elismervény ellenében, írásban, egy ön által beszélt nyelven tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van értesíteni egy választása szerinti személyt, és telefonhívást engedélyeznek önnek. Az értesítendő személy az ön családtagja vagy barátja lehet, kivéve ha ez ellentétes a nyomozás érdekeivel.

Kapcsolatba léphetek orvossal, ha szükségem van rá?

Elfogása után írásos átvételi elismervény ellenében egy ön által beszélt nyelven tájékoztatják arról, hogy jogosult késedelem nélküli orvosi vizsgálatra. A saját kezdeményezésére vagy családtagjainak kérésére az államügyész is kinevezhet orvost, hogy vizsgálja meg önt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Egy választása szerinti személlyel léphet kapcsolatba, aki lehet az országának nagykövetsége is.

Megmotozhatnak?

Ha az őrizetben tartása során azt gyanítják, hogy olyan tárgyakat rejteget, amelyek hasznosak az igazság kiderítéséhez vagy veszélyesek lehetnek önre vagy bárki másra, akkor megmotozhatja egy önnel azonos nemű személy.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Az előzetes vizsgálatok részeként csak akkor kutathatják át a tulajdonát, ha ehhez ön kifejezett, kézzel írt hozzájárulását adta. Tettenérés esetén nincs szükség erre a beleegyezésre, és az átkutatás bármelyik napszakban elvégezhető. Átkutathatják az autóját is, ha arra utaló jelek vannak, hogy ön bűntettet vagy vétséget követett el.

A nyomozás folyamán a tulajdonának átkutatása csak reggel fél hét és este nyolc óra között végezhető el. Kaphat másolatot a lefoglalt iratairól és kérheti, hogy a lefoglalt tulajdonát adják vissza önnek. Az állam visszaadja önnek a tulajdonát, ha nincs szükség rá az igazság kinyomozásához vagy az érintett felek jogainak védelméhez, és ha a visszaadás se személyekre, se tulajdonra nézve nem jelent veszélyt. A tulajdon visszaadása megtagadható, ha az elkobzást jogszabály írja elő.

Kérnek tőlem DNS-mintát, digitális ujjlenyomatot vagy testnedveket?

Az államügyész vagy a vizsgálóbíró rendelkezésére és az ön előzetes írásbeli beleegyezésével egy rendőrtiszt sejtmintákat vehet öntől az összehasonlítást szolgáló DNS-profil megállapítása céljából.

Kényszeríthetik a sejtminták levételének eltűrésére, ha úgy tűnik, közvetlen összefüggés van az ön személye és a szóban forgó cselekmények megvalósítása között, és ha ezeket a cselekményeket legalább kétévi szabadságvesztéssel fogják büntetni.

Vérminta adására nem kényszeríthetik.

Az államügyész elrendelheti, hogy vegyenek digitális ujjlenyomatokat, ha úgy tűnik, hogy ön olyan bűntettben vagy vétségben érintett, amelynek során tettenérés történt, vagy az előzetes nyomozás során derült rá fény. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel.

Ha a digitális ujjlenyomatok abszolút elengedhetetlenek az ön személyazonosságának igazolásához, akkor megkérhetik, hogy adjon ujjlenyomatot olyan bűntett vagy vétség nyomozásának részeként, ahol tettenérés történt, illetve előzetes nyomozás vagy kikérdezés során, vagy bírósági hatóság által az államügyész vagy vizsgálóbíró felhatalmazásával kibocsátott átkutatási parancs végrehajtása során. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel, kivéve ha ön nem alanya rendőrségi nyomozásnak vagy végrehajtási intézkedésnek.

Hogyan érheti el a vizsgálóbíró, hogy ön megjelenjen a kihallgatáson?

Ha ön szabadlábon van, a vizsgálóbíró levél útján, azaz idézéssel rendelheti be kihallgatásra. Egyszerűen felszólítja önt, hogy jelenjen meg a megadott napon és időben a vizsgálóbíró általi kihallgatáson.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy ön megszökik, bizonyíték tűnik el vagy ön nem jelenik meg a kért időben, akkor parancsot adhat ki a rendőrségnek az ön előállítására. Bűntett esetében vélelmezik a szökés veszélyét, ha a cselekmény a jog szerint bűncselekményként büntetendő.

Elfogatóparancsot lehet kérni, ha a terhelt szökésben van vagy külföldön él, valamint ha az ellene szóló bizonyítékok miatt szabadságvesztés vár rá.

Ha más országból származom, jelen kell lennem a nyomozás során? Részt vehetek videokapcsolat útján is?

Jelen kell lennie a meghallgatáson. A jog nem teszi lehetővé, hogy videokapcsolat útján vegyen részt.

