3. Jogaim a bíróság előtt

Save as PDF

Előzetes eljárás

Ki és hogyan figyelmeztet arra, hogy meg kell jelennem a bíróság előtt?

Az ügyész elkészíti a vádiratot, kitűzi a tárgyalás időpontját és megidézi a terheltet, a panaszost és a tanúkat, legalább 15 nappal, vagy ha más európai országban élnek, 30 nappal a tárgyalás előtt.

A tárgyalás során követett eljárás

Melyik bíróság tárgyalja az ügyet?

A fő büntetőbíróságok a szabálysértéseket tárgyaló esküdtbíróság, a vétségekkel foglalkozó vétségi bíróság, valamint a háromtagú fellebbviteli büntetőbíróság vagy a bűntetteket tárgyaló vegyes esküdtbíróság. Alapelv, hogy a büntetendő cselekmény elkövetésének helye szerinti bíróság az illetékes.

Nyilvános a tárgyalás?

Igen, kivéve akkor, ha a nyilvánosság hátrányos hatással lehetne a közerkölcsre, vagy ha indokolt az eljárásban részes felek magánéletének védelme.

Ki dönt az ügyben?

A határozatot az alsóbb szintű bíróságokon a bírók, a vegyes esküdtbíróságokon a bírók és az esküdtszék együtt hozzák meg.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalás folyamán?

Van arra lehetőség, hogy egy vádat egy hasonló vádra változtassanak át. Egyedül a bíróság dönt arról, hogy mi az ügy tárgyát képező tényállás megfelelő jogi meghatározása vagy legpontosabb leírása.

Mi történik, ha a tárgyalás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Ha bizonyos vádpontokban bűnösnek vallja magát, a bíróság a beismerésekre tekintettel bünteti meg önt. Ami a büntetéskiszabást illeti, részesíthetik enyhébb elbánásban.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

Nem kell jelen lennie. Képviselheti az ügyvédje is, kivéve, ha a bíróság szükségesnek tartja az ön jelenlétét.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek videokonferencia útján?

Nem, mert a részvétel e módját még nem teszik lehetővé a jogszabályok.

A teljes tárgyaláson jelen kell lennem?

Nem kötelező. Megjelenhet, majd elmehet, és a továbbiakban képviselheti az ügyvédje.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem, mi történik a tárgyaláson?

Ha nem érti a bíróság nyelvét, a bíróságnak kötelessége tolmácsot kirendelni.

Kötelező ügyvédet fogadnom? Kirendelnek nekem ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

Csak bűntett tárgyában folytatott tárgyalás esetén, valamint a Semmítőszék előtt kötelező, hogy legyen ügyvédje. Ha ön nem tud kijelölni ügyvédet, a bíróság köteles kijelölni önnek egyet. Önnek joga van lecserélni az ügyvédjét, kivéve, ha a magasabb szintű bíróságok előtt maga a bíróság rendelte ki őt (hivatalból).

Szólhatok a bírósághoz? Fel kell szólalnom a tárgyalás során?

Megteheti, de nem kötelező. Megilleti a hallgatás joga.

Milyen következményei vannak annak, ha nem mondok igazat a tárgyalás során?

Joga van ahhoz, hogy ne mondjon igazat. Nem bűncselekmény, ha egy terhelt magára nézve hamis vallomást tesz.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatom az ellenem szóló bizonyítékokat?

Igen, a védekezésének előadásakor vagy saját bizonyítékai benyújtásával jogosult megtenni ezt, ellenbizonyítás vagy saját tanúk szólítása útján.

Milyen fajta bizonyítékokat terjeszthetek a bíróság elé a védelmemben?

Felhasználhat okirati bizonyítékokat, laikus tanúkat és szakértő tanúkat.

Milyen feltételekkel nyújthatok be ilyen bizonyítékokat?

Nincsenek előfeltételek; anélkül terjeszthet bizonyítékokat a bíróság elé, hogy erről előtte bárkit értesítene.

Alkalmazhatok magánnyomozót, hogy a megbízásomból keressen bizonyítékokat? Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Megteheti ezt, és a bizonyíték elfogadható lesz, amennyiben azt jogszerűen szerezték meg.

Szólíthatok mellettem szóló tanúkat?

Tetszés szerinti számú tanút javasolhat, és a bíróságnak lehetővé kell tennie a védelem legfeljebb annyi tanújának meghallgatását, amennyi tanúja a vádnak van.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket az ügy többi tanújának? Kétségbe vonhatjuk, amit mondanak?

Mindketten tehetnek fel kérdéseket, és kétségbe vonhatják, amit a tanúk bizonyítékként előadnak.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

Ha büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hoznak, az összesen több mint hat hónapi szabadságvesztéssel járó, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket figyelembe veszik, amikor a bíróság kiszabja a büntetést.

Figyelembe veszik a más tagállamban született, büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi ítéleteket?

Csak akkor, ha azok szerepelnek a büntetett előéletére vonatkozó adatok között.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek a tárgyalásnak?

A vádlott felmentése, ha a bíróság nincs meggyőződve arról vagy kétségei vannak azt illetően, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt, vagy más jogi okból, valamint ha indokolt a büntetés mellőzése (pl. őszinte megbánás esetén).

A vádlott elítélése és büntetés kiszabása, ha a bíróság meg van győződve arról, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt.

A büntetőeljárás megszüntetése abban az esetben, ha a vádlott meghal, a sértett visszavonja a vádakat, a bűncselekmény elévül, vagy ha maga a büntetendő cselekmény amnesztia tárgyává válik.

A büntetőeljárás elfogadhatatlannak nyilvánítása, ha van egy korábbi, vonatkozó határozat, vagy ha hiányzik a vád (ha az szükséges), az eljárásra vonatkozó igény vagy engedély.

A lehetséges büntetések összefoglalása

Főbüntetések: szabadságvesztés (életfogytig vagy 5–20 évig tartó), elzárás (10 naptól 5 évig terjedő), őrizet (1 naptól 1 hónapig terjedő), pénzbüntetés (150–15 000 EUR), bírság (29–590 EUR), fiatalkorúak büntetőintézetében való elzárás vagy elmegyógyintézetben való elzárás).

Kiegészítő büntetések: polgári jogoktól való megfosztás, egy szakma gyakorlásától való eltiltás, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet közzététele.

Biztonsági intézkedések: a bíróság megítélése szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható bűnelkövető fogva tartása, az alkoholisták és kábítószerfüggők detoxikáló központokba való utalása, munkaügyi központokhoz való irányítás, egy bizonyos területre vonatkozó tartózkodási tilalom, külföldi állampolgárok kiutasítása és vagyontárgyak elkobzása.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértett peres félként vagy tanúként vesz részt. Peres félként (vagy „ellenbizonyítást folytató polgári jogi felperesként”) a sértett azzal a céllal vesz részt, hogy pénzügyi jóvátétel formájában kártérítést kapjon az érzelmi megrázkódtatásért vagy lelki gyötrelemért, tanúként pedig támogatja a vád ügyét.

Ha a sértett polgári jogi felperesként vesz részt, ezt a bizonyítás megkezdése előtt be kell jelentenie.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 25/06/2018