2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Save as PDF

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Büntető feljelentését bármely rendőrségi szervnél vagy ügyésznél előterjesztheti írásban, szóban jelentésben rögzítve vagy elektronikusan. A büntető feljelentésben meg kell jelölnie azokat a bizonyítékokat, amelyekről úgy véli, hogy igazolják a bűncselekmény elkövetését.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Amennyiben a büntető feljelentésben ez irányú kérelmet terjeszt elő, az illetékes hatóság köteles Önt tájékoztatni a feljelentés benyújtását követő egy hónapon belül megtett intézkedésekről. Főszabály szerint, mint áldozat, Ön a sértett fél, ezért jogában áll megismerni az ügy iratait. Az eljárás állásáról szintén kérhet tájékoztatást. Ezeket az információkat az illetékes hatóság köteles Önnek biztosítani; ez azonban nem irányadó, amennyiben az ilyen információk hátrányosan befolyásolhatják a büntetőeljárás célját.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételekkel?

Igen. Ön már a büntetőeljárás megindítását megelőzően, az egész eljárás során, valamint annak lezárását követően is részesülhet jogi segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtást ügyvédek biztosítják. A különösen veszélyeztetett sértettek a büntetőeljárás során költségmentesen részesülhetnek jogi segítségnyújtásban. A jogi segítségnyújtás ezen felül a szándékos bűncselekmény következtében súlyos sérelmet elszenvedett sértett, vagy a bűncselekmény eredményeképpen elhunyt áldozat túlélő hozzátartozója számára is nyújtható, költségmentesen vagy pedig alacsonyabb költségen; e személyeknek igazolniuk kell, hogy nem rendelkeznek elegendő fedezettel. A többi sértett díjazás ellenében jogosult jogi segítségnyújtásra.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételekkel?

Amennyiben Ön a sértett fél a büntetőeljárásban, és kártérítés vagy nem vagyoni kártérítés vagy jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti követelést kíván érvényesíteni, és e követelésnek legalább részben helyt adnak, az elítélt személy köteles megtéríteni Önnek a fenti követelés észszerű érvényesítésével kapcsolatban az eljárás során felmerült szükséges költségeket. Amennyiben ilyen kártérítés iránti indítványt nyújt be, a bíróság az indítványnak akár abban az esetben is helyt adhat, ha a keresete sikertelen volt.

Amennyiben Ön tanú, tanúnak járó díjazásra jogosult. Ezt a díjazást a meghallgatását követő három napon belül kell kérnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ezzel szemben panasz benyújtásával léphet fel. A panasz a pert megelőző eljárás során határozati formában meghozott rendőrhatósági és egyes ügyészi döntésekkel szembeni fellebbezési formának minősül. Ily módon Ön mint sértett fél felléphet például az ügy megszüntetéséről rendelkező határozattal és a büntetőjogi felelősségre vonás megszüntetéséről rendelkező határozattal szemben.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Igen. Önt (mint sértett felet) tájékoztatni fogják, hogy az alapeljárásra a bíróság előtt mikor fog sor kerülni.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A cseh jogrendszer megkülönbözteti egymástól a „sértett fél” és az „áldozat” fogalmát. Az áldozat a büntetőeljárásban részt vevő egyik fél. Főszabály szerint e fogalom valamennyi sértett felet magában foglalja, kivéve azon személyeket, akik a bűncselekmény eredményeképpen elhalálozott személlyel fennálló rokoni kapcsolatuk révén minősülnek sértettnek.

Ennélfogva a cseh jogrendszerben Ön sértett félnek és áldozatnak is tekintendő (és egyúttal a büntetőeljárásban részt vevő félnek; ez azonban nem érvényes a fent említett esetben) – sértettként Ön kártérítést, nem vagyoni kártérítést követelhet, vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítését követelheti. Főszabály szerint Ön egyúttal tanúnak is minősül. A cseh jogrendszer nem ismeri a magánkereset intézményét; ezért magánvádlóként nem léphet fel.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértetteket megillető jogokat elsődlegesen a bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény szabályozza, és e jogok leírása egyéb válaszokban található.

A sértett felet A link új ablakot nyit mega büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény alapján számos jog megilleti, ideértve a bűncselekménnyel okozott kár vagy nem vagyoni kár megtérítésének vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének követelésére vonatkozó jogot, vagy a kártérítés, nem vagyoni kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése tárgyában hozott határozat rendelkező részével szembeni fellebbezés benyújtásának lehetőségét. A sértett fél szintén jogosult további bizonyíték iránti indítványt benyújtani, betekinthet az ügy irataiba, részt vehet a tárgyaláson, részt vehet a fellebbezés tárgyában tartott nyilvános ülésen, az eljárás lezárását megelőzően kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját, részt vehet a bűnösségről és büntetésről szóló megállapodás tárgyalásában és megjelenhet a megállapodás jóváhagyása tárgyában tartott nyilvános ülésen, jogosult arra, hogy a képviseletében képviselő járjon el, valamint meghatározott ügyekben fellebbezést és kérelmet nyújthat be.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett? Milyen feltételekkel?

Igen, a büntetőeljárás bármely szakasza során nyilatkozatot tehet arról, akár szóban vagy írásban, hogy a bűncselekmény milyen hatással volt az Ön életére. Áldozatként, vagyis az eljárásban részt vevő egyik félként, Ön felkutathat, benyújthat valamint javasolhat bizonyítékot.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Kérésére az alábbiakról kap tájékoztatást:

  • arról, hogy a büntetőeljárást nem indították meg;
  • a büntetőeljárás állásáról;
  • a vádolt személy által elkövetett cselekmény minősítéséről;
  • az ügy bíróság előtti nyilvános tárgyalásának helyéről és idejéről;

valamint az eljárást lezáró jogerős határozatból is adnak Önnek egy példányt.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Igen, sértett félként Ön jogosult betekinteni az iratokba. Nyomós okból azonban az ügyész vagy a rendőrhatóság a pert megelőző eljárás során megtagadhatja Öntől e jog gyakorlását.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 02/07/2019