A vizsgálóbíró általi kihallgatás és a fogva tartás (3)

Mi a vizsgálóbíró általi kihallgatás célja?

A vizsgálóbíró igazolja az ön személyazonosságát, és tájékoztatja önt az eljárás addigi eredményeiről. Ezután elmondja önnek, most hivatalosan is azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és kikérdezi önt az állítólagos cselekményekről (vagy az ön terhére felróható cselekményekről.)

Milyen jogok illetik meg a vizsgálóbíró általi kihallgatás során?

Önnek joga van ahhoz, hogy tájékoztassák minden terhére rótt cselekményről és a tettenéréshez kapcsolódó eljárás vagy az előzetes nyomozás során tett lépésekről.

A vizsgálóbírónak tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van ahhoz, hogy a választása szerinti ügyvéd segítse. Erről a kihallgatás megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban kell tájékoztatnia önt egy ön által beszélt nyelven. Ha ön nem választ, a vizsgálóbíró köteles kirendelt védőt kijelölni önnek, ha ön igényli.

Csak az ügyvédje jelenlétében hallgathatják ki, kivéve ha erről kifejezetten lemond.

Jogosult arra, hogy megjelenjen, de megtagadja a válaszadást. Tájékoztatni kell önt erről a jogról.

Mindig jogosult arra, hogy visszavonja korábbi kijelentéseit; a beismerés csak akkor használható fel ön ellen, ha azt szabad akaratából és önkéntesen tette.

Joga van ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel a tanúknak.

Az első kihallgatás végéig nem jogosult arra, hogy kommunikáljon az ügyvédjével. A bíró indokolt határozattal legfeljebb 10 napra megtilthatja, hogy ön (írásban) kommunikáljon a rokonaival/barátaival.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

A vizsgálóbírónak tolmácsot kell alkalmaznia a kihallgatás során, aki minden kérdést és választ lefordít, valamint a visszaolvasás során lefordítja önnek a vallomását.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Nem, kivéve ha a származási országának a hatóságai ugyanazon cselekményért körözik, és a luxemburgi hatóságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyomozásra vagy vizsgálatokra az ön országában kerüljön sor; egyéb esetben kényszerítik, hogy Luxemburgban maradjon, szükség esetén börtönben.

Gyűjtenek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A gyakorlatban a rendőri hatóságok a nyomozásuk részeként ellenőrzik az ön hátterét, így a büntetett előéletét is.

Tájékoztatnak arról, hogy mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és tájékoztatnak az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Azon joga részeként, hogy – rendszerint az ügyvédje útján – betekinthet az ügyiratokba, megtudhatja, mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és hogy milyen egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen. Az első kihallgatás után férhet hozzá az ügye irataihoz. Bármikor megkérheti továbbá a vizsgálóbírót, hogy engedélyezze, hogy ön megtekintse az aktájában szereplő bizonyítékokat.

Szabadon bocsátanak vagy fogva tartanak?

A vádemelés és a kihallgatása után a vizsgálóbíró szabadon bocsáthatja önt. Letartóztatási parancs kibocsátásával előzetes letartóztatásba is helyezheti. Ezt követően a rendőrség büntetés-végrehajtási intézetbe viszi. A vizsgálóbíró megtilthatja, hogy kommunikáljon a külvilággal, amennyiben ez szükséges a nyomozáshoz. Ha ezt a tilalmat megszüntetik, akkor felhívhatja telefonon a rokonait/barátait a büntetés-végrehajtási intézetből, amennyiben betartja az intézet szigorú szabályait.

Az eljárás során bármikor kérheti, hogy ideiglenesen bocsássák szabadon. A szabadon bocsátást óvadék letételéhez köthetik, és szükséges hozzá, hogy legyen luxemburgi tartózkodási helye.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Általában véve megengedett, hogy elhagyja az országot a nyomozás során, kivéve ha fogva tartják. Ha azonban kihágás miatt ítélik szabadságvesztésre, vagy súlyosabb büntetést kap (ha ön Luxemburgban él, akkor legalább kétévi szabadságvesztésre ítélhetik), a vizsgálóbíró vagy a Bírói Tanács elrendelhet bírói felülvizsgálatot, amelynek részét képezi, hogy ön nem lépheti át a vizsgálóbíró által megállapított területi határokat.

Már folyt eljárás ellenem az adott bűncselekmény miatt egy másik tagállamban. Mi fog történni?

Csak egyszer büntethetik meg egy adott bűncselekményért, de a kettős eljárás továbbra is lehetséges, ha egyik országban sem született még jogerős ítélet. Ha egy adott tagállamban már van nyomozás folyamatban, akkor kiadhatják önt a nyomozást végző országnak, hogy ott folytassák le a tárgyalást és ott hozzanak ítéletet, ne pedig Luxemburgban.

A Bírói Tanács általi meghallgatás a szabadon bocsátásáról való döntés érdekében (4)

Ha fogva tartanak, hogyan és kitől kérhetem, hogy bocsássanak ideiglenesen szabadon?

Mindig kérheti a szabadon bocsátását, azaz bármikor a nyomozás során, és nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy hányszor adhat be kérelmet. A kérelem formáját tekintve egyszerű kérelem, és a bírósági Bírói Tanácsnak kell benyújtani.

Ha ideiglenesen tartják előzetes letartóztatásban, akkor a személyzetnek benyújtott egyszerű írásbeli kérelemmel is kérheti, hogy helyezzék ideiglenesen szabadlábra.

Milyen eljárást indítanak, és mennyi időt vesz igénybe?

A kérelmét sürgősséggel tárgyalják meg, legfeljebb három nappal az ideiglenes szabadon bocsátásra vonatkozó kérelem benyújtását követően. Mint vádlott meg kell hallgatni önt és adott esetben az ügyvédjét is. A körzeti bírósági Bírói Tanács a vizsgálóbíró írott és indokolt véleménye alapján hoz döntést.

Szabadon bocsáthatnak ideiglenesen pénzösszeg (óvadék) kifizetése ellenében?

Igen, a törvénykönyv rendelkezik az óvadék feltételeiről. A bíróság egy általa megfelelőnek ítélt összeg megfizetése ellenében ideiglenesen szabadon bocsáthatja önt. Ez az összeg a biztosíték arra, hogy ön ismét megjelenik majd a vizsgálóbíró és a bíróság előtt, és garanciát jelent a büntetés letöltésére, a bírságokra és a bírósági költségekre.

Felügyelet alatt állok, ha ideiglenesen szabadon bocsátanak?

A szabadon bocsátásának feltétele lehet az, hogy ön bírósági felügyelet alatt álljon. A hatóságok bizonyos kötelezettségeket róhatnak önre, többek között hogy ne találkozzon bizonyos személyekkel, vagy ne utazzon el.

Van fellebbezési lehetőség a bíróság határozatai ellen?

Ha szabadon bocsátják, az államügyész a határozat meghozatalától számított egy napon belül fellebbezhet a határozat ellen. Ebben az esetben ön a Fellebbviteli Bíróság döntéséig letartóztatásban marad.

A bíróságnak az ön szabadon bocsátását elutasító határozata ellen mindig benyújthat fellebbezést a Fellebbviteli Bírósághoz.

Az ügy államügyész/vizsgálóbíró általi vizsgálata és a védelemhez kapcsolódó jogok (5)

Mit tehet a vizsgálóbíró?

A vizsgálóbíró több különféle eszközt vehet igénybe a nyomozás során ahhoz, hogy megállapítsa az elkövetett büntetendő cselekmény alapjául szolgáló valós tényeket.

A bíró például szervezhet átkutatást, meghallgathat tanúkat, intézkedhet szembesítésekről, elrendelhet szakértői vizsgálatot, telefonlehallgatást vagy telefonos nyomon követést, és akár titkos műveletet is.

Benyújthatok fellebbezést a nyomozási eljárás részét képező irat ellen?

Joga van ahhoz, hogy megkérje a körzeti bírósági Bírói Tanácsot, hogy érvénytelenítse a nyomozási eljárás részét képező iratot.

Ezt a kérelmet a nyomozás során kell benyújtani, öt nappal azután, hogy tudomást szerzett az iratról. Ha nem nyújtja be az érvénytelenítési kérelmet a nyomozás során, akkor a továbbiakban a tárgyalási eljárás alatt már nincs lehetősége ezt kérni.

Milyen egyéb fellebbezéseket nyújthatok be?

Az ilyen érvénytelenítési eseteken kívül jogosult arra is, hogy a nyomozás során jogszabály által biztosított jogosultság vagy jog teljesítését, illetve gyakorlását kérje. Ha a kérésére nem reagálnak vagy elutasítják, akkor ezt később másik bíróság előtt kifogásolhatja, arra hivatkozva, hogy az eljárás nem méltányos.

Mire kérhetem meg a vizsgálóbírót?

Az ügyvédje útján megkérheti a vizsgálóbírót arra, hogy olyan intézkedésekről rendelkezzen, amelyek célja az ön ártatlanságának a bizonyítása. Így például kérhet átkutatást, új meghallgatást, azt, hogy bizonyos tanúkat meghallgassanak az ön védelmében, hogy szervezzenek szembesítést, vagy kezdeményezzenek szakértői vizsgálatot.

Benyújthat a bírónak bármilyen olyan iratot, amely az ön ártatlanságát bizonyítja, vagy kérelmezheti, hogy szüntessék meg az iratok, tulajdon vagy bankszámlák bírói lefoglalását.

A nyomozás lezárására és a bíróság elé bocsátásra vonatkozó eljárás (6)

Mi történik, amikor befejeződik a nyomozás?

A vizsgálóbíró nyomozást lezáró végzést bocsát ki. A vizsgálóbíró úgy véli, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság, és hogy a megvádolt elkövetők ügyében tárgyalásra kerüljön sor.

Milyen jogok illetik meg önt a nyomozást lezáró végzést követően?

Az iratokat a vizsgálóbíró esetleges véleményével együtt legalább nyolc nappal az előtt az ön és az ügyvédje rendelkezésére bocsátják, hogy a körzeti bírósági Bírói Tanács a megállapodás szerint megvizsgálná az aktát. Ön jogosult megtekinteni a nyomozási eljárásból származó összes információt.

Joga van észrevételeket tenni, a gyakorlatban az ügyvédje útján, mielőtt a Bírói Tanács meghozná a határozatát, amely vagy megszünteti (bizonyíték hiányában ejtik a vádakat) vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja az ügyet (hogy ítélkezzenek a vádlottakról).

Ön jogosult fellebbezni a vizsgálóbíró és a Bírói Tanács említett határozatai ellen: a vizsgálóbíró végzése vagy a körzeti bírósági Bírói Tanács határozata ellen nyújthat be fellebbezést. Fellebbezését a Fellebbviteli Bíróság Bírói Tanácsa elé terjesztik.

Vallhatom magam bűnösnek a meghallgatás előtt egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban?

Luxemburgban jelenleg nincs eljárás a bűnösség elismerésére.

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt?

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt, a vizsgálatok vagy nyomozás előrehaladása során feltárt tények függvényében.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

3. Jogaim az eljárás során


Milyen hatáskörrel rendelkeznek az egyes bíróságok?

A büntetendő cselekményeknek három fajtája létezik, mindegyiket másik bíróság tárgyalja:

  • kihágás = a rendőrbíróság előtt (egy bíró);
  • vétség = a körzeti bíróság büntetőtanácsa előtt (három bíró, kivéve a közlekedési szabályszegések esetét, mert ebben az esetben egy bíró);
  • bűntett = a körzeti bíróság büntetőtanácsa előtt (három bíró) tárgyalják.

A bíróság zárt tárgyalást rendelhet el az ügyben, például ha a sértett gyermek.

Milyen mértékben változtathatók meg a vádak az eljárás során?

Az alapelv az, hogy a megadott jogi minősítés ideiglenes, és az ügyet tárgyaló bíróságnak nem kell fenntartania.

Ahhoz, hogy megváltoztassák a vádakat, az ügy alapjául szolgáló tényeknek ugyanazoknak kell lenniük.

Mi történik, ha az eljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Nem vallhatja magát bűnösnek, de beismerheti büntetendő cselekmény elkövetését. A bíró figyelmen kívül hagyhatja az olyan beismerést, amelyet gyanúsnak vél. A beismerés azonban enyhítő körülménynek számíthat.

Milyen jogai vannak az eljárás során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Sor kerülhet a tárgyalásra a távollétemben?

Meg kell jelennie a bíróságon, hacsak – például orvosi igazolással – nem igazolja távollétét. Ebben az esetben a tárgyalás elhalasztható. Az ügyvédjét is utasíthatja arra, hogy képviselje önt, kivéve ha a bíróság megköveteli, hogy ön legyen jelen. Bűntettek esetében személyesen kell megjelennie.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján is? El kell fogadnom ezt a lehetőséget?

A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy más tagállamban élő személy videokapcsolat útján vehessen részt a tárgyaláson.

Végig jelen kell lennem a teljes tárgyalási szakaszban?

Igen, mivel a bíró bármikor dönthet úgy, hogy kérdéseket kíván feltenni önnek.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem a bíróság nyelvét?

Az a jog, hogy ingyenesen igénybe vehető tolmács segítse önt, ha nem érti vagy nem beszéli a meghallgatáson használt nyelvet, az emberi jogok európai egyezménye által garantált alapjog. Az akta részét képező iratokat azonban nem fordítják le.

Szükségem van ügyvédre? Fogadhatok ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

Joga van ahhoz, hogy önmagát védje vagy választása szerinti védőügyvéd segítségét vegye igénybe, ha pedig nem engedheti meg magának, hogy védőügyvédet fogadjon, akkor ahhoz, hogy kirendelt védő segítse (költségmentesség). Bármikor lecserélheti az ügyvédet.

Felszólalhatok a tárgyaláson? Kötelező felszólalnom a tárgyaláson? Van hallgatáshoz való jogom, hogy ne kelljen önmagam ellen vallani?

Joga van ahhoz, hogy minden váddal kapcsolatban felszólaljon. Joga van ahhoz is, hogy hallgasson az ön elleni vádakkal kapcsolatban.

Mi a következménye annak, ha nem mondok igazat az eljárás során?

Ha nem mond igazat az eljárás során, súlyosabb büntetést kockáztat.

Megtámadhatom az ellenem benyújtott bizonyítékokat? Hogyan és miért tehetem meg ezt?

Bármilyen módon megtámadhatja az ön ellen benyújtott bizonyítékokat, például tanúk, iratok, érvek vagy szakértők útján.

Milyen fajta bizonyítékot nyújthatok be a védelmemben?

A bíróságnak minden fajta bizonyítékot figyelembe kell vennie.

Milyen feltételekkel nyújthatok be bizonyítékot?

Bizonyítékot két feltétellel lehet benyújtani: megfelelő módon került bele az ügy aktájába, és a feleknek volt lehetőségük nyilvános meghallgatáson egyeztetni róla.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy mellettem szóló bizonyítékokat gyűjtsön? Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Nem tilos magánnyomozót igénybe venni bizonyítékok megszerzéséhez, de a magánnyomozónak teljes mértékben jogszerűen kell eljárnia.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket más tanúknak az ügyben? Megkérdőjelezhetjük, amit mondanak?

A tanúk kikérdezésének joga egyike az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, védelemmel kapcsolatos jogoknak. A védelem hívhat saját maga mellett szóló tanúkat, és ugyanúgy kikérdezheti őket, mint az ön ellen valló tanúkat.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A büntetett előéletére vonatkozó adatok között szereplő esetleges korábbi elmarasztaló ítéleteket a bíróság megkapja a tárgyalás során.

Figyelembe veszik a más tagállamban született korábbi elmarasztaló ítéleteket?

A visszaesés szempontjából nem. A büntetés felfüggesztésének feltételei szempontjából igen.

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek az eljárásnak?

Önt teljes mértékben vagy részlegesen is felmenthetik, de bűnösnek is nyilváníthatják. A büntetés attól függ, milyen büntetendő cselekményben bűnös.

A bűntettek szankciói:

  • életfogytig tartó vagy 5 és 30 év közötti időtartamra szóló szabadságvesztés;
  • legalább 251 EUR összegű pénzbüntetés;
  • speciális elkobzás;
  • címtől, fokozattól, tisztségtől, munkától és közhivataltól való megfosztás;
  • bizonyos polgári és politikai jogok megvonása;
  • üzlet vagy létesítmény bezárása;
  • a bűnösséget kimondó határozatnak vagy kivonatának a bűnös fél költségén történő közzététele vagy kifüggesztése;
  • bizonyos szakmai tevékenységek végzésétől való eltiltás.

A vétségek szankciói:

  • (8 naptól 5 évig terjedő) szabadságvesztés;
  • legalább 251 EUR összegű pénzbüntetés;
  • speciális elkobzás;
  • bizonyos polgári és politikai jogok megvonása;
  • üzlet vagy létesítmény bezárása;
  • a bűnösséget kimondó határozat közzététele vagy kifüggesztése;
  • bizonyos szakmai tevékenységek végzésétől való eltiltás;
  • bizonyos járművek vezetésétől való eltiltás;
  • ha a szabadságvesztés kevesebb mint 6 hónapra szól, a bírónak lehetősége van arra, hogy 40-től 240 óráig terjedő közmunkára változtassa meg.

A kihágások szankciói:

  • 25 és 250 EUR közötti pénzbüntetés, kivéve ha a jog más összeget határoz meg;
  • speciális elkobzás;
  • bizonyos járművek vezetésétől való eltiltás.

Ha szabadságvesztést szabnak ki önre, milyen lehetőségei vannak annak letöltésére?

Luxemburgban az államügyész dönti el, bírói részvétel nélkül, hogy hogyan kell letölteni a szabadságvesztéseket.

Különféle lehetőségek vannak:

A büntetés részletekben való letöltése

A büntetés részletekben való letöltése lehetővé teszi a veszélyt nem jelentő rab számára, hogy megállapodás szerinti szakaszokban töltse le a büntetését.

Részleges fogva tartás

Ez a rendszer lehetővé teszi a rab számára, hogy a büntetés-végrehajtási intézeten kívül végezze a szakmai tevékenységét, vagy folytassa az oktatást vagy képzést.

Feltételes szabadlábra helyezés

Ez lehetővé teszi a rab számára, hogy a büntetés felénél szabadon bocsássák.

Kimenő

A kimenő a büntetés-végrehajtási intézmény elhagyására vonatkozó engedély, amely a nap egy részére, vagy huszonnégy órás időtartamokra szól, és beleszámít a büntetésbe.

Felfüggesztett büntetés

Feltételes vagy állandó szabadlábra helyezés céljából felfüggesztett büntetés engedélyezhető azoknak a raboknak, akiknek a korábban engedélyezett kimenő során tanúsított magatartását jónak értékelték.

Elektronikus karkötő

Még egyetlen jogszabály sem szabályozza a használatát.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértett kihallgatható tanúként, de indíthat polgári pert is, azaz igényelhet kártérítést. A sértett észrevételt tehet a szóban forgó bűncselekménnyel és annak következményeivel kapcsolatban, emellett fellebbezhet az ítéletek ellen, de csak a saját polgári érdekeihez kapcsolódóan.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA bíróságok szervezeti felépítése

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

4. Jogaim az eljárás után


Fellebbezhetek?

Ön jogosult a bíróságnak tett nyilatkozat útján az ítélet meghozatalától számított negyven napon belül fellebbezni az ítélet ellen. Ez a fellebbezés korlátozódhat a büntetés mértéke vagy a polgári jogi igény elleni fellebbezésre.

Hatáskörök

  • Kihágás = a fellebbezést a rendőrbírósághoz kell benyújtani, és a büntetőbíróság tárgyalja.
  • Vétség = a fellebbezést a büntetőbírósághoz kell benyújtani, és a Fellebbviteli Bíróság tárgyalja.
  • Bűntett = a fellebbezést a körzeti bíróság büntetőtanácsához kell benyújtani, és a Fellebbviteli Bíróság büntetőtanácsa tárgyalja.

Mi történik, ha fellebbezek?

A fellebbezést tárgyaló bíróság államügyészét a fellebbezéstől számított huszonnégy órán belül értesítik. Kitűzik a fellebbezés tárgyalásának dátumát és közlik önnel.

Mennyi időt vesz igénybe a fellebbezés megtárgyalása?

A fellebbezést több hónap múlva tárgyalják meg.

Nyújthatok be új bizonyítékot a fellebbezéshez? Milyen szabályok érvényesek?

Jogosult arra, hogy a fellebbezés részeként új bizonyítékot nyújtson be. A bizonyítás szabályai alkalmazandók. A bíróság elfogad minden jogszerűen benyújtott bizonyítékot. Nem fogadja el azonban az eljárásjogi bizonyítékokat, például az iratok érvénytelenségét, amire az eredeti tárgyaláson kellett volna hivatkozni.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson, és milyen döntéseket hozhat a bíróság?

A bírók újraértékelik a tényeket, de elvileg nem hallgatnak meg ismét tanúkat, kivéve ha a bíróság szükségesnek tartja, mert ebben az esetben új tanúk is meghallgathatók.

A másodfokú bíróság nem emelheti meg az alsóbb szintű bíróság által kiszabott büntetés mértékét abban az esetben, ha csak a vádlott támadta meg az ítéletet. Ilyenkor a bíróság csak fenntarthatja vagy csökkentheti a vádlott büntetését. A büntetés növelése csak akkor lehetséges, ha az államügyész is fellebbezett az ítélet ellen; általában ez a helyzet, ha a vádlott megtámadja az ítélet büntetőjogi részét.

Mi történik, ha a fellebbezésnek helyt adnak vagy elutasítják?

Jogosult arra, hogy felülvizsgálati kérelemmel éljen. A Semmítőszék csak a jogkérdések ellenőrzésére korlátozza a tevékenységét, ténybeli kérdésekkel nem foglalkozik.

Ha az első határozat téves volt, kapok kártérítést? Milyen összegű kártérítést kapok? Hogyan?

Csak alaptalan fogva tartás esetén jogosult kártérítésre. Ez a jogosultság mindenki előtt nyitva áll, akit több mint három napig tartanak fogva, amennyiben a fogva tartás vagy annak folytatása nem az ön saját hibájából történt.

Ha helyt adnak a fellebbezésemnek, továbbra is szerepel a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Amennyiben helyt adnak a fellebbezésének, és ez az ön felmentését eredményezi, az ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet nem kerül be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé.

Van lehetőség további fellebbezésre, ha az elsőt elutasítják? Kihez és milyen körülmények között nyújthatok be fellebbezést?

A jogerős ítéletben bűntett vagy vétség elkövetőjeként azonosított személyek is kérhetnek felülvizsgálatot, a következő feltételekkel:

  • ha bűntettért vagy vétségért való elítélést követően hozott új jogi határozat egy másik személyt ítél el ugyanazért a cselekményért, és a két ítélet összeegyeztethetetlen; ebben az esetben az ítéletek ellentmondása bizonyítja az egyik vagy a másik személy ártatlanságát;
  • ha a meghallgatott tanúkat később hamis tanúzásért ítélik el;
  • ha a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet követően olyan tény merül fel vagy olyan ismeretlen bizonyítékok kerülnek napvilágra, amelyek egészben vagy részben megalapozzák az ön ártatlanságát;
  • ha emberölésért való elítélést követően olyan bizonyítékot mutatnak be, amely elegendő arra utaló jelet tartalmaz, hogy az emberölés vélelmezett áldozata életben van;
  • ha az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondja, hogy a büntetőügyi ítéletet az említett egyezmény megsértésével hozták meg.

A felülvizsgálati kérelmekről Semmítőszékként eljárva a Legfelsőbb Bíróság határoz.

Mikor válik jogerőssé a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet akkor válik jogerőssé, ha kimerítettek minden rendelkezésre álló fellebbezési lehetőséget, ideértve többek között, ha lejártak a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidők.

Kiutasíthatnak a tárgyalás után, ha más tagállam állampolgára vagyok?

Mint más tagállam állampolgárát, önt a közrend fenntartásának folyamatos, súlyos megzavarása esetén kiutasíthatják a tárgyalás után. Harmadik ország állampolgára kérheti, hogy a szabadságvesztés letöltésének a felénél bocsássák szabadon, amennyiben írásban vállalja, hogy soha többé nem tér vissza az országba.

Az ön kiutasítását elrendelő bevándorlási minisztériumi határozat ellen a közigazgatási bírósághoz nyújthat be fellebbezést.

Mi történik a vádakra/elítélésre vonatkozó információkkal?

Az ön elítélésére vonatkozó információk bekerülnek a bűnügyi nyilvántartásnak abba az adatbázisába, amelyben a luxemburgi büntetőbíróságok büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteit tartják nyilván.

Hogyan és hol tartják nyilván ezeket az adatokat?

A bűnügyi nyilvántartást a főállamügyész felügyeletével a legfőbb ügyészség vezeti, számítógépes adatbázis formájában. Az adatbázisban ön a vezetéknevével és a keresztnevével, az édesanyja és édesapja, adott esetben a házastársa vezeték- és keresztnevével, a születési idejével és helyével, a lakóhelyével és a foglalkozásával vagy azonosító szám alapján jelenik meg.

Mennyi ideig őrzik meg az adatokat?

A luxemburgi bíróságok által meghozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket törlik a bűnügyi nyilvántartásból, ha önt úgy tekintik, mint aki jogi vagy bírói rehabilitációban részesült.

A hozzájárulásom nélkül is nyilvántarthatják az adatokat?

Az információk bűnügyi nyilvántartásban való megőrzése kötelező és az ön hozzájárulása nélkül is megtehető.

Kifogásolhatom az adatok nyilvántartását? Hogyan és kinél tehetem meg ezt?

Ön jogosult kifogásolni a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzéseket. Fellebbezését a körzeti bírósági Bírói Tanácshoz jogosult benyújtani.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBűnügyi nyilvántartás

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

5 - Kisebb szabályszegések

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


A közlekedési szabályokat a közúti közlekedési szabályzat határozza meg, amely különösen alkoholfogyasztáshoz és sebességtúllépéshez, valamint baleset esetén tanúsított magatartáshoz kapcsolódó szabályszegéseket tartalmaz.

Melyek az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó szabályszegések?

Különbséget kell tenni az alkoholszintek között. Az alkoholfogyasztás büntethetővé válik, ha a véralkohol szintje literenként eléri a 0,5 g-ot. E felett literenként 1,2 g-os véralkoholszintig a rendőrbíróság rendelkezik hatáskörrel (súlyos kihágás), ezt meghaladóan pedig a büntetőbíróság (vétség).

A jogszabály megemlíti az olyan esetet is, amikor nyilvánvaló jelei vannak az ittasságnak. Ha az ön véralkoholszintje nem éri el a literenkénti 0,5 g-ot, de ön az ittasság nyilvánvaló jeleit mutatja, akkor úgy kezelik, mintha véralkoholszintje legalább 0,5 g lett volna. Ha a véralkoholszint literenként 0,5 és 1,2 g között van, de a járművezető az ittasság nyilvánvaló jeleit mutatja, akkor úgy kezelik, mintha véralkoholszintje literenként legalább 1,2 g lett volna.

Melyek a lehetséges büntetések?

A lehetséges büntetések a következők: szabadságvesztés, pénzbüntetés, vezetői engedély bevonása (ideiglenes, tartós, azonnali bevonás) vagy elkobzás. A szankciók a szabályszegés súlyosságának megfelelően változnak.

Melyek a sebességhez kapcsolódó szabályszegések?

Három sebességhez kapcsolódó szabályszegés létezik:

Egyszerű kihágás

Ezek az olyan gyorshajtási esetek, amelyek nem tartoznak a többi kategória egyikébe sem. Az egyszerű kihágás büntetése a bírság felszólításra való megfizetése, amivel az ügy lezárul.

Súlyos kihágás

A büntetés 25-től 500 EUR-ig terjedő pénzbüntetés.

Gyorshajtás vétsége (csak egy korábbi, súlyos kihágást követő visszaesés esetében)

A büntetés 500-tól 10 000 EUR-ig terjedő pénzbüntetés és 8 naptól 3 évig terjedő szabadságvesztés, vagy e büntetések egyike.

A gyorshajtáshoz kapcsolódó küszöbértékekre és azok súlyosság szerinti kategorizálására vonatkozó további információkat lásd: Közlekedési Minisztérium.

Melyek a baleset esetén tanúsított magatartáshoz kapcsolódó szabályszegések?

A helyszín elhagyásának vétsége

Baleset esetén (függetlenül a kár jellegétől vagy mértékétől) önnek a baleset helyszínén kell maradnia, amíg minden vizsgálat be nem fejeződik, különben a baleset helyszínének elhagyása vétséget követi el.

A baleset helyszínének elhagyásával elkövetett vétség esetében szabadságvesztésre, pénzbüntetésre és járművezetéstől való eltiltásra ítélhetik.

Veszélyben lévő személyek megsegítésének elmulasztása

A veszélyben lévő személyek megsegítésének elmulasztása akkor büntetendő, ha anélkül, hogy azzal súlyosan veszélyeztetné önmagát vagy másokat, ön nem siet önként súlyos veszélyben lévő személy segítségére, függetlenül attól, hogy a veszélyben levő személyt ön fedezte-e fel vagy a helyzetet az ön segítségét kérő személyek írták-e le önnek.

Ha elmulasztja a segítségnyújtást, 8 naptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és 251 és 10 000 EUR közötti pénzbüntetéssel, vagy e szankciók egyikével büntethető.

Nem szándékosan okozott sérülések és halál

Az ügyet a bíróság mint külön, nem járművezetéshez kapcsolódó esetet kezeli.

Kapcsolódó linkek

Közlekedési osztály, gyorshajtás

Új fejlemények a közúti közlekedésben


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 05/04/2016

A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Magyarország

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik, ha valakit olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, amely bírósági tárgyalást von maga után. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb szabálysértésekkel – például közúti közlekedési jogsértésekkel – kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben Ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás szakaszai

Nyomozás: ebben a szakaszban az ügyész felkutatja a bűncselekménnyel kapcsolatos valamennyi bizonyítékot, és dönt arról, hogy vádat emel-e. Ennek részeként az ügyész megkísérli megállapítani a bűncselekmény elkövetőjének személyazonosságát, és megtalálni a bizonyítékokat.

Vádemelés: ebben a szakaszban az ügyész az összegyűjtött bizonyítékok alapján eldönti, hogy szükséges-e további nyomozás, vagy vádat emel. Az ügyész meg is szüntetheti az eljárást.

Elsőfokú bíróság: a bíróság lefolytatja a bizonyítási eljárást (meghallgatja és szembesíti egymással a tanúkat stb.), majd határoz arról, hogy a vádlott bűnös–e a bűncselekmény elkövetésében. Ha igen, büntetést szab ki rá vagy más intézkedést (enyhébb szankciót) alkalmaz vele szemben.

Fellebbezés: a védelem és az ügyészség is fellebbezhet az elsőfokú bíróság határozata ellen. A fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság határoz: az elsőfokú határozatot helyben hagyhatja vagy megváltoztathatja, illetve – az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén – hatályon kívül helyezheti.

Harmadfokú bíróság: Ha a vádlottat az elsőfokú bíróság felmenti, a másodfokú bíróság azonban elítéli – illetve fordított esetben is –, további fellebbezésre van lehetőség a harmadfokú bírósághoz.

A büntetőeljárás fenti szakaszairól és a saját jogairól az ismertetőkben talál tájékoztatást. Ezek az információk nem helyettesítik az ügyvéddel való konzultációt, és csak iránymutatásként szolgálnak.

Az Európai Bizottság szerepe

Felhívjuk figyelemét, hogy az Európai Bizottság semmilyen szerepet nem játszik a tagállamokon belüli büntetőeljárásokban, és nem segíthet Önnek, amennyiben jogorvoslattal kíván élni. Ezekből az ismertetőkből megtudhatja, hogyan és kinél tehet panaszt.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg